jugoszlav-haboru-sorkatonasag-szakmaisag-es-demokracia-partja

Sorkatonaság szükséges? Mire jó? Érvek és ellenérvek

 

Sorkatonaság elleni érvek

  1. A sorkatonaság egy békés országban arról szól, hogy a politikusok mindenkinek az életében legalább egyszer megmutathatják, hogy ki a főnök. Ezért imádják a hatalommániás politikus kollégák a sorkatonaság intézményét.
  2. A sorkatonaságnak egy modern háborúban a harci értéke nulla. Valódi harci alkalmazásukra nem kerülhet sor. A mai háborúkra hosszadalmas és költséges katonákat felkészíteni, nem véletlen hogy nemzetközi alkalmazásban eleinte maximum 2000 katonát tudunk fenntartani, többel kinyírnánk a költségvetést. (Sem a költségvetésen, sem máson elkövetett erőszak nem célunk.)
  3. Katonásdi léptéke: a hadseregben ma már nők is szolgálnak és a sorozás jogsértő, ha csak a férfiakra terjed ki (az egyenjogúság miatt, ez az egyenjogúság árnyoldala). Tehát kb. 70-80 ezer ember behívásával jár a sorozás. A 67 millió fős Angliának van 80 ezer fős hadserege (sorozás esetén Magyarországnak lenne kb. ugyanennyi). Anglia a hadseregével elnyomja Észak-Írországot, továbbá Angliának vannak tengeren túli területei, összesen 15 darab pl.: Gibraltár, Falkland-szigetek, Brit Virgin-szigetek stb. Továbbá Angliának állandó katonai támaszpontjai vannak Szingapúrban, Bruneiben, Németországban (2. világháború óta), továbbá Kenyában, Kanadában, Belize nevű közép-amerikai országban és Nepálban. Ezen felül Afrika déli részén lévő országokat igyekszik Anglia sakkban tartani, hogy az ottani üzleti lehetőségek esetében előnyöket csikarjanak ki a helyiekből. Egy volt világbirodalom maradványainak globális fenntartásához kell 80,000 katona. A 80,000 katona fenntartása 49 milliárd dollár volt 2019-ben. Ma a Magyar Honvédségre évente nagyjából 2,7 milliárd dollárt költ a magyar állam. Már így is van közel 23,000 hivatásos katonája a Magyar Honvédségnek, amiből nagyjából 3,000 fő van olyan állapotban, hogy külföldön bevethető legyen. A külföldön tartózkodó magyar katonák száma 2019-ben még a 900-at sem érte el. Így is alig van valami haszna a honvédségnek, az állomány nagy része zöldbe öltözött bürokrata, a maradék nagy része olyan fizikai állapotban van, ami alkalmatlanná teszi külföldi kiküldetésre. Itthon utoljára 1945-ben alkalmazták a honvédséget. Nekünk nincs világbirodalmunk, nem háborúzunk az iraki olajért, senki nem fenyeget minket. Aktatologatáshoz és máshoz sem kell 80,000 fős haderő.angol flotta sorkatonaság szakmaiság és demokrácia pártja
  4. Magyarországon a szegények száma 4,2 és 4,8 millió között mozog, elsődlegesen rájuk költünk. Ha nem akarjuk, hogy a sorkatonaság csak terepruhás bohóckodás legyen, ha valódi, modern fegyvereket szeretnénk adni a katonáknak és azzal gyakorlatoztatni őket (pl.: műholdas tűzvezérlésű tankokat kellene venni). Akkor 80 ezer katona felszerelése modern kézifegyverekkel, modern tankokkal, páncélozott csapatszállítókkal, a mai vadászrepülőink sokszorosával, szállító és támadó helikopterekkel, hadfelszerelést szállító egyéb páncélozott szárazföldi szállítójárművekkel, műholdas kommunikációs rendszer kiépítésével járna minimum. Ha fel akarunk nőni Anglia mellé, akkor még 46 milliárd dollárt kellene elszórni katonai vasdarabok megvásárlására évente. 