kommunizmus vs piacgazdaság összehasonlítás szakmaiság és demokrácia pártja plakátok

kommunizmus vs piacgazdaság összehasonlítás szakmaiság és demokrácia pártja plakátok

 

Kommunista rendszer vs piacgazdaság (az első 30 év)

 

Pártunk jobboldali párt, de igyekszünk pártatlanul szemlélni az 1948-tól 1978-ig tartó időszakot és az 1990-től 2020-ig tartó időszakot

 

Kommunista rendszer első 30 éve

A kommunista időszak szovjet megszállással és a demokrácia lerombolásával kezdődött. A kommunista időszak azzal folytatódott, hogy bár röviddel előtte szétosztották a parasztok között a nemesi réteg földjeit, de Sztálin parancsára állami tulajdonba vették a kiosztott földeket, ezzel a parasztság körében mérhetetlen dühöt szült a rendszer. Másfelől megindult a nehézipar felfuttatása. A lázongó paraszti tömegek egy része a nehéziparban kényszerült munkát keresni, mert az államosítás tönkretette a vidéket és az 1960-as évekig tartó nélkülözést okozott. A városokban pedig a szabad gondolkodók üldözése vette kezdetét. 140 ezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba Sztálin parancsára, akik jelentős része meghalt az ottani embertelen körülmények között (a gulágon). Mellette viszont itthon a nemesi-paraszti viszonyokat felszámolták, felléptek az egyházak zsarnoki uralma ellen, megindult egy közepes léptékű lakásépítési program a szegényeknek és a nőket is hatalmas létszámban segítették munkahelyekhez, amivel megerősödött a nemek közötti egyenlőség.

kommunizmus vs piacgazdaság sztálin rákosi női emancipáció szakmaiság és demokrácia pártja

Sztálin 1953-ban meghalt, de a rendszer nem akart megváltozni. 1956-ban megindult a forradalom. Bár nem tartott sokáig, de a forradalom miatti megtorlások rendkívül keserű élményt hagytak a társadalomban.

A megtorlások időszaka az 1960-as évek elejére lezárult. Ezzel egy időben az 1960-as évek elején megindult egy új típusú modernizációs hullám. Kádárék mézesmadzagot húztak el a földművelők orra előtt: ha belépnek a tsz-ekbe, akkor nyugdíjat és ingyenes egészségügyi ellátást (társadalombiztosítást) kapnak. Emiatt 200,000-ről 1,200,000-re nőtt a tagok száma (tehát a hatszorosára). A magyar társadalom kihozta a rendszerből a maximumot: tömegek szereztek ingyenes egészségügyi ellátást és nyugdíjat, de úgy, hogy közben a család csak 1-1 idősebb vagy nő tagját léptették be a termelőszövetkezetekbe.

1963-ban fejeződött be a falvak villamosítása. Az állami autóbuszos tömegközlekedés falvakban kiépítése is sokat javított az életkörülményeken, mert így már nem csak gyalog és biciklivel lehetett a városokba eljutni. A romák helyzete, hazai történetük folyamán először javult általános jelleggel, végre mind munkához jutottak, még a rendszer lakásépítéseiből is kijutott nekik egy kis szelet. A lakásépítések hatalmas lendületet vettek, közel 2 millió főt költöztetett az állam panelházi lakásokba. Addig sok magyar putrikban élt, döngölt földes dohos kunyhókban, pajtákban, ólakban, barlangokban. Erre cserélődtek fel a panellakások. Az 1970-es évekre az emberek évente egyszer-kétszer jártak külföldre nyaralni (és nem csak a rendszer kegyeltjei, hanem az egyszerű szerelők, cipészek, óvónők stb). Az 1970-es évekre a városokban és vidéken is létrejött egyfajta jóléti állam. Mivel lényegében 1960-ban kezdett lassan meglendülni a fejlődés, már az 1970-es évek elejére Kádár népszerű diktátor volt. A szólásszabadság megerősödött, már csak három tabu maradt: a szovjet megszállás vitatása, Kádár személyének támadása és 1956 emlegetése. De ezen kívül lehetett vitatni az összes változást, reformokat, a társadalmi helyzetet, kormányzati intézkedéseket. A hétköznapokat a gyorsan növekvő jólét miatt is egyre nagyobb szabadságérzet hatotta át.

De az állam a veszteséges vállalatokat nem zárta be, hanem a nyereségesektől vette el a pénzt és adta oda a veszteséges vállalatoknak. Ez versenyképtelenné tette az üzleti életet és emiatt egyre több hitelt kellett felvennie az államnak is. Ez alapozta meg a rendszer későbbi bukását. <-Ez volt az első 30 év.

kommunizmus vs piacgazdaság összehasonlítása 1956 és a gulyáskommunizmus szakmaiság és demokrácia pártja

 

 

Piacgazdaság 1990 után (az első 30 év)

Az 1990-es rendszerváltás a szovjet kivonulással és a demokrácia gyenge minőségű kiépítésével kezdődött. A szocialista foglalkoztatás/vállalatirányítás bukását örökölte meg a demokrácia első kormánya az MDF. Kettő millió embert kellett elbocsájtani, ennyi fölösleges/veszteséges állás halmozódott fel a kommunizmus 4 évtized alatt. Sokan reménykedtek egy Marshall-segélyben, amit az USA adott Nyugat-Európának 1945 után, de 1990-ben az USA nem adta meg. Az országban senkinek nem volt tőkéje komolyabb vállalatok létrehozásához. Továbbá a valósággal kapcsolatos pénzügy ismeretek is hiányoztak, mind a hazai bankszektorból, mind a lakosságból általánosságban, az állami irányításban se értettek a pénzhez, egyedül a szocialista rendszer torz pénzkezelését ismerték. Senki nem tudta megmondani melyik vállalat lesz sikeres, melyik nem.

