oktatás modernizációja szakmaiság és demokrácia pártja

Történelem tananyagának átformálása

Szerkezeti reform

A történelem tantárgy szerkezeti átalakítása szükséges, mert az egész történelemoktatás egy merő kapkodás általános iskola felsőben és középiskolában is. A huszadik század második feléről szóló tananyag kevés és a huszonegyedikről szó sincs benne. Jelenleg a körkörös tananyaggal próbálkozik az oktatás, ami azt jelenti, hogy általános iskola felsőben megtanítják az egész történelmet, utána középiskolában előröl kezdik és megint megtanítják az egészet. Ez rendkívül eredménytelen és kapkodásba torkollik, mert ez így nem jó felosztás. 

A reform lényege, hogy elkezdjük oktatni általános iskola felsőben a történelmet, de csak a második világháború végéig tart majd a tananyag (általánosban). Utána középiskolában jön az 1945 utáni időszak: a hidegháború szovjet, amerikai és magyar szemszögből. Fél év alatt végigvesszük a szovjet és amerikai szemszöget, utána fél év alatt a magyarországi helyzetet 1945 és 1989 között. Utána jön az egypólusú világ 1989-től 2009-ig, először fél évig a világ eseményei, például: rendszerváltás a volt keleti blokkban, Kína reformjai, Afrika fejlődése, az USA háborúi, Dél-Amerika fejlődése, India fejlődése és így tovább. Utána fél évig Magyarország eseményei: magántőke újbóli megjelenése, privatizáció, a rendszerváltás mely ágazatokra gyakorolt jó hatást, melyekre rosszat, Bokros-csomag, besúgó akták, rendőrség tömeges elbocsátása, 2006-ban lezárult a privatizáció, 2008-as világgazdasági válság. A 2008-as világgazdasági válság utóhatásaként az USA elvesztette az egyedüli vezető szerepét 2009-re, így ez lényeges fordulópont volt.

szovjetunió amerika Magyarország történelem oktatás reformja szakmaiság és demokrácia pártja

Tartalmi reform

A jelenlegi történelemkönyvek elkövetik azt a hibát, hogy kizárólag az elit szemszögéből mutatják be a történelmet (pl.: király szemszögéből), ami viszont egy erősen torz történelemábrázolás. Például, aki felfogja mit jelent a háború, az tudja, hogy a háború nem valami izgalmas dolog. A háború borzalmas, félelmetes, tönkreteszi az embereket. (Az elit számára lehet, hogy a háború csak valami izgalmas dolog, de mindenki másnak borzalmas.) Azt is mondhatjuk, hogy a mostani tananyag vezetői stratégiai szemszögből írja le az eseményeket, ideje az átlag emberek szemszögéből tálalni – így kiderül, hogy ami stratégiai lépésnek mondott eddig a történelemkönyv, az rendszerint borzalmas szenvedést jelentett.

A múltat csak szemléltetés céljából hozzuk elő, mert nem a múltat építjük, hanem a jövőt. A múlt amúgy is főleg tanulságok levonására alkalmas.

Technikai reform

Általános iskola felsőben gyakori hogy heti 3 történelemóra van, de az őskor, az ókor és a középkor egy mese. Hetente egy történelem dupla óra elegendő: 1 db 40 perces dokumentumfilmet megnéznek, utána a másik órán végigbeszélik, mit láttak és a tanár a diákokat az órai aktivitás alapján értékeli, nem dolgozatok alapján. – Nem kell dolgozatokat javítania a történelemtanárnak, ez tengernyi időt és fáradságot megspórol a tanároknak, sokan alapból szakmailag képtelenek is normális dolgozatokat összeállítani és normálisan kijavítani. Egy évben kb. 39 tanítási hét van, tehát 39 dokumentumfilmet készíttetünk mind a 4 év történelem tananyagához. 40 perces dokfilmekbe minden bőven belefér.

A dokfilmek megnézése utáni órai beszélgetésekhez megadhatunk központi segítséget is – kérdéseket, témafelvetéseket, de alapvetően ezt szabadon teszik meg a tanárok és a diákok. Szóval általános- és középiskolában a történelem óra mindig dupla órás lesz: 40 perces film, utána szünet és 45 perc átbeszélés.

oktatás modernizációja szakmaiság és demokrácia pártja

A történelem ismeretének nem évszámokból és nevekből kell összeállnia. A történelem ismeretéből sokkal többet lehet kihozni: a TANULSÁGOKAT – a diákokból nem történészeket akarunk nevelni. A történelemnek az utolsó 50-100 éve az, ami igazán érdekes, mert aktuális, a többi mese.

Történelem tananyaga így módosul általánosban

Érdemes a történelemkönyvekben tisztázni, hogy a királyok diktátorok voltak, ezért érvényesült minden probléma, ami egy diktatúrát sújthat: nem volt megfelelő társadalmi felhatalmazás a vezető mögött, emiatt állandó jelleggel erőszakkal kellett fenntartani a hatalmat, ez felemésztette a vezetőség erejét és a pénz egy részét vagy egészét. Ahhoz, hogy a társadalmat el tudják hallgattatni, sok pénzre volt szükség, amit kizárólag az állandó, gyors fejlődés hozhatott volna meg. Amikor valami oknál fogva megtört a fejlődés, újra a nyers, széleskörű erőszak eszközéhez kellett nyúlniuk. A diktatúrának szerves része, hogy a diktatúra korlátlan hatalmi pozíciói mágnesként vonzzák az erőszakos, aljas, hatalommániás és egyéb beteg embereket.

A történelemkönyv egyik leglátványosabb történelemszépítő hazugsága, hogy az őseink a 900-as években kalandoztak Európában. Ez nem kalandozás volt, hanem rablógyilkosság. Árpád tiltotta a magyaroknak a rablógyilkosságok elkövetését, mert tudta, hogy ennek rossz vége lesz. Rossz vége lett.

A tananyagról elmondható, hogy a tananyagban nincs emberség. Nem tisztázza a történelemkönyv, hogy a háborúkban (amiket a magyarok is vívtak) a brutalitás, és a destruktivitás kapott teret. Mindez azért történhetett meg, mert a szemben álló felek gyakran nem tekintették egymást embernek. Ezért történelemtanítás gyanánt nem a csatákat, a háborúkat kell végigvenni és legfőképpen nem kell ezeket valami izgalmas dologként bemutatni, mert nem volt az. Nyomasztó, pusztító és félelmetes volt. Az emberek rettegtek és szenvedtek. Alapból nyomorban éltek, erre háborúba kellett menniük, ami csak még szegényebbé tette őket odahaza. Sem a csaták közben, sem utána nem kaptak orvosi segítséget. Járványok, szökések, éhínség tizedelte a hadseregeket. Annyira szörnyű volt a helyzet, hogy sok csata/hadjárat el is maradt, például a járványok miatt. Amikor megjelentek a csatákban a lőfegyverek, akkoriban óriási füstfelhőt csináltak, ezért vaktában rohantak egymással szembe a harcoló felek. Ez nem volt olyan menő, mint Hollywood láttatni akarja a maga non-stop történelemhamisításával. Ez az egész sokkal inkább volt rettenetes, értelmetlen, undorító és embertelen. Szép dolog egy célért tenni, de ha valaki erőszakkal tesz érte, annak cselekedetei magukban hordozzák a cselekvő bukását. Valójában azt láthattuk a történelemben, hogy egy hatalmi csoport minél emberségesebb volt, annál könnyebben építhette fel és tarthatta meg a hatalmát. Azok a csoportok, akik az általuk ellenségnek tekintett embereket el akarták pusztítani, nem tudtak pár évtizednél tovább hatalmon maradni. A Római Birodalom nem azért volt sikeres olyan sokáig, mert ilyen hadjárat/olyan hadjárat, hanem azért, mert nem deportálták vagy nem ölték meg a legyőzött társadalmakat (elsőként a háborúskodás történetében) – hanem meghagyták vezetőségüket, meghagyták a vallásukat, sőt, ha hűséget mutattak Rómával szemben, jutalomban részesültek. Ennek volt köszönhető a hosszú fejlődési korszak. Ennek az elvnek az elhagyása hozta magával Róma bukásának korszakát.

Nyilván ebből tisztán látszik, hogy kritikus hangnemben vesszük végig majd a történelmet, erre szükség is van, különben nincs tanulság. Ha azt sugalljuk a történelem tanítása közben, hogy az erőszak célravezető vagy legalább is sokat várhatunk tőle (ami hazugság), így nem kaphatunk egy intelligens társadalmat, ami képes egy élhető országot építeni. Mert végül is, ennek a szégyenletes erőszakos múltnak a tanulsága az elszalasztott lehetőségekben, a fejlődés nem megfelelő ütemében és az erőszakoskodás leállításában keresendő. Ne azt sugalljuk, hogy ha több szerencséjük lett volna, akkor több embert gyilkolhattak volna meg őseink, hanem hogy például a középkor egy barbár korszak volt, ami magában hordozta a bukását. Egy olyan iszonyú korszak volt, ami miatt az akkori emberek a túlvilágra vágytak, mert ami a valóságban folyt, attól mindenki menekülni szeretett volna. Így ha azt ígérték nekik, hogy ha csatában halnak meg a pápáért vagy akárkiért, akkor a paradicsomba jutnak, tömegek rohantak kardért és indult a halálba. Járványok, szegénység, erőszak, fejletlenség, tudatlanság – például a középkor Európájának a jellemzői. Ezért is érdemes a világ más pontjaira is elkalauzolni a diákokat: az arab térségbe, ami a fejlettségének csúcsán volt a középkorban, megnézzük Kínát, Indiát, Japánt is. Európából elképzelhetetlen, intelligens kultúrák voltak a Föld több pontján, egy időben az európai sötétséggel.

A történelemmel mutatjuk meg, hogy hogyan érdemes élni a hatalommal, és hogy hogyan nem. – A történelmi események időrendbe tett felsorolása annyit ér, mintha a telefonkönyvet tanítanánk meg a diákoknak. Kellenek a történelmi tanulságok.

Miért 40 perc lesz a dokumentumfilmek hossza? Mert mire a tanár beér a terembe, a hetes jelent, elindítják a filmet ahhoz szükség van 5 percre az órából. Miért dokumentumfilm és nem tankönyv? Mert könyvből történelmet tanítani csak nagyon súlyos pontatlanságokkal és félreértésekkel lehet. Finnországban betiltották a házi feladatok feladását az összes iskolában, ezt mi is megtesszük. Tankönyv hiánya miatt nem kell otthon is a mesekönyvet, tehát a történelemkönyvet bújni. A digitális oktatás másik előnye, hogy megjelöljük a további információkat, hogy ha valakit még jobban érdekel, többet tudhasson meg, de nem erőltetjük agyon ezt a tantárgyat.

Ezzel csökken a diákok egyébként is túl magas óraszáma. Eddig az oktatás abból indult ki, hogy ha nem kényszerítjük rá a diákokat a napi 7-8 óra tanulásra, plusz az otthoni további tanulásra, akkor biztos nem akarnak majd tanulni. Mi ennek az ellenkezőjéből indulunk ki: a gyerekekben genetikailag kódolt a tudás iránti vágy, úgyhogy lényegesen kevesebb tanórát tartunk és megtiltjuk a házi feladatok feladását, mert ha a diákot érdekli valami, úgyis meg akarja tanulni, utána néz a dolognak. Ha napi 7-8 órában és további otthoni tanulásban kiégetjük a diákot, az lerombolja a tudás iránti vágyat.

szakmaiság és demokrácia pártja oktatás reformja történelem tantárgy anyaga

Őskor és ókor

Az ősi közösségek működéséről készül néhány dokumentumfilm. Az emberiség történetének a nagy része az őskori időszakra esik (de maximum 5 db dupla óra és dokumentumfilm jut erre az időszakra, mert ez már tényleg túl rég volt és emiatt veszettül unalmassá válik, ha 20 db dupla órát töltetünk el a diákokkal ilyen témában). Az ókor: az első államok megjelenése, hatalommal való visszaélések, a hatalom korlátozásának módszerei, és az 5 kontinens társadalmai az ókorban. Ezekről 40 perces dokumentumfilmek készülnek külön-külön. Az általános iskola ötödik osztályos tananyag vége a magyarság őstörténete és a honfoglalás, egészen Géza uralkodásáig. Eddig a legtöbb történelemtanár el se tudott jutni, mert annyira sok a tankönyvben az őskor-ókor anyag. De ha 34 db dokumentumfilmben (tehát 34 db dupla órán) lezárjuk az őskort és az ókort, akkor 5 db dokumentumfilm még bőven belefér a tananyagba a magyar őstörténetről és honfoglalásról Géza uralkodásának végéig. Lehet 1 db film a magyar őstörténetről, 1 db film a vándorlásról, 1 db film Árpád regnálásáról. Utána 1 db film Árpád után következő 3 vezető időszakáról: Zolta, Fajsz és Taksony (907-től 972-ig). Végül általános iskola ötödikben az utolsó lesz Géza (997-ig). (Géza utódja lett Szent István, vele kezdődik majd a 6. osztály tananyaga, ahogy eddig is. Csak most úgy tervezzük meg a tananyagot, hogy a magyarok is beleférjenek az ötödik osztályos anyagba.)

oktatás dokumentumfilmesítése szakmaiság és demokrácia pártja

Középkor

Az középkorban mi nehezítette a hadsereg megszervezését és ezzel Magyarország védelmét? Utak hiánya, katasztrofálisan pontatlan térképészet (a térképek 100 km-es pontatlansága sem volt ritka). Mocsárvilág kiterjedtsége, folyók áradása esetén a mocsárral borított területek növekedése. Járványok, amik a higiéniát hírből sem ismerő hadseregben törtek ki (hepatitisz, pestis), vagy a tiszta ivóvíz hiánya indította el a megbetegedéseket (vérhas, kolera). Emiatt nagy kockázattal járt több ezer vagy több tízezer fő egy helyre gyűjtése. A hadsereg vezetősége írni-olvasni sem tudott, a képzettségük nulla volt. Ennek következtében fontos pillanatokban rendszeresen szenvedett el az ország nagyon súlyos vereségeket. A muhi csatában a tatárokkal szemben – mert a vezetőségből senki nem gondolta, hogy a tatárok találhatnak egy gázlót a folyón, a szekértábort úgy állították fel, hogy a magyarok számára egy védhetetlen helyszín volt, az egész szituáció egy halálcsapda lett. A mohácsi csatában: nem várták meg az Erdélyből érkező 15-20 ezer fős erősítést. Bár a magyarok választották meg a helyszínt, mégis úgy sikerült, hogy a magyar hadsereg hátában a Csele-patak zárta el a visszavonulást, sík terepen várták a túlerőben lévő oszmán sereget. A katonákat órákkal a csata előtt, a tikkasztó hőségben, páncélruhában kiállította a napra a magyar katonai/politikai vezetőség. Lényegében minden hibát elkövettek, amit el lehetett követni.

Következmények: Muhi csata után a tatárok szabadon garázdálkodhattak, 600,000 magyart megöltek. Mohács következménye: akkora vereséget szenvedett az ország, hogy az államszervezet összedőlt, a menekülő magyar vezetők egymást fosztogatták menekülés közben, Budán a vereség hírére a magyarok egymás fosztogatásába kezdtek. A magyar államhatalom 1526-ban megszűnt létezni az ország területe fölött. Ezután az Oszmán megszállás következett, majd azt követte a Habsburg megszállás. Magyarországon önálló, működőképes, magyar államhatalom legközelebb 1848-ban alakult ki (de az se terjedt ki a szerb, a horvát és a román területekre 1848-ban).

Ausztria középkori történetét összehasonlítva Magyarországgal: az osztrákok nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra már a középkorban is. Ausztriában, Magyarországgal ellentétben, magasan képzett politikai, katonai és kereskedelmi vezetőréteg alakult ki. A magas képzettség miatt a politikusaik jobb döntéseket hoztak, a kereskedőik a több tudásuk miatt jobban értettek a termeléshez és az eladáshoz, a katonai vezetőik is okosabbak voltak. Ausztriában már az 1700-as évek elején létrejöttek az első manufaktúrák, addig Magyarországon az 1800-as évek elején történt meg ugyanez. A modern ipar és a jobb politikai döntések sokkal jobb helyzetbe hozták őket. Amíg Magyarország szinte a teljes középkorban leszállóágban volt, vagy az életben maradásért küzdött, addig Ausztria felemelkedett, pedig az osztrákok így is gyakran kényszerültek két frontos háborúkat vívni. Magyarországnál eredetileg rosszabb helyzetű, kisebb és gyengébb Ausztria, az 1500-as évek közepére már jelentősebb volt, mint Magyarország. Ausztriában egyfelől a nemesek gyerekeit képezték, másfelől a tehetségesebb parasztgyerekeket is bevonták a képzésekbe – Magyarországon ilyen először az 1700-as években, Mária Terézia idején történt (tehát az osztrákok vezették be). Terézia előtt, Magyarországon, az egyházak papjainak szűk rétegének a kiváltsága volt az írni-olvasni tudás. Addig Ausztriában a parasztok, a kereskedők és a nemesség osztozott a tudáson és a jobb döntésekből eredő nagyobb jóléten.

Magyarország vezetőrétege az osztrák megszállásnak köszönhette, hogy képzetté vált. Az 1700-as években indult osztrák képzési lehetőségek termelték ki azt a magyar nemesi réteget, ami az 1800-as évek első felére már átfogó változást tudott előkészíteni. A képzetté vált magyar vezetőség képes volt politikai téren (kezdetleges demokrácia létrehozása), kereskedelmi téren (modern gyáripar alapjainak létrehozása) és társadalmi téren is alapvető változásokat elősegíteni (jobbágyság elnyomott helyzetének felszámolása, nemesi földek átadása a parasztoknak, +közös földek átadása. Tized, ősiség, pallosjog, úrbér eltörlése).

oktatás beléptetése a 21. századba szakmaiság és demokrácia pártja

A magyar vezetőréteg önálló képzéseket tudott elindítani Magyarországon és ezzel az 1800-as évek első felében létrejött Magyarországon az ismeretek megszerzésének lehetősége.

Ez a modern magyar vezetőség felfogta, amit a középkori vezetőség nem: az ország területének a növelése nem fejleszti az országot. Az átfogó politikai, kereskedelmi és társadalmi változások viszont fejlesztő hatásúak. Tehát abból próbáltak csinálni valamit, ami volt és nem megalomán módon még több és még több területet szerezni. A középkorban a területnövelési mániának mindig megvolt a hátulütője: egy országnak minél nagyobb a területe, annál többen félnek tőle és mindenki annál agresszívabb vele szemben. Ha az ország területe túlnyúlik a társadalmi határokon és más népeket is maga alá gyűr, ettől belül és kívül is sok ellensége lesz. Ezért a magyar vezetőréteg a reformkorban már az ország valódi fejlesztésével, az emberek valódi problémáival foglalkozott, nem azon agyaltak, hogyan lehetne még nagyobb területe az országnak. A királyok hatalmának lehanyatlása a sötét középkor végét jelentette. Mindez újabb és újabb pozitívumokkal járt: a vezetőségbe elsősorban nem születési alapon, hanem az életben megszerzett tudás és elért teljesítmény alapján lehetett bekerülni, ezzel meredeken nőtt a vezetőség teljesítménye, eredményessége. A polgári vezetők sokkal empatikusabb vezetők voltak átlagban, mint a társadalom elől elzárkózó királyi, főnemesi vezetőréteg. Az új polgári vezetőréteg számos dolgot tett olyan társadalmi csoportokért, amik létezését addig el sem ismerték. Például: létre hozták a Vakok Intézetét, bölcsődéket, óvodákat, árvaházakat. Tehát addig is létező társadalmi problémákra Magyarországon 800 év után végre valaki reagált.