300Ft/dolláros árfolyamon ez 13673 milliárd Ft/év. Ez a teljes államadósságunknak több mint a fele, amit minden évben el kellene költeni egy 80,000 fős modern haderőse. Költségek további részletei: 10 éven belül minden fegyver elavul, úgyhogy a katonai beszerzéseket rendszeresen meg kell ismételni. Továbbá 80 ezer katona ellátásához szükséges fejleszteni itthon a hadsereg logisztikai rendszerét: a teljes katonai raktárbázis rendszert fel kell újítani, ki kell bővíteni, gépesíteni, képzett raktározási szakemberekkel feltölteni. A nagy mennyiségű lőszer és fegyver őriztetésének az összege szintén hatalmas költség. Továbbá már rég bezárt (és tönkrement) kiképzőtereket kellene újranyitni, modernizálni. Új katonai repülőterek kellenének, új hangárok, sok ezer szerelő. Tehát ennek a további háttérmunkának is el kellene készülni, létre kellene jönnie egy óriási háttérszakemberekből álló csoportnak, hogy minden működjön. És ha még nem lenne elég a költekezésből, most jön az éves fenntartás: az, hogy ennyi ember egyen, igyon, ne bánkódjon és modern fegyverekkel gyakorlatozhasson (pl.: ellőtt töltények, tankok esetében mini rakéták stb.), minden évben szórni kell a pénzt. – Közben az egészségügyben olyan hosszúak a várólisták, hogy az emberek nem jutnak hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz és meghalnak, évente több ezren csak emiatt. A várólisták a mostani kormány alatt jelentősen nőttek, ami egyre több ember halálát okozza. A kórházi fertőzésekben minden évben szintén ezrek halnak meg, mert még az ágyneműk kimosására sincs pénz. A felsőoktatást (a társadalmunk előrejutásának az alapját) a kormány szűkítette, hogy egyre kevesebb ember juthasson hozzá. Az Orbán-kormány kezdetén még másfél millióval kevesebben voltak szegények. A szűkös erőforrások miatt választani kell, hogy a destruktivitáson alapuló ötletet támogatunk, legalább 15,000 milliárd Ft-ból, aminek az ötöde is csődbe juttatná az országot, vagy helyette a valódi problémákra figyelünk és inkább a társadalom életben maradását támogatjuk.
  5. Ha esetleg valaki szeretné megismerni a modern háborúk tulajdonságait (ezért erőlteti a nagy hadsereget), azzal most tisztázzuk, hogy mit jelent egy modern háború, hogy ne kelljen a saját bőrén megtapasztalnia: a modern háborúk mindent elpusztítanak és senki nem menekülhet előlük. – Ami most Szíriában megy, még nem is számít igazán modern konfliktusnak a fegyverek 30-40 éves elavultsága miatt. – A háborúban azok a katonák, akik nem halnak meg és fizikailag sem sérülnek meg, szintén tönkremennek, mert ettől még kísérti őket, az, amit ott láttak, amit ott átéltek. Ezért pszichés kezeléseknek kell őket alávetni, mert hazatérve becsavarodnak, hallucinálnak, úgy élik át a háborús traumákat újra és újra, mintha ott lennének. Ezért magukba fordulnak, gyilkosságokat követnek el vagy öngyilkosok lesznek. – Egy ország minél fenyegetőbb, annál könnyebben keveredik háborúba.
  6. Jogi szempontból a sorkatonaság ellen úgy lehet érvelni, hogy a sorkatonaság csorbítja a szabad mozgáshoz való jogot, de az ilyen jogokat csak indokolt, esetben lehet korlátozni (hónapokig tartó bezárást pedig csak súlyos esetben például szabadságvesztés esetén). Egy békés országon belül a sorkötelezettség jogsértő.
  7. A sorkatonaság veszélyezteti a fiatalok munkába állását (mint a nőknél a mostani terhességi szabadság). A sorkatonaság még tovább növelheti a fiatalok között amúgy is mindig magasabb munkanélküliséget.
