Európai Uniós tagság érvek-ellenérvek

Mivel a kilépés okozna változást, ezért a kilépés mellett érvekkel kezdünk.

Az átláthatóság miatt érvkategóriák vannak az ellenérveknél:

Előzetes elvárások:

1. Elvárás: Társadalom pénzügyi felzárkózása a nyugatiakhoz. – A valóság: Az EU-ba belépés óta Közép- és Kelet-Európa társadalmai és a nyugat-európai társadalmak között tovább nőtt az anyagi különbség. (Forrás: Pogátsa Zoltán egyetemi tanár)
2. Az Európai Unió létrejöttének az eredeti célja az államok közötti együttműködés megkönnyítése. De az államok közöttiség helyett az államok fölöttiség lett a szervezet alapja, ami viszont megszüntette a tagállamok szuverenitását és a pénzhiány erősödésével politikai konfliktusokat generált az EU szervezete és a tagállamok között. Tehát az elvárás az államok közöttiség volt – a megvalósulás az államok fölöttiség lett. A 2008 után a pénz is kevesebb lett, parancsolgatás légkörében, nőtt a feszültség az országok között. A világgazdasági válság után a központi parancsolgatás nyomasztó légkört teremtett. A tagállamok közötti együttműködésnek már a látszatát sem tartják fent, parancsok vannak.
3. Az előzőhöz kapcsolódó elvárás a baráti légkör kiépítése: addig mentek jól a dolgok, amíg bőven volt pénz, tehát 2008-ig. 2008-tól 2014-ig súlyos pénzhiány alakult ki. A tagországok között számos konfliktus jött létre az összezártság miatt. Hirtelen Görögország tagsága konfliktusokat generált, ahogy Olaszország, Spanyolország és Portugália eladósodottsága is. Dél-Európa országai a mai napig problémaforrást jelentenek, mert el vannak adósodva és ez lehetségessé teszi az Euró bedőlését. 2008 után Görögország és Németország kapcsolata kölcsönös gyűlölködésbe torkollott. 2008 után vége lett a rózsaszín leányszobákban született nagy összeborulás álmának, helyette egy hűvösebb Európai Uniós légkör jött létre. 2014-től 2016-ig tartó menekültválság miatt egyszerre 2 millió letelepedni vágyó érkezett, akiknek a szétosztása újabb konfliktushullámot generált. A harmadik konfliktusforrás lett, hogy az EU több országa is orosz-barát politikát folytat, miközben Oroszország fenyegeti a balti országokat és Lengyelországot, így a Putyin-barát és Putyin-ellenes országok is egymás ellen léptek fel az EU-n belül. Aztán 2020-2021-ben a covid-megbénulás kapcsán a ki zárja le a határokat, mikor, ki előtt, melyik ország kapjon több vakcinát, ez mind szintén konfliktusokat gerjesztett. Ezek és egyéb esetek megszüntették a nagy összeborulás látszatát. – Mintha egy pár hivatal képes lenne „összeborulni”.
4. Európa országai közötti tartós pozitív légkör. A 2008-as válság előtt kölcsönökből költekezett szinte mindenki, volt annyi pénz, mint a szemét. 2008 után az összezárt tagállamok egymásnak esett, először megszorításokra kényszerítették egymást, utána már kerítésekkel, egyéb határzárakkal vették körbe önmagukat. Persze 2008 előtt is egymásra kényszerítettek mindent, de amíg volt pénz, tartották a szájukat, 2008 után a csöndnek vége lett. Tehát problémák esetén az összezártság negatív légkört teremt. – – Attól leszünk barátok, hogy közös hivatalokat nyitunk: az európai katonás/karót nyelt gondolkodásra jellemző, hogy a barátságot úgy képzelik el, hogy közös hivatalokat hoznak létre. – Ez az európaiak fals világképére mutat rá. Nem attól leszünk barátok, hogy közös hivatalokat hozunk létre. Minden hivatal működése körül tengernyi probléma szokott lenni, a közös hivatal a feszültséget növeli. A bürokrácia idegesítő.
5. Antiszemitizmus csökkenésével kapcsolatban volt elvárás az értelmiségen belül. Egy, a magyarországi antiszemitizmussal foglalkozó tanulmány, mely az 1990-es évek végén készült, megemlíti, hogy az antiszemitizmus csökkenése várható a későbbi EU-ba belépéstől, hiszen ettől majd a társadalom nyitottabban fog gondolkodni. – Ezzel szemben az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb az antiszemiták aránya: 43%. A felmérések között vannak különbségek, de az antiszemitizmusban lényeges változás nem látható. Tehát az EU-ba belépéstől nem lett sem nyitottabb, sem intelligensebb a társadalom. (Ez az elvárás sem teljesült.) https://global100.adl.org/map#map/meast – ez a zsidó-gyűlöletről szóló globális felmérés Magyarország esetében még enyhe növekedést is mutat a zsidókat gyűlölők arányában. A fiatalabbak között szélesebb körű a zsidó-ellenesség, mint a hazai idősek között. – Ez EU-s tagság időszaka még ellentétes is el előzetes elvárással.
6. Rasszizmus csökkenésével kapcsolatban is volt elvárás, ugyanarra hivatkozva, hogy a belépés egyfajta nagyvilági jelleget ad a társadalomnak és ettől majd a rasszizmus is megszűnik, vagy legalább jelentősen csökken. – Ezzel szemben az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a rasszisták aránya: 53%. Az EU-ban második legrosszabb helyezés. Nem tapasztalható érdemi javulás a rasszisták számát tekintve. Viszont a rasszisták politikai szervezettsége, a belépés óta, jelentősen nőtt – az EU parancsolgatása pedig csak tovább erősíti a szélsőséges szervezeteket. – Összesítve a mostanit és az előzőt: Magyarországon az értelmiség azt várta az Európai Uniótól, hogy EU majd modernizálja a társadalmakat. Csakhogy sem a svéd, sem a dán, sem a finn társadalom nem attól lett modern, hogy belépett az EU-ba. Mindegyik társadalom attól lett modern, hogy előléptek olyan emberek, akik alapvetően átformálták a társadalom gondolkodását. Az EU csak egy nemzetközi szervezet, nem több. Nemzetközi szervezet nem tud társadalmat modernizálni, azt csak a társadalmon belülről lehet, ezt mutatja a világ minden jó példája: Japán, Kanada, Norvégia, Chile, Új-Zéland stb.

7. Kisebbségi elvárások: a roma értelmiségiek elvárása az EU-val szemben az volt, hogy az EU álljon ki a kisebbségek mellett. Ha egy kormányzat jogsértést követ el egy kisebbséggel szemben, arra a kormányra gyakoroljon az EU politikai nyomást, bírságolja meg stb. – Ezzel szemben, amikor Franciaország kormánya tömegével toloncoltatta ki a Romániából érkezett romákat, az EU egy szót se szólt. Amikor Olaszország kormánya döntött úgy, hogy a munkahellyel rendelkező Romániából érkezett romákat is kitoloncolja, az EU ezt sem akadályozta meg. A rendszerváltás óta Magyarországon a romák vezetését a kormány nevezi ki. Ezt a kormányok arra használják fel, hogy a társadalom pénzét átjátsszák a kormány által megválasztott roma vezetőkhöz, akik visszautalják a pénzt a kormánytagok és haverjaik zsebébe. Ezen keresztül meglopva az egész társadalmunkat, pl.: a romákat is. Ezt látva az EU nem kényszerítette rá a kormányt a helyzet megváltoztatására. Tehát az EU szemet huny a tagállamok rasszizmusa fölött. – Ezt nézve az előző elvárás duplán megbukott: az EU a társadalomban gyakori rasszizmus ellen nem tud fellépni, a kormányzati rasszizmus ellen pedig, nem akar.
8. A vásárlók szempontjából: az volt a lényeg, hogy a vámok kivezetése miatt majd zuhanni fog a termékek ára, mert nem rakódik rá a vám. A vámok eltörlése megtörtént az EU-n belül a belépés után. – De a termékek árai nem zuhantak, hanem továbbra is folyamatosan nőttek. – Tehát ez az elvárás is felsült.
9. Alapvetően a nemzetközi szállítmányozással foglalkozó nagyvállalatoknál landolt a vámok eltörléséből a haszon, a kisebb nemzetközi szállítással foglalkozó vállalatoknál kis haszon maradt. Viszont a vámbevételek kiesése miatt az államszervezeteknek máshonnan kellett pénzt elvenniük – így a középrétegre és a szegényekre több teher rakódott, mert ha a bevételeket nem a nagyvállalatok fizetik ki, akkor áthárul a többiekre. – Valójában a vámok eltörlése negatív döntés volt, amitől csak még tovább nőttek a társadalmi különbségek. Amíg utazóként csak pár forintot kellett kifizetni vámként, addig a nagyvállalatok milliárdokat hagytak ott.
10. Üzleti élet elvárása: az üzleti élet fő elvárása egy közgazdasági elméleten alapult. Azon, hogy ha eltörlik a vámokat, akkor óriási piachoz jutnak a hazai vállaltok, (főleg azért, mert eltörölték a vámokat). Tehát a hazai vállalatok jelentős fejlődésen mennek keresztül. – Ezzel szemben a hazai vállalatok szerkezete katasztrofális: vannak külföldről bejött nagyvállalatok és van sok kis hazai cég, ami kiszolgálja őket. Viszont alig alakult ki pár közepes vállalat. Olyan vállalatok, amik legalább egy-egy szakma, egy-egy kisebb ágazat szintjén összefoghatnák a kisebbeket, amik komoly munkáltatók lehetnének. Ez azt mutatja, hogy országos szinten alig sikerült sikeres vállalatokat összehozni, tehát a hazai vállalatok fejlettségében nem hozott változást a vámok eltörlése. A magyarországi vállalatok szinte teljes egésze inkompetens, fogalmuk sincs arról, hogy mit kellene vállalatirányítás címén csinálni, a legtöbb vállalaton belül még teljesítményösztönző fizetés sincs. Az EU-ba belépés nem járt ilyen következménnyel. Tehát az elvárás nem teljesült. – Ezzel szemben, amikor a magyarok rendezték a hazai helyzete: a Bokros-féle megszorításokra még ez az alkalmatlan üzleti élet is jól reagált. Vagy 10 évnyi töretlen fejlődést hozott.
11. Felvágás a nyugatiak előtt: A fals barátkeresés: Magyarok között gyakran megfigyelhető volt az az elvárás is, hogy ezzel az EU-s tagság dologgal be akarnak vágódni a vagyonos nyugatiak előtt. Az Unióba belépést a vagyonosok klubjába belépésként értelmezték sokan itthon és ez tetszett nekik. Attól, hogy beléptünk az EU-ba nem vágódtunk be a nyugatiak előtt. – De ha egy szegényebb ország beáll a vagyonosak csoportjába, attól elnyomottá válik, nem vagyonossá. – – Keményebben megfogalmazva: azért akartak beállni a nyugatiak csicskájának, mert ettől sok pénzt reméltek. De, attól, hogy valakinek sok pénze van és a csicskája leszel, az nem azt jelenti, hogy neked is sok pénzed lesz. – Tehát nagy csalódás volt, a volt keleti blokkos társadalmaknak, hogy hiába álltak be a nyugatiak csicskájának, mégse lettek olyan tehetősek, mint azok, akik évszázadokat töltöttek azzal, hogy a gyarmatosítással kirabolják az egész világot.

12. A társadalom a rendszerváltáskor fogalmakba kapaszkodott bele, mint például Európai Unió, NATO, de nem mérlegelte újra és újra, hogy szükségünk van-e minderre, hogy ez ne legyen olyan dolog, amihez örömmel csatlakozunk, aztán nagyot bukunk. Nem figyeltek oda arra, hogy ezzel egy olyan csoporthoz kötjük magunkat, ami jelenleg jól él, de már elvesztette a sokpólusú világban a vezető szerepét. A másik dolog, amit nem mérlegelt a társadalom, hogy ha egy szervezethez kötjük magunkat, akkor azt milyen mértékig érdemes megtenni? Fontos-e az EU tagjának lenni vagy jó egy szorosabb kívülálló kereskedelmi partneri pozíció?

+1: „Szerbia EU-csatlakozása megállíthatja a népességfogyást és emelheti a fizetéseket is, legalábbis ebben reménykednek az Euronews által megkérdezett emberek.” – És a fals elvárások folytatódnak…

https://hu.euronews.com/2019/07/04/varjak-szerbia-eu-csatlakozasat-a-vajdasagi-magyarok

 

EU-ba belépés előtti hazugságok és a vezetőréteg titkolózása

A 2004-ben léptünk be az EU-ba. Az MSZP és a Fidesz ült 2004-ben a parlamentben. Mindkét párt már a 2000-es évek elejére mélységekig korrupt volt. A két párt közösen megszavazta a csatlakozást a parlamentben. Ennek már önmagában is gyanúsnak kellett volna lennie a magyar lakosság számára:

1. A belépés után a társadalmunkban sokakat meglepett, hogy az EU adott felzárkóztatási pénzeket. A belépés előtt a vezetőréteg nem beszélt róla, hogy ilyen is lesz. Mert akkor felmerült volna a kérdés, hogy konkrétan ki fogja megkapni a pénzt, ki fog dönteni a pénzek kiosztásáról. Mert ha kiderül, hogy ez az egyetlen kézzel fogható dolog, amit az EU ad, és erről is a korrupt politikai vezetőréteg dönt, hogy ki kapja meg a pénzeket, akkor a magyarok nem valószínű, hogy ilyen feltételek mellett megszavazták volna a belépést.
2. A másik hazugság a belépés előtt, hogy a belépés miatt majd kávézót/üzletet nyithatsz pl.: Ausztriában. Egyrészt: előtte is nyithattál üzletet Ausztriában, ehhez nem kell EU tagnak lenni, tehát ez nem volt új lehetőség. Másodszor a nyugati országok piaca telített, tehát a magyarországi vállalkozók számára nagyon nehéz, nagyon drága terep vállalkozás indításához. Harmadrészt a magyar társadalom átlagos anyagi helyzetéhez képest irracionális képet alakítottak ki ausztriai vállalkozásindítással kapcsolatban.

 

Pénz/vámok

A vámok eltörlését nagy várakozások övezték, nagy fejlődést vártak tőle. A vámok eltörlése után nem ugrott meg a kereskedelem, nem ugrott meg a munkahelyek száma, nem csökkentek az árak és a nagyvállalatok tették zsebre ennek a hasznát. De ez a kárnak csak első része, jöjjön a 2. része:

1. A vám nélkül beáramló áruk nehezebb helyzetbe hozták a hazai termelőket. Bár a magyarországi cégek nagyrészt exportra termelnek, de ha tönkreteszi őket a vám nélkül bejövő külföldi áru, akkor nincs, aki exportáljon.
2. EU-n kívüli szempont: A magyarok legtöbbet a rezsire költik (gáz, villany, víz), második legtöbbet élelmiszerekre, harmadik legtöbbet ruhákra. Sem a gáz, víz, villany, sem az élelmiszerek, sem a ruhák nem Nyugat-Európából jönnek, sőt nem is az európai kontinensről, hanem Kínából, Oroszországból, Japánból, Tajvanról stb. Pont olyan kontinensekről/országokból, melyekkel szemben az EU gyakran magas vámokat tart fent, kereskedelmi korlátozásokat léptett életbe. Tehát a vámok eltörlése a magyar társadalom anyagi helyzetére nem csak, hogy nem gyakorolt pozitív hatást, de az önálló kereskedelmi politika nélkül, a legjobb üzleti partnerek letiltásával/tőlünk független vámtarifáival pont, hogy kárt okoz.

http://privatbankar.hu/makro/dontott-az-eu-ujabb-kinai-termekre-vetnek-ki-buntetovamot-296292

3. A vámbevételeitől megfosztotta az EU a magyar államot:

• 1992-ben 95 milliárd volt a magyar állam vámbevétele. A magyar állam teljes költségvetése: felvett kölcsönökkel együtt 1200 milliárd Ft volt. Tehát az állam költségvetésének 8%-át tette ki a vámbevétel.
• 2002-ben (2 évvel a csatlakozás előtt) 120 milliárd volt a magyar állam vámbevétele. Pedig arányosan 400 milliárdra kellett volna nőnie, mert kb. négyszeresére nőtt a költségvetés, de az állam vezetősége EU-s nyomásra nem növelte rendszeresen a vámokat. A magyar állam teljes költségvetése: felvett kölcsönökkel együtt 5500 milliárd Ft volt. Így 2002-re az állami bevételeknek csak a 2,2%-át tették ki a vámbevételek.
• 2004-ben ez 0 Ft lett. A vámbevételek aránya 0%-ra csökkent a csatlakozás miatt.
• 2002-es költségvetéshez képest, 2014-re háromszorosára nőtt a költségvetés, úgyhogy az EU-ban tartózkodásunk miatt 1200 milliárd Ft-nyi vámbevételtől estünk el 2014-es évben. +200 milliárdot be kellett fizetni a magyar állam éves költségvetéséből = 1400 milliárd veszteség és kaptunk 1300 milliárd Ft EU-s támogatást.

http://aktiv.origo.hu/gazdasag/hirek/20030416100milliarddal.html

• 2017-ben 19,000 milliárd Ft volt a teljes (éves) állami költségvetés. Ennek a 8%-a 1520 milliárd Ft. Ennyivel lett volna több a bevételünk, ha lenne vámbevétele az államnak. Az EU miatt ez 0 Ft volt. (2017-ben az EU-tól 1900 milliárd Ft-ot kaptunk) – erre itt van 1520 milliárdnyi veszteség az önálló vámbevételből és közel 300 milliárd volt akkor a kötelező befizetés. Hozzá jön még veszteségként, hogy az EU mindig is tiltotta a tőkekivitel adóztatását, ami szintén veszteséget okoz. 1520 milliárd + 300 milliárd + tőkekivitel tiltott adóztatása miattiveszteség – szemben – 1900 milliárd Ft-nyi EU-s támogatással.

Tehát az az állítás nem állja meg a helyét, hogy Magyarország az EU nélkül létezni sem tud, mert a vám visszaállításával, konkrétan nyereség keletkezik a kilépésből.