Nem kapkodták el, de a királyi, nemesi vezetőség ahhoz túlzottan fent hordta az orrát és túlzottan ostoba és embertelen volt, hogy ilyen problémákkal hajlandó legyen foglalkozni. Egy vezetőség, ami sárkányokban, boszorkányokban és szellemekben hitt, nem volt abban az állapotban, hogy képes legyen irányítani az országot. A vezetőség analfabétákból állt. Állandó jellegű volt a belterjes házasodás, tehát a vérfertőzés. Az Árpád-ház 300 évig pusztította az országot a képzetlen, genetikailag hibás uralkodókkal. Tehát olyan emberek hozták meg a döntéseket, akik fel sem tudták fogni, hogy a döntéseik milyen következményekkel jártak. – Az 1800-as években megjelent modern vezetőségben az ilyeneknek esélye sem volt: egyetemet kellett végezni, beszédeket kellett tartani, meggyőzőnek kellett lenni (erőszak nélkül). – Tehát valós teljesítmény, használható tudás és békés megoldások. Európában a középkor alapvető jellemzője volt, hogy előbb rántottak kardot, mint hogy akár csak egyetlen szót is tárgyaltak volna a vezetők egymással. (A Napóleon utáni Szent Szövetség időszaka zárta le a tárgyalásoktól mentes korszakot Európában). Az európaiakat a királyi/főnemesi vezetőréteg ágyútölteléknek használta. Ez volt az ő nagy tudományuk. George Orwell: a háború célja fenntartani a meglévő társadalmi rendet. A képzetlen és aljas vezetőség nem tudott és nem is akart érdemben foglalkozni a társadalmi problémákkal. A polgári politikusok képesek voltak erre (köztük se hozott mindenki jó döntéseket, de ott már bőségesen meg volt rá az esély – a vezetőség tudásanyagának bővülése nyomon követhető a jogszabályok fejlődésén – az emlékezet-alapú ítélkezést felváltották a modern elveken alapuló, egyre precízebb törvények, megtanult a vezetőség bonyolult kereskedelmi ügyeket is szabályozni, a joganyag több százszorosára nőtt).

Emberi jogok Magyarországon: milyen jogsértések voltak jellemzőek a mai emberi jogokhoz képest, így tisztábban érthetők a lázadások okai, mert az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberek tiszteletben tartásáról szól. Tehát: például az államalapításkor, Magyarország nyugati részén a római katolikus vallás volt elterjedt és folyamatosan haladt Magyarországon keleti irányba, ahol még sokan gyakorolták az ősi vallást és a görögkeleti vallást is. István ezt a folyamatot akarta egy csapással lezárni, azzal hogy mindenkire ráerőszakolta a római katolikus vallást, de ezzel megsértette az emberek addig meglévő vallásszabadságát. Ezért a trónkövetelő Koppánynak akkora támogatottsága lett, hogy Istvánnak német lovagokat kellett behívnia, hogy megnyerhesse a polgárháborút. A polgárháború évtizedekkel vetette vissza az országot a fejlődésben.

Középkori Magyarország és a jogszabályok: Magyarországon a királyok minden évben tartottak törvénylátó napokat, ahol néhány ügyben ők maguk ítélkeztek. A nemesek egy része ezt végignézte, és amikor hazatért a saját uradalmába, az volt a dolga, hogy igazodjon a király ítéleteihez és a hasonló ügyekben hasonló ítéleteket hozzon. Ha a király valamilyen ügytípusban nem rendelkezett, akkor ott a nemes bármilyen ítéletet hozhatott. Mivel a királynak nem volt államapparátusa, így ha a nemes el akart térni a király ítélkezési gyakorlatától, megtehette. Ha a nemes nem volt jelen a törvénylátó napokon, akkor fogalma sem volt, hogy a király mire mit mondott. Sok év elteltével pedig már senki nem emlékezett, hogy mit mondott a király. A király sem értett a bíráskodáshoz és a nemesi réteg sem. Leírni nem írtak le semmit, nem is tudtak írni, se olvasni. Ezt a szisztémát nevezhetjük emlékezet-alapú ítélkezésnek és totális káosznak is. Ez a zsarnoki önkény időszaka volt, amikor csinált valaki valamit és nem tudhatta, hogy mi lesz az ügyből a „bíróságon”. A nemesek szava rendszerint többet számított a „bíróságon”, mint a jobbágyoké. A bűnüldözés lényege: tippelgetés. Akit bedobtak megkötözve a vízbe és elmerült, az ártatlan volt, aki nem merült el, azt bűnösnek kiáltották ki. Tehát professzionális nyomozói munka helyett brutális tippelgetés ment a bűnügyek kapcsán. Leírt jogszabályok helyett emlékezet-alapú jogszabályok voltak. Az emberi emlékezet változékony dolog, ilyenre nem lehet állami működést építeni, csak káoszt. Elég lett volna átvenni az itáliai kereskedő városok joganyagát, vagy Bizánctól is átvehette volna Magyarország, évszázadaink voltak rá, de a vezetőség nem tette meg. Pár kilométerre tőlünk az országok fejlett joganyaggal rendelkeztek, de ehhez szükség lett volna az oktatás fejlesztésére, mert értelemszerűen, aki se írni, se olvasni nem tud, nem képes precíz szabályozást érvényesíteni.

Stabil államszervezet: ami a király halálakor nem dől össze (a középkorban). Stabil államszervezet hiánya meghatározta az országot: a tudás nélküli Magyarországon nem tudott senki stabil államszervezetet kialakítani (pl.: Mátyás halálakor káoszba süllyedt az ország, megint). A tehetségtelenebb vezetők ideje alatt, az ország, maga volt a káosz. Így Magyarország nem volt képes a fejlődésben maradandó eredményeket elérni (pl.: Kun László, Dobzse László). Fejlődés és utána visszafejlődés jellemezte az ország első 700 évét. Tudás és tanulás nélkül nem lehet stabil, működőképes, hosszú életű államszervezetet kialakítani, sem a fejlődésben komoly eredményeket elérni. Enélkül a kereskedelem is az amatőrök egyesülete és a társadalom is rendkívül ingatag. A tudományok oktatása nélkül nem alapozódik meg az emberi tudás: az emberek szellemekben, sámánokban, csodatevőkben és egyéb szélhámosokban hisznek, minél gyengébb az oktatás/vagy nincs oktatás, ez annál gyakoribb. A megfelelő ismeretanyag nélkül az emberek nagyon nehezen jönnek rá, hogy egy közösséget alkotnak, hogy mennyire fontos a közösségben szabályokat kialakítani. A széleskörű oktatás, a művelt társadalom a stabilitást teremt. – Ez egy olyan általános szabály, ami a mai nap is ugyanígy van.

történelmi tévképzetek eloszlatása szakmaiság és demokrácia pártja

Higiénia a középkori Magyarországon – a sötétség és a kilábalás. Az 1200-as évekre az egyház elérte, hogy a magyar lakosság hagyjon fel a fürdéssel. Az egyház elmélete szerint a víz/a tisztálkodás okozza a fertőzéseket. A lakosság 200 évnyi egyházi agymosás után felhagyott a fürdéssel. Ezzel teljesen kiszolgáltatottá vált a fertőzések, betegségek előtt. Pár évtizeden belül a pestis már tömegeket pusztított el Magyarországon. – A járványok miatt nem lehetett számottevő embert egy helyre gyűjteni. Így városok sem alakultak ki, Magyarországon évszázadokig csak idézőjeles városokról beszélhetünk 3 ezer – 9 ezer fővel, ma ezt még falunak hívjuk. A városok hiánya miatt nem tudott megindulni a kereskedelem fejlődése sem, hiszen pont a városok lehettek volna a kereskedelem központjai. Jó példa erre az olasz kereskedő városok helyzete, tőlünk délre, akiktől nagyon sokat lehetett volna tanulni a városfejlesztéssel kapcsolatban (pl.: szennyvízcsatorna építését).

A oszmán megszállók hozták magukkal a fürdő kultúrát, őket nem tudták meggyőzni a keresztény egyházak, hogy fürödni rossz dolog. De a oszmán fürdőkultúra csak átmenetinek bizonyult, a harcokban, a törökök kiűzésekor ez eltűnt, de maga a fürdés szokása elkezdett visszatérni. Az 1700-as évek Habsburg megszállásával jutott el Magyarországra az ivóvíz tisztításának gyakorlata.

A büntetések végrehajtása is, a középkorban, a barbarizmuson alapult: csonkítások, halálbüntetés. Például: a boszorkányüldözések Magyarországon Könyves Kálmán után is folytatódtak. Ezeknek a pereknek a lényege, hogy egy nem létező dolog (boszorkányság) miatt számos nőt és férfit fogtak perbe. Az egyház ezzel próbálta a szabad gondolkodókat megfélemlíteni, eltenni láb alól. A legszebb nőket is üldözte az egyház, mert az egyház a totális férfiuralmat hirdette, az igazán szép nők pedig veszélyesek voltak a férfiuralomra. A boszorkánysággal vádoltak egy kis részét felmentették, a többség börtönbe került, kis részüket kivégezték. Tehát akár nem létező dolgokat is bűncselekménynek nyilvánítottak, semmi nyomozás, semmi professzionális tárgyalás és számos börtönbe zárt és kivégzett ember.

Az egyházak szerepe: a férfiuralomra törekvő katolikus egyház a női hatalmat nem tűrte el, így a magyar nők a katolikus egyháznak célpontjai és áldozatai lettek. A boszorkányüldözés mellett más évszázadokon át tartó szerepe is volt az egyháznak Magyarországon: övék voltak a szociális ügyek, mint az árvaházak, zárdák fenntartása, éhezőknek segélyek eljuttatása, a gyógyítással próbálkozás. De ezek az intézmények nem voltak átfogóak, az egészségügyi ismereteik pedig teljesen tudománytalanok voltak, úgyhogy ott csak kuruzslás ment. A társadalom tudatlanságát gyakran fokozta az egyházak hatalommániája, elnyomó viselkedése, például a tudományok fejlődése terén. Amikor a társadalom fellázadt a középkorban, nem volt ritka, hogy a papokat is elzavarták, vagy meggyilkolták. A fürdés egyház általi betiltása még ennél is sokkal pusztítóbb ötletnek számított. Csak tovább növelte a társadalom dühét, hogy hamarabb épített az állam egy új templomot, mint hogy a szegényeket házakhoz juttatták volna. Az egyházak vagyonfelhalmozása gyakran népharagot szült. – Az 1789-es francia forradalomnak is célpontja volt a papság, mert fontos szerepet játszottak az egyházak az elnyomó társadalmi rend fenntartásában, a középkor életben tartásában. Mivel a papok remekül elsajátították az érzelmi manipuláció eszközeit, így több helyen nem csak feloszlatták a rendjeiket, hanem meg is ölték őket, hogy ne tudjanak visszakapaszkodni újra a vezetőrétegbe. Oroszországban az 1900-as évek elején ugyanez történt. Minél tovább húzódott a középkor lezárása egy adott országban, annál több gyűlölet halmozódott fel a társadalomban az egyházakkal szemben. Albániában csak az 1900-as évek közepén zárult le a középkor, ott emiatt szétzavarták az egyházakat, a papság egy részét megölték és még a vallásosságot is betiltották. Kínában is jelentős támogatottsága volt az egyházak felszámolásának az 1900-as évek közepén. – A brutális változásokkal többek között az volt a probléma, hogy brutális alakok kerültek hatalomra. Akik más eszmékkel, de ugyanolyan brutálisan bántak az emberekkel, mint az előző vezetőréteg. Tehát azok az országok voltak a szerencsések, ahol erőszakmentes volt a középkor lezárása. Például Észak-Európa országaiban a modern korra szinte teljesen megszűnt a vallásosság, ezzel megszűnt az egyházak hatalma, de ez nem járt semmilyen erőszakkal. Észak-Európa országai ezért nem hullámzóan, hanem egyenletesen fejlődtek és nem kerültek hatalomra brutális alakok. Magyarország a középkorban speciális helyzetbe került: az Oszmán Birodalom nyomulása miatt a magyar vezetőség nem tudott a reformáció ellen fellépni, Debrecen városát a kálvinista Rómaként emlegették, mert ez lett a reformáció egyik központja. A reformáció másik központja Erdély, ahol szintén nagy fokú volt a vallási és nemzetiségi tolerancia: az ortodox vallás, a katolikus vallás, a reformációból létrejövő számtalan kis felekezet, a zsidók, a ruszinok, erdélyi németek (a szászok), a magyarok, a cigányok, a románok és olyan kevert csoportok, akik az oszmán hódítás elől menekültek Erdélybe, mind meg kellett, hogy férjenek egymás mellett. A nemzetiséghez tartozásnak akkoriban még nem volt nagy jelentősége, a vallási béke tartós volt.

Kiépített úthálózat hiánya: a kiépített utakat szintén el lehetett volna lesni Bizánctól vagy az olasz kereskedő városoktól, de nem tették meg. Ezért Magyarországon, az 1800-as évekig csak földutak voltak, tehát kitaposott ösvények, kövesutak nem. A földútról azt kell tudni, hogy néhány csepp eső sártengerré változtatja, egy hosszú esőzés hetekre elvágta az országban a kereskedelem működését. Ha nem volt eső, akkor is sokkal lassabb volt földúton szállítani, mint kikövezett vagy lebetonozott útszakaszon. A lassú közlekedés és a gyakori járványok fontos oka: az óriási területet lefedő mocsárvilág Magyarországon. Ennek a helyzete is csak az 1800-as években rendeződött, akkor csapolták le a mocsarakat. A mocsarak nagy kiterjedése miatt kerülővel lehetett eljutni egyik pontból a másikba. A mocsarak szúnyoginváziója miatt is gyakran törtek ki járványok. Továbbá állandó híd se volt Magyarországon. A folyók, tavak és mocsarak országában nagyon kellettek volna az állandó hidak, hogy gyors és egyszerű legyen a közlekedés.

filmesített történelemoktatás szakmaiság és demokrácia pártja

Térképészet hiányosságai Magyarországon: a magyarországi térképészet még az 1500-as években is komoly gondokkal küzdött, a térképek olyan súlyosan pontatlanok voltak, hogy 100 km-es tévedés sem volt ritka bennük. Így nem igazán lehetett tervezni, vagy átlátni egy országot, hogy még a vezetőségnek sem volt róla pontos térképe.  

A kereskedelem további nehezítő tényezői voltak a belső vámok és a fosztogatások. Mivel a vezetőség nem kezelte a szegénység problémáját és nem fejlesztette érdemben az országot, így sokan álltak bűnözőnek. – Ezt barbár büntetésekkel és tippelgetéssel próbálták orvosolni.

Lakhatási körülmények: a lakhatási körülményeket is ábrázolni kell, nem idealizált stílusban. Lakhatás a szegényeknek, a középrétegnek és a vezetőségnek: honfoglalás előtt, honfoglalás után közvetlenül, az Árpád-ház végén, a török megszállás előtt és a török megszállás utáni években.

Összefoglalás: a vezetőség, amikor béke volt, a pénzt nem utak, szennyvízcsatornák, ivóvízcsatornák, egyetemek és egyéb létfontosságú fejlesztésekre költötték, hanem fényűző élettel felélték a pénzt vagy újabb háborúkba mentek bele. Továbbá a békeidőt se használták arra, hogy megfelelő minőségű törvényeket hozzanak és több uralkodó nem is próbálta meg távol tartani az országot a háborúktól. (Ősi kínai mondás: az a legjobb háború, amiből kimaradunk.) Ennek következtében nem alakult ki megfelelően fejlett ország, ami nélkül egy védekező háború is teljesen kimerítette az ország erőforrásait. Történelmünk évszázadokon át katasztrofális vezetői döntésekről szólt. Egyedül IV. Béla, a két Anjou uralkodó, továbbá Zsigmond és Mátyás volt, akiknél valamiféle komolyabb fejlődés történt. Végig jelentős probléma, hogy mindenki állandóan hatalmi kérdésekkel volt elfoglalva, pedig jól sikerült fejlesztésekkel sokkal nagyobb hatalmuk lehetett volna, mint egy koldusszegény társadalomban.

A fenti szempontok alapján 9 db dokumentumfilmet kell készíteni a középkori Magyarországról: 1.) Szent István 997-től 1038-ig. 2.) Magyarország Könyves Kálmán uralkodásának végéig, 1116-ig. 3.) Magyarország 1117-től a tatárjárásig. 4.) A tatárjárás. 5.) Magyarország 1241 után az Árpád-ház kihalásáig. 6.) 1302-től a vegyes-házi királyok Zsigmondig, tehát 1387-ig. 7.) Zsigmond uralkodásának elejétől Mátyás királyig, 1458-ig. 8.) Mátyás királyról. 9.) 1490-től 1526-ig a Jagelló-ház. Ezután:

Középkori problémák következményei: Amikor az Oszmán Birodalom 1526-ban megtámadta Magyarországot, egy instabil, fejletlen országot talált. A mohácsi csatában meghalt a király, emiatt az instabil államszervezet kártyavárként omlott össze. A király halálának hírére anarchiába süllyedt az ország, megkezdődtek a fosztogatások országszerte, amit magyarok csináltak magyarokkal szemben. Az Oszmán Birodalom pedig akkora részt hasított ki Magyarországból, amekkorát akart. Amikor tartóssá vált az oszmán megszállás egyes területeken, azok újra produkáltak kisebb fejlődést, de amikor az 1600-as években megindultak a harcok az Oszmán Birodalom kiűzéséért, akkor az ország annyira lerombolódott, hogy mindent a semmiből kellett kezdeni (megint). A diákok számára ebből az következik, hogy amit 1700-ig megtanultak, az semmit nem ér, használhatatlan ismeretanyag.

kevesebb több az új történelemoktatási felfogás szakmaiság és demokrácia pártja

Ezért, ahelyett, hogy Magyarország középkori történetével hosszan sokkolnánk a diákokat, érdemes mellette jóval nagyobb teret adni a korszak jó példáinak: az arab térség felvirágzása, dél-amerikai kultúrák felvirágzása, Kína fejlődése, India fejlődése, az Oszmán Birodalom új szemszögből: Oszmán kereskedelem és befolyásnövelés az Indiai-óceánon. Európa első középkori demokráciái: Man-szigetek és Izland. Az olasz és észak-német kereskedőállamok fejlődése. Inkább azt hangsúlyozzuk, hogyan lehet fejleszteni egy országot, ahelyett, hogy csak rossz példákat mutatunk. A lényege, hogy a diákok megértsék a fejlődés alapjait. A demokrácia kezdeteit, az infrastrukturális fejlesztések alapjait. Iszlám térség: Irán és környékén Gázán Ilhár uralkodásának polgári oldala (Ilhánida Birodalomban). 1295-1304 között uralkodott.

Kína i.u. 618-907 fénykorát a Tang-dinasztia alatt élte: tengeri kereskedelmi utakat nyitottak, ezzel jobb eladási és vásárlási lehetőségek nyíltak, több ember élt meg a kereskedelemből és a termelésből is. Az Arab Birodalom: a siker alapjai: belső béke, tudomány, kereskedelem, városok fejlesztése. Pl.: kereskedőknek engedélyezték, hogy az ellenséges Nyugat-Európába és Nyugat-Ázsiába utazzanak és kereskedjenek. Bemutatni a fejlett városi kultúrát. A találmányaikat és a tudományos ismeretek megszerezték az arabok a görög klasszikusokról.

