korrupció elleni fellépés az igazgatáson belül Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Korrupció elleni lépések az igazgatásban

 

  • Közszférában nyilvános állásinterjút kell tartani, ha egy pozíciót betöltetnek vagy egy újat létrehoznak. Ezt interneten, élőben kell adni. 

Érvek: A nyilvános állásinterjúk korlátok közé szorítják az önkényt és a korrupciót. Továbbá csökkentik a zsákmányrendszert, ami arról szól, hogy a főnök kicserélheti politikai érdeke miatt a hivatal, ha kell teljes állományát és emiatt a választások évében egy évre leáll a teljes hivatalszervezet, mert senki nem akar rossz színben feltűnni az új főnök előtt. A korrupció miatt rendszeres, hogy a hivatali vezető a saját rokonaival, ismerőseivel tölti fel a hivatalt, ez a hozzá-nem-értők áradatához vezet, a hivatal feltöltődik dilettánsokkal – ez is megelőzhető ha nyilvános az interjúztatás.

  • Minden kormányülés nyilvános lesz. (Eddig minden kormányülés főszabály szerint titkos volt.)

Érvek: Egy állam minél több titkot őriz, annál kevésbé demokratikus.
A demokrácia egyik fegyvere a nyilvánosság. Ha baj van, a nyilvánosságon keresztül abban a pillanatban értesül róla mindenki, úgyhogy ezek után, a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
A nyilvánosság jó kampány annak, aki jól végzi a munkáját, de a nyilvánosság hamar leleplezi a hazugságokat.

  • Nyilvánosságra hozni: állami vezetők napirendjét óráról-órára, e-mailjeik tartalmát-címzettjeit, kapott e-mailjei küldőit, részletes telefonszámláját kimenő és bejövő hívásokat telefonszámokkal, nevekkel a munkahelyen és akárhol munkaidőben.

Érvek: A korrupció ellen a legjobb eszköz a nyilvánosság. Ráadásul a nyilvánosság jó teljesítményösztönző is.

állami vezetők napirendje nyilvános lesz korrupció ellen Szakmaiság és Demokrácia Pártja

  • A magyar államon belül a nyilvánosságot maximalizálni kell:

1. Minden állami döntéshozó irodát internet kamerával/webkamerával bekamerázunk és térmikrofonnal bemikrofonozunk, így mindenki számára ingyenesen megtekinthető és hallható lesz, hogy mi történik ott. A döntéshozók: miniszterelnök, miniszterek, önkormányzatok vezetősége, intézményvezetők, az állami cégek cégvezetői és az Országgyűlés. A Parlament épületénél nem csak az irodákat és az üléstermeket, de a folyosókat is felszereljük kamerákkal és mikrofonokkal. Kamerákat és mikrofonokat szerelünk fel az Állami Számvevőszék vezetőjének irodájába, legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész irodájába, ahogy kórházigazgatókéba, iskolavezetőkébe stb. A döntéshozók minden döntésüket mikrofonnal és kamerával ellátott helységben kell meghozniuk. Az így készült felvételek utólag is megtekinthetők lesznek.

Érv: az államon belüli kemény kontroll mellett érv, hogy a korrupció tönkreteszi a demokráciát. Korrupció esetén a döntések lefizetéssel, szívességekkel születnek, ami miatt jelentéktelenné válik, hogy kit, milyen programmal ültetett hatalomba a társadalom.

2. A nyilvánosságot azzal kell fokozni, hogy a hivatali rendszer irodáit is bekamerázzuk, de itt már mikrofonokból kevesebb lesz. Mivel elhangozhatnak személyes adatok is. Döntés-előkészítés és végrehajtásba tartozik az összes polgármesteri hivatal, minden eddig nem bekamerázott irodai helysége. Továbbá például: fogyasztóvédelem, adóhatóság, ORTT, Központi Statisztikai Hivatal egész épülete. Kivétel a hadsereg és a Rendőrség. A kivétel alól kivétel a felső vezetésük, mert az ő irodáikat szintén bekamerázzuk. Lesznek olyan helyek, amiket bekamerázunk és bemikrofonozunk, de a mikrofont kikapcsolhatják, a kamerát pedig webkameráról normál üzemmódba állíthatják, (mert fel kell vennie a beszélgetést, hogy utólagos korrupciógyanúnál tisztázni lehessen, de nem fog felkerülni a netre). Ilyen lesz a jegyző irodája, ahol például hagyatéki ügyeknél kérhetik a hozzátartozók, hogy ezt ne láthassa mindenki. A második pontnál, az elkészült anyagok (jelentős része) lesz tekinthető, utólag is, az interneten. Pl.: Nagyon sok a visszaélés az építésügyi engedélyekkel kapcsolatban, ezért ott a teljes folyamat, az igénylők adataival együtt nyilvános lesz.

