GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

A kérdéseket témakörökre osztottuk

Hogyan segíthetek nektek?

Még kevesen ismernek minket. Viszont, ami nagy előny, hogy Magyarország lakosságszáma alacsony. Ha a külföldön dolgozókat nem számoljuk, akkor 9 milliós lakónépességű az ország. Ugye, volt anno egy ilyen reklámszöveg, hogy 4 ismerősödön keresztül eljuthatsz Barack Obamáig a Facebook-on. Mi nem akarunk Barack Obamáig eljutni, de ha mindenki kihasználja az ismerettségeit, akkor az ismerőseid ismerősei lefedik a 9 milliós Magyarország jelentős szeletét.

Nekünk az az elsődleges célunk, hogy először bemutatkozzunk a társadalom előtt. Úgyhogy ha van pl. egészségügyben dolgozó ismerősöd, küld el neki a program rájuk vonatkozó részét, ha van rendőr ismerősöd, akkor küld el neki a rájuk vonatkozó részt és így tovább. Ők majd a munkahelyükön megbeszélik ezeket a dolgokat és döntenek. Mert ezt a változást nekik is akarniuk kell.

Kiket keress meg? https://szakmaisagpartja.hu/programunk-25-oldalas-verzioja/
Rövidebb anyag, ha valaki kevésbé érdeklődő: https://szakmaisagpartja.hu/szorolapjaink-vegre-kijottek/

Szakmák önkormányzatisága

Az egyéb szakmák önkormányzatisága hogy valósítható meg? Főleg, ha a kultúra területén vannak állami meg önkormányzati kézben lévő színházak, magánszínházak is, a színészek és egyéb szakemberek össze-vissza forognak a helyszínek között.

A kultúra központi vezetősége: a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács veszi át a minisztérium feladatait, tagjai: Magyar Színházi Társaság és a Magyar Színészkamarai Egyesület, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, Színházi Dolgozók Szakszervezete. Tanácskozási joggal: Artistaművészek Szakszervezete, Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (de az ő esetükben dönthet úgy is a szakma, hogy ők is teljes jogú tagként részt vehetnek). Ezen testület fog dönteni a pénzről és tartja fenn a kulturális intézményeket tehát, az állami művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeket.

Intézményvezetőik kinevezése: az alábbiakból melyiket választják, erről szabadon dönthetnek: a kulturális intézmények intézményvezetőit: az ott dolgozók pályáztatás útján válasszák meg, VAGY a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács nevezze ki a kulturális intézmények vezetőit, VAGY az egy ágazatban dolgozók közösen válasszák meg az ágazatuk intézményeinek vezetőit (pl.: a színházak minden dolgozója együtt a színházak vezetőit).

Értelemszerűen a magánkézben lévő könyvtárakra és színházakra ez nem vonatkozik.

A szociális szakmai önkormányzatisága hogy valósítható meg?

A szociális szakmának első lépésben országos szintre kell rendeződnie a mostani széttagoltság helyett. A mostani bürokratikus modell helyett rugalmas szervezetként kell működnie. Első lépésként a szakma kemény magja kell összeálljon: azok fognak szavazni, akiknek szociális végzettsége van és fő munkájukként dolgoznak az állami szociális szektorban. Ők alakítják ki a szakma központi szervezetét. Onnan már sokkal könnyebb lesz a szakmájukat fejleszteni.

Az oktatás önkormányzatisága hogy valósítható meg?

Az Oktatási Bizottságok lesznek a bölcsődék, óvodák, általános iskolák és középiskolák vezetősége. A felsőoktatás szervezete elkülönült önkormányzatiságot kap (a kutatás és fejlesztési tevékenység miatt). Az Oktatási Bizottságok és a felsőoktatás közösen döntenek az oktatásra jutó pénzről.

Van-e komoly hazafiasság a szakmai szervezetekben? Lehet-e erre építeni? Fontos kérdés-e a hazafiasság kérdése?