Az a baj, hogy a veszteségnek még nincs vége. A belépésünk miatt szabad lett az áruk mozgása. Az áruk szabad mozgatása lehetővé tette a nagy értékű áfa-csalást, melynek a lényege, hogy például: Szlovákiába kiviszik a termékeket, visszahozzák, mintha ott fizettek volna áfát, így itthon már nem kell áfát fizetni. Ezzel a bűncselekménnyel, a kiszivárgott adóhatósági jelentések szerint, évente minimum 1000 milliárd Ft kár éri a magyar államot.

A Hétfa Kutatóintézet szerint Magyarországra (2015-tel bezárólag kiutalt 10 ezer milliárd Ft-nyi EU-s pénzből 20 ezer tartós állás jött létre, tehát a 4,3 millió foglalkoztatottnak a 0,5%-a köszönheti az állását az EU-s pénzeknek. Sokan állítják azt, hogy Magyarország az EU-s pénzekből él, de ez nem igaz, mert szinte semmi haszna nincs az EU-s pénzeknek. Az országnak pedig lehetne bőven elegendő önálló bevétele is.

http://hetfa.hu/wp-content/uploads/Fejlpolhatasok-HETFA_151130.pdf

Az EU által visszautalt „támogatás” szinte egészét nagyvállalatok kapják megrendelésként, tehát a pénzügyi elithez kerül. A kiutalt pénz jelentős hányadát ellopják. Áron felül épül meg szinte minden beruházás, vagy meg sem épül a nagyarányú lopás miatt. A magyar társadalomszámára a teljes veszteség pl.: 2017-ben: a 300 milliárd Ft befizetés, plusz 1520 milliárd Ft vámbevétel-veszteség, amit az állam rájuk költhetne. Tehát a szegények és a középréteg számára az EU-ban bent lenni 1820 milliárd Ft-os bukás volt (csak 2017-ben). Ennyibe kerül az úri murit fizetni a pénzügyi elitnek (mindegy hogy magyar oligarcha vagy külföldi).

Így már láthatóvá válik, miért nem jött el a dőzsölés korszaka az EU-ba belépésünk után. És az is, hogy miért nőtt a szegények száma.

Források: https://tldr.444.hu/2016/06/08/naponta-2-milliard-forint-joett-magyarorszagra-az-elmult-12-evben-hol-van (Egy országnak nincs gazdasága, erre a cikk írója még nem jött rá, de a többi stimmel)

De arról szó sincs, hogy megszűntek volna a vámok: az EU továbbra is vámolja a rajta kívül eső országokban bejegyzett vállalatokat, a kívülről jövő termékeket. A magyar állam fenntartja a Vám- és Pénzügyőrséget, akik az EU-n kívülről jövő termékeket vámoltatják, aztán a vámból bejött pénzt elküldik az EU-nak. Tehát: az EU megfoszt minket a vámbevételeinktől és a legjobb kereskedelmi partnerektől (több mint 7 milliárd embertől, a világgazdaság nagy részétől).

A 65 millió fős Anglia kilépése után 447 millió fős lett az EU. A világ lakosságszáma 7,6 milliárd fő. A Föld lakosságának 5,9%-a él az EU-ban. A Föld lakosságának 94,1%-a nem az EU-ban él.

Az EU-ból kilépés után: a cél az egyenlő vámoltatást elve: bármely irányból érkezik egy termék Magyarországra, egyenlő vámoltatással kell találkozzon, nem különböztetünk meg EU-n belüli és kívüli termékeket. Ma a kivitel 30%-a irányul az EU-n kívülre, ebben nagy változást hoz az egyenlő vámoltatás, ami így arra ösztönzi a magyarországi vállalkozókat, hogy a Föld lakosságának 94,1%-val sokkal bátrabban üzleteljenek.

Az egyenlő vámbevétel-elosztás miatt csökkenthetjük az EU-n kívülről érkező termékek vámtarifáit, ezért cserébe mi is csökkentett vámokat kapunk az itthon készült termékek kivitelére. Tehát az emberiség nagyon nagy többségével kisebb vámtarifával tudunk kereskedni.

Ha mindössze 700 milliárd forintot szedünk be vámként, ami az egyes termékekre nézve aprópénz (szétosztva az EU-n belülről és kívülről bejövő termékekre), akkor ezzel már nagy jövedelmi adócsökkentést tudunk végrehajtani a rosszul keresők számára. Ehhez a 700 milliárdhoz jön az a 300 milliárd, amit nem fizetünk be az EU-nak. Ami összesen kb. 1000 milliárdos adócsökkentés lesz. A rosszul keresők adóterhét (minimum) ennyivel tudjuk csökkenteni.

A vámok visszavezetése lehetőséget teremt 1000 milliárd Ft-os adócsökkentésre, melyet az átlag alatt keresők kapnak meg minden évben. Ennek előnyei:

1. Főleg a nagyvállalatok oldalán elvett pénz a szegényeknél jelenik meg magasabb kereset formájában – tehát ez az összeg nem megy ki az üzleti élet körforgásából, sőt sokkal jobban bent marad, mint ha egyébként is vagyonos vállalattulajdonosok zsebében landolna. Mert amíg a nagyvállalatok tulajdonosai csak halmozzák a pénzt, a szegények elköltik.
2. 1,7 millió szegényt tudunk ezzel az egy lépéssel beléptetni a középrétegbe. A 4,7 millióhoz 1,7 millió új, vásárlóképes ember csatlakozik. Ezzel 6,4 millióra nő a vásárlóképes emberek száma Magyarországon. 36%-kal nő a vásárlóképesek száma.
3. Ez egy főnek havonta plusz nettó 50,000 Ft. Két rosszul kereső esetén egy háztartásban 100,000 Ft pluszba, havonta, tisztán. Ennyi plusz pénzből már ki tudják fizetni a számláikat, a kaját és még mindig marad valamennyi.
4. 1000 milliárd Ft csökkenti a kiugróan magas gyermekszegénységet is. Ezzel 340,000 kiskorú kerüli el messziről a gyermekszegénységet. Ezzel 2 millióra nő a felzárkóztatott szegények száma.
5. Így már csak 2,7 millió szegény marad.
6. Hogy lehet hozzájutni a pénzhez? Csökken az adód, semmit nem kell tenned. – Ehelyett, hogy lehet hozzájutni az EU-s pénzhez? Nagyvállalatot alapítasz milliárdokból, lefizeted a politikai vezetőréteget, kiutalják az EU-s pénzt a vállalatodnak megrendelések formájában, és annyit lopsz, amennyit akarsz. Kisvállalkozóként: pályázatot írsz és reménykedsz, hogy majd egyszer, valamikor jön valamennyi pénz. Szegényként sehogy nem tudsz hozzájutni az EU-s pénzhez.
7. Kivándorlás: ha több a fizetés, az emberek szívesebben maradnak itthon. A kilépés miatt szűkül a külföldi munkavállalásra a lehetőség, ezért is jelentősen csökken a külföldi munkavállalás. – Így nem omlik össze az ország, ellentétben azzal, hogy ha vámbevételek nélkül, jelentős munkaerő kiáramlással bent maradunk az EU-ban.
8. Az adócsökkentés miatt a dolgozó, de rosszul keresőknél sokkal több pénz marad: felmérések szerint azok, akik szegényként/kiszolgáltatott helyzetűként pozitív megkülönböztetésben részesülnek sokkal hajlamosabbak arra, hogy ők maguk is segítsenek másokon. Például azok, akik ilyen segítséget kapnak, utána sokkal nagyobb arányban válnak ápolóvá, mentőssé, tanárrá és szívesebben végeznek önkéntes tevékenységeket. Azzal, hogy közel 2 millió szegény embert részesítünk pozitív megkülönböztetésben, jelentősen nő majd a közszolgálatot végzők száma.
9. A magántulajdonú cégek szempontjából: az EU-s pénzosztás kiszámíthatatlan környezetet teremt, nem tudni kinek megy a pénz, nem tudni kinek sikerül ismerőst vagy egy korrupt hivatalnokot találnia, hogy „megnyerje” a pályázatot. A pályázatírás drága és rendszerint fölösleges, mert a legtöbb cég nem nyer, ráadásul a pénzosztás felborítja a versenyt, mert egy konkurens céget előnyhöz juttat. ↔ Az adócsökkentésben az a jó, hogy a rosszul keresőknek egységesen csökken az adója, így ez nem teremt bizonytalanságot, egy vállalatot sem juttat versenyelőnyhöz, viszont a fogyasztás növekedésével a vásárlóknak tetsző cégeknek jelentős javulást hoz. Az adócsökkentés ösztönzi a befektetéseket, mert mindenki szívesen fektet be egy olyan országban, ahol alacsonyak az adók, ahol a pénzosztás hiánya miatt alacsony a korrupció és így kiszámítható az üzleti élet, ahol erős a belső kereslet.

 

Szabad tőkekiáramlás

1. Egy lengyel kutatás szerint, a Lengyelországba érkezett EU-s pénzek 60%-a jut nyugati vállalatokhoz. Azok pedig visszautalják a nyugat-európai tulajdonosaikhoz a nyereséget. – Magyarországon nem tudni hány %. – Itthon, amikor Simicska volt Orbán legfőbb embere, akkor az ő vállalata kapta az összes EU-s közbeszerzés 50%-át. Tehát itthon a pénz nagyobb részét teszik zsebre kormányzati oligarchák és kisebb részét adják nyugati nagyvállalatoknak. Tehát az EU szabaddá tette a tőke mozgását, de ez megint csak a nyugatiaknak kedvezett, mert az itteni vállalataikból adózatlanul vonják ki a nyereséget. – Az EU-s pénzügyi támogatások tulajdonképpen ezt a veszteséget hivatottak kompenzálni. – De az EU-s pénzek közel fele Közép-Európában a nagyvállalatokhoz jut. Tehát nem kompenzál senkit, hanem a nyugati és hazai elit zsebét tömi. A vámbevételek kompenzálása semmilyen szinten nem létezik.
2. Az EU-s pénzből a magyar társadalom gyakorlatilag semmit nem lát – a foglalkoztatottak 0,5%-a, aki egyáltalán kap valamit a magyar oligarchákon és a nyugatiakon kívül. – Tehát az EU pénze a szemétben landol és így még stabilabban veszteséges. Ha nem lopnák el az EU pénzét, a szabad tőkekivitel miatt, akkor is veszteséges lenne.
3. Nyugatról ezért kapunk kompenzációt, hogy a tőkekiáramlást próbálják a nyugati adófizetők pénzéből kipótolni a 2004-ben belépett tagállamok számára. A nyugati adófizetőket is megkárosítja az EU azzal, hogy Közép- és Kelet-Európában ilyen hazug kompenzációra pazarolják a nyugati adófizetők pénzét.
4. A rendszerváltás utáni értelmiség, például a 168 Órában azt hazudta, hogy az EU-s tagság hatalmas nyereséggel jár, de nem számolták bele, sem a szabad tőkekivonás, sem a vámok elvétele miatti veszteséget. Értelmiségi körökben az EU-nak mindig nagy támogatottsága volt, mind az MSZP-ben, mind a Fideszben és ezeken kívül is. Az értelmiség a rendszerváltás után arra eszmélt, hogy nem képes irányítani az országot. Így aztán kiszervezte a problémamegoldást külföldre, beléptették az országot az EU-ba, hogy az majd megoldja a problémákat. Ehelyett súlyos veszteséget okoztak az országnak, mert szokás szerint semminek nem jártak utána, nem olvasták el a csatlakozási szerződést, nem foglalkoztak a részletekkel. Elhitték maguknak azt az állításukat, hogy ettől rendbe kerülnek a dolgok, és ők hátradőlhetnek.

 

Elszámoltathatóság és a bürokrácia tulajdonságai

1. A pénz kiosztásának a részletszabályait az EU határozta meg, ha ők rábólintottak a végelszámolásra, azzal törvényesítették a kormányzat lopását, hiszen ez jogilag az ő pénzük, nem közpénz. Ha ők mindent rendben találnak a kiosztás körül, akkor senki nem nyomozhat az ügyben, ha a Rendőrség minden tagja tudja, hogy a kormányzat az adott összeget ellopta, akkor se nyomozhat, ha az EU elfogadta az elszámolást. – Tehát az EU-s pénzek nem elszámoltathatóak.
2. Nincs egyértelmű felelőse a pénzosztásnak. A pályázók azért nem felelősek, mert nem tehetnek ők arról, hogy mire lehet pénzt kapni. Az önkormányzatok is tologatják a felelősséget, mert ők is beleszólhatnak, de nem mindenbe és csak jelentéktelen mértékig. A megyék sem felelősek, mert ők csak osztják a pénzt, de csak elméletileg, gyakorlatilag nem. A régiók sem felelősek, mert ők gyakorlatilag is osztják a pénzt és terveket is készítenek, de nem ők a fő döntéshozók. A kormány sem felelős, bár ők készítik elő és ők hajtják végre a pénzek valódi szétosztását és részben ők döntenek arról, hogy mi alapján kell kiosztani a pénzt, de ezeket a programokat jóvá kell hagyatni az EU-val és az előkészítés során konzultálniuk kell a szakmai szervezetekkel jövőbeni pénzosztásról, szóval a kormány sem teljesen felelős. Az Európai Unió Bizottsága sem teljesen felelős, mert bár ők engedélyezik a kormányok terveit, de megtagadáson kívül semmit nem tehetnek. Mondjuk a megtagadáson keresztül a tagállami kormányok feletteseivé válnak, de nem egészen. Plusz a Bizottságnak konzultálnia kell az EU Parlamentjével, főleg az Uniós költségverésről, aminek a keretében engedélyezhetnek vagy megtilthatnak a tagállamok kormányinak dolgokat. – Ez a bürokrácia garantálja, hogy ha lopás történik, akkor senki nem felelős. – Például: polgári személyként tiltakozni akarunk a hibás pénzosztás ellen, kihez forduljunk? A pályázókhoz? Önkormányzatokhoz? Megyékhez? Régiókhoz? A kormányhoz? Esetleg az országos fejlesztési tervet kidolgozó Országgyűléshez? Az Európai Unió Bizottságához (más szóval az EU intézményrendszerének a kormányához)? Vagy az Európai Unió Parlamentjéhez?
3. Lassan jön a pénz: az uniós pénzosztás mindig is lassú volt, persze az EU mindig a magyar kormányzatra mutogatott, hogy nem elég jók a szabályok, meg ezen még lehet gyorsítani. De valójában ez nem igaz. Az ilyen típusú pénzosztás mindig lassú, egyszerűen azért, mert ahol pénzt vagy kiváltságokat osztanak, ott erős a bizalmatlanság és a bizalmatlanság miatt ellenőrző testületeket gyártanak, azokat is ellenőrző testületek jönnek létre. Az ellenőrző testületek ellenőreit is ellenőrzik, ahogy az ellenőrök ellenőreinek az ellenőreit is ellenőrizni kell és mindehhez sok pénz és tengernyi szabály szükséges és egyrészt mindennek ellenére az egész rendszer korrupt, másrészt mindez törvényszerűen lassúvá és drágává teszi a pénzosztás folyamatát. Az uniós pénzek annyira lassan érkeznek meg, hogy az arra váró vállalatok, sorra csődbe mennek, mire megkapják. (Kivéve a kormány kedvenceit.) Azzal, hogy a pénzosztásból adócsökkentés lesz, ez is megszűnik, ahogy se bürokratákra, se bürokratikus szabályokra nem lesz szükség.

 

EU és a kereskedelmi működés nagy ágazatonként

Mezőgazdaság

1. Az Európai Unió például már a belépéskor pénzt adott azért, hogy sokan vágják ki a saját szőlőjüket. Még azt sem tudják, hogy a világgazdaság úgy működik, hogy amire nincs szükség vagy ahol ésszerűtlen a termelés, az csődbe megy. Ha a Magyarországon elhelyezkedő szőlőbirtokok tulajdonosai el tudták adni a terméküket, akkor miért kellett kivágni a szőlőt sok vidéken? Az EU a belépés után azonnal támogatta, hogy a gazdálkodók Magyarországon vágják ki a gyümölcsfáikat. De például a baracktermelésről se az uniónak kell megmondani, hogy hol legyen, ezt a kereslet, a kínálat, az időjárás és sok más szabályozza, de nem ők.
2. A mezőgazdaság pusztítását azzal folytatja az EU, hogy földtámogatást ad a semmiért, tehát ha a gazdálkodók nem gazdálkodnak, akkor is megkapják az EU-s mezőgazdasági támogatásokat. Így nem áll érdekükben a gazdálkodás és sokan nem is teszik meg. A termőföldek jelentős része parlagon hever, mert az EU jobb helyzetbe akarja hozni az olasz, spanyol és egyéb gazdálkodókat pl.: Magyarországra a barack jelentős részét Spanyolországból hozzák, miközben itthon is elegendő teremne.
3. A barack és a szőlő mellett az eper jelentős része is Spanyolországból érkezik. Pedig az is megteremne itthon, de az EU gondoskodik róla a támogatásaival, hogy senki ne erőltesse a dolgot itthon.
4. Az EU betiltotta a hazai gazdáknak a mák termesztését, arra hivatkozva, hogy nehogy drogot készítsenek. De ez egy álindok volt, a hazai gazdák sosem éltek vissza a mák termesztésével, ez nem Afganisztán.
5. Magyarország egyik nemzeti étele a paprika, különösen az őrölt paprika. A hazai éghajlat tökéletes a termelésére. Az EU-ba belépés óta a paprikajelentős része Dél-Amerikából jön a spanyolok nyomásgyakorlása miatt. Miközben Magyarországnak semmi szüksége nem lenne a behozatalra.
6. Ezek a termények (szőlő, barack, eper, mák, paprika stb.) számtalan vidéki munkahelyet tartottak fent Magyarországon. Az Európai Unió a mezőgazdaságban okozta a legnagyobb pusztítást, mint ágazatban. Ez az egyébként is elnyomorodó vidéki Magyarország számára súlyos érvágás volt. A hatalmas termőföldek parlagon hagyása, a termények termelésének csökkenése rettenetes csapás az egyébként is magas munkanélküliséggel küzdő vidék számára.
7. Környezetvédelmi szempontból is katasztrófát idézett elő az EU, mert így a mezőgazdasági terményeket kamionokkal egész Európán át kell utaztatni, hogy kaphassunk belőle. Egy olyan országként, aminek a területének kétharmada mezőgazdasági terület.

