GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

A kérdéseket témakörökre osztottuk

Szakmák önkormányzatisága

Az egyéb szakmák önkormányzatisága hogy valósítható meg? Főleg, ha a kultúra területén vannak állami meg önkormányzati kézben lévő színházak, magánszínházak is, a színészek és egyéb szakemberek össze-vissza forognak a helyszínek között.

A kultúra központi vezetősége: a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács veszi át a minisztérium feladatait, tagjai: Magyar Színházi Társaság és a Magyar Színészkamarai Egyesület, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, Színházi Dolgozók Szakszervezete. Tanácskozási joggal: Artistaművészek Szakszervezete, Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (de az ő esetükben dönthet úgy is a szakma, hogy ők is teljes jogú tagként részt vehetnek). Ezen testület fog dönteni a pénzről és tartja fenn a kulturális intézményeket tehát, az állami művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeket.

Intézményvezetőik kinevezése: az alábbiakból melyiket választják, erről szabadon dönthetnek: a kulturális intézmények intézményvezetőit: az ott dolgozók pályáztatás útján válasszák meg, VAGY a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács nevezze ki a kulturális intézmények vezetőit, VAGY az egy ágazatban dolgozók közösen válasszák meg az ágazatuk intézményeinek vezetőit (pl.: a színházak minden dolgozója együtt a színházak vezetőit).

Értelemszerűen a magánkézben lévő könyvtárakra és színházakra ez nem vonatkozik.

A szociális szakmai önkormányzatisága hogy valósítható meg?

A szociális szakmának első lépésben országos szintre kell rendeződnie a mostani széttagoltság helyett. A mostani bürokratikus modell helyett rugalmas szervezetként kell működnie. Első lépésként a szakma kemény magja kell összeálljon: azok fognak szavazni, akiknek szociális végzettsége van és fő munkájukként dolgoznak az állami szociális szektorban. Ők alakítják ki a szakma központi szervezetét. Onnan már sokkal könnyebb lesz a szakmájukat fejleszteni.

Az oktatás önkormányzatisága hogy valósítható meg?

Az Oktatási Bizottságok lesznek a bölcsődék, óvodák, általános iskolák és középiskolák vezetősége. A felsőoktatás szervezete elkülönült önkormányzatiságot kap (a kutatás és fejlesztési tevékenység miatt). Az Oktatási Bizottságok és a felsőoktatás közösen döntenek az oktatásra jutó pénzről.

Van-e komoly hazafiasság a szakmai szervezetekben? Lehet-e erre építeni? Fontos kérdés-e a hazafiasság kérdése?

A közszféra rendszerint meglepően rossz fizetéseket kínál, cserébe például a mentősök munkája bonyolult és veszélyes. A rendőrök munkája is rengeteg nehézséggel és veszéllyel jár. Ahogy az ügyészek és bírók munkája is bőven jár veszélyekkel. Ha valaki jól csinálja a munkáját, ahhoz komoly hazafiasság, komoly kötelességtudat kell. Különben valami nagyon mást csinálnának. Igen, erre lehet építeni a szakmák önkormányzatiságánál.

Mindenhol csak annyi az elképzelés, hogy minden terület megválasztja a saját vezetőjét? Ennyi? Más nincs?

A Rendőrségnél, ügyészségnél, bíróságoknál, a közmédiában és a Magyar Nemzeti Banknál lesz a függetlenség előtt egy-egy nemzetközi átfésülés, hogy akiknek a neve összefüggésbe került a hazai rendszerváltás utáni politikai élet mocskos ügyeivel, őket eltávolítják.

De ezen kívül nincs más belső reform, mert az már nem a politika dolga. Ezt majd a szakmák önmaguknak megteszik. A politikusok és így az értelmiségi réteg basáskodása véget ér.

Minden döntés demokratikussá válik?

Nem. A megválasztott vezetők fogják meghozni a nagyobb szakmai döntéseket, nem lesz mindenről külön szavazás. Így nem kell arra törekednie a szakmai vezetőknek, hogy minden döntésük népszerű legyen, csak arra, hogy összességében jót tegyenek a szakmájukkal.