A közszféra rendszerint meglepően rossz fizetéseket kínál, cserébe például a mentősök munkája bonyolult és veszélyes. A rendőrök munkája is rengeteg nehézséggel és veszéllyel jár. Ahogy az ügyészek és bírók munkája is bőven jár veszélyekkel. Ha valaki jól csinálja a munkáját, ahhoz komoly hazafiasság, komoly kötelességtudat kell. Különben valami nagyon mást csinálnának. Igen, erre lehet építeni a szakmák önkormányzatiságánál.

Mindenhol csak annyi az elképzelés, hogy minden terület megválasztja a saját vezetőjét? Ennyi? Más nincs?

A Rendőrségnél, ügyészségnél, bíróságoknál, a közmédiában és a Magyar Nemzeti Banknál lesz a függetlenség előtt egy-egy nemzetközi átfésülés, hogy akiknek a neve összefüggésbe került a hazai rendszerváltás utáni politikai élet mocskos ügyeivel, őket eltávolítják.

De ezen kívül nincs más belső reform, mert az már nem a politika dolga. Ezt majd a szakmák önmaguknak megteszik. A politikusok és így az értelmiségi réteg basáskodása véget ér.

Minden döntés demokratikussá válik?

Nem. A megválasztott vezetők fogják meghozni a nagyobb szakmai döntéseket, nem lesz mindenről külön szavazás. Így nem kell arra törekednie a szakmai vezetőknek, hogy minden döntésük népszerű legyen, csak arra, hogy összességében jót tegyenek a szakmájukkal.

Motiváltak az állami szakmák tagjai?

A szakmák képviselői, rendszerint, tipikus magyar állampolgárok. Tehát nem töltenek hónapokat külföldön, nem nyaralnak non-stop ellentétben számos politikussal. A szakemberek sokkal inkább a hazánkhoz kötődnek, mint az eddigi politikai vezető réteg. Ha a tipikus állampolgároknak nem érdeke az ország fejlődése, akkor senkinek.

Állami nyilvánosság

A (fontosabb) hivatalok webkamerázása és mikrofonozása nem sérti a személyes adatokhoz fűződő jogokat?

De, bizony sérti. És mégis megcsináljuk. Egyrészt, mert hatalmon ezt is meg lehet tenni, nem csak lopni lehet, hanem garantálni is lehet a tisztességes állami működést. Erőből.

De, nem csak erről van szó. Miről szólnak a jogok? A jogok minden esetben sérthetetlenek? Tegyük fel, hogy a jogok sérthetetlenek és nekem van egy autóm (tulajdonhoz való jog). Akkor én keresztül mehetek vele árkon, bokron, mások házfalán, bármin, csak mert van egy autóm? Nem. Miért nem? Mert az emberi méltóságot kivéve, nincs más jog, ami korlátozhatatlan. Például az autód használatát rengeteg dolog korlátozhatja: elkaphatnak gyorshajtásért, szabálytalan parkolásért, büntetőfékezésért, ittas vezetésért, mások házfalának autós kidöntéséért. Tehát a jogok korlátozhatóak. Akkor mi dönti el, hogy mit, mikor, hogyan lehet korlátozni? A válasz: az arányosság, mérlegelés. Például: a mérleg egyik serpenyőjében a személyes adatokhoz való jogok vannak (GDPR), a mérleg másik serpenyőjébe mi kerül? A korrupció megszüntetése. A lopás megszüntethető a nyilvános pénzkezeléssel. Milyen jogsérelmet okoz a korrupció? Az állam alapvető pénzügyi feladatai például: a mentősöknek legyen pénze megtankolni a mentőautót, a rendőrök bérét ki kell tudnia fizetnie az államnak, a kórházakban lennie kell elegendő pénznek, hogy az orvosok tudjanak fecskendőt cserélni, ne ugyanazzal az egy darabbal kelljen végigoltani a betegeket bármi ellen, és így tovább. Tehát milyen jogok sérülnek, ha eltűnik az állami pénz? A mentős nem tud hozzád kimenni, ha rosszul vagy – élethez való jog. Fizetés híján nincs rendőr, mit tudnak tenni veled a bűnözők – emberi élet, méltóság, tulajdon és rengeteg egyéb jog sérülhet ilyen esetben. Az orvosok nem cserélik a fecskendőt – élethez való jog súlyosan sérül elég hamar. A mérleg két serpenyője közül melyik a fontosabb? GDPR < – > Emberi élet, emberi méltóság, tulajdonhoz való jog stb.