Turizmus/vendéglátás/szolgáltatói szektor

Az EU-s pénzek annyira fölöslegesek, hogy amilyen területre elköltötték, ott (a szakma vezetősége szerint) még a vendégszám is csökkent. Elköltési helyek: szállodák, fürdők, városközpont-rehabilitációk, klaszterek, Leader-projektek, határon átnyúló együttműködések – az EU által kitalált célokra hihetetlen pénzeket szórtak el. Ezen támogatások teljes egészét a politikai és üzleti elit közösen szétrabolta, ami maradt, azt elpazarolta. Az Európai Unió a panaszok ellenére sem hajlandó ez ellen fellépni (a hivatalos szakmai szervezeteken is keresztülnézett az Európai Unió). Úgy mennek el a 100 milliárdok, hogy annak a világon semmi haszna nincs. Több nagy horderejű projekt, mint az EU-s kastélyfelújítások és a több mint 6 milliárdos Tisza-tó projekt totális kudarcba fulladt. Debrecenben több mint 200 millió Ft-nyi EU-s pénzből koktélbárt építettek, egy olyan helyre, ahol senki nem jár stb. – A Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke szerint, 2013-mal bezárólag, az EU-s csatlakozás utáni 9 év alatt, sehova se jutottak. A felzárkóztatási, fejlesztési milliárdok fölöslegesek voltak. Nem csak a pazarlás és a lopás jelentett gondot – ott is csökkent a látogatók száma, ahova megérkezett az EU-s pénz.

https://444.hu/2016/08/18/deva-vara-hatmilliardbol-kotortak-ki-a-tisza-tavat-de-az-iszapot-csak-ugy-benne-hagytak-a-vizben-vissza-is-mosodott

http://hvg.hu/itthon/20160818_agyatlan_otlettel_tuntettek_el_unios_milliardokat_a_tisza_toban

http://civilhetes.net/a-legnagyobb-pazarlasnal-latszik-a-legjobban-hogyan-csorgatjak-vissza-az-unios-penzt

http://www.tdmszovetseg.eu/januartol_eletbe_lep_a_turizmus_torveny

Vizsgáljuk meg, miért csökkent a látogatók száma ott, ahova EU-s pénz megérkezett, miért könyörög például a turisztikai szakma, hogy az EU állítsa le a pénzeket

Ha az EU-s pénzeket nem lopnák el és nem is pazarolnák el, akkor úgy nézne ki a pénzosztás, hogy: van mondjuk „A” hotel és van „B” hotel. „B” hotel ügyesen írt pályázatot, ezért kapott 400 millió Ft-ot fejlesztésre. A fejlesztésből 15 új munkahely jött létre. Viszont a kapott összeg miatt „B” hotel olyan verseny előnyhöz jutott, a nulla tényleges munkából, hogy „A” hotel ezt már nem tudta követni, így „A” hotel csődbe ment. Ezzel viszont 45 állás szűnt meg.

Utána „B” hotel újabb pályázatokat ír és megszerez még kétszer 400 millió Ft-os beruházást, ezzel létrejön újabb 30 munkahely, de sem „C” sem „D” sem „E” hotel nem bírja a versenyt, így ők is csődbe jutnak, 3 X 45, azaz 135 munkahelyet szüntetve meg. Tehát bár „A” hotel valóban nagyon sok fejlesztést kapott és nagyon szép dolgok valósultak meg és összesen (3 db pályázat miatt) 45 munkahely jött létre, de 4 konkurense csődbe jutott, így viszont 4 X 45 = 180 munkahely szűnt meg.

De a problémák sora ezzel nem zárul be: „B” hotel vezetősége pályázatírásra szakosodott, de reklámozásra és rendezvényszervezésre, valódi üzleti tevékenységre nem, hiszen éveken át finanszírozta őket az EU. „B” hotel vezetősége alkalmatlan, mert ellustult az évekig tartó ingyen pénzesőtől – így rövidesen „B” hotel is csődbe megy.

Az önkormányzat veszi át „B” hotel fenntartását azon az elven, hátha majd megveszi valaki, de ez nem történik meg, a fenntartási költség az egekbe szökik és végül az önkormányzat is csőd-közeli helyzetbe jut.

Ha kívülről belenyúlsz a vállalatok versenyébe (közösségi/állami pénzből) királyt játszol, akkor ennek ilyen nem várt következményei lesznek. Bár segíteni akartál, de végül mindenkit tönkretettél: először azokat, akiknek nem jutott az ingyen pénzből, utána azokat, akiknek jutott.

Nézzünk egy konkrét példát: Simicska Lajos esete. Simicska volt Orbán kis kedvence, ezért a ő vállalatai kapták az EU-s pénzek 50%-át. Miután Orbán és Simicska összevesztek, Simicska vállalatai számára elzárult az EU-s pénz. Miután elzáródott az EU-s pénzszórás, Simicska vállalatai sorra csődbe jutottak, mert üzletileg fenntarthatatlanok voltak. Simicska egy-másfél éves távlatban elvesztette gyakorlatilag minden pénzét, még a számára kulcsfontosságú Hír TV-t is el kellett adnia. Az EU elfogadta,a Simicska-féle lopás elszámolásait, mint hiteles elszámolásokat. Az ő cégeinek esete is megmutatja, hogy mi a következménye annak, ha az EU belenyúl az üzleti életbe.

Az EU-nál ez az alap. A korrupció központi szintről szervezett és az elszámoltathatatlan összegekbe rendszeresen belenyúlnak kormánytól függetlenül. Ha a kormány nem is lop, akkor a régió, megye, járás, önkormányzat és üzleti körök nyúlnak bele az EU-s pénzbe. Lévén, hogy Nyugat-Európából nem tudnak és nem is akarnak belelátni a közép-európai helyzetbe, így a pazarlás is törvényszerű és állandó. A pazarlás és a lopás együtt jelentkezik, nagy tételben. Ha megérkezik a pénz, az a vállalatok egész sorát teszi tönkre. Az EU vezetősége a visszajelzésekre nem hajlandó érdemben reagálni, mert korruptak. Emiatt az átláthatatlan működés elemi érdekük.

-> Lényeges, hogy a szakma teremtse meg a saját bevételeit, az üzleti működés a valós piaci igényekhez idomuljon, ne szokjanak hozzá, hogy tartják a markukat állami vagy más külső finanszírozásért. → Hagyni kell a piacot működni, tilos belefinanszírozni.

Általános megállapítások az EU-s támogatásokról

1. Nem hagyja működni a normál piaci folyamatokat, így aki rosszul végzi a munkáját nem megy csődbe, aki jól végzi a munkáját, mégis beelőzhet, ha a konkurens EU-s pénzt kap.
2. A pénzosztás konkurenciának legalább ugyanannyit árt, mint amennyit az adott vállalatnak használ.
3. Az agyonpénzelt alkalmatlan vállalkozások EU-s pénzekből évekig lebegnek a piacon és akadályozzák a többit a fejlődésben.
4. A piaci szereplők hozzászoknak, hogy nem jobban kell teljesíteniük, hanem ügyesebben kell helyezkedniük, ügyesebben kell tartaniuk a markukat – lustaság, dilettantizmus és a korrupció növekszik.
5. Bár az ország versenyképességét szolgálja elméletileg a pénzosztás, de végül az országban bejegyzett vállalatok versenyképtelensége erősödik. – Ha egyszer szembetalálják magukat egy olyan ország vállalatával, ami nincs hozzászokva, hogy pályázatokon szerzik a pénzüket, hanem maguk teremtik meg, akkor a lusta, dilettáns európai cég elbukik. Ezért van az, hogy bár évről évre nagy pénzeket osztanak ki jól megírt pályázatokra, mégis Európa jelentősége folyamatosan csökken és az Európai Unió állandó védővámokat kénytelen fenntartani több irányba is, mert ő maga tette kriplivé az európai vállalatokat. <- Ilyen, ha valaki belenyúl a versenybe.
6. Ezért van az, hogy mindössze 20,000 tartós munkahelyet tudott az EU létrehozni.

Példák kisebb léptékben is: 24 millió Ft-ot adtak Gödöllő egyik cukrászdájának. Ők egy eredetileg is szép üzlethelyiséget átfestettek ebből a pénzből, kicseréltek ezt-azt és ennyi. Egyáltalán nem voltak rászorulva a pénzre. Teljesen értelmetlen beruházás volt. Mivel értelmetlen volt, ezért nem ment tönkre a többi gödöllői cukrászda. Ha lett volna értelme a beruházásnak, akkor olyan versenyelőnyre tesz szert a Sulyán, hogy az összes többi cukrászda tönkre megy. – Tehát ha van értelme az is gond, ha nincs értelme, akkor meg elpazarolták a pénzt. – Vállalatokat finanszírozni tilos. – Beruházásról forrás képként: https://www.facebook.com/gomboslaszloreformok/photos/a.1274170435970710/3731692990218430

Hatvani példa: https://www.youtube.com/watch?v=QNIW_axdTDc – A „jól használtnak” mondott pénz is csak pénzkidobás, mert akadályozza a normál üzleti folyamatok működését: (az EU-ban nem tudják felfogni, hogy a vállalatok anyagi helyzetéről csak és kizárólag a piac dönthet, nem a politikusok; másrészt, ha egyik céget versenyelőnyhöz juttatják, az összes konkurens vállalat versenyhátrányba kerül).

 

Pazarlás és korrupció

Példa a MÁV. Beruházásról forrás képként:

https://www.facebook.com/gomboslaszloreformok/photos/a.1274170435970710/3731698933551169

(2017-es kép a fenti)

Vasúti közlekedés alternatívája a busz: a távolsági buszok ára 21 millió Ft és 35 millió Ft között van (a 35 milliós már Mercedes távolsági busz). A Mercedes távolsági buszban 59 ülőhely van. 4 db busz kapacitása kitesz egy olyan vonatot, amit a magyar kormány megrendelt a MÁV-nak (200 db ülőhely vonatonként). A kormány 6 db vonatot rendelt (1,200 ülőhely összesen), (egy vonatot 4 busz tesz ki) tehát (ezt kitevő 6 vonat szorozva 4 busszal) 24 db busz ennek az alternatívája – a fenti beszerzésnek.

24-et megszorozzuk 35 millió Ft-tal (busz ára) – ez egyenlő – 840 millió Ft-tal (24 busz ára). – Ehhez képest a magyar állam 10 milliárd 872 millió Ft-ért rendelt 6 vonatot, tehát 1,200 db tömegközlekedési ülőhelyet, tehát 10 milliárd és 32 millió Ft a ráfizetése/vesztesége a magyar társadalomnak.

Más oldalról nézve: az elköltött 10 milliárd 872 millió Ft-ból – 310 db Mercedes távolsági buszt lehetett volna venni. 310 db busz szorozva (buszonként) 59 ülőhellyel egyenlő – 18,290 db ülőhely – – – ezt kaphattuk volna 1,200 ülőhely helyett, ugyanennyi pénzből (tehát a 15-szörösét).

Lopási és pazarlási arány 92,3 %. (Úgy jön ki, hogy a pénz 100%-a 10 milliárd 872 millió Ft, ezt elosztjuk 100-zal. 108,720,000 – 1%. Ebből az elpazarolt pénz összege 10 milliárd és 32 millió Ft és ezt osztjuk el (az 1%-ot kitevő) 108,720,000 Ft-tal. Ez adja ki a 92,3%-ot.) Ezt a projektet is az Európai Unió hagyta jóvá.

Másik „bevásárlás” – 2022-es kép:

2023-as kép: felújítottak egy szakaszt, ami jó állapotban volt Hatvan-Pest

 

A pénzosztásáról pár példa

Gödöllőn 50 millió Ft-ért építettek egy apró játszóteret. A játszótér valódi értéke kb. 2 millió Ft. Ez azt jelenti, hogy 48 milliót elloptak. Lopási arány: 96%.

Mozgáskorlátozottaknak is épült akadálymentesítő folyosó 50 millióért, valódi értéke 1 millió Ft. Ez azt jelenti, hogy 49 milliót loptak el. Lopási arány: 98%. (Az elfogadható 5%-os haszonkulcs helyett, 4900%-os a haszonkulcs.)

Gödöllőn szintén 50 millió Ft-ért a vasútállomás melletti ócska macskaköveket felbontották és ugyanolyanra kicserélték. Az építkezésnek semmi értelme nem volt. Lopási és pazarlási arány: 100%. Az EU-s kiutalásokat érdemes erős fenntartással kezelni.

Ennél a 4 építkezésnél az ellopott/elpazarolt pénz aránya: 92-96-98-100%. Ezek mind olyan beruházások, ahol az Európai Unió semmilyen szabálytalanságot nem tárt fel. Tehát az EU a végletekig hanyag az elszámoltatásnál. És ne legyen illúziónk: az Európai Unió korrupt.

A pazarlásra egy extrém példa: a Hatvan-Budapest vasútvonalat 150 milliárd Ft-ból újítják fel. De a vonal nem szorult felújításra. A menetidő mindössze 5 percet csökkent. A totális beruházási katasztrófa mintapéldája. 150 milliárd Ft-ból egy egész megyét rendbe lehet tenni, úgy, hogy 2-3 éven belül mindenkinek lenne belőle normális állása. Ha tömegközlekedési szempontból nézzük, akkor 42,000 db Mercedes márkájú nagy buszt lehetett volna venni belőle. Tehát 2,5 millió ülőhellyel rendelkező busz-flotta kitelt volna belőle. Az egész országba nem kell 42,000 busz. A kormány és az EU közösen felégettek egy 150 km-es szakaszra ekkora összeget. Kilométerenként 2,5 milliárd Ft ment el. Megépítették valójában a töredékéből, a többit lenyúlták.

Ha nevén akarjuk nevezni a dolgot: Ez nagy értékű csalás, hűtlen kezelés, hatalommal valóvisszaélés. Mindez előre megtervezetten, bűnszervezetben elkövetve. Ez nagyjából 10-12 év börtön vagy fegyház a magyar kormány tagjainak, a magyar parlamenti többségnek és az európai uniós vezetőknek. Kezdve az Európai Unió Bizottságának tagjaitól, az Európai Unió Parlamentjének pénzügyekért felelős tagjaiig, folytatva az Európai Unió Számvevőszékétől, az Európai Unió csalásellenes hivataláig (tehát az OLAF-ig). Természetesen a külföldiek ellen nemzetközi körözés kiadása alapvető.

 

Korrupció az Európai Unió központi gépezetében

1. Felcsúti kisvasút ügye: ez egy látványos, mindenki által ismert beruházás, aminek a keretében a hatalmi nagyzolás és a lopás egyszerre jelentkezett. Erről az ügyről cikkezett minden valamire való újság, bemutatta az ügyet minden valamire való tévé és internetes hírportál. Ezen az ügyön keresztül mutatták be mekkora mértékű a lopás az EU-s pénzekkel kapcsolatban. Évekig ment így, mire az EU hajlandó volt pár ellenőrt Magyarországra küldeni. Ezek az ellenőrök megállapították, hogy valaki tényleg lopott. Erre nem Mészáros Lőrinc vállalatait vette embargó alá az EU vagy nem Orbán Viktorra próbáltak, mondjuk, 1 milliárd Ft-os bírságot kiszabni, hanem Magyarországot kollektíven büntették. A kollektív bűnösség elvét alkalmazzák a tagállamok lakossága ellen (Bulgária ellen is ugyanígy cselekedett az EU, őket is kollektíven büntették). – Tehát, alapesetben, a lopásokra nem reagál az EU. Ha reagál, akkor nem azt bünteti, aki lopott, hanem az egész társadalmat 0-tól 100 évesig mindenkit, ami teljes abszurdum, ráadásul az emberi jogokkal is szembe megy. – – Más szóval meglop minket a kormány, utána megbüntet minket az EU. A kormány pedig tovább lop. Az EU pedig igyekszik újra nem látni semmit. – Az EU-nak van Európai Számvevőszék nevű szervezete, ami igyekszik a teljes vakság állapotában működni. Övék az Európai Unió pénzkezelésének a hatékonysági/eredményességi vizsgálata.
2. EU ügyészséget hozott létre: a korrupciót egy módon lehet eredményesen csökkenteni: a pénzkezelés teljes körű nyilvánosságával. Egy újabb hivatal (ügyészség) felállítása sem segít, sőt csak bonyolítja a hivatali rendszert, ami már így is bonyolult, ezzel tovább nő a korrupciós kockázat. – – Az ügyészség létrehozása három dolgot takar: 1. a tagállami ügyészségek működésképtelen, korrupt viselkedését. – Van ez a probléma, erre megoldásképp központilag is létrehoznak rá egy újabb hivatalt. – De a problémát nem elfedni kell, hanem megoldani. 2. Az EU ezzel ismerte be hogy már mindent elárasztott a korrupció. 3. Az új ügyészség a hozzá csatlakozott országokban politikusok és üzletemberek tömegét kellett volna lebuktatnia, de az állóvíz, állóvíz maradt. – – Társadalmi akarat szempontjából: ha baj van valamelyik ország ügyészségével, akkor a társadalom nyomást gyakorol, hogy legyen változás. Ha viszont van egy EU-s központi ügyészség, akkor a feszültség levezetődik azzal a hazugsággal, hogy majd a központi EU-s szint megoldja. – – Az EU eddig közel 0%-os eredményességgel tudta ellenőrizni a kiadott pénzeit. Részben az átláthatatlan működése, részben pedig a saját szervezetében is a nagyon erős korrupció miatt. Egy korrupt csoport létrehoz egy „ügyészséget”, vagy más ellenőrző szervet, akkor az a szerv is törvényszerűen korrupt lesz. Egy korrupt csoport nem hoz létre olyan szervezetet, ami őket ellenőrizni tudja. Ha nem korrupt az EU-s központi ügyészség, akkor azzal kell kezdenie, hogy letartóztatják az EU Parlament szinte minden tagját és a Bizottság minden tagját stb. Amíg ez nem történik meg, biztosak lehetünk benne, hogy az EU központi ügyészsége is korrupt.
3. Az adóparadicsom/az offshore lényege: olyan területek, országok létrehozása, ahol nincs adózás. Az offshore az 1800-as években jött létre, de az 1900-as években váltak a politikusok, és a köztörvényes bűnözők kedvelt pénzkimenekítési/pénzmosási/lopási központjaivá. Ha valaki nagy tételben lop, ott a pénz előbb-utóbb offshore számlákon, offshore országokban köt ki. Anglia számos offshore területet hozott létre: Hongkong, Makaó, Bahamák, Seychelle-szigetek, Szamoa, Egyesült Arab Emirátusok mind a 6 terület az 1960-as 1990-es évekig volt angol gyarmat, ezek voltak a világ utolsó gyarmati területei. Ezek a területek a mai napig offshore területként szolgálnak, tehát a lopott pénzt oda viszik ki és ott tüntetik el. Továbbá az angolok létrehoztak olyan offshore területeket, amik a mai napig Nagy Britannia részét képzik, tehát még mindig az angolok uralják: Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Bermuda és a Csatorna-szigetek. Ezek mindegyike szintén a mai napig offshore terület. Az angolok 1973-ban léptek be az EU-ba, de az Európai Unió semmit nem tett, hogy Angliát rákényszerítse az offshore területek felszámolására. – Franciaország az EU egyik alapítója, nekik is van olyan (volt) gyarmatuk, ami a mai napig offshore területként szolgál: Mauritius. Ezt a bajt hatalmas mértékben tetézi, hogy az Európai Unió több tagállama is offshore terület: Luxemburg, Ciprus, Hollandia és Írország.