Megkezdődött a vagyonfelhalmozás, ami a piacgazdaságra jellemző, a rendszerváltásnak kb. 800,000 nyertese volt, tehát a lakosság 8%-a. Az állam 1990 után már csak elszórtan épített néhány lakóházat a szegényeknek, de 2010 után már azt sem. 1990-től 2006-ig tartott a privatizáció, tehát az állami tulajdon óriási léptékű eladása. Mindent elborító pazarlás és lopás jellemezte ezt a folyamatot. A privatizációnak mindössze egyetlen valamire való eleme volt, hogy az emberek az addig államtól bérelt lakásaikat olcsón megvehették és ezzel magántulajdonná tették pl.: a panellakásokat. Próbálta az állam kompenzálni a szocialista rendszer veszteseit, főleg az elvett földek miatt kárpótlási jegyeket osztottak ki a 60-70-80 éves emberek között, a kárpótlási jegy egy speciális értékpapír volt, aminek az értéke 0 Ft volt amikor kiadták, és csak utólag kezdett többet érni, de ezt, a pénzhez nem értő lakosság nem értette, emiatt ez a lépés totális káoszba és csalásba fulladt.

kommunizmus vs piacgazdaság összehasonlítás rendszerváltás kárpótlás panellakás szakmaiság és demokrácia pártja

1996-ban a Bokros csomag egy óriási megszorítás volt, ami Margaret Thatcher angliai mintájára rendbe tette a pénzügyi életet, a külföldi befektetések végre meglódultak, jelentősen kezdett növekedni a munkahelyek száma. 2006-ra sikerült elérni azt az életszínvonalat, amin a magyar társadalom az 1980-as évek végén élt. 2008-ban jött a világgazdasági válság, 300,000 munkahely megszűnt, a nagy összegű banki hitelek korszaka véget ért. Komoly lecke volt ez a társadalomnak. 2010-re kiépült az autópálya-hálózat lényegi része. A Gyurcsány-kormány elindította a panelprogramot, ami a panellakások százezreit újította fel, továbbá elindította a 2008-as válság hatására a közmunkaprogramot, ami a mai napig az éhhalál mezsgyéjén tartja a benne dolgozókat.

A társadalom a demokráciához kötötte a 2 millió munkahely megszüntetését. A rendszerváltók döbbenetes korrupciója még tovább rombolta a demokráciát és annak a megítélését is. Amikor 2010 után az új kormány elkezdte tudatosan elpusztítani a demokráciát és új, a Kádár-rendszernél is zsarnokibb rendszert kiépíteni, már senki nem maradt, aki az útjukba állt volna. Az egyébként is vagyonosoknak kedvező adórendszert még inkább a vagyonosok javára módosították. 2014 után fellendült a világgazdaság, emiatt a kormány tartóssá tudta tenni zsarnoki rendszerét. De jött 2020, és a világgazdaság teljes leállása.

A romák lettek a rendszerváltás legnagyobb vesztesei, mert a megszűnt nehéziparban ők dolgoztak a legnagyobb arányban. 1990 után betanított munkásokra nem lett semmi szükség, tömegesen marginalizálódtak a romák és csúsztak olyan mélyre, ami még Afrika szegényei között is ritka. Az állami vezetőségben 1990-ben újraindul a Horthy-imádat, ez fasiszta környezetet teremtett a romáknak, úgyhogy még politikailag felerősített rasszizmussal is szembe találták magukat. Az arrogáns városi vezetőréteg a vidéknek csak úgy adott pénzt, hogy a vidékiek minél többen kerüljenek újra jobbágyi státuszba, ez a rendszerváltás óta így megy.

kommunizmus vs piacgazdaság összehasonlítás közmunka putri budai villa

Amíg az üzleti élet sokat fejlődött 1990 után, a politikai élet rendkívül súlyos visszafejlődést élt meg. Továbbá kikopott az állami irányításból az a filozófia, hogy a szegényeket segíteni kell, ezzel helyzetbe hozni őket. Magyarországon közel 5 millió szegény élt 2020-ban. Az 1970-es ’80-as évek jóléti állama megszűnt, a helyébe a társadalmunk kettészakadása lépett.

A Kádár rendszer tapasztalata, hogy ha a vezetőség csak félig-meddig odafigyel a szegényekre, akkor is 10 év alatt ki lehet építeni egy jóléti államot.

A mi pártunk a jobboldali, szabad vállalkozást elősegítő ideológiát hozza be a szegények segítésébe. A segély haszontalan, a vállalkozás indítási támogatás a vidéki közösségeknek cselekvésre sarkallja őket, helyzetbe hozza. 

Szakmaisag es Demokracia Partja

Megosztom, mert...