Ha tudom, hol van bemikrofonozva-bekamerázva, nem oda megyek, ilyen egyszerű, nem?

Nem. Fontos részletszabály, hogy csak a kamerák előtt lehet majd döntést hozni, aki ezt megkerüli, a döntése érvénytelen és eljárás indul ellene. (Mivel megszüntetjük a mentelmi jogot, a politikusok vizsgálhatóvá válnak, mint bármelyik emberi lény.)

Kötelezhet az állam valakit arra, hogy márpedig ott döntsön, ahol a kamerák vannak?

Igen. Egy vezetőnek rengeteg kötelessége van. Döntéshozókat ennél lényegesen macerásabb dolgokra is szokták kötelezni.

Államelméletek

Konzervatívok, liberálisok, szocialisták, republikánusok vagy hasonlók vagyunk?

Mi enyhén jobboldaliak vagyunk, de a liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus és egyéb eszmék végtelen vitáiba nem megyünk bele. Mi a dolgok gyakorlati oldalát szemléljük.

Vidékfejlesztés

Nem egyszerűbb a kis településekre elvinni a munkahelyeket? (Az elektromos autók kiosztása helyett?)

Nem egyszerűbb. Mert a vállalatok nem akarnak pár száz fős településekre költözni. Miért? A kistelepüléseknek a lakossága rendszerint 60-80%-ban nyugdíjas. Továbbá súlyos a képzetlenség is. Nincs infrastruktúra (pl.: középiskolák, egyetemek, autópályák, ipartelep). A fiatal réteg, amit keresnek a cégek, nem található meg a kistelepüléseken. – Ezért, azon kevesek, akik munkaképesek és tudnának is munkahelyet/oktatást találni, nekik autó kell, hogy a városokba bejárhassanak. (Buszt a kisebb településeken nem éri meg üzemeltetni, mert 1-2 embert visz, 3-4 óránként indul. A buszoktól nem lett jobb.) Nincs a kistelepüléseken se gyógyszertár, se bolt, se egy mozi vagy bármi. Ha nincs autójuk, csak a menekülés marad vagy a szegénység. Kell az autó.

Állami pénzpolitika

Az állam annyi pénzt költ, és annyi pénzt nyom, amennyit csak akar?

Nyomdai szempontból igen. De ha az állam túl sok papírpénzt nyomtat, akkor a pénz elveszíti az értékét. Ha túl keveset nyomtat, akkor papírpénz-hiány alakul ki. Tényleges nyereséget ilyen módon nem lehet elérni. A nyereséghez / a rengeteg pénzhez bizony fejleszteni kell az országot.

30 főnél nagyobb vállalatok demokratizálása

A piac nem képes rendezni önmagát?

A piac nem rendez semmit. A cégek demokratizálása Németországban a második világháború után kezdődött, ahogy Japánban is. Akkoriban mindkét ország porig volt rombolva és igencsak zsarnoki előélete volt a két társadalomnak. De ez nem csak a demokráciát erősítette meg, hanem a vállalatokat is lényegesen színvonalasabbá tette.

Az alkalmazottnak az az érdeke, hogy keveset kelljen dolgozni?

Az alkalmazottaknak az az érdeke, hogy a cégük elegendő bevételt termeljen két csoport számára: a tulajdonosoknak legyen elég bevétele, hogy ne zárják be a céget és az alkalmazottaknak is legyen elegendő fizetése a bevételekből. Nyilván, amelyik vállalat erre nem képes, az egyébként is bezár. Szóval a demokratizálás nem borítja fel a piacot, a piac megy tovább, ahogy eddig, csak színvonalasabb munkahelyekkel. A demokratizálás lényege, hogy a tulajdonosok 3 vezetőjelöltet neveznek meg és közülük választanak az alkalmazottak.

