A cél: egy polgári állam kiépítése.

Bevezetés

A demokrácia jelentése: a demokrácia népuralom, egy olyan kormányzati rendszer, mely a társadalom felhatalmazásán nyugszik.

A demokrácia a világ legforradalmibb találmánya. Nem azért, mert megoldja minden problémánkat, hanem mert lehetőséget teremt mindenkinek, a problémák megoldásra. Úgyhogy nem elég egy diktatúrát megbuktatni (például 1989-ben), utána el kell jutni a felismerésre, hogy a szabadság lehetőséget teremt a cselekvésre, amit ha jól használunk, szép lesz az élet, de ha azt várjuk, hogy mások cselekedjenek helyettünk, mindannyian elbukunk.

Egyedül a demokrácia képes elhozni a szabadságot, mert egy minőségi demokrácia, a jogok garanciája, a demokrácia, a szabadság intézményesülése. A szabadság, ha van, nem tűnik fel, ha nincs, csak fuldoklunk. Egy diktatúrában a vezetés megköveteli a tiszteletet, amíg egy demokráciában ki kell érdemelnie. Azt, hogy egy állam mennyire demokratikus vagy diktatórikus, skálán mérjük.

Valójában a társadalomé a hatalom minden diktatúrában és minden demokráciában, már csak az a kérdés, hogy hajlandó-e élni vele?

A hazai helyzet

A rendszerváltáskor, egy átmeneti alkotmány alapján kevesek kezében összpontosult a hatalom. Mivel a társadalom nem tartotta szemmel a politikusokat, ezért nem csak hogy, nem csökkentették a hatalmukat, hanem tovább növelték. Nem alakult ki független intézményrendszer, ami kontrollálhatta volna/kontrollálná a törvényhozást. 2010 után már a választási rendszer egyoldalú átírása sem volt tabu téma. Sőt, 2011-ben a kormánypárt nyíltan magára igazította a választási rendszert, a választási körzetek nekik tetsző átrajzolásával. Ez olyan jól sikerült, hogy 2014-ben a szavazatok 47%-át kapták meg, a parlamenti helyeknek mégis több mint 66%-ában ültek a képviselőik. 2018-ban 49%-os országos eredményt kerekítették fel 66% fölé. Ilyen nagyságú választási csalásokra Magyarországon 1947-óta nem került sor.

Itthon a helyzet azért alakulhatott így, mert a rendszerváltás után a társadalom úgy gondolta, hogy majd más megoldja helyette a problémákat. De hagyták az egészet, nem figyeltek oda a politikusokra, nem követelték, hogy beleszólhassanak a döntésekbe, ezért a rendszerváltás előtti hatalmi elit visszaszerezte a régi vezetői pozícióját; addig korlátozták az üzleti életet, amíg az teljesen eltorzult; a hatalmon lévők könnyedén sárba tiporhatják jogainkat.

Azt szokták mondani, hogy a vereséget nehéz elviselni, de a győzelmet még nehezebb. A rendszerváltáskor győztünk, mert megszabadultunk egy diktatúrától. Békés ország épült, ahonnan kivonultak a szovjet csapatok. Béke idején nem lehet háború vagy forradalom elvei alapján irányítani, békében a világ nem fekete és fehér, a világot nem csak barátokra és ellenségekre lehet felosztani. Az állam irányításában több jó lehetőség is van. Éppen ezért a társadalomnak meg kell tanulnia irányítani az államot. – Az állam irányítása nem harc, nem küzdelem, az állam irányítása gondolkodás, érvelés.

 

Stabil demokráciához 1. alapvető eszköz:

Politikai irányítás alól függetlenné váló állami szakmák

Hatalmi ágak szétválasztása és ezzel a politikusok hatalmának csökkentése

A rendszerváltás óta, az Országgyűlés irányítja azokat a szerveket, amiknek kontrollt kellene gyakorolniuk az Országgyűlés felett. Tehát a politikusok (a parlamentben és a kormányban) azért úsznak meg mindent, mert nincs, aki lebuktassa őket, mivel ők irányítják az ügyészséget, aki vádat emelhet ellenük, ők irányítják a bíróságokat, aki elítélheti őket, ők irányítják a Rendőrséget, aki nyomozhat utánuk, az Alkotmánybíróságot, ami megsemmisítheti az alkotmányellenes törvényeiket.

A végrehajtás egyik fele:

Rendőrség és a pénzügyőrség önkormányzatisága

Rendőrséggel több probléma van, de a legnagyobb: a Kormány irányítja, ami a törvényhozás, tehát az Országgyűlés meghosszabbított keze. Ahhoz, hogy a végrehajtás ezen része leváljon a politikai irányítás alól: az országos rendőrfőkapitányt (tehát a Rendőrség vezetőjét) a Rendőrség minden tagja válassza meg. Ezzel a Rendőrség önkormányzatiságot kap.

Továbbá a Rendőrség járőreinek biztosítani kell a nyomozati jogot, ezzel is ütőképesebbé tenni a Rendőrséget. Most a járőröknek nincs nyomozati joga, ők csak nézelődhetnek. Egy rendőr, aki nyomozhat, sokkal eredményesebben tud dolgozni, mint aki csak bámészkodik és igazoltat.

A statisztikák szerint 100 igazoltatásból egynek van jogi következménye. Ezek után a Polgárőrség járőrözzön és végezzen olyan kisebb ügyeket, amikhez nem kell nyomozati jog.

VP

A végrehajtás másik főszereplője: a Vám- és Pénzügyőrség (ma a NAV egyik fele). Ez egy újabb végrehajtó szervezet, aminek az országos parancsnokát és helyetteseit a politika nevezi ki: az egyik miniszter (pénzügyekért felelős miniszter). A Vám- és Pénzügyőrség minden tagja nevezze ki az országos parancsnokot. Ezzel, ez a szakma is önkormányzatiságot kap.

A végrehajtói hatalmi ág másik része: a fegyver nélküli pénzügyi ellenőrök

Adóhatóság és az Állami Számvevőszék önkormányzatisága

Az adóhatóság (a volt APEH, ma a NAV másik fele). Az adóhatóság is egy olyan végrehajtó-ellenőrző intézmény, ami a törvényhozás tagjait is ellenőrizheti és ennek az elnökét is a Kormány egyik tagja (pénzügyekért felelős miniszter) nevezi ki. Itt is feltehetjük azt a kérdést, hogy milyen demokrácia az, ahol valaki a saját ellenőreit kinevezheti? Az adóhatóság összes adóhatósági végzettséggel rendelkező munkatársa nevezze ki az adóhatóság elnökét.

Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék fő feladata az Országgyűlés pénzügyeinek felügyelete. 1990-óta ennek a hivatalnak a vezetőjét is, az Országgyűlés nevezi ki. Az, hogy a Parlament nevezi ki a saját pénzügyi ellenőrző szervét, ez minden észérvet nélkülöző és a demokráciát mélyen sértő tény. Az Állami Számvevőszék elnökét az Állami Számvevőszék összes felsőfokú/pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatársa válassza meg.

 

A törvényhozás és a végrehajtás mellett a harmadik hatalmi ág: a bíráskodás

Bíróság és ügyészség önkormányzatisága

A bíróságokkal a probléma az, hogy a törvényhozás irányítja azzal, hogy az Országgyűlés kinevezi a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén a Kúria) elnökét, aki a legnagyobb horderejű ügyekben ítélkezik, akié a végső szó. Ez a kinevezés egybe olvasztja a hatalmi ágakat és demoralizáló a bírói szakma szempontjából. Megoldás: a bírók válasszák meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét.

Ügyészek önkormányzatisága

A legfőbb ügyészt ne az Országgyűlés válassza, mint eddig. A legfőbb ügyészt az ügyészek válasszák meg.

Egy modern hatalmi ág

Alkotmánybíróság önkormányzatisága

Az Alkotmánybíróság tagjait ne az Országgyűlés nevezze ki, mint eddig, mert az Alkotmánybíróság gyakorolja az Országgyűlés fölötti felügyeletet jogi szempontból. (Ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a törvényeket.) Megint megérkeztünk egy olyan szervhez, mely az Országgyűlést felügyeli és ennek ellenére, mégis az Országgyűlés választja a tagjait. – Az Alkotmánybíróság kinevezése közös kinevezésen alapuljon. Minden itt felsorolt szervezet/személy egy-egy tagot válasszon az Alkotmánybíróságba: a legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész, az állami média vezetői (közösen), az Állami Számvevőszék elnöke, Adóhatóság elnöke, Vám- és Pénzügyőrség vezetője, Rendőrség vezetője és az egész bírói testület közösen. Ezen, szervezetek és személyek által megválasztott alkotmánybírák válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét.

De ez a változás csak akkor történhet meg, ha az eddigiekben felsorolt állami szervek leválnak a politikai irányítás alól, tehát nem a törvényhozás választja a vezetőjüket.

Általánosságban elmondható: ha a politikusok kineveznek valakit, ezzel a kinevezéssel szívességet tesz a politika, amit ezek az emberek a megfelelő pillanatban viszonozni fognak és ez már korrupció és a hatalmi ágak egy kézbe kerülése. – Ha egy szervezet vezetőjét mi nevezzük ki, ott törvényszerűen mi vagyunk a főnökök. Ilyen az emberi racionalitás.

Egy másik modern hatalmi ág: a média

Médiahatóság önkormányzatisága

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a média felügyeleti szerve, aminek minden tagját jelenleg a törvényhozás választja meg. Ezen keresztül a politikusok fenyegetni tudják a médiát.

A médiahatóság tagjait is úgy érdemes megválasztani, mint az alkotmánybírákat így lesz hat tagja, akik megválasztják a médiahatóság elnökét.

A sajtószabadság megerősítésének másik fele

A közszolgálati média önkormányzatisága

A köztelevíziókat és közszolgálati rádiókat telepakolta a politika a saját embereivel, ezért: első lépésben az eddigi egész személyzetnek mennie kell. Második lépésként az Újságírók Nemzetközi Szövetsége hozzon létre egy testületet, aminek a tagjai, döntenek az egyes munkavállalók felvételéről. Ha majd felvettek néhány magyar oknyomozó újságírót, le kell mondani ezen jogukról és át kell adni a közmédia dolgozóinak. Ezen munkával előirányzottan negyed évet tölthetnek (további negyed évet pedig a további oknyomozói képzéseikkel és az új kollégák oknyomozói képzésével is).

Ezek után, nem lesznek ott a pártemberek. Minden közszolgálati rádió, tévé, minden szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársa szavaz a munkahelye vezetőjéről és ez lesz a végleges állapot. A nemzetközi átfésülés után, a közszolgálati média önkormányzatisága is létrejön.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) első kéttucatnyi alkalmazottját válassza meg az Újságírók Nemzetközi Szövetsége (és képezze is őket oknyomozó újságíróvá). Az (MTI) vezetőjét az új alkalmazottak nevezzék ki.

Bíróságokban és az ügyészségekben is nemzetközi átfésülést kell tartani, szakmai szempontok alapján és figyelembe kell venni, hogy kik kapcsolódnak akár közvetetten is valamelyik párthoz. Az átfésülésre olyan állam szerveit érdemes felkérni, ami elég messze van ahhoz, hogy a szakembereik garantáltan pártsemlegesek legyenek, például a japán bírósági rendszert kérjük meg, hogy küldjön pár bírót, akik elvégzik a bírói karon belül a rostálást. + A nyomozók körében a Rendőrségben is megcsináltatjuk ugyanezt, mert eddig velük sikáltatták el a politikusok, a törvénytelen ügyeiket (a rendszerváltás óta).

A hatalmi ágak szétválasztva működnek majd, ezért az egységes működés biztosítása érdekében, teljesítményösztönző bérezés szükséges a hatalmi ágakon belül is, ahogy az egész államon belül. (Teljesítményösztönzés részletei a későbbiekben.)

Érvek a hatalmi ágak szétválasztása mellett

1.) A magyar állam sokkal stabilabb lesz, ha végre mindenki a saját dolgával foglalkozik és nem napi politikai utasításokat követ.

2.) Egy kézben minél kevesebb hatalom összpontosul → kevésbé lesz kegyetlen a politikai élet → kulturáltabb országban élhetünk. A politikai hatalom helyett, a szakmai tudásnak kell érvényesülnie.

3.) A demokratizálással azoknak adjuk át a hatalmat, akik a valódi munkát végzik, akik a valódi problémákkal találkoznak.

4.) Amíg a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, addig minden ötlet kudarcra van ítélve, mert a kontroll hiánya, törvényszerűen folyamatos visszaélésekhez vezet. – Erre mondták a felvilágosodás korában, hogy: az abszolút hatalom egyenlő az abszolút korrupcióval. Ezért már akkor rájöttek, hogy a hatalmi ágakat szét kell választani.

5.) A hatalmi ágak szétválasztása megmutatja a valóságot, azt hogy mindannyian egymásra vagyunk utalva. Amíg az emberek ezt nem hajlandóak belátni, a hazánk soha nem tud megfelelő ütemben fejlődni. Az emberiség egy csoportja nem csak attól válik társadalommá, ha ugyanazt a nyelvet beszéli vagy közös a történelme, hanem attól, ha a tagjai belátják, hogy egymás nélkül semmire se mennek. Ez nem vak bizalmat jelent, hanem együttműködést. A hatalmi ágaknak szét kell válniuk, de ettől még az állam részei maradnak. Az állam a közösség intézményrendszere. Az állam célja a társadalom kiszolgálása és ahhoz, hogy ez megtörténjen, abba kell hagyni az államon belüli parancsolgatást (ami az együttműködésbe vetett bizalom hiányáról tanúskodik). Parancsolgatás helyett az együttműködést kell az állam alapjává tenni.

6.) Ez a változás, az emberek szakmai tudásának tiszteletéről szól.

7.) A politikának, a rendszerváltás óta, egyetlen problémát sem sikerült megoldania. Két dolog miatt: az egyik: minden politikus észrevette, hogy a hatalmi ágak egy kézben vannak, nincs kontroll, úgyhogy bármit meg lehet tenni. A másik: ha valaki tenni akart valamit, elsiette, mivel a politika mindenbe belefolyt, ezért túl sok volt a munka, és a túl sok munka miatt kapkodtak. Tehát, az eddigi politikusok vagy a gyarlóságuk vagy a kapkodás miatt buktak el. – Amint szétválnak a hatalmi ágak, jelentősen csökken a politika hatalma, cserébe nő az egyes szakmák hatalma. Ezzel elkerüljük, hogy ugyanabba a két hibába essünk, mint eddigi politikusok: a kontroll-nélküliségbe és a kapkodásba.

8.) A diktatúra hátránya, hogy csak kevés ember dönthet, tehát valójában csak kevés ember tudása fejleszti az országot. De ez egy demokráciában is megtörténhet, hogy a választások után, kevesek kezében összpontosul a hatalom, kevesek döntenek sokak sorsáról, és amit ők nem tudnak, ott van a fejlődés határa. A demokrácia csak akkor tud a diktatúránál nagyobb eredményeket produkálni, ha sokak között oszlik meg a hatalom, tehát sokak tudása irányítja az államot. Ezért is fontos a hatalmi ágak szétválasztása, mert eddig a pár száz fős Országgyűlésben és az általa választott kb. 10 fős kormányon belül összpontosult az államhatalom, de ezen belül is a pártok vezetése lényeges, tehát kb. 10-20 ember dönt a rendszerváltás óta felmerülő minden jelentős politikai-hatalmi kérdésben. (A személyek változnak, de a mostani felállás ennyi embernek ad valódi hatalmat.) Egy ország felépítéséhez ennél sokkal több ember tudására van szükség. – Első lépésként, a hatalmi ágak szétválasztásával, kb. 60 ezer ember között osztjuk szét az eddig 10-20 fő kezében lévő uralkodói hatalmat. Rendőrök között (33,000 fő), pénzügyőrök (7,000 fő), adóhatóság alkalmazottai (15,000 fő), továbbá bírók, ügyészek, közmédia alkalmazottai, alkotmánybírók, Állami Számvevőszék alkalmazottai és majd csak ehhez jön a kormány-parlament párosa. Az állami vezetés ismeretanyaga annyival bővül, amennyivel többen szólhatnak bele. Ez a több szem többet lát elve, több agy többet gondolkodik.

9.) A hatalmi ágak szétválasztásának hiánya bár jelentős anyagi kárt okozott, de ezek az események összességében a társadalom lelkében okozták a legnagyobb kárt. Sokakat összezavartak, megtörtek, gyűlölködésre késztettek.

Mohandas Gandhi: „Ha néha elcsüggedek, mindig arra gondolok, hogy a történelem hosszú során végül mindig az igazság és szeretet győzött. Léteztek ugyan zsarnokok és gyilkosok, akiknek hatalma jó ideig megdönthetetlennek látszott, de végezetül mindig elbuktak, ezt ne felejtsék, mindig.” – Ez számunkra azzal folytatódik, hogy: végül is rajtunk már csak az múlik, hogy három évtizeddel a szovjet hadsereg kivonulása után, végre olyan állapotot hozzunk létre, ami tartóssá teszi a zsarnokok és gyilkosok nélküli helyzetet.

Az Alkotmány, fentieknek megfelelő módosítását már előkészítettük. Itt található meg: https://szakmaisagpartja.hu/uj-alkotmany-elokeszites/

 

Még mely szakmáknak kell elszakadniuk a politikai irányítás alól

Kultúra: a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács vegye át a minisztérium feladatait, tagjai: Magyar Színházi Társaság és a Magyar Színészkamarai Egyesület, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, Színházi Dolgozók Szakszervezete. Tanácskozási joggal: Artistaművészek Szakszervezete, Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (de az ő esetükben dönthet úgy is a szakma, hogy ők is teljes jogú tagként részt vehetnek). Ezen testület döntsön a pénzről és tartsa fenn a kulturális intézményeket tehát, a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeket.

Intézményvezetőik kinevezése: az alábbiakból melyiket választják, erről szabadon dönthetnek: a kulturális intézmények intézményvezetőit: az ott dolgozók pályáztatás útján válasszák meg, VAGY a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács nevezze ki a kulturális intézmények vezetőit, VAGY az egy ágazatban dolgozók közösen válasszák meg az ágazatuk intézményeinek vezetőit (pl.: a színházak minden dolgozója együtt a színházak vezetőit).

Büntetés Végrehajtás: kapjon önkormányzatiságot. Szakma dönt, hogy milyen módon függetlenedik a politikától: az intézményvezetőket nyilvános pályáztatás útján, azon intézményben dolgozó erőszakszervezet tagjai válasszák meg és az alkalmazottak nevezzék ki a szakma közös vezetőjét is; VAGY megválasztja a szakma a közös vezetőjét és ő nevezi ki az intézményvezetőket.

A Katasztrófavédelem is függetlenedjen a politikától: ha a tűzoltók szeretnék, kaphatnak saját szervezeti önkormányzatiságot, ahogy a mentősök is és a meteorológusok is. Tehát nem muszáj a Katasztrófavédelem alá tartozniuk, erről ők szabadon döntsenek. A megmaradt hivatásos katasztrófavédelmi dolgozók pedig megválasztják a saját szervezetük vezetőjét.

Egészségügy: az egészségügy kapja meg az önkormányzatiságot. Ezzel elszakad az őket irányító minisztériumtól és ezen keresztül a politika irányítása alól.

A szerkezeti átalakítás lényege: az állami egészségügyi intézményekben dolgozók szavaznak az adott intézmény vezetőjéről és ugyanezekben intézményekben dolgozók válasszák meg az egészségügy vezetőjét is, ezzel zárul ki a politikai irányítás az egészségügyből.

Az egyik legfontosabb változás lesz a szakmai önkormányzatiság miatt, hogy az „orvosbárók” korrupt rendszerét maguk az egészségügy alkalmazottai szüntetik meg, mert amíg „orvosbáróból” van kb. 500 (tehát olyan orvosból, aki a saját anyagi érdekei miatt saját profittermelésre használja fel az állami intézmények alkalmazottait és eszközeit) addig a többi alkalmazottból (más orvosból, ápolókból) 99,500 van. A többség dönt elve miatt, a „bárók” uralmának vége.

Szociális szakma: a szociális szakma ma széttagolt, úgyhogy országos szintre kell rendeződjön, és ideje az önkormányzatiságnak, Szociális Igazgatás néven.
Eddig minisztériumhoz tartozó regionális munkaügyi központok, regionális képző központok, szociális intézmények és közalapítványok→ az önkormányzatiságot kapott Szociális Igazgatásba kerüljenek be.

Továbbá a Szociális Igazgatásba része legyen: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a (volt) ESZA, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (de ezt az intézményt megkaphatja az egészségügy is, erről az ott dolgozók szavaznak, hogy hova szeretnének tartozni) és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (vagy ezek jogutódai).

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (mai nevén Munkavédelmi Foglalkoztatás-felügyelet) önálló önkormányzatiságot kap (bárhogy is darabolták vagy zúzták be ezeket az egyébként hasznos intézményeket).

Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság, vagy annak jogutódja: ott dolgozó, szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak szavazzanak az ügynökség vezetőjéről, a kiírt pályázatra beadott és elbírált munkák alapján. A vezetői pályázatok leszűkítéséhez létrehozott bizottságba a civil környezetvédő szervezetek közül hármat legyen kötelező meghívni, míg az ügynökség munkatársai két tagot delegálhatnak.

Gazdasági Versenyhivatal (GVH): ma ezen hivatalt is a politika irányítja, most a vezetőjét a miniszterelnök választja meg. A GVH elnökét, ezután minden ott dolgozó munkatárs válassza meg.

Magyar Nemzeti Bank (MNB): ebbe úgy szól bele a politika, hogy az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. De nem garantált, hogy értenek hozzá, mert nem ez a szakmájuk, mivel ők politikusok. Az MNB elnökét az MNB pénzügyi végzettséggel rendelkező munkatársai válasszák meg.

Az MNB-ben olyan erőteljes a politikai befolyás, hogy szakmai átfésülést kell elrendelni, mielőtt az alkalmazottak megválasztják a vezetőjüket. Globális kutatások szerint, a kanadai és svéd bankszektort érintette legkevésbé a 2008-as világgazdasági válság. Ezért ezeknek az országoknak a nemzeti bankjaitól kérünk szakértőket, akik elvégzik a szakmai átfésülést. De ez pár hét alatt meglesz.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH): most az elnökét a miniszterelnök kinevezi és rúgja ki, tehát ezt is a politika irányítja és ezen keresztül manipulálja az adatokat, melyeket a KSH gyűjt be és dolgoz fel. Ideje, hogy megkapják az önkormányzatiságot: a KSH vezetőjét a KSH-ban dolgozó munkatársak válasszák meg.

Magyar Posta: a Magyar Posta alkalmazottai válasszák meg a Magyar Posta vezetőjét. Ez 31 ezer ember szakmai önkormányzatiságát jelenti.

Magyar Tudományos Akadémia: az MTA önállósága vissza kell álljon.

Nemzeti Választási Iroda: ez a szervezet a felelős az önkormányzati és az országgyűlési választásokért és ezek után a szakmák belső választásaiért is. A már politikától függetlenített szervezetek vezetői küldenek ide 1-1 főt (tehát 25 fős lesz).

Ez lesz a második lépés (a közös kinevezés), ami már a politikai hatalom decentralizációja után jön (ahogy az Alkotmánybíróság és a Médiahatóság kinevezése is közös kinevezéses lesz). – Ebben a 3 intézményben az a közös, hogy nincs mögöttük elkülönült szakma, ami megválaszthatná a vezetőiket, de a politikusok kezében túl sok hatalom maradna, ha megtarthatnák az uralmat ebben a 3 intézményben. Úgyhogy kikerülnek a politika kezéből.

Az, hogy milyen időközönként legyenek választások a különböző szervezetekben, ezt az ott dolgozók szavazás útján döntsék el: első alkalommal egy évre válasszák vezetőiket, utána másfél évre, két évre, két és fél évre. Összesen 5 év után szavazással döntsék le, mennyi időre szeretnék megválasztani vezetőségüket, erről 5 évente újra és újra szavazzanak.

 

Érvelés a felsorolt szervek önkormányzatisága mellett

1. Az eddig felsorolt szervezetekben minden tudás megvan, hogy megoldják a problémáikat.
2. A politikusoknak mindig a legsúlyosabb kérdésekkel kell foglalkozniuk. Az egészségügyet leszámítva, a legtöbb csak pár 100 vagy néhány 1000 fős szervezet, más szóval hatalmilag jelentéktelenek, így az ő problémáik teljes körű megoldására úgy se lenne idő soha, még ha több 100 fős reformstábot működtetne a politikai vezetés, akkor sem.
3. Probléma esetén, a lakosság is rájön mennyivel könnyebb ilyen kis szervezetekre nyomást gyakorolni és megoldatni velük a problémákat, mint most, hogy országos politikusokra kell nyomást gyakorolni.
4. Ha ezek a szervezetek a politika irányítása alatt maradnak, akkor még mindig túl sok hatalom összpontosul a politika kezében.
5. Ezeknek a szakmáknak sincs szüksége a politikai irányításra. – Hogy melyik szakmához kell a politika: külügy, hadügy, pénzügy, törvényhozás és helyi szintű politika a területi önkormányzatokba.
6. Motiváció tekintetében: a szakmák tagjai sokkal elhivatottabbak, mint a hatalom székeiben ücsörgő politikusok.
7. Ezekkel a változtatásokkal a központi kormányzat körüli bürokrácia is töredékére csökken. A mai minisztériumokból 3 marad meg. – A politikai bürokrácia létszámcsökkenésével tovább csökken a politika hatalma. – Minél kevesebben dolgoznak a kormányzatnak, annál kevesebb a hatalma és annál könnyebben ellenőrizhető.
8. A politika irányítása miatt, eddig minden szakmára kiterjesztették a politikusok a korrupciót. A szakmák hatalmának növekedésével és a politikusok hatalmának csökkenésével a mindent átszövő korrupciós séma megszűnik.
9. Az önkormányzatiságot szerző intézményekkel/szakmákkal hozzásegítjük a társadalmat, hogy megtanulja irányítani az államot. Ami mellé a másik alapelv, hogy mindenki abba szól bele, amihez ért.
10. Mivel a szakmák felelősek a saját működésükért, így nagy mellényúlások nem lesznek. Mivel alacsony szintre kerül a döntéshozatal, könnyen tudják javítani a hibáikat.

Általános szabályok

Az egyes szakmák irányítási körébe tartozó ügyekkel kapcsolatban, a szakmák irányítói rendeletet alkothatnak. Szükséges megszüntetni az önkormányzatiságot kapott szakmákról szóló kormányrendeleteket. A rájuk vonatkozó törvényekkel kapcsolatban módosítási indítványokat nyújthatnak be az Országgyűlésnek. Ezzel mindenki megkapja a munkája elvégzéséhez szükséges lehető legnagyobb szabadságot.

De az önkormányzatiságot kapott állami szervek rendeletei esetében is igazodniuk kell az Alkotmány alapelveihez, különben az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alkotmányellenes rendeleteiket. Az önkormányzatiságot kapott szakmák fölött kontrollt gyakorol egyes ügyeknél a „normál” bíróságok és a nyomozóhatóságok. Ezen felül, ezekben az intézményekben teljes körű pénzkezelési nyilvánosság lesz (webkamerák és térmikrofonok felszerelésével), különösen, ahol pénzről döntenek. És a lakosság is kontrollt gyakorolhat fölöttük a nyilvánosság miatt.

Mezőgazdaság önkormányzatisága

Vidékfejlesztési Minisztériumnak a mezőgazdasággal foglalkozó, ott pénzt osztó része megszűnik. A mezőgazdaságban adócsökkentés kell, pénzosztás helyett. A pénzosztás eltörlése után megmaradt hivatali tevékenységek elvégzéséhez az ott dolgozók nevezik ki, nyilvános pályáztatással a főnöküket, és a gazdák is beleszólhatnak a kinevezésbe, ők adják a szavazatok 50%-át. (A szavazásnál a munkavállalók és a munkáltatók szavaznak, mindenkinek egyet ér a szavazata.)

Ez nem egy minisztérium lesz, hanem egy ügynökség, ami nyilvántart és szabályoz. (Adócsökkentés miatt a vállalatok a mezőgazdaságban is szabaddá válnak: azt csinálnak, a több náluk hagyott pénzel, amit akarnak.)

A minisztériumokról azt kell tudni, hogy ők közvetlenül a politikai hatalmat szolgálják ki. Minél kevesebb van belőlük, minél kevesebb emberük van, minél kisebb a hatalma az ott dolgozó bürokratáknak, a politika hatalma is annál kisebb

Turizmus önkormányzatisága

Évente Magyarországra több mint 8 millió turista érkezik (világpánik előtt, nemsokára megint). De a turisztikai ágazat olyan rosszul van menedzselve, hogy az ezzel foglalkozó 400 ezer fő alig tud belőle megélni. Tehát a cél a jobb menedzsment.

Események reklámozását egységesítjük óriáskivetítőkkel, hogy jobban kinyissuk a turisták pénztárcáját, mert a várnézegetés, a parlamentnézegetés ingyen van és ebből az ágazatból 400 ezer ember próbál megélni.

Egységes szakma kiépítése elsődleges cél, hogy a programokat regionális szinten egységbe szervezzék. Egy turisztikai menedzsment ügynökséget fognak megválasztani 400 ezren. Ez az ügynökség egyeztetni majd a programokat, informálja róluk a lakosságot és a turistákat. Ez az ügynökség régiónként szerveződik. (Plusz minden egyéb hatósági turisztikai feladatot ők látnak el.)

Hivatásos sport

Ebbe a politika a pénzosztáson keresztül szól bele. A probléma, hogy a sport vezetése szét van darabolva, így nehezen lép fel, a sport, a politikai hatalommal szemben. Ezért: a sport vezetése egységbe kell rendeződjön. Minden hivatásos sportoló (aki a sportolásból él) és az edzők, megválasztják a saját sportáguk vezetőjét. A sportágak vezetői fognak közösen dönteni a sportra adott minden állami támogatás szétosztásáról. Továbbá, minden pénzről teljes körű, nyilvános elszámolással tartoznak.

Összefoglalásként

Minisztériumok a 2010 előtti nevükön (akkor a nevük pontosabban fedte a tevékenységi körüket)

Egészségügyi Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szakma.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szakma.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – feladatainak egyik része megszűnik, másik részét a 2 szintű igazgatási rendszer kapja meg. (Részletek a továbbiakban.)

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium – megszűnik – ilyen feladatok külön nem lesznek (amire pénz kell, azt a Pénzügyminisztérium oldja meg).

Igazságügyi Minisztérium – megszűnik – mivel külön hatalmi ágat irányít, ezért önkormányzatiságot kap a szakma.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szakma.

Oktatási és Kulturális Minisztérium – megszűnik – mindkét szakma önkormányzatiságot kap.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – megszűnik – ilyen feladatok külön nem lesznek. (Feladatait a 2 szintű igazgatás látja el.)

Szociális és Munkaügyi Minisztérium – megszűnik – önkormányzatiságot kap a szociális szakma.

Megmarad: külügy, hadügy, pénzügy.

Oktatás

Mi hiányzik az oktatásból egy minőségi demokráciához: nyilvánosság, kutatás és fejlesztés, szolgáltató jelleg, önkormányzatiság.

Van közel 200 ezer tanár/tanító stb. és közel 1,5 millió diák/tanuló. Évente a magyar állam több mint 1600 milliárd forintot költ oktatásra, nem mindegy mire megy el a pénz. Nem mindegy a diákok mennyire élvezik a tanulást, mert ha valaki csak a középiskolát fejezi be, akkor is ott ült 8 + 4 évig és esetleg még ehhez jön (nulladik évfolyam) a felsőoktatásban eltöltött idő (+3 év; utána esetleg +2 év).

