demokrácia története röviden szakmaiság és demokrácia pártja

A demokráciák története röviden

 

Az őskorban és ókorban

Az őskorban és az ókori nomád törzseknél gyakori volt a törzsi demokrácia, tehát ahol a törzstagok választották a vezetőket. Egy jó darabig szinte az egész emberiség nomádként élt.

Athénban i.e. 508-tól – i.e. 404-ig beszélhetünk demokratikus működésről (tehát 104 éven át).

Rómában i.e. 510-től i.u. 46-ig tartott a demokrácia (tehát 556 éven keresztül). Rómában már választott képviselőket küldtek az országgyűlésükbe.

ókori demokrácia szakmaiság és demokrácia pártja

 

Az ókori világ összeomlása után jöttek a középkori demokráciák, köztársaságok

Izlandon i.u. 930-ban a vikingek létrehozták az első északi demokráciát, akik valószínűleg a görög vagy a római demokrácia fogalmáról sosem hallottak, de mégis megcsinálták, mert a demokrácia az emberi szabadságvágy megtestesülése.

Man-szigeten (mostani Írország és Anglia között) i. u. 979. megalapult az első olyan parlament, mely a mai napig működik. Úgyhogy azóta is minden évben ülésezik a Man-sziget parlamentje.

Franciaországban: 1200-as évek elején jött létre az első parlament.

Írországban, 1297-ben jött létre az első parlament. Már az első parlamentbe is választott képviselőket küldtek az írek. De az angolok több évszázados elnyomása megakadályozta a normális fejlődést. Írország 1922-ben vált függetlenné. Azonnal új, demokratikus parlament jött létre.

Lengyelországban a parasztok választották meg az alsó nemesi réteget a középkorban.

Velencében 1172-től 1796-ig tartott a köztársasági forma. Az 1700-as évek felvilágosult, modern demokráciáitól távol volt, de működése az egyik legdemokratikusabb volt az akkori világon. Pisa a 11. században vált köztársasággá és a 14. századig maradt fent. Amalf 957-1073-ig volt köztársaság. Genovai Köztársaság a 11. században jött létre és 1797-ig maradt fent. Noli köztársasága 1192-től 1797-ig maradt fent. Ragusa köztársasága 1358-tól 1808-ig maradt fent. A Bizánci Birodalom tudásanyagának egy része ezekbe az itáliai kereskedő-államokba került, emiatt elmondható hogy a középkori Európa legeredményesebb, legintelligensebb állami és üzleti vezetőségét itt találhatjuk. Méretükhöz képest elképesztő sikereket értek el ezek az országok.

középkori demokrácia szakmaiság és demokrácia pártja

 

A középkor után az újkorban

Egyesült Államok 1776-ban jött létre – ez volt az első ország, ami alapból úgy jött létre, mint demokrácia. Franciaország alkotmánya már a felvilágosodás szellemében íródott, Franciaországban 1789 a demokratizálódás kezdete. Ezzel létrejöttek az első modern kori demokráciák: USA és Franciaország.

A felvilágosodás Magyarországon is azonnal megjelent, mint eszme, de itt előtte még modernizálni kellett a nyelvet (nyelvújítás) és a társadalmat nemzeti öntudatra kellett ébreszteni (reformkor), hogy egyre szélesebb körben elterjedhessen a szabad, demokratikus gondolkodás. Ezzel egy időben Magyarországon is kezdetét vette a modern piacgazdaság kialakulása, mely lényeges része az újkori demokráciának.

modern kori demokrácia szakmaiság és demokrácia pártja

Dániában 1849-óta demokrácia van a mai napig. Norvégia 1913-ban lett mai értelemben demokrácia. Svédországban hosszú demokratizálódási folyamat után 1917-ben alakult ki mai értelemben vett demokrácia. Azokban az európai országokban, ahol még az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején jött létre a demokrácia, több helyen megtartották a királyt és alkotmányos, demokratikus országgá váltak, ahol a királynak csak jelképes hatalma van. Az első olyan európai ország, ami demokratizálódott és örökre elvetette a királyság intézményét, az Franciaország volt 1871-ben (utána már nem jött létre újra királyság), utána Portugália 1910-ben. De Portugáliában már 1851-ben létrejött a demokrácia – ehhez el kellett űzni a királyt és le kellett törni az egyházak hatalmát (feloszlatták a rendházakat). Ezek az országok soha többé nem váltak királysággá. Az első világháború után demokratizálódott országok között már nem sokban maradt meg az uralkodói intézmény. Ahol megmaradt a királysági forma: főleg a társadalmilag súlyosan elmaradott diktatúrákban Közel-Kelet egy részében: Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Omán, (Észak-Afrikában egyedül) Marokkóban.

Az egyik leghosszabban demokratizálódó ország: Anglia. Angliában, 1640-ben kezdődött a demokratizálódás 1930-as évekig tartott, amikorra az arisztokrácia elvesztette a hatalmát. Utána az 1960-as évek közepéig más országokat gyarmati sorban tartottak, ami rámutat arra, hogy Angliában sokáig küzdöttek a demokráciáért, mire kialakulhatott. – Tulajdonképpen azért tudta ilyen sokáig húzni az időt az angol elit, mert más országok irányába le tudták vezetni a társadalmi feszültséget: angol börtöntelepek létrehozása Ausztráliában, más népek elnyomásához angol apparátus kiküldése Afrikába és Ázsiába – ezzel az angliai munkanélküliség csökkentése; háborúk szervezése – ezzel az elit számára fölösleges létszám csökkentése. A modern fegyvereikkel más népeknek tengernyi szenvedést okozott az angol vezetőség, csakhogy otthon meg tudja tartani a hatalmát és a vagyonát növelni tudja. Az angol demokratikus fejlődés a legtragikusabb demokratikus fejlődés a Földön.

angol demokrácia szakmaiság és demokrácia pártja

Magyarországon az első demokrácia 1848-49-ben jött létre. Közép-Európában a legtöbb demokrácia az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után alakult ki: Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában, Magyarországon (a Horthy-korszak első 10 éve még demokrácia volt 1920-1930-ig).

Magyarországon 1945-1948-ig egy újabb demokratizálási kísérlet volt, amit a szovjet haderő fojtott el. Utána 1956-ban újabb demokratizálódás újabb szovjet elnyomással. Utána 1989-től 2010-ig újabb demokratizálódási kísérlet, de az oroszok és az Európai Unió közösen finanszírozott kormánya eddig el tudta nyomni a társadalmunkat.

magyar demokrácia újbóli létrehozása szakmaiság és demokrácia pártja

 

Megosztom, mert...