1526-1699: az volt a szerencsénk, hogy Szulejmánt már csak lusta, motiválatlan szultánok követték a hatalomban, így Magyarország sosem tűnt el teljesen, megmaradt északon, nyugaton és a törökök részleges szövetségeseként keleten. Erről az időszakról 4 dokumentumfilm elég: 1.) Oszmán Birodalom térnyerése Magyarországon, az 1568-as drinápolyi békével bezárólag. 2.) 1569-tól a bécsi békéig, tehát 1606-ig. Reformáció, Erdély fejlődése stb. 3.) 1607-től a vasvári békéig, tehát 1664-ig. 4.) 1665-től 1699-ig, az oszmán csapatok kiűzéséig.

Le kell számolni azzal a jól csengő történelmi hazugsággal, hogy megvédtük Európát. Nem tudtuk sem önmagunkat megvédeni, sem Európát. Az Oszmán Birodalom háborúba keveredett Lengyelországgal, Bécset három alkalommal is ostrom alá tudta venni az Oszmán Birodalom serege. Bár voltak olyan kisebb területei Magyarországnak, ami végül nem került az oszmánok kezébe, de ettől még nem tudtuk megvédeni Európát. Már csak azért sem, mert Európa a Boszporusznál kezdődik, addigra több 100,000 km2-t tudtak elfoglalni Európából, mire ideértek.

Egy másik fontos elvet is bevezetünk a történelemoktatásba: nem csak a háborúkról tanítunk, hanem a békekötésekről is. Jelen pillanatban valódi békekötésről nem tanít részletesen a történelemkönyv. Több Habsburg – Oszmán békekötést is részleteiben érdemes tanítani, hogy hogyan készítették elő, hogyan kötötték meg, és hogyan hajtották végre. Egyrészt azért is fontos, mert történelmileg egy korszakot zárt le és egy másik korszakot indított el. Másrészt ez emberileg ezerszer felemelőbb, mintha csak a háborúkat mutogatnánk.

Európa polgárosodásáról is kell egy film: Magyarországon a polgári réteget, kis részt a városlakók alkották, nagyrészt az alsó és középnemesség és a legmódosabb parasztság.

Az 1700-as évekre, egyre szélesebb körben megjelent a polgárság. „A polgár a maga ura kívánt lenni: már nem alattvalóként, hanem állampolgárként viselkedett. Részt követelt magának a politikai döntések befolyásolásában, ám ehhez információkra is szüksége volt.” Az újságok őt látták el politikai hírekkel. (Idézet: Bajomi-Lázár Péter – Média és társadalom c. könyve)

A 18. század végének Európájában, a nyomtatás második forradalmának hajnalán, szinte egyáltalán nem voltak a szó mai értelmében vett nemzetek. Helyettük mintegy 330 különböző országra, városra és autonóm területre oszlott a földrész. Ez az 1789-es francia forradalom idején a mai Franciaország határain belül élő lakosság több mint felének más volt az anyanyelve, mint a francia: a flamand, a breton, a korzikai, a dél-francia, a katalán, a baszk.” Svennik Hoyer, 2001: 33-34 (Idézet: Bajomi-Lázár Péter – Média és társadalom c. könyve)

A magyarok középkori történelme után, jöhetnek a nemzetközi jó példák. Utána pedig lendületesen nekifoghatunk a modernkor kezdetei időszakának, az 1700-as éveknek. Ekkorra már érthető lesz a diákoknak, hogy miért voltak fontosak Mária Terézia reformjai és II. József megvalósított reformjai is: földmérés, mezőgazdaság modernizációjának központi elősegítése, az oktatási reform, a bürokrácia kiépítése stb. És ezzel már el is jutottunk a modern korba, a modernkori Magyarországra: a nyelvújítás, ami megalapozta a magyar nemzet egységes létrejöttét. Ez alapozta meg a reformkort. Mária Terézia oktatási reformja, az általános jellegű oktatás→ képzett magyar vezetőréteg→ nyelvújítás→ a modern magyar nyelv és a képzett vezetőréteg → növekvő politikai aktivitás → öntudatra ébredő társadalom – ez maga a reformkor. A reformkor pedig az 1848-as áprilisi törvényeket alapozta meg. Az pedig a polgárosodást. A reformkor a kereskedelmi fejlődést is megalapozta, ahogy a társadalmi és jogi fejlődést is. A reformkor alapozta meg Magyarországon a demokrácia létrejöttét. Magyarország első demokratizálódási folyamata 1848-ban indult meg. A reformkorban alapozódott meg a mai modern Magyarország.Tehát az 1700-as évektől kezdve már messze nem olyan sokkoló az ország történelme és tanulságosabb is, mint a középkor erőltetése.

Általános iskola ötödik az őskor és ókor. Utána fél év a magyar középkor, utána fél év a külföldi jó példák. Utána jöhet hetedikben a magyar történelem 1700-tól 1914-ig, hetedik utolsó hónapjában jó példák a világban 1700-1914-ig gyorsított verzióban. Nyolcadik osztály kétharmadában Magyarország 1914-1945-ig. Utána jó példák a világban 1914-1945 között. Középiskolában pedig a hidegháború és a rendszerváltás utáni időszak.

Például 1700 után így érdemes folytatni: nem verték le a Rákóczi szabadságharcot, időben sikerült megegyezni a Habsburgokkal. A Rákóczi szabadságharc elérte eredeti céljait: Magyarország nem olvadt be a Habsburg Birodalomba, megőrizte a magyar nemesség a hatalmának jelentős részét, biztosították a vallásilag megosztott Magyarországon a vallásszabadságot, amnesztiát kaptak a forradalomban résztvevők. Utána Magyarország egy olyan ország megszállása alá került, amit stabil államszervezet működtetett, tehát egy-egy Habsburg uralkodó halálával nem süllyedt káoszba az ország. De az osztrákok sem jeleskedtek Magyarországon útépítésben, városfejlesztésben, fejlett joganyag kialakításában. Egészen 1740-ig kellett várni, hogy végre olyan uralkodó kerüljön a Habsburg trónra, aki foglalkozott Magyarországgal. Az oktatást Mária Terézia hozta el Magyarországra – általánosan kötelezővé tette 6 osztály elvégzését. A magyar vezetőréteg Bécsben taníttatta a gyerekeit. Az oktatással megalapozódott az a művelt réteg, ami tehetséges magyar politikusokat termelt ki: Kossuth Lajos (középnemes, jogász), Széchenyi István (főnemes, középfokú végzettségű), Batthyány Lajos (főnemes, jogász), Deák Ferenc (nemes, jogász – Győri Királyi Jogakadémia) stb. Nem csak írni-olvasni tudtak, de ők maguk is könyveket, újságcikkeket írtak. Vége lett az analfabéta, semmihez sem értő politikai vezetők korának. Az új, művelt politikai vezetőréteget iskolázott államapparátus vette körül. A vezetőség színvonala az 1700-as évek második felétől meredeken emelkedett.

általános iskolában nem vesszük végig az egész történelmet szakmaiság és demokrácia pártja

Mária Terézia 1740-től 1780-ig uralkodott. Róla, főleg a magyarországi hatásáról 2X40 perces dokumentumfilmet csináltathatunk a diákoknak. Következetesen kereste az új tanácsadókat, új tehetséges vezetőket a politikában, mert aki széleskörű reformokat akar, annak motivált, új, kreatív emberek kellenek. 1749-ben elindult a nagy igazgatási reform, ebből ami tartós eredmény lett, az kell a tananyagba. 1761-ben államtanács jött létre, hogy a politikai döntéseket szakmai irányítás vegye körül – tehát professzionalizálta a politikát. Állami oktatás erősödött, egyházi hatalom csökkent. A magyar nemesség továbbra sem volt hajlandó adózni, így a jobbágyokra hárult minden pénzügyi teher. Egyrészt így érthetőek a parasztlázadások, másrészt érthető Mária Terézia népszerűsége is, aki szembe szállt a magyar nemesek adómentességével. Értelmi szintben a reformkorra jutott el oda a nemesség jelentős része, hogy ideje felszámolni a nemesi adómentességet, ehhez is kellett a nemesek műveltségének növekedése.

Mária Terézia utódja a hatalomban, aki tovább vitte és fejlesztette a reformokat II. József – róla is kell egy db 40 perces dokumentumfilm magyar szemszögből. (Utána I. Ferenc és V. Ferdinánd jött, de ők semmi értelmeset nem tettek Magyarországért, róluk nem kell film.) Ide jönnek a filmek a két Széchenyi és József Antal munkásságáról. Egy film Magyarország első demokratizálási kísérletéről: tehát az áprilisi törvényektől, a szavazójog kiterjesztésén át az 1849-es törvénykezésig. A választójogot azonnal kiszélesítették 1848-ban: vagyoni helyzet és iskolázottság alapján még kizártak sokakat, de így is a magyar választójog volt az akkori Európa legszélesebb tömeget érintő választójoga, tehát Magyarország lett a korszak legdemokratikusabb országa Európában. A legalább negyed telekkel rendelkező parasztok is választójogot nyertek. A törvényalkotás 1849-ben odáig jutott, hogy a katolikus egyház sok évszázados uszítása ellenére, a zsidó vallást egyenjogúsították/a bevett vallások közé emelték – szintén Európában először. Romák is csatlakoztak a forradalomhoz. 1849-ben, Európában először ismerte el egy állam, a nemzeti kisebbségek széleskörű jogosultságait. Ezzel Európában messze a legfejlettebb demokrácia jött létre Magyarországon 1849-re. A szerbek és a horvátok lényegében kiváltak, így a határok sokkal pontosabban fedték a nemzetiségi határokat.

Egy külön 40 perces dokfilm a harcoknak 1848-49-ben. Nagy hangsúllyal tisztázni azt, amit eddig nem igazán sikerült: 200,000 orosz katona érkezett a 160,000 fős osztrák hadsereg támogatására. Az oroszok további 300,000 katonát állítottak Magyarország határára. A magyaroknak mindezzel szemben 170,000 katonája volt és a nemzetközi porondon egyedül maradtunk, addigra már mindenhol leverték a forradalmakat. Görgei reális döntést hozott, a magyar hadsereg letette a fegyvert, de nem az osztrákok előtt, hanem az oroszok előtt. Ezzel Görgei még utoljára megalázta a Habsburg elnyomókat. (Csak hogy végleg továbblépjünk a Görgei az áruló című hazugságon.) Az 1848-49-es forradalmi hullám egyetlen országban ért el átütő sikert: Dániában, Dániában azóta demokrácia van.

Kövi film: az átmenet a monarchiáig: igazgatás modernizációja, jobbágyfelszabadítás, központosítás, passzív ellenállás, és a kiegyezés főbb tartalma. Monarchiában: Két téma = egy-egy film: Közlekedés és kereskedelmi fejlődés. Oktatás és igazgatás fejlődése. Városfejlődés és vidékfejlődés. Kultúra és kisebbségek helyzete. Társadalom anyagi helyzete és a szegények lázongásai: Magyarország vezetősége a kiegyezés 1867 óta a szegényekért semmit nem tett külön több mint 20 évig. Az ország a vasútépítések, folyószabályozás, városfejlődés miatt gyorsan fejlődött. De az 1880-as években vége lett a nagy folyószabályozási munkálatoknak, a gabona ára is csökkent, ez a parasztság nagyon sok tagját lehetetlenítette el. A mezőgazdaság gépesítése miatt is csökkent a munkahelyek száma. Emiatt a 3 tényező miatt nagyot nőtt a szegények száma. A vezetőség viszont semmit nem akart tenni a szegényekért. Ezért a parasztok országos aratósztrájkokat szervezetek, hogy kikényszerítsék a szegényekkel való erősebb törődést. Az 1890-es években a mezőgazdaságot megbénították a sztrájkolók, így cselekvésre kényszerült az elit a szegényekért. 1898 és 1900 között a munkások érdekeinek jobban megfelelően szabályozták a munkavállalók szerződéseit a mezőgazdaságban. 1902 és 1912 között létrehozták a baleset és betegbiztosítást a mezőgazdaság szegényeinek és a nyugdíjjáradékot is, ezt fedezendő összeget nem csak a munkásoktól, hanem a munkaadóktól is elvették, ezzel csökkentve a szegények pénzügyi terheit. 1907-ben az egyik legkiszolgáltatottabb réteg, a cselédek gyógykezeléséről is gondoskodtak, amit a munkáltatónak teljes egészében fizetni kellett. 1907-ben elfogadták a törvényt, ami pénzt biztosított a mezőgazdaság nyomorgóinak, hogy lakásokat kaphassanak, ezzel jelentősen nőjön az életszínvonaluk. Egyik intézkedés se volt átfogó jellegű, az egész országra, minden szegényre nézve. Ezek voltak az első lépcsők az általános betegbiztosítás, és a széleskörű lakásépítés előtt. Ezek természetesen a szegényeket hozták jobb helyzetbe, a vagyonosaknak nem kellett állami segítség, ők önmaguknak mindig mindent ki tudtak fizetni: nyugdíj, egészségügyi ellátás. Ezért is probléma az, hogy ha az ország vezetősége lényegesen jobban él, mint a társadalom átlag polgárai, mert nem tudják átérezni a többiek helyzetét. A Monarchiában ezért kellett 15-25 év és tömeges sztrájkok, hogy a vezetőség közel negyed század után felfogja, hogy valamit tenni kellene. Magyar történelem első átfogó sztrájkjairól van szó, érdemes képileg megmutatni, példát állítani, hogy a lakosság hogyan tud békésen kiállni magam mellett.

Politika színvonalának fejlődése, majd pedig befagyása, háború előszele és a háború céltalansága magyar részről. Miért volt fontos Európa sok országának vezetőrétege számára, hogy háborút robbantson ki a békés és gyorsan fejlődő kontinensen? Európában, 1848-ban volt utoljára jelentős erőszakhullám, ezt követően nagyrészt békés és töretlen fejlődés vette kezdetét. Az addigi vezetőréteg nemesekből és az egyházi vezetőrétegből állt. 1848-as polgári forradalmak után a polgári fejlődés következett: a parasztság szabadabb lett, jelentősen nőtt a városok lakosságszáma. De a városlakók fölött a nemességnek semmi hatalma nem volt, az egyházak sem tudtak mindenkit ellenőrizni a városlakók között. Az 1900-as évek elejére egész Európában gyönyörű nagy városok épültek ki, vidéki emberek is esetenként meg tudtak élni önálló vállalkozásaikból. De a vidékieket az egyházak még templomba járásra tudták kényszeríteni, sokuk fölött a földesurak rendelkeztek és a vidékiek nagy része szegény volt. A városokban élő emberek szabad polgárok voltak, az ő kezükben sok pénz és nagy hatalom volt. Ezt a nemesi vezetőség gyűlölte, az egyházi vezetőség is rettegve nézte a hatalmának elvesztését. Ez volt a helyzet Angliában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Osztrák-Magyar Monarchiában, Olaszországban, Hollandiában, Oroszországban. Ezért mind az egyházi, mind a nemesi vezetőrétegben óriási támogatottsága volt az első világháborúnak, konkréten ők vitték bele az említett országokat a háborúba.

társadalmi öntudatosságot is tanítunk az oktatásban szakmaiság és demokrácia pártja

Magyarországon a parasztok között 1910-ben 36% volt az analfabéták aránya, addig a munkások között 12%. Tehát a munkásság lényegesen tanultabb volt, ezért sokkal öntudatosabban tudta képviselni az érdekeit. A munkásokat tömörítő szakszervezetek és kommunista/szocialista pártok nem támogatták, hogy a nemesi és egyházi vezetőréteg lerombolja az első világháborúval az addigi eredményeket. Például: az anglikán egyház vezetője az angol katonákat a németek teljes kiirtására bíztatta. Mindkét oldalon papok ezreit küldték a frontra, hogy gyilkosságokra bíztassák a katonákat. Német és francia oldalon is azt hangoztatták a papok, hogy a másik fél ellen keresztes háborút vívnak a katonák és, hogy ölni pozitív dolog. Amelyik pap emberi tisztességet mutatott fel és nem szólította fel a katonákat gyilkosságokra, azokat a papokat azonnal eltávolították a frontról (nem voltak sokan, akiket el kellett távolítani, a legtöbben támogatták az első világháború őrületét). George Orwell: „A háborút nem Eurázsia vagy Kelet-Ázsia ellen vívják, hanem megőrizzék a fennálló társadalmi rendet.” Ebben az esetben: ha a városok lakossága a háború miatt meghal, akkor megőrizték a fennálló társadalmi rendet. Ha az ország, a háborúra költi el minden pénzét, márpedig minden hadviselő fél, minden pénzét a háborúra költötte el, akkor az emberek nyomorba süllyednek. Ez azért jó, mert aki szegény, ki van szolgáltatva a vezetőrétegnek. Ha a háború miatt újra nagyon sok lesz a szegény, akkor visszatér a régi rend. Az első világháború kirobbantásához és menedzseléséhez, milyen mértékű rosszindulat kellett? Ha kitör egy háború, és látom, hogy milliók halnak meg, akkor nem állítom le? Mikor fejlődött jól az ország? Amikor béke volt. Mikor pusztult el az ország? Amikor háború volt. Ha valaki a hazát akarja szolgálni, az tartsa távol az országot a háborús részvételtől. Ez egy olyan fontos tanulság, amit az első világháború végén nem vonták le, úgyhogy utána 24 évvel jött is a 2. világháború.

1914-1918: Az első világháborút nem úgy tanítjuk, ahogy a tábornokok látták, hanem ahogy a benne harcolók: Alfred Joubaire hadnagy, a francia hadsereg tisztjének halála előtti utolsó bejegyzése: „Az emberiség megőrült! Biztos, hogy őrült, józan ember ilyen dolgokat nem követ el. Mészárlás. Horror. Vérontás. Nem találok jó szavakat azok kifejezésére, amiket látok. A pokol sem lehet ilyen rettenetes. Az emberek megőrültek!”
Például: a Monarchia hadserege emberiségellenes bűncselekményt követett el Szerbiában civilek tömegeinek lemészárlásával.