Középiskola és általános iskola

Egy kép, ami megváltoztatja a hazai oktatás módszertanát:

Miért érdemes külön oktatási célra készített 10-20 perces dokumentumfilmeket/életrajzi filmeket/kísérleteket bemutató filmeket megmutatni órán? Mert a látás adja a tudás felvételének 83%-át. Ráadásul ezek nem némafilmek, tehát van hangjuk, így még a hallás 11%-a is hozzáadódik a tanuláshoz. Egy egyszerű filmes bemutatóval a diákok tanulási képességeik 94%-át mozgatják meg (a mostani 11% helyett). Tehát a látás és hallás képességének megmozgatásával közel kilencszeresére növekszik az odafigyelési/tanulási képességük.[1] Így az órák első harmadában/felében vizuális az oktatás, utána a látottakat beszélik át.

Ez például azt is jelenti, hogy jelentős óraszám csökkenésre is lehetőség nyílik (eredményesebb tanítás mellett).

Jelenleg napi 6-8 órában tanulnak a diákok általános iskola felsőben és középiskolában is. Ezzel az új metódussal, hogy megnézeti velük a tanár a filmet és az óra második felében az órai munkát leosztályozó tanítási módszerrel napi 4-5 órára csökkenhet végre a szükséges bent töltött idő.

Ha ilyen kevés órát kell megtartani, ehhez van elegendő tanár, ilyen esetben nincs létszámhiány.

Napi 4-5 óra mellett a diákoknak bőven lesz ideje szakkörökre/edzésekre/előkészítőkre járni.

Felsőoktatás reformja

A felsőoktatással kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy kell-e egy szakma elsajátításához 3-5 év? Ha valakit felvesznek egy munkahelyre, és ott kezdi el megtanulni a dolgokat, akkor, ha lassan tanul, 1 éven belül megtanul mindent. Így két lehetőség áll szemben egymással: vagy fizet az állam tandíjat egy munkahelynek, hogy tanítsák be a diákot vagy az állam maga végzi el a tanítást. A mostani 3 éves állami képzések nagy hátránya, hogy mire befejeződik, az első 2 év anyagának hatalmas része kiesik a diákok memóriájából (mivel magolásra kényszerítik őket, inkább 5 perces távlatban tűnik el a tudás). → Egy-másfél évig tartó szakmai képzések és használható tananyag kell. Ettől nő a színvonal.

A Bolognai rendszer túl hosszú képzési időt határoz meg, emiatt a felsőoktatás a szakmához alig szükséges periféria tantárgyakkal tölti fel a képzéseket. Az adott szakma perifériáját is oktatni akarják, ezzel mi a baj? Az, hogy, hogyan kezdi szinte mindenki a szakmai karrierjét? Vele főzetik a kávét. Nem úgy, hogy a szakma egészét átfogatják vele. Ahhoz kell 5-10 év, hogy valaki olyan szintre jusson a szakmájában, hogy tényleg szüksége lesz a szakma átfogó ismeretére, perifériaterületekkel együtt. Addigra mi marad meg az 5-10 évvel előtte megtanult anyagból? Semmi. Ezt a hibát minden felsőoktatási képzésben elkövetik. Abból indul ki a felsőoktatás, hogy a diákok soha többé nem fognak tanulni semmit, tehát vagy akkor, ott megtanítják nekik a tengernyi periféria területtel kapcsolatos tananyagot is, vagy soha. Ez hibás kiindulási pontja az egész felsőoktatásnak. – Mert a szakma perifériáját majd máskor megtanulja, majd ha eljut oda, majd egy másik rövid képzésben. Ez azért lényeges, mert ha a tananyagból kikerülnek a perifériatárgyak, akkor a legtöbb szak képzési ideje 1 év körülire csökken. Ez a diákok számára is vállalhatóbb időtáv, sőt, azok számára is, akik már dolgoznak.

1.Felsőoktatásnak drága a fenntartása. 2. A felsőoktatás a tandíjaival kizárja a középréteg alsó részét és a szegényeket. 3. A felsőoktatásban az oktatók magasan képzettek, de mégis a tanagyagot papagájként ismételgetik évről-évre, miközben már feltalálták a kép és hangfelvételt, amivel ezt ki lehet váltani. 4. A felsőoktatás rossz munkáltató, mert az egyetemi tanárokat rendszerint nem ellenőrzik a feletteseik, emiatt a tanárok jelentős része alkalmatlan. 5. A diákokat gyerekként kezelik a felsőoktatásban, csakhogy a legfiatalabb diákok is 19 évesek. A levelező tanfolyamokon viszont 30-40 az átlagéletkor, de előfordul az 50 év fölötti diák is, mert nem mindenkinek olyan egyszerű az élete, hogy 22 évesen szerzett egy végzettséget, és az élete végéig kitart. Őket is gyerekként kezelik.

Problémákra átfogó megoldás:

Felsőoktatás legyen nyilvános

Az összes előadást és kisebb csoportnak készült foglalkozást fel kell venni videóra és fel kell tenni az internetre, tehát a felsőoktatás tananyaga ezzel nyilvánossá válik. Csak olyan órákon legyen kötelező bejárás, ahol eszközöket tanulnak használni és azt személyesen is ki kell próbálni a megtanulásához. (A szakok felében ilyenre nincs szükség, mert kizárólag elméleti szak.)

A nyilvános tananyag és a tandíj hiánya miatt több lesz a diák, ezért:

A vizsgáztatást ideje gépesíteni (ahol csak lehet)

Nagyrészt elektronikus tesztekkel történik majd a vizsgáztatás, melyeket csak ott helyben kihelyezett számítógépeken lehet kitölteni: minden oktató készít a saját tárgyához tesztet, amihez csinál válaszokat és a megadott válaszlehetőségekből választanak a diákok a vizsgáztató teremben.

A gépesített vizsgáztatás miatt egész évben lehet majd vizsgázni. Vizsgáztató központok jönnek létre erre. Ami azt jelenti, hogy bárki beülhet a vizsgáztató központban egy számítógép elé (előzetes időpontfoglalás alapján), ott megnyitja a számára szükséges tantárgy kérdéssorát és kitölti. A megadott idő lejártakor a program ment és lezár. A vizsgázóknak felügyelők segítenek megtalálni a hallgató által választott szak, megfelelő tárgyát és figyelnek, hogy senki ne csaljon. Mivel hatalmas többségében tesztsorokat kell majd kitölteni, ezeket a számítógép javítja ki, úgyhogy a vizsga befejezése után egy másodpercen belül megkapják az eredményt (ha az eredményhez számolni kell papíron, akkor kapnak papírt).

Vizsgáztatás helyszínei: megyénként egy-egy össz-egyetemi kirendeltség lesz, ahova a diákok bejárhatnak vizsgázni. Az össz-egyetemi kirendeltség lényege: minden vizsgáztató központban, mindenféle vizsgát letehetnek (minden felsőoktatási intézmény, minden szakának, bármely vizsgáját).

A vizsgák anyaga egységesüljön: mindenki az egész országban, ugyanazon tárgy alatt, ugyanazokat az előadásokat láthatja és ugyanazzal a testsorral fog vizsgázni. (Ahol jelenleg vannak eltérések az azonos nevű tantárgyak anyagában, ezt a felsőoktatás szakirányú oktatói közösen egységesítik.)

A felsőoktatás nyilvánossá válásával megspórolunk évente 400 milliárd Ft-ot. De ezt nem vesszük el a felsőoktatástól, hanem kutatás és fejlesztésre otthagyjuk. Ezzel a tehetségesebb oktatókat megtartjuk, hozzájuk csatlakoznak a tehetségesebb diákok, ők a kutatás és fejlesztéssel segítik majd a hazát. Ezzel párhuzamosan: fent lesznek az előadások és gépesítésre kerül a vizsgáztatás.

A lényeg, így mindenki számára nyilvános és ingyenesen elérhető lesz a felsőoktatás tananyaga, utána pedig egész évben, gyorsan és ingyenesen vizsgázhat.

Érvek a nyilvános felsőoktatás mellett:

Diákok szempontjából

1. A nyilvánosság következménye: nem lesz tandíj.
2. Ha valaki elég szorgalmas, akkor töredékére csökkentheti az eddigi képzési időt, a netre feltöltött teljes tananyag és az állandó vizsgáztatás miatt. Eddig egy alapszak elvégzése 3 évig tartott ↔ az állandó vizsgáztatás keretében 1 évre is csökkenhet, a diák szorgalmától függően. Ezzel elérhetővé válik az oktatási reform elején meghatározott cél, hogy 1 évnél ne tartson tovább a képzés.
3. Utazás: ma, Magyarországon vannak olyan területek, aminek a 100 kilométeres körzetében nincs jelentősebb felsőoktatási intézmény, az ott élők elesnek a bekerülés lehetőségétől. Az interneten teljes egészében elérhető tananyag és a megyei vizsgáztató központok megoldják ezt a problémát. A megyei vizsgáztató központokba sok településről buszjárat indul majd. Tehát: a nyilvánosság azért is fontos, mert így mindenki számára hozzáférhetővé válik a tudás, bárhol is él. Így a legapróbb, szegény kistelepülésekre is eljut a felsőoktatás.
4. Könnyebb szakmát választani, ha az ember belelát a felsőoktatásba.
5. A nyilvánossággal a felsőoktatásban megszűnik az esti és a levelező tagozat is, mert ők is az interneten fogják nézni az előadásokat, természetesen így nekik is megszűnik a tandíj, és csak vizsgázni kell bejárni (megyei vizsgáztató központokba). – Ez nem csak alapszakos, hanem mesterszakos képzésekre is vonatkozik, ahol szintén nyilvános lesz a tananyag és ingyenes a vizsgáztatás.
6. A vizsgáztatás gépesítése miatt: megszűnik a tisztességtelen vizsgáztatás lehetősége.
7. Így sokkal könnyebb lesz tanulás mellett munkát vállalni, mert az előadások megnézése és a vizsgák időpontja is szabadon választhatóvá válik. – Egész évben vizsgáztatás lesz, nincs külön vizsgaidőszak. A neten mindenki akkor nézi meg az előadást, amikor akarja. Igazítható családi teendők és munka mellé is. Nagy előny kisgyerekes nők számára is, hogy amíg a gyerek bölcsödében, óvodában van, rohanhatnak a géphez előadásokat nézni, mehetnek vizsgázni a megyeszékhelyre. Az egyszülős háztartások esetében a gyerekét egyedül nevelő szülők számára is nagy előny, mert nem kell tandíjat fizetni és akkor megy vizsgázni, amikor a gyerek mellett ráér (az esti és a levelezős tagozat is időhöz kötött, viszont a gépesített vizsgáztatás nincs naphoz vagy napszakhoz kötve, csak a későesti és hajlani órákban nem lesz gépesített vizsgáztatásra lehetőség kb. este 11-től reggel 7-ig).