Érvek: 1. A hivatalnokok, ha a munkájuk jelentős részét nyilvánosak kell csinálják, sokkal kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy hatalmaskodjanak a lakosság fölött. 2. A hivatalnokok arroganciájának fontos része, hogy rátolják az ügyek intézését a lakosságra és a vállalatokra. Ha nyilvánosságra kerül a határozataiknak, akár csak a fele, a lakosság rá fog látni, hogy ki az aki, csak szemétkedik az emberekkel, csak visszadobálják az ügyeket, ahelyett hogy elintéznék. Tehát az önkény mellett a lustaság is mérséklődik. 3. A korrupt hivatali vezetőség csak úgy tud lopni, hogy a hivatalnokok aktívan részt vesznek a lopásban. Rendszerint a hivatalnokok készítik elő és hajtják végre a lopásokat, hogy a korrupt döntéshozóknak elég legyen csak aláírni a döntést. De ha a hivatalnokok nyilvánosan dolgoznak, akkor az általuk segített korrupció is visszaszorul. 4. Történeti érv: a hivatalnoki réteg kiszolgálta a nyilasokat, a német megszállókat, a kommunistákat, a rendszerváltás utáni káosz urait. Így legalább kiderül, hogy kik azok, akik a leggusztustalanabb dolgokat csinálják és kirúghatjuk őket.

Tehát a nyilvánosság maximalizálása az államon belül azért is lényeges, mert ezen az úton az egész társadalom kontrollt tud gyakorolni a hatalmon lévők és azok emberei fölött.

Webkamerák és térmikrofonok felszerelése hivatalokban korrupció ellen Szakmaiság és Demokrácia Pártja

3. A harmadik pont, a valós cselekmények nyilvánosságra hozása: állami és önkormányzati fejlesztéseknél kell majd kamerákat felszerelni, amik élőben mutatják a neten, hogy épp hogy áll a beruházás, hogy valóban okkal nem dolgoznak az építtető emberei, valaki nem lopja-e az alapanyagot stb. Pl.: Az autópálya-építő cégek, amint megkapták a megbízást, a vezetőségeik irodáit bekamerázzuk, minden döntést kizárólag ott hozhatnak meg és minden tevékenységük nyilvános, ami az autópálya-építéssel kapcsolatos. Bekamerázzuk minden magáncég vezetőségének az irodáit, aki nagyobb értékben állami megrendelést kap.

Innentől kezdve nem az állam lesz a „nagy testvér”, hanem az állampolgárok.

Példa a világból: A svéd kormányhivatalokban van adatszoba: ide térhet be az állampolgár, ha kíváncsi az adott intézmény működése során keletkezett adatra. Az adat szó tágan értelmezendő: a munkatársak taxiszámlájától a miniszterelnök hivatali levelezéséig, minden megtekinthető információnak számít. Ha valaki mondjuk, korábban érkezik a svéd miniszterelnök hivatalának adatszobájába, akkor hamarabb olvashatja el az aznapi üzeneteket, mint maga a miniszterelnök. A svéd államnak több mint 160 éve nincsenek titkai saját polgárai előtt, ez jelentősen javítja az államigazgatás hatékonyságát: a korrupció ritka, a stabilitás legendás, az állam hivatalnokai pedig nem a gyanakvás, hanem az együttműködés légkörében dolgoznak.

Svédország példaország korrupció elleni fellépésben Szakmaiság és Demokrácia Pártja

  • Minden közszférán belül dolgozó bérét jutalmakkal együtt nyilvánosságra kell hozni, kivéve az erőszakszervezeteknél dogozókat. A kivétel alól kivétel a felső vezetés. (A bértábla alapján eddig is ki lehetett számolni sokak fizetését, de az embereknek joguk van látni hogy, mire megy el a tengernyi befizetett adó.)
  • Ne lehessen üzleti, állami vagy szolgálati titokként kezelni semmilyen szerződést. Akár államon belüli, akár állam és a magánszféra közötti és két állam közötti szerződéseket.

Érv: Azért is szükséges, minden lehetséges módon fellépni a korrupció ellen, mert a korrupció megöli a munkát. Mindegy, hogy valaki milyen keményen dolgozik, lehet ő a munkahelye legokosabb, legszorgalmasabb embere, de ha nincs felfelé kapcsolata és másnak van, akkor mást fognak előléptetni, más kapja a jutalmat és ez a munka halála. A korrupció arra ösztönzi az embereket, hogy ne dolgozzanak, hanem inkább felfelé nyaljanak és lefelé tapossanak. Ez viszont az egész társadalmunkat megkeseríti, reményvesztetté teszi, ráadásul az önálló gondolkodás elfojtására kényszeríti. Elég volt a kapcsolatokra koncentrálásból, itt az ideje a teljesítményre és az innovatív gondolatokra figyelni, mert ez a jövő kulcsa.

