Szabályzata

Alapszabály

A lap felső részén az alapszabály lényegi részét olvashatják, a lap alsó részén az egész alapszabályt a jogi szöveggel kiegészítve.

 

A lényeg

Aki e párt tagja, elfogadja a párt alapszabályát.

A párttagság az alapításkor a párt nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az ügyvezető általi elfogadásával keletkezik.

A tag tagsági jogviszonyát a párt képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A párt minden tagja köteles a pártba belépéssel együtt a párt valamely szakmai csoportjába belépni. Szakmai csoportokról:

 

Szakmai csoport létrehozása, hatáskör/feladatkör, működés

Pártunk nem területi alapon szerveződik (ahogy a legtöbb párt), hanem szakmánként. Ezért a párt szakmai csoportokra van felosztva. A párt minden tagja köteles belépni egy szakmai csoportba vagy új szakmai csoportot is alapíthat. Egy szakmában csak egy szakmai csoport lehet. Ezek döntését a párt elismeri és hatalomra kerülés esetén az Országgyűlés elé terjeszti.

A csoportok az egy szakmához tartozókból állnak össze. Egy ember maximum két szakmai csoportnak lehet tagja. A szakmához tartozást végzettséget igazoló hivatalos okmánnyal, vagy munkáltatói, vagy iskolalátogatási igazolással kell igazolni.

Létrehozásuk első fázisa: két szakmai csoport a párt megalakulásával létre jön: informatikai csoport és jogi csoport. A többi szakmai csoportot az informatikai szakmai csoportnál kell bejegyeztetni szóbeli vagy írásbeli kérelemmel.

Szakmai csoportok feladata: szakmánként készítik elő a párt programját. A szakmai csoportok célja az adott szakmához tartozó jogszabályokat vizsgálni, azokról törlési, módosítási javaslatokat készíteni, a szakmához tartozó állami finanszírozással együtt. Ha növelni akarják a szakmájukra költött állami támogatást, akkor a költségvetési szakmai csoporttal kell elfogadtassák, az állami költségvetési egyensúly fenntartása miatt. A pártban minden helyzetben 1 ember 1 szavazat. Csak személyesen lehet szavazni (nincs képviseleti/megbízotti szavazás).

A párt minden gyűlése nyilvános – a párt minden szakmai csoportjának gyűlése kamerával és mikrofonnal rögzítésre kerül – ezeket a párt honlapján/közösségi oldalán és a Youtube-on bárki megtekintheti feltüntetett téma és időpont szerint (tehát nyilvános beállítással kell felrakni). – Enélkül hozott döntéseket a párt nem ismeri el, nem fogadja el. – Ez garancia a lakosságnak az átlátható működésre, továbbá könnyebben tudunk másokat bevonni.

A párt tagjai és a meghívott vendégek is hozzájárulnak, hogy a párt szakmai gyűlésein kép és hangfelvételt rögzítünk és feltesszük az internetre, hogy garantáljuk a politikai döntéshozatal előkészítésének a nyilvánosságát. Mely egyszerre közérdek, és a pártnak létérdek. Ez a nyilvánosság segít bevonni a lakosságot a döntéshozatalba és bizalmat épít a párt számára. Továbbá ez elősegíti a felelősségvállalást, amit arc és név nélküli embereken nem lehetne számonkérni: ez segít kiszűrni a hazugokat, a trollkodókat (tehát azokat, akik rombolni járnak, nem építeni).

A szakmai csoportok, alapvetően, a párt jogszabály-módosításait készítik elő és az állami költségvetés módosításának előkészítését végzik el. Tehát a szakmai csoportok, a hatalomra kerülés utáni időszakról rendelkeznek. – De mind a párttagok pártba beillesztésében, a pártagok munkájában, esetleg kizárásában a szakmai csoportoknak kulcsszerepük van.

 

Párttagokra vonatkozó szabályok

Párttag felvétele a pártba: Párttag felvételét a párt vezető tisztségviselője végzi. De előtte tanácsot kér a szakmai csoportoktól: az a szakmai csoport ellenőrzi a jelentkezőt, ahova jelentkezett: a szükséges végzettséget vagy munkáltatói/iskolalátogatási igazolás meglétét; ahogy azt is, hogy a tag max 2 szakmai csoportnak lehet tagja, kizárták-e már a pártból vagy annak valamely szakmai csoportjából. Amíg a jelentkező nem tud bekerülni egy szakmai csoportba sem, addig csak párttag-jelölt. Ha egy szakmai csoport a jelentkezőt szakmailag alkalmasnak találja a fenti szempontok alapján, akkor ezt szóban vagy írásban jelzik az ügyvezetőnek és ő felveszi a pártba.

Központi nyilvántartás szükséges a tagokról, csoportokról, választókörzetük alapján tagokról külön. Az informatikai szakmai csoport vezeti a nyilvántartást.

Kizárás kötelező okai: erőszakra, gyűlöletre uszítás vagy hátrányos megkülönböztetés bőrszín, nem, nyelv, vallás, nemzeti származás miatt, és ha hierarchiát próbál kiépíteni a csoporton vagy az egész párton belül.

Szakmai csoport feloszlatásához a párt szakmai csoportjainak 50%-a plusz egy csoport szavazata kell. Erre akkor kerülhet sor, ha egy csoportban sok olyan tag van, akit ki kell zárni a fentiek miatt a pártból, de a csoport ezt nem teszi meg. Szakmai csoport kizárását bármelyik párttag kezdeményezheti, de a csoportja többségének is jóvá kell hagynia a kezdeményezést. Kezdeményezés történhet szóban és írásban is. Minden szakmai csoport, egy ilyen kezdeményezést követő első ülésén dönt a kérdésről. Kizárandó csoport tagjainak fél órát kell kapniuk, hogy kifejtsék az álláspontjukat az egyes csoportok döntése előtt és a kizárást elindító csoport maximum fél órát kell kapjon álláspontjuk kifejtésére. Ezután minden egyes szakmai csoport dönt. Akik így kizáródtak, egy évig nem léphetnek vissza az adott csoportba.

