Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Szakmaiság és Demokrácia Pártjának programja

Bevezetés: 1990 utáni rendszer megörökölte a szocialista időszak totális összeomlását, megörökölte az új rendszer az előző rendszer hivatali korrupcióját, volt besúgóit, alkalmatlan politikusait, megszűnt 2 millió munkahely. Közben a vállalkozók az üzleti életben nem tudták, hogy kell vállalatot működtetni, ezért a vállalatok működése egy káosz volt. Az adómorál nem létezett, senki nem adózott pár nagyobb vállalaton kívül. 1990 nem volt ideális időszak egy stabil polgári állam kiépítésére. Azóta az üzleti élet színvonala megváltozott. Az adómorál is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Már nem kell 2 millió embert kirúgni. A besúgóhálózat tagjai azóta nagyrészt nyugdíjba vonultak, konkrét új hálózat nem jött létre. A társadalom hétköznapjai sokkal szabadabbá váltak. Az állam csak az állami munkahelyeken dolgozókat tudja megfélemlíteni. A magánszféra több millió munkahelye, az egyéni vállalkozás lehetősége kibúvót ad az állami elnyomási kísérletek alól. A helyi önkormányzatok választhatósága növelte a helyi szabadságot.

Ami viszont problémaként megmaradt, hogy az országos politikai réteg nem sok hazafiasságot mutat fel. Ezzel szemben jó hír, hogy rengetegen viselkednek más állami szakmákban igazi hazafiként. Rájuk lehet demokratikus állami működést építeni: tűzoltók, rendőrök, bírók, mentősök, szociális dolgozók stb.

Intézményvezetők, akiket eddig a politikusok neveztek ki, őket az ott dolgozók nevezzék ki

  1. Legfelsőbb bírót: az összes bíró fogja közösen megválasztani
  2. Legfőbb ügyész: az ügyészek válasszák meg (nem a parlament, mint eddig)
  3. Állami média: nemzetközi átfésülés után az alkalmazottak választják meg a vezetőjét
  4. Állami Számvevőszék: a számvevőszék dolgozói választják majd meg az elnökét
  5. NAV: egyik felének vezetőjét az adóhatóság alkalmazottai fogják megválasztani, másik felének vezetőjét a vámosok
  6. Rendőrség: 33,000 rendőr közösen fogja megválasztani a Rendőrség országos vezetőjét
  7. Alkotmánybíróság: az előzőekben felsorolt 6 intézmény vezetői válasszák meg az Alkotmánybíróság tagjait, hogy végre valóban politikától független kontrol-intézmény legyen, ne egy csapat bábu. Ezen szervezetek és személyek által megválasztott alkotmánybírák válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét.
  8. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: az első 6 intézmény vezetői közösen fogják kinevezni ezen hatóság 6 tagját és ők megválasztják hetedikként az elnökét
  9. Egészségügy: az orvosok és az ápolók közösen fogják megválasztani az egészségügy vezetőjét (kb. 100,000 állami ápoló és orvos van)
  10. Kulturális intézmények: a dolgozóik közösen választják meg a kultúra közös intézményvezetőségét
  11. Büntetés-végrehajtás: az ott dolgozó szakemberek válasszák meg a büntetés-végrehajtás közös vezetőjét
  12. Szociális Igazgatás: a szakma országos szintre rendeződik és ennek több 10,000 tagja megválasztja az országos szint vezetőjét
  13. Fogyasztóvédelmi hatóság: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  14. Munkavédelmi hatóság: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  15. Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság: egységbe kell rendeződjön és az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  16. Gazdasági Versenyhivatal: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  17. Magyar Nemzeti Bank: itt, a nemzetközi átfésülés után megmaradt alkalmazottak fogják megválasztani a vezetőjét[5]
  18. Központ Statisztikai Hivatal: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  19. Magyar Posta: az alkalmazottak (~29,000 fő) válasszák meg a vezetőjét
  20. Oktatás: ők is megválasztják a vezetőiket (az egyetlen szakma, ami késleltetve kapja meg az önkormányzatiságát, 3 éves késéssel) 200,000 fő dolgozik benne, 5 nagy belső ágazata van.
  21. Tűzoltóság: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (~10,000 fő)
  22. Országos Meteorológiai Szolgálat: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  23. Országos Mentőszolgálat: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (~8,500 fő)
  24. Katasztrófavédelem: (újra elkülönül a tűzoltóktól) az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét
  25. Nemzeti Választási Iroda: Ez a szervezet a felelős az önkormányzati és az országgyűlési választásokért és ezek után a szakmák belső választásaiért is. A már politikától függetlenített szervezetek vezetői küldenek ide 1-1 főt (tehát 24 fős lesz). A Magyar Tudományos Akadémia visszakapja az önkormányzatiságát, így az MTA (17,000 tudós) tagjai választják meg a 25. főt.

 

A rendszerváltás óta az Országgyűlés irányítja azokat a szerveket, amiknek kontrollt kellene gyakorolniuk az Országgyűlés felett. Tehát a politikusok (a parlamentben és a kormányban) azért úsznak meg mindent, mert nincs, aki lebuktassa őket, mivel ők irányítják az ügyészséget, aki vádat emelhet ellenük, ők irányítják a bíróságokat, aki elítélheti őket, ők irányítják a Rendőrséget, aki nyomozhat utánuk és az Alkotmánybíróságot, ami megsemmisítheti az alkotmányellenes törvényeiket.

Azért kerül az állam napi irányítása az állami alkalmazottak kezébe, mert ők azok, akik napi szinten benne vannak az állami működésben, nekik van idejük ezzel foglalkozni. A kereskedők gyakori, hogy több időt töltenek külföldön, mint Magyarországon. A nyugdíjasokat túl egyszerű megvezetni. A szolgáltatói szektorban gyakori a túlzott leterheltség. Ha az állami alkalmazottak magasabb fizetést kapnak, akkor elég csak állami dolgokkal foglalkozniuk.

Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 1Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 2Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 3Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 4Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 5Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 6Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 7Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 8Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 9Politikai irányítás alól függetlenedő szakmák 10

További szakmák önkormányzatisága

Mezőgazdaság

A mezőgazdasággal foglalkozó minisztérium megszűnik. Állami pénzosztás (korrupció) helyett adócsökkentést kap a mezőgazdaság. A mezőgazdasággal foglalkozó minisztérium helyébe egy olyan állami ügynökség lép, aminek a vezetőjét 50%-ban az állam mezőgazdasági szakemberei, 50%-ban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak választják meg. Ez 200,000 ember szakmai önkormányzatisága.