  • A magyar állam teljes vagyonáról egységes nyilvántartás elérhető lesz interneten, az egyes vagyontárgyakra kattintva előjönnek majd, azok főbb jellemzői, az értékbecslések részletes adatai. (Az értékbecslést azon vagyontárgyakkal érdemes kezdeni, melyek a jövőben eladásra kerülnek.)
  • A közszférán belül a közbeszerzések a korrupció gócpontjai. Ebben illetékesek, központi szinten, főleg a minisztériumok, helyi szinten az önkormányzatok. Központi és helyi szinten ezt egységesen Közbeszerzések Tanácsához érdemes tenni. A Közbeszerzések Tanácsának tagjai esetében közös kinevezés kell: az önkormányzatiságot kapott adóhatóság, Állami Számvevőszék és Vám- és Pénzügyőrség alkalmazottai válasszák meg a Közbeszerzések Tanácsának tagjait, tehát nem a politika, mint eddig. A Közbeszerzések Tanácsa minden tagjának kötelező lesz nyilvános vagyonnyilatkozatot tennie. Megválasztásuk utáni vagyongyarapodásuknak törvényességét nekik kell igazolniuk. Ebben a hivatalban: a döntéshozó helységeket, a folyosókat és minden egyéb munkahelységet internetkamerával és térmikrofonnal fogunk ellátni. – Ez a hivatal dönt, hogy konkrétan melyik vállalat kapja meg az adott állami megrendelést.

állami fejlesztések pénzügyi nyilvánossága korrupció ellen Szakmaiság és Demokrácia Pártja

  • A közbeszerzéssel kapcsolatos problémák másik része: az hogy, rendszeresen, a pénzt osztó vezetőrétegnek adják oda a pályázati pénzeket. Megoldás: önkormányzatoknál: a képviselők és hozzátartozóik cégei, az adott cégben legyen bármekkora az érdekeltségük, nem kaphatnak megrendelést az önkormányzattal kapcsolatos munkáknál. Központi kormányzatban: Kormány tagja, Országgyűlés tagja, minisztériumi alkalmazott, Közbeszerzések Tanácsának tagja, adóhatóság, Állami Számvevőszék, VP tagja és hozzátartozóik cégei, legyen bármekkora az érdekeltségük, nem kaphatnak állami megrendelést.
  • A közbeszerzéseknél a harmadik nagy probléma a profizmus hiánya: a Közbeszerzések Tanácsának tagjainál a teljesítményösztönzés két részből áll majd: a lakosság elégedettsége ár és minőség kategóriában, vagy ha ezt nem lehet mérni, akkor az adott szakma elégedettsége. A Közbeszerzések Tanácsának kötelező lesz kérnie folyamatosan frissülő online katalógusokat a szolgáltatóktól, az interneten fogják leadni a rendelést és az interneten keresztül fogják kifizetni a szolgáltatókat. Saját munkájuk megkönnyítéseként létre kell hozniuk egy egységes, internetes adatbázist, ahol a szolgáltatások típusai, a szolgáltatók és termékek közül könnyen ki lehet választani a legjobbat.
  • Amikor olyan helyzet alakul ki, hogy csak korlátozott számú bolt nyithat ki egy helyen (pl.: strand), akkor pályázatot kell kiírni a helyek megszerzésére. A pályázaton induláshoz feltételeket kell megszabni, aki megfelel az alapkövetelményeknek, közülük sorsolással dől el, hogy ki vagy kik lesznek a befutók. A sorsolás webkamera előtt történik. Két évnél nem lehet hosszabb időre helyet adni. A két év lejárta után újabb pályázat és újabb sorsolás. Érvek: 1. Így folyamatos marad a verseny, senki nem szerez behozhatatlan előnyt. 2. Így állandóan változhat a kínálat. 3. A verseny pedig leszorítja az árakat.

Érv: A korrupció hátránya az üzleti élet szempontjából, az hogy a korrupció eltántorítja a befektetőket. Ha a befektetők azt látják, hogy nem egyértelműek a játékszabályok, az bizonytalanságot szül, és ha ezt folytonos titkolózással tetézik, akkor kevés lesz a befektetés, emiatt az állam kevesebb adót szedhet be az üzleti élettől, ami csak újabb problémákat szül. 

Korlátozott számú árusítóhely sorsolás korrupció ellen Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Megosztom, mert...