Oktatók szempontjából

1. Ez a változás az oktatók számára azt jelenti, hogy kutatás és fejlesztéssel foglalkoznak majd (miután feltöltötték az előadásaikat, elkészítették az elektronikus vizsgák kérdéssorát). Az egyetemi tanárokat, amúgy se azért képezte a közösség intézményrendszere évtizedeken át, hogy aztán ugyanazt a tananyagot ismételgessék évről-évre, ennél nagyobb tettekre is képesek. Magyarország legmagasabban képzett emberei közé tartoznak.
2. A kutatás és fejlesztésre átállás miatt teljesítményösztönző fizetések lesznek, tehát nem a bent töltött idő vagy a megszerzett pozíció dönt, hanem a teljesítmény, az hogy ki mit tud felmutatni. Ez sokkal kreatívabb, intelligensebb munkahelyeket hoz létre a felsőoktatásban dolgozók számára.
3. A kutatás és fejlesztés is nyilvános lesz, ez megmutatja azt, hogy kik az igazi szakemberek és kik azok, akik csak az uram-bátyám kapcsolatrendszerrel, talpnyalással kerültek be. Így az alkalmatlanok hamar kibuknak, és nem keserítik meg azoknak az életét, akik igazi szakemberek. Aki alkalmatlan, az folyton irigykedik, fúr másokat. Egy munkahelyen, aki alkalmatlan (és nem akar tanulni), az az alkalmas kollégákat fúrja. A kutatás és fejlesztésben: teljesítenek vagy távoznak.

4. Külföldi előadóknak nem kell ide jönniük, hanem csinálnak velük egy interjút vagy felveszik az előadásukat külföldön, lefordítják magyarra és azt is felteszik a netre.

Pénzügyi fenntarthatóság szempontjából

1. A mai egyetemi-főiskolai rendszer anyagilag úgy fenntartható, ha a jövőben töredékére csökken a diákok és az oktatók száma is. Ezen fordít a nyilvános felsőoktatás. A diákok száma nem kell, hogy csökkenjen, sőt így a többszörösére nőhet. Tehát eddig nehezen fenntartható volt (mondjuk) 80,000 diák, ezek után a 250,000 diák is fenntartható lesz. Diákoknál nincsen létszámkorlát. Az oktatók létszáma sem kell csökkenjen, csak a munkakörük változik.
2. Példa a világból: Finnországban is voltak megszorítások, de a megszorításokkal összejött pénzt kutatás és fejlesztésre költötték. Ma a finn társadalom olyan tehetős, hogy most már nem nekik adnak kölcsönt, hanem ők adnak másoknak, és ezt a kutatás és fejlesztésnek köszönhetik.
3. A diákoknak nem kell annyi időt tölteniük a felsőoktatási intézmények falai között, így csökkennek a fenntartás költségei, alig kell kollégium. Ezzel a diákok is spórolnak és az állam is.

Állam szempontjából

1. A nyilvános kutatás és fejlesztés segíti az üzleti életet új találmányokkal, a létrejövő csúcstechnológiával. → A felsőoktatás eredményei miatt a cégek modernizálódnak. Ezzel jelentős adóbevételekhez jut az állam, tehát bőven visszajön a pénz, amit a kutatás és fejlesztésre költünk.
2. Alapelv: az állam a közösség intézményrendszere. Az oktatás, egy szolgáltatás, az állam részéről a társadalom felé. A tudáshoz ingyenes hozzáférés az állam szolgáltató jellegét erősíti.

Külügyek szempontjából

1. Érdemes elhelyezni országunk területén kívülre is felsőoktatási vizsgáztató központokat, így az adott országban képezhetünk széles, tanult réteget, elsősorban a szomszédos országokban és más kontinenseken helyezünk el ilyen kirendeltségeket. – Ez lesz a mi fő lépésünk a világpolitikában. Minden szegényebb országba telepítünk, a későbbiekben vizsgáztató központot, lefordíttatjuk a felsőoktatásunk tananyagát a nyelvükre (ez alapján feliratoztatjuk az előadások videóit). Ezzel elérjük, hogy a világ legszegényebb országaiban is legyen, felsőfokon képzett munkaerő, így segítünk nekik kijutni nyomorból.

Egész magyar társadalom szempontjából

1. Ez a mostani oktatási rendszer az egyre magasabb tandíjakkal, egyre szűkebb felvehető létszámmal lezárja a társadalom széles rétegei előtt az utat a felemelkedéshez – a középréteg egyre nagyobb része és a szegények előtt. Továbbá, egyrészt a fiatalok előtt zárja le az utat a magas tandíj és a szűk felvehető létszám, másrészt a felnőttek előtt is, akik nem tudnak új szakmát, új diplomát szerezni. – A nyilvánossággal végtelen számú lehetőséget teremtünk. Ezzel a megoldással gyorsan és kevés pénzből magas szintű képzettséget tudnak szerezni, hogy megváltoztassák az életüket. Nem azzal van a baj, ha valaki rosszul dönt, hanem azzal, ha utána már lényegében nem tud rajta változtatni. – Ezzel a lépéssel lehetőséget adunk rá, hogy olyat tanuljanak, amit akarnak.
2. Három hiánycikk van Magyarországon: tudás, szabadság, magabiztosság. Az ingyen megtekinthető előadásokkal bármennyi tudást meg tudnak szerezni. A tudás szabadságot és magabiztosságot ad.
3. Ez a változás elősegíti az önálló gondolkodás kifejlődését.
4. A világ minden országában az a tapasztalat, hogy egy országban minél több a magasan képzett munkaerő, annál több jól fizető állás jön létre.
5. Azok a települések, ahol vannak jó gimnáziumok, és nem Budapestnek hívják, onnan elköltöznek a legtehetségesebb diákok, méghozzá Pestre. Pesten végzik el az egyetemet és ott helyezkednek el. Ez folyamatosan növeli Budapest vízfej jellegét, minden más település elveszíti a legjobb diákjait. – A nyilvános felsőoktatás miatt minden megyébe települ egy össz-egyetemi vizsgáztató központ, így a diákok a megyén belül maradnak, nem költöznek Pestre.

Pest vízfej jellegét jól szemlélteti, hogy a budapesti lakosság 29%-ának van diplomája. Ezzel szemben az országos átlag mindössze 15%, a kisebb településeken alig pár százalék. Ennek a következménye, hogy vidéken több ezer betöltetlen, diplomás állás van.

http://eduline.hu/felsooktatas/2017/10/25/keves_a_fiatal_diplomas_GDQC89

6. A fenti érvhez szorosan kapcsolódik, hogy a szakmunkások, bár sokan jól keresnek, de sokuknak kint kell dolgozni a hidegben, a forróságban, ettől teljesen tönkremennek. A mai, sok évig tartó, bejárós, drága felsőoktatásban nem tudják tovább képezni magukat, az életük egy csapdává alakul, amiből nem tudnak kilépni, max ha külföldre mennek, vagy épp sokuk belecsúszik az alkoholizmusba. – Ezt is megelőzi a nyilvános és ingyenes felsőoktatás és a megyei vizsgáztatás – feloldja a csapdahelyzetet – ingyen átképezhetik magukat. Irodai alkalmazottként tudják folytatni.

Üzleti élet szempontjából

1. Tűnhet úgy, hogy a mostani munkaerőpiacra elegendő a meglévő diplomások száma, de nem. – A befektetők szemével nézzünk egy gyakori esetet: egy befektetői csoport elhatározza, hogy Közép-Európában szeretne céget nyitni, hogy döntse el melyik országban? Magyarország nagy előnye a kiterjedt autópálya-hálózat és a Pest megyei felvásárló piac, tehát szállítással és eladással nem lesz sok baj, de ha nincs nagy tömegű, képzett munkaerő, akkor Csehország és Lengyelország jobb befektetési célpont, a fejlettebb szomszédaik miatt. Ha ehhez hozzá jön a nagy mennyiségben megtalálható, magasan képzett szakemberállomány, akkor Magyarország az ideális befektetési célpont Közép-Európában. – Van Magyarországon 200,000 ember, aki munkanélkülinek vallja magát, de hivatalosan nem tartozik bele a munkanélküli statisztikába. Az ő munkába állásukhoz jól fog jönni az ingyenes felsőoktatási képzés. Továbbá változó számban, de nagyjából 80,000 közmunkás van, nekik is jól jön az előrelépéshez az ingyenes és nyilvános felsőoktatás. Például 2017-ben, nagyjából 90,000 betöltetlen állás volt Magyarországon, ennek jelentős részére diplomásokat keresnek, de a kivándorlás és a sok képzetlen ember miatt nem találnak senkit. Azóta is hullámzik a helyzet, de a trend nem változott. Még mindig van bőven tartalék az országban, de a munkába állításukhoz ingyenes felnőttképzés szükséges.
2. Munkafelvételnél sokkal céltudatosabbak lehetnek a munkáltatók: az állásinterjún elég a munkakör betöltéséhez szükséges tárgyak elvégzését megkövetelniük és nem kell a semmitmondó diplomák mögötti tudást felmérniük. A felsőoktatás nyilvánosságának további előnye lesz, hogy ezek után kérhetik a diákok, hogy amint elvégeztek egy-egy tárgyat, a felsőoktatás ezt igazolja nekik, így végre nem szükséges a diploma megszerzésével erőlködniük, ami sok olyan tárgy megtanulását jelenti, mely nem kell a diáknak.
3. A munkáltatóknak a továbbképzések is olcsóbbá válnak, mert megkövetelhetik a munkavállalóktól, egy-egy tárgy elvégzését.
4. A felsőoktatás nyilvánossága végső soron nem csak a jó befektetési környezet kialakítása miatt fontos, hanem azért is, mert a társadalom végre öntudatra ébred és rájön: hogy ha nincs elég jól fizető, élhető munkahely, akkor önmagának kell munkahelyeket létrehoznia. Az önképző, önmegvalósító embereket ez nagyban segíteni fogja. Például ezért fontos a pénzügyi képzések nyilvánossága és a turisztikai szakok anyagának nyilvánosságra hozása. A kutatás és fejlesztés rendszerint abból áll, hogy valami ügyes kezű, elektronikai kütyükhöz értő feltalál valami újdonságot, a többi besegít neki reklámozásban, gyártásban és eladásban. Akár egy kisebb találmány is létrehozhat több száz munkahelyet. A lényeg, hogy nem várunk másra, mi magunk cselekszünk. Az üzleti életben van egy alapelv: segíts magadon és a befektető is megsegít.

Az ingyen megszerezhető tudás: az önállóságra nevelésnek, a racionális önértékelésnek, a maximális tudás/műveltség elérésének, a kreativitás megerősítésének lesz a terepe. Ennek a hátterében szeretetre nevelés áll.

A felsőoktatás kutatás és fejlesztési olyan célokra kell irányuljon, aminek a találmányaival közszolgálatiság végezhető, például: környezetvédelmi találmányok fejlesztése, egészségügyi eljárások és kezelések fejlesztése, mezőgazdaság fejlesztése, meglévő találmányok menedzsmentje/tömeggyártásra előkészítése…

Ellenérvek:

1. A felsőoktatás oktatóinak egy része távozik. A magánszektor örömmel fogja fogadni ezt a magasan képzett csoportot. Sokkal több a diplomásokat váró munkahely, mint amennyi fő távozik. A magánszektorban magasabbak a fizetések, mint az állami szektorban. – Úgyhogy az ellenérv lényege, hogy lesz egy állami szektor-magánszektor váltás az oktatók egy része számára. (Azoknak, akik nem tudnak bekapcsolódni a kutatás és fejlesztésbe.)
2. A nyilvános felsőoktatás kevésbé hoz létre oktatási közösséget, ezért a diákok kénytelenek sportra, táncoktatásra, társasjáték klubokba vagy másra bejárni, hogyha társaságba akarnak kerülni. – Tehát kénytelenek lesznek felnőttként viselkedni.

Semleges érv: az egyetemi városokban megváltozik a lakásbérlés, tipikusabb lesz az egy hétre vagy 1-2 hónapra szóló bérlet, viszont ezekből sokkal több lesz (az ingyenes felsőoktatás miatt). Ez jobban fog kedvezni az olcsóbb szállodáknak és a nagyon lebutított albérleteknek: egy ágy, egy szekrény, pár konnektor, saját zuhanyzó és ennyi.

Ügyintézés (diákoknak): beiratkozol a felsőoktatásba (általános jelleggel), szabadon kiválaszthatsz bármilyen szakon, bármilyen tantárgyat, megnézed az előadásokat, levizsgázol belőlük, utána a vizsga meglétét igazolja a felsőoktatás. Egy diplomához (jelenleg) kb. 60 db tárgyból kell vizsgát letenni és megvan a diploma. (Az ismételt vizsga is 0 Ft. Az előadásokat annyiszor nézed meg a neten, ahányszor akarod, az is 0 Ft. Nem kell rágörcsölni.)

Felsőoktatás reformjához további részletek a programunkhoz: YouTube: Egyetemek, főiskolák reformja 1. rész / és 2. rész

Középiskolák reformjának részletei

A szakközép felépítését érdemes megváltoztatni, hogy lényegre törőbb legyen: két évig tanuljanak általános ismereteket: irodalom, történelem, földrajz stb. Érettségi két év után minimum 3 db tantárgyból (minden érettségivel zárt tantárgy után pénzt kapnak, hogy motiváltak legyenek sok tantárgy megtanulásában). Utána csak a szaktárgyak jönnek egy éven át. Ha valaki két szakmát szeretne, akkor két éven át. 5 év alatt, 3 szakmát is kitanulhat imgyen (egy szakmát viszont kötelező lesz kitanulni szakközépben).

Újra OKJ-s képzések lesznek: az OKJ-s képzések jobb, ha úgy jönnek létre újra, hogy akár OKJ-s képzésekkel is folytathatják a szakközép első két évét a diákok. Egyetlen szabály legyen: csak végzettséggel lehet kilépni az oktatás falai közül. Minden kiskorú számára az első OKJ-s képzésnek bejárósnak kell lennie, a nevelési jelleg miatt, de a többi OKJ-s képzés jobb, ha internetes távoktatás keretében működik, kivéve olyan órákat, melyek igénylik a személyes részvételt.

Másik fő cél, hogy mire kilép a diák a középiskolából, legalább minimális jogi, társadalmi és pénzügyi ismerettel rendelkezzen, különben elbukik a valóságban. Ez ugyanúgy igaz a gimnáziumokra és a szakközepek első két évére: kibővül a tantárgyak sora, és a középiskolában ideje választhatóvá tenni a tantárgyakat. Új tárgyak szükségesek középiskolában: szociológia – társadalomtudomány, pszichológia, aminek keretében a diákokat megtanítjuk arra, hogy hogyan kell pozitív dolgokból felépíteni az önbecsülésüket, családi problémákat feldolgozni stb. Önálló tárgy lesz a gazdaságföldrajz (pénzügyi ismeretekké formálva), a polgárjog (különösen a kötelmi jog, azon belül meg kell tanítani különböző szerződéseket írni a diákokat, érdemes megismertetni a szomszédjogot, a polgárjog alapelveit és a cselekvőképességet is). Új tárgynak remek egy hosszú nevű: Jótékonyság, környezetvédelem és társadalmi önszerveződések: ennek a keretében ismertetésre kerül a különböző szervezetek megalapításának módja, a környezetvédelem is nagyobb hangsúlyt kap a tananyagban, és a jótékonyság formái, jelentősége, a szeretet lélektana. A jótékonyság és a környezetvédelem módszereinek ismertetése azért fontos, hogy a diákok lássanak jó példát is emberségességből. További új tárgy: Új technológiák. A KRESZ oktatása is külön tantárgy legyen és az emberi jogok is. Ezzel is öntudatos, intelligens embereket nevelünk. Új tantárgy lehet egy másik, hosszú nevű: Ismerkedés, kapcsolattartás és közvetlenség, pl.: Zimbardo hősök tere projekt. Ez egy sokkal élhetőbb társadalmi légkör kialakításához szükséges. Ezek egyéves tantárgyak, amik felfrissítik a tananyagot és hasznos választási lehetőségeket kínálnak a diákoknak.

Diákoknak szabad óraválasztás középiskolában

Általános iskolában érdemes minden tantárgyat megismertetni a diákokkal. Középiskolában már ők maguk állítják össze az órarendjüket a megadott tárgyakból. Heti 25 legyen a kötelező, amit fel kell venni.

Szabad óraválasztás melletti érvek:

1. Így a diákok kipróbálhatják magukat az oktatás minden területén. Aztán, ha valamelyik tárgy nagyon nem tetszik nekik, ki tudják kerülni.
2. A szabad óraválasztásnak a tanárok szempontjából az a következménye, hogy olyan diákokat kell tanítaniuk, akik szeretnének az órájukra járni.
3. A szabad óraválasztás miatt jelentősen csökken a feszültség a diákok körében, emiatt is könnyebbé válik a pedagógusok dolga.
4. A nehezebb tantárgyakra kevesebben fognak jelentkezni, ez is megkönnyíti a tanár dolgát, a kevesebb diák = személyre szabottabb oktatással.

Érettséginél nem a követelmények növelése kell, hanem teljesítményösztönzés: minden érettségin teljesített tárgy után kb. 50-50 ezer Ft-ot kap. Nem lenne jó őket üres kézzel kiengedni sem szakközépből, sem gimnáziumból, ezért érdemes pénzt adni a teljesítményükért. Az érettségi nem lesz nehéz és elég, ha csak átmennek. (Az érettségit úgy kell felfogni, hogy ez az utolsó lehetősége az iskolának, hogy adjon valamit a diákoknak – itt pénzt.)

Az oktatás szükséges önkormányzatisága

A politika két ponton szól bele az oktatásba, egyrészt a kormányon keresztül, másrészt az országgyűlésen keresztül

Az oktatás, három éves átmenet után ideje hogy elszakadjon a politikától. Azért nem azonnal, mert az eddigiekben felsorolt szervekkel ellentétben ez egy hatalmas, közel 200,000 fős szervezet, ami ha meg is választja a saját vezetőségét, az olyan problémákkal kell szembenézzen, ami valószínűleg túltesz problémamegoldó képességén. Mivel az egész oktatási rendszert, úgy ahogy van, meg kell változtatni (meglévő tantárgyakat hasznossá kell formálni, új tárgyakat létrehozni, felsőoktatás átalakítását végig vinni, szolgáltató jelleget kiépíteni, elbocsátani az alkalmatlan tanárok tömegét, szembenézni számtalan problémával, amit az oktatás saját butasága okozott stb.). Amint megkapják az önkormányzatiságot, már megoldható problémákkal találják szembe magukat.

A felsőoktatás kutatási ágazatonként fog felépülni, ezzel kapja meg az önkormányzatiságot.

A középiskolák, az általános iskolák, óvodák és bölcsődék új vezetése

Egy új szervezet, az Oktatási Bizottságok legyenek az oktatás új vezetése. Az Oktatási Bizottságok meghatározzák a tananyagot. Az Oktatási Bizottságok, tantárgyanként jönnek létre, 9 fősek lesznek, 2 tagját a diákok, 2 tagját az adott szakmában érdekelt magáncégek alkalmazottai és 5 tagját a pedagógusok válasszák meg.

A pedagógusok közül csak az szavazhat, aki munkaviszonyban áll valamilyen állami oktatási intézménnyel. Külön Oktatási Bizottságra szavaznak az óvodában dolgozók és bölcsődében dolgozók. Oktatás vezetőségének irodáit webkamerával bekamerázzuk, térmikrofonnal bemikrofonozzuk, minden elkészült iratuk megtekinthető lesz az interneten.

Szervezeti ábrájuk

Az oktatási intézmények vezetőinek a kinevezési jogát ki kell venni a politika kezéből, és áttenni a szakma kezébe. Az iskolák, óvodák és bölcsődék vezetőinek a kinevezése az Oktatási Bizottságok kezébe kerül.

A kinevezések mellé eredményszerződéseket kötnek az intézményvezetőkkel: az intézményvezetőknek előre meghatározott számszerű eredményeket kell elérniük, például a gimnáziumok elvégzése utáni egy évben, legalább a diákok 90%-a felsőoktatásba jelentkezzen be nyilvános felsőoktatásért, vagy például, növelnie kell az iskolának a diákok elégedettségét az oktatási intézmény színvonalával. Lehet a szülők vagy a munkáltatók elégedettségét is mérni stb. Amelyik intézményvezető ezeket a követelményeket nem tudja előre meghatározott időn belül produkálni, automatikusan menesztik.

Felsőoktatás: kutatási ágazatonként épül majd fel, ezzel kapják meg az önkormányzatiságot.

Óvodai és bölcsődei szakmák: az óvodai dolgozók válasszák meg a saját országos vezetőségüket. A bölcsődéknél a bölcsődei dolgozók választják meg a saját országos vezetőségüket.

Szervezeti ábra – Általános és középiskola önkormányzatisága

Az átmeneti politikai irányítás közben ki kell rostálni a pszichésen alkalmatlan pedagógusokat/ oktatókat, az állásinterjúknál mindenkiről pszichés elemzést kell készíteni, még mielőtt felvennék. A későbbiekben is rendszeresen szükségesek pszichés értékelések.

A diákok óráinak száma napi 7-8 óráról 5-6 órára csökken. Így a tanárok száma több mint elegendő lesz, így a pszichés értékelések alapján az eltávolítások gond nélkül megtörténhetnek.

Mi marad a politika kezén? Az állam melyik területéhez kell a politika?

Mi marad a politika kezén? Az állam melyik területéhez kell a politika?

Törvényhozás, pénzügy, külügy, hadügy. Továbbá kell egy Ötletfogadási Hivatal a lakosságtól érkező ötletek miatt. Az önkormányzatokba kell a politika, de csak korlátozottan, kizárólag helyi szintű politika, a politika része a Kormány és a köztársasági elnök kinevezése, ennyi.