Utána 1919-1920 még egy dokfilm: Vereség okai: gyakori oka a birodalmak összeomlásának, hogy a vezetősége belemegy olyan háborúba, ami végül a birodalom összeomlását eredményezi. Miért teszik? Nagyzolási mánia, arrogancia, nagyképűsködés, rombolás imádata (destruktív viselkedés a vezetőségben). Sok birodalomban addig is rutinszerűen áldozták fel a lakosságukat, így a legtöbb birodalom bukása a szokványos viselkedésként kezdődik. A magyar vezetőség mindenféle kényszer nélkül beléptette és bent tartotta Magyarországot a háborúban. Igazából csak presztízs indok volt a belépésre. Ezzel a lépéssel a birodalom összeomlott. A presztízs okból indított háború és az abból jövő birodalmi bukásra példa az ókorban a Perzsa Birodalom, ami lényegében presztízs okból próbálta megszerezni Görögországot, de a görög városok Nagy Sándorral az élükön úgy elverték a perzsákat, hogy az egész birodalom szétesett. Ugyanerre a presztízsháborúzásra példa a Napóleon-féle Franciaország, ami addig ment újabb és újabb háborúkba, amíg bele nem bukott. Harmadik példánk Spanyolország, ami újabb és újabb területeket akart megszerezni az amerikai kontinensen, de végül összetalálkozott az USA-val és súlyos vereséget szenvedett az Amerikai Egyesült Államoktól 1898-ban, ezzel teljesen megszűnt a spanyol gyarmatbirodalom. Vagy például a modern korban a Szovjetunió lerohanta Afganisztánt és ez az értelmetlen lépés a szovjet összeomlásnak kulcsfontosságú oka lett. A birodalmak vezetősége nem tudta felmérni, hogy az országuk mire képes, de erőt akartak felmutatni. A birodalmi működés lényege több társadalom azonos időben történő elnyomása. Törvényszerű, hogy összeomlik a birodalom, mert nincsenek racionális alapjai, az emberek szabadságra törekednek és végül szabaddá is válnak. Ha sikeres a birodalmi működés, nagyképűvé válik a vezetősége és ez okozza a bukást, ha sikertelen a birodalom, akkor ez okozza a bukást. Volt olyan birodalom, ami annyira gyenge volt, hogy a vezető halálával szét is esett, ilyen volt a Nagy Sándor-féle ország. Van olyan birodalom, aminek a vezetői ellustultak és ebbe buktak bele, ilyen volt az Oszmán Birodalom. Az első világháború minden birodalom buktatója volt. Az első világháborút lezáró békeszerződések idejére összeomlott a német gyarmatbirodalom, az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom és az osztrák-magyar birodalom. Franciaország és Nagy Britannia birodalmai is megsínylették az első világháborút. 1818 után, Angliában és Franciaországban is a társadalom eltávolította a nemesi vezetőréteget. A gyarmati terjeszkedésük megtorpant az első világháború emberi és pénzügyi veszteségei után, és megkezdődött a gyarmatbirodalmaik széthullása. Kanada, Ausztrália, Írország, Afganisztán, Mongólia, Egyiptom, Nepál és Irak a két világháború között függetlenedett az angolok és franciák gyarmati elnyomása alól. A mai India, Pakisztán és Banglades (az akkori Brit India) lényegében az első világháború után vált függetlenné, Gandhi mozgalma juttatta el ezt a területet a függetlenségig. Ez volt az angol gyarmatbirodalom leglényegesebb területe, enélkül az angoloknak semmivé foszlott a hatalma. Az angol és francia gyarmati rendszer bukásának okai a már említett katonai és pénzügyi veszteségek mellett: 1. A gyarmatokról hozatott katonák, az első világháborúban, látták, hogy a fehér uraik verhetőek katonailag, sokan miután hazatértek eredeti hazájukba, kamatoztatták az Európában megszerzett katonai ismereteiket és a gyarmatosítók ellen fordultak. 2. A gyarmati katonák, akik bent maradtak a hivatásos hadseregekben, ők már sokan altisztként tértek haza a gyarmatokra, és amikor az adott országban összeomlott a gyarmati rendszer, az angol és francia tisztek távoztak a hadseregből, akkor a helyiekből álló altisztek beléptek a helyükbe és azonnal önálló hadsereget szerveztek. 3. Angliában és Franciaországban mivel megtört a nemesi vezetőréteg hatalma, így már kevesen maradtak, akik a vezetőségben a gyarmatosítás folytatása mellett álltak volna ki. 4. Gandhi mozgalma reményt adott és példaértékű volt a többi gyarmati társadalom számára is. Ez az összes többi gyarmat felbomlására is katalizátorként hatott.

Birodalmi bukással nem voltunk egyedül: az első vh-ban az egyik szövetségesünk, az Oszmán Birodalom is megszűnt létezni. Az Oszmán Birodalom és a Monarchia bukása között több közös is volt: az első világháború után Törökország területén folytatódtak a harcok, ahogy Magyarország területén is. Az Oszmán Birodalmi fővárost is elfoglalták ellenséges csapatok, ahogy az 1. vh után Budapestet is. Az Oszmán Birodalomban is megszüntették az uralkodói címet (ott szultán), ahogy Magyarországon is ki lett mondva a Habsburg ház trónfosztása (itt a királyi cím szűnt meg). Az Oszmán Birodalommal is szembefordultak az addig elnyomott nemzetiségek (arabok, örmények, bulgárok, görögök), ahogy a magyar elnyomókkal is szembefordultak (szerbek, szlovákok, románok, horvátok, szlovének, ukránok). Az első világháborút lezáró időszak után Törökországban és Magyarországon is modernizációs kísérlet kezdődött. Törökországban és Magyarországon is a modernizációs kísérlet egyszemélyi diktatúrába fordult (törököknél Kemal Atatürk lett az egyszemélyi diktátor, magyaroknál Horthy Miklós). Az utak elválnak: volt egy különbség a török és a magyar vezetőség között, a török vezetőség realista volt és nem követelte vissza az elveszett területeket, a magyar vezetőség nem volt realista, úgyhogy visszakövetelte a területeket. A realizmus miatt a törökök semlegesek maradtak a második világháborúban, addig a magyar vezetőréteg belevitte az országot a világtörténelem legpusztítóbb konfliktusába, hogy területeket szerezzen vissza.

Az első világháború nemzetközi következményei. A „győztesek” sorsa: Angol Gyarmatbirodalom és a Francia Gyarmatbirodalom elkezdett széthullani. Az angol és francia elit az 1930-as évekre elvesztette a hatalmát a saját társadalmaik fölött. A vesztesek sorsa: Orosz Birodalom, a Német Gyarmatbirodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Ottomán Birodalom bukása és ami ezután jött 1939-ig (a törököknél mehetünk tovább is, ők már úgyse fognak többet szóba kerülni). Az 1830-as és 1848-as európai forradalmi hullámok keretében minden európai társadalmon belül meggyengült az elit (nemesség és az egyházak hatalma- polgárosodás). A társadalom alsó rétegeinek az életkörülményei javultak, az elit (nemesek, egyházak) már nem tudtak mindent kisajátítani. Az 1900-as évek elejére a munkásság Nyugat- és Közép-Európában a szakszervezeti mozgalmaival, növekvő öntudatosságával, a parasztok között terjedő agrárszocializmussal egyre jobban veszélyeztette a nemesi és egyházi érdekeket. Az agrárszocializmus jelentése, azé a föld, aki műveli – ez az elv veszélyeztette a földeket birtokló nagy egyházakat és a földbirtokos nemesi réteget. Olyan mértékű volt a fejlődés, hogy már a növekvő középrétegnek is volt pénze ügyvédre, adótanácsadóra. Ami addig az elit kiváltsága volt, az mindenki számára reális lehetőség lett. A hatalmát vesztő európai vezetőség megijedt és zsigerből tudta mit kell csinálni. Háború kell. Mivel Dániában, Norvégiában és Svédországban a társadalom addigra már felbontotta azokat a kiváltságokat, ami az elitet elitté tette, így nekik nem volt nemesi/egyházi vezetőrétegük, ami belerángathatta volna őket a világháborúba. – Azon országok ahol megmaradt a kiváltságait féltő elit, ők léptek be az első világháborúba: az Osztrák-Magyar Monarchia, az Oszmán Birodalom, Németország és gyarmatbirodalma, Anglia és gyarmatbirodalma, Franciaország és gyarmatbirodalma és az Orosz Birodalom.

A „nyertesek” sorsa 1918 után: 1.) Nagy Britannia és gyarmatbirodalma összesen 1,1-1,2 millió katonát vesztett. Ezen felül 2,1 millió katonájuk sebesült meg. Nagy Britannia elnyomása alól Afganisztán 1919-ben vált függetlenné, Egyiptom 1922-ben, Nepál 1923-ban és Irak 1932-ben függetlenedett. Az első világháború 1918-ban zárult le. Angliában rá 12 évre, 1930-ra teljesen széthullott az addigi angol elit, az arisztokrácia. 2.) Franciaország és gyarmatbirodalma: Franciaország közel 1,7 millió katonát veszített az első világháborúban. Ezen felül 4,3 millió katonájuk sebesült meg. A francia gyarmatbirodalomban is megkezdődött a gyarmati ellenállás, olyan mozgalmak, amiket a franciák már csak időlegesen tudtak elfojtani pl.: Vietnam és Niger ellenállását. Franciaországban is széthullott az elit, a gyarmatbirodalmuk majdnem teljes egésze dzsungel vagy sivatag volt, tehát hatalmi célból értéktelen, használhatatlan területek. A francia elit ebből nem tudta megőrizni a vezető pozícióját. Az első világháború miatt teljes volt a bizalomvesztés a francia társadalom szemében. – A vesztesek sorsa: 3.) Oroszország veszített 2,8 – 3,4 millió katonát az első világháborúban. Ezen felül 3,7 – 5 millió katonájuk sebesült meg. Ezután az Orosz Birodalomban polgárháború tört ki, amiben több millió ember halt meg, utána pedig Lenin vette át a hatalmat, aki újabb milliókat öletett meg. Aztán jött Sztálin, aki a világtörténelem egyik legborzalmasabb tömeggyilkosa volt. 4.) Németország 2,2 – 2,8 millió katonát veszített. Ezen felül 4,2 millió katonájuk sebesült meg. A gyarmatbirodalmukat elfoglalták az angolok. Németország kisebb területi veszteséggel megúszta. Stb. 5.) Az Oszmán Birodalom 2,8 – 3,3 millió katonát vesztett el. Ezen felül 400,000 és 800,000 közé teszik a sebesült katonák számát. Az Oszmán Birodalomból Törökország lett, egy modernizálódott elittel és modernizálódott társadalommal. Ez a mai napig megkülönbözteti őket más közel-keleti országoktól: az utolsó szultán lemondott, az angol és francia csapatok bevonultak Isztambulba. Török tömeggyilkosságok a széthulló birodalomban. Ata Türk hatalomra kerülése, modernizációja, revizionizmus elvetése, második vh-s passzivitás, fejlődés 2000-ig. 6.) Osztrák-Magyar Monarchia: 1,8-2,1 millió halott és 3,6 millió sebesült katona. Ausztria demokráciára váltott, a demokratikus Csehszlovákia és Románia létrejött. Budapest román csapatok általi puha megszállása. – Az első világháborúnak minden nagyhatalom a vesztese lett.

őszintén mutatjuk be a múlt kellemetlen eseményeit szakmaiság és demokrácia pártja

Minden birodalom és egyéb erőszakos csoport hatalmának az alapja, hogy a nagy pénzeket felélő vezetőréteg megígéri a szegényeknek, hogy ők is kaphatnak a pénzből, ha cserébe a vezetőréteg hatalmát szolgálják. Akár hivatali munkával, akár gyári munkával, akár háborúval. Egy kiegyensúlyozottan működő közösség, nem engedi, hogy elit jöjjön létre, mert akkor a közösség tagjai az elit szolgájává válnak.

Habsburgok oszd meg és uralkodj taktikája Közép-Európában és annak következményei a jelenig.

Utána 1920-1930 újabb dokfilm, ez a fejlődés és a diktatúra kiépülésének a korszaka és a nagy világgazdasági válság. Sokáig 100% körül volt az egyházak által fenntartott iskolák aránya az általános iskolai oktatáson belül, 1908-ra 70%-ra csökkent és 30%-ban már az állam működtette az általános iskolákat. Az egyházak szívesen taszították volna vissza Magyarországot a középkorba, amikor mindent ők uraltak. De visszájára sült el a próbálkozásuk: az első világháború után a frontról hazatérő férfiak gyűlölettel tekintettek a háborús uszítást végző egyházakra, csalódtak bennük és hiteltelennek látták őket. Az akkori vezetőréteg 100%-ban férfiakból állt, viszont a férfiak között megtört a vallásosság. Ennek következtében, az első világháború után folytatódott az állami iskolák térnyerése az oktatáson belül. Ennek, az lett az eredménye, hogy az oktatásban az egyházak nem tudták korlátozni a tudományos képzéseket. A tudományos képzések eredménye, hogy szinte az összes magyar Nobel-díjas ebben az új oktatási rendszerben képződött. Diktatúra kiépülése: szavazati jog folyamatos szűkülése, szabad sajtó elleni fellépés…

Utána 1930-1941-ig, egy újabb film: A Horthy-féle diktatúráról, a világgazdasági fellendülésről. Továbbá a zsidóellenes törvényekről: a Horthy-rendszer első zsidó-ellenes törvénye a numerus clausus törvény volt, ami korlátozta a zsidók egyetemekre bejutását. – A törvényt 1920-ban fogadták el, miközben Hitler csak 1934-ben került hatalomra. – Az 1938. évi XV. törvénycikk (A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról), kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál legfeljebb 20 százalékos lehet a zsidók aránya. – Meg se kezdődött a második világháború, de a Horthy-rendszer újabb kényszerintézkedéseket hozott a zsidóság ellen. – Az 1939. évi IV. tc. (A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) már elsősorban származási szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. A törvény 6 százalékban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és középiskolákban. Zsidó nem tölthetett be színházakban és médiában olyan állást, amely befolyással volt az adott intézmény szellemi irányvonalára. Az engedélyeztetésre kötelezett ipari és kereskedelmi ágazatokból a zsidókat teljesen kizárta a törvény. Ez a törvény 1939. május 5-én lépett hatályba, amikor még mindig nem kezdődött meg a második világháború. – A zsidók kimenekítése (evakuálása) helyett, a vezetőréteg megbélyegezte és származási alapon elkülönítette őket. A kormány kiterjesztette a „zsidó” fogalmát arra is, aki önmaga nem volt zsidó, csak valamelyik felmenője. Ez rámutat arra, hogy a Horthy-féle vezetőség mélyen hitt Hitler hazugságaiban, ahelyett, hogy a zsidóság menekítésére fókuszáltak volna. – 1940-től kezdve a zsidók tömegeit hurcolták munkaszolgálatba, ahol éheztették őket, kegyetlenkedtek velük az őreik, szabadtéri börtönökké váltak a munkaszolgálat helyszínei, ahol sokan életüket vesztették. Amikor a háború előre haladt, egyre több munkaszolgálatost végeztek ki. Ez már a Horthy-rendszer keretében egy kiterjedt, brutális gyakorlat volt. De Magyarország csak 1941-ben lépett be a háborúba, addigra a zsidók egyre nagyobb része volt a magyar hatóság markában. Ezzel kezdődött meg a zsidók elleni tömeggyilkosság gyilkossági spirálja. – Az 1941. évi XV. tc. (A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről) már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot. 1941. augusztus 8-án fogadták el, ez volt az első év, amikor a nácik már komoly fenyegetést jelentettek Magyarországra nézve.

Ha a magyar vezetőség nem akart volna együttműködni, mit lehetett volna tenni?

1.) Legalább 400,000 fő volt, akik a náci megszállás esetén zsidóként fenyegetve voltak. Aki maga is zsidó volt, őket egészen Jugoszlávia 1941. áprilisi megszállásáig Jugoszlávián keresztül nyugatra lehetett volna menekíteni.

2.) Aki nem lett volna hajlandó menekülni, az ő védelmükben meg kellett volna semmisíteni az összes vallási nyilvántartást a zsidóknál és a megszállók megtévesztése miatt számos nem zsidónál is.

3.) A zsidó-ellenes törvényeket el lehetett volna fogadni úgy, hogy az csak látszólagos korlátozás legyen pl.: a zsidó vallásúak számának 25%-ra korlátozása a vezetőségben, ami így nem rekeszti ki a zsidókat, hiszen nem volt annyi. Továbbá a törvény a zsidó személy meghatározásában is torzíthatott volna, hogy csak azt tekinti zsidónak, aki maga is zsidó, mindkét szülője is zsidó és minden nagyszülője is zsidó. Ráadásul ezt a csoportot már 1939 végére evakuálni lehetett volna nyugatra. Így a tiltó törvények nem korlátozhattak volna senkit.

4.) Magyarország volt a legfőbb külső élelmiszerbeszállítója a német és olasz hadseregnek. Ezt a típusú együttműködést lehetett volna a legkönnyebben megtagadni egyszerűen azzal, hogy a magyar vezetőréteg a hazai éhezők között osztja ki az élelmiszert, és nem küldi el a németeknek és az olaszoknak.

5.) A németek nem kényszerítették, hogy Magyarország üzenjen hadat a Szovjetuniónak 1941-ben. Így a Szovjetunió elleni hadjáratba is csak jóval később kellett volna bekapcsolódni, védve ezzel a magyar hadsereg egészét és védelmet biztosítva Magyarországnak egy esetleges német megszállás esetére.

Hogy mindez miért fontos? Mert ez mutatja meg, hogy a Horthy-rendszer mennyire náci-barát volt, mennyire nem volt kikényszerített a részvétel, amit Magyarország mutatott. Továbbá rámutat arra, hogy Horthy miért húzta a végsőkig a háborúból való kilépést 1944-ben, miért nem volt hajlandó komoly ellenállást felmutatni a németekkel szemben. Másrészt ez rámutat arra is, hogy miért került be Magyarország a második világháború legnagyobb emberveszteségét felmutató országai közé. Német nyomásgyakorlás, majd megszállás volt: Dániában, Norvégiában és Bulgáriában is, de lakosságuk alig pár ezer főt vesztett a második világháborúban: Bulgária 22,000 halott, Norvégia 10,000 halott és Dánia 6,000 halott.

