Kulcsfontosságú hírek

 

Oroszország látszólag erős hadserege

Ha valaki elemezte a 2008-as orosz-grúz háborút és a 2014-es orosz-ukrán háborút, annak számos dolgot észre kellett vennie:

  1. Az orosz-grúz háborúGrúzia egy nagyon pici ország, mindössze 3,7 millió lakóval. Abházia és Dél-Oszétia a háború előtt Grúzia részét képezte, de 2008-ban az oroszok erőszakkal kiszakították ezt a két kis területet Grúziából. – Abházia lakossága 245,000 fő, Dél-Oszétia 54,000 fő. Putyin nem mert messzire menni. Miért? Ennek a két területnek a lakosságáról még be tudták magyarázni az orosz katonáknak, hogy az oroszok testvérei (az oszétok és az abházok). De az orosz katonák így is motiválatlanok voltak. Helyi zsoldos csapatokat kellett verbuválni, mert az orosz katonák nem voltak hajlandóak harcolni.grúzia térképe oroszország hadserege szakmaiság és demokrácia pártja
  2. A fegyverek szempontjából: az orosz-grúz háborúnak volt egy másik vetülete, a grúz hadsereg egy mini hadsereg, mégis képesek voltak komoly ellenállást felmutatni, mert nekik voltak amerikai fegyvereik, az orosz haderőnek viszont csak a szovjet időkből hátramaradt 20-30-40 éves fegyverei voltak. Az orosz katonák panaszkodtak a rossz fegyverekre, ezért 2008 után Putyin kénytelen volt jelentősen növelni a hadseregre költött pénzt. De az Amerikai Egyesült Államok ugyanebben az időben 10-szer annyit költött fegyverkezésre, mint az oroszok, ma már 12-szeres a különbség. Így csak még tovább nőtt a minőségi különbség az orosz és amerikai fegyverek között. 2014 elején Putyin háborút indított Ukrajna ellen. Az ukránoknak szintén szovjet őskövület-fegyverei voltak, de Ukrajna 44 milliós, hatalmas ország. Azóta Ukrajna hadserege a lengyelektől, a szlovákoktól, a magyaroktól és a románoktól is kapott tankokat, kézi fegyvereket és lőszert. Továbbá a nyugatiak is elkezdtek kisebb léptékben fegyvereket szállítani Ukrajnának.ukrajna oroszország háború katonák szakmaiság és demokrácia pártja
  3. A katonai járművek szempontjából: 2014-ben volt olyan, hogy az ukrán hadsereg rálőtt egy orosz páncélozott járműre és abból ijedt orosz katonák másztak ki, akik azonnal letették a fegyvert az ukránok előtt. Kiderült, hogy az orosz katonák azt hitték, hogy csak hadgyakorlaton vesznek részt, mert a parancsnokság ezt mondta nekik. Ők azt kapták parancsba, hogy menjenek át egy dombon, amit meg is tettek, de ők azt nem tudták, hogy az már Ukrajna. Ebből mi a tanulság? Az orosz katonai járművekben még GPS sincs. Rettenetes állapotban van az orosz haderő járműállománya.
  4. A 2014-es ukrajnai és a 2008-as grúz háborúban azonos volt, hogy Oroszország egy zsarnoki diktatúra és az orosz katonák mindkét esetben passzívak voltak, alig páran kockáztatták az életüket a Putyin nevű zsarnokért, meg annak a politikai ambícióiért. Ezzel szemben Ukrajnában és Grúziában is demokrácia van. A haderejük a saját országukat védi, tehát rendkívül motivált.
  5. Következményei mindennek: az első hullámban Ukrajnába küldött orosz elitegységeket és szedett-vedett zsoldos haderőt megverte az ukrán hadsereg. A második hullámban kénytelen volt Putyin a hivatásos orosz hadsereget bevezényelni, hogy egyáltalán megakadályozzák a teljes katonai összeomlást.

