Múzeum csak az 1918-1921 közötti eseményekről
Egyetlen múzeum sincs, ami csak ezt az egy időszakot mutatja be, pedig ez volt a magyar történelem legsűrűbb időszaka. Ezt nem könnyű az iskolában elsajátítani: az még sokaknak megvan, hogy volt az őszirózsás forradalom, aminek a hatására Magyarország kiugrott az első világháborúból. Az már keveseknek van meg, hogy ennek a hatására Magyarország egyre inkább tiszta önvédelemre rendezkedett be.
1848-49 után másodszorra is demokrácia jött létre Magyarországon: 1818 végén, ami 1919-ben bukott meg. Ebben a demokratikus időszakban kapták meg a magyar nők először a szavazati jogot. De a kiépülőben lévő, még ingatag demokráciát megbuktatták a kommunisták. Közben Magyarországra egyre mélyebben benyomultak a monarchia volt elnyomottjai: a csehszlovákok, a románok és a szerbek. De ők már olyan területeket is elfoglaltak, amik 100%-ban magyarok által lakott terület volt.
A magyar kommunisták harcoltak a román hadsereg ellen, de vesztettek. A románok katonai győzelme buktatta meg a magyar kommunistákat (1919-ben). A román csapatok bevonultak Budapestre. 1920 elején távoztak.
Horthy és a hozzá részlegesen kapcsolódó csapatok elkezdtek erőszakoskodni Magyarországon, ez volt a fehér terror időszaka (már a román megszállási időszakban is, ők nem a románokkal törődtek). A kommunisták szovjet mintára kivégzőosztagot állítottak össze (500 főt) és körülbelül 300-600 embert öltek meg. Amikor semmivé foszlott a hatalmuk, akkor a korai náci-típusú csapatok 2000-4000 kommunistát és zsidót öltek meg. Ezzel előrevetítve a 20-25 évvel későbbi pusztítást.
Horthy hatalomra jutott 1920 elején, viszont a volt osztrák uralkodó vissza akart térni 1921 októberében. Végül kisebb harcok árán megállították (nagyjából 35-en haltak meg).
Történelmi korszak összefoglalása
A lenti linkeken meg lehet nézni, hogy melyik konfliktusban mennyi áldozat volt. De az első világháború láthatóan, szinte a végsőkig kivéreztette a feleket, nagyjából 700,000 magyar halt meg a háborúban és legalább kétszer ennyi megsebesült. Részben emiatt, részben a szomszéd-jelleg miatt, belháborús jelleg miatt nem halt meg sok ember az átmenet konfliktusaiban: a román-magyar háborúban magyar oldalon összesen 6,000 fő halt meg és ez már így is a legvéresebb esemény volt az első világháború után (nálunk). A kommunisták vörös terrorja és a későbbi fasiszta típusú csoport fehér terrorja összesen 2,300-4,600 emberrel végzett. A király visszatér pedig 35 ember életébe került.
Ezek az események létszámot tekintve nem voltak sokkolók, de ezalatt a 3 év alatt történt dolgok jelentős érzelmi hatással voltak a magyarságra. Sok családban ez még az 1990-es évek után is téma volt (vörös terror, fehér terror, király visszatér, román bevonulás Budapestre). Az 1990-es és a 2000-es évek két évtizedében egyszerre virágzott fel majd pedig hanyatlott le a trianonos követelőzés. A rendszerváltás után a hazai személyautók harmadán-negyedén voltak Nagy-Magyarország matricák, szerveztek rengeteg túrát a régi magyar területekre, lengettek Nagy-Magyarország zászlókat több politikai pártnál is. Úgyhogy ez a 3 év 80-90 éves távlatban is kisebb-nagyobb mértékben megmozgatta a magyarok egy részét. Úgyhogy van mit feldolgozni.
Mint látható
Kell egy múzeum. Mert ezt átlátni, végig nézni még vázlataiban is órákig tart. Ez fontos a társadalmi traumák feldolgozása és a pontosabb történelmi ismeretek átadása miatt is. Ezt az időszakot tanulják a gyerekek általános iskola 7. osztályban és gimnázium 11. osztályban. De ilyen bonyolult témakört megérteni gyerekként szinte lehetetlen. A múzeumok arra valók, hogy ezeket az eseményeket segítsenek feldolgozni felnőttként is.
Aki szeretne a fent leírtaknál egy jóval bővebb, pártatlan anyagot olvasni, nekik ezeket a cikkeket ajánljuk – időrendben: