Új Alkotmány előkészítése

Új Alkotmány előkészítése

Miért szükséges új Alkotmány?

A rendszerváltáskor írt Alkotmány még a szabadság szellemében íródott, de nagyon gyenge színvonalú lett, viszont a mait, már a zsarnokság szellemében írták.

A másik probléma, hogy amit a Fidesz csinált, Alaptörvényt, az érvénytelenítette önmagát:

Előzetesen azt kell tudni az alkotmány műfajáról, hogy: az alkotmány minden szava, mindenkire nézve kötelező, tehát mindegy hogy valami a bevezetésben vagy a legvégén van, attól még ugyanúgy általános érvényű.

Idézet a Fidesz alaptörvényéből (más szóval alkotmányából):

NEMZETI HITVALLÁS: Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. – Ezzel a teljes 1949. évben keltezett XX. törvény, tehát az előző Alkotmány, visszamenőlegesen megsemmisül.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.

Tehát egy nem létezőnek mondott Alkotmány alapján fogadták el az új Alkotmányt, ami így, érvénytelenné tette önmagát (megsemmisítette önmagát).

Mivel nem létezik, módosítani sem lehet. A Fidesz alkotmánya a létrejötte pillanatában elbukott. Ez hogy történhetett meg? A készítői annyira kapkodtak, hogy nem olvasták végig a dokumentumot.

 

Mivel 2011-ben fogadták el az Alaptörvényt (alkotmányt), és az Alaptörvényt a kormányzat rá is kényszerítette az országra, ezért Magyarország a teljes törvénytelenség állapotába került a 2011-es bukott Alkotmány erőltetése miatt. A 2011-ig létező Alkotmány annyira rosszul sikerült, hogy a politikai végeredményét nézve azt is érdemes bukott Alkotmánynak tekinteni, hiszen az 1949-es XX-as törvényből nőtt ki a Fidesz-féle Alkotmány, tehát a törvénytelenség.

Hogyan lehet ezt a helyzetet áthidalni? Kikiáltjuk a negyedik Magyar Köztársaságot (a harmadik Magyar Köztársaság volt, ami a rendszerváltáskor létre jött). A negyedik Magyar Köztársaság kikiáltása áthidalja ezt a jogi zűrt és a bukott jogrendszer új alapokat kap. Nézzük is, hogy mi kell egy olyan Alkotmányba, ami nem buktatja meg sem önmagát, sem az országot:

Bevezetés

1. § (1) Alkotmány, mint jogi műfaj lényege: az alkotmány tartalmazza: a legfontosabb emberi jogokat, az állam legfontosabb intézményeit, az állami intézmények hatalmát, állami intézmények vezetőinek kinevezési rendjét és egyéb átfogó szabályokat.

(2) Az alkotmány helye a jogszabályi hierarchiában: a 0. szint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ dokumentum, a világ összes országa által aláírt egyezmény). A hazai jogszabályok első szintje az Alkotmány. A hazai jogszabályok között ennél nincs magasabb jogi szint. Itt a jogszabályi hierarchia lényege, hogy egy törvény vagy rendelet sem lehet ellentétes az Alkotmány szövegével.

(3) Magyarország az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (ENSZ dokumentum) elismert jogokat alkotmányos alapjognak tekinti, tehát azt úgy kell venni, hogy az Alkotmány része.

A következőkben kijelentő mondatokat olvashatnak pl.: „Az Alkotmány és a teljes jogrendszer célokhoz kötötten működik.” – ez nem azt jelenti, hogy jelenleg így működik, hanem egy jogszabály szövege ilyen kijelentő mondatokat kell tartalmazzon. – Zölddel kijelölt rész csak magyarázat, nem kerül bele az Alkotmányba.

(4) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a magyar igazgatási rendszer, az igazságszolgáltatás és az állam minden egyéb része elfogadja, mint belső jogszabályt, tehát erre lehet hivatkozni, ez alapján perelni stb.

 

Alkotmány alapelvei

2. § (1) A magyar állam a magyar társadalom intézményrendszere.

(2) Magyarország köztársaság.

(3) Az Alkotmány és a teljes jogrendszer célokhoz kötötten működik.

(4) A legalapvetőbb alkotmányos elv az emberségesség elve, ami magában foglalja a szolidaritás elvét, egyéneknél az arányos közteherviselés elvét, továbbá az emberi jogokat, a maximális segítségnyújtás kötelességét és a közösség felé irányuló maximális hasznosság elvét. A politikai hatalom minimalizálása és a közszféra nyilvánosságának maximalizálása az állam önmagával szembeni egyik legfontosabb követelménye.

 

Állami működés alapelvei

3. § (1) A magyar állam célhoz kötötten működik. A magyar állami célok végeredményének kell lennie a hosszú távon fenntartható társadalmi működésnek. Ennek részeként hosszútávú célok: 1. A társadalmi válság megszüntetése: alkoholizmus, szerencsejáték függőség, dohányzás és egyéb káros szokások visszaszorítása. 2. Hosszútávon fenntartható üzleti élet. 3. Államszervezet, mely igazodik a társadalmi igényekhez. A közszférában minden hosszú- közép- és rövidtávú célhoz, mindig nyilatkozatot kell kiadni, hogy kik felelősek a célok eléréséért.

(2) Az állam alkalmazottai teljesítményösztönző fizetés formájában kapják a bérük minimum ötödét. A teljesítményösztönző bérek összefüggésben kell legyenek az adott szervezet/intézmény/állami vállalat céljaival.

(3) A közszférában dolgozók teljesítményének mérése történhet ügyfelek elégedettségének mérésével, mennyiségi teljesítményméréssel, a helybenhagyott fellebbezések számának függvényében, kollégák elégedettsége alapján stb. Továbbá ezek kombinációjával.

4. § (1) A magyar állam a közösség intézményrendszereként a bevételeiből, szolgáltatásokat nyújt a társadalomnak. Például, biztosítja a társadalom három alappillérének működését: az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, szabályozással és pénzzel. A lényeg, ezen három ágban a szolidaritás alapelvének garantálása, mely alapján: minden állampolgár a lehetőségei szerint fizet és a szükségletei szerint kap.

Indok, hogy miért marad az egészségügy lényegi része mindig is az állam kezében: az egészségügyben a sikert nem pénzben mérjük, hanem megmentett életekben, meggyógyított, munkaképessé tett emberek számában stb. Az üzleti szektor a sikert pénzben méri.

(2) A magyar állam társa az állampolgároknak, egyenrangú fél, ezért az államnak önmagával egyenrangú félként, partnerként kell kezelnie az állampolgárokat. A magyar állam egyes részeinek felettes, kényszerítő, büntető jellege a közösség felhatalmazásából ered, tehát ha Önnek nem tetszik, és sikerül elég embert meggyőznie az igazáról, akkor megváltoztathatja.

(3) A magyar állam nem önmagában való és nem önmagáért való. De az államcsőd elkerülése, tehát a közösség intézményrendszerének az összeomlásának elkerülése fontos feladata a magyar államnak. Ezért csak hosszútávon fenntartható tervek, például: gazdaságpolitika kialakítása elfogadható. Minden tervben, programban, törvényben, költségvetésben ezt az elvet kötelező érvényesíteni.

(4) Amíg elsősorban az egészségügyben és az oktatásban szolidaritáson alapuló politikát kell érvényesíteni, addig az üzleti életben hagyni kell a piac evolúcióját működni. Például: tilos pénzt osztani az üzleti élet szereplői között (kivéve állami megrendelésnél).

(5) Az állam szolgáltató jellege miatt, elvárható az államtól, az intelligens magatartás, azon belül: a precizitás, rugalmasság, gördülékenység, eljárási idő minimalizálása, ügyfélbarát magatartás, felelősségvállalás egyéni és csoportos szinten. Ezek bírósági úton is kikényszeríthetők, ha az állam nem tesz meg minden tőle telhetőt az intelligens magatartással kapcsolatban felmerülő közösségi igények kiszolgálására.

(6) Az államon belül, ahol csak lehet, ügynökségi modellt kell megvalósítani. A bürokráciát nem szabad felosztani osztályokra. A közös döntéshozatal az ügynökségi modell lényege. A hierarchiát amennyire lehetséges csökkenteni kell a célhoz kötöttséggel, teljesítményösztönző-rendszerrel. 

 

Túlzott hatalom elkerülése – állami szakmák önkormányzatisága

5. § (1) Az állami szakmák szakmai önkormányzatiságának a lényege, hogy vezetőiket önmaguk választják. A vezetőik rendeletekben és egyéni utasításokban rendelkeznek az adott szakma/alájuk tartozó intézmények irányításáról. Ezen szakmák a nekik utalt pénzt általános jelleggel kapják meg, nem normatívan. A pénz elköltése szakterületüknek megfelelő, de azon belül szabad. A pénz elköltését az Adóhatóság, az Állami Számvevőszék és a Rendőrség ellenőrzi, mindenki a maga szempontjai alapján. A szakmai önkormányzatisággal működő szervek is teljes körű, nyilvános elszámolással tartoznak a magyar társadalom felé.