Utána 1941-től 1945-ig újabb dokfilm: Csak Magyarország járult hozzá jelentősebben a német és az olasz hadsereg élelmiszerellátásához. Tehát nem csak a hadseregünket szolgáltattuk ki a németeknek, hanem az élelmiszereinket is. (Forrás: Agrárvilág Magyarországon 1848-2002 c. könyv) Más hadviselő felekhez képest röhejesen gyenge fegyverzete volt a magyar hadseregnek. Bicikliken tekert ki az első több mint 40,000 fő a Szovjetunióba. Egy biciklin mennyi élelmiszert, lőszert és fegyvert lehet kivinni? Gyakorlatilag semennyit. A magyar hadvezetés a biztos halálba küldte az első 40,000 katonát (az úgynevezett „gyors hadtestet”, ők gyorsan mentek a halálba). Utána semmilyen fegyver nem maradt Magyarországon, így a 100 éves egylövetű kézifegyvereket szedték elő, amik múzeumi ereklyék voltak. A magyar hadseregnek nem voltak teherautói, nem voltak tankjai, mindössze pár repülőjük volt, az meg semmire nem volt elég. Nem voltak ejtőernyőseik, ahogy szállító repülőgépeik és vadászbombázóik sem. Az a pár vadászgép, tűzésrési eszköz és alig néhány gépfegyver, mind a németektől kapott, „B” kategóriás fegyverek voltak, és abból is alig párat kapott a magyar hadsereg. A németek „A” kategóriás fegyvereit is legyőzték az angolok és egy idő után a szovjetek is, a magyar haderő meg a „B”-ből kapott pár darabot mutatóba. A magyar katonáknak nem volt sem téli ruházata, sem pokrócai, se dzsipjei, a magyar katonák már Magyarországról is úgy indultak el, hogy lovon ültek, gyalogoltak, vagy a németek szállítgatták őket. A magyar hadsereg lényegében fegyvertelenül érkezett meg a keleti frontra, éhezve, téli ruházat nélkül (Don-kanyarba, utána Voronyezsbe), 120,000 halott lett a vége. A magyar katonák már odafelé menet a saját lovaikat ették meg, annyira éheztek, visszafelé már abból se maradt. Ezután újabb 200,000 szerencsétlent küldött a szovjetek ellen a magyar kormányzat. A magyar hadtörténet legnagyobb bukása volt a Don-kanyar. Mohácsnál nagyjából 20,000 magyar katona halt meg anno, a Donnál és Voronyezsnél ennek hatszorosa.

második világháború reálisan szakmaiság és demokrácia pártja

Ha itthon tartják ezt a 440,000 katonát (akiket kinyírattak „gyors hadtest”, doni bukás és az újabb 200,000 vágóhídra küldött szerencsétlen itthon maradt volna), akkor Magyarországot senki nem tudta volna rákényszeríteni, hogy háborúba lépjen. Magyarország szuverenitását 440,000 katona védhette volna. Ehelyett a magyar vezetőség lemészároltatta őket, így amikor 1944-ben a nácik megszállták Magyarországot, már semmi védelem nem maradt a magyaroknak. A magyar állam ahelyett, hogy a zsidó polgárait menekítette volna, vagy legalább megpróbálta volna felfegyverezni egy várható német megszállás esetére, inkább elkülönítették, gettóba zárták és kiszolgáltatták őket a német tömegmészárosoknak. Plusz összesen 900,000 magyar katona esett hadifogságba a második világháborúban. Tehát 900,000 fős hadsereg várta volna (plusz 440,000), hogy Hitler 1944-ben megtámadja Magyarországot, amit így nem valószínű, hogy megtett volna (1944-ben a teljes német összeomlás küszöbén mindössze 40-50 ezer fős haderőt tudtak bevetni Magyarország ellen a németek). Így a nyugatiak nem bombákat, hanem fegyverutánpótlást dobtak volna Magyarországra. Irracionális döntések rendkívül hosszú sora jellemezte a magyar vezetőséget az egész világháború alatt. – Ahova a magyar megszálló csapatok érkeztek, több helyen azonnal elkezdtek kegyetlenkedni a helyiekkel: Kárpátalján, Vajdaságban és a Szovjetunióban. A magyar hadsereg a Szovjetunióban partizánokat üldözött, kegyetlenebb tömegmészárlásokat csinált a magyar hadsereg a Szovjetunióban, mint a németek. Sok esetben a németek is meglepődtek, hogy mennyire brutálisak voltak a magyar katonák a szovjet lakossággal szemben, ahogy az Eichmann-kommandó számára az is meglepő volt, hogy a magyar hatóságok és a magyar lakosság milyen gyorsasággal és eredményességgel gyűjtötték össze a zsidókat, amikor a zsidók lemészárlásáról volt szó. – A magyar vezetőség 300,000 magyar állampolgárt, kiszolgáltatott a német vezetőségnek azon az alapon, hogy zsidók. A magyar állami vezetés tudta, hogy a nácik megölik ezen állampolgárainkat. Egyszerre jellemezte a magyar vezetést a felfokozott nekrofília, a szadizmus, a megalománia és a szociopátiás személyiségzavar. Sokan karriert építettek: katonai vezetők a katonai „dicsőségre” hajtottak, politikai vezetők a politikai „dicsőség” lehetőségét látták, a hadi termelésben résztvevő gyárak tulajdonosai jelentős bevétel lehetőségét látták a háborúban, a hazai értelmiségi réteg pedig a zsidók kitaszításával, majd megöletésével álláslehetőségeket látott. A zsidókat örömmel jelentgették fel a szomszédaik, mert az elhurcolt zsidók lakásait utána önkényes lakásfoglalóként megtarthatták. Az egyházi vezetők megnyugvással szemlélték az általuk előkészített művet: a zsidók megölését, a konkurencia (tehát a zsidó egyház) végső kiiktatását. A legtöbb magyar, akiket zsidóként a vagonokba tereltek, sok esetben még a halálmenetek közepén is értetlenkedtek, hogy akkor most mi a probléma? Kit érdekel, hogy ők zsidók-e vagy, reformátusok, vagy katolikusok? Hát nem mindegy? 1944-ben Horthy próbálkozott egy gyermeteg kísérlettel, hogy Magyarország kilépjen a háborúból, de a kísérlet erőtlensége is mutatta, hogy amikor a diktatúra kiépítésén kellett munkálkodni, vagy a zsidók szadizásán, akkor Horthy és csapata mennyire elemében volt, mennyire tudott azonosulni a célokkal. Amikor el kellett hagyni Hitlert, az már nem nagyon akaródzott nekik. A háborúból kilépéssel nehezen tudott azonosulni ő is és a környezete is. Tudták, hogy Magyarországot háborúban kell tartani – a háború célja nem az, hogy legyőzzék Eurázsiát vagy Kelet-Ázsiát, hanem hogy megőrizzék a fennálló társadalmi rendet, ahol ők a vezetők. (George Orwell)

Magyarországon a zsidók 25%-a életben maradt. Szinte teljes egészében a vidéki zsidóság. Ez miért történt meg? Voltak olyan települések, ahol a keresztény boltosok nem voltak hajlandóak hitelbe árut adni a parasztoknak, mert nem akartak kockázatot vállalni, hogy a parasztok visszafizetik-e. A zsidó boltosok rendszerint adtak ki árukat a parasztoknak azért az ígéretért cserébe, hogy majd utólag kifizetik. Másrészt az emberi agressziót csökkenti a természet közelsége. Ezek miatt vidéken a legtöbben nem működtek együtt, sem Horthy hatóságaival, sem később a nyilasokkal, a vidékiek sok helyen elbújtatták a zsidókat.

Bulgária, Albánia és Dánia esetei mellett: Franciaországban csak 25%-át ölték meg a zsidóknak, pedig a németek már 1940-ben elfoglalták az országot. Magyarországot csak 1944-ben és mégis 3-szor nagyobb volt a halálozási arány a magyar zsidóságon belül. Miért? A normandiai partraszállás keretében 400,000 emigráns francia katona is partra szállt az angolokkal és az amerikaiakkal közösen, közben az addig 100,000 főt számláló náci-ellenes francia partizánmozgalom szintén 400,000 főre bővült, így már 800,000 francia állt szemben a németekkel és rövidesen 1,2 milliós hadserege lett a De Gaulle-féle francia felszabadító hadseregnek. Magyarországon nem volt számottevő német-ellenes ellenállási mozgalom, Magyarországnak nem volt emigráns (szövetséges-barát) hadserege, pár zsidó tudóson és értelmiségin kívül senki nem volt hajlandó emigrálni, így Magyarországnak emigráns kormánya sem volt (se emigráns kormány, se emigráns hadsereg, se partizánok). A magyar társadalom komolyabb ellenállást nem volt hajlandó felmutatni Hitler birodalmával szemben. Például, a magyar bürokraták a német megszállókat mindenben kiszolgálták 1944 és ’45-ben, a német megszállás alatt. Még tömeges felmondással sem próbálkoztak, sőt rendkívül hűségesen szolgálták a német megszállóerőket. Ezzel szemben az olaszok nem hajtották végre a Hitler által követelt zsidóellenes mészárlást, pedig az olaszok szövetségesei voltak Németországnak. Ezért Olaszországban csak a német megszállás után kezdődött meg az olasz zsidók lemészárlása, de így mindössze 15-20%-át ölték meg az olasz zsidóknak (Magyarországon 75% körül volt a veszteség-arány). Olaszországban 1945-re már 250,000 olasz partizán harcolt a németek ellen. A második vh. folyamán 650,000-700,000 olasz katona tagadta meg a németekkel való együttműködést. Az olasz társadalom jelentős ellenállást fejtett ki mind az olasz diktatúrával szemben, mind a második világháborús részvétellel szemben, mind a német megszállással szemben, mind a zsidók elhurcolásával szemben. Ebből is adódik, hogy az akkoriban 44 milliós Olaszországban összesen 500,000 ember halt meg, addig a 9 milliós Magyarországon 700,000 ember halt meg. Tehát az olasz társadalom mindössze 1,1%-a halt meg, addig a magyar társadalom 7,8%-a halt meg, aránylag közel 7-szer annyi ember. 7-szeres különbség volt aközött, hogy az olaszok minden téren ellenálltak, addig a magyarok semmilyen téren.[4] Dánia kis ország, de a dánok se voltak hajlandóak katonának beállni, se a zsidókat kiszolgáltatni és mellette jelentős békés és fegyveres ellenállás is kialakult Dániában. – A magyar vezetőréteg minden eszközzel pusztította az emberi életet: megölették a hazai paraszti réteget (amennyit csak tudtak), a munkásréteget, a zsidókat, elnyomták az értelmiségi réteget, megszállás címén lemészárolták más országok állampolgárait: szerbeket, ukránokat, orosz civileket.

A második vh-ról és azutáni helyzetről nagyon sok utólag feljavított színes felvétel van, abból bőven van mit bevágni a dokfilmekbe. Pl.: https://www.youtube.com/watch?v=a4kmRTZrgMQ

Az egész történelemoktatás fontos eleme, hogy kritikus szemléletmód alakuljon ki a diákokban a vezetőkkel szemben, mert ez az önálló gondolkodás alapja.

Mindezek után jöhetnek a külföldi jó példák a 2. vh időszakából: Dánia, Bulgária, Svédország, Norvégia, Hollandia és Ausztria. Például: Ausztriában bujtatták a zsidókat, ellenállási mozgalmat szerveztek, 370,000 halottjuk volt, ami a fele a magyarországi halálos áldozatok számának (250,000 halott katona és 120,000 civil) és ekkor jött létre az osztrák nemzet.
A második világháborúban a 130 milliós USA 420 ezer embert vesztett – jobban vigyáztak a katonáikra az amerikaiak, mint a többi fő hadviselő fél. Pedig az USA harcolt az ázsiai hadszíntéren: Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Tajvanon. Továbbá harcoltak Észak-Afrikában. 1943-ban partra szálltak Dél-Olaszországban, 1944-ben Franciaországban is partra szálltak. Elfoglalták, Észak-Afrikát, Nyugat-Európát, Dél-Európát és Észak-Európát. Így is majdnem annyi katonájuk halt meg, mint Magyarországnak.

A második világháború pszichológiája: „Az SS számos tagja a szó szoros értelmében belebetegedett a mészárlásba, sokan öngyilkosok lettek, mások pszichózisban (súlyos tévképzetek) vagy súlyos mentális rendellenességektől szenvedtek.” – Erich Fromm – A rombolás anatómiája 467. o. – Ez is jól mutatja, hogy az embertelenségnek az embertelenül viselkedőkre is negatív hatása van.

 

Általános és középiskolában kiemelkedően pozitív mintaképeket is bemutatunk a történelem tárgy keretében

Többségében milyen emberek kerüljenek be a történelemkönyvekbe? Akik tízezer számra áldozták fel kortársaikat? Vagy akik pozitív hatással voltak a társadalmukra vagy akár az emberiségre? Ma a történelemkönyvekben évszázadokat tudunk végiglapozni, hogy csak hidegvérű, destruktív alakokkal találkozhatunk. Intelligens emberekkel kell feltölteni a történelem tananyagát, olyanokkal, akiktől van mit tanulni.

Külföldi és hazai jó példák, akiknek a munkásságáról érdemes 1-1 külön filmet is leadni:

William Wilberforce az 1759-ben született, brit parlamenti képviselőként a rabszolgaság elleni kampányt vitte véghez. Többször beterjesztette a rabszolgaság eltörlését célzó törvényt a parlament elé, de elutasították. A rabszolgákkal kereskedő vállalatok lefizették a parlamenti képviselők többségét. Utána Wilberforce egy munkatársa rájött, hogy a legtöbb rabszolgákkal kereskedő, nem-angol felségjelű hajókon szállítja a rabszolgákat, így nem kell a rabszolga-kereskedelem leállításától tartaniuk. Ezt felhasználva beterjesztettek egy törvényt, mely szerint az Anglia által fizetett kalózok a semleges hajókat is támadják meg (ezt egy háború közepén tették meg, ezért senkinek nem tűnt fel). De ez elsorvasztotta a rabszolgákkal kereskedő cégeket, azok nem tudták lefizetni a parlamenti képviselőket, ekkor újra beterjesztette a törvényt, 1807-ben jóváhagyták. Addig körülbelül 30 millióan haltak meg a rabszolga kereskedelem következtében, az embertelen bánásmód miatt.

Wilberforce ellenfelei: befektetők, számos parlamenti politikus, London városa, az anglikán egyház, mely karibi földjeit rabszolgákkal műveltette meg. – Erről film: Szabadság himnusza című film. Wilberforce egy tipikus elvilágosult gondolkodót volt, más fejlesztési ügyek mellett is kiállt.

emberi kiválóságok tanítása szakmaiság és demokrácia pártja

Széchényi Ferenc 1754-ben született, 1802-ben megalapította az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Amikor a kalapos király germanizálni akarta Magyarországot lemondott minden állami hivataláról 1786-ban, hogy nehezítse az elnyomási törekvéseket. Utána Metternich elnyomási kísérlete miatt újra lemondott minden hivataláról 1811-ben. Támogatta és védte a nemzetet.

József Antal 1796-ra ide költözött és megtanult magyarul. 1796-ban ő lett a nádor, ezt a tisztséget 50 éven át töltötte be. Ő kezdeményezte Pest és Buda fejlesztését, a mai Lipótvárosi rész megépítését. Nevéhez fűződik: Ludovika Akadémia, a Gellért-hegyi Csillagvizsgáló, Német Színház, több vasútvonal építése, Margitsziget parkosítása, Városliget rendezése és a műszaki felsőoktatás megerősítése. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, mely Pest egységes, klasszicista stílusát megteremtette. Jelentős adományokkal támogatta többek között a Nemzeti Múzeum működését, Széchenyi Könyvtárat és az MTA megalapítását. Jelentős adományokkal támogatta a közoktatást, a művészeteket, a reformista polgári társaságokat és számos egyletet. Például: Magyar Gazdasági Egyletet, Kisfaludy Társaságot, a Tudós Társaságot, a Természettudományi Társaságot és a Vakok Intézetét. Rávette a császárt az 1825-ös Országgyűlés összehívására, mely az első reform Országgyűlés lett. 1838-as pesti árvíz idején irányította a mentést, utána sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Kieszközölte a kegyelmet a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak pl.: Kazinczy Ferencnek (Kazinczy a magyar nyelv modernizálója volt). 1840-ben kegyelmet szerzett a császártól Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassynak. 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Felesége alkalmazta először a piros-fehér-zöld színeket magyar nemzeti színként. Széchenyi István munkásságát részben előkészítette, sok esetben támogatta. Forrás: Magyarország története 26. rész

Széchenyi István munkásságának teljes egésze ismertetésre kerül. A Hídember című filmnél többről legyen szó. Azt tárgyilagosabban ki kell egészíteni a gőzhajózással, MTA, Lóverseny, kaszinók létrehozása, folyószabályozás stb. (Ezekről nem volt szó a Hídember című filmben.)

Sina Simon: 1810-ben született. Az édesapjától örökölt 80 milliónyi vagyon nagy részben Magyarországon, Ausztriában, Cseh- és Morvaországban és az al-dunai fejedelemségekben fekvő, nagy terjedelmű és jól művelt uradalmakból állt, amelyekhez újabb szerzemények is járultak Magyarországon, Görögországban és Olaszországban. A tulajdonát kitevő ingatlanvagyon 29 uradalomban 240 ezer holdnál többet foglalt magában, ellátva a legjobb felszereléssel. – Kulcsszerepe volt Sina Simonnak a Lánc-híd létrehozásában a pénzügyi oldalról. Bőkezű adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, és a hazai oktatás fejlesztéséhez. Adott pénzt a Nemzeti Múzeumnak, a kisdedóvó egyletnek, továbbá kisdedkórházra és egyéb kórházakra, bölcsődékre, árvaházaknak és a Vakok Intézetének. Továbbá támogatta kereskedelmi akadémiát, Nemzeti Színházat, tűzoltás ügyét, nemzeti kaszinót, lipótvárosi bazilikát, a képzőművészet házát és az MTA létrehozását és működését. Az MTA épületének építésére Sina adta a legtöbb adományt. 1856 májusától 1876-ig több mint 550 ezer forintot adott jótékony és kulturális intézetekre. Mivel magyar és görög volt egyszerre, ezért támogatta az athéni görög akadémia létrehozását Görögországban, az egymillió Ft-ot meghaladó teljes költségét ő adta. – Magyarországon ő volt a reformkornak és az 1848 utáni időszaknak pénzügyileg az egyik kulcsalakja. Széchenyivel nagyon szoros kapcsolatban állt. Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni elnyomási időszakban is magyar ruhában járt és továbbra is Magyarországot fejlesztette. A totális diktatúra időszakában ezt csak egy maroknyi ember tette meg, kevesen voltak ilyen bátrak. – Például az 1990-es rendszerváltás utáni Magyarországon a vagyonos réteg fele nem hajlandó egyetlen forintot sem adományozni, soha, senkinek. A másik fele is maximum a jelképes adományokig jutott el. Források: Budapest görög szíve (Görög Intézet):

https://www.youtube.com/watch?v=msYXMkWrleU

Összességében azt láthatjuk a két Széchenyi; József Antal és Sina Simon esetében is, hogy bár ők rendkívül vagyonosak voltak, de szorosan együttműködtek a középréteggel, segítették a szegényeket intézmények létrehozásával, fejlesztésekkel, továbbá az alulról jövő kezdeményezéseket támogatták. A szokványos elitista arrogancia náluk nem volt jellemző, nem nézték le a náluk kisebb vagyonnal rendelkezőket.

Deák Ferenc: a reformországgyűléseken az ellenzék első embere volt, utána részt vett az 1848-as forradalmi kormányban, a szabadságharc bukása után ő volt a magyarok passzív ellenállásának vezetője, utána a kiegyezést ő kötötte meg Ferenc Józseffel.

Henry Dunant – 1828-ban született. A Vöröskeresztet 1863-ban alapította meg. Film is készült az életéről: A Vöröskereszt lovagja címmel – ő volt az első, aki sikeres nemzetközi civil szervezetet alapított. Ennek keretében beszélhetünk a Vöröskereszt eddig elért eredményeiről, szervezetéről. A vöröskereszt elterjedéséről az egész világon: vörösfélhold stb. és ezek eredményeiről, munkásságáról.

Az 1. világháború első nagyobb katonai parancsmegtagadása: nem voltak hajlandóak tovább ölni egymást – Fegyverszünet karácsonyra c. film örökítette meg.

Női egyenjogúsági mozgalmak: két fő állomása Anglia és az USA. Mindkettőről készültek filmek, könnyen bemutatható. Magyarországi nőjogi mozgalmat is ideje bemutatni.

Roosevelt munkássága 1933-1941-ig.

emberileg jó példák állítása a diákok elé szakmaiság és demokrácia pártja

Desmond Doss – a 2. világháború önkéntese, aki nem volt hajlandó fegyvert fogni, de mégis a frontvonalban mentette az emberek életét. Azért lett önkéntes, mert tudta hogy sokakat tud majd megmenteni. (A fegyvertelen katona c. film szól az életéről.)

Raul Wallenberg, aki ezreket mentett meg a haláltól a 2. világháborúban.

Dánia társadalma a 2. vh-ban: az ország lakossága összefogott a zsidók kimenekítéséért, így sikerült megmenteniük a dániai zsidóság 99%-át.

Bulgária társadalma a 2. vh-ban: a bulgárok szintén tömegével bujtatták a zsidókat, így a kormányuk kénytelen volt kihátrálni a zsidók deportálása elől. Ezzel a bulgáriai zsidóság megmenekült. (A bulgár és a dán társadalomhoz forrás: Civil bátorság – a hatalom nélküliek hatalma c. könyv – Steve Crawshaw és John Jackson)

Albánia társadalma a 2. vh-ban: Albánia lakossága sem segített a német megszállóknak sem a bújtatók feldobásával, se a zsidók begyűjtésével, igyekeztek semmit se tenni a zsidók ellen és a második világháborúban az Albániába menekült zsidókat is befogadták az albánok és őket is bújtatták. Albánia volt az egyetlen ország, hogy a második világháború után több zsidó élt mint előtte. Nácikkal együttműködésre lett volna okuk bőven: az albánok is kaptak területeket a németektől, ahogy mi magyarok is. Albániát is megszállták a német csapatok 1943-ban, ahogy Magyarországot 1944-ben. Albániának nagy nyomás alatt volt a vezetősége, hogy adja ki a zsidókat. Amikor a németek követelték az Albániában élő zsidó családok listáját, a tisztviselők megtagadták az információk átadását.