 

Szakmai csoportok munkájához további rendelkezések

A csoporton belüli döntési mechanizmusban benne kell lennie: a témával kapcsolatos adatok ismertetésének, a témával kapcsolatos problémák átbeszélésének és a megoldási javaslatoknak. A megoldási javaslatok sosem magukban állnak, mindig érvelünk és ellen-érvelünk. Semmilyen tekintélyelvű, hatalmi alapú vagy teológiai érvelés nem fogadható el.

Költségvetési szakmai csoport: pénzügyi végzettségűek (közgazdász nem) és minden csoport küldhet oda egy-egy képviselőt, aki szavazhat is. Maximum annyi pénzügyi szakmabeli szavazhat, ahány odaküldött csoportképviselő van jelen. (Maximum 199 szakmai csoportja lehet a pártnak.) Ha a pénzügyi szakmai csoport tagjai többen vannak, mint 199, akkor sorsolással derül ki, hogy ki szavazhat. Állami költségvetésről végleges törvénymódosítási javaslat csak itt jöhet létre.

Az állami költségvetés tervezésénél nem a pénz szétosztása a cél, hanem hogy sikert teremtsünk, hogy mindig állást foglaljunk a pénz elköltésének valamelyik módja mellett. Mindig kiválasztunk valamit, ami húz magával más ágazatokat is és azt támogatjuk. (Nincs pénzünk minden szakma, minden jó ötlet támogatására.)

Állami költségvetés megtervezése: minden szakmának pénzügyi prioritásokat kell meghatározni. Elsődleges prioritás: a társadalom számára létszükségű, nagyrészt megtérülő beruházások. Másodlagos prioritások: azok a fejlesztések, amik nélkül, hosszútávon, nem fog működni a társadalom. Harmadik prioritás: nagy hasznot hozó befektetések, amik nélkül hosszútávon is működik – üzleti célú befektetések.

Igazgatási szakmai csoporton belül a számítástechnikai szakemberek szavazata, akármennyien vannak jelen, 30%-át adja a csoport összes szavazatának. A másik 40%-ot az igazgatásban ügyfélként az adott ügynél leggyakrabban megjelenők adják. 30%-ot pedig az igazgatásban dolgozók és igazgatási végzettségűek adják.

Oktatási szakmai csoport szavazatai a következőképp tevődnek össze: 40% a diákoké, 30% az adott ágazatban dolgozó munkavállalóké és 30% az oktatási alkalmazottaké. Mindenki, ahogy az igazgatási csoportban is, itt is: az ülés elején jelzi, hogy melyik csoportba tartozik, ezt igazolni is tudni kell helyben. Az oktatási csoport szabályai alól kivétel a bölcsődei és óvodai szakmai kérdések, ott az oktatási alkalmazottaké a szavazatok 100%-a.

Jogi szakmai csoport dönt arról, hogy melyik szakmához mely törvények és rendeletek tartoznak, ha egy törvény vagy rendelet témájához több szakma is ért, összevont ülésen kell tárgyalják – ezt az ülést a jogi szakmai csoport rendeli el.

A párt bármely tagja részt vehet a párt bármely csoportjának szakmai gyűlésén, hozzászólhat, de csak a saját szakmai csoportja gyűlésén szavazhat.

A párttag részt vehet a párt más szakmai csoportjainak gyűlésén, de ha „trollkodik” tehát például oda nem illő témáról kezd el beszélni, ordibálni jár oda vagy a pártból kizárás indokai közül bármelyiket felmutatja, akkor a szakmai csoport tagjai egyszerű többséges szavazással, ott a helyszínen kitehetik őt az ülésről és az ülés termét el is kell hagynia. Az ülésről kizárást ott helyben, szóban indokolni kell. Fellebbezés nincs, ez a szakmai csoport eseti döntése.

Érvényes szavazáshoz a szakmai csoport jelenlévő tagjainak ötven százalék plusz egy szavazata kell, a gyűlést legalább három nappal előre be kell jelenteni a párt közös Facebook csoportjában és a szakmai csoport közösségi oldalakon létrehozott csoportjában is. (Minden szakmai csoportnak kötelező Facebook csoportot létrehozni. A Facebook csoportokat úgy kell beállítani, hogy aki nem a csoport tagja, nem írhat bele, de bárki láthatja a bejegyzéseket. Facebook csoportban tag csak az lehet, aki az adott szakmai csoportnak a tagja, vagy párttagként besegít a csoportnak.)

Végső döntéseket: jogszabály módosítás, törlés előkészítését csak élőben lehet meghozni.

Ha a párt egy szakmai csoportja akkorára bővül, hogy a jelenlévők nehezen tudnának egységesen haladni az üléssel, akkor az önként jelentkezők közül kisorsolnak egy ülésvezetőt, aki jelentkezési sorrendben mindenkinek szót ad és gondoskodik a csoport egységes haladásáról.

Aki nem párttag, párt gyűlésén nem tartózkodhat, csak meghívásra. A meghívás csak akkor érvényes, ha a maghívó párttag az ülés helyszínén tudja igazolni a meghívott személyét. Meghívott hozzászólhat, de nem szavazhat. Egy párttag maximum két meghívottat hozhat a szakmai csoportja ülésére. Más szakmai csoport ülésére maximum egy vendéget vihet.

Amint legalább részben elkészült a párt új Alkotmány-tervezete, a jogszabályok módosításának előkészítése során, mindenkinek a pártban kötelessége tartania magát ehhez a tervezethez (ez nem a párt szervezeti működését szabályozza, hanem a jogszabályok módosításának előkészítését – nem működést szabályoz, hanem tartalmat). Ezt az alkotmányjogi szakmai csoport hozza létre. Ha nincs alkotmányjogászunk, akkor a jogi szakmai csoport.

 

Nyersebb hatalmi oldal

Pártunknak nincs tulajdonosa, nincs bankszámlája, nem fogadunk el az államtól pénzt, ahogy senki mástól sem, a törvényalkotó elképzelésével ellentétben ez nem vállalat és nem civil szervezet. Amire építünk: szakmaiság és a közszolgálatiság. A pénz bizalmatlanságot hoz, a puritanizmus sikert hoz. (Pártunk tevékenysége politikai, nem civil.)

Országgyűlési képviselő-jelöltek kiválasztásának módja: a jelentkező párttagok közül, minden szakmai csoport legalább egy jelöltet küldhet. Ezért maximum annyi szakmai csoport jöhet létre, amennyi hely van a következő választásoknál a Parlamentben.

Ha a jövőbeni parlamenti helyek számánál kevesebb csoport alakul, akkor a csoportok mindegyike választ legalább egy parlamenti képviselőt. (Ha 100 csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport kettő parlamenti képviselő-jelöltet választ, ha 67 szakmai csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport három parlamenti képviselő-jelöltet választ. Ha 49 szakmai csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport négy parlamenti képviselő-jelöltet választ. Ha 40 szakmai csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport öt parlamenti képviselő-jelöltet választ.) A maradék helyekre egyszerre kettő vagy több csoport választ a parlamenti helyek számától és a megalakult csoportok számától függően. Ezekbe, a közös szavazásokba a csoportok sorsolás útján kerülnek be. A közös választás során csak olyan indulhat a jelöltségért, akit az adott szavazásra jogosult csoport jelölt.

Országgyűlési képviselő-jelöltként indulás feltételei: legalább három hónapja párttag, még sosem volt parlamenti képviselő és nem volt tagja párttagként önkormányzati képviselő testületnek, nem volt parlamentbe jutott pártban párttag. Nem lehet országgyűlési képviselő-jelölt, aki minisztériumban volt alkalmazott, mert ők nap, mint nap látják, hogyan viselkednek a politikusok a hatalomban, de ezen szervezeti mintákat örökre el kell tüntetni.

Az, hogy ki lesz területi képviselő-jelölt, ki kerül listára és hányadik helyre kerül a listán, sorsolás dönti el. Ezt a sorsolást a parlamenti választások előtti regisztráció előtt 1 hónappal teszi meg a jogi és az informatikai szakmai csoport bevonva a párt egyéb tagjait.

A parlamenti képviselő-jelölt megválasztásához a szakmai csoportnak legalább 8 fősnek kell lennie és szakmai csoportjuknak legalább 10 szakmai csoport gyűlésen kell túl lennie. Parlamenti képviselő-jelölt megválasztásánál a csoport tagjainak legalább 50%-ának jelen kell lennie. (Az is részvételnek számít a pártgyűlésen, ha valaki interneten keresztül kapcsolódik be, és egyértelműen beazonosítható – az egyértelmű beazonosíthatóság a kulcs: élő adás/élő stream keretében, webkamerán keresztül kapcsolódik be. A webkamera képe nyilvános, tehát az operatőr az így bekapcsoltakat is megmutatja a pártgyűlés helyszínén, a webkamera képén keresztül.)

Párton belüli országgyűlési képviselő-jelölt megválasztását legkésőbb a választási regisztráció előtt 2 hónappal kell megtartani. Amelyik csoport nem választ az országgyűlési választás regisztrációja előtt legkésőbb 2 hónappal jelöltet, az a csoport automatikusan feloszlatásra kerül.

A párt nevében, bárki is nyilatkozik: csak elmondhatja a párt döntéseit, az ahhoz kapcsolódó ötletekkel, érvekkel és ellenérvekkel együtt, a többi már a saját véleménye, nem a párté. Párt csoportja nevében a csoport által választott országgyűlési képviselő-jelölt nyilatkozhat a médiának. Kampánynál, a párttagok lakhelye alapján, a párt területileg is fel lesz osztva. Így szervezzük meg a kopogtató/ajánló cédulák begyűjtését és a helyi szintű kampányt (előadásokat, lakossági meghallgatásokat).

 

 

Részletes alapszabályzat

A szabályzat két részre oszlik, kinagyított kék betűkkel jelölt rész a szabályzat lényege, ami a tényleges tevékenységhez kell, a szürkére színezett rész a jogi bla-bla, amit a bíróság pluszba kényszerített ránk. A teljes szabályzat ebből a két részből tevődik össze. (Pártok és minden egyéb szervezet bejegyzését bíróság végzi).

 

Alapszabály

Párt neve: Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Párt működési területe: Magyarország

1.§ (1) Párt jogállása: a párt jogi személy.A Párt a tagjai által a Ptk. és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. alapján létrehozott, önálló jogi személy, aki magára nézve kötelezőnek ismeri el a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv. rendelkezéseit.

(2) Párt célja: Politikai hatalom minimalizálása, szakmák hatalmának növelése, államon belüli nyilvánosság maximalizálása, üzleti élet demokratizálása. Kizárólag országgyűlési választásokon való részvétel. Önkormányzati és Európai Uniós választásokon való részvétellel pártunk nem foglalkozik, ott jelöltet nem indít.

(3) Párt vezető tisztségviselője: az ügyvezető: Gombos László.

(4) Párt: Politikai Vezetőség: Gombos László elnök, Bella Krisztián és Beke Jenőné – Politikai Vezetőség tagok.

 

A jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásnak módja és ideje

2.§ A párt vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége

3.§ A jogi személy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.

A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke

4.§ (1) Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat.

(2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre.

(3) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől.

(4) Párt részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje: Pártunk részére az alapítók, az alapítással egyidejűleg, a működés megkezdéséhez elegendő vagyont rendelkezésre bocsátották. Pártunk részére vagyoni hozzájárulás alapvetően a szellemi tevékenység, melyet pártunk számára végeznek, kötelező hozzájárulás nincs. Gazdálkodásunkra vonatkozóan a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (párttörvény) rendelkezései irányadóak.

 

A tagok jogai és kötelezettségei

A párt tag jogállása, Pártoló és tiszteletbeli tagok

5.§ (1) A párt tagja jogosult a párt tevékenységében részt venni.

(2) A párt tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Nem lehet különleges jogállású tagja pártunknak: pártoló tag, tiszteletbeli tag nincs.

(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait nem gyakorolhatja képviselőn keresztül. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

(4) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A tagok kötelezettsége

6.§ (1) A párt tagja nem veszélyeztetheti a párt céljának megvalósítását és a párt tevékenységét.

(2) Aki e párt tagja, elfogadja a párt alapszabályát.

(3) A párt minden tagja köteles a pártba belépéssel együtt a párt valamely szakmai csoportjába belépni. Szakmai csoportokról a 35. §-tól van szó.

 

A tagsági jogviszony keletkezése

7.§ (1) A párttagság az alapításkor a párt nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az ügyvezető általi elfogadásával keletkezik.

(2) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

Tagsági jogviszony megszűnése

8.§ (1) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony párt általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával. Csak természetes személy lehet párttag.

(2) A tag tagsági jogviszonyát a párt képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

(3) A tagnak jogszabályt, a párt alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely párttag ügyvezetőhöz benyújtott kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárás a bármely párttag által benyújtott kezdeményezés ügyvezető általi átvételét követő 30 napon belül indítható meg.

(4) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(5) A kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőség nincs a párton belül.

(6) A tag kizárására egyebekben a 39.§ (1) – (2) bekezdésében és a 40.§-ban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

 

A párt szervei és azok hatásköre

Közgyűlés

9.§ (1) A párt döntéshozó szerve a közgyűlés. A tagok a PTK. és a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből álló testületben gyakorolják. A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

Határozathozatal ülés tartása nélkül

10.§ (1) Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidőt van arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk. határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(3) Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

(4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

Az ügyvezetés ellátása

11.§ A párt ügyvezetését a párt ügyvezetője látja el.

A közgyűlés hatásköre

12.§ A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a)Az alapszabály módosítása;

b) A párt megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) Az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d)Az éves költségvetés elfogadása;

e) Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a párt vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) A szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

g) Jelenlegi és korábbi párttagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más párt szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h) A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

i) A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

j) A végelszámoló kijelölése.

k) A Politikai Vezetőség tagjainak megválasztása.

 

Az ügyvezető feladatai

13.§ Az ügyvezető feladatkörébe tartozik

a) a párt napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a párt vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a párt jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a párt szerveinek értesítése;

g) közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a párttal kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a párt működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a pártot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.

 

A felügyelőbizottság

14.§ A felügyelőbizottság feladata a párt szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a párt határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság működése

15.§ (1) A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

(2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az ügyvezetőtől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

(4) A felügyelő szerv ellenőrzi a szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során az ügyvezetőtől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(5) A felügyelő szerv tagja a Politikai Vezetőség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.

(6) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) az ügyvezető felelősségét megalapozó tény merült fel.

(7) A döntéshozó szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(8) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

A Politikai Vezetőség

16.§ (1) A Politikai Vezetőség feladata a párt politikainak céljainak előmozdítása érdekében szükséges politikai-stratégiai programok kidolgozása, feladatok meghatározása, a politikai stratégia megalkotása, mely lényegre törően tisztázza a párttagokkal és a nyilvánossággal a párt hatalomra kerüléséhez szükséges főbb lépéseket, mint például a társadalom információkkal ellátása, a társadalom öntudatra ébresztése, a társadalom politikai aktivitásának fokozása.

(2) A Politikai Vezetőség három tagból áll, elnöke a párt mindenkori ügyvezetője.

(3) Határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, valamennyi tagnak egy szavazata van. A Politikai Vezetőség politikai stratégiai határozatait szóban, nyilvános szavazással hozza meg, a nyilvánosság fokozása érdekében a szavazásról készült videó-felvételt minden esetben nyilvánosságra hozza.

(4) A Politikai Vezetőség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni, az általuk kidolgozott politikai és stratégiai programokról beszámolni.

17.§ A Politikai Vezetőségi tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Politikai Vezetőségi tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy ügyvezetőjéhez intézi.

 

Ügyvezető, Politikai Vezetőségi és felügyelő bizottsági tagi tisztség létrejötte, megszűnés esetei

 

Felügyelőbizottsági/ügyvezetői/politikai vezetőségi megbízatás

18.§ (1) Felügyelőbizottsági/ügyvezetői/politikai vezetőségi megbízatás 4 évre szól.

(2) Felügyelőbizottság tagjait/a Politikai Vezetőség tagjait és az ügyvezetőt a párt tagjai közül kell választani.

Az ügyvezetővel/felügyelőbizottsági taggal szembeni követelmények és kizáró okok

19.§ (1) Ügyvezető/felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Az Ügyvezető/felügyelőbizottsági tag nem lehet jogi személy.

(3) Az Ügyvezető/felügyelőbizottsági tag ügyvezetési/felügyelőbizottsági feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet Ügyvezető/felügyelőbizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet Ügyvezető/felügyelőbizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője/felügyelőbizottsági tagja nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet Ügyvezető/felügyelőbizottsági tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(7) Párt alapítója és tisztségviselője/felügyelőbizottsági tagja csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(8) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése

A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága

20.§ (1) A tagok a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

(2) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(3) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

(4) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy ügyvezetőjéhez intézi.

 

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

21.§ (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(2) A közgyűlés, a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályai

A döntéshozó szerv ülésének összehívása

22.§ (1) A döntéshozó szerv ülését az ügyvezető meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.

(5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés összehívása

23.§ (1) Az ügyvezető köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a párt vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a párt előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a párt céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a párt megszüntetéséről dönteni.

A napirend kiegészítésére vonatkozó rendelkezések

24.§ (1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül (3 nap) a tagok és a párt szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(3) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának szabályai

25.§ A közgyűlés a kezdetén nyílt szavazással levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt, továbbá két jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a napirendet, döntés tartalmát, a szavazás eredményét, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők arányát. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni, amely tartalmazza a részt vevő nevét, lakcímét és saját kezű aláírását.

 

A szavazás szabályai

26.§ (1) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, azt a rendelkezést is elfogadjuk.

(2) A Politikai Vezetőség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

Határozathozatal, Döntéshozatal

27.§ (1) A párt alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) A párt céljának módosításához és a párt megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A határozatok kihirdetésének szabályai

28.§ A határozatokat az ügyvezető hirdeti ki a párt honlapján/közösségi oldalán, a határozat megszületésétől számított 24 órán belül.

A szavazati jog gyakorlásának feltételei

29.§ (1) Csak személyesen gyakorolhatja szavazati jogát mindenki.

(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

Politikai Vezetőségre, illetve ügyvezetésre vonatkozó szabályok

Az ügyvezetés ellátása

30.§ A párt ügyvezetését a párt ügyvezetője látja el.

Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése

31.§ (1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok hatáskörébe, az ügyvezető jogosult.

(2) Az ügyvezető a tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

(3) A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. Az ügyvezetőt a közgyűlés nevezi ki. Az ügyvezetői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

Határozatképesség

32.§ (1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(2) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

33.§ (1) A párt jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a pártnak okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a párt törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó párt vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2) Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A vezető tisztségviselő felelőssége

34.§ A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

Valós politikai tevékenységhez

(A fenti a jogi szöveg, amit a bíróság, hatalmánál fogva ránk kényszerített. Eddig olyan, mint egy vállalat. A törvényalkotónak kettős célja van: lopási lehetőséget teremteni a hatalmon lévő pártoknak. Másfelől olyan pártok létrejöttét elősegíteni, amik vállalatként tekintenek a pártjukra, tehát nem értik a pártműködés lényegét/a közszolgálatiság lényegét.)

35.§ (1) A pártot szakmai csoportok alkotják, mely az egy szakmához tartozókból áll össze. Egy ember maximum két szakmai csoportnak lehet tagja. A szakmához tartozást végzettséget igazoló hivatalos okmánnyal, vagy munkáltatói, vagy iskolalátogatási igazolással kell igazolni.

(2) A párt minden gyűlése nyilvános – a párt minden szakmai csoportjának gyűlése kamerával és mikrofonnal rögzítésre kerül – ezeket a párt honlapján/közösségi oldalán és a Youtube-on bárki megtekintheti feltüntetett téma és időpont szerint (tehát nyilvános beállítással kell felrakni). – Enélkül hozott döntéseket a párt nem ismeri el, nem fogadja el. – Ez garancia a lakosságnak az átlátható működésre, továbbá könnyebben tudunk másokat bevonni.

(3) A párt tagjai és a meghívott vendégek is hozzájárulnak, hogy a párt szakmai gyűlésein kép és hangfelvételt rögzítünk és feltesszük az internetre, hogy garantáljuk a politikai döntéshozatal előkészítésének a nyilvánosságát. Mely egyszerre közérdek, és a pártnak létérdek. Ez a nyilvánosság segít bevonni a lakosságot a döntéshozatalba és bizalmat épít a párt számára. Továbbá ez elősegíti a felelősségvállalást, amit arc és név nélküli embereken nem lehetne számonkérni: ez segít kiszűrni a hazugokat, a trollkodókat (tehát azokat, akik rombolni járnak, nem építeni).

(4) A párttagok esetében a belépéssel jön létre a hozzájárulás, a vendégek esetében a szakmai gyűlésen részvétel jelenti a hozzájárulást (nem kötelező a részvétel). A videók kezeléséért a felvételt készítő a felelős (aki párttag), de a felelősséget átadhatja az adott szakmai csoport más tagjának. A szakmai csoport pedig a párt ügyvezetőjének, ha ő átveszi az adott videó feltöltésének procedúráját. A gyűlés elején az operatőrnek szólnia kell, hogy: videó készül, ami megy a netre, tehát ebből adódóan, aki továbbra is ott marad, elfogadja ezt a tényt.

(5) Mivel a pártokban előfordul, hogy pénzügyi bűncselekményeket követnek el vagy némelyik pártot más országból finanszírozzák, ezért a párton belüli nyilvánosság: közbiztonsági és nemzetbiztonsági okból is szükséges garancia a lakosságnak, a jó pártműködéshez. Tovább a párton belüli nyilvánossággal igyekszünk elősegíteni a tájékozódáshoz való jogot, és az újságírók munkáját is.

 

36.§ A szakmai csoportok a törvény által ránk kényszerített egyetlen pártszervtől sem vonnak el hatáskört: Politikai Vezetőség, ügyvezető, felügyelőbizottság.

A szakmai csoportok, alapvetően, a párt jogszabály-módosításait készítik elő és az állami költségvetés módosításának előkészítését végzik el. Tehát a szakmai csoportok, a hatalomra kerülés utáni időszakról rendelkeznek. – De mind a párttagok pártba beillesztésében, a pártagok munkájában, esetleg kizárásában a szakmai csoportoknak kulcsszerepük van.

 

Szakmai csoport létrehozás, hatáskör/feladatkör, működés

37. § (1) Pártunk nem területi alapon szerveződik (ahogy a legtöbb párt), hanem szakmánként. Ezért a párt szakmai csoportokra van felosztva. A párt minden tagja köteles belépni egy szakmai csoportba vagy új szakmai csoportot is alapíthat. Egy szakmában csak egy szakmai csoport lehet. Ezek döntését a párt elismeri és hatalomra kerülés esetén az Országgyűlés elé terjeszti.

(2) Létrehozásuk első fázisa: két szakmai csoport a párt megalakulásával létre jön: informatikai szakmai csoport és jogi szakmai csoport. A többi szakmai csoportot az informatikai szakmai csoportnál kell bejegyeztetni szóbeli vagy írásbeli kérelemmel. Egy szakmában egy szakmai csoport jöhet létre. Párhuzamosság esetén az informatikai szakmai csoport törli a párhuzamosan később alakított csoportot a párt szakmai csoportjainak listájáról.

(3) Szakmai csoportok feladata: a szakmai csoportok szakmánként készítik elő a párt programját. A szakmai csoportok célja az adott szakmához tartozó jogszabályokat vizsgálni, azokról törlési, módosítási javaslatokat készíteni, a szakmához tartozó állami finanszírozással együtt. Ha növelni akarják a szakmájukra költött állami támogatást, akkor a költségvetési szakmai csoporttal kell elfogadtassák, az állami költségvetési egyensúly fenntartása miatt. A pártban minden helyzetben 1 ember 1 szavazat. Csak személyesen lehet szavazni (nincs képviseleti/megbízotti szavazás).