(2) A szakmai önkormányzatisággal működő szervek: Állami Számvevőszék, Adóhatóság, Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, ügyészség, bíróságok, közmédia, kultúra, Büntetés-végrehajtás, Katasztrófavédelem, mentők, tűzoltók, Meteorológiai Szolgálat, állami egészségügy, Szociális Igazgatás, Fogyasztóvédelmi Hatóság, Munkavédelmi Foglalkoztatás-felügyelet, Környezetvédelmi Igazgatás, Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Nemzeti Bank, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Posta, Magyar Tudományos Akadémia, hivatásos sport, Mezőgazdasági Ügynökség és a Turisztikai és Vendéglátási Ügynökség. 

(3) Szakmai önkormányzatiság jelentése: az adott szakmában/szakmához tartozó intézményekben dolgozók nevezik ki a szakma vezetőjét. Felsorolva:

a) Állami Számvevőszék pénzügyi végzettségű alkalmazottai választják az Állami Számvevőszék elnökét.

b) Az Adóhatóság, adóhatósági végzettséggel rendelkező munkatársai választják az Adóhatóság országos vezetőjét.

c) Rendőrség minden tagja választja meg a Rendőrség országos vezetőjét.

d) Vám- és Pénzügyőrség minden tagja nevezi ki a szervezetük országos vezetőjét.

e) Az ügyészek választják meg a legfelsőbb ügyészt.

f) A bírói szervezet bírái választják meg a legfelsőbb bírót.

g) Minden közszolgálati rádió, tévé, minden szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársa szavaz a munkahelye vezetőjéről.

h) Kultúra irányítását a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács végzi, akiket a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézmények alkalmazottai választanak meg.

i) Büntetés-végrehajtás alkalmazottai választják meg az országos vezetőjüket.

j) Katasztrófavédelem alkalmazottai választják meg az országos vezetőjüket.

k) Mentők (OMSZ) alkalmazottai választják meg az országos vezetőjüket.

l) Tűzoltóság országos vezetőjét a tűzoltók választják meg.

m) Meteorológiai Szolgálat vezetőjét a szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottak választják meg.

n) Állami egészségügy országos vezetőjét az állami egészségügy alkalmazottai választják meg.

o) Szociális Igazgatás szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottai választják meg az országos vezetőségüket, ami a szakma részeiből közösen tevődik össze.

p) Fogyasztóvédelmi Hatóság alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

q) Munkavédelmi Foglalkoztatás-felügyelet alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

r) Környezetvédelmi Igazgatás alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

s) Gazdasági Versenyhivatal alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

t) Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

u) Központi Statisztikai Hivatal alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

v) Magyar Posta alkalmazottai választják meg a szakma országos vezetőjét.

w) Magyar Tudományos Akadémia tudományos alkalmazottai választják meg az intézmény vezetőjét.

x) Hivatásos sport közös vezetőségét a hivatásos sportolók és a hivatásos edzők választják meg.

y) Mezőgazdasági Ügynökség vezetőjét a hivatal dolgozói és a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak fele-fele arányban választják meg.

z) Turisztikai és Vendéglátási Ügynökség tagjait a turizmus és vendéglátási szakmában dolgozók választják meg.

(4) Szakmán belüli intézmények vezetőinek kinevezési rendje, például kórházigazgatók, színházigazgatók, múzeumigazgatók: 24 szakma, (3) az a)-tól az x) pontig, intézményvezetőit az állami szakmák tagjai belülről választják meg, mindenki a saját szakterületén belül. Minden helyzetben egy ember, egy szavazat, intézményvezető választásánál és szakmai vezető választásánál is. Az intézményvezetők választási rendjéről a szakma dönt, például a kulturális szakma dönthet úgy, hogy közös vezetősége választja meg egyesével az intézmények vezetőit, vagy adott kulturális ágazatban (pl.: művelődési házakban) dolgozók közösen választják meg az adott kulturális ágazat intézményvezetőit, vagy az adott intézményben dolgozók választják meg az adott intézmény vezetőjét. Ez alól kivétel, ahol a szakma egyetlen intézményből áll (pl.: MNB, KSH), ilyen esetben az intézményvezető a szakma országos vezetője is egyben. – Ezt a döntést az Alkotmány elfogadása után 2 hónapon belül meg kell hozniuk, utána minden ötödik évben újra és újra szavaznak erről. Az intézményvezetők kinevezési rendje mellett arról is szavaznak, hogy az intézményvezetőket mennyi időre akarják megválasztani/hatalomban látni. Ezeket a szavazásokat is az Országos Választási Bizottság bonyolítja le.

(5) Közös kinevezéssel nevezik ki négy intézmény minden döntéshozóját:

a) Alkotmánybíróság tagjait: az Állami Számvevőszék elnöke, legfőbb ügyész, legfelsőbb bíró, külön az egész bírói testület, az adóhatóság elnöke, Rendőrség vezetője, Európai Unió Bíróságának hazai legfelsőbb bíró által felkért bírái és az Egyesült Nemzetek Szervezetének hágai Nemzetközi Bíróságának ugyanígy felkért bírái.

b) Médiahatóság: a média felügyeleti szerve, tagjait úgy választják meg, mint az alkotmánybírákat, csak az EU bírái és az ENSZ bírái nem szavazhatnak.

c) Országos Választási Bizottság (OVB) tagjait a (2)-ben említett szakmai önkormányzatisággal működő szervek alkalmazottai választják meg, a 26 szakma egy-egy főt küld ide, ők megválasztják az OVB elnökét, így lesznek páratlanul, tehát 27-en.

d) Közbeszerzések Tanácsa dönt a közbeszerzésekről: az önkormányzatiságot kapott Adóhatóság, Állami Számvevőszék és a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazottai választják meg a Közbeszerzések Tanácsának minden tagját.

(6) Az Alkotmány elfogadása pillanatától számítva, az első alkalommal megválasztott szakmai vezetőket egy évre választják, majd másfél évre, majd két évre, majd pedig két és fél évre. Összesen 5 év eltelte után szavazást tartanak minden szakmán belül, hogy mennyi időre szeretnék megválasztani országos vezetőiket. Ezt a szavazást minden 5 évben megismétlik. Szakmai vezetőt egyszer lehet újraválasztani.

(7) A szakmai önkormányzatiságot kapott szerveknek meg kell tagadni az olyan jogszabályokat, melyek sértik a demokratikus jogállamiságot. Megtagadják azokat az utasításokat is, melyek sértik az Alkotmányban garantált önkormányzatiságukat. Aki a demokrácia lerombolására törekszik, azt az erőszakszervezeteknek el kell távolítaniuk a hatalomból. Demokrácia lerombolása értendő: a szakmai önkormányzatiságok elvétele, feltételessé tétele, kinevezési rend Országgyűléshez vagy Kormányhoz vagy, azok valamely szervéhez kötése, nyilvánosság csökkentése, hatalmi ágak szétválasztásának megnyirbálása/tönkretétele.

(8) Háború, erőszakos hatalom-átvételi kísérlet, járvány, katasztrófa vagy egyéb változás idejére sem veheti át a törvényhozás (se, senki más) az önkormányzatiságot kapott szervek irányítását.

(9) Szükséges korlátozni az erőszakszervezetek számát, hogy azok létrehozásával senki ne élhessen vissza: Magyarországon összesen négy erőszakszervezet létezik: Rendőrség, Vám-és Pénzügyőrség, Büntetés-végrehajtás és a Magyar Honvédség. Fél-erőszakszervezetekből csak egy lehet: a Polgárőrség. Értelmezés: fél-erőszakszervezet: tagjai nem viselhetnek lőfegyvert és nem nyomozhatnak.

(10) Különleges pénzügyi biztonság illeti meg a hatalmi ágakat: csak a Rendőrség országos önkormányzatisággal megválasztott vezetőjének beleegyezésével lehet +2%-os éves költségvetési támogatásnál kevesebbet adni. A Vám- és Pénzügyőrség, az Állami Számvevőszék, az Adóhatóság, a bírói szervezet és az ügyészség esetében is az adott szervezet országos vezetőjének beleegyezése szükséges. Mivel a közmédia több részre oszlik, így ott az állami tévék és rádiók vezetősége közösen szavaz olyan esetben, ha +2%-nál kevesebbet kapnának. Az Alkotmánybíróságnak és a Médiahatóságnak minden tagja szavaz. Szervezeti szavazásnál többség dönt.

6. § (1) Csak az lehet szakmai önkormányzatisággal működő szakma/intézmény vezetője, aki pártnak már legalább 6 éve nem tagja.

(2) Közmédiában vezető, Médiahatóság és Alkotmánybíróság tagja, Rendőrség és Vám- és Pénzügyőrség országos vezetője, legfelsőbb bíró és legfőbb ügyész nem lehet, aki valaha, bármilyen párt tagja volt.

 

Államon belüli nyilvánosság

7. § (1) a) Egy közbeszerzés se lehet titkos, még a Rendőrség és a Magyar Honvédség esetében sem. Minden közszféra által kötött szerződésnek teljes egészében nyilvánosnak kell lennie, ahogy a diplomáciai tárgyalásoknak, a nemzetközi szerződéseknek és közbeszerzéseknek is minden eleme nyilvános.

b) Az állam nem fogadhat el üzleti titkot, amikor az általa kötött szerződésekről van szó. Állami szerződést szolgálati titokká vagy államtitokká nyilvánítani is tilos. Ebbe beletartoznak: az államon belüli szerződések, állam és a magánszféra közötti és két állam közötti szerződések. Például minden állami és önkormányzati tulajdonú cég minden szerződése nyilvános.