Továbbá a japán módszer is előkerül: ha az alkalmazottak 60%-a nem elégedett az alsó vezetővel, azt meneszthetik.

(Az USA-ban volt régebben egy videó kölcsönző vállalat, ami kipróbálta, milyen, ha az alkalmazottak bármennyi szabadnapot kivehetnek és csak annyi volt a kitétel, hogy mindig legyen valaki az üzletben. Az lett a vége, hogy az alkalmazottak elégedettsége nagyot nőtt, miközben a cég bevételei ugyanolyanok voltak, mint előtte.) Tehát látható, hogy az emberek hatalmas többsége megbízható. Nem ellensége a vállalatnak. A súlyos személyiségzavarral küzdőket leszámítva mindenki képes felfogni, hogy a vállalat, ha csődbe megy, az mindenkinek bukás.

A demokratizálásnál: fontos kérdés, hogy az embereket alapvetően jónak vagy rossznak tartjuk. Ha jónak tartjuk, akkor jöhet a demokrácia. Ha rossznak, akkor ideje a legzsarnokibb elnyomásnak.

Bankok szabályozása

Lehet-e maximalizálni a THM-et? Illetve lehet-e nagy mértékben beleszólni a bankok ügymenetébe?

Mi nem maximalizáljuk a THM-et. Mi azt szabályozzuk, hogy a felvett hitel 160%-át kell maximum visszafizetni. (Ez a %-os arány még pontosodik majd, hogy a bankok nehogy csődbe menjenek.) De a lényeg, hogy maximalizáljuk az eladósodás mértékét. Ennek semmi köze a THM-hez, mert a THM lehet 50% is, ez nem számít. A lényeg, hogy amint elérte az adós a felvett kölcsön 100%-át, tehát visszafizette és még ráfizetett 60%-ot, az adósság megszűnik. Mindegy mit firkált bele a bank a szerződésbe: büntetőkamat, késedelmi díj, THM stb. – – Így, ha valakinél végrehajtást kezdeményeznek, akkor is maximum a végrehajtás költsége jöhet rá erre az összegre, de azt is maximalizáljuk. Így sem a bankok, sem a végrehajtók nem tudnak senkit a végtelenségig nyomorgatni.

Összeesküvés elméletek

Vannak beigazolódott összeesküvés elméletek? (3 példa)

Putyin rossz ember

Vannak olyan összeesküvés elméletek, amikről idővel kiderült, hogy igazak. Például a 2000-es évek elején rengetegen híresztelték azt, hogy a Putyin-kormány Oroszország modernizálásán fáradozik, és hogy Putyin egy csodálatos ember, egy szabad gondolkodó, nagy reformer, esetleg egy zseni. És ezt nem csak orosz propagandisták kürtölték szét, hanem az egész nyugati politikai réteg: amerikai elnökök, német kancellárok, rengeteg egyéb európai vezető. Az ajnározást, vagy legalább is a bűncselekmények tömegénél félrenézést a nyugati média 2014-ig rendszeresen csinálta (nyugati politikusok 2022-ig ezt tették). Kevesen voltak, akik azt gondolták a kezdetektől fogva, hogy egy hidegvérű gyilkossal áll szembe az emberiség és az első perctől kezdve szankcionálni kellett volna és lehetőleg valamelyik külföldi útján elfogni és börtönbe zárni. – Most már késő, őfelsége nem jár külföldre.

