TISZA első napjai belülről nézve: egy hiba és tömeges elbocsájtások

Hiba a gépezetben – túl sok volt a parti

Egy nappal a Kossuth tér gigabulija után a Mi Hazánk benyújtotta az alkotmánymódosítási javaslatát, hogy végre töröljék már el a mentelmi jogot. A mentelmi jog létezése a magyar társadalmat, pártállástól függetlenül, már a rendszerváltás (1989) óta irritálja. A mi nácink mozgalom ezt zászlajára tűzte és a mélyen alvó TISZA képviselők elé oda is tolta.

Most, ha nem fogadja el a TISZA ezt a változást, akkor a hatalom-kritikus szavazótábora hatalmas csalódáson fog átesni, ha elfogadják, akkor meg egy platformra kerültek a mi nácink mozgalommal. Ezért kellett volna a buli szervezés helyett a valós témakörökre fókuszálni.

Bár a nem-túl-független sajtó megírta 4666 alkalommal, hogy a TISZA és Magyar Péter világverő a szimbolikus politizálásban, de ha mindeközben túljár az eszükön a mi nácink mozgalom, akkor az is szimbolikus.

Ezzel a Mi Hazánk mozgalom garantálta is a helyét a 2030-as országgyűlési választásokon, 4 év múlva remek kampánytéma lesz: „Látjátok, mi betartottuk az ígéreteinket és még a TISZA kétharmadát is rákényszerítettük a mentelmi jog eltörlésére.”

A nem-túl-független sajtó ezt elfelejtette kiemelni: megemlítették, de nem elemezték a TISZA hibáját, sőt nem tüntették fel hibaként, pedig az volt.

Már napokkal ezelőtt megkezdődtek a politikai tisztogatások a háttérben

A sportszövetségeknél a belső forrásunk arról tájékoztatott, hogy a sportélet hivatali, intézményi vezetőségét, minisztériumi személyzetét és minisztérium alá tartozó szakmai vezetőségét és alsóbb alkalmazottait is tömegesen rúgják ki. Az informátorunk intézi a kirúgások miatti papírmunka egy részét, úgyhogy van rálátása milyen a mennyiség: titkárnőig mindenki megy.

Továbbá tömegesen rúgják ki a külügy alkalmazottait, a külképviseleteket is tömegesen tisztogatják a legfelsőbb szintektől a legalsóbb emberekig. Ott is titkárnőig csupaszítják a szervezetet.

Mindezekről valaki tájékoztatja a közvéleményt? A nem-túl-független sajtó (444, Telex, Portfolio stb.) erről sem tudtak cikkeket írni. Pedig ezeket az információkat, ha mi megtudtuk, akkor a döglött kutya is megtudta. Csak beszélni kell emberi lényekkel. A nem-túl-független sajtó ebben sose volt jó. Kissé introvertáltak. Csak akkor nem tudjuk, minek mentek el a médiába dolgozni.

Ez jó vagy nem jó?

Mármint a tömeges kirúgásokat hogyan értékeljük? Kezdjük a beérkezett panaszokkal:

Ellenérvek:

• Az ott dolgozók panaszkodnak, hogy ők nem vagyonosodtak a Fidesszel együtt és mégis tömegesen bocsájtják el őket, vagy konkrétan minden hivatalnokot elküldenek.
• Így a mindenkori hivatalnokok sose akarnak majd az aktuális kormányon változtatni, nehogy kirúgják őket.
• Harmadrészt, így idővel a TISZA kerül olyan totális hatalmi pozícióba, amilyenbe Orbán került, mert idővel mindenhol a TISZA emberei lesznek. Ami most még nem olyan nyomasztó, így az első napokban, de idővel nagyon is nyomasztóvá válik, mert a hatalom öncenzúrát vált ki. A hatalom a hatalmon lévőket pedig korrumpálja. A totális hatalom pedig egyenlő a totális korrupcióval.

Érvek:

• A külügy, a sportügy és minden állami hivatal bürokratái felelősek azért, ami történt, mert sokszor ők készítették elő és ők hajtották végre a rengeteg törvénytelen utasítást. Az ő cinkos viselkedésük nélkül ez a 16 évnyi lopás-orgia sosem következett volna be. Nélkülük maximum egy-egy eset lett volna, kis összegekkel. Nem száz- és ezermilliárdos szinttel.
• A másik érv, hogy ha az ember lopást lát hivatalnokként, ideje szólni a Rendőrségnek. Elég volt már a hivatalnoki réteg gerinctelenségéből. – De ha az országos rendőrfőkapitányt nem a rendőrök nevezik ki, akkor nincs garantált szakmai függetlenség és a Rendőrség is alávetett. (Ellenérv az érvben.) – De ha nincs megbízható Rendőrség, a hivatalnok még mindig kiadhatja az infókat a sajtónak is. – Magyarországon nincs valódi sajtó, csak egyik oldal propagandája és másik oldal propagandája. (Ellenérv az érvben.) – De ilyen esetben a hivatalnok kiadhatja külföldi sajtóorgánumoknak is. – Szóval azért mindig van mit tenni. Ideje befejezniük a megszokott gyenge viselkedésüket. Ha a TISZA esetében látnak ilyet, akkor is meg kell tenni, mert az országunk csak így marad életképes.
• Ha pedig jön egy következő párt a hatalomba, akkor aki megtette a bejelentéseket hivatalnokként, amit kellett, ő (a bejelentő) magas pozíciót kap.

Szóval van mit tenni és újragondolni.

Magyar Péter nem a Fidesz belső berkeiből jött?