Nézzük a hadügy, külügy, pénzügy hármasát:

Honvédelmi Minisztérium: Kormánytisztviselők eltűnnek a minisztériumból, eddig a minisztériumban dolgozó katonákat érdemes áthelyezni a katonák közé. A hadsereg vezetője a honvédelmi miniszter, aki a hadsereg vezérkarának a vezetője, alatta az ezredesek szolgálnak és így az egész hadsereg (ezredesnél magasabb rangok értelmetlenek).

Alapvetően a hadsereget olyan rossz helyzetű országokban érdemes alkalmazni, ahol demokratikusan választott kormány irányít, de az államhatalom inog a különböző ellenőrizetlen fegyveres csoportok miatt. Ilyen esetben a rossz biztonsági helyzet az ok, amiért nem tud elindulni a fejlődés. Jelenleg ez a Kongói Demokratikus Köztársaság.

A rossz helyzetű országokban történő katonai beavatkozásra indok, hogy a tehetős országokból indított segélyprogramok többsége megbukik a gyenge biztonsági helyzet miatt. Előfordul, hogy kirabolják, vagy meggyilkolják a fegyvertelen segélyszervezetek munkatársait.

Külföldön 2000 katonát kell tartani. Idővel további 4000 katonát felkészíteni, hogy a világ bármely pontján bevethetőek legyenek. Hazai belbiztonsági feladatokra ott a Rendőrség. Ha tényleg szükséges, a rendőrök is tudnak géppisztolyt vételezni a Rendőrségen, ehhez nem kell hadsereg.

A hadsereg, altató fegyvereket használjon, melyeket bevetünk, hogy technológiai fölényünket felhasználva elkerüljük a halálos áldozatokat. Mi nem ölni megyünk ki, hanem biztonságot viszünk a térségbe. Plusz az altatófegyverek katonai alkalmazásával új irányt mutatunk az emberiség hadviselésében.

Magyarország úgy lehet világpolitikai tényező, ha megvan az erőnk kisebb, gyors beavatkozásokra, amit emberiség ellenes bűncselekmények esetén meg is teszünk.

Elsősorban embernek születünk és csak másodsorban magyarnak, vagy európainak, vagy bármi másnak, ezért emberi kötelességeinkre koncentrálunk.

A katonai segítségnyújtás azért is szükséges, hogy a magyarokat mindig emlékeztesse: vannak nálunk ezerszer nagyobb bajban lévő társadalmak is.

Más társadalmak iránti felelősségvállalás kiemelten fontos, hogy igazán demokratikus országban élhessünk.

Külügyminisztérium: itt is megszűnik a bürokrácia, tehát a minisztériumból ideje, hogy mindenki távozzon. A külképviseleteken dolgozók fő feladata lesz, hogy amelyik országban dolgoznak, arról minden hasznos információt meg kell osztaniuk a társadalommal, a Külügyminisztérium honlapján keresztül. Üzleti lehetőségekről, az ottani kutatás és fejlesztésről, állami szervekről, ottani jogrendszerről (főleg ha az lényeges pontokon tér el az itthoni jogrendszertől). – Az állam egy szolgáltató a társadalom felé.

Az a 10-15 fő marad a külügyminiszter alatt, akik külföldön képviselhetik Magyarországot, plusz a külképviseleteken dolgozók. A diplomáciai tárgyalások nyilvánosak kell legyenek, csak webkamerával és mikrofonnal ellátott helységekben történhetnek. A magyarországi nagykövetségekre a törvényhozás, a külügy és a kormány tagjai csak bekapcsolt kamerával és mikrofonnal léphetnek be, ott kötelező lesz végig a tárgyalásról, kép és hangfalvételt csinálni. – Erre azért van szükség, hogy a politikusok az ügyeket ne titokban, az emberek feje fölött intézzék. Minél kevesebb a titok, annál erősebb a demokrácia és annál kevésbé korrupt az állam.

Pénzügyminisztérium: szervezete kizárólag témák köré tagolódhat, de a hierarchia megszűnik. Kizárólag a miniszter marad, mint főnök, rajta kívül senki másnak ne legyen se főnöke, se beosztottja. Itt is a döntések előkészítése, a döntéshozatal és a döntések végrehajtása nyilvános kell legyen. Webkamerákkal és térmikrofonokkal látjuk el az egész épületet, hogy a társadalom szorosan ellenőrizhesse az állami pénzköltés központját, a Pénzügyminisztériumot.

Politikai működés professzionalizálása

Központi költségvetés előkészítésének lépései

1. Elérendő célok meghatározása
2. Cél eléréséhez alkalmazható eszközök
3. Ezek közül mit tud az állam a leghatékonyabban alkalmazni – Ezekre megy ki a pénz

Ez a fajta, cél-alapú költségvetés-tervezés kell az egész államon belül. Mivel ez: csökkenti a bürokráciát, célt ad az állami működésnek, megakadályozza a túlköltekezést, megszünteti a fölösleges tevékenységeket. Ha vannak célok könnyebb a teljesítményt mérni, a célokhoz teljesítményösztönzést készíteni és felelősöket (név szerint) meghatározni.

A költségvetés tervezése célok szempontból, így néz ki

• Elsődleges prioritások, amik nélkül nem működik az élet Pl.: egészségügy fenntartása, az oktatás fenntartása stb.
• Másodlagos prioritások: azok a fejlesztések, amik nélkül, hosszú távon, nem fog működni a társadalom. Pl.: oktatás maximális színvonalra emelése, egészségügyben egynapos műtétek tömegessé válását finanszírozni stb.
• Harmadlagos prioritások: nagy hasznot hozó befektetések, amik nélkül hosszú távon is működik: üzleti célú befektetések.

Ezekhez a célokhoz kapcsolódnak: a törvények, az Alkotmány, az önkormányzatiságot kapott szervek cselekvései stb.

A közszférában minden hosszú közép és rövid távú célhoz, mindig nyilatkozatot kell kiadni, hogy kik felelősek a célok eléréséért. Aki a közszférában dolgozik és egyetlen célért sem felel, távozik/ki van rúgva – így tartható sakkban a fölösleges tevékenységekre hajlamos bürokrácia. A célokat időpontokhoz kell kötni. Értelemszerűen a rövid távú célokat pár hónap vagy 1-2 évhez, a közép távú célokat 2-3 évhez stb. A célok eléréséhez jön majd a teljesítményösztönző bérezés.

A külügy, hadügy, pénzügy hármasa mellett központi szinten, a politika kezén marad a törvényhozás:

Országgyűlés

Az Országgyűlésben ideje, hogy megszűnjenek az állandó bizottságok, és szervezete a mostani bürokratikusról ügynökségi modellre váltson: tehát folyton változó legyen, a legsúlyosabb problémákhoz és a legnagyobb ötletekhez igazodva – a szolgáltató jelleg miatt.

Az Országgyűlés tagjainak elsősorban a szakértők, társadalmi szervezetek egy helyre szervezése, megoldási ötletek, azokhoz érvek és ellenérvek gyűjtése a feladata. Utána már az így megfelelően előkészített döntéseket szavazzák meg. – Természetesen mindezt teljes nyilvánosság mellett (térmikrofonok és webkamerák kellenek mindenhova – döntéshozó helységekbe, folyosókra).

1. Probléma esetén bizottság alakul
2. Megoldási ötletekhez érveket és ellenérveket gyűjtenek
3. Így indokolódnak meg a jogszabályi változások, ezzel az egész döntéshozatali folyamat átláthatóvá válik

A Parlamentnek elsősorban a nagyobb csoportok ötleteivel érdemes foglalkoznia, mert van 200 tagja, akik megszervezik az érintettek bevonását (nem titkárnők és hasonló bürokraták szervezik, hanem maguk a képviselők). Ideje, hogy az Országgyűlés bürokráciája úgy csökkenjen, hogy a képviselőknek ne legyen titkársága.

A miniszterelnök, az Ötletfogadási Hivatal keretében, főleg az egyének ötleteivel foglalkozzon. Ötletfogadási Hivatalban is, az ötletekkel kapcsolatban érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel, és ezek alapján születik meg a döntés.

Ezzel, sokkal közelebb kerülünk hozzá, hogy kulturált, felelősségteljes és professzionális politikai élet alakuljon ki. A politika így kizárólag a társadalomra figyel. A politikai döntéshozatal sokkal elérhetőbb lesz. (Erich Fromm világhírű pszichológus szerint, az emberek szeretnek változások okozói lenni.)

Új politikai múzeumokat alapítunk:

1. A Parlament épületéből egy új üvegfalú épületbe költöztetjük át az Országgyűlést (az átláthatóság jegyében). A mostani parlamenti épületben két múzeumot rendezünk be: az egyik bemutatja az ország parlamentáris történetét (1904-től az átköltöztetés évéig),
2. A Parlamenti épületben a másik múzeum: a modernkori politikai manipuláció múzeuma lesz,
3. A balatoni Kádár-villában létrehozzuk a gulyáskommunizmus múzeumát. Ez főleg az 1970-es ’80-as évek jóléti időszakának lesz a tárlata (ez a Terror Házának az időbeni folytatása).

Stabil demokráciához alapvető eszköz

A titkosítás korlátozása

Az államtitok: túl sok ember, túl sok kategóriában hozhat létre államtitkokat és ezek túl sokáig maradhatnak államtitok. Ezzel a politikusok kikerülhetik az állam végrehajtó szervezeteinek nyomozását és a bíróságok által kiszabott büntetést:

Ezért az állam- és szolgálati titkokról szóló törvényt módosítani kell.

1995. évi LXV. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról

TITOKFAJTÁK – a minősítési idő

Államtitok

Az államtitok érvényességi ideje 90 (helyett, ezek után) 30 évnél hosszabb nem lehet, kivéve a tanúvédelmi programokban résztvevők új adatait, ott 50 év.

Szolgálati titok

A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 (helyett, ezek után) 5 év lehet. (Így módosulnak a titkosítási idők – államtitoknál maximum 90-ről 30 évre, szolgálati titkoknál 20-ról 5 évre.)

Eddig A minősítésre jogosultak voltak

6. § (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult jelenleg
7. a) a köztársasági elnök,
8. b) az Országgyűlés elnöke,
9. c) az országgyűlési bizottság elnöke,
10. d) az Alkotmánybíróság elnöke,
11. e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
12. f) a bíróság elnöke,
13. g) a legfőbb ügyész,
14. h) az ügyészség vezetője,
15. i) az Állami Számvevőszék elnöke,
16. j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
17. k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
18. l) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
19. m) a Kormány tagja,
20. n) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője,
21. o) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,
22. p) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (Rtv. 75. §) a vezetője,
23. q) Magyarország külképviseletének vezetője
24. r) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,
25. s) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,
26. t) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,
27. u) a törvény által minősítésre feljogosított személy. (tehát további személyek)

Ezek után, aki államtitkot hozhat létre, ez a kör 3 személyre szűkül, ráadásul egyik se politikus: az Országos Atomenergia Hivatal vezetője a sugárzó anyagok védelmében, továbbá a Rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség vezetői. Ezzel a minősítési kategóriák száma is töredékére csökken.