Csak Magyarország esetében 2004-es belépés óta, 2019-ig, összesen 55 milliárd eurónyi pénz érkezett, de ez az országon egyáltalán nem látszik meg, viszont a pénzt elköltötték. Hol van a pénz? Hogy a pénz totálisan eltűnjön a hatóságok és a társadalom szeme elől, offshore területre kell utalni, amit a magyar vezetőréteg 2004 óta adózatlanul megtehet, például Ciprus jó hely a pénzmosásra, de az EU-val szorosan együttműködő Svájc is ideális hely a lopott pénz tárolására, ahogy a luxemburgi vállalatbejegyzés is remek adócsalási lehetőség. – Így néz ki egy kontinentális-szintű pénzügyi csalás – az Európai Unió keretében.

Források:

https://hu.euronews.com/2019/05/01/mennyi-penzt-kapott-az-eu-tol-magyarorszag-15-ev-alatt

http://www.europarl.europa.eu/cmsdata/147404/7%20-%2001%20EPRS-Briefing-621872-Listing-tax-havens-by-the-EU-FINAL.PDF

https://ceoworld.biz/2018/09/06/top-10-countries-for-opening-offshore-companies/

https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Magyarorszag_bukta_az_egyik_legnagyobbat_az_offshore_ozason.html

http://www.taxhavenco.com/tax_havens.html

https://www.going-offshore.com/?gclid=EAIaIQobChMIkOXF8Ln64QIVxqoYCh3vcATAEAMYAiAAEgJ2mPD_BwE

http://adoparadicsomok.hu/

A korrupció rendszerváltás utáni története szempontjából: Magyarországon a privatizáció (tehát az állami vagyon nagyarányú eladása) 2006-ra fejeződött be. A rendszerváltás a nyilvánosság és a kontroll hiánya miatt, egy elképesztően korrupt időszak volt, legalább 50 ezer milliárd Ft-nyi állami vagyont adtak el áron alul vagy simán ellopták. Viszont a privatizáció végére (2006) csökkent Magyarországon a korrupció, mert alig maradt mit ellopni, az állami költségvetéssel viszont már addigra pontosabban kellett elszámolni, a rendszerváltás zavarosa múlóban volt. De 2004-ben beléptünk az EU-ba. Mivel az EU-s pénzek nem általános adócsökkentés formájában jöttek, hanem kormányzati pénzosztásként, mely nem volt kontrollálva, ezzel a korrupció újabb lendületet vett.

Az Európai Unió korrupciójának története szempontjából: a felzárkóztatási pénzek kiosztásánál ugyanazt láthattuk Dél-Európában, Közép-Európában, Kelet-Európában és a Balkánon is, hogy ellopta a helyi elit a pénzt és a nyugatiak nem tettek semmit. Miért? A nyugati társadalmak kikövetelték az államon belüli nyilvánosság és a kontroll olyan szintjét, hogy ott helyben már nem lehetett elég nagyokat lopni. Ezért a nyugat-európai elit kiszervezte a lopást olyan országokba, ahol az állami költségvetés nem nyilvános és nincs államon belüli kontroll. – A folyamat a következő: a vezetőik elveszik a nyugati társadalmak pénzét, mondván, hogy ebből majd felzárkóztatjuk a többieket. Átutaják a pénzt a rosszul működő államszervezetekhez, azok ellopják a pénzt, melynek egy részét visszautalják a nyugat-európai politikai elit zsebébe, egy részét a helyi vezetés lopja el, ami marad, azt elpazarolják. – A lopás EU-s módszertana Spanyolországban és Portugáliában is ugyanígy ment az 1980-as 1990-es években, mint a 2004-ben csatlakozott országokban. – – Ha érdekelné őket, hogy hova megy a pénzük, akkor Magyarországot, Bulgáriát és más országokat már rég ki kellett volna vágni az EU-ból. De mindegyik korrupt, diktatórikus közép- és kelet-európai ország bent maradt.

A lopást elősegíti: köztörvényes bűnözőket juttatnak EU-s vezetői pozíciókhoz

José Manuel Barroso 2004-2014-ig volt az Európai Bizottság elnöke, fontos szerepe volt a pénzt osztó, korrupt uniós gépezet kiépítésében és működtetésében. Barroso politikai karrierje után a Goldman Sachs nevű amerikai bank vezetői tisztségében helyezkedett el. A Goldman Sachs gátlástalan viselkedése nagyban hozzájárult a 2008-as világgazdasági válság kitöréséhez, Barroso mindjárt be is ült az igazgatótanácsába.

Jean-Claude Juncker – Barroso utódja. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (International Consortium of Investigative Journalists) nevű szervezet információi szerint 340 multinacionális cég titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal, így mentesültek jelentős összegű adó befizetése alól, melyet ott kellett volna fizetniük, ahol a tevékenységüket folytatják. – A szerződéseket 2002 és 2010 között kötötték, amikor az Európai Bizottság későbbi elnöke, Jean-Claude Juncker volt a luxemburgi miniszterelnök. – Tehát Junker segítette a nagyvállalatokat, hogy euró milliárdokat csaljanak el. Tudták az EU vezetői, hogy korrupt, megválasztották és később se mondatták le Junkert.

https://hu.euronews.com/2014/11/06/adougyi-botrany-luxemburgban

Egyszerű példa

Vegyük alapul azt az abszurd gondolatmenetedet, hogy az EU alapvetően jó és évtizedek óta nem veszi észre, hogy a támogatásait nagy tételben ellopják az összes tagállamban. Vegyünk egy egyszerű példát: mi vagyunk az Európai Unió és minden hónapban adunk neked 100 ezer Ft-ot, hogy csökkentsd belőle a szegénységet. Erre te elköltöd a 100,000-et nagy képernyős tévére. Utána lejelented, hogy a szegénység csökkentésére költötted. Mi pedig elfogadjuk a jelentést (ahogy eddig az EU szinte az összes kormányzati jelentést elfogadta). Utána adunk neked újabb 100,000 Ft-ot szegénység felszámolásra, és te megint nagy képernyős tévét veszel belőle magadnak. És megint lejelented, hogy szabályszerűen költötted és, mi pedig megint elfogadjuk a jelentést. És megint adunk 100,000 Ft-ot. Te megint nagy képernyős tévét veszel. Látjuk, hogy ellopod a pénzt, de megint elfogadjuk a jelentést, hogy te ebből a szegénységet csökkentetted. Utána megint írunk 100,000 Ft-os csekket. Ezt csináljuk 20 éven át, utána belépnek új tagok. Mivel te már papíron leadtad, minden hónapban 20 éven át, hogy folyton csökkent a szegénység, mi úgy vesszük, hogy ez rendben is van, fejlett vagy. Jöhet az új tag. – – Az új tagnak azonnal írunk egy csekket 100,000 Ft-ról és ő is vesz magának egy nagy képernyős tévét. Ráadásul ugyanazzal a közbeszerzési eljárással. Ugyanúgy lejelenti, hogy minden rendben és jól költötte el a pénzt. Mi megint elfogadjuk és megint írunk nekik egy 100,000 Ft-os csekket. És az új tagok szintén tévét vesznek, lejelentik, hogy csökkentették a szegénységet és mi megint elfogadjuk. – Ez alapján vagy az Európai Unió vezetőségében vannak a világ legostobább emberei vagy mind korruptak.

Ebben az újdonság az, hogy a magyar sajtó úgy tálalja, hogy a magyar kormány lop, az Európai Unió pedig csak áldozat. Amikor az EU-s pénzek ellopásáról csinálnak cikkeket, kizárólag a magyar kormányt hibáztatják, mintha az EU-nak nem lenne több ezer magasan képzett pénzügyi szakembere, akik látják, mire megy el a pénz.

 

Hol vannak a pénzosztás/tőkekivonás kompenzációjának eredményei?

Az Unió 2014-ig, kiosztott kb.: 7000 milliárd forintot – tőkekivonás kompenzációjaként, felzárkóztatás címén. Hol vannak az eredmények? Miután beléptünk az EU-ba, a szegények még szegényebbek lettek, 1,5 millióval nőtt a szegények száma. Sokan, akik közepesen jól élnek, szintén az anyagi lecsúszás határára sodródtak, viszont a pénzügyi elit létszáma 300,000 fővel nőtt (a lakosság 3%-a csatlakozott az addigi 9%-hoz) és a régi elit is még több pénzhez jutott. A nagyvállalatok között osztják szét az EU-s pénzek szinte teljes egészét.

Példaként: ha ezt a 7000 milliárdot a legszegényebb 1 millió kapta volna, az azt jelenti, hogy fejenként mindannyian 7-7 millió Ft-ot kaptak volna. Ha a legszegényebb 2 millió ember kapta volna ezt a pénzt, akkor 3 és fél millió jutott volna fejenként. <-> A pénzosztás helyett, egy adócsökkentés következménye, hogy belenyúlsz a zsebedbe vagy megnézed az adóbevallásodat és azt mondod, hogy jóval több maradt.

 

EU-s tagság és a társadalmi fejlődés

1. Elitszociológiai kutatások szerint Magyarországon 1,2 millió ember tekinthető az elitnek, a legfelsőbb 12% úgy él, hogy az nyugati szemszöggel is bőséges jólét. Az Európai Unióba való belépésnek ez lett a következménye mindenhol Európában, hogy az elit átfolyatta önmagához a pénzt és ki is bővült az elit létszáma. Magyarországon az EU-ba belépés előtt még 1 millió alá becsülték az elit számát. Az a sok pénz, amit ide küldtek, hozzájuk ment és a hazai kormányzati pénzek jelentős része is. Így ma 1,2 millió ember tekinthető tehetősnek. – 300,000 ember lépett be a pénzügyi elitbe és a másik 900,000 lényegesen tehetősebb lett. Ezek a társadalmi igazságtalanságok nagyban az EU-nak köszönhető, ami segített az elitista magyar kormánynak egy alternatív Magyarországot létrehozni, ahol 1,2 millió ember piszkosul jól él. – – Például Portugáliában és Görögországban is az elit tette zsebre a pénzt, 30 évvel a „felzárkóztatási” pénzek kiosztása után mindkét ország a csőd elől menekült. Ahogy a spanyolok, olaszok, írek és a belgák is. Ott is ugyanezek a társadalmi folyamatok játszódtak le.
2. Az EU-s tagság kezdete óta nem fejlődött a magyar társadalom, hacsak a neonácik (Jobbik, Mi Hazánk Mozgalom) 20% körüli támogatottsága nem számít társadalmi fejlődésnek. Társadalmi fejlődést a társadalom csak önmag számára érhet el, itt nem létezik nemzetközi szervezet.
3. A társadalom annyira nem fejlődött, hogy 2010 és 2015 között 1,5 millióval nőtt a szegények száma, és előtte is volt már 3,3 millió szegény. 1990 és 2004 közötti nehéz időszak a rendszerváltás előtti szocialistafoglalkoztatás összeomlása miatt alakult ki, nem az EU hiánya miatt.
4. Mivel az Európai Unió nem megoldotta, hanem rontotta a helyzetet, ezért más irányú folyamat is megindult: a nagyfokú elvándorlás. 800,000 magyar dolgozik nyugaton. Ez egyfelől pozitívum lett egyéni szempontból, viszont közösségi szempontból hatalmas arcul csapás Magyarországnak. Csökkent a hazai adózók száma, emiatt is gyengült a hazai ellátórendszer.
5. A képzett munkaerő esetében még rosszabb lett a helyzet: a magyar állam tengernyi pénzt költ, hogy a diákokat doktori, professzori szintre fejlessze, utána sokan távoznak az országból, ezt hívjuk agyelszívásnak.
6. A politikai élet nem tud változni: Magyarországon a társadalmi feszültség levezetődött, de nem a korrupt politikai vezetőréteg eltávolításával, hanem a külföldre meneküléssel. Az elégedetlenek külföldre költöztek, de ők okkal voltak elégedetlenek, viszont a probléma így nem oldódott meg, csak újabb probléma alakult ki. – Ezt a folyamatot az EU-s tagság elősegíti.
7. Elvándorlás: EU-s tagság hatalmas léptékű elvándorlást tett lehetővé. Az alacsonyabb fizetésű területeken, főleg Közép- és Kelet-Európában ez társadalmi bukást eredményez. Itt már máskor is láttunk gyenge minőségű kormányzatokat, de az nem okozott ilyen exodust. Egyik közép- vagy kelet-európai ország sem tud Nyugat-Európával, a fizetésekben, versenyre kelni. Az orvosok, mérnökök és egyéb, hosszú ideig itthon képzettek külföldre távozása, plusz a szolgáltatói szektor és az építőipar szakembereinek tömeges távozása, ágazati szinten és országos szinten is, az összeomlás felé tolja Magyarországot, Bulgáriát, Romániát és más országokat. A hazai helyzetre jó példa, hogy már minden 4. magyar gyerek külföldön születik. – A németek és osztrákok által kínált menekülési lehetőség miatt a magyar társadalom elsődlegesen a menekülésre fókuszál, nem pedig a problémák megoldására. (Tárki – Társadalmi riport 2020 – 123.o.)

 