Globális elit-adócsalás

Ami globális szinten nagy meglepetést okozott, hogy a világ mennyi politikai vezetője, még az alacsony korrupciós szintű országokban is, rengetegen tárolnak pénzt adóparadicsom országokban. Voltak anno, akik azt állították, hogy a világ majdnem minden vezetőjének lehetnek ilyen letétei, hogy a nagyobb cégek mindegyike gigantikus tételben csalja az adót. Ez sokáig számított összeesküvés elméletnek. De idővel kiderült, hogy ez bizony igaz és a legvadabb teóriák, ezen a téren, még vadabb verzióban lettek igazak. Példák a tömeges lebukásokra:

Akik Közép-Amerikában csalják az adót:

https://en.wikipedia.org/wiki/Panama_Papers

https://en.wikipedia.org/wiki/Paradise_Papers

https://en.wikipedia.org/wiki/Bahamas_Leaks

Akik Svájcban csalják az adót:

https://en.wikipedia.org/wiki/Swiss_Leaks

https://en.wikipedia.org/wiki/Suisse_Secrets

Akik Afrikában csalják az adót:

https://en.wikipedia.org/wiki/Mauritius_Leaks

Akik a Közel-Keleten csalják az adót:

https://en.wikipedia.org/wiki/Dubai_Uncovered

Közel-Kelet, Közép-Amerika és Svájc adócsalóinak tömeges lebukása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Pandora_Papers

Akik Európán belül trükkösködnek:

https://en.wikipedia.org/wiki/Cyprus_Papers

Mi kell az igazság feltárásához: oknyomozó újságírás:

https://en.wikipedia.org/wiki/International_Consortium_of_Investigative_Journalists

Ráadásul nem csak politikusokról és üzletemberekről derült ki a hatalmas összegű adócsalás, hanem ismert sportolókról és rengeteg jól kereső bulvár személyiségről is.

Tömeges papi pedofília

A papi pedofíliát is volt, aki tömegesnek tartotta, de ez is csak egy összeesküvés elméletként működött. Aztán 2002-ben kiderült, hogy a legkevésbé sem elmélet. Ez a valóság. https://en.wikipedia.org/wiki/Catholic_Church_sexual_abuse_cases

Vannak olyan összeesküvés elméletek, amik röhejesen ostobák pl.: amikor valaki születési alapon spekulál: zsidók így-úgy, cigányok így-úgy, ezek az elméletek a primitív gyűlölködésen alapulnak.

De vannak olyan elméletek, ahol nem érdemes nagyon hangosan hurrogni, mert a tömeges papi pedofíliaesetek is bebizonyosodtak; a tömeges adócsalás is bebizonyosodott, Putyin aljasságára is fény derült.

2001.szeptember 11-ei merényletet az USA kormánya okozta?

Az USA kormánya rengeteg embert öletett meg a hidegháború időszakában, támogatta Dél-Amerika fasiszta kormányait, támogatta az USA Dél-Afrika fasiszta rendszerét az USA adta nekik a fegyvert, pénzt. Erkölcsileg elég sok dolog kinézhető az Egyesült Államokból.

A 2001-es történet esetében biztos, hogy az USA kormánya okozta a tragédiát, mert a muzulmán szélsőségesek a Közel-Kelet amerikai megszállása elleni tiltakozásul csinálták a merényletet. Úgyhogy közvetetten az USA felelőssége. – A közvetlen felelősségük kérdéses: nagy kérdés, hogy csak ennyire súlyosan gondatlan volt a Bush-kormány, pedig Izrael, Németország és Oroszország is figyelmeztette őket a készülő támadásra. Ráadásul az amerikai kormányszervek is időben tudtak róla saját informátoraiktól. De van egy fontos tudnivaló: az USA-ban hatalmas a védelmi bürokrácia. A bürokrácia pedig lassú. Itt merül fel a kérdés: vajon a lassú bürokratikus szabályok, a rengeteg védelmi hivatal és a kormányuk laza és lassú lépései miatt következett be a sikeres merénylet/a tornyok összeomlása. Vagy az USA kormánya készített egy casus belli-t, tehát egy háborút kiváltó okot, hogy eladhassák a rettegő amerikai társadalomnak, hogy „az olajban tocsogó Irakot szeptember 11 miatt rohanják le és nem az olaj miatt”. – De lehet, hogy csak kihasználták a tragédiát. Ez végül is mindegy, mert összesen 1 millió ember halt bele az USA iraki beavatkozásába, az iraki társadalom amerikai megosztásába (a szunnitákat kilökték a hatalomból az USA helyi bábjai és az egész, véres káoszba fulladt). Úgyhogy végső soron teljesen mindegy ki ölette meg az USA-ban azt a 3 ezer embert, amikor az USA cserébe egy millió fő halálát okozta máshol.