  8. A mai nyugdíjszabásnál beleszámítják a nyugdíj kiszámításába a sorkatonaság keretében eltöltött időt. Ezzel a magyar állam is elismeri azt az időpocsékolást, amire az embereket rákényszerítették a sorkatonaság keretében.
  9. Kevésbé hivatalosan szólva az ellenérv a sorozás ellen, hogy a honvédségen belül sok a végtelenül idiótán viselkedő, nem kell ezeknek a hatalmát tovább növelni, azzal hogy értelmes emberek tízezreit rendeljük alájuk. – A hülyék elszaporodásának a szervezetben több oka van. Van, aki a balhé miatt megy, öngyilkossági vagy gyilkossági szándék vezérli, ez gyakori emberi oldala a dolognak, ezért is van kötelező pszichés rostálás. De sorkatonaság esetén nem lehet normális pszichés rostálást tartani. Másrészt Magyarországon a honvédség a második világháború óta csak malmozik. Ha egy cégen belül egy hétig nincs munka, már az is kikezdi a munkamorált. Gondoljanak bele, hogy a honvédségen belül lényegében 1945 óta nincs munka, ez az elmúlt 75 év milyen szinten kikezdte a munkamorált.
  10. A sorkatonaság lényege: a fiatalokat ölni tanítják. Ez nem más, mint pszichológiai értelemben vett nekrofília.
  11. Az elit felszámolásának szempontjából: a rendszerváltás előtt (is) arra képezték ki a hadsereget, hogy adott esetben meghaljanak. Halálra szánták őket. Nem az ország érdekében, hanem az elit érdekében. Amíg van elit, addig a hadsereg elsősorban az ő védelmüket fogja ellátni, az csak fals álomkép, hogy a hadsereg az országot védi, a hadsereg mindig a politikai elitet védi.
  12. Nincs hadseregre szükségünk. Se sorozottra, se semmilyenre.
  13. Ha nem akarjuk megszüntetni, akkor Afrikába kell küldeni őket békefenntartónak. Viszont kényszerrel besorozott tizenéves kölyköket nem küldhetünk a világ legveszélyesebb térségeibe, a világ túloldalára, ehhez a besorozott hadseregnek nincs elég harci morálja, ehhez professzionális hadsereg kell. Professzionális: hosszú kiképzés, 5 éves szerződés, ebből él a szerződéses, angol nyelv ismerete, ENSZ békefenntartásra való külön felkészítés.sorkatonaság helikopter Nord Kivu – RD Congo ensz szakmaiság és demokrácia pártja
  14. A tömeghadseregek kora lényegében 1914-től 1950-es évek végéig tartott. A tömeghadsereg lényege, hogy több százezer vagy több millió embert besoroznak és a vezetők elkezdenek sakkozni: „Itt feláldozunk 100,000 katonát, hogy a másik fronton előre lépjünk.” A sorkatonaság tömeghadsereget hoz létre. A sorkatonaság az ilyen „taktika” kiszolgálója. A sorkatonaság előkészíti a társadalom lerombolását.
  15. Katonaként: lényegében a sorkatonaság arról szól, hogy egy bábu vagy, akit simán beküldenek a halálba, mert van a helyedre másik.
  16. Pszichológiai szempontból: A nekrofil számára a halál egy életcél. Szadisták szemszögéből: Azok, akiket szadiztak a hadsereg keretében, gyakran követelik azt, hogy ha már őket szadizták, akkor másokat is szadizzanak. A céltalanul élők szempontjából: gyakori, hogy olyanok erőltetik ezt a témát, akik nem tudnak mit kezdeni az életükkel, és az ürességüket másokra is rá akarják erőltetni. Mert ez a sorkatonásdi az emberi ürességről szól, az élet leértékeléséről, az emberi értékek elpusztításáról kívül is, belül is. Pszichológiai következmények: A sorozott állományon belül gyakori a szadizás, de ha valaki nem bírja jól és van egy rakás fegyver kéznél, két dolog történhet: vagy megöli magát vagy másokat öl meg.