Állami nyilvánosság

A (fontosabb) hivatalok webkamerázása és mikrofonozása nem sérti a személyes adatokhoz fűződő jogokat?

De, bizony sérti. És mégis megcsináljuk. Egyrészt, mert hatalmon ezt is meg lehet tenni, nem csak lopni lehet, hanem garantálni is lehet a tisztességes állami működést. Erőből.

De, nem csak erről van szó. Miről szólnak a jogok? A jogok minden esetben sérthetetlenek? Tegyük fel, hogy a jogok sérthetetlenek és nekem van egy autóm (tulajdonhoz való jog). Akkor én keresztül mehetek vele árkon, bokron, mások házfalán, bármin, csak mert van egy autóm? Nem. Miért nem? Mert az emberi méltóságot kivéve, nincs más jog, ami korlátozhatatlan. Például az autód használatát rengeteg dolog korlátozhatja: elkaphatnak gyorshajtásért, szabálytalan parkolásért, büntetőfékezésért, ittas vezetésért, mások házfalának autós kidöntéséért. Tehát a jogok korlátozhatóak. Akkor mi dönti el, hogy mit, mikor, hogyan lehet korlátozni? A válasz: az arányosság, mérlegelés. Például: a mérleg egyik serpenyőjében a személyes adatokhoz való jogok vannak (GDPR), a mérleg másik serpenyőjébe mi kerül? A korrupció megszüntetése. A lopás megszüntethető a nyilvános pénzkezeléssel. Milyen jogsérelmet okoz a korrupció? Az állam alapvető pénzügyi feladatai például: a mentősöknek legyen pénze megtankolni a mentőautót, a rendőrök bérét ki kell tudnia fizetnie az államnak, a kórházakban lennie kell elegendő pénznek, hogy az orvosok tudjanak fecskendőt cserélni, ne ugyanazzal az egy darabbal kelljen végigoltani a betegeket bármi ellen, és így tovább. Tehát milyen jogok sérülnek, ha eltűnik az állami pénz? A mentős nem tud hozzád kimenni, ha rosszul vagy – élethez való jog. Fizetés híján nincs rendőr, mit tudnak tenni veled a bűnözők – emberi élet, méltóság, tulajdon és rengeteg egyéb jog sérülhet ilyen esetben. Az orvosok nem cserélik a fecskendőt – élethez való jog súlyosan sérül elég hamar. A mérleg két serpenyője közül melyik a fontosabb? GDPR < – > Emberi élet, emberi méltóság, tulajdonhoz való jog stb.

Ha tudom, hol van bemikrofonozva-bekamerázva, nem oda megyek, ilyen egyszerű, nem?

Nem. Fontos részletszabály, hogy csak a kamerák előtt lehet majd döntést hozni, aki ezt megkerüli, a döntése érvénytelen és eljárás indul ellene. (Mivel megszüntetjük a mentelmi jogot, a politikusok vizsgálhatóvá válnak, mint bármelyik emberi lény.)

Kötelezhet az állam valakit arra, hogy márpedig ott döntsön, ahol a kamerák vannak?

Igen. Egy vezetőnek rengeteg kötelessége van. Döntéshozókat ennél lényegesen macerásabb dolgokra is szokták kötelezni.

Vidékfejlesztés

Nem egyszerűbb a kis településekre elvinni a munkahelyeket? (Az elektromos autók kiosztása helyett?)

Nem egyszerűbb. Mert a vállalatok nem akarnak pár száz fős településekre költözni. Miért? A kistelepüléseknek a lakossága rendszerint 60-80%-ban nyugdíjas. Továbbá súlyos a képzetlenség is. Nincs infrastruktúra (pl.: középiskolák, egyetemek, autópályák, ipartelep). A fiatal réteg, amit keresnek a cégek, nem található meg a kistelepüléseken. – Ezért, azon kevesek, akik munkaképesek és tudnának is munkahelyet/oktatást találni, nekik autó kell, hogy a városokba bejárhassanak. (Buszt a kisebb településeken nem éri meg üzemeltetni, mert 1-2 embert visz, 3-4 óránként indul. A buszoktól nem lett jobb.) Nincs a kistelepüléseken se gyógyszertár, se bolt, se egy mozi vagy bármi. Ha nincs autójuk, csak a menekülés marad vagy a szegénység. Kell az autó.