Ez a helyzet is rámutat, hogy az összeesküvés elméletek gyártói, akik szinte vallásos hittel hisznek az egyik vagy másik verzióban és azt hiszik, hogy átlátják a világot, néha pont a fától nem látják az erdőt. Nem szabad a részletekben elveszni, mert a részletek sok féle képen magyarázhatók és nehéz mindent magyarázó bizonyítékokat találni.

Illuminátusok

Az látszik az ezzel kapcsolatos elméletekből, hogy az emberek szeretik a titkos dolgokat. Felfedezni a nagy titkokat. A Nincs Jobb Dolgunk Klub rengeteg emberből áll. Egy olyan korban élünk, ahol például a nagyobb ipari vállalatoknak több millió részvényese van, tehát több millió ember között oszlik meg az ipari hatalom minden nagyobb cég esetében. Ezt nem lehet 10-20 fős csoportokkal érdemben irányítani. Ugyanez igaz a világ legnagyobb vagyonát egyesítő nyugdíjalapok esetében. Norvégia nyugdíjalapja meghaladja az 1200 milliárd dollárt, a gáz és kőolajtermelésből jött be nekik a pénz, a világgazdaság 1,4%-át birtokolják. De ez az 5,2 milliós norvég társadalom tulajdona. Tehát itt is rengeteg ember között oszlik szét a haszon, a hatalom. Más országok nyugdíjalapjai szintén több esetben is meghaladják az 1200 milliárd dollárt. Ott is a nyugdíjasok között oszlik szét a nyereség.

https://en.wikipedia.org/wiki/Government_Pension_Fund_of_Norway

https://en.wikipedia.org/wiki/Sovereign_wealth_fund

https://en.wikipedia.org/wiki/Pension_fund

https://en.wikipedia.org/wiki/Social_Security_Trust_Fund

Ezek nélkül az összegek nélkül nincs világuralom. Az élet bonyolult lett mára, rengeteg összetevője van és valaki ahelyett, hogy elfogadná, hogy bonyolult, inkább próbálja leegyszerűsíteni: zsidók uralmára, szabadkőművesek uralmára, illumináltakra és minden ilyen „titkos” csoportra.

Szabadkőművesek

A szabadkőművesség a középkori kialakulása után valamennyire fent maradt, mert az emberek izgalmasnak tartják, hogy beléphetnek ilyen szervezetbe. Akinek van pénze bohóckodni, titkolózósdit játszani, az be is lép.

A titkos szervezeti formával több potenciális probléma is van:

1. Könnyű titkos szervezetek ellen gyűlöletet szítani, mert nem védhetik meg magukat nyilvánosan (mert úgy már nem titkos, ha beállsz egy kamera elé és megvéded magad),
2. Ha eléggé titkos egy szervezet tagsága, akkor nem tudod, ki van veled és ki nem,
3. A titkolózósdit addig lehet játszani, amíg kevesen tudnak a dologról, mert különben kiderül és úgy elrontják minden kisgyerek játékát,
4. Nem hatékony. Nem csak a kommunikációs problémák miatt, hanem mert pont a titkos jelleg miatt nem vonz tömegeket,
5. A szabadkőművességnek a középkorban az volt a célja, hogy a királyi zsarnoki elnyomás alól a vagyonos rétegnek szabadságot biztosítson (a titkos működéssel). Mára a szabadkőművesség alapcélja megszűnt, hiszen megváltoztak a körülmények. De a szabadkőművességben sosem volt egy egységes társadalmi cél, mint mondjuk a szocializmusban, vagy a konzervativizmusban, vagy a kommunizmusban, vagy a liberalizmusban.