(2) Minden állami döntéshozó irodát webkamerával be kell kamerázni és térmikrofonnal bemikrofonozni, így mindenki számára ingyenesen megtekinthető és hallható kell legyen, ami ott történik. A döntéshozók: miniszterelnök, miniszterek, területi önkormányzatok vezetősége, állami intézményvezetők, állami cégek cégvezetői és az Országgyűlés. Az Országgyűlés épületénél nem csak az irodákat és az üléstermeket, de a folyosókat is fel kell szerelni webkamerákkal és mikrofonokkal, ahogy a Pénzügyminisztérium épületében is. Webkamerákat és mikrofonokat kell felszerelni az Állami Számvevőszék vezetőjének irodáiba, legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész irodájába, ahogy kórházigazgatókéba, iskolavezetőkébe stb. A döntéshozók minden döntésüket mikrofonnal és kamerával ellátott helységben kell meghozniuk. Az így készült felvételek utólag is megtekinthetők lesznek.

(3) A hivatali rendszer irodáit is be kell webkamerázni, de itt már mikrofonokból kevesebb szükséges, mivel elhangozhatnak személyes adatok is. Döntés-előkészítés és végrehajtásba tartozik az összes területi önkormányzati hivatal, minden (2)-ben nem bekamerázott irodai helysége, továbbá például a fogyasztóvédelem, Adóhatóság, Médiahatóság, Központi Statisztikai Hivatal egész épülete. Kivétel a hadsereg és a Rendőrség. A kivétel alól kivétel a felső vezetésük, mert az ő irodáikat szintén be kell kamerázni. Vannak olyan helyek, ahova az állam felszereltet webkamerákat és térmikrofonokat, de a kamerát webkameráról normál üzemmódba állíthatják, mert fel kell vennie a beszélgetést, hogy utólagos korrupciógyanúnál tisztázni lehessen, de nem fog felkerülni az internetre. Például hagyatéki ügyeknél kérhetik a hozzátartozók, hogy az ügyet ne láthassa mindenki. De, ahol nagyon sok a visszaélés, például az építésügyi engedélyekkel kapcsolatban, ott törvény elrendelheti a teljes nyilvánosságot.

(4) A valós cselekmények nyilvánosságra hozása: állami és önkormányzati fejlesztéseknél kamerákat kell felszerelni, amik élőben mutatják az interneten, hogy épp hogy áll a beruházás. Az állam bekamerázza minden cég vezetőségének az irodáit, amelyik nagy értékben szolgáltat a magyar államnak, nekik az állami megrendelésekkel kapcsolatos összes döntésüket webkamera előtt kell meghozni.

(5) A webkamerázás és térmikrofonozás alatt azt kell érteni, hogy a webkamera és a térmikrofon működik, rá van kötve az internetre, szabadon megtekinthető, hallható, legalább a személyeknek kivehetőnek kell lennie a képen, a mikrofonban érthetőnek kell lennie az adott helységben elhangzottaknak. Minden hivatal maga felelős a karbantartásért, bővítésért, rendszerfrissítésekért és egyéb technikai részletekért. Ha egy hivatalnak nincsenek hozzá szakemberei, pénze, és gond van a nyilvánosságot garantáló eszközökkel, akkor 15 percen belül szerelőt kell hívni, vagy kérhetik a Kormány segítségét is. A Kormány fel kell ruházzon egy hivatalt vagy hivatali irodát, csoportot, hogy azok ilyen probléma esetén 2 órán belül kint legyenek a helyszínen és azonnal oldják meg a problémát. A probléma bármelyik hivatali alkalmazott általi észrevétele vagy problémáról szerzett információ után 15 percen belül nem hívnak szerelőt, vagy nem értesítik a Kormány megfelelő szervét, polgári peres úton bármelyik magyar állampolgár számára perelhetővé válnak, ezen keresztül a felperes állampolgár jutalmat kap. Ha a hivatal alkalmazottai a Kormány embereit hívják és ők nem érnek ki 2 órán belül, a Kormány is polgári peres úton ugyanígy perelhető.

(6) Minden közszférán belül dolgozó bérét jutalmakkal együtt nyilvánosságra kell hozni, kivéve az erőszakszervezeteknél dogozókat.

(7) A magyar állam teljes vagyonáról egységes nyilvántartás elérhető az interneten, az egyes vagyontárgyakra kattintva előjönnek, azok főbb jellemzői és az értékbecslések részletes adata. Ezért az állami vagyonkezelésért felelős hivatal felel.

 

Üzleti élet szabályozása

8. § (1) Az üzleti életnek demokratikusan kell működnie, ezért a 30 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál az ott dolgozók hagyják jóvá az aló- és középvezetőket. Továbbá a tulajdonosok jelölnek ki három felsővezető-jelöltet és közülük az alkalmazottak választanak.

(2) A 30 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok alkalmazottai kötelesek belépni ágazati szintű szakszervezetbe. 30 fő fölötti vállalatokban választhatnak: vagy a cégen belül alapítanak szakszervezetet vagy ágazati szakszervezetbe lépnek be, vagy mindkettő. Egyéni vállalkozók kivételt képeznek, de ha jövedelmük több mint 50%-át egyetlen vállalattól kapják, akkor szintén érvényes rájuk ez a belépési kötelezettség.

(3) Magyarországon a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangú.

(4) Minden vállalati vezérigazgatónak, céges igazgatósági tagnak nyilvános a fizetése bónuszokkal és minden juttatással együtt, ahogy a vállalati középvezetőknek is.

9. § A pénzintézetek szabályozásának fő része:

(1) Minden pénzintézet minden igazgató tanácsi ülése webkamera és térmikrofon előtt kell történjen. Ezekből az ülésekből ki kell derülnie, hogy az adott pénzintézet tulajdonosainak/anyavállalatának milyen utasításai vannak a Magyarországon bejegyzett pénzintézetre nézve, a pénzintézet milyen hitelpolitikát folytat, milyen bevételei és kiadásai vannak minimum 1 millió dolláros pontosságig. Ha a nyilvános könyvelésben megnevezett tételek nem egyértelműek, homályosak a megfogalmazások, a pénzintézet bármelyik magyar állampolgár által polgári úton perelhető.

(2) A bedőlt vagy bedőlés előtt álló hitelek esetében nagyobb nyilvánosság kell: a személy vagy jogi személy neve, elérhetősége és a beazonosításához szükséges adatok nem nyilvánosak, de minden más igen.

(3) Minden pénzintézet vezetőjének nyilvános a keresete minden juttatással együtt, ahogy a pénzintézetek alsó és középvezetőinek is.

(4) Se pénzintézet, se természetes személy se egyéb jogi személy nem adhat nagyobb hitelt az adósnak, mint az adós teljes vagyona – itt a hitel fogalmába beletartozik a futamidő alatt előre láthatóan rárakódó kamat összege is.

(5) Női kvóta kell a pénzügyi szektorban. A pénzintézeti igazgatótanácsban / felsővezetésben és a pénzintézet közép- és alsóvezetésben 50%-os női kvóta szükséges, ami a nők minimum arányát mutatja.

(6) A bankközi hitelpiac lényege, hogy a bankok egymásnak hiteleznek. A bankközi hitelpiac teljes egésze nyilvános: melyik bank, melyik banknak, mennyi kölcsönt adott, milyen feltételekkel. A teljes szerződés nyilvános, a bankok közötti hitelezésben nem lehet üzleti titok.

 

Országgyűlés

10. § Magyarország népképviseleti szerve az Országgyűlés.

11. § Az Országgyűlés:

a) megalkotja az Alkotmányt;

b) törvényeket alkot;

c) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

d) dönt a Kormány programjáról;

e) megköti az ország külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;

f) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;

g) dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;

h) megválasztja a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt;

i) közkegyelmet gyakorol.

12. § Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

13. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlatja az Országgyűlést, ha

a) az Országgyűlés – ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején – négy éven belül két esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy

b) a Kormány megbízatásának megszűnése után az Országgyűlés harminc napon belül nem tud új miniszterelnökben megegyezni.

(4) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított két hónapon belül új Országgyűlést kell választani.

(5) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

14. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:

a) az Országgyűlés működésének befejezésével,

b) a képviselő halálával,

c) lemondással,

d) a választójog elvesztésével.

(2) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

15. § (1) Az Országgyűlés elnököt választ tagjai sorából.

(2) Az állam egy szolgáltató, ezért: az Országgyűlés a problémákhoz/ötletekhez igazodó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Az országgyűlési képviselők fő feladata, hogy egy helyre szervezzék a nagyobb csoportok/szakmák ötleteit, tagjait, és ezzel végezzék el a jogszabályok folyamatos nyomon követését, ha kell, jogszabályok módosítását.

(3) Az Országgyűlés mielőtt dönt, köteles a változtatáshoz kapcsolódóan az érveket és ellenérveket felsorakoztatni. Minden képviselő saját elhatározásából dönt, tilos a pártoknak rákényszeríteni a tagjaikat egy adott döntés meghozatalára.

(4) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.

16. § (1) Az Országgyűlés alapvetően minden munkanapon működik, de az Országgyűlés elnöke minden évben el kell rendeljen összesen 5 hétnyi törvénykezési szünetet. (Eddig 10 hétnyi szünetük volt a Parlamentben.) Az egyes ülések összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(2) Az Országgyűlés alakuló ülését, a választást követő két héten belüli időpontra, a köztársasági elnök hívja össze.