Turizmus és vendéglátás

Nagyjából 400,000 ember szakmai önkormányzatisága. Évente Magyarországra több mint 8 millió turista érkezik (világpánik előtt). De a turisztikai ágazat olyan rosszul van menedzselve, hogy még ez a 400 ezer fő is alig tud belőle megélni. Tehát a cél a jobb menedzsment. Egy turisztikai menedzsment ügynökséget fognak megválasztani 400 ezren. Ez az ügynökség egyeztetni majd a programokat, informálja róluk a lakosságot és a turistákat, hogy folyamatosan programokon vehessenek részt. Ez az ügynökség régiónként szerveződik.

Energetika

Ez a szakma nem állami szakma, de mégis az állam kezében van. A Magyar Villamos Művek (MVM) ennek a központi szereplője. Az MVM közel 11,000 szakembere fogja megválasztani az MVM teljes vezetőségét. Ezzel az MVM is megszabadul a politika által generált korrupciótól és a szakmát elnyomó vezetőségtől.

Megszűnő minisztériumok, politika alatt maradó szakmák

Minisztériumok a 2010 előtti nevükön

(akkoriban a nevük pontosabban fedte a tevékenységi körüket)

  1. Egészségügyi Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szakma,
  2. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megszűnik – önkormányzatiságot kap a szakma,
  3. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – Feladatainak egyik része megszűnik, másik részét a 2 szintű igazgatási rendszer kapja meg (részletek a továbbiakban),
  4. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium – megszűnik – itt, ami állami vagyontárgy, az a Pénzügyminisztérium alá kerül,
  5. Igazságügyi Minisztérium – megszűnik – Mivel külön hatalmi ágat irányít, ezért önkormányzatiságot kap a szakma,
  6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szakma,
  7. Oktatási és Kulturális Minisztérium – megszűnik – mindkét szakma önkormányzatiságot kap,
  8. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – megszűnik (feladatait a 2 szintű igazgatás látja majd el, részletek a továbbiakban),
  9. Szociális és Munkaügyi Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szociális szakma.

Politika kezén marad: külügy, hadügy, pénzügy.

 

Politikusi kiváltságokkal mi lesz?

  • Mentelmi jog: a mentelmi jogot megszüntetjük.
  • Önkormányzati választásoknál kitiltjuk a pártokat, pártok nem indíthatnak jelöltet, hogy a pártoskodás ne tegye tönkre a helyi ügyek vitelét. Ezzel egy olyan hatalmi kiváltságát szüntetjük meg a pártoknak, ami helyi szinten is csak megosztottságot eredményezett. Ezzel csökkentjük a pártok hatalmát és bevételeit.
  • Eltöröljük a pártok áfa-mentességét, közvetlen állami párttámogatásokat, pártalapítványon keresztüli támogatását, úgyhogy vége az állami támogatásokkal sunnyogásnak. – A pártunk ezen elvek alapján működik, ezért ha hatalomra kerülünk, mi leszünk az élő példa, hogy így is lehet. – További korlát: a pártok a meglévő ingatlanjaikat el kell adják, hogy ezek fenntartására se kelljen pénzt gyűjteniük, kivéve, amit az államtól kaptak, az visszajön az államhoz.
  • Kormánytagok és parlamenti képviselők esetében: 1.) Felszámoljuk a kormányzati autóparkot 2.) Nem lesznek szolgálati lakások 3.) Soron kívüli egészségügyi ellátás megszűnik 4.) Szolgálati mobiltelefon nincs 5.) Csak a munkaidőben fizeti az állam a mobiltelefon telefonszámláját, de munkaidőben minden hívás rögzítésre kerül és nyilvános 6.) A kormányüdülők megszűnnek 7.) Politikusoknak fenntartott Honvéd Kórházi és Semmelweis Klinikai és minden egyéb elit férőhely fenntartása megszűnik 8.) Albérleti díjat nem fizet az állam, teljesen mindegy ki hol lakik 9.) Testőrből (indokolt esetben) maximum 1-2 fő 10.) Külföldi utazás saját pénzből, kivéve külügyminisztériumi alkalmazottakat, Honvédségnél, ha bevetésre mennek és a miniszterelnök: repülőgépen csak másodosztály, szállodából max. 4 csillagos, egyéb költséget nem térít az állam, ezen külföldi utazásokról nyilvános elszámolás kell.
  • Parlamenti képviselők titkársága maximum 1 főből állhat és azt az egy főt is nyilvános pályáztatás útján kell kiválasztaniuk. Parlamenti képviselők nem kapnak plusz díjazást bizottsági tagságért és semmilyen egyéb tevékenységért. Csak az “alapfizetést” kapják meg, de azt se csak úgy:
  • Teljesítményösztönzés a politikában: az átlagbérhez kötjük a politikusi fizetést, ami kb. 350 ezer nettó. Tilos minden egyéb pénzügyi juttatás.

Oktatási rendszer

Érintettek száma: 200 ezer tanár/tanító/stb. és közel 1,5 millió diák/tanuló

Mi hiányzik az oktatásból egy minőségi demokráciához: nyilvánosság, kutatás és fejlesztés, szolgáltató jelleg, önkormányzatiság.

Középiskola és általános iskola

Ami megváltoztatja a hazai oktatás módszertanát:

oktatás reformja 1

Miért érdemes külön oktatási célra készített 10-20 perces dokumentumfilmeket / életrajzi filmeket / kísérleteket bemutató filmeket megmutatni órán? Mert a látás adja a tudás felvételének 83%-át. Ráadásul ezek nem némafilmek, tehát van hangjuk, így még a hallás 11%-a is hozzáadódik a tanuláshoz. Egy egyszerű filmes bemutatóval a diákok tanulási képességeik 94%-át mozgatják meg (11% helyett). Tehát a látás és hallás képességének megmozgatásával többszörösére növekszik az odafigyelési / tanulási képességük.

Ez megnyitja a reformot, hogy diákok óráinak száma napi 7-8-ról 4-5 órára csökkenjen. Így a meglévő tanárok száma több mint elegendő lesz. Finnországé a világ legjobb iskolarendszere. Finnországban kevés tanórájuk van, itt is ez lesz. Finnországban nincs házifeladat, ez itthon is megszűnik.

Felsőoktatás reformja

Felsőoktatás legyen nyilvános

Az összes előadást és kisebb csoportnak készült foglalkozást fel kell venni videóra és fel kell tenni az internetre, tehát a felsőoktatás tananyaga nyilvános lesz. Csak olyan órákon lesz kötelező bejárás, ahol eszközöket tanulnak használni és azt személyesen is ki kell próbálni a megtanulásához. (A szakok több mint felében ilyenre nincs szükség: bölcsészet, jogtudomány stb.) A nyilvános tananyag miatt több lesz a felvehető diák, ezért:

Vizsgáztatás gépesítése

Amennyire csak lehetséges tesztekkel vizsgáztatnak majd, melyeket csak ott helyben kihelyezett számítógépeken lehet kitölteni: minden oktató készít a saját tárgyához tesztet, amihez csinál válaszokat és a megadott válaszlehetőségekből választanak a diákok a vizsgáztató teremben.