  17. Politikai érv: az 1990-es taxis blokád alkalmával mindenki rettegett, a taxisok vezetői és a kormány is, egy polgárháború kirobbanásától. Ez azért volt, mert anno mindenki katonai kiképzést kapott és ezért folyton ilyen katonai terminológiákban gondolkodtak (háború, polgárháború). Ezért is terjedt el a tömegbe lövetés híre, amivel kapcsolatban, a 2015-ben kiadott, Taxis Blokád c. könyv tisztázta, hogy rémhír volt. De akkoriban a kormány és taxisok is teljesen reális lehetőségnek látták a másik féltől a fegyverhasználatot.
  18. A fenti érvből lehet látni, hogy a katonai kiképzés, a társadalmon belül a félelem légkörét alakítja ki.
  19. Másik politikai érv: A politikai vezetőség belpolitikai ütőkártyája a sorkatonaság: egy erőszakszervezet, ami fiatal kölykökből áll, akik nem ismerik sem az emberi jogokat, sem a hatósági intézkedések szabályait, viszont van gépfegyverük – ebből valóban nagyon könnyen tragédia lehet. A tizenéves lassan felnőttkorba lépő fiatal fiúgyerekek érzelmileg a leginkább manipulálható korban vannak, ezt a világtörténelem során számtalanszor kihasználta már a politikai vezetőség, hogy a saját politikai ambícióik alapján ágyútölteléket csináljanak a leginkább manipulálható korú férfiakból.
  20. Jelenleg a magyar hadsereg életkora 30-35 év körüli. Sokuknak már van gyereke, mire bevetésre mennek külföldön. Ez így jó, ez a garanciája, hogy mire fegyvert kapnak a kezükbe, nem lehet már őket akármibe belerángatni.
  21. A nők is fiatal felnőttként leginkább manipulálhatóak, de a nőkben élő életigenlés időlegesen sem csökken különösebben, sokkal jobban tudják érzékelni az érzelmi zsarolást a nők és keményebben is lépnek fel ellene. Ebből adódóan a fiatal nőket nem szívesen sorozza be a politikai ambíciók alapján pusztítani akaró politikai vezetőség. Ez szintén nagyot kavar a sorozás eredményességén, működésén.
  22. Eredményesség: a sorozás könnyű volt, amíg a kommunista időszakban a szovjet hadsereg lezárta a határokat és a fiatalok nem hagyhatták el az országot (ahogy szinte senki más sem). 1990 után ez már jóval nehezebb lett, de az akkori fiatalok nem beszéltek idegennyelveket, emiatt a legtöbben „be voltak szorulva az országba”, ezért itthon voltak. Addig a mai fiatalok alapszinten már szinte mind tudnak angolul, ami legalább egy betanított munkára jó külföldön. 800,000 magyar ment külföldre dolgozni, ezért szinte minden fiatalnak vannak rokonai, ismerősei külföldön. A nyelvtudás és a rokoni/ismerősi kapcsolatok miatt egy sorozási parancs kiadása gyorsabban megbukik, mint hogy kimondjuk „tömeghadsereg”.
  23. Külpolitikai szempontból: a sorozással nagy létszámú haderő alakul ki, ami fenyegetőnek tűnhet a szomszédos országok számára. De a hazánknak az az érdeke, hogy a szomszédos 7 ország mindegyikével baráti legyen a kapcsolat, mert a trianonos követelőzés nagyon gyorsan bedühíti a szomszédos országok vezetését, ha az még nagy létszámú hadsereggel párosul, a szomszédos országok vezetőségei még gyorsabban bedühödnek. Ha fenyegetően viselkedünk, elzáródnak az üzleti lehetőségei az országunknak. Másrészt a határon túli magyarokon csattan az ostor, ha megromlik a viszonyunk a szomszédos országokkal. A kölcsönösen baráti viszony elemi érdekünk. A szomszédos 7 országban összesen 92 millió ember él.