(3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

17. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.

18. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, az önkormányzatiságot kapott szakmák és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke megküldi a köztársasági elnöknek.

(3) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított két napon belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(4) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (3) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.

(5) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és azonnal kihirdetni.

19. § (1) Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Az Országgyűlés biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza.

20. § A közszférán/a magyar államon belül mindenkinek csak egy állása lehet.

21. § (1) Országgyűlési képviselő, kormány tagja, önkormányzati képviselő vagy egyéb állami intézményvezető pl.: ÁSZ elnök vagyonosodási vizsgálatában a vizsgált személynek kell bebizonyítani, hogy megválasztása utáni vagyongyarapodása legális. Minden, ezen paragrafusban említett megválasztásakor teljes vagyonszámbavételt kell tartania az Adóhatóságnak. Továbbá hozzátartozóiknál is azonnal teljes vagyonszámbavételt kell tartania az Adóhatóságnak. A bizonyítási teher a hozzátartozók esetében is fordított, tehát a hozzátartozónak kell igazolnia, hogy a vagyongyarapodása legális.

(2) Területi önkormányzatoknál: az önkormányzat vezetősége és hozzátartozóik cégei, az adott cégben legyen bármekkora az érdekeltségük, nem kaphatnak megrendelést az önkormányzattól. Központi kormányzatban: Kormány tagja, Országgyűlés tagja, minisztériumi alkalmazott, Közbeszerzések Tanácsának tagja, Adóhatóság tagja, Állami Számvevőszék tagja, Vám- és Pénzügyőrség tagja és hozzátartozóik cégei, az adott cégben legyen bármekkora az érdekeltségük, nem kaphatnak a magyar államtól megrendelést, ahogy más állam szervezetétől sem.

(3) Strómanok és egyéb módszerek alkalmazása nem zavarhatja meg a hatóságot, ha a céghálón vagy átutalásokon keresztül el lehet jutni a hozzátartozókig vagy egyéb cinkostársakig, a büntetőintézkedések ugyanúgy foganatosíthatóak.

 

Pártok

22. § (1) A pártok Magyarországon, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek a törvények tiszteletben tartása mellett.

(2) Mint szervezet, csak párt juthat be az Országgyűlésbe, egyénileg független képviselők is bejuthatnak.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet.

 

Vezetők pszichés vizsgálata

23. § (1) Kötelező pszichés vizsgálat szükséges az állami felső vezetésben és a demokratizált cégek vezetésében. Pozitív és negatív irányban is szűrés kell. Negatív irány: destruktív személyiségzavar, üldözési mánia, különböző komplexusok, fasisztoid személyiség, különböző szindrómák, skizofrénia, nárcisztikus személyiségzavar, szellemi leépülés, szociopátiás személyiségzavar, pszichopata, tudatzavar, borderline stb. Pozitív irány: kreatív személyiség, modern személyiség stb. Alapvetően mérlegelni kell a szakembereknek, hogy kinek mennyire életigenlő a gondolkodása vagy mennyire irányulnak a tudatalatti folyamatok az élet elpusztítására. Állami felső vezetés tagjai: a Kormány tagjai, az Országgyűlés tagjai, szakmai önkormányzatisággal működő állami szakmák vezetői és a Magyar Honvédség legmagasabb rangú 10 tagja.

(2) Pszichológusokból és pszichiáterekből, akik legalább 5 éve dolgoznak a szakmájukban, 11 fős bizottság jön létre, akik kiszűrik, hogy kinek van ilyen zavara. Sorsolással dől el, ki kerül be ebbe a bizottságba a jelentkező szakemberek közül. A pszichés szűrést még az előtt kell elvégezni és az eredményét nyilvánosságra hozni, mielőtt megválasztanák a vezető-jelölteket. Ezen bizottságot 3 hónaponta újrasorsolja a Munkavédelmi Foglalkoztatás-felügyelet vezetője.

(3) Ha valaki újra az (1)-ben említett vezetői pozíciók valamelyikére pályázik, az (1)-ben említett vizsgálat ugyanúgy újra megtörténik.

 

Népszavazás

24. § (1) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(2) Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, és legalább az összes választópolgár több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (Tehát a közel 8 millió szavazásra jogosultból közel 4 milliónak kell valamivel kapcsolatban egyöntetűen állást foglalnia.)

(3) Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(4) Népszavazást a Kormány vagy az Országgyűlési képviselők több mint 10%-a kezdeményezheti.

 

Köztársasági elnök

25. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök.

(2) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

(3) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár.

(4) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

26. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta után maximum 10 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 20 napon belül kell megválasztani.

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

(3) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő első napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(4) Ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett megvizsgálás céljából nem küldhet meg és az Országgyűlést nem oszlathatja fel.

27. § (1) A köztársasági elnököt nyilvános pályáztatás útján, egyszerű többséggel választja meg az Országgyűlés. A pályázatokban konkrét cselekvési terveket kell készíteni, hogy a jelentkezők szerint, hogyan lehetne emberileg a maximumot kihozni ebből a pozícióból.

(2) A beadott pályázatok nyilvánosak. A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése előtti 5 naptól a megbízatás megszűnése utáni két napig lehet beadni az Országgyűlés elnökének. Ha a köztársasági elnök megbízása idő előtt szűnik meg, akkor utána 5 nap áll rendelkezésre a pályázat beadásáig.

(3) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább negyven tagjának írásbeli ajánlása szükséges, a (2)-ben említett napok letelte után, azok közül, akik erre pályázatot adtak be. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.

(4) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők többségi szavazatát elnyeri.

(5) Ha a (4)-ben leírtak alapján az Országgyűlés nem tud dönteni, jön a második szavazás. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb szavazatot kapta.

(6) A szavazási eljárást legfeljebb két egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

28. § A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért, a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve, díjazást nem fogadhat el. Ugyanez igaz az Országgyűlési képviselőkre, a Kormány tagjaira, az önkormányzati képviselőkre és az önkormányzatisággal működő állami szervek szakmai/intézményi vezetőire.

29. § A köztársasági elnök:

a) képviseli a magyar államot, ha a Kormány vagy az Országgyűlés egy adott ügyben erre felkéri,

b) Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,

c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,

d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a területi önkormányzati képviselők általános választását, valamint az országos népszavazás időpontját,

e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,

g) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,

h) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

i) dönt az állampolgársági ügyekben.

30. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:

a) a megbízatás idejének lejártával,

b) az elnök halálával,

c) a feladatkör ellátását harminc napon túl lehetetlenné tevő állapottal,

d) lemondással,

e) az elnöki tisztségtől való megfosztással.

(2) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

 

Alkotmánybíróság

31. § (1) Az Alkotmánybíróság két esetben semmisíthet meg jogszabályi részeket:

a) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvények és más jogszabályok alkotmányellenes részét;

b) Az alsóbb szintű jogszabályokat feleltetik meg a felsőbb szintű jogszabályoknak a jogszabályi rész megsemmisítésével. Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a törvényekkel, a Kormány nem rendelkezhet sem a területi önkormányzatokról, sem az önkormányzatisággal működő szakmákról §, az önkormányzatisággal működő szakmák maguk határozzák meg belső munkarendjüket, ebbe se a Kormány, se az Országgyűlés nem szólhat bele.

(2) Az Alkotmánybíróságnak csak negatív hatásköre van, tehát megsemmisíthet jogszabályi részeket az (1) alapján, de arra nincs felhatalmazása, hogy utasítsa, oktassa az Országgyűlést, vagy bármilyen elvárást fogalmazzon meg határozataiban. Határozatai csak a döntésük tárgyát, a döntésüket, ahhoz érveket és ellenérveket tartalmazhatnak. Az Alkotmánybíróságnak jogilag indokolnia kell döntéseit.

(3) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak.

(4) Az alkotmánybíróknak összesen 1-1 segédje lehet. A hivatalban nem dolgozhatnak titkárok/titkárnők, hogy a lakossági megkeresések könnyen eljussanak a döntéshozókig, és ne titkárnők döntsenek a beküldött ötletek sorsáról. Az Alkotmánybíróság teljes hivatali személyzete a bírákkal együtt maximum 22 fős lehet.

(5) Az Alkotmánybíróság saját elhatározásából is és bárki megkeresése alapján is vizsgálódhat a hatáskörén belül.

(6) Az Alkotmánybíróságtól, határozatainak felülvizsgálatát bárki kérheti. Ezt a kérelmet indoklással kell ellátni.

(7) Jogszabályi hierarchia: 1. alkotmány, 2. magyar állam által deklarált nemzetközi jogszabályok, 3. törvények és az önkormányzatisággal működő szakmák 5. § vezetői által hozott rendeletek, 4. kormány és területi önkormányzati rendeletek (a kormány nem rendelkezhet az önkormányzatokról, egyik típusáról sem, és vice versa), legvégül 5. a miniszteri rendeletek.

(8) Az Alkotmánybíróság az állami központi költségvetésről, adókról és más állami szervek költségvetéséről nem rendelkezhet kivéve, ha azok az élethez való jogot sértik.

32. § Az Országgyűlés egyszerű többséggel megsemmisítheti, az AB határozatait, de legalább egy ellenzéki és egy kormánypártnak egyet kell érteni. De ezt csak az Alkotmánybírósági döntés meghozatalától számított 4 év múlva tehetik meg.