A gépesített vizsgáztatás miatt egész évben lehet majd vizsgázni. Vizsgáztató központok jönnek létre erre. Mivel hatalmas többségében tesztsorokat kell majd kitölteni, ezeket a számítógép javítja ki, úgyhogy a vizsga befejezése után egy másodpercen belül megkapják az eredményt (gépesítés miatt a korrupció megszűnik).

Vizsgáztatás helyszínei: megyénként egy-egy össz-egyetemi kirendeltséget telepítünk, ahova a diákok bejárhatnak vizsgázni. Az össz-egyetemi kirendeltség lényege: minden vizsgáztató központban, mindenféle vizsgát letehetnek (minden felsőoktatási intézmény, minden szakának, bármely vizsgáját).

A vizsgák anyaga egységesül: mindenki az egész országban, ugyanazon tárgy alatt, ugyanazokat az előadásokat fogja nézni és ugyanazzal a tesztsorral fog vizsgázni.

A felsőoktatás nyilvánossá válásával megspórolunk évente 400 milliárd Ft-ot. Ezt nem vesszük el a felsőoktatástól, hanem kutatás és fejlesztésre otthagyjuk, ezzel a tehetségesebb oktatókat megtartjuk, hozzájuk csatlakoznak a tehetségesebb diákok, ők a kutatás és fejlesztéssel segítik majd a hazát. (Ezzel párhuzamosan fent lesznek az előadások és gépesítésre kerül a vizsgáztatás.)

oktatás reformja 2

Felsőoktatás: kutatási ágazatonként épül majd fel, ezzel kapják meg az önkormányzatiságot.

Óvodai és bölcsődei szakmák: az óvodai dolgozók válasszák meg a saját országos vezetőségüket. A bölcsödéknél a bölcsődei dolgozók választják meg a saját országos vezetőségüket.

oktatás reformja 3

Az általános és középiskolai oktatás országos vezetősége tantárgyanként jön létre. Ők lépnek az oktatási miniszter helyébe az iskolák működtetésében.

 

Állami működés nyilvánossága – ami kizárja a korrupciót

Nyilvánosság eszközei lesznek: webkamera és térmikrofon felszerelése kormányüléseken, országgyűlésben (bizottsági üléseken is), minisztériumokban és egyéb állami vezetőségi részek irodáiban. Sok érv közül néhány: ha baj van, a nyilvánosságon keresztül azonnal értesül róla mindenki, úgyhogy ezek után a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Ráadásul a nyilvánosság jó vezetői teljesítményösztönző is. A nyilvánosság hamar leleplezi a hazugságokat is.

állami nyilvánosság

Az állami nyilvánosság a következőkkel egészül ki:

  • Az állam minden olyan döntéshozó helységével, ahol pénzről vagy kiváltságokról döntenek,
  • Állami és önkormányzati megrendelések kinti helyszíneire is felkerül kültéri webkamera, hogy a lakosság saját szemével követhesse a beruházások alakulását,
  • Továbbá azon hivatalok működésének teljes egésze nyilvánosságra kerül (a politikai intézmények mellett) amik nagyon vitatott intézmények: KSH, Magyar Államkincstár, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Magyar Villamos Művek irodái (ahol pénzről vagy kiváltságokról döntenek).

Az állam nem fogadhat el üzleti titkot, amikor az általa kötött szerződésekről van szó. Állami szerződést szolgálati titokká vagy államtitokká nyilvánítani is tilos lesz. Ebbe beletartoznak: az államon belüli szerződések, állam és a magánszféra közötti és két állam közötti szerződések. Például minden állami és önkormányzati tulajdonú cég minden szerződése nyilvános lesz.

A magyar állam teljes vagyonáról egységes nyilvántartás lesz elérhető az interneten, az egyes vagyontárgyakra kattintva előjönnek majd, azok főbb jellemzői, az értékbecslések részletes adatai.

Összesítve: a vagyon, a költségvetés, a döntéshozatal, az elszámolás és a beruházások nyilvánosak lesznek (webkamerákkal és térmikrofonokkal).

állami nyilvánosság2

Innentől kezdve nem az állam lesz a „nagy testvér”, hanem az állampolgárok

Igazgatás (önkormányzatok, kormányhivatalok) egyszerűsítése

  • Az önkormányzati képviselők számát nyolcadára, polgármesterek és a helyi önkormányzatok számát tizenhatodára kell csökkenteni. Ezzel csökken a korruptak száma, csökken a bürokrácia és csökkennek a kiadások. Az önkormányzati politikusok eddigi kb. 20 ezer fős csoportjából kb. 1200 fős csoport marad, akiket könnyebben tud ellenőrizni a lakosság és a hatóságok is.
  • Összevonás: kis önkormányzatot kis önkormányzattal vonunk össze, hogy egy nagy ne vigye el a döntéshozatalt. A városok önkormányzatisága megmarad (város: 10,000 fő fölötti település).

igazgatási reform

 

Üzleti élet

Céges bűnözés ellen

Norvégiában kipróbálták, hogy milyen, ha minden vállalat vezetőjének fizetése nyilvános. Bevált. Letörte a vállalati korrupciót és nagyfokú bizalmat hozott létre a társadalomban. Magyarországon is minden vállalati vezérigazgatónak, céges igazgatósági tagnak nyilvános lesz a fizetése bónuszokkal és minden juttatással együtt – ez kiépíti a bizalmat az üzletfelek számára és mindenki más számára is. Magyarországon letöri a céges arcátlanságot, azt, hogy itthon a vállalatok vezetősége és alkalmazottai között (átlagban) tizenötszörös a fizetésbeli különbség, Észak-Európában (átlagban) háromszoros a különbség.

üzleti élet reformja 1

Másik lépés a céges inkasszó újraszabályozása: a csőd nem fog mentesíteni az inkasszó alól; ingóságra és ingatlanra is kiterjed; azt inkasszózza a hatóság, aki felhalmozta az adósságot; a hatóság megy utána, nem egy bank; a céges adósságot nem lehet másra átíratni.

 

Vállalatok demokratizálása 1.

Németországban 1945 után bevezették a cégek belső demokratizálását. Ez azt jelentette, hogy az alkalmazottak 50%-nyi beleszólást kaptak a cégvezetők megválasztásába. Ez a mai napig így működik. Ez sokkoló. Németországban, Franciaországban, Kanadában, Svédországban és Dániában az a szokás, hogy a szakszervezetek tagokat delegálnak a cégek igazgatótanácsaiba. Az igazgatótanács pedig megválasztja a cégvezetőt. Itthon a változás: a 30 fő fölötti cégekben a tulajdonosok 3 cégvezető jelöltjéből az alkalmazottak válasszák ki a számukra leginkább elfogadhatót. (A cégvezetőt a tulajdonosok jelölik és mentik fel, de az alkalmazottak is kapnak beleszólást.)