Putyinról mit kell tudni?

A KGB-nek dolgozott, de a KGB az egész története folyamán egyetlen nyílt háborút vívott a szovjet-afgán háborút, ami rettenetes vereséggel ért véget. Ezért is van az, hogy a volt KGB-s Putyin óvakodik nyílt háború kezdeményezésétől.

Cikkünk keltezése: 2021. 02. 01.

 

 

Miért pánikol Németország, Svédország és a NATO?

 

Oroszország fenyegeti a volt szovjet államokat, továbbá 2008-ban megtámadták az oroszok grúziát és 2014-ben Ukrajnát. De miért okoz ez pánikot Svédországban és Németországban? Nemzetközi kutatások szerint Oroszország 61 milliárd dollár körüli összeget költ évente fegyverkezésre. Ez az apró balti országok katonai kiadásaihoz képest sok pénz. De például Franciaország 52 milliárd dollárt költ fegyverkezésre évente, ami alig 9 milliárd dollárral kevesebb, mint Oroszország katonai kiadásai. Németország évente 48 milliárd dollár körüli összeget költ hadseregre. Franciaország és Németország együtt 100 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, ami lényegesen felülmúlja Oroszország katonai kiadásait. Ehhez a NATO-n belül hozzá jön Nagy Britannia évente 49 milliárd dolláros katonai költségvetése és Olaszország 27 milliárd dolláros költségvetése (ha csak a legnépesebb európai országokat nézzük).

oroszország németország franciaország hadi kiadásai katona szakmaiság ás demokrácia pártja

Együtt a 4 nagyobb európai ország 176 milliárd dollárt költ el, addig Oroszország 61 milliárdot.

 

Nézzük a lakosságszámot: Oroszországban 144 millióan élnek (Krím +2 millió fő). Addig Németország lakosságszáma 83 millió, Franciaország 67 millió, ami együtt 150 millió, ami már több millió fővel felülmúlja Oroszország lakosságszámát. Továbbá Nagy Britannia 67 milliós, Olaszország 59 milliós. Együtt a négy európai ország 267 millió főt tesz ki, addig Oroszország mindössze 144 millió fős.

oroszország németország franciaország népessége városok szakmaiság és demokrácia pártja

olaszország anglia népessége városok szakmaiság és demokrácia pártja

A 4 európai ország pénzügyi helyzete is klasszisokkal jobb, mint Oroszországé. Másrészt Oroszországban Putyin diktatúrája gyenge lábakon áll, közel a bukáshoz, országszerte tüntetéseket szervez az orosz ellenzék. Ehhez képest Svédországtól Norvégiáig, Németországtól Lengyelországig pánikol egész Európa az orosz fenyegetés miatt. De látható, hogy ennek nincs semmilyen reális oka. Akkor a politikusok miért mutatják, hogy pánikolnak? Erre két magyarázat van: I.) Nem képesek felmérni a helyzetet. – De mivel több tízezer fős biztonsági apparátus veszi őket körül, ezt kizárható magyarázat. II.) A hadiipar, tehát a fegyvergyártó magáncégek kenőpénzeket fizetnek a pánikoló országok politikusainak: Norvégia, Svédország és Németország a legirracionálisabb pánikolók. Ezek a politikusok pedig öntik a pénzt a hadiiparba.

Orosz ellenzék:

orosz ellenzék tüntetés moszkva szakmaiság és demokrácia pártja

 

Mire lehetne elkölteni a pénzt, ha valódi biztonságot akarunk magunk körül?