 

Kormány

33. § (1) A Kormány, az Országgyűlés speciális szerve. A Kormány irányítja a külpolitikát, Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt, irányítja a Magyar Honvédség működését, felelős a költségvetés kidolgozásáért és az országos politikai intézmények általi végrehajtásáért. A Kormány irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját;

(2) Minisztériumból három lehet: külügy, hadügy és pénzügy.

(3) A Kormány feladata továbbá átmeneti/eseti jellegű/részleges feladatok ellátása, például energetikában irányítói szerepkör, útépítés/útkarbantartás, államtitkok folyamatos nyilvánosságra hozatala – ezek élére kormánybiztost nevezhet ki.

(4) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

34. § (1) A Kormány

a) miniszterelnökből és

b) miniszterekből áll.

(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesítheti.

(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

(4) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

35. § A Kormány megbízatása megszűnik:

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,

b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,

c) a miniszterelnök halálával,

d) ha a § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

36. § (1) A képviselők legalább harmada a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány egyben a Kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány is. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől nyolc napon belül kell megtartani.

(3) A Kormány, a miniszterelnök útján, bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidő szerint.

(4) Ha az Országgyűlés a (3) bekezdésben foglalt esetben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

37. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

38. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a pénzügyekért felelős miniszter gyakorolja a miniszterelnök hatáskörét az (1)-ben írt korlátozásokkal.

39. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

(3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

40. § A miniszter megbízatása megszűnik:

a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával.

41. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

(2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni.

(3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.

42. § (1) Az önkormányzatisággal működő állami szakmák a szakmájuk keretében együttműködhetnek más országok szakértőivel például, fogadhatnak külföldi tanácsadókat, szabadon kommunikálhatnak külföldiekkel, fogadhatnak cserediákokat, közös programokat szervezhetnek külföldi intézményekkel, kiküldhetnek hazai szakértőket külföldre a saját költségükön.

(2) Az (1) alól kivétel az erőszak szervezetek: a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség és a Büntetés-végrehajtás külügyi lépést nem tehet a Külügyminisztérium engedélye nélkül. Például, nem köthetnek szerződéseket, nem küldhetik el a beosztottaikat külföldi missziókba. Ez alól kivétel a nemzetközi bűnügyi nyilvántartások fenntartása, nemzetközileg körözött személyek hazai elfogása, körözött személyek nemzetközi körözési listára tétele, emberiség ellenes és háborús bűncselekményeknél nemzetközi körözés kiadása olyan személyekre is, akik nem magyar állampolgárok és/vagy nem itt követték el ilyen cselekményeiket.

(3) Minden nemzetközileg kötött szerződés teljes egészében nyilvános és az ahhoz vezető tárgyalások is nyilvánosak.

 

A négy erőszakszervezet

43. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.
(2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

44. § A magyar állam minden szerve eljárást indíthat bármely magyar állampolgár ellen és végig is viheti azt, akkor is, ha az állampolgár nem tartózkodik Magyarország területén.

45. § (1) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén lehet felhasználni Magyarországon belül, akkor, ha a Rendőrség alkalmazása nem elegendő. Kivéve háború esetén, mert ott a hadsereg alkalmazása hangsúlyos.

(2) A Magyar Honvédség irányítására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.

(3) A négy erőszakszervezet hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

 

Területi önkormányzatok

46. § A kistelepülések csoportját, továbbá a város, a főváros és kerületei választópolgárainak közösségét megilleti a területi önkormányzás joga. A területi önkormányzás lényege a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése.

47. § (1) A területi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. A területi önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
(2) A területi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

48. § (1) A választópolgárok a területi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

(2) A képviselő-testület tagjainak, az időközi választás kivételével, az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.

(3) A képviselő-testület megbízatása a területi önkormányzati általános választás napjáig tart.

(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt, a területi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, kimondhatja a feloszlását.

49. § (1) A képviselő-testület:

a) területi önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult,

d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,

e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

h) érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok önkormányzataival, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

(2) A területi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

(3) A területi képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.

 

Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

50. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét, eredményességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét, eredményességét, célszerűségét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét.

(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzéseket teljes egészében nyilvánosságra hozza. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.

51. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a központi bank Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank felelős a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, a Kormánynak olyan sűrűséggel számol be, amikor a pénzügyekért felelős miniszter vagy a miniszterelnök kéri.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(4) A Magyar Nemzeti Bank alapvetően igazodik a Kormány monetáris politikájához, kivéve, ha az, az államcsődöt kockáztatja.

 

Bírói szervezet

52. § (1) Magyarországon az igazságszolgáltatás kettő plusz egy szintű. A két általános szint a járási bíróság és az ítélőtáblák. A plusz egy szint a Legfelsőbb Bíróság. A legfelsőbb bíró szabadon választhatja ki, hogy mely ügyeknek adja meg a harmadik szint lehetőségét, például egy új típusú esetnek, az alsó két szinten súlyos bíráskodási hibák elkövetése miatt, jelentős új bizonyítékok előkerülése miatt stb.

(2) Az eljárási idő az ügy megkezdésétől az ítélethirdetésig büntető peres ügyben másfél év, polgári peres ügyben egy év. Ezalatt az idő alatt mind a két félnek be kell mutatnia az összes bizonyítékot és lehetőséget kell adni nekik az érveléseik bemutatásához, akár videó formában is, ha a bíróság nem tud elegendő tárgyalási időt biztosítani.

(3) A bírói szervezetnek, az ügyészi szervezetnek és Rendőrségnek is ügycsoportonként specializálódnia kell, legalább 8 szakterületre kell felosztani. Bíróságnál példa a felosztásra: pénzügyi bűncselekmények, egyéb bűncselekmények, fiatalkorúak bírósága, közigazgatási bíráskodás, házassági perek, egyéb családjogi ügyek, munkajogi perek, egyéb polgári peres ügyek. Rendőrségnél részlegekre példák: 1. Személy elleni. 2. Házastárs, család, ifjúság, erkölcs. 3. Turisták elleni. 4. Közrend elleni. 5. Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények. 6. Államigazgatás, igazságszolgáltatás elleni. 7. (Gazdasági) Államon belüli korrupció. 8. (Gazdasági) Céges bűnözés felső vezetésnél. 9. (Gazdasági) Céges bűnözés alkalmazottak körében. 10. (Gazdasági) Építőipari. 11. Közlekedési – polgárőrök oktatása (átmeneti). 12. Más országok rendőreinek képzése. Ilyen esetben igazodik a Rendőrség a magyar Kormány külpolitikájához és csak azon országok rendőreinek tart továbbképzést a Rendőrség, amit engedélyez a külügy. Ha a Rendőrség 20 csoportra osztja önmagát, akkor 20 koordinátorra lesz szükség, aki erősítést küld, erősítést kérelmezhetnek nála, áthelyezhet, áthelyezést kérelmezhetnek nála, meghatározza az adott ügyön dolgozók minimális és maximális számát, nyilvántartást vezet az ügyek állásáról. A 20 fizetése az egymással történő együttműködés alapján egymás értékelésén, továbbá az általuk koordinált rendőrök, és a jogvédő szervezetek elégedettségén múlhat. 13. Szélhámosság elleni. 14. Belső ellenőrzés. 15. Kemény drogok felszámolását végző részleg. 16. Betörések és orvgazdaság elleni. Továbbá egy-egy nagyobb szervezetbűnözői csoportra külön ráállított részleg néhány száz vagy ezer fővel. A felosztásról a Rendőrség önkormányzatisággal megválasztott országos vezetője dönt. A büntető ügyek esetében a Rendőrség, az ügyészi szervezet és a bírói szervezet egyeztessen a részlegek felállításáról, a részlegeik módszereiről, normáiról, létszámáról, jogértelmezéséről, civil jogvédők véleményéről stb. – legalább negyedévente egyszer.

53. § (1) A bíróság, ha a törvény másképpen nem rendelkezik, tanácsban ítélkezik.

(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

(4) A polgári peres ügyekben, különösen az üzleti ügyek esetében a választott bírósági eljárást kell előnyben részesíteni.

54. § (1) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

(2) A legfelsőbb bíró a munkáltató a bírósági szervezeten belül. A legfelsőbb bíró évente maximum 30 bírót távolíthat el a bírói szervezetből.

55. § (1) Magyarország bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

(3) A bírák függetlenek és ítéleteikben csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

 

Az ügyészség

56. § (1) Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek és a jogi személyek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a Büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén, törvényben meghatározott esetekben és módon, fellép a törvényesség védelmében.

57. § (1) Az ügyészeket Magyarország legfőbb ügyésze nevezi ki.

(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

 

Alapvető jogok és kötelességek

58. § (1) Az Alkotmány bármely pontjára bármilyen ügyben lehet hivatkozni. Az Alkotmányos jogokat is figyelembe véve hoz döntéseket a magyar állam. Például a hivataloknál és a bíróságoknál is lehet alkotmányos jogokra és a már említett ENSZ dokumentum jogaira hivatkozni minden fél számára.

(2) Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

59. § (1) Magyarországon minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet megfosztani. Az élethez való jognál kivétel az eutanázia esete.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

60. § (1) Magyarországon mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

(4) Minden ember jogképes.

61. § (1) Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Ebbe beletartozik a választott bíróság is.

(2) Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Magyarország a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen.