Németországban 1945 után bevezették a cégek belső demokratizálását. Ez azt jelentette, hogy az alkalmazottak 50%-nyi beleszólást kaptak a cégvezetők megválasztásába. Ez a mai napig így működik. Ez sokkoló. Németországban, Franciaországban, Kanadában, Svédországban és Dániában az a szokás, hogy a szakszervezetek tagokat delegálnak a cégek igazgatótanácsaiba. Az igazgatótanács pedig megválasztja a cégvezetőt. Itthon a változás: a 30 fő fölötti cégekben a tulajdonosok 3 cégvezető jelöltjéből az alkalmazottak válasszák ki a számukra leginkább elfogadhatót. (A cégvezetőt a tulajdonosok jelölik és mentik fel, de az alkalmazottak is kapnak beleszólást.)

Érvek ilyen irányú demokratizálás mellett:

  1. Munkakörülmények: az embertelen bánásmód és a rossz munkakörülmények miatt a nők 60%-a mond fel, a férfiaknál 63% említette fontos felmondási okként a rossz körülményeket. Ha az alkalmazottak beleszólhatnak a vezető megválasztásába, az embertelen bánásmód gyorsan felszámolásra kerül, ahogy a rossz munkakörülmények ellen is mindent meg fog tenni az aktuális vezetőség.
  2. A vállalatvezetők gyakran átverik az alkalmazottakat pl.: állásinterjún sokkal több pénzt ígérnek, jobb munkakörülményekről számolnak be az álláskeresőknek, gyors előléptetésekkel hitegetik őket. Kutatások szerint a férfiak 49%-a azért mond fel mert átverték, a nők 34%-ánál ugyanez a felmondási ok. Azután, hogy az alkalmazottaknak lesz beleszólása a cégvezető kiválasztásába, a vezetőségből induló munkahelyi hazudozás is megszűnik.
  3. A nők 23%-a és a férfiak 29%-a jelölte meg kulcsfontosságú felmondási okként, hogy nem volt szakmai fejlődésre lehetősége. Ez a vezetőség hozzáállásán múlik, ez is változni fog. (További érvek: www.szakmaisagpartja.hu)

Vállalatok demokratizálása 2. fele

A 30 főnél többet foglalkoztató cégeken belül legyen kötelező a hierarchia alján lévők között másfél évente szavazást tartani, hogy elégedettek-e az alsó vezetőkkel; és az alsó vezetők között, hogy elégedettek-e a középvezetőkkel. Ha az alsóbb beosztásúak legalább 60%-a elégedetlen a felettesével, azt a felettest meneszteni kell. (Azért 60%, mert ha éppen csak átbillen a mérleg az nem elegendő, masszív többség kell.)

Amelyik alsó- vagy középvezető megbukik, a következő 3 évben arra a posztra nem nevezhető ki.

A cégvezető ettől még ugyanúgy a főmunkáltató lesz. De vége lesz az alul lévők kiszolgáltatottságának.

Az érvek a demokratizálás második fele mellett

  1. A problémák megoldási mechanizmusa: a felülről lefelé építkező rendszerben azt szokták mondani, hogy a fejétől bűzlik a hal, tehát bármi probléma van, az valójában a cégvezetés hibája. Ha az alkalmazottak rosszul dolgoznak, az azért van, mert rossz embereket vettek fel vagy motiválatlanok az emberek vagy rosszul bánnak velük. De igazából egyik sem az alkalmazott hibája, ők a mostani rendszerben semmiről sem tehetnek, csak úgy léteznek, ott vannak, jelen vannak, de a felelősségük nulla, mert a hatalmuk is nulla (hatalom egyenlő felelősséggel, hatalomnélküliség egyenlő a felelőtlenséggel).
  2. érv: problémamegoldás az alkalmazottak oldaláról: több agy többet gondolkodik: minél több ember tudása érvényesül a vezetésben, az annál sikeresebb lesz. Ez a több szem, többet lát elve. Egy sok ezres cég esetében 10-15 vezetőségi tag, ha beleszakad, akkor sem lát minden problémát. Ha a több ezer alkalmazottnak lesz hatalma, erőlködés nélkül láthatóvá válik minden probléma, aminek nagy részét már lent megoldják. Ha az alkalmazottak állandóan utasításra várnak, ellustulnak, nem gondolkodnak, ahol nincs hatalmuk, ez törvényszerű.
  3. A demokratizálás második felével vége lesz az alkalmatlan alsó- és középvezetők korának. Ha az alkalmazottak magas szakmai elvárásokat támasztanak, akkor a középszerű vezetők kora is leáldozott. A hozzá nem értő céges alsó-közép és felső vezetők eltávolítása az összes vállalatot sokkal jobb helyzetbe hozza.
  4. További előnye a cégek belső demokratizálásának, hogy a cégeken belül eltűnnek a talpnyalók. Egy ilyen rendszerben senkit nem fog befolyásolni, hogy ki kinek a cipőjét dicséri meg, hogy ki jár a főnökkel focizni. Ebben az új munkahelyi rendszerben csak az lehet főnök, aki a tudásával meg tudja győzni a munkatársait. Aki alkalmatlan, azt hamar menesztik a kollégái.
  5. Az üzleti élet demokratizálásával, a főnökök részéről, a munkahelyi szexuális zaklatások száma is közel nullára csökken majd, mert az ilyen főnököket az alkalmazottak egyszerűen leváltják.
  6. Az a nemzetközi tapasztalat, hogy az üzleti élet szereplői elfogadnak mindenféle változást, amíg pénzt látnak belőle. Az üzleti élet demokratizálásával növeljük a színvonalat a munkahelyeken, tehát több pénzt látnak majd belőle, vagy legalábbis ez önmagában nem csökkenti a profitot. Ráadásul a magyar társadalom hiába látja magát szegénynek, ez összességében egy több ezer milliárd forintos piac, amiről senki nem szívesen költözik ki. A magyar társadalom vagyona csak pénzben, részvényekben, kötvényekben meghaladja a 60 ezer milliárd Ft-ot (ebben nincs benne a társadalom ingatlan vagyona, sem ingóságai). Más szóval a tulajdonosi réteg maradni fog, mert kell nekik a magyarok 60 ezer milliárdja (ami egyébként is évről-évre nő).
  7. Milyen szerkezetben dolgozzanak az emberek? A minél szélesebb körű demokratizálás azért is fontos, mert a mai út nem jó, a magyar társadalom nem tudja felszámolni a nyomort és a halmozódó válságjelek is azt mutatják, hogy a világgazdaság a mostani felállásban, hosszú távon, nem működőképes. A mainál egy sokkal intelligensebb, felelősségteljesebb, békés út kell, ezt hozza magával a demokratizálás. Ahol ezt az utat járják, azok az országok jól működnek Dánia, Kanada, Svédország, Németország stb. Ezen keresztül a saját képükre formálják a helyet, ahol élnek. (További érvek: www.szakmaisagpartja.hu)

 

Kereskedelmi média átalakítása: Az oknyomozó újságírás

Az oknyomozó újságírás lényege, hogy nem egymástól veszik át a fals információkat, hanem önmaguk mennek utána. A média átalakításának egyik alapvető célja az oknyomozó újságírás elősegítése pénzzel, megjelenési lehetőséggel és törvényekkel.

Újságírók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Journalists) ez az újságíró szakszervezetek szövetsége, globálisan 600,000 tagja van, előnye: széleskörű, szakmai és pártatlan. Magyar oknyomozó újságírók kiválasztására/képzésére tökéletes.

A megyei lapok, a közmédia, a kereskedelmi televíziók, kereskedelmi rádiók és az ingyenesen kapható nyomtatott újságok hírszerkesztőségeinek menesztenie kell a meglévő állományát. Utána pedig kizárólag a hazai oknyomozóvá képzett újságíróktól vehetnek át információkat, cikkeket. Így megakadályozzuk, hogy tengernyi szemét ömöljön az országra „hír” címszó alatt.

Nyugdíjrendszer jövője

2010 után a magánnyugdíjpénztári vagyont eltulajdonította a kormány és el is költötte. Ez hűtlen kezelés és hatalommal való visszaélés volt, mellyel sértették a magántulajdonhoz és élethez való jogot. Ennek közvetlen következményeként az addigi befizetések eltűntek és ebből a pénzből már nem lesz nyugdíj. Közel egy évtized megtakarítását szórták el. A 3000 milliárd forint elköltésének az a következménye, hogy akik ebbe a rendszerbe kötelezően befizettek, ők várhatóan később mehetnek nyugdíjba és akkor is kevesebb nyugdíjat kapnak.

A magánnyugdíjpénztári rendszert vissza kell állítani, mert egyedül az öngondoskodás tartható fenn. Ha az állam továbbra is kizárólag az adókból próbálja az egyre nagyobb nyugdíjkiadásokat fizetni, akkor államcsőd alakulhat ki. Ezért van az, hogy egyedül csak olyan rendszer működik, hogy valaki befizet saját magának a saját nyugdíjkasszájába, és majd abból kap nyugdíjat (az állam ezt a pénzt maximum kiegészíti). Hosszútávon így mérsékelhetők a nyugdíjkiadások (a nyugdíjrendszer vagy hosszútávon működik, vagy sehogy).

Azon 50 év fölöttiek, akik addig fizikai munkát végeztek, nekik biztosítani kell ösztöndíjas átképzési lehetőséget bármilyen területre, hogy ki tudjanak lépni a fizikai munkából. – Mert egy irodában 62 évesnek lenni más, mint egy építkezésen dolgozni.

A nyugdíjrendszer kisegítése azért lényeges, mert például 2012-ben 3350 milliárd Ft ment nyugdíjakra, 2015-ben 3500 milliárd Ft, 2017-ben 3600 milliárd Ft stb. Ez a legnagyobb állami költségvetési tétel.

Fiatalkorúak és a nővédelem

Hatalmat a fiataloknak: kell egy parlamenti bizottság, ami elé a fiatalkorúakat érintő törvényeket be kell terjeszteni, ők visszaküldhetik a törvényhozásnak a törvényt vagy megakadályozhatják a törvény elfogadását, amíg a törvény nem lesz megfelelő, de maximum fél évig. Tagjait a 8 és 18 év közöttiek válasszák meg, ahogy a parlamenti házelnököt is. Házelnök eldönti, melyik törvény érinti a kiskorúakat és megküldi a törvényeket ennek a bizottságnak.

Gyermekszegénység: az USA-ban több helyen a szegények élelmiszerellátását úgy biztosítják, hogy az élelmiszerek szavatosságának lejárta előtt, egy nappal, vagy a lejárat napján, a még jó minőségű élelmiszereket, szétosztják a szegények között. Ezt nevezik élelmiszerbanknak. A Szociális Igazgatás fog ilyet szervezni és kötelezni fogja együttműködésre az élelmiszerláncokat. – Az élelmezésen kívül: általános iskola végén elért eredmények alapján és a középiskola végén sikeresen teljesített tantárgyakért kapnak majd pénzt a diákok. Ezzel segítve őket az általános iskolát és a középiskolát követő helyzetben.

Gyermekvédelem: Izlandon rekord alacsonyra csökkent a drog és alkohol fogyasztása a fiatalok között. Ezt úgy érték el, hogy ingyenes tömegsport rendezvényeket szerveznek fiataloknak esti időszakban. Ezzel begyűjtik az este csellengő fiatalokat. Ezt egy az egyben megvalósítjuk.

Nővédelem 1.: sok munkahelyen megsértik a nők jogait. Erre a problémára kettő megoldást kínál ez a program: az egyik a megerősödő szakszervezetiség: jogsértés esetén, a szakszervezeten keresztül, nyomást lehet gyakorolni a vezetőségre. A másik megoldás: a vállalatok demokratizálása, amivel az alkalmatlan főnökeiket kirúghatják és így a munkahelyi szexuális molesztálások száma is jelentősen csökkenni fog, ahogy az indokolatlan megkülönböztetések száma is.

Nővédelem 2.: családon belüli erőszak esetén a hatóság eddigi cselekvését ideje megváltoztatni: a családon belüli erőszak bejelentésétől kezdve azonnal, a feltételezett bántalmazottat, és ha kéri, összes gyermekét el kell helyeznie a Szociális Igazgatásnak a bántalmazási vizsgálat lezárásáig. Az elhelyezés történhet másik településen, ha a feltételezett bántalmazott úgy gondolja, hogy ez nem elegendő védelem, akkor a Polgárőrségtől is kirendelnek valakit a védelmére. Az elhelyezés név nélkül történik, tehát a polgárőr se tudja, kit őriz. Ha bebizonyosodik, hogy valóban megtörtént a bántalmazás és bosszú, és/vagy további bántalmazás is várható, akkor akár új név alatt, új helyen, új életet kezdhetnek. (A férfiak szempontjából abból indulunk ki, hogy a családon belüli bántalmazásra nincs mentség.)