 

38.§ (1) Párttag felvétele a pártba: Párttag felvételét a párt vezető tisztségviselője végzi. De előtte tanácsot kér a szakmai csoportoktól: az a szakmai csoport ellenőrzi a jelentkezőt, ahova jelentkezett: a szükséges végzettséget vagy munkáltatói/iskolalátogatási igazolás meglétét; ahogy azt is, hogy a tag max 2 szakmai csoportnak lehet tagja, kizárták-e már a pártból vagy annak valamely szakmai csoportjából. Amíg a jelentkező nem tud bekerülni egy szakmai csoportba sem, addig csak párttag-jelölt. Ha egy szakmai csoport a jelentkezőt szakmailag alkalmasnak találja a fenti szempontok alapján, akkor ezt szóban vagy írásban jelzik az ügyvezetőnek és ő felveszi a pártba.

(2) Központi nyilvántartás szükséges a tagokról, csoportokról, választókörzetük alapján tagokról külön. Az informatikai szakmai csoport vezeti a nyilvántartást. A nyilvántartás nyilvános (a jogszabályi keretek között).

 

39.§ (1) Párttag szakmai csoportból kizárásához a szakmai csoportjának szavazatainak 60%-a szükséges. A csoport tagjainak legalább 40%-nak részt kell vennie az ülésen. A szakmai csoportból kizárást kezdeményezheti az adott szakmai csoport bármely tagja. A kizárási indítványt személyesen, szóban, indoklással kell megtenni a szakmai csoport ülésén. A kizárási indítványról 3 napon belül értesíteni kell a párttagot (ha jelen van, akkor azonnal). Az azt követő ülésen (ha jelen van, akkor azon az ülésen) mind az indítványozónak és aki ellen indítványozták, annak is részt kell vennie. Ha az indítvány benyújtása után, a szakmai csoport soron következő 3 ülésén sem vesz részt, aki ellen indítványozták, azt úgy vesszük, hogy nem kíván védekezni.

(2) Bizonyítás: ismertetni kell a kizárást kezdeményezőnek az okot és a bizonyítékot. A kizárandó félnek fél órát kell kapnia, hogy kifejtse az álláspontját, utána maximum egy óra vita (a két oldal fele-fele időben) és utána a szakmai csoport szavaz.

(3) Fellebbezés: ha bármelyik fél elégedetlen a döntéssel, akkor sorsolás útján egy másik szakmai csoporthoz kerül az ügy. Ott mindkét fél minimum 15-15 maximum 30-30 percet kap álláspontja kifejtésére (erről az adott szakmai csoport dönt). A sorsolás útján kiválasztott szakmai csoport az első adandó ülésén napirendre tűzi az ügyet, időt köteles biztosítani utána és szavaz az esetről. (A sorsolást az informatikai szakmai csoport végzi.)

(4) Akit, amelyik csoportból kizárták, egy évig nem léphet vissza. Minden fent felsorolt üggyel kapcsolatban további fellebbezést bíróságon lehet megtenni. Ha valaki nem tud újabb szakmai csoportba belépni, automatikusan kizáródik a pártból (mert a Szakmaiság és Demokrácia Pártjában szakma nélkül nincs helye) – ezt a párt döntéshozó szervei automatikusan elfogadják/automatikusan megerősítik a döntést.

 

40.§ (1) Kizárás kötelező okai: erőszakra, gyűlöletre uszítás vagy hátrányos megkülönböztetés bőrszín, nem, nyelv, vallás, nemzeti származás miatt, és ha hierarchiát próbál kiépíteni a csoporton vagy az egész párton belül.

(2) Szakmai csoport feloszlatásához a párt szakmai csoportjainak 50%-a plusz egy csoport szavazata kell. Erre akkor kerülhet sor, ha egy csoportban sok olyan tag van, akit ki kell zárni a fentiek miatt a pártból, de a csoport ezt nem teszi meg. Szakmai csoport kizárását bármelyik párttag kezdeményezheti, de a csoportja többségének is jóvá kell hagynia a kezdeményezést. Kezdeményezés történhet szóban és írásban is. Minden szakmai csoport, egy ilyen kezdeményezést követő első ülésén dönt a kérdésről. Kizárandó csoport tagjainak fél órát kell kapniuk, hogy kifejtsék az álláspontjukat az egyes csoportok döntése előtt és a kizárást elindító csoport maximum fél órát kell kapjon álláspontjuk kifejtésére. Ezután minden egyes szakmai csoport dönt.

(3) Akik így kizáródtak, egy évig nem léphetnek vissza az adott csoportba. A szakmai csoport kizárása esetén fellebbezésre, a párton belül, nincs lehetőség. Ezt az illetékes bíróságnál lehet megtenni.

 

A tagsági jogviszony felmondása

41.§ (1) Ha tag nem felel meg a lenti feltételeknek, a párt a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

(2) Ha valaki a belépéskor nem tud szakmai csoportba bekerülni, a párt a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondja.

(3) Aki nem tud végzettség vagy munkáltatói igazolást felmutatni, nem tud legalább egy szakmai csoportba bekerülni, az ügyvezető automatikusan kizárja a pártból/felmondja a tagságát.

(4) Mivel ez a szakmaiság pártja, ezért aki nem tud részt venni a szakmai tevékenységekben, annak itt semmi keresnivalója. Mivel az érvelés és a bizonyítás már a szakmai csoportban megtörtént, ezért a párt ügyvezetője automatikusan köteles elfogadni a szakmai csoportok döntését. Itt már nincs hova érvelni, ezt egyik döntéshozó szerv sem írhatja felül. Fellebbezni a párton belül, ilyen helyzetben, már nem lehet, csak az illetékes bíróságon.

 

A tag kizárásához további szabályok

A bíróság és a törvényalkotó miatti plusz rész

42.§ (1) A tagnak jogszabályt, a párt alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely párttag kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) A kizáró határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag a párt székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a határozat felülvizsgálatát.