  1. Ukrajnában térfigyelő kamerákat felszerelni az utcákra, ezzel is erősíteni a közbiztonságon. Másrészt az ukrán rendőrség nyomozóit pénzügyi nyomozás terén képezni, ezzel segíteni őket az orosz szakadárok pénzügyeinek blokkolásában, a szervezetbűnözés elleni fellépésben és a politikai korrupció elleni fellépésben.
  2. Jelenleg az ENSZ békefenntartó misszióinak költségvetése globálisan 9 milliárd dollár, miközben az ENSZ-nek van 13 jelentős békefenntartó missziója a világban. De sok esetben az ENSZ-nek nincs pénze a saját békefenntartóinak modern járműveket venni, nincs pénzük a problémás környékekre térfigyelő kamerákat szerelni, nincs pénzük jelentős napelem-beruházásokra, hogy a problémás országokban legyen elég áram (például a kamerák működtetésére, a villany felkapcsolására, ipari termelés megkezdésére a helyi vállalkozóknak).
  3. Ahol ENSZ műveletek vannak, kellenének utak és csatornák, iskolák és hozzá tanárok képzése. Az egészségügyben az egynapos műtétekhez szükséges eszközöket beszerezni és orvosokat, ápolókat képezni.

Ha a fejlett országok nem pánikolnának és pazarolnák el a pénzüket, akkor erre költhetnénk, hogy béke legyen a világban.

Cikkünk keltezése: 2021. 01. 25.

 

 

Nagy-Britannia új korrupció elleni jogszabályt fogadott el

A hír lényege a következő: ha valaki a vagyonnövekedésével nem tud elszámolni, azt a hatóság 100%-os vagyonelkobzással sújtja. – Ebből mi a következtetés? Egy ilyen jogszabállyal a hatóság akkor nem tud visszaélni, ha a törvény meghatároz egy minimális összeget, amit még nem kell bizonyítani. Ha azt vesszük alapul, hogy a szülők adnak a gyereknek egy autót, az kb. 6 millió Ft-ig terjed (normál esetben). Vagy, ami a másik minimum összeg egy ilyen törvényben, hogy családtagok összeadják a gyereküknek a lakásárának kb. harmadát/felét, ami olyan 6-10 millió Ft. Egy ilyen korrupció-ellenes jogszabályba (itthon) ha 15 millió Ft-os összeget írunk bele, akkor ebbe már nem fog beleesni egy családon belüli autó megvásárlása és átadása, vagy családtagoktól/barátoktól származó ingatlanvásárlást elősegítő összeg. De a nagy beruházásokba belenyúló oligarchák mind beleesnek, a szervezetbűnözés beleesik és a Magyarországon tartózkodó, külföldi tolvajok/csalók/oligarchák bőven beletartoznak.  

15 millió Ft – kb. 50,000 dollár, úgyhogy ez nemzetközi átutalásban is már feltűnő összeg. (Ha valaki tisztességes, vállalkozó, ő bizonyítja is – adózik utána.)

Cikkünk keltezése: 2020. 12. 26.

 

 

A Covid-pánikból adódó lezárások következményei

Az eredetileg 1000 milliárd Ft-os állami költségvetési hiány 3300 milliárd Ft-ra nőtt. Tehát nő a hazánk adósságállománya, megszorítások következnek legalább 2 évig. A jó hír, hogy a kormány ezzel lényegében megbukott. A rossz hír:

  1. 2021-re nagyon sok adós fog belebukni a felgyülemlett adósságaiba,
  2. Költségvetési megszorításokra lesz szükség és az Orbán-kormány még sosem vett el a vagyonos rétegtől, úgyhogy a középréteg és a szegények kormányzati rugdosása várható,
  3. Amikor kifutnak a kölcsönök (amit az EU, Kína és az USA kiszórt) jelentősen nőni fog a munkanélküliség Magyarországon is (mert a világgazdasági folyamatok ide is kihatnak). Így további nehézség-hullámok jönnek 2021-ben és 2022-ben. Utána a kilábalás még 2-4 év (kb).

Kapcsolódó cikk forrása ITT ÉRHETŐ EL. Cikkünk keltezése: 2020. 11. 12.

 

 

 

 

Megosztom, mert...