Egészségügy

Az egészségügy vezetőjét az ott dolgozók fogják megválasztani. Így a politikának fő feladata segíteni az átmenetet és felkészülni a várható kiadásokra. Az „egynapos” műtétek lényege, hogy precíz műszerekkel csinálják, ezért elég kis vágást ejteni a betegen, emiatt a beteg egy nappal a műtét után hazamehet (gyógyultan). Jelenleg a műtétek 8%-át végzik egynapos műtét keretében Magyarországon. A világban az a tanulság, hogy a műtétek 70%-át lehet ilyen formában elvégezni. Ez rengeteg új gyógymódot, lényegesen rövidebb korházban tartózkodást és kevesebb gyógyszer felhasználását jelenti. A kevesebb kórházban bent rekedő beteg miatt a meglévő orvosi és ápolói létszám sokkal kevesebb beteg között fog szétoszlani.

Mivel az egészségügyben több mint 100,000 fő dolgozik, ezért a béremelésüket fedezni kell valamiből. Úgyhogy az újonnan létrejövő állami napelem- és napkollektor-beruházások nyereségét az egészségügy számlájára íratjuk, hogy az ápolók bérét triplázni az orvosok bérét duplázni lehessen (pénzügyileg fenntarthatóan).

Portugáliában a rászorulók gyógyszerellátását, úgy oldják meg, hogy a 6 hónapon belül lejáró gyógyszereket ingyen adják a rászorulóknak. Magyarországon ugyanezt fogjuk alkalmazni.

Továbbá meg kell szüntetni az orvosok gyógyszeriparral kötött szerződéseit, hogy szabadon válasszanak minden gyógyszerből és az alapján kapjanak egyenlő, hatóságilag szabályozott jutalmat.

Szegénység felszámolása üzleti alapon

Mi hiányzik a vidékből, hogy a kistelepülések nyomora elmúljon? Három dolog: működő tőke, felnőttképzés és mobilitás.

  1. A központi költségvetésből vállalkozási tőkét adunk a nyomorban élő kistelepüléseknek, ők pedig választhatnak, hogy milyen irányú vállalatot alapítanak: vidéki turizmusra építenek, helyi kézműipart modernizálják vagy a helyi közösségi mezőgazdaságot fejlesztik
  2. Hogy mindennek a modern működtetéséhez legyen elég tudásuk: eladástechnikai / csomagolástechnikai / turisztikai / HR / PR szakembereket és idegennyelvi nyelvtanárokkal képeztetjük őket
  3. A mobilitás hiányát két oldalról számoljuk fel: elektromos autókat osztunk a vidékieknek (családonként max. egy-egy autót), másik részről elektromos platós járműveket kapnak a szállításhoz ezek a vidéki vállalatok.

+1: Ezen vállalatok, állami tulajdonból az ott dolgozók egyenlő arányú tulajdonába kerülnek, hogy a nyereség teljes egésze ezen vállalatok alkalmazottaié legyen. Így lesznek érdekeltek a lehető legjobb működtetésben.

A szegények kétharmada vidéken él. A városokban könnyebb felszámolni a szegénységet (rossz lakáskörülmények, eladósodottság stb). A városokban elegendő egy jól célzott adócsökkentés és egy lakásépítési/felújítási program.

A városfejlesztés lényeges eleme a passzív társasházak építése. (Mivel jelenleg még tart a kilábalás a lezárások okozta építőipari alapanyaghiányból, ezért a passzív társasházak tömeges építését csak 2023 végén, 2024 elején tudjuk legkorábban megkezdeni – politikai helyzettől és szállítmányozás helyreállásának ütemétől függően.)

lakások a középrétegnek

A cél: 100,000 passzív lakás építtetése 4 év alatt – képen a passzív panel technológia látható. A passzív 3D „nyomtatás” 70%-kal kevesebb alapanyag felhasználásával jár

A pénz: honnan – mire?

Elit meglévő adói: befektetési haszon adója, részvényosztalék adója, nagy összegű öröklés illetéke, nagy összegű ajándékok adója, nyereségadó, egyéb tőkeműveletek adói – tipikusan az elit adói. Mivel az őket érintő minden adótípus egyszerre fog nőni, így nem tudják majd kijátszani és a több adó befizetése mellett még egy dologra kényszerülnek rá, hogy ne parkoltassák a pénzüket, hanem fektessék be, próbáljanak nyereséget elérni.

Évente ebből, az előzetes becslések alapján, 300 milliárd Ft plusz bevétel jöhet be. (4 év alatt 1200 milliárd Ft.) Ebből fedezzük a vidékfejlesztés évente 200 milliárdját és a passzív társasházak építését.

Elit új adói: vagyon alapú adóztatás a legtehetősebbeknek. A legjobban élő 1,2 milliótól érdemes beszedni a vagyonadót, aminek éves szinten a reális összege kb. 500 milliárd forint. Tehát átlagosan fejenként havonta 34,700 Ft. Ez nekik aprópénz. Az államnak viszont évente 500 milliárd, 4 év alatt 2000 milliárd Ft.

A társadalmunkban van kb. 4,7 millió szegény. Őket támogatjuk ebből napkollektorokkal (amik ingyen hőt termelnek) és a vidékieket ebből támogatjuk elektromos autókkal.

Arról, hogy pontosan ki kapja meg ezeket, a Szociális Igazgatás dönt majd. A politikai csoportoktól független Közbeszerzési Ügynökség megtárgyalja a gyártókkal az árat és a típust. Nagy megrendelésekért cserébe bármelyik elektromos autókat gyártó autógyár Magyarországra költözik.

pénz - honnan-mire

A fenti elektromos autó egy jó példa: 220 km távolság egy feltöltéssel

(Az üzemanyaggal működő autók eladói gyártották azokat a legendákat, hogy az elektromos autó motorját 5 évente cserélni kell, és hogy csak 80 km-t tudnak menni egy feltöltéssel.)

Az összes benzinkutat kötelezzük, hogy szereltessenek fel napelemeket és gyorstöltőket, ahol ingyen lehet tölteni az elektromos autót. Vidéken a nagy távolságok miatt, akinek van autója, csak annak van esélye, hogy ne nyomorban éljen. Az autó vidéken létfontosságú.

Szelektív hulladék: a lehető legrövidebb időn belül át kell állni teljes körű szelektív hulladékgyűjtésre. A szelektíven gyűjtött hulladékot el tudjuk adni. Jelenleg minden évben 400 milliárd forinttól esik el a társadalom, ennyi az értéke annak a szemét mennyiségnek, amit nem gyűjtünk szelektíven, amivel ráadásul a hazánkat szennyezzük.

Szegénység felszámolása és környezetvédelem összekapcsolása

A teljes körű hulladékgyűjtéssel itthon 400 milliárd Ft-ot nyerünk, ebből 100 elmegy magára a begyűjtésre. Tehát évente 300 milliárdot nyerünk. 4 éves politikai ciklus alatt 1200 milliárd Ft-ot jelent, melyet napelemekre érdemes elkölteni. Ebből támogatjuk, hogy a szegények és a középréteg alsó része napelemekhez jusson.

pénz - honnan-mire2

A legjobban élő 1,2 milliónak kötelezővé tesszük, hogy az áramfogyasztásukat és a hőellátásukat megújuló energiaforrásból biztosítsák (napelem, napkollektor), ehhez az állam nem ad pénzt a pénzügyi elitnek. 4 év alatt, az összes ingatlanjuk áram- és fűtésellátását így kell megoldaniuk. (Elitszociológiai kutatások szerint 1,2 millió főt tekinthetünk tehetősnek, akik még nyugati mércével mérve is sok pénzzel rendelkeznek.)

