Népességcsökkenés Magyarországon
A KSH adatai szerint Magyarország népessége 9,7 millióra csökkent. De ebbe a KSH beleszámolja a külföldön élő és dolgozó 700,000 magyart, akikből fél millió az Orbán-kormány regnálása alatt távozott. Ez azt jelenti, hogy Magyarország itt lakó népessége 9 millióra csökkent. A távozók nagy része fiatalokból áll, de sok középkorú is van köztük. Minden negyedik magyar gyerek már külföldön születik, ennél a 700,000 magyarnál. Ez még borúsabb jövőt fest elénk a népességcsökkenés láttán. Lényegében arra mutat rá, hogy szétesik a társadalmunk, ha így mennek tovább a dolgok.
Olyan, mintha a magyar társadalom darabjaira hullana.
Miért? Mert nincsenek kötőszövetei a társadalmunknak.
Miért nincsenek kötőszövetei a társadalmunknak?
Mi jelenti egy társadalom kötőszövetét?
- A munkahelyek önmagukban nem, de ha az emberek szakszervezetekbe lépnek be, közösen gyakorolnak hatalmat a munkahelyük fölött, akkor a szakszervezet fontos kötőszövet.
- A civil szervezetekbe tömörülés, önkénteskedés, például közös faültetés, közösségi szemétszedés, közösségi kertek kialakítása a városokban…
- Az amatőr sportszervezetek, amik a hobbi sportolókat összefogják. A tánciskolák, amik hobbi táncos közösségeket alakítanak ki.
- Pártok, amik politikai kötőszövetei a társadalomnak.
- A szövetkezetek, amik a kisvállalkozókat tömörítik, ezzel közös vállalkozói érdekeket érvényesítenek és sokkal többet el tudnak érni, mint bárki egyedüli vállalkozóként.
A rendszerváltáskor a mínuszból indultunk, abból, hogy a társadalomban széles körben elfogadott állítás volt, hogy a közösségek szervezése rossz dolog. Ma már társadalmi szinten nincs elzárkózás, van már néhány tízezer ember, akik civil szervezetekben önkénteskednek, a munkavállalók 10%-a tagja szakszervezetnek (Németországban 40%, Dániában 60%).
A közösségek megkönnyítik a közösségek további kialakulását. Például, ha vannak hatalmas szakszervezetek, azok megkönnyítik, hogy hatalmas tüntetéseket lehessen szervezni, amikor éppen erre van szüksége a társadalomnak. A civil szervezetek tagságából könnyű pártot szervezni, vagy például petíciókat aláíratni. Miért? Mert nem kell mindenkit egyesével felkeresni, csak szólni kell 6-8 szervezet vezetőjének és ők, ha egyetértenek a céllal, akkor támogatnak. A darabokra szakadt, egyénekből álló társadalomban nem lehet semmi ilyet tenni, mert mindenkinek egyesével nem lehet szólni, arra senki nem képes.
Azt látjuk, hogy a politikai pártok szenvednek, a társadalom érdektelensége miatt
Az MSZP ugyanúgy képtelen tömegeket megmozgatni, ahogy a Fidesz, a Jobbik, az LMP és a többi párt. Miért? Mindenhol kifogásokkal és érdektelenséggel találkoznak. Legfőképpen azzal, hogy az emberek nem ismerik fel a saját érdekeiket pl.: a szegények a vagyonosakat támogató pártra szavaznak, a középréteg nagy része nincs tudatánál, hogy ő a középréteg tagja. A másik dolog, amivel az összes hazai politikai párt találkozik, hogy nincsenek szervezetek, amik összetartanák a társadalmat, emiatt mindenkit egyesével kell megszólítani, ami mocskosul drága és még tengernyi pénz elköltése utáni is alig jár minimális eredménnyel.
Amivel eddig próbálkoztunk mi magyarok társadalomépítés témakörében: sportolók aranyérmei, más társadalmak közös lenézése, a nagy Magyarországos közös uralkodás hangsúlyozása és a hazai kisebbségek kollektív lenézése. De ebből egy se tudta megállítani a társadalom széthullását, sőt inkább tengernyi vitát, társadalmi konfliktust eredményezett. Mindegyik lépés zsákutcának bizonyult. A 700,000 fő távozott, 9 millióan lettünk és senki nem mondta, hogy ez az elvándorlás vége.