Demokrácia és az Európai Unió

1. Az EU a társadalmi különbségek növelésével rombolja a demokrácia támaszát, a középréteget.
2. Mekkora léptékben tud jól működni a demokrácia? Azt láthatjuk a 330 milliós USA, az 1 milliárd 380 milliós India, a 211 milliós Brazília és a 83 milliós Németország esetében is, hogy mind a négy központi államszervezet darabokra osztotta önmagát, tagállamokra. Németország, az USA, Brazília és India is szövetségi köztársaság. Ez azért van, mert a demokrácia egy 10 milliós országban, ha jól szabályozzák, remekül tud működni. Sőt 20-30 milliós országokban is ugyanez a helyzet. De a 83 milliós Németországot már muszáj volt szövetségi államokra osztani, minden német szövetségi államnak van saját parlamentje, kormánya (16 szövetségi állam van Németországban, tehát 5 millió ember jut egy németszövetségi államra). Mert 1 szavazat a 83 millióból nagyon kicsi arány, így már szinte semmi hatalma nem lenne az egyénnek. Az EU 447 milliós. Ebből 1 fő, az semmi. – – Ha sikerül felszámolniuk a tagállami működést és totálisan centralizált lesz az EU, mire fognak rájönni? Arra, hogy a képviseleti demokrácia maximum 20-30 milliós léptékben működőképes. Tehát tagállamokra kell bontani az EU-t. És akkor mit csináltak évtizedeken keresztül? Küzdöttek a tagállami függetlenség ellen… – – Az EU kárt okoz a demokráciában a felettes jellegével. A demokrácia a világ legforradalmibb találmánya. A demokrácia lényege, hogy mindenkinek hatalma van, ezzel a hatalommal élve kiszolgálhatja önmaga és közössége igényeit. Ha az EU a szabálygyártásával beleszól mindenbe, azzal ezt a lehetőséget teszi tönkre, mert így már nem elég itthon megdolgozni valamiért, de még az átláthatatlan brüsszeli bürokráciával is meg kell küzdeni, amihez viszont már szinte senkinek nincs ereje. Emiatt a társadalom érdektelenné válik és elveszik a demokrácia.
3. A demokrácia alapja az állam szervezet, nem egy nemzetközi szervezet. Kifejtve: Amíg egy nemzetközi szervezet az együttműködésről szól, addig elfogadható, de onnantól kezdve, hogy a nemzetközi szervezet elkezd utasításokat adni az államszervezeteknek, úgy hogy azok adott esetben tiltakoznak is ellene, onnantól kezdve már túllép a hatáskörén a nemzetközi szervezet és tönkreteszi a tagállam társadalmának hatalmát, tehát a demokráciát. (Más szóval: az állam lakossága megválasztja a parlamentet és a kormányzatot, ők persze együttműködhetnek másokkal, de ha nekik parancsokat adhatnak külföldről, akkor a társadalom hatalma semmivé foszlik.) Mi marad a helyén? Az Európai Unió nem egy ország és annak nincs államszervezete. Egy ország felépülhet úgy, hogy önmagát tagállamokra osztja, például: India, USA. De úgy nem épülhet fel egy ország, hogy független államszervezeteket gyűr maga alá, mert az már birodalom. – – Az Európai Unió nem egy ország. A nemzetközi szervezet kereteit viszont már túllépte, ezzel lerombolja a tagállamok demokráciáját, mert elveszi a döntéshozatalt a tagállamtól, esetünkben a magyar társadalom hatalma ezzel semmivé foszlik.
4. Az Európai Uniónak van egy Parlamentje. Értelemszerűen a többség dönt elv érvényes, tehát 50%+1 szavazat dönt. Ez lehetőséget teremt rá, hogy az EU lakosságának a 49%-ának, tehát 229 millió embernek az érdekeit félrelökjék, a többség dönt elve alapján. Egy adott döntés miatt 229 millió ember érdeke sérülhet súlyosan. Ez a kontinentális szintű kényszerítő jellegű többség dönt elv nem jó ötlet. – Ez Görögország 2008 utáni pénzügyi válságakor elő is jött, a görög társadalomra rákényszerítette az EU a szegényeket megszorító intézkedéseket. Görögországban megugrott a gyermekszegénység. És ha visszaemlékezünk, a nagy barátság, összetartás és egyesülés szelleme tized másodperc alatt semmivé foszlott. Görögországban évekre ellehetetlenül az élet. – – Másik példa: Magyarországnak azért tették tönkre a mezőgazdaságát, mert a déli-európaiak érdekét sértette.
5. Továbbá a többség dönt elve miatt a kisebb tagállamok folyamatos elnyomásnak vannak kitéve, hiszen ebben a rendszerben ők teljesen jelentéktelenek. Másik oldalról, pedig a legnépesebbek, mint Németország, Olaszország és Franciaország hatalmat szereztek a többiek fölött. Ráadásul ezt is csak a politikusaik szerzik meg, ezért van az, hogy mind a három nyertes országban jelentős tömegek támogatják a kilépést. (Persze a nyugatiak hozzá vannak szokva, hogy más társadalmaknak parancsolgatnak.)
6. Európai Uniós népszavazás. Lehet sokan nem hallottak róla, de van erre lehetőség. Azért ismeretlen ez a dolog, mert még soha nem történt ilyen. Ez azért van, mert egyszerre kellene 224 millió embert (lakosság 51%-át) meggyőzni egy adott kérdésről. De teljes Európát átfogó médiakampányra csak az elitnek van pénze. Az elit viszont inkább lobbicsoportokba tömörül, és úgy próbálja az EU-s döntéshozókat befolyásolni. Tehát ez a gyakorlatban a középréteg és a szegények eszköze lenne, de egy kontinentális médiakampány akár több milliárd euróba is belekerülhet. Egy polgári kezdeményezés, egyetlen kérdés megtárgyalására, nem képes ennyit összeszedni. Ráadásul a pénz mellett számos más dologra is szükség lenne, pl.: egy hírszegény időszakra, hogy a média egyáltalán rákapjon erre a dologra. És kivételesen tehetséges politikusokra, akik körbehaknizzák Európát, hogy legalább egyetlen kérdésben beleszólhasson az EU lakossága a Brüsszeli döntéshozatalba. – Úgyhogy az EU-s népszavazáson keresztül sem tudunk beleszólni az EU ügyeibe.
7. Amikor 2008 után pénzügyi problémák léptek fel Görögországban, az EU az IMF-fel közösen átvette a hatalmat Görögország fölött. Ezzel Görögországban megszűnt a demokrácia. Ez a helyzet évekig ment. Teljesen mindegy mi a probléma, a demokrácia megszüntetése nem megoldás. Tagállam állampolgáraként végignézni, hogy más tagállamokban megszüntetik a demokráciát, ez egyszerűen fenyegető. Mindez rámutat a nyugati vezetőréteg hozzáállására: nekik a demokrácia csak addig számít, amíg pénzt látnak belőle. De mi, a társadalom normál tagjai tisztában vagyunk vele, hogy a demokrácia a keret, ahol egyáltalán lehetőség van arra, hogy méltóságban élhessünk. Egy demokráciában legalább van lehetőségünk, hogy megoldjuk a problémáinkat. – Ha az EU, egy válság során, felszámolja a demokráciát, az megengedhetetlen.
8. 2004-es tömeges csatlakozáskor belépett országok, a volt keleti blokkos társadalmak sokkal öntudatlanabbak, mint a nyugatiak. A volt keleti blokkos társadalmak a saját országaikat sem tanulták meg irányítani. – Nemhogy egy 447 milliós nemzetközi szervezet működését befolyásolni, irányításuk alá venni. – Ennek a 447 milliós szervezetnek cselekvésre kényszerítése még a nyugati társadalmaknak se megy. Az EU-t óriási tételben lopják a felzárkóztatásra váró tagállamokban, tehát nagyon mély intézményi reformra lenne szükség. – Az EU intézményrendszerének a teljes körű reformjához olyan magas öntudatosságra lenne szükség a lakosságtól, ami még a dánokban és a svédekben sincs meg. – Például: sose történt olyan, hogy 50,000 dán tüntetett volna Brüsszelben. Franciaországban népszokás a tüntetés, de eddig még ők sem mentek Brüsszelbe tüntetni. Pedig őket is meglopják, ahogy a dánokat is, a svédeket is, a belgákat is. Brüsszel Belgium fővárosa, a belgák vagy nem tudják, mi folyik a volt keleti blokkos országokban, vagy tudják, de mégse tesznek semmit. Ha nem tudják mi történik a pénzükkel, akkor tájékozatlanok, ha tudják, hogy mi történik a pénzükkel, akkor öntudatlanok. Másik példa: Magyarországon egy országos sztrájk szintén semmi hatással nincs Brüsszelre. Ha Magyarország minden lakosa egyetért egy adott kérdésben, az még mindig csillagászati távolságra van attól, hogy az EU-ban változást hozzon. Az Európai Uniót nem tudjuk belülről megreformálódni.
9. Pszichológiai szempont: Több ezer milliárd euró kiosztása hogyan hat a döntéshozók személyiségére? Ez már egy olyan mértékű hatalom, ami függőséget okoz. Egyre több intézményt hoznak létre és egyre inkább növelik tovább a hatalmukat. Ennyi hatalom nagyon súlyosan torzítja az emberi személyiséget. A nyilvánosság hiánya, a belső kontroll hiánya, a folyamatosan növekvő hatalom, már rövid időn belül is negatívan hat ki a döntéshozókra. Majdnem egy egész kontinens fölött uralkodni rendkívül súlyos személyiségzavarokat eredményez. Ha valaki csak a magyar államon belül egyeduralkodó, mint pl.: Orbán Viktor, rajta is látható hogy hetek alatt elvesztette a realitásérzékét és magába zárkózott, már 2010-ben. Ezért is szorgalmazzuk, magyarországi szinten is, a politikai hatalom minimalizálását. Kontinentális szinten semmi ilyen létre ne jöjjön soha, ezt a mostanit pedig addig kell felszámolni, amíg lehet.

+1: Az Európai Unió közös rendőrséget és közös hadsereget is létre akar hozni. -> Mi van akkor, ha egy „Orbán Viktor” vagy egy „Donald Trump” típus szerzi meg a hatalmat az EU felett. Már most sem tudjuk kontrollálni az EU működését. És akkor még egy kontinentális hadsereg és rendőri erő is az EU-s zsarnokok kezében lesz. Egy kontinentális zsarnok eltávolításához mi kell? Egy kontinentális háború. Az EU vezetősége már évek óta követeli, hogy EU-s irányítású legyen minden rendőrség és minden hadsereg.

Az EU polgárai annyira öntudatlanok, hogy az EU vezetőit se ismerik fel:

https://hu.euronews.com/2019/07/04/folismerne-az-eu-vezeto-pozicioira-jelolt-uj-politikusokat

 

Európai Unió és a diktatúrák

1. Az EU tagállamai fegyvereket adnak el diktatúráknak: Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak, az Egyesült Arab Emirátusoknak, Bahreinnek, Jemennek, Líbiának, Algériának, Jordániának, Törökországnak, Malajziának, Thaiföldnek, Üzbegisztánnak stb.
2. EU pénzzel támogat diktatúrákat, például Marokkót, Algériát, Ugandát stb. Mostanában a menekültekre hivatkozva pénzelik ezeket a diktatúrákat, régebben „környezetvédelmi” támogatás címén pénzelték a világ zsarnokait. A nyugatiak ezt csináltál a gyarmatosítás idején is: lefizették a helyiek közül azokat az eszetlen zsarnokokat, akik pénzért hajlandóak voltak az országaikat kiszolgáltatni a nyugatiaknak.
3. Diktátorok agressziója elől menekülők tömegei: a menekültek esetében látható, hogy nem szívesen menekülnek Szaúd-Arábiába, Marokkóba és más hasonszőrű diktatúrákba, hiába van ott pénz, de ott is diktatúra van, ők pedig diktatúrák háborúi és nyomora elől menekülnek. Ha az Európai Unió fókuszáltan csak demokráciákat támogatna pl.: Tunézia, Kenya, Tanzánia – akkor ezek az országok lényegesen több menekültet tudnának befogadni, mint munkáltatók. De ehelyett, a franciák és a spanyolok kedvenc üzleti partnereit támogatja az EU költségvetése: az észak-afrikai diktatúrákat. Ezek a diktatúrák háborúkat finanszíroznak, elnyomják a társadalmaikat és mindezzel csak növelik a menekülők számát.

https://www.defensenews.com/global/europe/2020/03/10/heres-whats-behind-frances-72-jump-in-weapons-exports/

https://www.defensenews.com/global/europe/2019/06/05/france-reports-30-percent-jump-in-arms-sales-for-2018/

https://www.dw.com/en/germany-approves-over-1-billion-in-arms-deals-to-middle-east/a-56118758

https://www.dw.com/en/german-arms-exports-what-you-need-to-know/a-41160691

 

Hazai alkotmányjog szempontjából

A Fidesz önmegsemmisítő, jelenlegi alkotmánya nem lényeges, nézzük a még sajnos mindig érvényes régebbit:

Az 1949. évi XX. törvényt miután módosították, belekerült ilyen 1989 után, hogy: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” – Ez ellentétes az Európai Uniós tagsággal, mert az Európai Unió törvényeket alkot, amiket a hazánknak be kell tartania. Az országunk folyamatosan utasításokat kap az EU-tól, de ez a „független” szóval szembe megy. Itt három lehetőségünk van: 1. Kilépünk az Európai Unióból és akkor lesz értelme beleírni a „független” szót az Alkotmányba. 2. Tagok maradunk, de akkor nincs értelme a „független” szóval dobálózni, mert nem vagyunk/nem leszünk függetlenek. 3. Beleírjuk az Alkotmányba a „független” szót, tagok maradunk és ezzel hazudunk a társadalomnak. – Az Európai Uniós tagság Alkotmányba ütköző helyzetet teremtett már a 2004-es belépés pillanatában.

A rendszerváltás után módosított Alkotmányban ehhez kapcsolódik a „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” – De az EU-s tagsággal a magyar társadalom hatalmat adott az Európai Unió parlamentjének, melynek 700 tagja van és abból 20 főt választanak a magyar választók. Így a magyar nép, Magyarország fölötti hatalom jelentős részét nem képviselői útján gyakorolja, sem közvetlenül nem gyakorolja, hanem az EU parlamentje és az EU bizottsága gyakorolja az országunk fölötti hatalom jelentős részét (az EU-s jogalkotással). – De ezekben a szervekben külföldiek adják a hatalmas többséget: EU parlamentjében a képviselők 3%-át adja Magyarország.

De ennél tovább ment a régi Alkotmány. Azt állította, hogy az Európai Unió olyan, mint az ENSZ, mert a hatalmat közösen gyakoroljuk:

„1949. évi XX. törvény 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.”

De ezzel a fenti jogszabályi zagyválással és hazugsággal ellentétben Magyarország nem közösen gyakorolja a hatalmat, hanem leszavazható az EU parlamentben/elnyomható és az EU ránk kényszerítheti a jogszabályait, akkor is, ha 20 magyar küldöttből mind a 20 az adott jogszabály ellen szavaz.

Ezután jött egy újabb hazug paragrafus az Alkotmányban:

„5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.” – Magyar Köztársaság az EU-s tagsággal súlyosan csökkentette a nép hatalmát és megszüntette az ország függetlenségét.

Nagyfokú hatalmi arrogancia kell ahhoz, hogy valaki azt higgye magáról, hogy ő képes egy egész kontinenst irányítani Brüsszelből. A tagállamok függetlenségének eltaposásához is arrogancia kell.

Emiatt az alkotmányos rendszerek megbuknak Európában, mert az országok alkotmánya már nem független országokról rendelkezik. Ha egy ország nem független, akkor függő helyzetű/kiszolgáltatott. Továbbá EU tagként egy ország sem lehet biztos abban, hogy Brüsszelben nem kényszerítenek-e ki újabb és újabb alkotmányos változásokat. A brüsszeli parancsok könnyen lehetnek ellentétesek bármely ország alkotmányával. Az Európai Unió megbuktatja az alkotmányos rendszereket Európában. De így mi marad? Az alkotmány-ellenes állapot, a jogtalanság és a kiszolgáltatottság.

 

Területfejlesztési problémák

1. Egészen 2004-es tömeges csatlakozásig, a nyugat-európaiaknak nem volt sok dolguk a felzárkóztatással, mindössze az apró Görögországot, Portugáliát, Írországot és népesebb Spanyolországot és Olaszországot kellett volna felzárkóztatniuk. Ez annyira rosszul sikerült, hogy a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság, az összes előbb említett államot azonnal az államcsőd szélére sodorta. Kizárólag több 100 milliárd eurós mentőcsomagokkal és a befektetőknek tett hazug ígéretekkel sikerült elkerülniük azt, hogy ebből az 5 államszervezetből 4 csődbe menjen (a görögök több évtizednyi EU-s „területfejlesztés” után csődbe mentek, a másik 4-nek egy hajszálon múlott az állam bukása). Mind az 5 országban megbukott a felzárkóztatás, területfejlesztés.
2. Olaszország az EU egyik alapító tagja, aminek az államcsőd-közeli helyzete rámutat, hogy az EU (1957-óta 2008-ig) 51 év alatt se tudta felzárkóztatni Olaszországot. A görögök 1981-ben csatlakoztak, 2008-ig eltelt 27 év – ezalatt az EU államcsődig „fejlesztette” Görögországot. Mindkét államszervezet azóta is nagyon rossz pénzügyi helyzetben van. A fejlettségi szintet is csak kölcsönökből tudják fenntartani. Ez rámutat arra, hogy az EU-s területfejlesztés maga a bukás.
3. Eladósodott tagok finanszírozásának feltételei: amelyik tagállam eladósodott, ott a kölcsönök folyósításának feltételéül szabta az EU a jóléti rendszer megszüntetését, tehát a szegény-barát államszervezetek felszámolását. – Ez a szegények számának megugrásához vezetett Görögországban, pedig az elitet kellett volna sokkal erősebben adóztatni.
4. Az EU a kompenzáció/támogatások kiosztásában 2019-ig már 55 milliárd eurónál járt. Az akkori árfolyamon 320 Ft/euróval számolva 17,600 milliárd Ft. – Amióta beléptünk az EU-ba, a szegények még szegényebbek lettek, 1,5 millióval csökkent a közepesen jól élők száma, mert ez az 1,5 millió fő elszegényedett. Sokan, akik még közepesen jól élnek, szintén az anyagi lecsúszás határára sodródtak, <-> Példaként: Ha ezt a 17,600 milliárdot a legszegényebb 1 millió kapta volna, az azt jelenti, hogy fejenként mindannyian 17,6 millió Ft-ot kaptak volna. – Ezt azért érdemes így nézni, mert a pénzosztás helyett, egy adócsökkentés következménye, hogy belenyúlsz a zsebedbe vagy megnézed az adóbevallásodat és azt mondod, hogy jóval több maradt. – De láthatóan az EU a bürokratikus pénzosztogatás gyakorlatán nem hajlandó módosítani.

 