Mivel a napenergia nappal keletkezik, ezért az áramellátás hullámzik, de a Tesla erre megtalálta a megoldást: giga akkumulátor. Olyan hatalmas akkumulátortelepet hozott létre a Tesla Ausztráliában, ami a napenergiából létrejövő áramot estére eltárolja ipari mennyiségben.

Egy kis plusz faültetés: a nemzeti parki igazgatóságokkal és egyéb erdészeti szakemberekkel együttműködve évente 500 millió fa ültetése reális. Ezzel jelentősen növelhető Magyarország zöld területei, főleg nemzeti parkjai, évente nagyjából 70,000 hektárnyi erdővel. Érvek: 1. Az erdősítés segít a mezőgazdaságnak, mert megvédi a termést az időjárási szélsőségektől. 2. Mérsékli a klímaváltozást. 3. Növeli a természet sokféleségét.

Áfacsalás

Az online pénztárgépek rendszerének továbbfejlesztésével legalább 500 milliárd Ft-ot tudunk beszedni az évente elcsalt áfa összegéből. Ebben az esetben: 4 év alatt 2000 milliárd jön be az új fejlesztések miatt.

Mire menjen? Hőszigetelés, új fűtőtestek, akkumulátorok, elektromos autók vidékre, tömegközlekedés bővítése a városokba és a BKV ingyenessé tétele (ingyenes BKV miatt kevesebb autó, kisebb útkopás, kevesebb légszennyezés). BKV ingyenessége évente 155 milliárd Ft. A BKV ingyenessége egész Pest megyére kihat, Pest megyében 3 millió ember él. Úgyhogy a HÉV-ek teljes vonalban ingyenesek lesznek és veszünk további járműveket. A környezetvédelem nagyon jó befektetés.

Legjobban keresők jövedelmi adóztatása

A személyi jövedelemadó felső kulcsának 2010-es eltörlése 400 milliárd Ft-ot hagyott ott a már addig is jól keresők zsebében, minden évben. Ezt törölni kell. Ezzel megtakarít 400 (ma már inkább 500) milliárdot évente. Négy év alatt 2000 milliárd Ft.

Az oktatás (200,000 fő), az egészségügy (100,000 fő) és a szociális szféra (kb. 30,000 fő) alkalmazottja a szegénységi küszöbön keres, sokan maguk is nyomorban élnek (különösen a szociális szférában dolgozók, de az egészségügy 70,000 ápolója is rendszerint bajban van). De az államon belül majdnem minden alkalmazott rosszul keres, közel összesen 600 ezer rosszul kereső állami alkalmazott van. Továbbá a legtöbb önkormányzatot a települési rezsiszámla gúzsba köti. A megoldás és hozzá pénz:

  1. Ebből az évente 2000 milliárdos pluszból 400 milliárd megy pluszba az állam rosszul kereső alkalmazottaira, akkor évente, fejenként, nettó 167 ezer forint bért jelent pluszként a 600 ezer rosszul kereső állami alkalmazott esetében. Ezt a pénzt adócsökkentés formájában kapják meg.
  2. A közintézmények áram- és gázszámlájának nullázása kerül terítékre a 2000 milliárd Ft esetében legalább 1000 milliárd Ft-ból (Pl.: iskolák, óvodák, bölcsődék – szigeteléssel, fűtőtestcserékkel, napkollektorokkal és napelemekkel.) Például, az oktatásban megspórolt (rezsi) pénzen a pedagógusok (a második) fizetésemelési hullámát végre lehet hajtani, mert az áram/fűtés számla megspórolása után lesz rá még egy fedezet.
  3. A közvilágítást, (utcák, utak megvilágítását) jelenleg az önkormányzatok fizetik. Az önkormányzatoknak azzal adunk pénzügyi támogatást, hogy a közvilágítást napelemekkel biztosítjuk (akkumulátort is adunk), emiatt az önkormányzatok jóval többet tudnak a lakosságra költeni (vagy kevesebb adót beszedni, a helyi lakosok dönthetnek).

pénz - honnan-mire3

Családi adókedvezmény átalakítása: a családi adókedvezmény lényege, hogy minél többet keres valaki, annál többet írhat vissza az adójából (a minimálbéres közel 0 Ft-ot, az átlagbéres 10,000 Ft-ot, a legjobban keresők gyerekenként kb. 100 ezer Ft-ot). A családi adókedvezmény a sokgyerekes sokat keresőket hozza még jobb helyzetbe. Ez éves szinten 200 milliárd forint veszteség az államnak. A 600,000 rosszul kereső állami alkalmazottnak ez a 200 milliárd évente 333,000 Ft plusz bért jelent (nettó). Mivel az állami alkalmazottaknak is van családja, így továbbra is a családokat támogatjuk, csak a társadalom másik rétegében. – Az első és a második ponttal összeadva 600,000 Ft éves nettó pluszt jelent.

Állami lakástámogatás

CSOK átalakítása: a CSOK bevezetése miatt minden ingatlan ára megnőtt 10 millió Ft-tal. A mesterségesen generált kereslet miatt még magasabbak lettek az árak és az addig 30 milliós ingatlanok rövidesen már 50-60 millióssá váltak. Előnyei: 1. a CSOK kivezetésével 10 millióval csökkennek az ingatlanárak. 2. a mesterségesen generált keresletnek vége ez tovább csökkenti az ingatlanárakat. 3. így egy probléma marad, az ingatlanhiány. Az állam jelenleg éves szinten nagyjából 130 milliárdot költ lakástámogatásra (4 év alatt 520 milliárd Ft). Főleg ebből kell az államnak passzív társasházakat építenie, plusz, 4 év alatt 400 milliárd megy majd passzívházakra az elit meglévő adóinak felemeléséből. Ebből több mint 20,000 db lakás jönne ki. De ha az állam a harmadát adja a pénznek és a beköltözni vágyó fiatal párok a kétharmadát adják, akkor ezzel 3×20,000 tehát 60,000 lakás megépítésére van pénz.