Államelméletekről műsor:

https://www.youtube.com/watch?v=Y3QuD9N5wH8&ab_channel=L%C3%A1szl%C3%B3Gombos

De kifejezett, konkrét célok nélkül ez az egész a Nincs Jobb Dolgunk Klub sokadik verziója. A szabadkőművesekről fantáziálgatás is a Nincs Jobb Dolgunk Klub egy másik verziója.

„Mély állam” létezése

A „mély állam” kifejezést arra szokták használni a politikában, amikor egy adott csoport részben vagy egészében irányítja az államszervezet működését, pedig az hivatalosan nem feladata.

– Például: a hidegháború időszakában a török hadsereg stabilan USA-barát volt, de a török kormányok között volt, ami szovjet-barát volt. Ezeket a kormányokat az USA-barát hadsereg erőszakkal eltávolította. Az 1991-es szovjet összeomlás utána az USA már kevésbé támogatott ilyen felállást.

– Például: a hidegháború után kevés országban maradt fent a „mély állam”. Az egyik ilyen ország, Egyiptom, ahol az USA a mai napig finanszírozza a helyi hadsereg működését. Az egyiptomi hadsereg ebből a pénzből nem csak fegyvereket vesz, hanem saját cégeket is alapítottak. Továbbá a hadseregnek saját bíróságai és ügyészsége van. A gazdasági érdekeltségekkel együtt az egyiptomi hadsereg egy állam az államon belül. Ezt tekintjük „mély államnak”.

– Pakisztán a másik kivétel. Pakisztánban is éves szinten hivatalosan az USA milliárddolláros összeget szór el a helyi titkosszolgálat támogatására. Mivel az ottani titkosszolgálat is saját cégeket alapít, onnan rengeteg pénzt szerez, így Pakisztánban a titkosszolgálat lett a „mély állam”, olyan mint Egyiptomban a hadsereg.

Trump tette ismerté ezt a kifejezést. Ő arra gondolt ez alatt, hogy az USA államszervezetén belül a demokratáknak jelentős hatalma maradt (hiába lett ő republikánusként az elnök). Azt akarta eladni, hogy a helyzet rettenetes, mert neki nincs totális hatalma. De az 1700-as évek végén, az USA alapító atyái pont ezt tették céljukká, hogy senki ne építhessen ki totális hatalmat. Például attól, hogy a republikánusok megkapják a többséget, ne tudják az egész államszervezetet parancsrendszerré módosítani, mert az már diktatúra. Ilyen esetben a demokrácia veszik el.

https://en.wikipedia.org/wiki/Deep_state

QAnon elmélet

QAnon: alap „gondolata”: hogy létezik egy globális sátánista elit, pedofilok összeesküvése, akik világméretű hálózatot működtetnek, elsősorban azért, hogy gyermekeket szexre kényszerítsenek, de esetenként, hogy megegyék szerveiket.

Ilyen vádakkal utoljára a középkorban lehetett találkozni. A sátánizmus vádja és a gyerekek megevésének a vádja a középkori évkönyvekben található meg. Nálunk ez lezárult azzal, hogy „boszorkányok márpedig nincsenek”. Az USA vidéki területein, ahol soha nem volt színvonalas oktatás, ott könnyen terjednek ilyen típusú elméletek. A középkorban is a végtelen műveletlenség, az emberek iskolázatlansága termelte ki az ostobaság ezen fokát.

2017-ben alakult ki a mozgalom. Donald Trump követői lettek ennek a hirdetői. A kérdés: miért tesz ilyet egy politikus? Miért nem küldi el az ilyen híveit egy pszichiáterhez? Miért nem lép fel kegyetlenül ez ellen? Mikor kezd el ilyeneket támogatni egy hatalmon lévő? A válasz: amikor nem-demokratikus hatalomban gondolkodik.

Mi kell egy diktatúra kiépítéséhez? Fanatikus követőtábor. Mennyi emberből kell álljon a követőtábor? Nem kell hozzá többség, csak annyi ember kell, akikkel erőszakkal át lehet venni a hatalmat.