Mohandas Gandhi: Gandhi azért volt sikeres, mert az angolok 3 módon igyekeztek elnyomni az indiai társadalmat: a vízzel próbálták őket sakkban tartani, a sóval és a hivatali rendszerrel. Először a vizet követelte ki Gandhi szakszervezeti mozgalmak keretében, utána a hivatali rendszert vitte sztrájkba (és mutatta meg az angoloknak, hogy nem ők irányítanak), végül sót párolt, így az indiaiakat megtanította ingyen sóhoz jutni. Tehát mind a 3 hatalmi pillért ki tudta ütni Gandhi. Ráadásul a társadalom minden tagja Gandhiként viselkedett, így aztán hiába zárták börtönbe az egyik Gandhit, jött helyette másik 300 millió Gandhi.

– – –

Innentől jön a középiskola

Középiskolában a tananyag dokumentumfilmjei között ezek lesznek közbeszúrva

Teréz anya: Az ő munkássága főleg Indiához kapcsolódik, így Gandhival kiegészítve a diákok sokat fognak tudni Indiáról. Bár a mai modern Indiát külön meg kell ismertetni velük, de ez szerencsére sok háttér információ a világ második legnépesebb országáról, mely lehet, hogy egyszer a világ legnépesebb országa lesz. Teréz anya nevéhez szintén egy nemzetközi szervezet létrehozása kötődik. Így ő sokszorosan jó választás.

Marshall-segély: hatása a termelésre és a kereskedelemre, az európai társadalmakra és visszahatása az USA-ra.

Japán 1945 utáni fejlődése. Két dokumentumfilm kell: 1945-1990 Japán a világ legfejlettebb egybefüggő területe. 1990-től pénzügyi válságok a jelenig – ezt már gazdaságföldrajz órán.

Tajvan története 1945 után: 24 milliós ország, az USA segítette a 2. vh utáni fejlődésben, de ők maguk is nagyon sokat tettek hozzá, hogy fejletté váljanak. Az 1970-es évek olajkrízisét is példaértékűen vészelték át és utána is remekül fejlődtek. Tajvan a másik olyan ország, aminek az egésze fejlett.

Dánia, Norvégia és Svédország története a 2. vh-tól napjainkig – a polgári fejlődés.

Martin Luther King: feketék egyenjogúsítási mozgalma kötődik a nevéhez, ő a roma fiatalok számára lehet különösen tanulságos.

Dagenhami nők sztrájkja az egyenlő bérezésért. Made in Dagenham c. film örökítette meg a szakszervezeti tevékenységüket. – Ekkorra már eljutott az emberiség egy része oda, hogy a voltak szakszervezetek, de a nőknek még meg kellett tanulnia ezzel a lehetőséggel/szervezeti formával élni, hogy kiállhassanak önmaguk és mások mellett.

1960-as ’70-es ’80-as évek lakásépítése Magyarországon: ez számolta fel a lakhatási szegénység nagy többségét: kiköltöztették az embereket a viskókból, pajtákból, ólakból, barlangokból és döngölt föld padlójú házakból. Másik oldalról a lakosság is összefogott, hogy egymásnak házakat építsenek. – Magyarországgal kapcsolatban is kell egy nagy jó példa (legalább egy). 1950-es évek nem sültek el jól, a magánkezdeményezéseket automatikusan elfojtották, de valami mégis csak kellene az 1950 és 1989 közötti időszakból. Ne azt sulykoljuk a diákokba, hogy a magyarok örök vesztesek, mert ez nem igaz és rendkívül pusztító következtetés is.

modern kori történelem oktatása szakmaiság és demokrácia pártja

Nelson Mandela: egyfelől fekete egyenjogúsági mozgalom, másfelől Dél-Afrika fehérektől függetlensége és harmadrészt a demokratizálás.

Greenpeace: története, legismertebb akcióik, legtipikusabb akcióik, eredményeik.

Wangari Maathai: Zöld-öv mozgalom. Egy női politikus, aki Afrika legagresszívabb, legbizonytalanabb évtizedeiben vált sikeressé.

Libériai nők: a háborúban álló országban a nők békéért tüntettek. Libériában minden nap kimentek tüntetni. A nyomásukra a felek tárgyalóasztalhoz ültek, de nem voltak hajlandóak érdemi tárgyalásokat folytatni. A béketárgyalás nem ment jól, a nők elbarikádozták a feleket a tárgyalóterembe. A férfiak megpróbáltak onnan kitörni, de nem sikerült nekik. A nők egyértelművé tették, hogy addig nem jönnek ki, amíg nem kötötték meg a békét. Napokon belül megszületett a béke megállapodás. → Libériában emiatt olyan erős lett a nők megbecsültsége a 2003-as békeszerződés kikényszerítése után, hogy az ország következő elnökének nőt választottak. Ő volt Afrikában az első női elnök. (Forrás: Civil bátorság – a hatalom nélküliek hatalma c. könyv – Steve Crawshaw és John Jackson)

Izland fejlődése és az ottani nőjogi mozgalom: a fentivel lehet egy dokumentumfilmben is.

Finnország 1990 utáni fejlődése: a kutatás és fejlesztési szektor sikere a finnek fejlődésének az alapja. Erről kell egy 40 perces dokumentumfilm a diákoknak és mondjuk egy 3 órás dokumentumfilm a komolyan érdeklődőknek: társadalmi változások, politikai változások, a termelés és a kereskedelem változása.

Kanada 1990 utáni fejlődése: a szegény, halászó-vadászó országból globális jelentőségű, jóléti ország vált.

Wikileaks: története, legismertebb akcióik, eredményeik.

Nőkből még jöhet, hogy legyenek a lányoknak is jó női példaképeik. A másik cél, hogy a főleg a 20. század és a 21. század legszebb emberi teljesítményeit mutassuk be.

Történelmi tanulságokról egy külön film: A tekintélyelvű rendszerek elleni polgári ellenállási mozgalmak 1990 és 2006 között kétszer nagyobb eséllyel jártak sikerrel, mint a fegyveres lázadások. Az erőszakmentesség annak a valószínűségét is megnöveli, hogy a diktatúra felszámolása végül békéhez és demokráciához vezet – olvasható a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóirat friss elemzésében.

Az utóbbi három évben számos fegyvertelen ellenállási mozgalomnak lehetett szemtanúja a világ. A tömegtüntetésekről sugárzott videofelvételek állandó elemei lettek a híradóknak, az amerikai Time magazin a névtelen, nagybetűs Tüntetőt választotta 2011-ben az év emberévé. Ezek a mozgalmak azonban jelentősen különböznek egymástól hosszúságukat, sikerességüket, erőszakmentességüket és áldozataik számát tekintve – írták a cikk szerzői, Erica Chenoweth és Maria J. Stephan.

Az elmúlt évek tunéziai, líbiai, szíriai és ukrajnai fejleményei bizonyos kételyeket vetettek fel a civil ellenállási mozgalmakkal kapcsolatban. A kétely érthető, de a tiltakozásokban rejlő valós potenciál felméréséhez hosszabb időtartamot kell elemezni. A kutatók ezért megvizsgálták az összes ismert, legalább ezer ember részvételével zajlott fegyveres és fegyvertelen tiltakozó mozgalmat 1990-től 2006-ig, összesen több mint háromszázat.

A tekintélyelvű rendszerek elleni polgári ellenállási mozgalmak ezen időszakban kétszer nagyobb eséllyel jártak sikerrel, mint a fegyveres lázadások. Az adatok szerint az erőszakmentesség annak a valószínűségét is megnöveli, hogy a diktatúra felszámolása végül békéhez és demokráciához vezet. Ez még a legelnyomóbb rezsimek esetében is igaznak bizonyult, pedig sokak szerint az erőszakmentes tiltakozások az ilyen országokban nem vezethetnek sikerre. Kiderült, hogy a közvélekedéssel ellentétben nem létezik olyan társadalmi, gazdasági vagy politikai struktúra, amely rendszerszinten lehetetlenné tenné a fegyvertelen ellenállási mozgalmakat.

A társadalmi és politikai változások előidézéséhez a polgári engedetlenség különböző formái tűnnek a legjobb módszernek, legyen szó ülősztrájkokról, munkabeszüntetésekről, tüntetésekről vagy éppen bojkottokról. Az erőszakos mozgalmak ezzel szemben gyakran borzalmas pusztításhoz és vérontáshoz vezetnek. Bár Kairótól Kijevig több helyen még mindig félelem uralkodik, a szakértők optimisták a polgári engedetlenségi mozgalmak jövőjét illetően.

Az ellenállási mozgalmak sikere nem azon múlik, hogy meg tudják-e lágyítani a diktátorok és a titkosrendőrség vezetőinek szívét, hanem azért tűnnek eredményesebbnek, mert nagyobb és sokfélébb tömeget vonzanak a fegyveres lázadásoknál. Bár nincsen két ugyanolyan tiltakozás, a sikeres polgári engedetlenségi akcióknak három közös elemük van: tömegek vesznek részt rajtuk, hatásukra sokan elfordulnak a rezsimtől, és a résztvevők rugalmas taktikákat alkalmaznak. Ha egy ilyen mozgalom széles támogatottságú, akkor a kormányhoz hű gazdasági elit, a vallási hatóságok és az állami média dolgozóinak lojalitása is meggyengül.

A békés ellenállási mozgalmaknak az összes vizsgált eset közel felében még akkor is sikerült elérniük célkitűzéseiket, ha a kormány erőszakkal el is fojtotta őket. A fegyveres felkeléseknek ezzel szemben mindössze 20 százaléka vezetett sikerre. Az utóbbi évszázadban egy polgárháború átlagosan több mint kilenc évig tartott. A kutatók rámutattak, hogy ha a felkelők végül nyernek is, a győzelmük nagy valószínűséggel nem fog nagyobb szabadságot eredményezni. A fegyveres lázadók győzelme az esetek kevesebb mint 4 százalékában teremtett demokráciát öt éven belül. Viszont jó eséllyel tíz éven belül újabb polgárháborúhoz vezetett.

Akkor sincs minden veszve, ha az erőszakmentes akciók esetleg kudarcba fulladnak. Azokban az országokban, amelyekben bár sikertelenül, de kirobbantak ilyen tiltakozások, négyszer nagyobb eséllyel következett be demokratikus átalakulás, mint azokban, ahol az ellenállók erőszakot alkalmaztak. A békés mozgalmak alapját a rugalmasság és a koalícióépítés jelenti, ezek pedig nélkülözhetetlen elemei a demokratizálódás folyamatának.

 

Történelem – Középiskola

A kiemelkedő jó példákon kívül a fő rész:

Kezdésnek: középiskolában megfordulhat a történelem tananyaga: mivel az 1945 utáni világ gyorsan modernizálódott, ezért először a globális eseményeket tanítjuk 1945-től 1990-ig. Jöhet egy gyorsított szovjet szemszög, utána egy amerikai. Aztán a jó példák a világban: Japán, Tajvan, Svédország, Norvégia, Izland, Dánia és Nyugat-Németország. Kell egy dokfilm a korszak technológiai fejlődéséről is. Ez közel háromnegyed év lesz.

Utána a magyar történelem 1990-ig fél éven át

1944-1948-ig: Magyarországon a demokratizálódás a második világháború vége felé és utána; újjáépítés és a diktatúra kiépülése – ez egy dokumentumfilmen.

modern történelem szakmaiság és demokrácia pártja

Amikor 1945 után megkezdődtek a számonkérések, akkor egyrészt a Horthysta és nyilas vezetőréteg felelősségre vonása kezdődött meg, Szálasi és Horthy is lelépett is igyekezett megúszni a felelősségre vonást, külföldiekhez menekülni. Szálasit kivégezték, Horthy viszont megúszta, ez már a hidegháború része volt, az amerikaiak „talonba tették” Horthyt Spanyolországban, hogyha Magyarországon megbukik a kommunista rendszer, akkor legyen egy emberük, aki visszaveheti az ország vezetését.

1945-re eljutott oda az ország, hogy a főnemesi réteg és a vallási vezetőség két világháborúba is beletaszította az országot. Amikor a második világháború után megszüntették a nemesi címeket, a társadalom fellélegzett. Továbbá a kommunisták egyházellenes lépéseit is széleskörű helyeslés fogadta. Továbbá az 1950-es években a nőket egyenlősítő politikának is nagyon széles társadalmi támogatottsága volt. A második világháború utáni földosztás is nagyon népszerű lépés volt, egyrészt, mert a volt nemesi réteget szétverték vele, másrészt, mert nyomorgók tömegei kaptak földet. Végül Sztálin utasítására államosították a kiosztott földeket, továbbá a parasztok minden egyéb földjét is. A kommunista párt a szovjet hadsereg támogatásával szétverte az 1944-ben kezdődött demokráciát 1948-ra.

Utána 1949-1956-ig egy dokfilm.

Horthy és Szálasi 300,000 magyar civilt szolgáltatott ki Hitlernek, akiket Hitler lemészároltatott. Rákosi 140,000 magyart szolgáltatott ki Sztálinnak, hogy megöljék őket. Hazánk szuverenitását mindhárom vezető (Horthy, Szálasi, Rákosi) semmibe vette és kiszolgáltatta az országunkat nagyhatalmaknak.

Horthy és Szálasi a romákkal és a zsidókkal szemben léptek fel, Rákosi a német kisebbséggel szemben. Tehát 10 év leforgása alatt, a hozzánk hűséges három hazai kisebbségből mind a három ellen fellépett a magyarországi vezetőréteg (egyik kisebbség sem szaggatott ki területet Magyarországból, se a romák, se a németek, se a zsidók).

Sok diktatúra a társadalom kitaszítottjait használja fel a hatalmának megőrzésére, kiterjesztésére. Például a Rákosi-diktatúra az ÁVH-ba olyan embereket vett fel, akik addig szegények voltak, a társadalom perifériáján éltek. – Ezért kulcsfontosságú olyan társadalmi rendszert kiépíteni, ami nem hagyja, hogy bárki is perifériára kerüljön. Fontos, hogy az emberek lássák, hogy a közösség szerves részei. Ezt a modern kori szokások kialakítása esetén fontos figyelembe venni. – Továbbá olyanokat vettek fel az ÁVH-ba, akik emberiségellenes bűncselekményeket követtek el a nácik embereiként és utána így úszták meg a társadalmi igazságtételt, hogy beléptek az ÁVH-ba.

Az 1949-től 1956-ig tartó időszakban a mezőgazdasági termelés összeomlott Sztálin államosítási parancsa miatt. Rákosi kérte Sztálint, hogy Magyarország hagy fogadja el az amerikai Marshall-segélyt, de Sztálin megtiltotta. Sztálin megkövetelte a szovjetek által megszállt országoktól a magas hadi kiadásokat, emiatt Magyarország is kénytelen volt az újjáépítéstől elvonni szinte minden pénzt és a hadsereg finanszírozására fordítani. Ráadásul Sztálin összeveszett Titóval, Jugoszlávia vezetőjével. Sztálin attól rettegett, hogy Tito megtámadja a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat, úgyhogy Sztálin egy hatalmas, drága dél-magyarországi katonai védvonal kiépítésére is rákényszerítette Rákosit. Bár Rákosinak voltak előre mutató társadalmi reformjai is (női egyenjogúság, paraszti-nemesi viszony felszámolása, a parasztok mezőgazdasági alkalmazotti modern státusza, a mindenható klérus gyengítése), de Sztálin olyan helyzetbe hozta Rákosit, amiből nem volt kiút. Sztálinon már az 1930-as évekre eluralkodott az üldözési mánia, a második világháború végére már idős is volt, és csak egyre jobban és jobban becsavarodott. Rákosin szintén eluralkodott az üldözési mánia. Ettől hasonlítottak annyira egymásra. A sztálini Szovjetunióban a gulág-rendszer lázongott, széthullóban volt. Sztálin 1953-ben meghalt. Sztálin 1953-as halála után Rákosi helyzete is súlyosan meginogott. Nagy Imre hatalma időlegesen felerősödött. Magyarországon 1954-ben voltak az első komolyabb zavargások a diktatúra 1948-as létrejötte óta. 1956-ban Rákosit a forradalom végleg megbuktatta.

1956 és Magyarország az 1963-as ENSZ amnesztiáig.

Mezőgazdaság történetéről külön: a Rákosi korban a kommunista párt megpróbálta kiterjeszteni a hatalmát a vidéki lakosságra is. Mivel szinte a teljes vidéki népesség mezőgazdaságból élt, ezért a mezőgazdasági termelést kellett állami irányítás alá vonni. Büntetésekkel, erőszakkal, meggyőzéssel, külön adóztatással igyekezték rávenni az embereket, hogy lépjenek be az állami tulajdonú termelőszövetkezetekbe. A szövetkezetekben az állami vezetés megszüntette a magántulajdont és a földek egyre jelentősebb része állami tulajdonba került. A parasztok így váltak mezőgazdasági foglalkoztatottá. Viszont a mezőgazdasági foglalkoztatottak nem voltak érdekeltek a termelésben. Emiatt sokan elhagyták a mezőgazdaságot, sokan pedig igyekeztek kijátszani a termelőszövetkezeti szabályokat és a náluk hagyott háztáji egy hold földjükből kihozni a maximumot.

Az 1950-es években Rákosiék két hullámban is megpróbálták erőszakkal termelőszövetkezetekbe tömöríteni a gazdálkodókat, de nem sok sikerrel. Az emberek tömegével léptek ki a tsz-ekből. 1956 után Kádárék újabb mézesmadzagot húztak el a földművelők orra előtt: ha belépnek a tsz-ekbe, akkor nyugdíjat és ingyenes egészségügyi ellátást (társadalombiztosítást) kapnak. Emiatt 200,000-ről 1,200,000-re nőtt a tagok száma (tehát a hatszorosára). A magyar társadalom kihozta a rendszerből a maximumot: tömegek szereztek ingyenes egészségügyi ellátást és nyugdíjat, de úgy, hogy közben a család csak 1-1 idősebb vagy nő tagját léptették be a termelőszövetkezetekbe. A rájuk erőltetett termelőszövetkezeti szabályokat kijátszották a szövetkezetek keretein belül is: átnevezték a teljesítményösztönző bérek betiltott neveit, szinte semmit nem tettek hozzá a tsz-ek teljesítményéhez, hanem önállóan gazdálkodtak a saját egy hektáros kis földjeiken. Tehát igyekeztek a diktatúrával a lehető legkisebb mértékben együttműködni. → A hatszorosára nőtt taglétszámnak Moszkvában örültek, látták, hogy Magyarország a lenini/kommunista/szocialista/moszkvai úton halad. De valójában ez egy hazugság volt Moszkva felé. Ezt a magyar vezetőség is tudta, a magyar földművesek is tudták. A földművesek a saját tulajdonukat képző háztáji élelmiszertermelésből szerezték a jövedelmük közel 50%-át. Magyarországon ez volt a társadalom és a rendszer hallgatólagos kiegyezése: papíron minden kommunista, a valóságban pedig piacgazdasági a működés, csak nem szabadot hangoztatni.

pozitív történelmi tapasztalatok fontosak oktatás reformja szakmaiság és demokrácia pártja

A szovjet vezetőség más információ hiányában, kénytelen volt elhinni a magyar vezetőség hazugságait. Ha tudták, hogy a magyarok hazudnak nekik, azt se merték előszedni, mert akkor felmerül két kérdés: 1.) Ki hazudik magyar részről? Mindenki. 2.) Ki fogadta el addig ezeket a hazugságokat a moszkvai vezetésben? Mindenki. (Egy diktatúra vezetése saját magát nem kérheti számon, mert akkor a diktatúra felpuhul. Ezért a magyar vezetőknek csak első alkalommal volt nehéz hazudni, de mivel azt elfogadták Moszkvában, utána már simán ment minden. Leadták az 1,2 milliós létszámot és nem volt több kérdés.) Sztálin nem tűrte el, hogy Rákosi lényegi dolgokban hazudjon neki, utána Hruscsov, Brezsnyev, Andropov és Csernyenko eltűrték Kádárnak a hazugságokat.