 

Szakmai csoportok munkájához további rendelkezések

43.§ A csoporton belüli döntési mechanizmusban benne kell lennie: a témával kapcsolatos adatok ismertetésének, a témával kapcsolatos problémák átbeszélésének és a megoldási javaslatoknak. A megoldási javaslatok sosem magukban állnak, mindig érvelünk és ellen-érvelünk. Semmilyen tekintélyelvű, hatalmi alapú vagy teológiai érvelés nem fogadható el.

44.§ (1) Költségvetési szakmai csoport: pénzügyi végzettségűek (közgazdász nem) és minden csoport küldhet oda egy-egy képviselőt, aki szavazhat is. Maximum annyi pénzügyi szakmabeli szavazhat, ahány odaküldött csoportképviselő van jelen. (Maximum 199 szakmai csoportja lehet a pártnak.) Ha a pénzügyi szakmai csoport tagjai többen vannak, mint 199, akkor sorsolással derül ki, hogy ki szavazhat. Állami költségvetésről végleges törvénymódosítási javaslat csak itt jöhet létre.

(2) Az állami költségvetés tervezésénél nem a pénz szétosztása a cél, hanem hogy sikert teremtsünk, hogy mindig állást foglaljunk a pénz elköltésének valamelyik módja mellett. Mindig kiválasztunk valamit, ami húz magával más ágazatokat is és azt támogatjuk. (Nincs pénzünk minden szakma, minden jó ötlet támogatására.)

(3) Állami költségvetés megtervezése: minden szakmának pénzügyi prioritásokat kell meghatározni. Elsődleges prioritás: a társadalom számára létszükségű, nagyrészt megtérülő beruházások. Másodlagos prioritások: azok a fejlesztések, amik nélkül, hosszútávon, nem fog működni a társadalom. Harmadik prioritás: nagy hasznot hozó befektetések, amik nélkül hosszútávon is működik – üzleti célú befektetések.

(4) Igazgatási szakmai csoporton belül a számítástechnikai szakemberek szavazata, akármennyien vannak jelen, 30%-át adja a csoport összes szavazatának. A másik 40%-ot az igazgatásban ügyfélként az adott ügynél leggyakrabban megjelenők adják. 30%-ot pedig az igazgatásban dolgozók és igazgatási végzettségűek adják.

(5) Oktatási szakmai csoport szavazatai a következőképp tevődnek össze: 40% a diákoké, 30% az adott ágazatban dolgozó munkavállalóké és 30% az oktatási alkalmazottaké. Mindenki, ahogy az igazgatási csoportban is, itt is: az ülés elején jelzi, hogy melyik csoportba tartozik, ezt igazolni is tudni kell helyben. Az oktatási csoport szabályai alól kivétel a bölcsődei és óvodai szakmai kérdések, ott az oktatási alkalmazottaké a szavazatok 100%-a.

(6) Jogi szakmai csoport dönt arról, hogy melyik szakmához mely törvények és rendeletek tartoznak, ha egy törvény vagy rendelet témájához több szakma is ért, összevont ülésen kell tárgyalják – ezt az ülést a jogi szakmai csoport rendeli el.

45.§ (1) A párt bármely tagja részt vehet a párt bármely csoportjának szakmai gyűlésén, hozzászólhat, de csak a saját szakmai csoportja gyűlésén szavazhat.

(2) A párttag részt vehet a párt más szakmai csoportjainak gyűlésén, de ha „trollkodik” tehát például oda nem illő témáról kezd el beszélni, ordibálni jár oda vagy a pártból kizárás indokai közül bármelyiket felmutatja, akkor a szakmai csoport tagjai egyszerű többséges szavazással, ott a helyszínen kitehetik őt az ülésről és az ülés termét el is kell hagynia. Az ülésről kizárást ott helyben, szóban indokolni kell. Fellebbezés nincs, ez a szakmai csoport eseti döntése.

 

46.§ (1) Érvényes szavazáshoz a szakmai csoport jelenlévő tagjainak ötven százalék plusz egy szavazata kell, a gyűlést legalább három nappal előre be kell jelenteni a párt közös Facebook csoportjában és a szakmai csoport közösségi oldalakon létrehozott csoportjában is. (Minden szakmai csoportnak kötelező Facebook csoportot létrehozni. A Facebook csoportokat úgy kell beállítani, hogy aki nem a csoport tagja, nem írhat bele, de bárki láthatja a bejegyzéseket. Facebook csoportban tag csak az lehet, aki az adott szakmai csoportnak a tagja, vagy párttagként besegít a csoportnak.)

(2) Végső döntéseket: jogszabály módosítás, törlés előkészítését csak élőben lehet meghozni.

 

47.§ (1) Ha a párt egy szakmai csoportja akkorára bővül, hogy a jelenlévők nehezen tudnának egységesen haladni az üléssel, akkor az önként jelentkezők közül kisorsolnak egy ülésvezetőt, aki jelentkezési sorrendben mindenkinek szót ad és gondoskodik a csoport egységes haladásáról.

(2) Aki nem párttag, párt gyűlésén nem tartózkodhat, csak meghívásra. A meghívás csak akkor érvényes, ha a maghívó párttag az ülés helyszínén tudja igazolni a meghívott személyét. Meghívott hozzászólhat, de nem szavazhat. Egy párttag maximum két meghívottat hozhat a szakmai csoportja ülésére. Más szakmai csoport ülésére maximum egy vendéget vihet.

48. § Pártunknak nincs tulajdonosa, nincs bankszámlája, nem fogadunk el az államtól pénzt, ahogy senki mástól sem, a törvényalkotó elképzelésével ellentétben ez nem vállalat és nem civil szervezet. Amire építünk: szakmaiság és a közszolgálatiság. A pénz bizalmatlanságot hoz, a puritanizmus sikert hoz. (Pártunk tevékenysége politikai, nem civil.)

49.§ (1) Amint legalább részben elkészült a párt új Alkotmány-tervezete, a jogszabályok módosításának előkészítése során, mindenkinek a pártban kötelessége tartania magát ehhez a tervezethez (ez nem a párt szervezeti működését szabályozza, hanem a jogszabályok módosításának előkészítését – nem működést szabályoz, hanem tartalmat).

