Meleg-ellenesség csökkenése mit hoz magával – a politikában
Magyarországon a rendszerváltás után még 80% volt a meleggyűlölők aránya, mára ez 20%-ra csökkent. Lényegében megfordult az arány, az elfogadás oldalára. Mivel jár ez a politikában?
A rendszerváltás óta ez volt a fő ütőkártya a politikai életben egymás lejáratására. Három dolog tette a „buzizást” fő ütőkártyává: 1.) A melegek 80%-os elutasítottsága. 2.) Lehetetlen bizonyítani az ellenkezőjét: mert attól, hogy valaki házas, még lehet meleg. 3.) Bárkire rá lehetett fogni, hogy meleg. – Ezek összességében azt jelentették, hogy bárki, bárkire ráfoghatta, hogy meleg és máris a szavazók 80%-át ellene lehetett hangolni.
Kiknek kedvezett elsősorban a meleg-ellenesség? A szélsőséges csoportoknak, a fasiszta-típusú pártoknak. Ők előszeretettel adták elő mindenkiről, hogy meleg. Ráadásul a folyamatos „buzizás” széles körben népszerűvé tette őket. A „buzizás” közepette igazi hazafivá magasztosultak, akár 80% szemében is.
De idővel vége lett a legeredményesebb gyűlöletkeltési formának: a „buzizásnak”. Régebben a melegfelvonulásokon részt vett 300 felvonuló és 10,000 ellentüntető, mára 10,000 felvonuló és 30 ellentüntető az arány. És a társadalomban még 2016-os felméréshez képest is rohamosan zuhan a meleggyűlölet.
A szélsőséges csoportok társadalmi beágyazottságát/elfogadottságát ez nagyban csökkentette. A politikai élet kulturáltabb lett. Mik maradtak gyűlöletkeltési formának?
A roma-ellenesség 49% körül mozog, a zsidóellenesség 42% körül (a magyar társadalom egészéhez viszonyítva). A romaellenességgel két probléma van: egyrészt nem lehet bárkire ráfogni, hogy roma, másrészt közel 600,000 roma él az országban és ez lényeges szavazóbázis. Amelyik párt többséget akar szerezni, az a választások környékén nem mehet rá a roma-ellenes gyűlöletkeltésre.
Egyedül a zsidó-ellenesség maradt, ami érdemi ütőkártya a politikában. Mik a problémák a zsidó-ellenes gyűlöletkeltéssel: Magyarországon már csak 10,000 zsidó él és nagy többségük idős (a fiataljaik Nyugat-Európába és Izraelbe költöztek). Így már gyakorlatilag, a semmit szidja a 42%-nyi gyűlölködő. Ráadásul az eltűnő hazai zsidóság azt hozza magával, hogy már ráfogni sem lehet mindenkire, hogy zsidó. Ráadásul ott a náci múlt, ami a nyilvános zsidózást széles körben undorítóvá teszi. A zsidóság szidását a politikai pártok a nyilvánosság előtt nem szokták felvállalni.