(Kádár börtönben is ült a Rákosi korszakban.) A kádári vezetőség jelentős része felfogta, hogy az országot megszállva tartják a szovjet csapatok és csak a szovjet megszállóknak köszönhetik a hatalmukat. De, Kádárék és Moszkva között nem volt őszinte a szeretet. Kádárék minden szempontból a hatalom rabjai voltak. (Imádták is a hatalmat, és ha Kádár nem vállalja el, akkor Rákosi került volna vissza, Kádár valószínűleg ment volna megint a börtönbe.)

Viszont Moszkvának volt még egy kérése: gyártson a magyar állam is sok katonai felszerelést – kézi fegyvereket, páncélozott járműveket. Ezt Kádárék szokás szerint csak ímmel-ámmal teljesítették. De az ezzel járó kiadások így is azt jelentették, hogy fölösleges gyárakat kellett felhúzni, és erre kellett nagyon sok pénzt elkölteni. A nehéziparnak nagy munkaerő szükséglete volt, így az állam által földjeiktől megfosztott parasztok tömegei mentek el gyári munkásnak. Így a mezőgazdaság munkaerő-hiánnyal nézett szembe, sok település elkezdett elnéptelenedni.

Szakmai szemszögből nézve Rákosiék, majd Kádárék is rendkívüli tehetségtelenséggel irányították a termelőszövetkezeteket és ezen keresztül a mezőgazdaság nagy részét. Rákosiék brutalitása miatt a parasztok tömegei kerestek munkát az iparban és hagyták ott a mezőgazdaságot, emiatt 750,000 kat. hold maradt művelés nélkül.

1960-tól Kádárék kénytelenek voltak belátni, hogy a szovjet típusú rendszer működésképtelen a mezőgazdaságban (is). Bővítették a szövetkezetek mozgásterét, erősödött a decentralizáció. Mivel Moszkva az 1960-as években még nagyon szorosan követte a közép-európai eseményeket, ezért a kommunista mezőgazdasági miniszter bizalmas miniszteri utasításban közölte a tsz vezetőkkel, hogy a munkabértől, a munkamódszerekig gyakorlatilag bármiben eltérhetnek a hivatalos jogszabályoktól. 1967-től már jogszabály biztosította, hogy a szövetkezetek önállóan döntenek a termelés, a gazdálkodás, a jövedelemelosztás és minden más kérdésben, ezzel a mezőgazdaság teljesen decentralizálódott. (Forrás: Agrárvilág Magyarországon 1848-2002)

1963-ban fejeződött be a falvak villamosítása. Az állami autóbuszos tömegközlekedés falvakban kiépítése is sokat javított az életkörülményeken, mert így már nem csak gyalog és biciklivel lehetett a városokba eljutni. A romák helyzetét is bele kell venni, falvak és a városok témakörébe is.

Ezek után kezdődött meg a magyar mezőgazdasági csoda, az 1960-as évek végén. Egy hektáron 1965-ben átlag 2 tonna búza termett meg, az 1980-as években már 5 tonna. Minden termény termelése ugrásszerűen nőtt, a miniatűr háztáji gazdálkodás és a nagyüzemek felosztották egymás között, hogy mit érdemes nagyban és kicsiben termelni. Továbbá a termelőszövetkezetek hatásköre is kibővült: ipari, építőipari, szállítási és önálló kereskedelmi tevékenységet kezdtek folytatni az 1960-as évek második felétől. Lényegében ettől úgy működtek, mint egy valódi vállalat. A termelőszövetkezetek létezése sokkal életszerűbb volt, mint a Szovjetunióból ránk erőltetett fölösleges nehézipar és a hozzá kapcsolódó fölöslegesen nagy létszámú katonaság (amit szintén a Szovjetunióból erőltettek az országra). Az 1980-as években, a mezőgazdaságban egyre nagyobb mértékű lett a magántulajdon. Az 1980-as évek végén a magyarországi élelmiszer kivitel 51%-a a fejlett országokba irányult, 42%-a ment a szocialista országokba és 7%-át a fejlődő országoknak adták el.

Utána az ipar – nehézipar külön, könnyűipar külön. Ez a két téma 1 db dokfilmben.

történelem oktatás célja feldolgozni a generációs traumákat szakmaiság és demokrácia pártja

Utána szolgáltatói szektor fejlődése és a turizmus. A szolgáltató szektor egy decentralizált szektor, amit nem lehet központilag irányítani, a diktatúra ezzel találta magát szemben – pl.: taxisok, éttermekben és szállodákban jatt egyéni plusz bevételek. A szolgáltatói szektor piacgazdasági működést tudott produkálni, így a rendszerváltással ebben a szektorban nem következett be összeomlás, az itt dolgozók pl.: fodrászok, pincérek, szakácsok, építőipari szakemberek, taxisok tudása nem értéktelenedett el 1990 után. Itt addig is sokaknak volt önálló, külön bevétele: pincéreknek, fodrászoknak, taxisoknak adtak jattot. Éttermek, szállodák egy része, átalakítva, a mai napig működik.

1968-ban bevezették az Új Gazdasági Mechanizmust, ami nem volt más, mint a szocialista termelés átformálása normál piacgazdasági termeléssé. Erősen nőtt a tsz-ek termelési szabadsága, a mezőgazdasági döntéseket szabadon hozhatták meg. Már az USA is exportált Magyarországra mezőgazdasági gépeket. A gépesítés, a szakmai önállóság, az új gabona vetőmagtípus miatt hatalmas fejlődésnek indult a mezőgazdaság (1968 után). Az 1970-es évek eleje volt az utolsó időszak, amikor Magyarországon éhen halt ember. Tehát vége lett az éhínségeknek, amik az országunk megalapulása óta jellemző volt Magyarországon. – 1971-ben Moszkvából parancsot kapott a magyar vezetés, hogy vonják vissza az Új Gazdasági Mechanizmust, de ezt már nem akarta senki visszavonni és nem is tudta. 1976-ban semmissé tették Moszkvában a leállítási utasítást, mert Brezsnyev és kollégái rájöttek, hogy a keleti blokk az összeomlás határán van, minden államszervezet vagy csőd közeli helyzetben van, vagy nyomorog. A Szovjetunió már az USA-ból vásárolta az élelmiszer egyre jelentősebb részét. Kelet-Németország és Nyugat-Németország között is évről évre egyre jelentősebb volt a kereskedelmi tevékenység. Jugoszlávia csak félig számított keleti blokkos országnak. A soron következő nagy problémája a rendszernek: mivel Moszkva felé hazudtak a magyar vezetők, a hazugságok nem lehetett egyértelműen piacgazdasági szabályokat bevezetni. Így megmaradt a piaci működést torzító kommunista szabályozás egy része és léteztek szabad piaci működést elősegítő szabályok. A pontatlanul megírt joganyag és sok terület szabályozatlansága következtében a kommunista párt helyi emberei és a tsz vezetők, teljesen önkényes döntéseket hoztak, hogy aktuálisan, helyileg hogyan akarják értelmezni a legkülönbözőbb kérdéseket. Például: amíg egy adott mezőgazdasági tevékenységet az egyik járásban engedélyezték, a másikban tiltották. Amíg az egyik járásban azt mondták, hogy nem lehetsz egyéni vállalkozó, a másikban megengedték. A diktatúra decentralizálódott, mert már nem a központi szint döntött fontos kérdésekben, hanem a helyi szint. A Kádár-rendszer belekavarodott a saját hazugságaiba. Az alsó szintek önkényes jogértelmezése komoly káoszt eredményezett. Kádárék, a központi szinten elvesztették a termelés fölötti irányítást. Helyi szinten adott esetben szembementek a kormány szabadságot adó reformjaival, adott esetben sokkal szabadabban cselekedtek, mint az központilag megengedett volt.

A termelő szövetkezetek 1965 és 1980 között két és félszeresére növelték a gabonatermelést, ez akkora siker volt, hogy nem lehetett leállítani, csak mert Moszkvának nem tetszett. 1974-ben Brezsnyev több stroke-ot is kapott, emiatt alig tudott dolgozni, viszont még 8 évig (1982-ig) a hivatalban vegetált. Ennek az lett a következménye, hogy az emberei szabadon intézhették a Szovjetunió ügyeit, a Szovjetunió nemzetiségeinek vezetői egyre önállóbbak lettek és 1974 után már rohamtempóban közeledett a Szovjetunió a széthullás felé. Ebből adódóan Közép-Európa megszállt országira egyre kevésbé maradt idő. 1975-ben széthullott a portugál gyarmatbirodalom, Angola és Mozambik függetlenedett, és a Szovjetunió decentralizálódott vezetősége tízezer számra küldte oda a kubai katonákat, a tengernyi pénzt, fegyvert, lőszert és szovjet kiképzőket. 1975-ben a vietnámi háború lezárására is oda kellett figyelnie a szovjet vezetésnek és utána Kambodzsa (szovjet-barát Vietnám általi) megszállására, utána Kína 1979-ben megtámadta a szovjet-barát Vietnámot. 1979-ben megkezdődött a szovjet-afgán háború, ami lekötötte a Szovjetunió haderejének az 50%-át. 1979-től kezdve Moszkva már se katonai beavatkozással nem tudta fenyegetni Közép-Európa államait, se máshogy.

A hazai mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1968-ban már mindennel foglalkoztak: ipari tevékenységgel, lakásépítésekkel, szállítmányozással és kereskedelemmel. 1968 és 1975 között a bevételeik háromszorosára nőttek.

A mezőgazdasági termelők körének megugrása: az 1970-es 1980-as években már nem csak a mezőgazdasági alkalmazottak, hanem a gyári munkások, értelmiségiek és nyugdíjasok is telket vettek és azokon mezőgazdasági termelést folytattak. Elsősorban eladásra termeltek. 1981-es felmérés szerint 1,5 millió fő csinálta ezt, a fizetést/nyugdíjat kiegészítő jövedelemként. A „szocialista” országok államszervezetei az 1980-as évek elejétől már az életben maradásukért küzdöttek: egyfelől súlyosan eladósodtak, másfelől például Lengyelországban megalakult a Szolidaritás szakszervezet, 1 év alatt 10 millió lengyel csatlakozott hozzájuk. A kommunista rendszerek a végüket járták. Az 1970-es évek végén a magyar állam már azért vett fel kölcsönöket, mert az addigi kölcsönök kamatait se tudta finanszírozni – a pénzügyi világban ezt részleges államcsődnek tekintik. 1982-ben meghalt Brezsnyev, utána két extrémen idős moszkvai vezető következett. A szabadság kapuja nyitva állt. Mezőgazdasághoz forrás: Agrárvilág Magyarországon 1848-2002

Egy dokfilm: 1985-1989 – a széthullás:

Miért nem lépte át a szabadság küszöbét az ország? A magyar diktatúra vezetősége imádta a hatalmát és esze ágában nem volt lemondani róla, ráadásul Kádár félt, hogy az ’56 utáni megtorlásokért cserébe elítéli őt egy új rendszer bírósága. De a magyar társadalom egyszerűen elkényelmesedett az 1980-as évekre. A tengernyi állami juttatás, kedvezmény, mentesség, szívesség és az ezt kísérő folyamatos állami agymosás és titkolózás megtette a hatását. A magyar társadalom nem akarta észrevenni, hogy hamar véghezvihető a rendszerváltás. Megvárták, amíg a rendszer magától omlik össze. De ez hiba volt. 1982 és 1989 között a magyar állam rengeteg adósságot halmozott fel, ráadásul úgy, hogy ebben az időszakban már mindenki érezte a rendszer visszafejlődését, az életszínvonal süllyedését. Az öngyilkosságok száma rekordokat döntött. Az ország lakossága elkezdett csökkenni. A rendszer már sem a lakásépítésekben, se másban nem tudott érdemlegeset hozzátenni az ország fejlődéséhez. De a magyar társadalom tétlenül várt.

rendszerváltást is oktatni fogjuk szakmaiság és demokrácia pártja

A passzivitás továbbélése: a diktatúra azt próbálta beadni a magyar társadalomnak, hogy ha passzívak maradnak, akkor megkapják, amit akarnak. De valójában az kapja meg amit akar, aki ki tud állni önmaga és mások mellett. A magyarok nagyon mélyen elhitték a diktatúra passzivitást dicsőítő hazugságát. A rendszerváltás után azzal szembesült az akkori politikai vezetőréteg, hogy bármit megtehet, a magyar társadalom óriási többsége a kisujját se hajlandó megmozdítani a közügyekért/a hazájáért. Mindent csöndben eltűrtek. Ezt felhasználva a kezdetekről fogva óriási léptékben rabolták az országot a politikai vezetők. A Rendőrség és a magyar állami bürokrácia csendben kiszolgálta őket: a rendőrök nem tartóztatták le őket, sőt a hatalmon lévő politikusok testőreiként működtek. A bürokraták pedig előkészítették a lopáshoz szükséges joganyagot, szerződéseket és egyéb részleteket, továbbá a hivatalnokok a lopással járó államvezetői tevékenységeket végre is hajtották. (A bürokrácia az államszervezetben az előkészítés és a végrehajtás, a politika a döntéshozás.)

Valószínűleg innen jön a középiskola 2. éve

Vallásosság és egyházak a 20. század Európájában és Magyarországon: 1918 előtti Európában már fél évszázada nem volt kontinentális szintű háború. Az első világháborúban (minden érintett országban) az állami vezetőség és az egyházak is egymás ellen uszították az embereket. A papság mondta azt a franciáknak, hogy a németek nem emberek és a németeknek, hogy a franciák nem emberek és már is ment a tömegmészárlás. Az első világháború végére a háborúban érintett társadalmak főleg férfi tagjai nagyot csalódtak az állami vezetőségben és az egyházakban is. Ezért az első világháború végére az addigi erkölcsi támaszt adó egyházak meggyengültek. Idő kellett, amíg újjáépültek az emberi erkölcsök, de akkor már egyházak nélkül. A 2. világháború kezdetére még csak ott tartott Európa, hogy megszabadult az egyházaktól, viszont akkorra még az új erkölcsök nem fejlődtek ki. A 2. világháború után az ENSZ emberi jogi nyilatkozata már az új erkölcsök felépítéséről szól(t), legyen egy újfajta külső megerősítés, hogy valamit jól csinálsz vagy legyen külső figyelmeztetés, ha valamit rosszul csinálsz. Az új erkölcsök a szív mélyéről jöttek, nem vallási dogmákból. Az új erkölcsöket nem lehet úgy forgatni, hogy abból tömegmészárlás, sorozatgyilkosság vagy diktatúra igazolása legyen. (Ráadásul a 2. világháborúban az egyházak szervezeti szinten a nácik, a rasszizmus és az antiszemitizmus mellé álltak. Ezért a 2. világégés végére már nem volt megkérdőjelezhető, hogy egyházaknak el kell tűnniük a hatalomból, egyrészt az államhatalomból, másrészt a társadalom szervezéséből is. Az egyéni vallásosság maradhat (ha valaki akarja), de az egyházak, mint állam és társadalomszervezők nem váltak be – református, katolikus, evangélikus és a zsidó vezetőréteg is együttműködött a nácikkal.) Nem biztosított a társadalom számára békét a vallásosság: első világháborúban még szinte mindenki vallásos volt, továbbá egyértelművé tették ezt a keresztes háborúk és az inkvizíció. Nem volt gátja az erőszaknak az, hogy az emberek vallásosak voltak.

Dokumentumfilm második fele: egyházak Magyarországon 1945-1989-ig: üldöztetés, és kiegyezés, besúgók a szervezetben és a ’80-as években javuló viszony az egyházak és az állami vezetés között.

Aztán 1990-2006-ig – a privatizáció befejezéséig. A privatizáció befejezését tekinthetjük a rendszerváltási folyamat lezárulásának, 2. rendőri kényszernyugdíjazások lezárulásának is ez volt az időszaka (első kényszernyugdíjazási hullám a rendszerváltáskor volt), a gyenge államhatalom ideje, autópálya-építések, dilettantizmus csökkenése (államon belül és a kereskedelemben). A rendszerváltás előtti időszak több öröksége is a társadalom nyakán maradt, ebből 2 példa: 1. A kommunista pártfunkcionáriusokat nem tiltották ki a közéletből/állami hivatalok vállalásától, így a volt kommunisták beépültek az összes rendszerváltó pártba, hogy átmentsék a hatalmukat. Ezzel a kommunista diktatúra korrupciója is örökítődött, továbbá a diktatúra hatalmi módszerei is örökítődtek. A volt kommunista pártemberek a rendszerváltás után még 25-30 évig megkeserítették a közéletet (aki 1989-ben 30-35 éves volt, az majd csak 2020 környékén ment nyugdíjba). 2. Nem hozták nyilvánosságra a besúgók névsorát teljes egészében a rendszerváltáskor, sőt 30 évvel a rendszerváltás után sem. Úgyhogy a volt besúgók is sokan át tudták menteni a hatalmukat a rendszerváltás utánra, közülük nagyon sokan léptek be rendszerváltó pártokba. Őket sem tiltották el a közéleti szerepléstől. 1990 utáni 30 évben az ügynökmúltat egymás zsarolására használták a politikai életben (nyugdíjba vonulásukig). A volt besúgók és a pártfunkcionáriusok lényegesen diktatórikusabbá tették a rendszerváltás utáni 30 évet. Gandhi szerint az elvek nélkül politizálás, az egyik legveszélyesebb dolog a világon. Az elvek nélkül politizálásnak ez a két csoport nagy művésze volt. Őket onnan lehetett megismerni a politikai életben, hogy ők szidták leghangosabban az előző rendszert.

Az MDF-kormány, ahogy az őket követő három magyar kormány is, fontos célnak jelölte meg az állami tulajdon csökkentését: eladással. Az állami tulajdon nagy mértékű eladásának idejét privatizációnak hívjuk. Ez lényegében 2006-ban zárult le. A privatizációnak végig ugyanaz volt a problémája: az állami vezetők messze áron alul adták el az állami ingatlanokat: a saját barátaiknak, rokonaiknak, üzletfeleiknek, továbbá kenőpénzt fizető külföldieknek. Ezzel összesen kb. 48,000 milliárd Ft kárt okoztak a társadalomnak. Lényegében az állami vagyon közel felét lopták el a privatizáció keretében. A privatizációval a másik cél lett volna, hogy az állami tulajdon eladásával külföldről olyan vállalatok települjenek be, amik jelentősen hozzájárulnak a megugró munkanélküliség kezeléséhez. De a privatizáció korrupt lefolytatása nem vonzotta a külföldi működőtőkét. Így külföldi működő tőke alig érkezett Magyarországra, pont abban az időszakban, amikor még szinte senkinek nem volt annyi pénze, hogy magyarként jelentősebb vállalkozásokat hozzon létre. – Rövidesen Magyarországra beköltözött néhány nagyobb külföldi vállalat (főleg az autóiparban), viszont így az a helyzet alakult ki, hogy: volt pár vállalatóriás és nagyon sok törpe vállalkozás. A rendszerváltással 2 millió munkahely veszett el. De a mini magyar tulajdonú vállalatok és a pár külföldi óriásvállalat 1 millió munkahelyet tudott teremteni a 2 millió helyére, és ezt is csak idővel.

