magyar elit agyalágyult pénzszórása akadályozza az ország fejlődését - Szakmaiság és Demokrácia Pátja

magyar elit agyalágyult pénzszórása akadályozza az ország fejlődését - Szakmaiság és Demokrácia Pátja

Mi a hazai pénzügyi elit feladata?

Ezt a feladatot Széchenyi István jelölte ki a legvilágosabban: nyereséges befektetések, az ország fejlődését szolgáló talán nyereséges befektetések és nagytételű adományozás (nem a vakvilágba, hanem intézményeknek és civil szervezeteknek).

Ehelyett itthon mit csinálnak a legtöbben? Rejtegetik a vagyonukat vagy kérkednek vele, vagy együtt a kettő. A vagyon rejtegetése azt jelenti, hogy csak parkoltatják a pénzt, nem fektetik be. Ha befektetik, akkor is rendszerint az aktuális kormány-közeli vállalatokba. Ez nem fejleszti az országot.

Széchenyi pénzügyi teljesítménye:

  • Megalapította a Nemzeti Kaszinót, hogy fórumot teremtsen a magyar vezetőréteg számára,
  • Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát,
  • Kezdeményezésére nyílt meg Pest-Buda első magyar nyelvű színháza (mely 1840 óta a Nemzeti Színház nevet viseli),
  • A vasútfejlesztés egyik legnagyobb alakja volt,
  • Előmozdította a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával, az épülő Lánchíd budai hídfőjénél,
  • A közterületi gázvilágítást ő honosította meg,
  • Megalapította az Óbudai Hajógyárat és ezzel a modern magyar hajózást,
  • Létrehozta a balatoni gőzhajózást,
  • A dunai hajózásban a Vaskapu megnyitása kötődik hozzá,
  • A Tisza és a Duna szabályozása is a nevéhez kötődik,
  • A Lánchíd létrehozásában pénzügyileg is kulcsszerepet vállalt. Továbbá a hídpénz esetében kiharcolta, hogy a nemeseknek is kelljen fizetni, ezzel megtörte a vagyont felhalmozó nemesség adómentességét,
  • A mezőgazdaságban: a korszerű bortermelést támogatta,
  • A selyemhernyó-tenyésztés megalapozója volt,
  • A hazai cukorgyártás fejlődése is a nevéhez fűződik,
  • Az első gőzhengermalom létrehozásával létrehozta itthon a modern lisztgyártást,
  • Támogatta közterületi parkok létrehozását és erdők ültetését,
  • A sportok terén is nagy fejlődést hozott: meghonosította a modern lóversenyzést és lótenyésztést,
  • Meghonosította az evezőssportot, megalapította az első Hajós Egyletet, beindítva az első evezősversenyeket,
  • Továbbá számos állami intézmény alapítója,
  • Az ipar és kereskedelem fejlődésében fontos részvénytársaságok szintén megalapítója volt. (Pl.: megalapította az Állattenyésztő Társaságot)

Ugyanennek a korszaknak a másik vagyonos, nagy alakja József Antal:

1796-ban ő lett a nádor, ezt a tisztséget 50 éven át töltötte be. Ő kezdeményezte Pest és Buda fejlesztését, a mai Lipótvárosi rész megépítését. Nevéhez fűződik: Ludovika Akadémia, a Gellért-hegyi Csillagvizsgáló, Német Színház, több vasútvonal építése, Margitsziget parkosítása, Városliget rendezése és a műszaki felsőoktatás megerősítése. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, mely Pest egységes, klasszicista stílusát megteremtette. Jelentős adományokkal támogatta többek között a Nemzeti Múzeum működését, Széchenyi Könyvtárat, az MTA megalapítását. Jelentős adományokkal támogatta a közoktatást, a művészeteket, a reformista polgári társaságokat és számos egyletet. Például: Magyar Gazdasági Egyletet, Kisfaludy Társaságot, Tudós Társaságot, Természettudományi Társaságot és a Vakok Intézetét. Rávette a császárt az 1825-ös Országgyűlés összehívására, mely az első reform Országgyűlés lett. 1838-as pesti árvíz idején irányította a mentést, utána sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Kieszközölte a kegyelmet a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak pl.: Kazinczy Ferencnek (Kazinczy a magyar nyelv modernizálója volt). 1840-ben kegyelmet szerzett a császártól Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassynak. 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Felesége alkalmazta először a piros-fehér-zöld színeket magyar nemzeti színként. Széchenyi István munkásságát részben előkészítette, sok esetben támogatta.