Az USA demokráciája bukdácsol. A könyv, amit Gombos László írt, az USA demokráciájának válságával is részletesen foglalkozik: https://smaragdkiado.hu/termek/gombos-laszlo-a-hideghaboru-es-meg-30-ev/ – Az USA demokratikus problémáit nem részletezzük túl, de egy biztos, nagy a baj. Ezt megpróbálta Trump kihasználni egyszemélyi diktatúra kiépítéséhez.

A QAnon elmélet a fanatizáláshoz kellett: hogy legyen több tízezer ember, akik hajlandók a vezető totális hatalmáért akár az életüket is feláldozni és ölni is képesek legyenek, hiszen kevés diktatúra emelkedik fel vér nélkül. A gyilkosságok elkövetéséhez nagyon magas szintű fanatizmusra van szükség. Ezt a fanatizmust hozza létre a QAnon vad, középkorias elméletének legyártása.

Bilderberg csoport

Bilderberg csoport létezése valódi. Az összetételének kétharmada európai, egyharmada amerikai politikus. Az összeesküvés elméletek hívei azt állítják róluk, hogy ők valami világkormányt alkotnak. – Ezzel kapcsolatban az a helyzet, hogy a világ hatalmi centruma Ázsiában van: Kína, Japán, Indonézia, India, Pakisztán, Dél-Korea és más lényeges országok. Európa 1945-ig volt a világ közepének tekinthető. A második világháború olyan csődhullámot eredményezett Európa országai között, hogy a gyarmatbirodalmak széthullottak. Innentől Európa elvesztette a jelentőségét. Mivel a csoport tagjainak kétharmada európai, így ez egy találkozóhely, ahol Nyugat-Európa és az USA néhány politikusa összegyűlik és informális módon kifejthetik a véleményüket arról, hogy hol látnak éppen bajt.

Ha a gyarmati korszakban jött volna létre, akkor lehetett volna egy világuralmi próbálkozás is, de tíz évvel a második világháború után alapult, úgyhogy itt az összeesküvés elméletek, elméletek maradnak.

https://en.wikipedia.org/wiki/Bilderberg_Meeting

Összeesküvéselméletek összességében

Az összeesküvés elméletek jelentős része inkább a politikai bulvár szintjén van. Az összeesküvés elméletek legyártói gyakran alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek ismeretekkel az adott szakterületről/világpolitikai helyzetről vagy csak egy hatalmi helyzetből legyártott agymosást kapnak, utána pedig, úton-útfélen azt híresztelik, hogy megtalálták a világ nagy igazságát.

De egyben az is látható, hogy vannak olyan összeesküvés elméletek, amikről idővel kiderül, hogy valóban igaz. A papi pedofília vagy a gigászi összegeket adóparadicsom országokban rejtegetők esete súlyosabb is, mint az előre gondolni lehetett. Hol van ebben a szabályszerűség/hogy deríthető ki, hogy mi igaz és mi nem? Utána kell menni a részleteknek és kiderül – de nem könyveket olvasva / nem elméleteket hallgatva, hanem ténylegesen utána menni. Cégjegyzékekben kutatni, áldozatokat megkérdezni. A tömeges papi pedofília is így lepleződött el és az adóparadicsomok is így lepleződtek el.

Oknyomozó újságírást így segítjük elő: https://szakmaisagpartja.hu/partunk-programjanak-92-oldalas-bovitett-verzioja/

De az adóparadicsomos leleplezett esetek rá mutatnak valamire: hogy minden ország politikai rétegéből jónéhányan lopják az országukat, ugyanazon helyeken tárolják a lopott pénzt. De egy másik dolog is egyértelmű, az, hogy több millióan csinálják ezt világszerte. Ez így nem egy klasszikus összeesküvés, pont hogy inkább egyéni kapzsiság. Ezek az emberek nem rendeződnek gonosz csoportokba, hogy aztán közösen csináljanak ezt vagy azt.