  24. Bűnüldözés szempontjából: A rendszerváltás után káoszba süllyedt az ország: sokszorosára nőtt a bűncselekmények száma minden kategóriában. A fegyveres bűncselekmények száma nagyon régen nem látott magasságokba emelkedett. Ebben óriási szerepe volt a sorkatonaság intézményének: a társadalom megtanította a fiatalokat fegyvert használni és megtanították őket lőfegyverrel gyilkolni a honvédség keretében. Például, aki agresszív családból jött, alkoholproblémákkal, családot elhagyó szülőkkel, zaklatott gyerekkorral, ezt tetézve: a társadalom megtanította őket lőfegyvert használni és azzal ölni. Ennek felhasználásával a szervezetbűnözés több ezer fősre duzzadt pár év leforgása alatt.
  25. Pszichológiai szempontból: sokan jöttek bántalmazó családokból. Azok a gyerekek, akiket pszichiáterhez kellett volna küldeni, azoknak félautomata géppuskát adtak a kezébe.
  26. Az a korosztály, aminek a férfitagjai katonák voltak, borzalmas fizikai állapotban van. Nagyon súlyosan elhízottak, nagyon rossz az egészségügyi állapotuk. Sokan már negyven éves korukra meghaltak a megdöbbentően egészségtelen életvitelük miatt. Ezen a helyzeten, a sorkatonai szolgálat semmit nem segített.
  27. Tömegeknél rontotta az egészségügyi állapotot: a dohányzás és az ivás fontos része volt ezeknek a közösségeknek. Sokan itt szoktak rá és nem is kis tételben fogyasztották a piát. A sorkatonaság az unalom és a kényszeredett viselkedés keveredése.
  28. Sorozás mellett szóló közkedvelt érv, hogy ettől majd férfiasak lesznek a férfiak. Poroszországban vezették be először a laktanyákat, ahol a fiatal férfiakat hónapokra vagy évekre összezárták. A melegek száma megugrott a porosz haderőn belül. Úgyhogy a férfiasodás helyett más folyamatok indultak meg.
  29. A rendszerváltás előtti diktatúra ilyen sorozásos közösségi élménnyel tudott szolgálni. Egy közösségi élmény, aminek a lényege, a gyilkosságra tanítás, egy esetleges atomháborúba masírozás és ezzel a fiatalok százezreinek a meggyilkoltatása. – 1990 óta a sorozás mellett szóló egyetlen valós érv, hogy ez közösségi élményt adhat. De erre alternatívaként bevezetjük a tömegsport jelentősebb állami támogatását, fiatal csellengők számára az éjszakai sport klubbokat hozunk létre. Egy demokrácián belül, egy szabad országon belül, így érdemes közösségi programokba belevinni az embereket, hogy abból ne pénzpazarlás és az emberek szabadságának csorbítása legyen, hanem pont hogy pénzt takarítsunk meg és tegye szabadabbá a társadalmat. A sorkatonaság egyetlen előnye kiváltható a sportolással.

 

 

Plusz infó: Miért maradt meg 1990 után még egy ideig a sorkatonaság? Mert Jugoszláviában (Magyarország déli szomszédjában) háború volt és kérdéses volt, hogy milyen irányt vesz a harc. A sorkatonaságot már rég fel akarták oszlatni és professzionális haderőt felépíteni szinte a semmiből, de az 1999-ig tartó jugoszláv polgárháború miatt csak 1999 után jött az átalakítás, mert az átalakítás pillanatában közel nullára csökkent a hadsereg létszáma. 2001-re papíroztak le mindent a jugoszláv hadviselő felek. Ezért kellett várni a teljes átalakításra. 2004-re szűnt meg a dilettáns haderő.

A célunk, hogy a konfliktusokat távol tartsuk magunktól, erre tökéletes a külföldi békefenntartás. A célunk, hogy 2,000 fő vegyen részt az ENSZ békefenntartásában. Ez váltással együtt 4,000 főt mozgat meg.

sorkatonaság magyar finn katona ensz békefenntartó szakmaiság és demokrácia pártja

 

 

Megosztom, mert...