Politikai érvek

1. Remek dolog a kormányzati irodák internetkamerákkal bekamerázása, térmikrofonokkal ellátása. Ez megszünteti a korrupciót a magyar állami vezetésben. DE. A nyugati politikusok korruptak, ezt már láthattuk. Ha mi nem vagyunk korruptak, de ők azok, akkor állandóan leszavaznak miket, mert aki korrupt az egyes cégek vagy cég-csoportok érdekeit képviseli, az nem fog megegyezni a mi álláspontunkkal (mivel mi nem vagyunk korruptak). Ezzel maradnánk egyedül. Ha kilépünk, az, hogy nem vagyunk korruptak, az nem probléma.
2. Alapproblémák megoldása: Nem tudjuk megreformálni az Európai Uniót, ha minden magyar 100%-ig egyet ért mindenben, akkor sem. Az EU 700 fős parlamentjében van 20 helye a magyaroknak – ott még több társadalomnak együtt sincs szava. (Az átfogó reformhoz 3%-nyi képviselőnk van.) – EU megreformálásának másik akadálya: Az EU-n belüli korrupció ugyanúgy alapozódik meg, mint Magyarországon: a pártok pénzügyi gazdálkodó tevékenységet folytatnak mindenhol Európában, a gazdálkodó tevékenység korrupt pártokat eredményez. Tehát az EU megreformálásához valójában az összes tagállam belső politikai szisztémáját kellene megváltoztatni. – Nyilván erre nincs lehetőségünk.
3. A rendszerváltás előtt a rendszerváltás volt a politikai célkitűzés: az volt az elmélet a rendszerváltás előtt, hogy ha a rendszerváltás megtörténik, akkor mindenki jól fog élni, pont úgy, mint a nyugatiak. A rendszerváltás nagy bukás lett, ezért keresett a társadalom egy másik teóriát, mely szerint: ha belépünk a nyugati szervezetekbe, mint a NATO meg az Európai Unió, akkor majd olyan jól fogunk élni, mint a nyugatiak. De ez se jött össze. A társadalom ezzel a lépéssel újabb pénzügyi veszteséget szenvedett és az állam elvesztette a szuverenitását. Ennek a részleges/tudatalatti felismerése után egy újabb politikai teória hódított teret: a rasszizmus. A rasszista politikai teória alapja, hogy a cigányok gonoszak, és ha ők nincsenek, akkor az élet szép lesz. Bár rasszizmus addig is volt Magyarországon, de hogy ez a sületlenség politikai teóriává nője ki magát, erre már kevesen számítottak. A rasszista politikai teória diktatúra felé sodorta a társadalmat, a legszegényebbek felének kiközösítését, kiűzését tűzték ki célul. Összesítve: A rendszerváltásra várakozás, majd az Európai Unióba való belépés és a rasszista megoldás teóriája is ugyanazon alapul: hogy majd valamilyen csoda folytán jó lesz a helyzet, amihez a magyar társadalomnak lényegében semmit nem kell tennie, csak a fotelből drukkolni. Ezek olyan teóriák, amik a társadalom lustaságából erednek. – Az EU-ból kilépés, a politikai hatalom minimalizálása, a szakmai hatalom maximalizálása, az üzleti élet demokratizálása mind a társadalom öntudatra ébresztésén, a társadalom tudásán és cselekvésén alapul, nem csodaváráson.
4. A korrupció miatt gyakori, hogy ellentétes irányokba egyszerre indul el az EU. Például támogatják a környezetvédelmet és egyben támogatnak számos környezetszennyező vállalatot is.
5. A jugoszláviai polgárháború idején sok európai ország nem akart beavatkozni, volt aki be akart avatkozni, de nem akartak katonákat feláldozni. Meg is született a kompromisszum: beküldenek Jugoszláviába katonákat, de nem adnak nekik tűzparancsot, így azok ott voltak, de még se tettek semmit. Következmény: az EU katonáinak szeme láttára öltek meg több 10,000 civilt. Ez lett az Európai Unió egyik legnagyobb bűne. – – A 2014-től máig tartó orosz-ukrán háborúban is ugyanez ment: az EU nem akart semmit se tenni, de egyes tagállamok követelték, hogy segítse az EU Ukrajnát, így született meg az a döntés, hogy golyóálló mellényeket és sisakokat küldtek az ukrán hadseregnek, a konfliktust ez nem oldotta meg, a mai napig. 17,000 halott és 600,000 menekült eddig az eredmény, meg az, hogy Putyin szabadon trollkodhat Európa határán.
6. Az előzőből is látszik az, hogy a nagy európai összetartás csak addig tart, amíg van pénz a dologban és minden rendben megy. Onnantól kezdve, hogy valami kellemetlenné válik, az EU kihátrál vagy a saját tagjaival szemétkedik. A kényszerített együttműködés miatt az európai összetartás csak hazugság. Hogy ez ne így legyen, ahhoz a tagok akaratán alapuló együttműködésnek kell létrejönnie. (A fent maradó együttműködésről egy másik érvkategóriában van szó.)
7. A centralizált és bürokratizált együttműködés következménye, hogy a tagállamok papíron együttműködnek egymással és a civil szervezetekkel, de valójában nem.
8. Mi a függetlenségünket 1990-ben nyertük el 1526-óra először (török uralom, Habsburg uralom, 1. világháború, a Horthy-rendszer nyomorát és vergődését nehéz függetlenségnek nevezni, 2. világháború, szovjet megszállás), most meg dobjuk el, az 1990-ben ölünkbe hullott függetlenségünket? Ezt nyugaton nagyon nem gondolták át, mert az az igazság, hogy ők felvásárló piacot akartak nyitni itt, nem velünk törődni.
9. Sokan hisznek az EU-ban, de ez nem egy vallás, ebben nem kell hinni. Az EU egy önmagát túlértékelt nemzetközi szervezet.
10. Mentelmi joga van az EU parlamenti képviselőinek: mi a mentelmi jog értelme: a lopás megúszása. Ki az, aki megszavazza a mentelmi jogot? Aki lopni akar. Az EU parlamentjének esze ágában nincs eltörölni a mentelmi jogot. Ez is megmutatja, hogy mennyire korrupt az EU. A magyar állam korrupcióját ez tovább erősíti, nemzetközi szintre emeli.

 

Nagyobb kép és az EU jövője

1. Az olasz, a görög, az ír, a belga, a portugál és a spanyol állam is súlyos adóssággondokkal küzd. Olasz állam és spanyol állam bedőlését az EU nem tudja megakadályozni, arra nincs pénz. Az euró övezet komoly pénzügyi válsággal néz szembe és az Unióra támaszkodás a későbbiekben lényegesen rizikósabb lesz. Közös pénzt csak azonos fejlettségű területeken érdemes bevezetni. Az euró bevezetése katasztrofális ötlet volt: Olaszországban, Spanyolországban stb, mert az ő államcsődjük a mélybe rántja az euró értékét minden országban, ahol bevezették. Ilyen esetben az Európai Unió válságövezetté válik. – – Minél hamarabb elkezdenek üzletelni az itthoni vállalatok Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, annál kevésbé függünk az EU-tól, így a déli tagállamok vagy az írek, belgák későbbi csődje nem fog minket olyan pofonként érni, mintha üzletileg még mindig az EU-hoz kötődnénk a legszorosabban. – – Azt is hozzá kell tenni, hogy a francia állam is erősen eladósodott, világgazdasági válság esetén a franciák senkin nem tudnak segíteni. Az euró övezet, ami eddig az összetartás szimbóluma volt, hirtelen szétfeszítő erővé, egy kínos kapoccsá a jól működő Németország és Finnország lesz szemben a rosszul működő Spanyolországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Írországgal, Belgiummal és Portugáliával. Tehát 88 millió szemben 142 milliós csőd-közeli csoporttal. A többiek csak külső szemlélők, volt keleti blokkos országok nem tudják Dél-Európát finanszírozni, így az euro zóna egy válságövezetté válik. – – Magyarországon kilépés és a vámok visszavezetése arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy igyekezzenek az EU-n kívülre exportálni. Így amikor csődbe jut Spanyolország, Olaszország… és ez rántja magával az egész EU-t, akkor az export nem fog súlyos károkat szenvedni. Jelenleg 70% az exportnak az EU-ba megy és 30% az EU-n kívülre. – A minden irányban alacsony vámok arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy fordítsák meg a 70-30-as arányt, így amikor az euro övezet válságba kerül, akkor ez csak 30%-ot érintse és ne 70-et.
2. Az euró bevezetése után jön az euró kivezetése több országban is. Ezt mutatja a „kétsebességes euró övezet” terve is (ez az EU ötlete). Ez a terv arról szól, hogy lesz egy euro 1.0 és egy euro 2.0 amivel leválasztják a fejlett országok a fejletleneket, akiket bevettek anno az euro övezetbe. Ez a két különböző eurót bevezető terv persze megvalósíthatatlan, hiszen a szegényebb országok euro 2.0 verziója nem sokat érne és felborítaná az üzleti folyamatokat. Ráadásul senki nem akar közös valutát a görögökkel, az olaszokkal vagy más államcsőd szélén egyensúlyozó országokkal. – Ezért ettől minden szegényebb tag ódzkodik. De ez a terv rámutat, hogy már a nyugatiak sem tartják megfelelőnek, hogy különböző fejlettségű országokban vezették be a közös valutát. – De ebből a tervből is látszik, hogy nem tudják megoldani. – Ezt csak egy módon lehet megoldani: vissza kell vezetni a kivezetett tagállami valutákat a nyugatiaknál szegényebb országokban: Szlovéniában, Szlovákiában, a Balti országokban és Dél-Európában.
3. Probléma esetén várható belső konfliktusok: 1999-ben jött létre az euró zóna. 2008-ig, tehát a világgazdasági válság kitöréséig 9 év telt le, ez a korszak nem hozta felszínre a problémákat. Az azt követő 6 évnyi válság alatt még jobban eladósodott az ír, a görög, a portugál, spanyol, az olasz és a belga államszervezet is. – A németek arra kényszerültek, hogy finanszírozzák a görögök államadósságát német lakosság vagyonából. – Németek emiatt tomboltak, a görögök a rájuk kényszerített megszorítások miatt tomboltak. Tehát a nagy összetartozás, eggyé válás légköre hamar eltűnt és helyette az euró zónában a masszív gyűlölködés jött létre.
4. További bővítés: elméletileg belép Bosznia-Hercegovina, ahol ma Magyarország 300 békefenntartója állomásozik, 3 egymással párhuzamosan működő államszervezet leledzik Boszniában: egy szerb, egy horvát és egy bosnyák, mindegyik államszervezet rész korruptabb, mint a magyar állam. Elvileg belép majd Koszovó is, ahol 150 magyar békefenntartó van. A nemzetközi békefenntartók jelenléte is jelzi, hogy mindkét ország „remek” állapotban van. Albániát is be akarja léptetni az EU, de Albániában szimplán nincs államszervezet. Lehet, hogy volt valaki, aki aláírta az albán állam nevében a belépést előkészítő papírokat, de attól még nincs államszervezetük. Az EU még a jóval kevésbé problémás Közép-Európával, sőt a tőlünk fejlettebb Dél-Európával sem tudott mit kezdeni. A Balkán legproblémásabb országaiban nincs az a pénz, ami ne tűnne el. Az államszervezeteik lényegében nem léteznek.
5. A balkáni országokat is az angolok akarták bevenni, hogy ellensúlyozzák Németország hatalmát. Az angolok kiléptek az EU-ból. A további tagfelvétel lassú lesz vagy megszűnik. A nyugatiak már így is azon gondolkoznak, hogyan lehetne az euro zónát kettévágni és leválasztani a déli országokat. A szétszakadóban lévő EU nem valószínű, hogy lényegesen tovább akar majd bővülni. – Törökország megszűnt tagjelöltnek lenni.
6. Ami a bővítést egy az egyben megakadályozza, hogy Ukrajna 44 milliós ország, és ha a belépés után ennek csak a 10%-a költözik nyugatra, az már 4,4 millió ember. De Németországban, Franciaországban és Hollandiában összesen nincs 4,4 millió üres munkahely. Szerbiában 7 millióan élnek és már így is tömeges a nyugatra vándorlás, ha megnyitják a nyugatiak a beköltözés szabad lehetőségét, akkor legalább 1-2 millió szerbbel is számolni kell. Egy ilyen mértékű népvándorlás Szerbiát is tönkre teszi és nyugaton is súlyos politikai hullámokat vetne. A többi balkáni ország kisebb létszámú, de onnan nagy arányú elvándorlás várható, ami tönkre is teszi a térséget.
7. Gyakorlati területfejlesztési probléma: Minél több újabb szegény tagja van az EU-nak, a fejlesztési pénzek annál gyorsabban szűnnek meg Közép-Európában, mert Kelet-Európa és a Balkán nálunk nagyobb bajban van. Ráadásul az összes pénzt el fogják lopni, az itthoninál is magasabb arányban. Bulgáriában nincs működő államszervezet, ott a kiutalt pénz lopási aránya közel 100%. Ugyanez lesz az arány azokon a területeken, ahol szintén nincs államszervezet. Koszovó, Montenegró, Albánia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Észak-Macedónia és Ukrajna.

 

EU és a sajtó

1. Az előbbiekben számtalan botrányos dolog és alapvető működési probléma került elő. Olyan témák, amik tipikus sajtótémák lennének. De miért nincs erről szó a hazai „független”sajtóban? (HVG, Telex, Index, Magyar Narancs, 444, Euronews stb.) – Az Európai Unió számos módon finanszírozza a sajtót: fizetett hirdetésekkel, pályázati pénzekkel, de például az Euronews esetében nagy tételben pénzt utalnak át nekik. – Ebből adódik, hogy a magyar sajtó és Európában számtalan sajtóorgánum nem hajlandó az EU-ról negatív cikkeket leközölni, nem hajlandóak figyelmeztetni a lakosságot, hogy nem csak a kormány lop, hanem az EU vezetőségével közösen teszi ezt.
2. Ezzel az EU felszámolja a pártatlan tájékoztatást. A sajtó látványosan öncenzúrát gyakorol. De közben nagy bajban van az EU, a lefizetett média ezt eltitkolja.
3. Magyarországon a média ennél is tovább megy: aki ellenvéleményt fogalmaz meg az EU-val szemben, azt kinevezik üldözési mániásnak, euro-szkeptikusnak, eurofilnek, orosz-barátnak, őrültnek. – Az EU pénzének ez a hatása.
4. Ez is egyfajta korrupció, amit az EU és a magyar sajtó közösen tesz. Az EU bűncselekményeiről a sajtóban tudnak, de hallgatnak és ezért cserébe pénzt kapnak.
5. Aki csak a közelébe került a hazai politikai sajtónak, végtelen arroganciával találkozott. Miért tehetik meg azt, hogy keresztülnéznek a vidék nyomorával foglalkozó szervezeteken, a romákon, ignorálnak mérsékelt politikai pártokat, ignorálják a covid-pánik ellen felszólalókat és még számtalan egyéb véleményt, csoportot nem létezőnek tekintenek? Azért tehetik meg, mert külföldről olyan biztos finanszírozást kapnak, ami miatt minden témát úgy manipulálnak, ahogy akarnak addig, amíg az a finanszírozónak megfelel.

 

Nemzetközi jog szempontjából

Az, hogy a kilépési szabályok megengedőek. Ez azért van, mert a nyugati kormányok akármennyire dicsérik az EU-t, ha ki kell lépni, mert úgy alakul a helyzet, akkor kilépnek. A nyugatiak realista politikusok tudják, hogy ha egy nemzetközi szervezet nem működik, márpedig ez előfordulhat, akkor kell egy kiskapu a kilépéshez.

A kilépést megengedő szabályok másik miértje az ENSZ nemzetközi joganyaga. Az ENSZ nem fogadja el országok birodalomba olvasztását, ezért az ENSZ által alkotott nemzetközi jog értelmében bármely nemzetközi szervezetből bármely tagállam bármikor kiléphet. Az EU szembe ment az ENSZ szellemiségével, amikor politikai eszközökkel igyekeztek megakadályozni, hogy Theresa May kiléptesse Angliát az EU-ból. Mert nem lehet kényszeríteni, sem zsarolni egy tagállamot, hogy maradjon bent. Továbbá az EU, a tagállami függetlenség megszüntetésének kísérleteivel is, szembe megy az ENSZ nemzetközi jogi elveivel, ami deklarálja az országok szuverenitását, melyet pl.: semmilyen nemzetközi szervezet nem vitathat, márpedig az Európai Unió az országok szuverenitását rendszeresen vitatja.

 

Utólag kialakult elvárások

https://dotoho.atlatszo.hu/2017/08/30/a-nemzetallam-halott-avagy-a-macron-merkel-tandem-ma-a-legjobb-dolog-europaban-a-konyvnyomtatas-feltalalasa-ota/ – A magyar sajtó és a totális politikai elkötelezettség.

A fenti cikkben hat elvárás fogalmazódik meg:

Első elvárás: a visegrádi 4-ek összesen 63 milliós lakosságának (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) a fizetését igazítsák a nyugati bérekhez. Pontosabban az az elvárás, hogy a 67 millió fős Franciaország (ami súlyosan el van adósodva) és a 83 milliós Németország (ami a világ egyik legnagyobb adósságállományával rendelkezik, bár őket annyira nem nyomasztja), és az államcsőd határán egyensúlyozó dél-európai államok, a szintén eladósodott Írország és Belgium többszörösére emelik Közép-Európa lakosságának a fizetését. Ebből a csoportból egyedül Németországnak van megmozgatható, jelentős vagyona. – – A felzárkóztatás csodaszerűen, varázsütésre megtörténik típusú elvárás, a régi felzárkóztatási csodavárásnál konkrétabb, de pont ugyanúgy lehetetlen.

Másik elvárás, ami megfogalmazódik a cikkben: A nemzetállami szint biztosan megszűnik a cikk állítása szerint. – Ezzel szemben: a cikk két nemzetállami vezetőt éltet (a franciát és a németet). A franciák nem vallják kevésbé franciának magukat, amióta megalapították az EU-t. A németek sem vallják magukat kevésbé németnek. Sem a nemzeti nyelvek, sem a nemzethez tartozás nincs kiveszőben. Az EU 1957-ben alapult és azóta: 0 nemzet szűnt meg és 0 nemzetállam szűnt meg. 1989 óta szétesett Csehszlovákia: Csehországra és Szlovákiára (nemzeti változás), ezzel két önálló nemzet jött létre. Jugoszlávia 7 nemzetállamra esett szét (nemzeti változás). A Szovjetunió 15 nemzetállamra esett szét (nemzeti változás). Európában jelentősen bővült a nemzetállamok száma. Tehát a nemzetállamok megszűnése az elvárás – ezzel szemben sorra jönnek létre a nemzetállamok. A skót függetlenségi mozgalom, észak-ír függetlenségi mozgalom, katalán függetlenségi mozgalom mind rámutat, hogy a nemzethez tartozás nem csökkent. Sőt még mindig esélyes újabb nemzetállamok létrejötte.

Harmadik elvárás: számos országot a saját lakossága nem tud rendbe rakni, majd csinálunk egy birodalmat és azt működtetjük és az majd rendbe rakja a tagállamokat. – Ez is egy csodavárás, aminek az alapja, hogy majd valaki helyettünk elvégzi az ország fejlesztését. Ez egy újabb képtelenség. Az EU az összes tagállam költségvetését maga alá akarja rendelni, hogy ez megvalósuljon.

Térjünk vissza egy régebbi példánkra: Mi vagyunk az EU és adunk valakinek havi 100,000 Ft-ot, hogy költse el a szegénység felszámolására. De minden alkalommal nagy képernyős tévét vesz belőle. Ezt látva rájövünk, hogy nem jó ez így. Megtaláljuk a megoldást: biztos az lehet a baj, hogy nincs elég pénz a folyamatban. Úgyhogy minden fellelhető vagyont becsatornázunk ebbe a folyamatba. – Milyen következménye lesz ennek? a) Megoldódik minden problémánk. b) Változatlanul folyik tovább a korrupció. c) A fokozódó központi hatalom fokozza a korrupciót, a pazarlást és a hatalmi arrogancia, ami távolra viszi a döntéshozatal, katasztrófát okoz. d) Kilépünk, tehát nem várjuk meg, hogy ez kiderüljön.

Negyedik elvárás: Egységes Európa: eddigi intő jelek: az első kilépő Grönland (56 ezer fő) 1985-ben. Utána Anglia 2016-ban (65,6 millió fő). Visszautasította a csatlakozást Izland kormánya (Izland 334 ezer fős). Norvégia lakossága (5,2 millió fő) kétszer utasította vissza népszavazáson a belépést. Svájcban (8,4 millió fő) meg se próbálták soha. – Akiket ezután felvehetnek, azok az országok mind felzárkóztatásra várnak: Szerbia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Moldávia, Koszovó, Ukrajna, Macedónia. – Régebben Anglia erőltette az újabb és újabb tagfelvételt, de az angolok kiléptek. – Így alapból létre se jön egész Európa bekebelezése.