62. § (1) Mindenkit, meghatározott esetek kivételével, megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

(2) A Magyarország területén tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

(3) Magyarország törvényben meghatározott feltételek szerint, ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja, menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban nemzeti hovatartozásuk, bőrszínük, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

 63. § Magyarországon mindenkit megillet a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A „jóhírnévhez” való jog a jogi személyeket nem illeti meg. Magánszemélyeknél a „jóhírnévhez” jogosultságot a „megalázástól mentességhez” kifejezés fejti ki, például mindenkit lehet kritizálni, de ha ez nyilvános megalázássá válik, akkor per indítható. Ha munkavégzése miatt kritizálják, akkor nem indítható per.

64. § (1) Magyarországon mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) Az egyházak az államtól elválasztva működnek, de attól még rájuk is kötelező minden jogszabály.

(4) Minden egyház demokratikusan kell működjön: a papság választja meg a saját egyházának legfelsőbb hazai vezetését három évre, például a Magyar Katolikus Egyház esetében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vagy annak utódszervezetének minden tagját; a Magyar Református Egyház esetében a püspököket és főgondnokokat. A hívők pedig megválasztják a saját egyházukban a körzetük papját szintén három évre. Hogy ki lehet pap végzettségű/pap-jelölt, azt az adott egyház dönti el önmagán belül. Minden helyzetben egy ember, egy szavazat.

(5) Minden egyház teljes körű, nyilvános elszámolással tartozik a gazdálkodásáról és a vagyonelemeiről, utólag is az elmúlt 50 évből.

65. § (1) Magyarországon mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

(2) Magyarországon a sajtó munkatársaitól a hatóság nem kérheti ki az információik forrásait semmilyen esetben.

(3) A kulturális javak, ha a társadalom számára nélkülözhetetlenek, akkor bárki számára ingyenesen megtekinthető / meghallgatható / elolvasható stb. Ennek részleteit törvény fejti ki.

66. § (1) Magyarország elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

(2) Magyarországon az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni és törvény által nem tiltott cél alapján szervezetet működtetni, illetőleg ezekhez csatlakozni.

67. § (1) Magyarországon minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

68. § (1) A nemzetiségi kisebbségek számára Magyarország biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(2) A nemzetiségi kisebbségek létrehozhatnak országos önkormányzatokat, további részletek törvényben.

69. § (1) Magyarországon senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt az ország területéről kiutasítani.

(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Magyarország biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi jogokat, továbbá állampolgárainak ezen felül az állampolgári jogokat.

70. § (1) Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazáson részt vegyen.

(2) Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy a területi önkormányzati képviselők választásán választható és, amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján Magyarország területén tartózkodik, választó legyen, valamint helyi népszavazásban részt vegyen.

(3) Nincs választójoga és nem választható, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

71. § (1) Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

72. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.

(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.

73. § (1) Magyarország területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Magyarország állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Az (1) és a (2) bekezdés is polgári peres úton kikényszeríthető.

74. § (1) Magyarország a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

(2) Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(3) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

(4) Magyarországon a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

75. § Minden természetes személy és jogi személy köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

76. § Jogbiztonsághoz való jog, mely a kiszámítható jogrendszert foglalja magába: pl.: a bíróságoknak, hasonló ügyekben, legalább nagyjából hasonló ítéleteket kell hozniuk. Ha ugyanazon bizonyítékok és ugyanazon érvelés alapján két bírósági szinten egymással ellentétes ítéletek születnek, a legfelsőbb bírónak kell dönteni, továbbá a legfelsőbb bíró pénzjutalmat adhat azon bírónak, aki szerinte jól döntött. Mindenkinek joga van tudni, hogy ha csinál valamit, akkor mire számíthat, ez a jogbiztonság egyik eleme.

77. § A történelem megismeréséhez való jog. Ez igazolja az államtitkok selejtezését és az államtitkok későbbi gyártásával szemben is véd. Ezt a jogot intézményileg is garantálni kell, egy ügyvédi irodával, hogy mindenki számára eredménnyel perelhetőek legyenek azok, akik titkosíthatnak.

78. § Közhivatalt betöltők ellenőrzéséhez való jog. Ebbe beletartozik minden juttatásuk és napi munkájuk megismerése.

79. § A tanulás és tanítás szabadságához való jog.

80. § Bár elsősorban a szegényeknek lenne a legnagyobb szüksége az emberi jogokra, de pont ők azok, akik pénz hiányában nem tudnak ügyvédet fogadni és élni a jogaikkal. A középréteg csak alkalmi jelleggel tud ügyvédet fogadni, a legvagyonosabbak akár állandó jelleggel is ügyvédet tudnak maguknak bérelni. Úgyhogy az emberi jogok egy demokráciában is a valóságban, nagyban múlnak azon, hogy ki milyen vagyoni helyzetű. Ezért tilos a jogrendszert abba az irányba vinni, hogy valakinek minél jobb a jogérvényesítő képessége, annál több állami pénzhez vagy adókedvezményhez jusson. A szegények nem tudnak odafigyelni a kiírt pályázatokra, mert ők az életben maradásért küzdenek. Mivel tisztában van vele az állami vezetőség, hogy ki szegény/ki rászoruló, ezért a támogatást tilos pályáztatás útján osztogatni. Elég, ha a Szociális Igazgatás megkérdezi az adott szegényt, szeretné-e megkapni az adott támogatást vagy szeretne-e a támogatandók közötti sorsoláson részt venni. Például társasházi lakások felújítása esetében a Szociális Igazgatás kijelöli az ország legrosszabb állapotú társasházi ingatlanjait és a társasházi lakások felújítására elkülönített állami támogatásokat köztük sorsolják ki.

81. § A mindenkori kormányzat és az oktatás alapvető kötelessége a társadalmat megismertetni a jogokkal már általános iskola alsós kortól kezdve, ahol a gyermekjogokat is kötelező tanítani. Általános és középiskolában is kötelező jogi helyzetgyakorlatokat csináltatni a gyerekekkel, hogy felismerjék a jogsértéseket és tudjanak tenni ellene.

 

A választások alapelvei, Magyarország fővárosa és nemzeti jelképei

82. § Az országgyűlési képviselőket, a területi és kerületi önkormányzati képviselőket, és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

83. § Magyarország fővárosa Budapest.

84. § Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

85 § (1) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.

(2) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

 

Probléma esetére

86. § (1) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Minden magyar állampolgárnak fel kell lépnie az erőszakkal hatalomra jutókkal vagy jutni kívánókkal szemben, ha máshogy nem legalább úgy, hogy semmiben sem segíti őket, még törvényi kényszer hatására sem és mindenben segíti a puccsistákat megbuktatni akarókat kivéve, ha ők sem akarják visszaállítani a puccsot megelőző törvényi állapotokat.
(2) Sikeres erőszakos hatalomátvétel után a Magyar Honvédség automatikusan függetlenedik, tehát nem fogad el parancsot az erőszakkal hatalomra kerültektől. A Magyar Honvédség, a Rendőrség, és a Vám-és Pénzügyőrség az erőszakkal hatalomra kerültek ellen automatikusan, azonnal ellenpuccsot hajt végre, még akkor is, ha az Alkotmányt vagy egyéb törvényeket törlik, vagy módosítják a puccsisták. A sikeres hatalom-visszavétel után ezen, a hatalmat átvett szervezetek vezetői kötelesek visszaállítani az alkotmányos rendet, mely azon puccs előtt legutoljára hatályban volt, továbbá kötelesek minimum 2 maximum 3 hónapon belül demokratikus választásokat kiírni.
Értelmezés: puccsista: hatalmat erőszakkal átvett vagy átvenni készülő személy, ellenpuccs: erőszakkal hatalmat átvett személyek eltávolítása a hatalomból.

87. § Ha az Országgyűlés megbízatása háború vagy puccs esetén jár el, ami megakadályozza a választásokat, akkor az Országos Választási Bizottság dönt arról, hogy egy éven belül mikor tartsák meg a választásokat. Addig az Országgyűlés megbízatása meghosszabbodik. Háború esetén a Kormány egyik tagjának ellenzéki parlamenti képviselőt kell megválasztani a külügy- vagy a hadügy- vagy a pénzügyminiszteri pozícióra.

 

Európai Unió kérdése

Az 1949. évi XX. törvényt miután módosították, belekerült ilyen 1989 után, hogy: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” Ez ellentétes az Európai Uniós tagsággal, mert az Európai Unió törvényeket alkot, amiket a hazánknak be kell tartania. Az országunk folyamatosan utasításokat kap az EU-tól, de ez a „független” szóval szembe megy. Itt három lehetőségünk van: 1. Kilépünk az Európai Unióból és akkor lesz értelme beleírni a „független” szót az Alkotmányba. 2. Tagok maradunk, de akkor nincs értelme a „független” szóval dobálózni, mert nem vagyunk/nem leszünk függetlenek. 3. Beleírjuk az Alkotmányba a „független” szót, tagok maradunk és ezzel hazudunk a társadalomnak. – Az Európai Uniós tagság Alkotmányba ütköző helyzetet teremtett már a 2004-es belépés pillanatában.