A szocialista rendszer bukásának öröksége miatt, továbbá az új kormányzatok korrupciója és rossz döntései, a társadalom üzleti és politikai ismereteinek a hiánya miatt a baj csőstől jött: 1.) Meglódult a pénzromlás üteme, a forint sokat vesztett az értékéből: mert a kapzsiság eluralkodott sokakon és üzletileg értelmezhetetlen áremelések kezdődtek, mert tömegek azonnal óriási vagyont akartak felhalmozni. Az addig nagy népszerűségnek örvendő Balaton 2005-re már teljesen leépült, mert olyan árakat szabtak az árusok, amiket nem csak a magyar, de a német turisták is sokalltak (egy nyár alatt akarták egész évre megszedni magukat a balatoni árusok). A pénz értékvesztését nagyban elősegítette, hogy a nyugatról bejött nagyvállalatok, kevésnek találták az addigi magyar fizetéseket és többször annyi pénzt adtak a munkásaiknak, de ez is csak felgyorsította a pénz értékvesztésének az ütemét. 2.) Megjelentek Magyarországon az „amerikás magyarok”, akik nyugatról hazatérve jól ismerték az üzleti élet működését, kicsalták az akkor még naiv hazaiak pénzét és visszatértek vele nyugatra. Felvirágzott a szélhámosság szerte az országban: lakásmaffia, piramisjáték, amerikás magyarok, bróker-csalások stb. A lakásmaffia lényege, hogy a rendszerváltás után a magyarok nem olvasták el a szerződéseket, csak aláírták. Így a lakásmaffia egyszerűen papírokat íratott alá az emberekkel, melyekkel tömegesen adták át nekik az ingatlanjaikat. A piramisjáték sok féle képen lehetséges, de a lényege, hogy az új tagok befizetnek és még további tagokat hoznak. Hatalmas üzletekről beszélnek nekik, de nem létezik semmilyen hatalmas üzlet. Így aki elkezdi, az a piramis tetején van és a legjobban megszedi magát, aki a közepén, az még szerez pénzt, aki a piramis alján van, amikor kiderül, hogy az egész kamu, akkor a piramis alján lévők a befizetett pénzüket elvesztik, a többiek pedig már nincsenek az országban sem. 3.) Az építőipar is úgy jött létre, mint a piramisjáték: a nagyobb beruházásoknál a fővállalkozó zsebre tette a pénzt, és annak csak egy kis részét juttatta el az építkezésen részt vevő alvállalkozókig. Az alvállalkozóknak is voltak alvállalkozói, ők rendszerint már semmit nem láttak a pénzből, pedig az egész láncolatban egyedül ők dolgoztak. Több iparág szintén feltöltődött szélhámosokkal, gyilkosokkal, a szervezetbűnözéssel: az építőipar mellett a vagyon és biztonsági őri szakma is az átverésektől és a bűncselekményektől hemzsegett, a szolgáltatói szaktor pl.: turistákat kiszolgáló vállalatok a drága és rossz szolgáltatásaikról váltak hírhedté. A bankok és a bróker vállalatok az amerikai és nyugat-európai pénzkezelési mintákat kezdték követni, ami kockázatos volt és a 2000-es Japán pénzügyi válság, továbbá a 2008-as amerikai pénzügyi válság is nagyon nagy pénzügyi veszteséget mért a magyar lakosságra. A megoldás a teljes körű, nyilvános üzleti működés,a nyilvános pénzügyi elszámolás lett volna, hogy ne a vak bizalom működtesse ezeket az ágazatokat. 4.) A politikailag naiv/tapasztalatlan/totálisan magyarokat a politikai élet szereplői is kihasználták: a legritkább volt az, hogy hatalomra kerülve bárki is, akár csak az ígéreteinek a 10%-át vagy 5%-át teljesítette volna. Konkrétumokkal teli, átfogó programokkal nem álltak elő a politikai élet szereplői, mert a politikában tapasztalatlan magyarok tömegei ezt nem várták el tőlük. Így maradt az általánosságokkal dobálózás és az érzelmekre ható szólamok. 5.) Az 1990-ben kialakult állami intézményrendszer lényegében minden hatalmat a politika kezébe adott: legfelsőbb bíró kinevezési jogát, legfőbb ügyész kinevezési jogát, adóhatóság vezetőjének kinevezési jogát, Vám- és Pénzügyőrség vezetőjének kinevezési jogát, Rendőrség vezetőjének kinevezési jogát, a közmédia vezetőségének kinevezési jogát stb. Továbbá a Parlament nevezte ki a Parlament pénzügyeit felügyelő Állami Számvevőszék elnökét. Ezeken felül a politikusok rátették a kezüket minden más állami intézmény vezetőjének kinevezésére: egészségügy vezetését ők nevezték ki, az oktatásét, kultúra, szociális szakma, Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Bank, posta, Büntetés Végrehajtás, környezetvédelmi hatóság, munkaügyi hatóság, mentők, tűzoltók, katasztrófavédelem, médiahatóság, Alkotmánybíróság, Országos Választási Bizottság stb. – az összes állami intézmény vezetőjét ők nevezték ki. A politika túlzott hatalma törvényszerűen rendszeres visszaélésekhez vezetett. A politikusok félresöpörték a szakmák szakértőit és saját önkényes belátásuk vagy kenőpénzek alapján döntöttek. 6.) A kormány és a parlament (tehát az országos politika) túlzott hatalma felszínen tartotta a szocializmus egyik sajátosságát: a dilettantizmust. Rendszeres volt, hogy az előzőekben felsorolt és minden egyéb állami szakma vezetőségébe pártembereket neveztek ki, nem szakértőket. A rendszerváltás után voltak olyan pártemberek, aki értettek az adott ágazathoz, de őket rendszerint úgy válogatták ki, hogy csak olyanok kerüljenek vezetői pozíciókba, akik számára van az a pénz és van az a hatalmi pozíció, amiért feladják a szakmai elveket és politikai elvekre cserélik azokat. Tehát voltak olyan esetek 1990 után, amikor valóban szakirányú végzettséggel rendelkező került a szakma élére, de a politikai kinevezés miatt ők is csak egy átlagos pártmunkás lettek, nem viselkedtek szakemberként. 7.) A rendszerváltás előtti diktatórikus elit tagjainak a 30-50%-a tudta átmenteni a hatalmát a rendszerváltás utáni időszakra. Ezek az emberek beépültek az MDF-be, a MSZP tele volt velük, beépültek a Fideszbe és minden egyéb olyan pártba, ami a rendszerváltás után jelentőssé tudott válni (Kisgazda Párt, MIÉP, SZDSZ, KDNP). Az elnyomásban, a dezinformálásban profik voltak. 8.) A magyar társadalom pedig óriási hibát követett el: elkönyvelte a politikát, tehát a közügyek intézést gonosz dolognak, amit csak ördögien aljas személyek csinálnak. Ebbe az elméletbe kapaszkodva a magyar társadalom más ex-szocialista társadalmakhoz mérten is rendkívül passzív lett a politikai életben. Így a korrumpálódott, diktatórikus pártok bent maradtak a parlamentben, megőrizték és idővel tovább növelték a hatalmukat. 1990 után már nem történt meg a Parlament újbóli teljes kitakarítása. 1994-től kezdve az MSZP-Fidesz vetélkedés jellemezte az országot 2010-ig. Az országot közösen rabolták ki. 2010-ig nem jöttek létre új, népszerű politikai irányvonalak. 9.) A politika másik szintje: a helyi önkormányzatok. A rendszerváltáskor úgy döntött az országos politikai vezetőség, hogy az egy település egy önkormányzat elvet követi. Így 3146 helyi önkormányzat alakult ki. A városokban jól működött az egy település egy önkormányzat elv, de 3000 falu van/volt Magyarországon, tehát 3000 cselekvésképtelen, miniatűr önkormányzat alakult ki. Ekkora számú helyi önkormányzat működtetéséhez nem volt elegendő szakértő. A településvezetők nagyon nagy többsége teljesen alkalmatlan volt a feladata elvégzésére a kistelepüléseken. A 146 város (10,000 fő fölötti település) irányítását pedig az országos politikai pártok igyekeztek megkaparintani maguknak, hogy ezzel növeljék tovább a hatalmukat. A magyar társadalom eleinte támogatta is azt az ötletet, hogy országos pártokkal töltődjenek fel a helyi önkormányzatok, de észrevették, hogy a pártokon keresztüli korrupció így a helyi önkormányzatokban is megjelent. Másrészt a pártok terméketlen vitái is megjelentek a helyi önkormányzatokban, amiből sok helyen, hamar elege lett a lakosságnak. 2014-es önkormányzati választásokon a települések 79%-át irányította helyi csoport/független képviselők és 21%-át pártemberek. Ezzel véget ért a pártos önkormányzatok időszaka.

A felsorolt 9 nagy problémahalmazból 3-ra sikerült a társadalomnak megnyugtató választ találnia 2014-re. Az egyik a pénzromlás üteme, a másik a pártos helyi önkormányzatok szinte teljes felszámolása. Az üzleti életben általános jelleggel nőtt a kiszámíthatóság és a stabilitás, hogy stabilizálódott a piacgazdasági működés.

rendszerváltás utáni Magyarország az oktatásban Szakmaiság és Demokrácia Pártja

A rendszerváltás után megindult pozitív folyamatok: 1990-ben 350 km autópálya volt Magyarországon. Ami a rendszerváltás előtti zárt Magyarországon nem volt nagy gond. De utána nagy szükség lett a hatalmas nemzetközi áruforgalmat lebonyolító autópályákra. 1990-1994 között az MDF-kormány 112 km autópályát adott át, ebből 75 km már a rendszerváltás előtt elkezdett épülni. 1995-1998 között az MSZP kormány 165 km autópályát adott át. Az első Fidesz kormány 157 km autópályát adott át 1998-2002 között. A Fidesz kevés autópályát épített, és ennek egy része, a közepénél kettérepedt az átadás előtti napokban. Az autópályához az alapanyagot a miniszterelnök apjának bányájából vitték. A korrupció egyik megjelenési formája, amikor a politikai döntéshozók eldöntik, hogy mit kell építeni, azt is eldöntik, hogy melyik vállalatnak kell megépítenie, így a baráti vállalat kapja meg a megrendelést és az ezzel járó pénzt. A lopást azzal lehet fokozni, ha a baráti vállalat saját megrendeléseit is kormány-barát vállalatoknak adja tovább, így garantált, hogy a maximális összeget lopják el. Az MSZP 2002 és 2006 között 349 km autópályát csináltatott. A rendszerváltás utáni 4 magyar kormány 783 km autópályát adott át. Ezzel óriásit ugrott Magyarország autópálya lefedettsége. Lévén, hogy az autópálya-építések nagy összegekbe kerültek, így nagy összegeket lehetett belőle lenyúlni. Ezzel élt is a politikai vezetőréteg és vállalkozó ismerőseik. Becslések szerint az autópályákba fektetett pénz minimum 30-50%-át lopták el: túlárazásokkal (amikor többet fizet az állam, mint amennyit kellene, ezzel plusz pénzhez juttatja a politikai döntéshozó a saját vállalkozó ismerősét). Az alvállalkozókat rendszerint nem fizették ki, így ez sok ezer vállalatot és sok tízezer tönkretett embert jelentett. A magyar társadalom ezek miatt még ezt a fejlődést sem tudta örömmel megélni, mert közben mindenki tudta, hogy meglopnak minket.

A rendszerváltás utáni fejlődés másik pontja: a Bokros-csomag 1996-ban. Bokros 12 éven át tartó töretlen fejlődést alapozott meg. A lényege: csökkentette az állami túlköltekezést, tiszta piacgazdasági szabályokat vezetett be Magyarországon, stabilizálta a Forintot. A hatása, közel 2 évig negatív volt, de nem járt lopkodással, vállalkozók átverésével, és rövidesen mindenki megérezte a kereskedelmet élénkítő pozitív hatását. Az addig épphogy csak csepegő külföldi befektetések elkezdtek ömleni. Mindenkinek imponált, hogy az ország saját maga is képes megoldani súlyos problémákat, ahelyett, hogy valamiféle csodára várnánk. A rendszerváltás előtt a társadalom a rendszerváltásra várt, hogy az majd valamilyen csodaként rendezi az ország gondjait – nem történt meg. Utána az EU-ba belépést várták csodaként – a csoda megint elmaradt. Sem a rendszerváltás, sem az EU nem tett csodát. A Bokros-csomag rámutatott arra, hogy csak akkor kerülnek rendbe Magyarországon a dolgok, ha mi magyarok tesszük rendbe. Nem szabad semelyik külföldire vagy csodára várni.

Autópálya-építések: 2007 és 2010 között az MSZP 323 km autópályát építtetett meg. Az Európai Unió öntötte az autópálya-építésekbe a pénzt, a magyar kormány és oligarchái pedig alig győzték kilopni a pénzt az építkezésekből. Ez EU szokása szerint semmit nem tett a lopások ellen. Az alvállalkozók kigolyózása szokás szerint végbe ment, így megint sokan tönkrementek, megint ellopták a pénz felét. Emiatt a magyar társadalom megint nem tudta örömmel megélni a fejlődést. A 2010 utáni Fidesz-kormány tovább fokozta a lopás mértékét és jelentősen csökkent az autópálya-építések üteme. A Fidesz 118 km autópályát adott át 2010 és 2014 között. A Fidesz 2014-től 2018-ig 117 km autópályát adott át.

Lakásfelújítások, kereskedelmi szempontok megjelenése a politikában, EU-n kívülre szóló kereskedelem növekedése.

2010 után hogyan jött létre a kontrol-nélküli rendszer: 2011-es Alaptörvény, magánnyugdíjpénztári vagyon ellopása, választási rendszer egyoldalú átírása, állami intézmények még erősebb és erősebb politikai ellenőrzése. 2008-as világgazdasági válság röviden (gazdaságföldrajzban lesz globálisan átfogó jelleggel), szegények számának növekedése 2010 után, tömeges elvándorlás 2010 után.

Összefoglaló jelleggel kell egy: bűnbakképzés Magyarországon 1990 után. Trianoni trauma: követelőzés és a trauma feldolgozási lehetőségei 1990 után.

Kell egy 40 perces film, hogy a magyar társadalom kiknek lehet hálás (milyen külföldieknek). Enélkül a magyarok körében jelenleg széleskörű az elkeseredettség és a magány érzése, ellenségesek a külvilággal szemben. 1. Az Oszmán Birodalom kétszer is segítette a Habsburg megtorlások elől menekülő magyarokat (a menekülésben, a befogadásukkal) a Rákóczi szabadságharc végén és az 1848-49-es szabadságharc végén. Utána a hidegháború időszakában magyar turisták tömegei mehettek Törökországba, ahol megvásárolták a keleti blokkban hiánycikknek számító termékeket, a törökök közül sokan megtanultak magyarul. 2. Az első világháború után magyarok tömegei menekültek el az országból, például Hollandia több mint ezer magyar árva gyereket fogadott be. 3. Második világháborúban közel 1 millió magyar hadifogoly nyugati kézbe került, a magyar hadifoglyokat nem bántották, nyugaton maradhattak, Nyugat-Európa sok magyar civil menekültet is befogadott a második vh után. 4. 1956-ban Ausztria 200,000 menekültet fogadott be. 1956 és 1989 között is Ausztria minden évben befogadott magyar menekülteket. 5. 2008-as válságnál az EU és az IMF több mint 10 milliárd dolláros kölcsönkeretet biztosított a magyar államnak, ezzel elkerülhettük az államcsődöt. 6. 2010 és 2018 között gazdasági migráns áradatot zúdítottunk Angliára, Németországra és Ausztriára – a magyarok befogadásáért és munkáltatásáért hálásak lehetünk.

A nemzetközi jó példák, azok az országok, amik 1990 után szép fejlődést értek el: Finnország, Izland, Kanada, Észak-Európa 3 régebbi jó példája egy filmben, Chile és Új-Zéland.

jó példák a világban oktatás reformja szakmaiság és demokrácia pártja

Tananyaghoz eszközök

Ha 150,000 Ft-os tévékkel számolunk, amiket be kell szerezni, akkor 10,000 db tévé esetében 1,5 milliárd Ft a kiadás.

Ehhez hozzájön a dokumentumfilmek elkészíttetésének költsége. Történelemből általános iskolában minden évre 39 db dokfilm kell, 4 év alatt 156 dokfilm lesz belőle. Középiskolában még 3 évig megy ez, akkor 117 dokfilm jön hozzá, tehát összesen általános és középiskolában 273 dokumentumfilmet készíttetünk a diákoknak. Mivel az általános iskolai történelmi dokfilmekhez kell majd színészeket és digitális díszletet fizetni, ezért ott, ha filmenként 30 millió Ft kiadással számolunk 156 filmnél, akkor 4,7 milliárd Ft kiadás lesz összesen. Középiskolai dokfilmeknél végig eredeti filmfelvételekkel tudunk dolgozni, azokért kell jogdíjat fizetni, viszont alig kell díszlet, és színészek, így filmenként 20 millió Ft kiadással lehet számolni maximum, narráció, felvételek kikéréséhez jogdíj kifizetése, vágás kb. 2,3 milliárd Ft összesen. A dokfilmeket feltesszük a netre, így megspóroljuk azt, hogy minden iskolának adattárolókat kelljen vásárolnia, és így átlátható lesz a tananyag, így hozzájutnak a levelezős/esti tagozatosok. – 7 milliárd Ft a történelem tantárgy beléptetése a 21. századba.

modern oktatás lesz Magyarországon Szakmaiság és Demokrácia Pártja

 

Új századvég, amiben élünk – című történelemkönyv remek példával szolgál, hogyan kell bemutatni a modern kor eseményeit/változásait. A könyv fejezetei: A mezőgazdaság iparosodása, Városrendezés, Ipari csodák, Bevásárlóközpontok (létrejötte), A személygépkocsi uralma, Az emancipált nő, A fogyasztói társadalom, A reklám, A kőolaj, A művészetek, A világűr felfedezése, Távközlés, Informatika, Nukleáris energia, Megújuló energiaforrások, Az élővilág forradalma. Arcok milliárdjai, A lemaradottság (a szegények) világa, Az oktatás ügye az egész bolygón, Egészségügy a bolygón, Az éhezés botránya, Az adósságteher, Az egyenlőtlenségek elmélyülése. A lázadás éve, A hippik, A válságok és az individualizmus, A divat diadala, A városművészet, A formatervezés, Amerikanizálódás, A 20. század szelleme, Szekták elterjedése, A keleti egyházak ébredése, Az iszlám (hatalomból irányított) ébredése, Az emberi jogok, Az apartheid, A nacionalizmus, A feminizmus. Szovjetunió felbomlása, szovjetek csatlósainak szabaddá válása, Jugoszlávia széthullása, Az Öböl-háború, Kína 1990-es nyitása, India fejlődésének új irányvonala, Latin-Amerika, az ENSZ, Klímavédelem. Ezt a könyvet 1993-ban adták ki, frissíteni kell, de jó anyag.

 

Megosztom, mert...