Az adósok számára választási lehetőségeket adunk

  1. Az Amerikai Egyesült Államokban a nagy világgazdasági válság után: az állam a bankoktól kivásárolta a bukott lakáshiteleket (még mielőtt a kilakoltatás megtörtént volna), utána a lakáshitelesek az államnak törlesztettek minimális kamaton, hosszú lejáratú hitellel (így otthon maradhattak). Ez Magyarországon is könnyen megvalósítható, azonnali megoldás.
  2. Akinek a lakását valószínűleg el tudja adni a bank, de van keresete: az adós lakása a bank tulajdonába kerül, de az adós bérlőként otthon maradhat. Ebben az esetben a lakás árától függően, 40-60 ezer forint közötti lakbért fizet a banknak (amivel egyben törleszt is), így a bank nem rakhatja ki.
  3. Albérlethiány: ma Magyarországon 447,000 lakás áll üresen, amit nem tudtak eladni, nem lakik benne senki (ez csak Budapesten 90 ezer lakást jelent). Ezen ingatlanok tulajdonosai választhatnak: vagy kiadják albérlőnek vagy fizetnek a magyar államnak havonta a forgalmi érték 5%-ának megfelelő plusz adót a ki nem adott (lakhatásra/vállalkozáshoz nem használt) lakóingatlanért, amíg az, bejelentett lakó nélkül, üresen áll.

+1 téma: Hajléktalanok ellátása: a hajléktalanok ellátását csak olyan intézmény végezheti, ahol van 0-24-ben biztonsági őr és naponta két órában ápoló. Egy ilyen helyszínen maximum 50 főt lehet elhelyezni. Az étkeztetésüket csak ott a helyszínen oldhatja meg a hatóság/civilek. Minden helyszínen mosdási lehetőség és zárható szekrény is szükséges.

Emberséges bankszektor

Eladósodás mértékének maximalizálása: a bankok akármilyen trükköt bedobnak a szerződéseikben, akkor is: amint az ügyfél eléri a visszafizetésben, az eredetileg felvett kölcsön 160%-át, a tartozás meg fog szűnni. – Ez vonatkozik a múltbeli hitelekre is 180%-os verzióban.

Bankok közösségi bankká formálása: a bankok számára kötelező új szervezeti forma: közösségi bank, erre itthon példa a MagNet Bank. Nézzük a részleteket: 1.: meghatározhatja az ügyfél, hogy a betétjén elhelyezett pénzét a bank milyen hitelcélra használja. 2.: mindenki saját havi számlavezetési díjának meghatározásával társadalmi ügyeket és a bank fejlesztését támogathatja. 3.: az ügyfelek döntik el, hogy a banki nyereség 10%-ából mely civil szervezetet támogassa a bank. 4.: az ügyfelek határozhatják meg, hogy a bank (törvényi kereteken belül) milyen kockázatú hiteleket, befektetéseket hajtson végre. – A bank egy szolgáltató, viselkedjen is úgy. Ez az üzleti viselkedési mód sokkal közelebb hozza a bankokat a társadalmi igényekhez. A bankok így kevésbé rugaszkodnak el a valóságtól.

Civil szervezetek: a fenti lépéssel a bankok nyereségének 10%-a civil szervezetekhez kerül. 2019-ben a bankok összesített nyeresége 700 milliárd Ft volt, ennek a 10%-a 70 milliárd Ft. Mindenkinek vannak problémái, de csak az lehet sikeres, aki tesz is ellenük. A civil szervezetek az ilyen embereket fogják össze. Közösséget kovácsolnak a társadalom tagjaiból.

Non-profit bank a kereskedelem támogatására: non-profit bank előnye, hogy a tulajdonosi réteg nem szivattyúzza ki a pénzt az üzleti élet körforgásából. Aki tenni akar a hazáért és van pénze, ebbe befektet (a nagy részét az állam állja).

Összefoglalás

Lényegében a harmadik Magyar Köztársaság 1990-től 2011-ig tartott, tehát a választási rendszer egyoldalú átírásáig, a magánnyugdíjpénztári vagyon kártalanítás-nélküli ellopásáig és az Alaptörvény elfogadásáig (ez a három esemény 2011-ben volt). Onnantól kezdve a jogállamiság egyébként is alig létező darabkái megszűntek és eljött az autoriter diktatúra időszaka.

Tehát ki kell kiáltani a negyedik Magyar Köztársaságot. Kell egy új alkotmány, de nem kell kétharmados jogszabályalkotás. Kolláth György alkotmányjogász szerint a kétharmad előírása egyébként is csak hibák tömegét betonozta bele az alkotmányba. Új alkotmány szükséges, ami az állami szakmák önállóságáról és az állam nyilvános pénzkezeléséről szól. A negyedik Magyar Köztársaság kikiáltásával, megszabadul az állam a korrupt szerződésektől (pl.: autópályák, amiknek kilométerét 3-4 milliárdért építtetik), megszabadul az ország a Fidesz bebetonozott embereitől a Legfelsőbb Bíróságban, a Legfőbb Ügyészségben, Alkotmánybíróságban és mind helyére a szakmák önkormányzatisággal választják meg az új vezetőiket. Ez hivatalosan egy újabb rendszerváltás lesz, de most az üzleti életben az alapok nem változnak meg, ez a politika terén hoz gyökeres változást.

Összefoglalás államelméletek alapján:

Republikanizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus

Az államelméletek léte állandó politikai megosztottságot generál. Például Angliában a konzervatív ↔ liberális megosztottság évszázadok óta akadályozza a politikai összefogást. Az Egyesült Államokban a republikánus és konzervatív eszmék ↔ a liberális és szocialista eszmékkel karöltve fölöslegesen megosztják a társadalmat. Az államelméletek politikai rivalizálást váltanak ki, ami gyakran megbénítja a közügyek intézését.

A republikanizmus és a liberalizmus az 1700-as években jött létre, a konzervativizmus 1800 körül, a szocializmus az 1840-es években. Ezek az eszmék mára idejétmúlttá váltak: ebből a négy eszméből három a középkor lezárására jött létre: a republikanizmus a királyság megszüntetésére, a liberalizmus az emberi szabadságjogok létrehozására, a szocializmus a babonák lerombolására és a munkásság felemelésére jött létre. A konzervativizmus pedig a középkor vívmányain próbált javítgatni. De a középkor a legelmaradottabb európai országokban is lezárult az 1900-as évek elejére. Ma ezekbe kapaszkodni értelmezhetetlen.

A társadalom látja, hogy a tehetősekben és a hatalmon lévőkben nem bízhat meg, hiszen ők csak a szovjetek szerepét vették át a rendszerváltás után a szabadság nevében. A rendszerváltás utáni Országgyűlés azt állítja magáról, hogy Magyarország egész népét képviseli. Magyarország 3200 település, nem pedig néhány száz jogász és közgazdász Budapesten. Amíg a politikusok elitként élnek és az elit kiváltságai, és túlzott hatalma illeti meg őket, a szó igaz értelmében nem képviselhetik Magyarországot. És amíg ez így marad, reményünk sincs arra, hogy egységes társadalommá váljunk.

Megosztom...