Az elvárással ellentétes a valóság: az EU nem egységesíti Európát, hanem megosztja. Az EU korrupt, parancsolgató, hatalommániás gépezete miatt alakult ki a megosztottság. Ha ez egy szimpla nemzetközi együttműködési fórum lenne, mindenki belépett volna. – De az EU vezetői követelik, hogy ők irányítsák a kontinens: hadseregeit, rendőrségeit, bíróságait, ügyészségeit, határvédelmet, állami költségvetést, törvényhozást, tehát a tagállamok fölötti hatalom 100%-át. – Ez megosztja a kontinenst, nem egységesíti.

Ötödik elvárás: Európai Egyesült Államok létrejötte: az Amerikai Egyesült Államok mintájára: az amerikai egy nemzet, az EU-ban 27 tagállam nemzetei vannak, ami teljesen más helyzet. Európai Egyesült Államok hívei azt híresztelik, hogy a nemzethez tartozás eltűnőben van – de erre még jelek sincsenek. Másik példa: Dániában a dán nemzeti szín a divat, mindenre azt varrják. A nemzethez tartozás vagy stagnál, vagy erősödik, de semmiképp nem gyengül. Így viszont az egész Európai Egyesült Államok terv/elvárás alaptalan.

Hatodik elvárás: Egységes lesz az EU, nem lesznek különbségek. – – Valójában: a tagállamok markánsan elkülöníthető csoportokra oszthatók. Dél-Európa: közepes anyagi helyzet, erős eladósodottság. Közép-Európa: a volt szocialista országok. Észak-Európa: gyenge uniós elkötelezettség 4-ből mindössze 2 ország lépett be onnan és az a 2 is csak enyhén kötődik, még az eurót se hajlandóak bevezetni: Dánia és Svédország, a két legjobb minőségű demokrácia az EU-ban. Másik markánsan elkülöníthető csoport: Nyugat-Európa: Franciaország, Németország és a Benelux államok – hasonló fejlettségűek, egyedül ötüknél volt értelme bevezetni az eurót. Az Európai Uniót konkrétan ők irányítják. Övék a legtöbb pénz és a legtöbb hatalom az EU-ban. Mindegyik nyugat-európai ország gyarmatosító volt, emiatt sok üzleti kapcsolata van a vállalataiknak a világban, viszont gyűlölik is őket világszerte a volt gyarmataikon, mert a gyarmatosítás miatt még mindig nem fizettek kártérítést és azóta is rendszeresen beavatkoznak Afrika és a Közel-Kelet belügyeibe.  – A lényeg: az EU 1957-es megalapítása óta sem vált egységessé. A 2004-ben beléptetett 10 ország és Nyugat-Európa között, a belépés óta, csak tovább nőtt a pénzügyi különbség. Ráadásul egyébként se lesznek egyformák ezek az országok. A különböző ország-csoportok teljesen más utat járnak be. – Az uniformizált, egységes Unió figyelmen kívül hagyja a valós helyzetet.

+1 Az EU-tól vállalatokat kapunk: Elterjedt az a szöveg, hogy az EU-tól kaptuk a Mercedes és Audi autógyárakat. – Ezzel szemben a valóság az, hogy az Európai Uniónak sosem volt autógyára. Autógyára az adott gyár tulajdonosainak van, a részvényeseknek. EU-s tagság nélkül költözött ide az Opel és a Suzuki is. Az, hogy az EU-tól kaptunk autógyárakat, pont akkora marhaság, mintha azt mondanánk, hogy a TEVA-t az ENSZ-től kaptuk, az RTL-t az OECD-től, a TV2-t meg a NATO-tól.

 

Későbbi együttműködési lehetőségek

Ez is kell, hogy értsük milyen lehetőségeket rejt a kilépés

A nemzetközi jog értelmében, ha egy ország kilép egy nemzetközi szervezetből, ezt olyan mértékig teheti meg, amilyen mértékig akarja. Ez azt jelenti, hogy az együttműködés bármilyen formáját kialakíthatjuk. Nézzük a kilépés utáni együttműködési pontokat:

1. Europol: az Unió rendvédelmi együttműködési szerve, elősegíti, hogy a bűnözők ne tudjanak kicsúszni a rendőrség markából. Van 1100 alkalmazottjuk, ebből az egy huszonheted az 40 fő, ennyi fenntartása jut ránk. Vállalható anyagilag és az együttműködés hasznos.
2. Európai Unió Bírósága: mivel ránk a kilépés esetén nem vonatkozik az uniós jog, ezért itt csak az emberi jogok magyarországi sérelme alapján ítélkezhetnek. Mindössze 2-3 fős magyar bírói csapatot és hozzájuk pár asszisztenst kell küldeni ide, ami minimális kiadás, viszont emberi jogi garancia.
3. ERASMUS program: a nemzetközi oktatási program, szintén hasznos tud lenni, amíg nem külföldi egyetemi bulikat finanszírozunk belőle, hanem valódi, hasznos tanulást. Ha lakosságarányosan szállunk be, akkor 2,2%-át álljuk a programnak. A mostani 7 éves ciklusban 30 milliárd euró a program, ez egy évre vetítve 4,3 milliárd euró. Ennek a 2,2%-a 94,6 millió euró. Tehát évente 35 milliárd Ft (369 Ft/euróval). – – Ennek a részletszámítása: a magyar diákok átlagban 4-5 hónapot töltenek kint átlagban 350 eurós ösztöndíjjal. Egy diákra (ha 4 hónappal számolunk) 1400 euró jut. Ez évente 67,500 felsőoktatásba járó diákot jelent. Ami egy gigantikus pazarlást és lopást jelent, mert ennyi magyar diákot sose küldött senki sehova. Ezért további szűkítések kellenek: – – Mivel ez közpénz, ezért ezt is nyilvánosan költjük el. Így jobban kiszűrhetőek azok, akik csak bulizni mennek ki. Emellett a vagyonos családokból érkezett diákokat is ki lehet ejteni a programból, mert ők kifizetik maguknak. Továbbá csak a mesterképzésben és doktori képzéseken résztvevők vehetnek részt a programban, hogy ne legyen ennyire parti-szagú a dolog. Mivel nagyrészt egyébként is a vagyonos családok gyerekei tengődnek 5-10 évig a felsőoktatásban, meg a középrétegből a céltalanul kallódók, ezért ennek a programnak eléggé minimális hatása van. Amíg ez nem párosul gyárlátogatásokkal és tudományos tevékenységekbe belelátással, addig ez megmarad tengernyi közpénzből fizetett parti-túrának. Az angolok az Erasmus programból is kiléptek, amikor az EU-ból kiléptek. Az angolok is bent maradhattak volna, de eszük ágában nem volt, nem véletlenül. – – Úgy is kutatás és fejlesztési tevékenységre állítjuk át a felsőoktatás szervezetét, ezért nagyon kevés külföldi cserediákot fogad majd a rendszer és őket is kutatás és fejlesztésen belül (tehát nem parti-túrára). A magyar diákok között is pár százra redukálódik így a résztvevők száma, kizárólag azok kapnak ilyet, akik már túl vannak az online órákon és már a kutatás és fejlesztési ágazatban segédkeznek. Maximum 1,000 diák, akikről egy adott évben szó lehet. Ilyen esetben 500 eurós ösztöndíjat is megállapíthatunk. 4 hónap kint töltött idővel, 500 euróval és 1,000 diákkal számolva 740 millió Ft évente (nem 35 milliárd, hanem annak a 2,1%-a). – Ebből is látható, hogy az Európai Unió milyen agyalágyult módon szórja a pénzt, hogy egy adott programból ekkora összeg az, ami valóban értelmes dolgokra költhető el. Ezért van az, hogy hihetetlen összegeket költenek el erre, de a nemzetközi piáláson és drogozáson kívül nincs belőle más, kivéve a pénz azon részét, ami kézen-közön eltűnik.
4. A már végzettek esetében a nemzetközi kutatói szerződések elé befelé nem gördítünk akadályt, de a kinti munkavégzést 3 év után adókötelessé tesszük, hogy ne legyen mindez egy hatalmas agyelszívás a fejlett országok részéről.
5. Szabad mozgás: nem kell se személyi, se útlevél, se vízum.
6. Munkavállalás: mivel képzett, öntudatlan és olcsó munkaerő a magyar, ezért a nyugatiak imádják kizsákmányolni, úgyhogy a külföldi munkavállalást könnyen el tudjuk érni. Ha az EU kötegszik, akkor Németországgal és Ausztriával nemzetközi megállapodást kötünk a további szabad munkavállalásról. Anglia kilépése óta egyébként is oda megy szinte mindenki.
7. Egy-egy közös külügyi biztos kiküldése fontos, ha úgy alakul, hogy egy nagyobb országot kell meggyőzni közösen valamiről: Kína, Oroszország, Brazília stb.
8. Kereskedelmi partnerség nagyjából úgy fog kinézni, mint ami például Norvégia és az EU között van, csak lesznek vámok.
9. Minden más szakma is elmondja, hogy ha szükségük van együttműködésre, akkor milyen együttműködésre van szükségük. Ha a kilépés mellett döntünk, ki kell találni a kilépési nyilatkozat beadásáig, hogy melyik szakma szeretne hivatalos intézményekkel együttműködni, hogy ezt is csatolni tudjuk a kilépési nyilatkozathoz. De csak akkor szóljanak, ha az együttműködéshez kell az EU-s bürokráciával tárgyalni.
10. A magyar Országgyűlés elfogadta 2004-es belépéskor, hogy az EU jogszabályai érvényesek Magyarországra nézve. Ezzel kapcsolatban, azzal járunk a legjobban, ha jogfolytonosságot állapítunk meg, tehát a kilépés pillanatban érvényes EU-s jogszabályok továbbra is érvényesek lesznek, de a későbbiekben, ezen jogszabályok tartalmának módosítását, törlését a magyar Országgyűlés hagyja jóvá. (A módosítást úgy érdemes végigvinni, hogy az Országgyűlés újra, már önállóan elfogadja az adott jogszabályt, módosítással együtt és onnantól kezdve az magyar törvény lesz.) Indok: számos területet nem szabályozott a magyar országgyűlés, mert az EU szabályozta, így számos témában nincs magyar joganyag. Viszont jogfolytonosság nélkül egy perc alatt kellene mindent pótolni, ezért kell a jogfolytonosság.

Az együttműködési területek részleges megtekintése után is látható, hogy sokkal jobb a tagállamok akaratán és társadalmi érdekeiken alapuló, helyzethez igazítható, decentralizált, spontán együttműködés, mint a központból erőltetett, számos tagállamot figyelmen kívül hagyó, bürokratikus és emiatt eredménytelen együttműködésre kényszerítés. – Az Európai Unió bürokráciájának vezetősége presztízskérdést csinál abból, hogy minden problémát ők akarnak megoldani: menekültválságtól kezdve a kölcsönfinanszírozási problémákon át, a tagállami szabályozásokig mindent. – Ez lerombolja a tagállamok valódi együttműködési készségét, így a legtöbben mindent csak kényszeredetten csinálnak. A tagállamokban életidegen EU-s törvények elfogadása semmilyen tényleges társadalmi akaraton nem alapul.

https://en.wikipedia.org/wiki/Europol

https://en.wikipedia.org/wiki/European_Court_of_Justice

https://en.wikipedia.org/wiki/Erasmus_Programme

https://hu.wikipedia.org/wiki/ERASMUS_%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADj

https://en.wikipedia.org/wiki/Academic_mobility

Ha megfelelően elő van készítve, néhány hét alatt meg lehet csinálni a kilépés lényegi részét.

A nemzetközi jog értelmében a tagállam a kilépés után önmaga határozza meg, hogy milyen intézményi kapcsolatokat kíván fenntartani a nemzetközi szervezettel (esetünkben az EU-val). Ezt azért csinálták, hogy a kilépőknek ne kelljen tartaniuk kicsinyes politikai bosszútól. Ennek az a felismerés áll a hátterében, hogy jobb egy laza együttműködés, mint ha nincs együttműködés. Ebben egyet értünk.

Mi lesz helyette? Egy önálló ország. Az egész történelmünk folyamán az volt a célunk, hogy önállóak legyünk. Eszünk ágában nincs feladni az önállóságot.

Állam fogalma: határral körülvett területen élő emberek történelmileg kialakult tartós szervezett intézményrendszere. Az állam önálló, területén belül szuverén, tehát főhatalmisága van. – Ha nincs főhatalmiság – nincs állam.

 

EU várható kötekedése a kilépésnél

Az ENSZ elismeri Magyarországot független, szuverén országnak. Ezért, ha az Európai Unió elkezd kötekedni, megpróbál megbüntetni, példát statuálni, akkor azonnal az ENSZ bíróságához kell fordulni, mert amíg az Európai Unió joganyaga kétségbe vonja az ország szuverenitását, addig az ENSZ elismeri országunkat szuverén országként. Az angolok ott követtek el hibát, hogy nem állították szembe az Európai Unió elnyomó politikáját az ENSZ-el.

Ha az EU nem akarja megadni a normális együttéléshez szükséges dolgokat, amik a fenti érvcsoportban voltak felsorolva, az ENSZ-re mindenben tudunk támaszkodni. Semmilyen irracionális dolgot nem határoz meg a fenti érvcsoport, amiért fizetnünk kell, azért fizetünk.

 

Kilépéssel kapcsolatos hazugságok

Kilépéssel kapcsolatos hazugságokról egy kép:

https://www.facebook.com/gomboslaszloreformok/photos/a.1274170435970710/3731916313529431

A fenti kép állításainak elemzése:

Ez egy hazug állításokkal teli cikk: 1. mondat: Magyarország 1987-ben nyitotta meg a lehetőségeket a világ befektetői előtt, több nyugati vállalat azonnal ide költözött, pedig akkor még fel sem merült az EU-s tagság gondolata sem. A lenti kép mutatja, hogy miért vannak itt a külföldi vállalatok: a pénzünkért. Az angolok kiléptek az EU-ból és a vállalatoknál nem tapasztalható tömeges külföldre költözés. 2. mondat első fele: nem lesznek zárt határok, mert nem a keleti blokk szovjet megszállása éled fel. 2. mondat második fele: a magyar társadalomnak 40,000 milliárd Ft-ja van, számos vállalat ezért van itt – tehát továbbra is sokak érdekében áll itt maradni. A vámok létezése nem életbe vágó a kereskedelemben. 4. mondat problémája: nem megy tönkre Magyarország, mert nem költöznek el a vállalatok. A felsorolás 1. és 2. pontja: az Európai Unió sem a magyar nyugdíjrendszer, sem az egészségügy fenntartásában nem vesz részt. 3. pontja: Az élelmiszeripar kereskedelem értelmetlen kifejezés. Az élelmiszer kereskedelem nem omlik össze, egyrészt mert Magyarország jelentős termelő, másrészt, amíg voltak vámok 2004 előtt, azelőtt is volt élelmiszer kereskedelem. Ennek semmi köze a vámokhoz. 4. pont: nem létezik országos csőd kifejezés. Államcsőd van, de az az állam adósságállományához kötődik, a vámok visszavezetése állami pénzbevételt generál. Tehát stabil, önálló bevételt hoz. Befejező mondathoz: 2010 és 2015 között 1,5 millióval nőtt Magyarországon a szegények száma. Ez az időszak megmutatta, hogy az EU nem csodaszer, nem ad olyan keretet, amiben a társadalmunk jól működik. Viszont az EU pénzügyi különbségeket felsokszorozza, ezzel lényegesen gyengítve a társadalmi összetartást, erősíti a társadalom polarizálódását. Az EU szétfeszítő erőként hat, nem összetartó erőként.

Magyarok összesített vásárlásai az élelmiszerláncokban:

https://www.facebook.com/gomboslaszloreformok/photos/a.1274170435970710/3731916310196098

• Gyakori hazugság a kilépéssel kapcsolatban, hogy majd kivonulnak a cégek. – A cégek nem az Európai Unió miatt vannak itt, hanem a pénzünk miatt. A magyar társadalom pénzben, részvényekben, kötvényekben és egyéb pénzeszközökben lévő vagyona több mint 40,000 milliárd Ft. (Ebbe egyéb ingóságok és az ingatlanvagyon nincs beleszámolva. Ez csak a pénzeszközök.) Ez a 40,000 milliárd Ft évről-évre nő, a rendszerváltás óta, ennek a normál piaci működéshez van közi, nem egy nemzetközi szervezethez.
• Azt, hogy mennyire nincs szükségünk a fejlődéshez az EU-ra, jól mutatja az, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon akkor volt a leggyorsabb a fejlődés, amikor nem voltunk az Európai Unió tagja – a Bokros-csomag hatására indult meg a fejlődés, 1996-ban.
• A nagyvállalatok kiköltöznek. – Ez azon a téves elképzelésen alapul, hogy a vámtételeknek komoly hatása van a kereskedelemre, de ez egyáltalán nincs így. Ha megfordítjuk ezt a tételt az lesz az állítás, hogy ha eltöröljük a vámokat, akkor majd ide költözik egy rakás nagyvállalat. De ez nem volt így, mert a vám egy sokadlagos tényező, nem elsődleges. Egy nagyvállalat számára nagyon drága a költözés, amit csak akkor tesznek meg, ha súlyos kár éri őket. De az igazgatási rendszer modernizációja, az államon belüli korrupció letörése, a középréteg gyors kiszélesedése és a nyilvános és ingyenes felsőoktatási rendszer miatt annyi pénzhez és képzett munkaerőhöz jutnak, hogy az amúgy is alacsony szinten tartott vámok semmilyen kereskedelmi összeomlást nem hoznak majd. Ezt a veszteséget a felsorolt pozitívumok messze felülmúlják a vállalatok számára. – Ha viszont a termékeik jelentős részét amúgy is az Unión kívülre szállítják, akkor a mi alacsony vámtételeinkkel konkrétan jól járnak. – Szükség esetén az autóalkatrészek és gépjárművek vámtételeit tudja csökkenteni a Vám- és Pénzügyőrség, hogy cserébe a másik oldal csökkentse. De valószínűleg erre sem lesz szükség.
• Összefoglalóan az egész írás az önbizalomhiányról szól, arról az elképzelésről, hogy majd valaki külföldről megoldja a problémáinkat. A Bokros csomag arra mutatott rá, hogy ez nincs így. A Bokros csomag stabilizálta a forintot, megszüntette a fölösleges állami kiadásokat, ezzel pénzügyileg hosszú távon fenntarthatóvá tette az államot. A nyugati vállalatok tömege 1996 utáni néhány évben költözött be Magyarországra, miután Bokros rendbe rakta az állam pénzügyeit, ráadásul akkor még megvolt a vámrendszer. Tehát az ország akkor kerül jó helyzetbe, amikor mi magunk tesszük rendbe. Nem létezik más, nincs Európai Unió, nincs más ország, nincsenek külföldiek. Ha valaki rendbe teszi ezt az országot, azok csak mi magyarok lehetünk. Ha mi nem tesszük rendbe, akkor senki.
• A cikk ágazatokat is felhoz: egészségügy, nyugdíjak, élelmiszer kereskedelem. Az is elmondható, hogy nincs egyetlen olyan ágazat sem, ami láthatóan rendbe került volna 2004 után. Főleg nincs olyan ágazat, ami az EU miatt került volna rendbe, se az egészségügy, sem az oktatás, sem a nyugdíjrendszer, sem a mezőgazdaság, az iparban a kisvállalkozások nem tudtak jelentős közepes vállalkozásokká fejlődni, a turisztikai ágazat is csak vergődik (tömeges a fekete és szürke foglalkoztatás, kevés a vendéglátásos munkahely és az is rosszul fizet). A szociális ellátó ágazat is katasztrofális helyzetben van stb.
• Megfélemlítés, tévedések, hazugságok, korrupció és az önbizalomhiány képzik az EU-s tagság alapját.