A rendszerváltás után módosított Alkotmányban ehhez kapcsolódik a 2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. – De az EU-s tagsággal a magyar társadalom hatalmat adott az Európai Unió parlamentjének, melynek 700 tagja van és abból 20 főt választanak a magyar választók. Így a magyar nép, Magyarország fölötti hatalom jelentős részét nem képviselői útján gyakorolja, sem közvetlenül nem gyakorolja, hanem az EU parlamentje és az EU bizottsága gyakorolja az országunk fölötti hatalom jelentős részét (az EU-s jogalkotással). – De ezekben a szervekben külföldiek adják a hatalmas többséget: EU parlamentjében a képviselők 3%-át adja Magyarország.

Az EU-s tagság több ponton is alkotmányellenes volt/ahogy most is az.

De ennél tovább ment a régi Alkotmány. Azt állította, hogy az Európai Unió olyan, mint az ENSZ, mert a hatalmat közösen gyakoroljuk:

1949. évi XX. törvény 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

De ezzel a fenti jogszabályi zagyválással és hazugsággal ellentétben Magyarország nem közösen gyakorolja a hatalmat, hanem leszavazható az EU parlamentben/elnyomható és az EU ránk kényszerítheti a jogszabályait, akkor is, ha 20 magyar küldöttből mind a 20 az adott jogszabály ellen szavaz.

Ezután jött egy újabb hazug paragrafus az Alkotmányban:

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. – Magyar Köztársaság az EU-s tagsággal súlyosan csökkentette a nép hatalmát és megszüntette az ország függetlenségét.

 

Az EU-s bent maradás-kilépés összes érvét és ellenérvét nem itt nézzük végig. Ez az alkotmányjogi szempont. De ez már önmagában is súlyos kérdés, hogy a hazánkat tekinthetjük-e függetlennek vagy sem. Mert 2004 óta a hazánk Alkotmánya hazudik a független státuszról.

Nagyfokú hatalmi arrogancia kell ahhoz, hogy valaki azt higgye magáról, hogy ő képes egy egész kontinenst irányítani Brüsszelből. Eltaposni a tagállamok függetlenségét, ehhez is arrogancia kell. Emiatt az alkotmányos rendszerek megbuknak Európában, mert az országok alkotmánya már nem független országokról rendelkezik. Ha egy ország nem független, akkor függő helyzetű/kiszolgáltatott. EU tagként egy ország sem lehet biztos abban, hogy Brüsszelben nem kényszerítenek-e ki újabb és újabb alkotmányos változásokat. A brüsszeli parancsok könnyen lehetnek ellentétesek bármely ország alkotmányával. Az Európai Unió megbuktatja az alkotmányos rendszereket Európában. De így mi marad? Az alkotmány-ellenes állapot, a jogtalanság és a kiszolgáltatottság.

Milyen fokú a kiszolgáltatottság? Ha valaki akar valamit magyarként Magyarországon, tud Budapesten tüntetést szervezni? És magyarként, Brüsszelben tud tüntetést szervezni?

 

Az ENSZ miért működik jól? Mert az együttműködésen és a beleegyezésen alapul.

Nézzünk egy más típusú jogi gondot:

Az 1989 utáni alkotmányos helyzet és az ENSZ

Magyarország elfogadta az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint alapvető jogi dokumentumot. Ennek a 8. cikke azt írja, hogy „Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben, részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.” De Magyarországon eddig a bírók nem vehették figyelembe a hazai Alkotmányt az ítéleteik során (csak az alkotmánybírók), így az emberek Alkotmányban nevesített jogai nem voltak érvényesíthetőek a normál bíróságon. Az 1989 után létrejött állapot szembement az ENSZ nyilatkozatával, ezzel Magyarország a nemzetközi joggal került szembe. A magyar állam a saját Alkotmányával tette jogfosztottá a magyar társadalmat.

A jogfosztottságot növelte/növeli, hogy az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára tilos itthon hivatkozni a hivatalban és a bíróságon is. Ezt a jogfosztottságot növelte tovább a 2004-es belépés az Európai Unióba.

Kész káosz az egész helyzet és ez mind a harmadik Magyar Köztársaság időszakán belül történt. Ezért a legegyszerűbb kikiáltani a negyedik Magyar Köztársaságot, továbbra is Magyarország néven. Ezzel megszüntetni az 1949. évi XX. törvény és annak módosítása teremtette káoszt és a Szájer József-féle 2011-ben elfogatott Alaptörvény okozta káoszt is.

 

Záró rendelkezések

88. § (1) Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye;

(2) Az Alkotmány mindenkire egyaránt kötelező;

(3) Magyarország Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba;

(4) Egyetlen szerv, ami nem kerül ki azonnal a politika irányítása alól: az oktatás. az oktatás reformjának levezénylése maximum három év alatt a Kormány köteles. A Kormány így a fő munkáltatója minden állami oktatási intézmény alkalmazottjának és vezetőjének. A Kormány határozza meg a tananyagot, a tanítási módszereket és minden egyéb oktatási szakmai feladatot meghatározhat a Kormány. Továbbá előkészíti a Kormány az oktatási szakma önkormányzatiságát;

(5) A Rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség szervezetének az Alkotmány elfogadásától számított egy év leforgása alatt demilitarizálódnia kell, tehát a rangokat meg kell szüntetni, helyette a fizetéseket teljesítményösztönzéshez kell igazítani, a szervezetet pedig célokhoz/szakterületekhez. A teljesítményösztönzés több oldalú kell legyen: mennyiség, fellebbezésekkel szembeni sikeresség, jogvédők elégedettsége stb;

(6) Szakmai átfésülés: az eddigi politikai vezetők telepakolták az embereikkel a Rendőrségben a nyomozók csoportját, továbbá az ügyészeket, az adóhatóságot, a bíróságokat és a közmédiát. Ezek a szervezetek szakmailag is megbénulnak a politika embereitől. Ezért nemzetközi átfésülést rendelünk el:

a) A közmédia minden munkatársa távozik azonnali hatállyal, az Alkotmány elfogadása pillanatában. A közmédia esetében az Újságírók Nemzetközi Szövetségét kérjük fel, hogy hozzon létre egy testületet, aminek a tagjai, döntenek az új munkavállalók felvételéről. Amint felvettek 30 magyar oknyomozó újságírót, le kell mondani ezen jogukról és át kell adni a közmédia dolgozóinak. Ezen munkával előirányzottan maximum 2 hónapot tölthetnek el. A felvett magyar oknyomozó újságírók döntenek a további munkaerő-felvételi kérdésekben és a továbbiakban a közmédia vezetőségét az ott dolgozók választják meg. Ezzel jön létre a szakmai önkormányzat. – Továbbá: a közmédia kisebbségi/nemzetiség műsorairól: a szomszédos országokról össze kell szedni az ottani híreket és azt leadni hetente. Legalább 7 oknyomozó újságíró dolgozzon a közmédiában, a kisebbségi részlegben: mindegyik szomszédos ország legalább 1-1 oknyomozó újságírója legyen. Ők összesítik a szomszédos országok híreit. Kell minimum egy nyolcadik tag, egy roma oknyomozó újságíró, aki a roma anyagot készíti és segít a külföldi oknyomozó újságírónak, ha kell. Ezzel alternatív hírforrást készít a köztévé a 7 szomszédos ország számára. Minden vasárnap reggel 8-tól délután 4-ig menjen egy 8 órás blokk a szomszédos országokról, ebben az esetben mindenkinek fejenként hetente egy órányi anyagot kell összeszednie. Ha egy adott országban több dolog is történik, akkor átadhatnak egymásnak műsoridőt. Az anyagokat nézzék át kisebb csoportokban, így kialakítva a térségi oknyomozó újságírást. – Ezek után a közmédia szabályozza a saját szakmai ügyeit, a szervezetükről nem szól további jogszabály.

b) Az ügyészek, a bírák, az Adóhatóság tagjai és a nyomozók szavaznak róla, hogy melyik észak-európai országot kérjük fel arra, hogy küldjenek ottani rendőrségi/ügyészségi/bírósági/adóhatósági szakembereket, akik átfésülik a szakmájuk magyar szakterületét. Az átfésülésnél figyelembe veszik: kik kapcsolódnak akár közvetetten is valamelyik párthoz, kik vizsgálódtak eredménytelenül a különböző korrupciós ügyekben, kik nem indították meg a szükséges vizsgálatokat. Ha csak a gyanú felmerül, azt kirúghatják. A rasszista és antiszemita attitűdöt is figyelembe kell vegyék és ezt a Rendőrség esetében azokra is kiterjesztik, akik nem voltak eddig nyomozók. Ha valaki nem működik velük együtt, azt kirúgják. Ezzel előirányzottan maximum fél évet tölthetnek. Továbbá az úgynevezett Készenléti Rendőrség, vagy jogutódjának tagjaira különös figyelmet kell fordítsanak. – Ezen pontban említett szavazást az Alkotmány elfogadása után 3 héten belül meg kell tartani. Ezen átfésülés nem tarthat tovább 6 hónapnál. Észak-európai országok: Izland, Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország.

c) A Magyar Nemzeti Bank alkalmazottainak átfésülésére Kanada és Svédország nemzeti bankjait kérjük meg, hogy küldjenek szakembereket, akik b)-nak megfelelően járnak el a Magyar Nemzeti Bank minden alkalmazottja esetében. Amíg nem végeznek, addig egy magyar pénzügyi szakembert kell kinevezzenek átmenetileg a Magyar Nemzeti Bank élére, az átfésülés után már a hazai alkalmazottak választják meg az MNB elnökét.