(2) Ezt az alkotmányjogi szakmai csoport hozza létre. Ha nincs alkotmányjogászunk, akkor a jogi szakmai csoport.

 

50.§ (1) Országgyűlési képviselő-jelöltek kiválasztásának módja: a jelentkező párttagok közül, minden szakmai csoport legalább egy jelöltet küldhet. Ezért maximum annyi szakmai csoport jöhet létre, amennyi hely van a következő választásoknál a Parlamentben.

(2) Ha a jövőbeni parlamenti helyek számánál kevesebb csoport alakul, akkor a csoportok mindegyike választ legalább egy parlamenti képviselőt. (Ha 100 csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport kettő parlamenti képviselő-jelöltet választ, ha 67 szakmai csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport három parlamenti képviselő-jelöltet választ. Ha 49 szakmai csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport négy parlamenti képviselő-jelöltet választ. Ha 40 szakmai csoportnál kevesebb alakul, akkor minden szakmai csoport öt parlamenti képviselő-jelöltet választ.) A maradék helyekre egyszerre kettő vagy több csoport választ a parlamenti helyek számától és a megalakult csoportok számától függően. Ezekbe, a közös szavazásokba a csoportok sorsolás útján kerülnek be. A közös választás során csak olyan indulhat a jelöltségért, akit az adott szavazásra jogosult csoport jelölt.

(3) Országgyűlési képviselő-jelöltként indulás feltételei: legalább három hónapja párttag, még sosem volt parlamenti képviselő és nem volt tagja párttagként önkormányzati képviselő testületnek, nem volt parlamentbe jutott pártban párttag. Nem lehet országgyűlési képviselő-jelölt, aki minisztériumban volt alkalmazott, mert ők nap, mint nap látják, hogyan viselkednek a politikusok a hatalomban, de ezen szervezeti mintákat örökre el kell tüntetni.

(4) A jelölt, jelölt-státuszát a szakmai csoportja visszavonhatja az országgyűlési választás előtti hivatalos regisztráció előtti hónap első napjáig egy 70% + 1 szavazatos szavazással a csoport 80%-os részvételi aránya mellett, de még azon az ülésen új jelöltet kell választani, különben marad az előző.

(5) Az, hogy ki lesz területi képviselő-jelölt, ki kerül listára és hányadik helyre kerül a listán, sorsolás dönti el. Ezt a sorsolást a parlamenti választások előtti regisztráció előtt 1 hónappal teszi meg a jogi és az informatikai szakmai csoport bevonva a párt egyéb tagjait.

(6) A parlamenti képviselő-jelölt megválasztásához a szakmai csoportnak legalább 8 fősnek kell lennie és szakmai csoportjuknak legalább 10 szakmai csoport gyűlésen kell túl lennie. Parlamenti képviselő-jelölt megválasztásánál a csoport tagjainak legalább 50%-ának jelen kell lennie. (Az is részvételnek számít a pártgyűlésen, ha valaki interneten keresztül kapcsolódik be, és egyértelműen beazonosítható – az egyértelmű beazonosíthatóság a kulcs: élő adás/élő stream keretében, webkamerán keresztül kapcsolódik be. A webkamera képe nyilvános, tehát az operatőr az így bekapcsoltakat is megmutatja a pártgyűlés helyszínén, a webkamera képén keresztül.)

 

51.§ Párton belüli országgyűlési képviselő-jelölt megválasztását legkésőbb a választási regisztráció előtt 2 hónappal kell megtartani. Amelyik csoport nem választ az országgyűlési választás regisztrációja előtt legkésőbb 2 hónappal jelöltet, az a csoport automatikusan feloszlatásra kerül.

 

52.§ (1) A párt nevében senki nem tárgyalhat sem megszűnésről, sem más párttal összeolvadásról, sem közös jelöltállításról, közös lista létrehozásáról (csak a jogszabályi kötelezettség alapján). A megszűnés részleteiről a Ptk. 3:83-3:87.§-ig tartó rész rendelkezik – az egyesület szó helyett pártot kell behelyettesíteni ezen részben.

(2) A párt nevében, bárki is nyilatkozik: csak elmondhatja a párt döntéseit, az ahhoz kapcsolódó ötletekkel, érvekkel és ellenérvekkel együtt, a többi már a saját véleménye, nem a párté. Párt csoportja nevében a csoport által választott országgyűlési képviselő-jelölt nyilatkozhat a médiának. Kampánynál, a párttagok lakhelye alapján, a párt területileg is fel lesz osztva. Így szervezzük meg a kopogtató/ajánló cédulák begyűjtését és a helyi szintű kampányt (előadásokat, lakossági meghallgatásokat).

53.§ Miniszterelnök-jelölt megválasztásához a párt tagjainak 50% + 1 szavazata szükséges, legalább 200 fősnek kell lennie a pártnak, és legalább 150 párttagnak jelen kell lennie. A legtöbb szavazatot kapott, 4 évig lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. A köztársasági elnök-jelölt megválasztására ugyanez vonatkozik. Miniszterelnök-jelöltségről, parlamenti képviselő-jelöltségről, köztársasági elnök-jelöltségről a jelölt a saját szakmai csoportja előtt, írásban lemondhat.

 

Párt megszűnése

§(1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha

a) más párttal összeolvad,

b) más pártba beolvad, vagy

c) több pártra válik külön.

Tehát: Párt más jogi személlyé nem alakulhat át, csak párttal egyesülhet és csak pártokra válhat szét.

(1a) *  A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

a) feloszlik,

b) a bíróság feloszlatja,

c) a bíróság megszünteti, vagy

d) a bíróság megállapítja megszűnését,

e) a párt tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

55.§ Párt megszűnéséről a Ptk. és a 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezik. A további részletszabályok ezen két törvényből olvashatóak ki. (A Ptk-ban egyesület címszó alatt érthető párt is.) (Nem kizárólag ezek, de a Ptk. 3:48. §-a és a 3:83. §-tól 3:87. §-ig tartó rész tartozik ide, továbbá a párttörvény 3. §-a és annak minden kapcsolódó része szabályozza a párt megszűnését.)

Megosztom, mert...