Állami pénzpolitika

Az állam annyi pénzt költ, és annyi pénzt nyom, amennyit csak akar?

Nyomdai szempontból igen. De ha az állam túl sok papírpénzt nyomtat, akkor a pénz elveszíti az értékét. Ha túl keveset nyomtat, akkor papírpénz-hiány alakul ki. Tényleges nyereséget ilyen módon nem lehet elérni. A nyereséghez / a rengeteg pénzhez bizony fejleszteni kell az országot.

30 főnél nagyobb vállalatok demokratizálása

A piac nem képes rendezni önmagát?

A piac nem rendez semmit. A cégek demokratizálása Németországban a második világháború után kezdődött, ahogy Japánban is. Akkoriban mindkét ország porig volt rombolva és igencsak zsarnoki előélete volt a két társadalomnak. De ez nem csak a demokráciát erősítette meg, hanem a vállalatokat is lényegesen színvonalasabbá tette.

Az alkalmazottnak az az érdeke, hogy keveset kelljen dolgozni?

Az alkalmazottaknak az az érdeke, hogy a cégük elegendő bevételt termeljen két csoport számára: a tulajdonosoknak legyen elég bevétele, hogy ne zárják be a céget és az alkalmazottaknak is legyen elegendő fizetése a bevételekből. Nyilván, amelyik vállalat erre nem képes, az egyébként is bezár. Szóval a demokratizálás nem borítja fel a piacot, a piac megy tovább, ahogy eddig, csak színvonalasabb munkahelyekkel. A demokratizálás lényege, hogy a tulajdonosok 3 vezetőjelöltet neveznek meg és közülük választanak az alkalmazottak.

Továbbá a japán módszer is előkerül: ha az alkalmazottak 60%-a nem elégedett az alsó vezetővel, azt meneszthetik.

(Az USA-ban volt régebben egy videó kölcsönző vállalat, ami kipróbálta, milyen, ha az alkalmazottak bármennyi szabadnapot kivehetnek és csak annyi volt a kitétel, hogy mindig legyen valaki az üzletben. Az lett a vége, hogy az alkalmazottak elégedettsége nagyot nőtt, miközben a cég bevételei ugyanolyanok voltak, mint előtte.) Tehát látható, hogy az emberek hatalmas többsége megbízható. Nem ellensége a vállalatnak. A súlyos személyiségzavarral küzdőket leszámítva mindenki képes felfogni, hogy a vállalat, ha csődbe megy, az mindenkinek bukás.

A demokratizálásnál: fontos kérdés, hogy az embereket alapvetően jónak vagy rossznak tartjuk. Ha jónak tartjuk, akkor jöhet a demokrácia. Ha rossznak, akkor ideje a legzsarnokibb elnyomásnak.

Bankok szabályozása

Lehet-e maximalizálni a THM-et? Illetve lehet-e nagy mértékben beleszólni a bankok ügymenetébe?

Mi nem maximalizáljuk a THM-et. Mi azt szabályozzuk, hogy a felvett hitel 160%-át kell maximum visszafizetni. (Ez a %-os arány még pontosodik majd, hogy a bankok nehogy csődbe menjenek.) De a lényeg, hogy maximalizáljuk az eladósodás mértékét. Ennek semmi köze a THM-hez, mert a THM lehet 50% is, ez nem számít. A lényeg, hogy amint elérte az adós a felvett kölcsön 100%-át, tehát visszafizette és még ráfizetett 60%-ot, az adósság megszűnik. Mindegy mit firkált bele a bank a szerződésbe: büntetőkamat, késedelmi díj, THM stb. – – Így, ha valakinél végrehajtást kezdeményeznek, akkor is maximum a végrehajtás költsége jöhet rá erre az összegre, de azt is maximalizáljuk. Így sem a bankok, sem a végrehajtók nem tudnak senkit a végtelenségig nyomorgatni.