Az 1990-es rendszerváltás utáni Magyarországon a vagyonos réteg fele nem hajlandó egyetlen forintot sem adományozni, soha, senkinek. A másik fele is maximum a jelképes adományozásig jutott el.

Sina Simon: 1810-ben született. Az édesapjától örökölt vagyon nagy részben Magyarországon, Ausztriában, Cseh- és Morvaországban és az al-dunai fejedelemségekben fekvő, nagy terjedelmű és jól művelt uradalmakból állt, amelyekhez újabb szerzemények is járultak Magyarországon, Görögországban és Olaszországban. A tulajdonát kitevő ingatlanvagyon 29 uradalomban 240 ezer holdnál többet foglalt magában, ellátva a legjobb felszereléssel. – Kulcsszerepe volt Sina Simonnak a Lánchíd létrehozásában a pénzügyi oldalról. Bőkezű adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, és a hazai oktatás fejlesztéséhez. Adott pénzt a Nemzeti Múzeumnak, a kisdedóvó egyletnek, a kisdedkórházra és egyéb kórházakra, bölcsődékre, árvaházaknak és a Vakok Intézetének. Továbbá támogatta Kereskedelmi Akadémiát, Nemzeti Színházat, tűzoltás ügyét, Nemzeti Kaszinót, lipótvárosi bazilikát, a képzőművészet házát és az MTA létrehozását és működését. Az MTA épületének építésére Sina adta a legtöbb adományt. Mivel magyar és görög volt egyszerre, ezért támogatta az athéni görög akadémia létrehozását Görögországban, a teljes költségét ő adta. – Ő volt a reformkornak és az 1848 utáni időszaknak pénzügyileg az egyik kulcsalakja itthon. Széchenyivel nagyon szoros kapcsolatban állt. Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni időszakban is magyar ruhában járt és továbbra is Magyarországot fejlesztette. A totális diktatúra időszakában ezt csak egy maroknyi ember tette meg, kevesen voltak ilyen bátrak.

Ehhez képest Magyarországon 1990 után mi lett a divat a vagyonosok között? A felvágás, az ego kiszolgálása tárgyakkal: Gucci, Louis Vuitton, Porsche és a többi agyalágyult pénzszórási lehetőség. Az ilyen húzások nem fejlesztik az országot, másrészt külföldieknek szórják ki a pénzt, és ami a legfontosabb, egyik vagyonost sem teszik nagyobb emberré. Sőt, ettől a pénzszórástól, csak kisebb emberré válnak. Nagyon kis emberré.

Emlékeztetőül: az 1990-es rendszerváltás utáni Magyarországon a vagyonos réteg fele nem hajlandó egyetlen forintot sem adományozni, soha, senkinek. A másik fele is maximum a jelképes adományokig jutott el.

 

Egy közgazdasági elmélet bedőlése

A vagyonos réteghez kapcsolódó közgazdasági elmélet azt állítja, hogy a társadalom nem veszít azzal, hogy ha a vagyonosok dőzsölnek, mert eljut a szegényekig a pénz. Ez az elmélet Amerikából jött, az amerikai társadalom tönkrement a sokévnyi vagyonfelhalmozás és dőzsölés következtében.

A fenti közgazdasági elmélet pontosítva így hangzik: ha a vagyonos réteg a pénzét nem parkoltatja számlákon, nem szórja el rongyrázásra (luxusautó, luxusnyaralás, ékszerek, luxusházak) <-> ha a pénzüket befektetik az országon belüli vállalatokba, ha nagy tételben adakoznak szegénységfelszámolással foglalkozó szervezeteknek és felvállalnak olyan pénzügyileg kockázatos beruházásokat, amik az országot fejlesztik <- ha ez a három dolog egyszerre történik meg, akkor valóban beköszönt a jólét korszaka.

magyar elit régebben jó úton járt fejlesztette az országot - Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Széchenyi István eredményei mai napig meghatározzák Magyarországot - Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Megosztom, mert...