(7) A szakmai önkormányzatisággal működő szervezeteknél átmenet levezénylése: a miniszterelnök (mert ő kerül elsőként egyszemélyileg hatalomra) az ország összes közjegyzőjének a nevéből kisorsol egyet. Ezen közjegyző kisorsol, minden önkormányzatiságot kapó szakmából 21-21 nevet, akik a szakma átmeneti vezetését látják el. Ezen közjegyzőt csak bíróság utasíthatja, semelyik felettesétől nem fogadhat el utasítást miután kiválasztották és amíg ezen sorsolások tartanak. A sorsolásokat 3 héten belül véghez kell vigye. A kisorsolt 21-21 személy küld szakmánként 1-1 főt az Országos Választási Bizottságba, egy héten belül. A sorsolás után maximum 3 hónappal, meg kell tartani az önkormányzatiságot kapott szakmák legfelsőbb vezetőjének választását, ezután egy hónapon belül mindig 2-2 évre 5. § (2)-ben említett 26 szakma vezetői kinevezik az OVB tagjait.

(8) Az önkormányzatisággal működő szervek éléről kik távoznak az átmenet részeként:

a) Rendőrség 60 legmagasabb rangú vezetője;

b) az összes alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság minden alkalmazottja;

c) a közmédiáról már volt szó;

d) az összes többi szakmai önkormányzatisággal működő szakma eddigi országos vezetői szintén távoznak, hogy ezzel átadják a helyet a szakmai önkormányzatisággal megválasztott vezetőnek/vezetőknek;

e) ahol a vezetőséget minisztérium adja, a minisztériumokról már volt szó az Alkotmányban, hogy mely 3 minisztérium marad (külügy, hadügy, pénzügy), az összes többi minisztérium megszűnik.

(9) A szakszervezetekbe való kötelező belépést az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 29. cikkének 1. pontja igazolja. Az említett rész lényege, hogy az egyén nem minden helyzetben elsődleges, a közösségnek is vannak méltányolandó igényei. A szakszervezetbe való kötelező belépés véd az említett ENSZ dokumentumban említett több problémától is: 1. Attól, hogy az emberrel rabszolgaként bánjanak a munkahelyén. 2. Attól, hogy túlzottan alacsony fizetése miatt embertelen körülmények között kelljen élnie. 3. Az emberi egyenlőséget szolgálja, hogy az alkalmazottak ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe a vállalatok vezetőivel szemben. 4. Ha nemi/vallási/rasszista stb. megkülönböztetést tapasztal alkalmazottként, a szakszervezet ad nekik elég erőt/hatalmat, hogy fellépjenek az ilyen megkülönböztetés ellen. 5. Sok munkáltató jut el oda, hogy az alkalmazottaik családi ügyeibe, magánéletébe is megpróbálnak beleavatkozni, ez is kivédhető egy erős szakszervezettel. 6. Sok munkáltató jut el oda, hogy a gondolati szabadságot is veszélyezteti, szakmai vélemények alapján büntet, ezt is ki lehet védeni a szakszervezettel. 7. A pihenés, szabadidő szabad megválasztása, szociális biztonság és az egyenlő bérezés elve is gyakran sérül. Ennek a kivédéséhez is szükséges az erős szakszervezet. 8. Az emberi egészséget veszélyeztető munkakörülmények ellen is eredményes a szakszervezet. 9. Sok munkahely fenyegeti a szülni készülő nőket, vagy diszkriminálja őket, ezt is ki tudja küszöbölni az erős szakszervezet. De a szakszervezet csak akkor erős, ha sok tagja van, csak ilyen esetben tud az itt említett védelem érvényesülni. A szakszervezet lényege, hogy nem csak az egyén létezik, hanem a közösség is, de cserébe az egyén is nagyobb szabadságot/védelmet/jobb fizetést/jobb munkakörülményeket és egyebeket kap. A szakszervezet keretében az emberek ezt egymásnak biztosítják. Így a 20. cikk 2. pontját felülírja ezen esetben a 29. cikk 1. pontja, hiszen számos egyéb pontot garantál a 29. cikk 1. pontja, ettől fontosabb, mint a 20. cikk 2. pontja.

(10) Az üzleti élet demokratizálása az állami vállalatokra is kiterjed, például Magyar Villamos Művek Zrt; Magyar Fejlesztési Bank Zrt; Szerencsejáték Zrt. Ezek esetében is a tulajdonos, ez esetben a magyar állam 3 vezető-jelöltet állít, és az alkalmazottak döntenek, hogy melyiket választják meg a három közül. Továbbá az alkalmazottak ugyanúgy 60%-a, ha elégedetlen az alsó vezetővel, akkor az alsó vezető lemond a tisztségéről, ha az alsó vezetők 60%-a elégedetlen a középvezetővel, akkor a középvezető lemond tisztségéről. Ilyen szavazások minden évben vannak.

(11) a) Az Alkotmánybíróság 1990 utáni határozatai a törvénytelenség állapotába taszították hazánkat. Az Alkotmánybíróság (AB) nem csak alkotmány-ellenes jogszabályokat semmisített meg, ami a dolga volt, ők ennél tovább mentek. 1.) Az AB elkezdett törvényi rendelkezéseket alkotni. 2.) További parancsokat osztott az AB az Országgyűlésnek, hogy milyen jogszabályokat akar még látni. De az AB-nak erre nem volt felhatalmazása, sem jogi felhatalmazása, sem társadalmi. De a magyar hivatali rendszer mégis alkalmazta ezeket a törvénytelen AB határozatokat. Az Alkotmány nevében alakítottak ki diktatúrát, ahol ők hozták a törvények egy igen jelentős részét Magyarországon. – Az Országgyűlés egyszerű többségi szavazással felül kell vizsgálja az összes AB határozatot ezen Alkotmány elfogadásától számított 3 éven belül. Ennek szerves része, hogy az összes AB határozatról vagy kimondják, hogy semmis, vagy törvényt alkotnak a témában, ha szakmai önkormányzatisággal működő szervezet hatáskörébe tartozik a kérdés, akkor az Országgyűlés átengedi az adott téma újraszabályozását az adott szervezetnek.

b) Az Országgyűlés, ha társadalmi igény merül fel rá, alkosson Alkotmányt értelmező törvényeket, amiben részletesen elmagyarázza, hogy az Alkotmány egyes részeinél mire gondolt, hogyan értelmezendő.

(12) A Kormánynak az Alkotmány elfogadása után 3 hónapja van kiépíteni az 7. § (5)-ben említett nyilvánosságot garantáló informatikai probléma-elhárító csoportot.

(13) A 23. §-ban említett bizottságot legkésőbb 4 hónappal az Alkotmány hatályba lépése után ki kell jelölni. A Munkavédelmi Foglalkoztatás-felügyelet garantálja a díjazását a kisorsolt pszichológusoknak és pszichiátereknek.

(14) Ezen Alkotmány elfogadásától számított másfél év múlva a 8 és 18 év közöttiek megválasztják az Országgyűlés elnökét, átvéve ezt a jogkört az Országgyűléstől. Két évre választják. Ez 2 évente megismétlésre kerül.

(15) Ezeken a változásokon kívül Magyarországon jogfolytonosság van, hogy ne kelljen az Országgyűlésnek több száz jogszabályt egyszerre átnéznie és újra elfogadnia. A jogfolytonosság nem érinti azokat a jogszabályokat, vezetői utasításokat és határozatokat, amik ellentétesek ezen Alkotmánnyal – azt úgy kell tekinteni, hogy módosult (a „jogrontó erő” jogelv alapján).

 

Alkotmányba bele nem kerülő további megjegyzések

Garanciák, hogy a parlamenti hatalommal nem élünk vissza: a döntés napján, amikor elfogadja az Országgyűlés, az új Alkotmányt és ehhez előkészült törvénycsomagot, a Parlament kapui nyitva lesznek, az ülésteremig utat biztosít az őrszemélyzet bármely érdeklődőnek.

Kolláth György alkotmányjogász vetette fel (bár lehet, hogy már előtte más is), hogy a kétharmados törvénykezésnek nincs értelme. A kétharmad csak egy kitalált szám, ami nem hordoz magában olyan igazságot, amilyet a törvények tulajdonítanak neki, ráadásul bebetonozhat a jogrendszerbe hibás rendelkezéseket. Így a kétharmados törvénykezés megszűnik.

Ez még nem a teljes egésze az új Alkotmány tervezetének. Ez csak az eddigiek eredménye.

Kolláth György és a pártelnökünk, akkor még újságíró Gombos László írtak cikkeket a Fidesz önmegsemmisítő Alaptörvényéről. Az akkori Hírhatárban jelent meg Gombos cikke és Kolláth György alkotmányjogász helyeslő válaszcikke.

Gombos László: http://www.13keruleti-hirhatar.hu/hirek/nincs-hatalyos-alkotmanyunk

Kolláth György: http://www.13keruleti-hirhatar.hu/hirek/kollath-gyorgy-az-uj-alkotmanyrol

Az Országgyűlés és a Kormány kettősében még így is óriási hatalom marad, elsősorban a hatalom jellege miatt. Amíg a Rendőrség és a bíróságok csak reagálnak az eseményekre, addig a politika/törvényalkotás kezdeményezhet.

A demokráciánk biztosítéka az emberek fejében és az intézményrendszer felépítésében van.

Megosztom, mert...