De igen, onnan. És nem hajlamos volt fideszesekkel körülvenni magát? De igen. Ennek ellenére:

Az exfideszes hivatalnokok kirúgása rámutat, hogy Magyar Péternek bár erősen fideszes múltja van, de a kormányában / a környezetében vannak olyan emberek, akik nem tűrik el a Fidesz volt csicskásait. Pedig Magyar Péter kifejezetten hajlamos őket megtűrni, mind Ruszin-Szendi Romulusz, mind Vitézy Dávid a Fidesz vezetésének „B” vonalából került be a mostani kormányba. Továbbá Magyar megpróbálta a saját rokonát igazságügyi miniszterré tenni és az oktatás vezetőjét is először a KDNP kedvencei közül akarta kiválasztani. – Ami rámutat, hogy Magyar Péter maga a Fidesz „B” vonal, de körülötte erős emberek lehetnek, akik egyrészt rávették, hogy az oktatásból léptesse vissza a saját KDNP-s jelöltjét, másrészt léptesse vissza a rokonát, és most pedig itt vannak a tömeges kirúgások a szakmai vezetői székekben és egyéb helyeken.

Magyar Péter múltjáról eddig kiderült nyilvános információk:

https://szakmaisagpartja.hu/gyulekezo-esofelhok-a-tisza-folott-magyar-peter-multja/

Mi lenne az ideális?

Az ideális a szakmák önkormányzatiság lenne: az ügyészek válasszák meg a legfőbb ügyészt, a rendőrök az országos rendőrfőkapitányt, a kultúra alkalmazottai a kultúra közös vezetését és így tovább. Így nem kellene minden 4 év végén a hétköznapi embereknek rettegve tekinteni egy esetleges kormányváltásra.

Egyben ezt találtuk a legjobb megoldásnak:

Intézményvezetők, akiket eddig a politikusok neveztek ki, őket az ott dolgozók nevezzék ki

1. Rendőrség: a 33,000 rendőr közösen válassza meg a Rendőrség országos vezetőjét.
2. Legfelsőbb bíró: az összes bíró válassza meg (2800 bíró).
3. Legfőbb ügyész: az ügyészek válasszák meg (2000 fő).
4. Állami Számvevőszék: a számvevőszék dolgozói válasszák meg az elnökét (600 fő).
5. Állami média: nemzetközi átfésülés és továbbképzés után az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (2100 fő).
6. NAV: (19,000 fő) egyik felének vezetőjét az adóhatóság alkalmazottai válasszák meg, másik felének vezetőjét a vámosok, ezzel ideje kettéválnia.
7. Alkotmánybíróság: az előzőekben felsorolt 6 intézmény vezetői válasszák meg az Alkotmánybíróság tagjait, hogy végre valóban politikától független kontrol-intézmény legyen, ne egy csapat bábu. Ezen szervezetek és személyek által megválasztott alkotmánybírák válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét.
8. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: a felsorolás első 6 intézményének vezetői közösen nevezzék ki ezen hatóság elnökségét.
9. Egészségügy: az orvosok és az ápolók közösen válasszák meg az egészségügy vezetőjét. A 100,000 állami ápoló és orvos.
10. Kulturális intézmények: a dolgozóik (10,000 fő) válasszák meg a kultúra közös intézményvezetőségét.
11. Büntetés-végrehajtás: az ott dolgozó szakemberek (9,000 fő) válasszák meg a Büntetés-végrehajtás közös vezetőjét.
12. Szociális Igazgatás: a szakma közös vezetőségét, az ott dolgozók válasszák meg (75,000 fő).
13. Fogyasztóvédelmi hatóság: újra jöjjön létre önálló intézményként, és az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (600 fő).
14. Munkavédelmi hatóság: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (300 fő).
15. Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság: egységbe kell rendeződjön és az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (4,500 fő).
16. Gazdasági Versenyhivatal: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (150 fő).
17. Magyar Nemzeti Bank: itt, a nemzetközi átfésülés után megmaradt alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (1,600 fő).
18. Központ Statisztikai Hivatal: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (1,000 fő).
19. Magyar Posta: az alkalmazottak (20,000) válasszák meg a vezetőjét.
20. Oktatás: 180,000 fő dolgozik benne, 5 nagy belső ágazata van, önkormányzatot nekik.
21. Tűzoltóság: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (8,500 fő),
22. Katasztrófavédelem: (különüljön el a tűzoltóktól) az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (2,500 fő).
23. Országos Meteorológiai Szolgálat: alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (230 fő).
24. Országos Mentőszolgálat: az alkalmazottak válasszák meg a vezetőjét (8,500 fő).
25. Nemzeti Választási Iroda: ez a szervezet felelős az önkormányzati és az országgyűlési választásokért és ezek után a szakmák belső választásaiért is. A politikától függetlenített szervezetek vezetői küldjenek ide 1-1 embert (tehát 24 fős lesz). A Magyar Tudományos Akadémia kapja vissza az önkormányzatiságát: így az MTA 19,000 tudós tagja választja meg a 25. főt.

Ezzel a fenti 500,000 fő önkormányzatisággal fogja működtetni a saját szakmáját. A politikusok pártoskodása helyett.

 

Frissítés: 2026.05.15. délután: már dühöng a kulturális szakma a politikusok selejt viselkedése miatt:

https://24.hu/kultura/2026/05/14/tarr-zoltan-magyar-muveszeti-akademia/

Tarr Zotyinak nem tűnt fel, hogy az MMA-val folytogatta a Fidesz a hazai kultúrális életet közel másfél évtizeden keresztük? Nyilván tudja jól. Ez is a Fidesz „B” vonalából lépett elő, ő a Református Egyházból szabadult. A Református Egyház eszelős pénzeket lopott el és hatalmas tételben csalta az adókat. A Fidesz kitettei. Magyar Péter tipikus embere.