A gyűlölködés létrehoz egyfajta komfortzónát

A rasszizmus (Magyarországon főleg a romaellenesség), az antiszemitizmus (tehát az zsidókkal szembeni gyűlölködés) és egyéb tipikus gyűlölködési formák mind egy komfortzónáról szólnak. A legtöbb ember számára ez ezt jelenti. Persze a gyűlöltek számára ez mást jelent, főleg állandó fenyegetettséget hoz létre. Ami egy igencsak gusztustalan társadalmi környezetet alakít ki. De a hétköznapokban mégsem a gyűlöltek járnak a legrosszabbul. Hanem a gyűlölködők. Egyszerű oknál fogva: a gyűlölködők irányíthatóvá válnak. A gyűlölködőkre települnek, hazánkban is, a legdiktatórikusabb politikai csoportok. Miért diktatórikusak? Mert megtehetik. Megtehetik azt, hogy meglopják a szavazókat, kizárják a szavazókat a döntéshozatalból, tönkre teszik őket, de mégis ünneplik a hatalmon lévőket. Miért? Mert fenntartják a rasszista/antiszemita/bevándorlógyűlölő/meleggyűlölő és egyéb gyűlöletkultúrát, tehát a komfortzónát. És grátiszba, ha nem vagy meleg/bevándorló/zsidó/roma, akkor az egódat is megsimogatják, mert azt sugallják, hogy több vagy másoknál. – A hatalmon lévőktől mi kell ehhez? Cinizmus kell ehhez, nagyfokú cinizmus. A hatalmon lévőktől a társadalommal szembeni gyűlölet/lenézés kell hozzá, hogy valaki politikusként ezt az utat válassza.

Hogyan látja a világot a gyűlölködő?

Bármerre megy, mindenhol a saját elméletei igazolását keresni. Ha Németországba megy, hisztériarohamot kap a muzulmán bevándorlóktól, persze Ausztriában is lehet ugyanilyen hisztériarohamot kapni. Ez miben jelenik meg? Nem hajlandó lehetőleg egy gyűlölthöz sem hozzászólni, velük akár egy helységben maradni sem. Miért? Mert még a végén kiderül, hogy ők is emberek, ráadásul egyéniségek. Nem „a muzulmánok”, hanem Ödön, Ubul, Géza, Abdul… Ha megismeri őket, személyessé válik, kiderül, hogy vannak köztük remek emberek és ostoba alakok. Vannak köztük mindenféle szakma képviselői, több munkahelyen dolgozók, féllábúak… Mindenféle van, pont, ahogy a magyarok között is. De a gyűlölködő ezt nem akarja látni, nem akarja, hogy megszemélyesedjen a gyűlölet tárgya, az csak maradjon tárgy, könnyebb gyűlölni. Úgyhogy ismerkedés helyett bezárkózik vagy elmenekül. 

De ehhez nem kell külföldre menni. A romákkal szemben ugyanezt csinálja a társadalom többsége. Látnak egy rossz példát, bejelentik, hogy mind ilyen és máris a komfortzónában vannak.