Egy újabb félrevezető EU-párti kép:

https://www.facebook.com/gomboslaszloreformok/photos/a.1274170435970710/3731920043529058

Kamutérképpel ijesztgetik az embereket:

Svájc nem tagja az EU-nak, Anglia sem, Bosznia sem, Szerbia sem, Montenegró, Macedónia, Koszovó és Albánia sem, mégis EU tagnak vannak jelölve. Ez a kamutérkép 8 országot jelöl EU-s országnak, ami nem az.

A lényege a szokásos ijesztgetés: az Európai Unió nevű nemzetközi szervezet nélkül nincs élet. Előtte volt 2004-ig, de ha kilépünk, nem lesz.

Semmi hasznostól nem válunk meg, nem vonulnak ki a cégek és nem áll meg a fejlődés. Lévén hogy az Európai Unió nem egyenlő Európával, nem szakadunk el a kontinenstől.

 

A bent maradás melletti érvek

Aki a bent maradásos verziót akarja, annak elő kell állnia egy olyan reformtervvel, ami megvalósítható és megoldja a felhozott problémák szinte teljes egészét, vagy legalább a problémák legnagyobb részét. Tehát előkészíti az Európai Unió reformját.

1. A kilépés átmeneti zavarokat okozhat és a zavar átmenetileg csökkentheti a nemzetközi kereskedelmet.
2. Érzelmileg lesz, akit megvisel.
3. Lehetnek olyan vállalatok, amik emiatt valamelyik szomszédos országba jelentik be magukat.

 

EU-ból kilépésnél kell-e népszavazás?

1. Akik anno elmentek szavazni az EU-s népszavazásra egy-egy szlogen miatt döntöttek: „Kávézót nyithatsz Bécsben” „Éljen az összetartozás!” aki nemmel szavaztak: „Tagok legyünk vagy szabadok?” Ezek poénos versidézetnek jók, egy politikai plakátra kirakott szlogennek megfelelnek, de egy nemzetközi szervezet összetettségét nem értették meg. De, sem a pro, sem a kontra tábor nem olvasta el a csatlakozási szerződést. Egy ilyen extrémen összetett nemzetközi szervezetbe belépés és kilépés kérdésében nem bízhatjuk a többségre a döntést, mert a többség nem alkalmas arra, hogy nemzetközi szervezeteket átlásson. Ehhez jogi ismeret kell, azon belül nemzetközi jogi ismeret, ismerni kell a nemzetközi szervezet intézményeit, azok egészét átlátni. Erre még az aktívan politizálóknak is csak egy szűk köre képes, nemhogy egy többség. A többség, akik plakátokról, pár felületes szólamból tudnak valamit, egy ilyen esetben haszontalan tudás.
2. Ha feltesszük a kérdést a társadalomnak, hogy akarnak-e tagok lenni és megkérdezzük, hogy miért akarnak vagy miért nem akarnak, kapunk egy rakás szlogent, tévképzetet és zavaros álomképeket. Az EU egy nemzetközi szervezet, ezért az EU-ra racionálisan kell nézni, nem álmodozva.
3. Nem várhatjuk el a magyar társadalomtól, hogy ismerje a nemzetközi jogot. Ezért alapvetően fontos, hogy a külpolitikát nem vethetjük alá népszavazásoknak, mert ilyen témában nem tud a társadalom több millió tagja szakszerű döntést hozni.
4. A fentieket összefoglalva: a pártunkon kívül nagyok kevés embert fog érdekelni, hogy milyen érvek és ellenérvek vannak. Ezt nem fogják elolvasni, max pár ezren. Ha a kilépés mellett szavaznak, akkor se lesz megfontolt döntés, ha a bent maradás mellett szavaznak, akkor se lesz megfontolt döntés. Ez egy kormányzati és parlamenti döntés kell legyen.

 

Tartalékérvek

Kilépéssel kapcsolatos hazugságok: nem tudnánk EU nélkül létezni – ugyanez igaz Lengyelországra, hogy ők se tudnának az EU nélkül létezni? Csehország? Szlovákia? Horvátország? Bulgária?

Politikai érvek: Mivel nincs hatalmunk az EU-n belül, ezért a mindenkori kormányaink a nyugatiak bábkormányai lesznek, ha bent maradunk. – Erre mondta azt Gandhi, hogy: „Kérem, higgye el, nincs nép a földön, ami ne becsülné többre a saját rossz kormányát, idegen hatalmak jó kormányánál.” Ezt az angol gyarmattartóknak mondta India függetlenedése előtt.

Politikai érvek: Az EU tehetősek felé irányuló újraelosztása miatt, a szegények rosszul járnak az EU-val, mert tőlük is elveszik a pénzt, de a szegények abból semmit nem kapnak vissza. Márpedig, ha van olyan társadalmi csoport, ami nem veszíthet pénzt, azok a szegények.

Válság esetén: Amikor újabb világgazdasági tör ki, nyilvánvaló, hogy először a nagyobb létszámú, eladósodott országokat mentik pénzzel: 60 milliós Olaszországot; 46 milliós Spanyolországot; 11 milliós Görögországot; 11 milliós Belgiumot; 10,3 milliós Portugáliát. Továbbá a nyugatiak szempontjából fontosabb az eladósodott a 6,6 milliós Írország is. A nyugatiak közép-európai csicskásaik csak a nyugatiak és a déliek után jönnek. – Ha baj van, nem tudnak minket megmenteni, viszont esélyes, hogy más államszervezetek csődje, maradás esetén, minket is magával ránt.

Értelmiség és az EU-s tagság: Az értelmiségnek azért kellett az EU-ba belépés, hogy hátradőlhessen, hogy azt mondhassák: itt ugyan vannak problémák, de majd az EU mindet megoldja. Legyen az fejlesztési kérdés, társadalmi probléma, állam által elkövetett jogsértés. Mindent az EU fog megoldani. – Ennek a hozzáállásnak a kialakítása/kialakulása még a pénzügyi veszteségnél is nagyobb kárt okoz. 2004 után továbbra is ellehetetleníti a társadalom öntudatra ébredését.

Euró zóna: 1999-ben jött létre az euró zóna, 2014-ben már racionális lehetőséggé vált az euró összeomlása. 15 év, ennyi kellett, hogy a bukás belátható közelségbe kerüljön. 2008-ig, tehát a világgazdasági válság kitöréséig 9 év telt le, ez a 9 éves korszak nem hozta felszínre a problémákat. Az azt követő 6 évnyi válság alatt eladósodott az ír, a görög, a portugál, spanyol, az olasz és a belga államszervezet is. (A francia államnak is erősen nő az államadóssága.) A kínai államszervezet, már biztosan nem tud majd olyan több százmilliárd dolláros injekciót adni a vállalatoknak, mint amilyet adott 2008 után. Arról nem is beszélve, hogy ez csak egy átmeneti fellendülést hozott. Az USA-nak erre nem is volt lehetősége.

Szervezetbűnözés: Biztonsági szempontból is jobb a vámoltatás, mert ezzel ellenőrizzük a határokat. Eddig a szervezetbűnözés tranzit országnak használt minket, de ha a szomszédokban nincs határellenőrzés, itt van, akkor nem itt jönnek át.

Áthaladó forgalom egy része elkerüli az országot, de ezzel nem vesztünk munkahelyeket, mert ha a kamion Romániából Ausztriába megy, akkor a kamionsofőr vagy román, vagy osztrák. Másfelől viszont az áthaladó forgalom jelentős része nem kerüli meg az országot, mert az túl sok pénzbe és időbe kerülne, úgyhogy (ha van vámolni való) vámot fog fizetni. Ezzel az általuk okozott környezeti károkat fizetik ki a magyar államnak és az átlag alatt keresők adócsökkentésébe is beszállnak.

Európát átfogó szempont: az Európai Unió pénzosztása, ha megszűnik, akkor út nyílik európai szinten egy 900 milliárd eurós adócsökkentésre, amivel nagyban segít a világgazdaságon, ha minden országban a rosszul keresők kapják.

Ha az EU pereskedni akar a magyar állammal a kilépés miatt: azt is belevesszük a perbe, hogy a megkapott minimális összeg, olyan nevetséges dolgokra ment el, ami a társadalmunk jelentős részét felháborította, de olyan zárt rendszerben osztották ki a pénzeket, hogy a lakosságnak a pénz hibás felhasználása ellen nem volt megfelelő lehetősége a tiltakozásra vagy a pénzosztásba való közösségi szintű beleszólásba. Ha lett volna beleszólásuk, biztos, hogy nem pazarló, értelmetlen beruházásokra ment volna el a pénz, sokkal inkább az egészségügy és az oktatás kapta volna a pénz szinte teljes egészét.

Az uniós pénzosztásban az egyik legnegatívabb dolog: a visszatérítendő támogatások, ami azt jelenti hogy az EU megfosztotta a magyar államot a vámbevételeitől, ezen felül éves szinten 300 milliárd forintot kell befizetnünk és amikor az EU valamire nagy nehezen támogatást ad, akkor még önerőt is fizethetünk hozzá, hogy az EU kegyesen visszaadja a saját pénzünket. – Erre dob rá még egy lapáttal a visszatérítendő támogatások rendszere, ami arról szól, hogy az EU a mi nevünkben kölcsönt vesz fel, oda adja nekünk, aztán visszafizetteti velünk és még ennek kellene örülni, hogy micsoda hatalmas lehetőség. – A hozzá nem értés és a hatalommánia mozgatja az Európai Uniót, nem az ész, nem az együttműködés.

Pénz megtagadása: másik súlyosan negatív dolog, amikor az Európai Unió ki sem adja a pénzünket, mert az aktuális kormány pályázatai nem felelnek meg a Bizottság követelményeinek.

Politikai szemponthoz: A mai Európai Unió létrejötte egy erőltetett művelet volt. A sokáig kettéválasztott és emiatt teljesen különböző fejlődési utat bejáró Nyugat-Európát és Közép- Kelet-Európát a saját külön-külön útjukon kellett volna fejleszteni. De ezt nem vették figyelembe.

Politikai szemponthoz: 1989-90-ben rendszert váltottunk. A társadalomnak az volt a koncepciója, hogy megtörténik a rendszerváltás és mindenki úgy fog élni, mint a nyugatiak. Nem jött be. Utána kitalálta a társadalom, hogy csatlakozzunk a NATO-ba, mert ott jó lesz. Nem lett jó. Utána elkezdték erőltetni az EU-s csatlakozást. Az volt a koncepció, hogy belépünk az EU-ba és mindenki úgy fog élni, mint a nyugatiak. Ez se jött be. (Ráadásul csak tovább nőtt a pénzügyi szakadék Közép-Európa egésze és Nyugat-Európa között.) Az EU-s csatlakozás után, 2004 és 2005-ben látható lett, hogy ez se jött be, nem baj a bankok akkoriban nagyon sok kölcsönt adtak ki alacsony kamatra. Gondolták ez tuti be fog jönni, hiszen itt biztosan kiadják az ember pénzét. A bankok szórták a pénzt, mint bolond a lisztet. 2008-ban jött a világgazdasági válság és ezzel a valóság, a társadalom jelentős része csődbe jutott/vagy annak a határán egyensúlyoz. Az értelmiség nem tudta megszólítani a társadalmat, így új koncepció felé fordul a társadalom egyre nagyobb része: a szélsőségesek felé. A koncepció lényege: ha gyűlölik, kiközösítik, rabszolgasorba taszítják a romákat (továbbá a zsidókat, liberálisokat, melegeket, a jogvédő szervezetek tagjait stb.) akkor megszűnik a társadalom fő problémája (ezen emberek létezése) és akkor majd beüt a habzsi-dőzsi. Ezek persze egyre irracionálisabb célok, melyek összességében egyre kevesebb embert mozgatnak meg. Ezért is fontos más alternatívát kínálunk. Ennek az alternatívának a lényege, hogy a társadalomnak szakmánként átadjuk a politika hatalmát és utána a társadalomnak kell ezzel (szakmánként) szakszerűen bánnia. Tehát csak egy csoport hozhatja meg a társadalomnak a sikert – maga a társadalom.

Külkereskedelem: ma Magyarországról a kivitel 30%-a megy az EU-n kívülre. Ez növekszik jelenleg is. Az üzleti élet ezután még erősebben orientálódik Ázsia, Afrika és Dél-Amerika irányába. Tehát a fiatal és gyorsan fejlődő országok felé fordul a kereskedelem. Ezt segíti elő a minden irányba egyenlő vámoltatás elve. Ezen országokban nyíló kereskedőházak, konzulátusok, nagykövetségek. A kereskedőknek ingyen megtekinthető videókat készítünk az ezen országokba irányuló kereskedelemről, annak részleteiről. A sokpólusú világ létrejötte miatt ez létfontosságú.

EU és a 2008 utáni válságkezelés: 1. Azt se tudják, hogy egy céget nem lehet megmenteni, mert valójában csak ésszerűtlenül működő, fölösleges vállalatokat pénzeltek tovább, és ha már nincs annyira nehéz helyzet, az agyonpénzelt cég vergődik a piacon, ahelyett, hogy csődbe ment volna és így helyet adott volna a többinek. Nekünk itt Közép-Európában azért kellett gazdasági rendszert váltanunk, mert 1990 előtt, működésre képtelen cégeket tartottunk fenn a közösség pénzén. Az EU ugyanezt kényszerítette ránk. – A „megmentés” igazságtalan azokkal szemben, akik ésszerűen termelnek, mert őket nem pénzelték, mondván, majd mi megmentünk. Ezzel torzították a szabad versenyt és olyan cégeket tartanak fent ma is, melyek fölöslegesek és ezzel jól működő cégek helyzetét rombolják.

2.Az EU-ban azt hiszik a bürokraták, hogy ha egy ország bajban van, akkor egy pillanat alatt százmilliárdos megszorításokat csinálnak, attól majd elmúlik a válság, de nem múlik el. Az EU egyáltalán nem kezelte a válságot, nem gondolkodtak el azon, hogy mégis hogyan kell a válságot kezelni. Példa Görögország. Mindenkit megszorításokra kényszerítettek és az így bejövő pénzt hiánycsökkentésre fordíttatták a tagállamokkal, ahelyett, hogy kutatás és fejlesztésre költötték volna. Mert ha Európának bármiben is előnye van, az a hatalmas számú, magasan képzett munkaerő. A kutatás és fejlesztés megteremti a hosszú távon is fenntartható világot. Erre kell költeni a megszorítások miatt megmaradt pénzt. Elég egy találmány is, hogy több tízezer ember munkát kapjon és így a világ valódi, fenntartható munkahelyekhez jusson. Erre mondjuk azt, hogy ha nem tetszenek a lehetőségeid, csinálj magadnak, és a kutatás és fejlesztés pont ezt teszi.

Igazgatás egyszerűsítése: eddig az volt, hogy a Kormány kinevezte a regionális hivatalok vezetőit, a regionális hivatalok viszont nem kaptak szinte semmilyen hatáskört. Vannak félig meglévő megyei önkormányzatok, mellettük megyei kormányhivatalok, vannak régiók, kistérségi társulások (azok nem mindenhol), járási kormányhivatalok és 3200, legtöbb esetben cselekvésképtelen, helyi önkormányzat. A kormány az igazgatásba a megyei és járási kormányhivatalokon és a régiókon keresztül szól bele. És az Európai Unió is beleszól az igazgatásba a saját jogszabályain, a pénzosztáson és a régiókon keresztül. (Tehát nyolc szint szól bele az igazgatásba.) A változás: 3200 helyi önkormányzat helyett lesz tizenhatod annyi, tehát 200. Ha ez megtörténik, a megyei önkormányzat túl kicsi lesz (egy megyében átlag 10 önkormányzat lenne), ezért az igazgatásban a megye megszűnik. Feladatainak egy részét átadja az összevont önkormányzatoknak, másik részét a régióknak és az ezzel kapcsolatos pénzt is. A régiók vezetőit ne a kormány nevezze ki, hanem a helyi lakosság. (Ezzel a kormány kivonul a régiók irányításából.)

Az Európai Uniós tagság megbonyolítja az igazgatási rendszert és ezzel csökkenti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. Növeli a korrupciót, mely az igazgatási rendszer teljesítményére is negatívan hat ki. Erről kép:

https://www.facebook.com/gomboslaszloreformok/photos/a.1274170435970710/3731990390188690

Amire még figyelni érdemes a kilépésnél

A mezőgazdaságban figyelni kell az erdőtámogatásokra, hogy a kilépés pillanatától kezdve azonnal folytatódjanak az erdészeti támogatások, mert az erdészet igényli az állami támogatást. Kis összeg – ezt eddig az EU osztotta vissza. Erdészeti támogatásokról és erdészetről film: https://www.youtube.com/watch?v=TzEH3edlXSA

 

Friss események

Az eddigi húzások folytatódása

Korrupció és az Európai Unió fegyvervásárlásai