A legtöbb hivatalon belül lehet majd szolgálati titkot létrehozni (ami max. 5 évig titok), ezt az egyes hivatalokkal kapcsolatos jogszabályok tisztázzák (majd).

(A 2009. évi CLV. törvény a titkosítók körét tovább bővítette, de ez a bővítés is megszűnik.)

Érv: a társadalom számára a tudás az önbizalmat növeli, a csend a félelmet.

Az önkényes titkosításon és a hatalmi ágak egybeolvadásán felül, még egy lehetősége van a politikusoknak, hogy időlegesen megússzák a felelősségre vonást: mentelmi jog. A mentelmi jogot meg kell szüntetni. A mentelmi jog senkit ne illessen meg.

Állami működés nyilvánossága – ami kizárja a korrupciót

Egy állam minél több titkot őriz, annál kevésbé demokratikus. A demokrácia egyik fegyvere a nyilvánosság. Ha baj van, a nyilvánosságon keresztül abban a pillanatban értesül róla mindenki, úgyhogy ezek után a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A nyilvánosság miatt átláthatóvá válik a döntések előkészítése, a döntéshozatal és a döntések végrehajtása.

A nyilvánosság jó kampány annak, aki jól végzi a munkáját, viszont a nyilvánosság hamar leleplezi a hazugságokat. Nyilvánosság eszközei lesznek: webkamera és térmikrofon felszerelése (állami állásinterjúkon, kormányüléseken is).

Közszférában nyilvános állásinterjút kell tartani: ha egy pozíciót betöltetnek vagy egy újat létrehoznak. A nyilvános állásinterjúk korlátok közé szorítják az önkényt és a korrupciót. Továbbá csökkentik a zsákmányrendszert, ami arról szól, hogy a főnök kicserélheti politikai érdeke miatt a hivatal, ha kell teljes állományát.

Minden kormányülés nyilvános lesz. (Eddig minden kormányülés főszabály szerint titkos volt.)

Nyilvános lesz: állami vezetők napirendje óráról-órára, SMS-eik és e-mailjeik tartalma és címzettjei, kapott SMS-eik és e-mailjei küldői, részletes telefonszámlájuk kimenő és bejövő hívások telefonszámokkal, nevekkel a munkahelyen és akárhol munkaidőben. A korrupció ellen a legjobb eszköz a nyilvánosság.

A magyar államon belül a nyilvánosság maximalizálása

• Minden állami döntéshozó irodát internetkamerával/webkamerával be kell kamerázni és térmikrofonnal bemikrofonozni, így mindenki számára ingyenesen megtekinthető és hallható lesz, ami ott történik. A döntéshozók: miniszterelnök, miniszterek, önkormányzatok vezetősége, állami intézményvezetők, állami cégek cégvezetői és az Országgyűlés. A Parlament épületénél nem csak az irodákat és az üléstermeket, de a folyosókat is felszereljük webkamerákkal és mikrofonokkal, ahogy a Pénzügyminisztériumot is. Kamerákat és mikrofonokat szerelünk fel az Állami Számvevőszék vezetőjének irodájába, legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész irodájába, ahogy kórházigazgatókéba, iskolavezetőkébe stb. A döntéshozók minden döntésüket mikrofonnal és kamerával ellátott helységben kell meghozniuk. Az így készült felvételek utólag is megtekinthetők lesznek.
• A nyilvánosságot azzal kell fokozni, hogy a hivatali rendszer irodáit is bekamerázzuk, de itt már mikrofonokból kevesebb lesz. Mivel elhangozhatnak személyes adatok is. Döntés-előkészítés és végrehajtásba tartozik az összes polgármesteri hivatal, minden eddig nem bekamerázott irodai helysége. Továbbá például: fogyasztóvédelem, adóhatóság, médiahatóság, Központi Statisztikai Hivatal egész épülete. Kivétel a hadsereg és a Rendőrség. A kivétel alól kivétel a felső vezetésük, mert az ő irodáikat szintén bekamerázzuk. Lesznek olyan helyek, amiket bekamerázunk és bemikrofonozunk, de a kamerát webkameráról normál üzemmódba állíthatják, (mert fel kell venni a beszélgetést, hogy utólagos korrupciógyanúnál tisztázni lehessen, de nem fog felkerülni a netre). Ilyen lesz a jegyző irodája, ahol például hagyatéki ügyeknél kérhetik a hozzátartozók, hogy ezt ne láthassa mindenki. Alapvetően itt, a második pontnál, főszabály szerint, az elkészült anyagok tekinthetők meg, utólag is, az interneten. Viszont például: nagyon sok a visszaélés az építésügyi engedélyekkel kapcsolatban, ezért ott a teljes folyamat, az igénylők adataival együtt nyilvános lesz.
• A harmadik pont, a valós cselekmények nyilvánosságra hozása: állami és önkormányzati fejlesztéseknél kell majd kamerákat felszerelni, amik élőben mutatják a neten, hogy épp hogy áll a beruházás, hogy valóban okkal nem dolgoznak az építtető emberei, valaki nem lopja-e az alapanyagot stb. Ezen felül: be kell kamerázni minden cég vezetőségének az irodáit, ami nagy értékben szolgáltat a magyar államnak, mert náluk állandó a korrupciógyanú. Az állami beruházással kapcsolatos döntéseiket csak ott hozhatják meg, elmagyarázva, hogy mit miért csinálnak (a korruptaknak kínos, a tisztességeseknek jó reklám).

Innentől kezdve nem az állam lesz a „nagy testvér”, hanem az állampolgárok

Példa a világból: a svéd kormányhivatalokban van adatszoba, ide térhet be az állampolgár, ha kíváncsi az adott intézmény működése során keletkezett adatra. A munkatársak taxiszámlájától kezdve, a miniszterelnök hivatali levelezéséig, minden megtekinthető információnak számít. Ha valaki korábban érkezik a svéd miniszterelnök hivatalának adatszobájába, akkor hamarabb olvashatja el a miniszterelnök aznapi üzeneteit, mint maga a miniszterelnök. A svéd államnak több mint 160 éve nincsenek titkai saját polgárai előtt, ez jelentősen javítja az államigazgatás hatékonyságát. Az erőteljes nyilvánosság miatt a korrupció ritka, a stabilitás legendás, az állam hivatalnokai pedig nem a gyanakvás, hanem az együttműködés légkörében dolgoznak.

Minden közszférán belül dolgozó bérét jutalmakkal együtt nyilvánosságra kell hozni, kivéve az erőszakszervezeteknél dogozókat. A kivétel alól kivétel a felső vezetés. (A bértábla alapján eddig is ki lehetett számolni sokak fizetését, de az embereknek joguk van látni, hogy mire megy el a tengernyi befizetett adó.)

Az állam nem fogadhat el üzleti titkot, amikor az általa kötött szerződésekről van szó. Állami szerződést szolgálati titokká vagy államtitokká nyilvánítani is tilos lesz. Ebbe beletartoznak: az államon belüli szerződések, állam és a magánszféra közötti és két állam közötti szerződések. Például minden állami és önkormányzati tulajdonú cég minden szerződése nyilvános lesz.

(Jogilag ezt úgy oldhatjuk meg, hogy egyrészt jogszabályban tisztázzuk az államon belüli nyilvánosság alapelveit, utána ennek folytatásaként létrehozzuk az államon belüli nyilvánosságról szóló törvényt.)

A magyar állam teljes vagyonáról egységes nyilvántartás lesz elérhető az interneten, az egyes vagyontárgyakra kattintva előjönnek majd, azok főbb jellemzői, az értékbecslések részletes adatai.

Összesítve: a vagyon, a költségvetés, a döntéshozatal, az elszámolás, a beruházások – minden nyilvános lesz.

További érvek az államon belüli kemény nyilvánosság mellett:

• A korrupció tönkreteszi a demokráciát,
• Korrupció esetén a döntések lefizetéssel, szívességekkel születnek. A korrupció garantálja a színvonaltalanságot,
• Azért is szükséges, minden lehetséges módon fellépni a korrupció ellen, mert a korrupció megöli a munkát. Mindegy, hogy valaki milyen keményen dolgozik, lehet ő a munkahelye legokosabb, legszorgalmasabb embere, de ha nincs felfelé kapcsolata és másnak van, akkor mást fognak előléptetni, más kapja a jutalmat és ez a munka halála. A korrupció arra ösztönzi az embereket, hogy ne dolgozzanak, hanem inkább felfelé nyaljanak és lefelé tapossanak. Ez viszont az egész társadalmunkat megkeseríti, reményvesztetté teszi, és ami a legfontosabb, az önálló gondolkodás elfojtására kényszeríti. Elég volt a kapcsolatokra koncentrálásból, itt az ideje a teljesítményre és az innovatív gondolatokra figyelni, mert ez a jövő kulcsa,
• A korrupció hátránya az üzleti élet szempontjából, az hogy a korrupció eltántorítja a befektetőket. Ha a befektetők azt látják, hogy nem egyértelműek a játékszabályok, az bizonytalanságot szül, csökkenti az eseményekbe a megfelelő belátást, és ha ezt folytonos titkolózással tetézi az állam, akkor kevés lesz a befektetés, emiatt az állam kevesebb adót szedhet be az üzleti élettől, ami csak újabb problémákat szül.

Közbeszerzések Tanácsa – állami megrendeléseknél a korrupció kiiktatása

Ma közbeszerzésekben illetékesek, központi szinten, főleg a minisztériumok, helyi szinten az önkormányzatok. Központi és helyi szinten ezt egységesen Közbeszerzések Tanácsához érdemes rendelni. Ez a hivatal döntsön, hogy konkrétan mely vállalatok kapják meg az állami megrendeléseket (ők rengeteg pénzről fognak dönteni).

Közbeszerzések Tanácsának tagjai esetében közös kinevezés kell: az önkormányzatiságot kapott adóhatóság, Állami Számvevőszék, Vám- és Pénzügyőrség alkalmazottai válasszák meg a Közbeszerzések Tanácsának tagjait. ↔ Tehát nem a politika.

A Közbeszerzések Tanácsa minden tagjának kötelező lesz nyilvános vagyonnyilatkozatot tennie. Megválasztásuk utáni vagyongyarapodásuknak törvényességét nekik kell igazolniuk, ahogy a politikusoknak is. A döntéshozó helységeket, a folyosókat és minden egyéb munkahelységet webkamerával és térmikrofonnal kell ellátni.

A hivatal szabad lesz: akár meg is kereshetnek vállalatokat, ha úgy gondolják, hogy jó ajánlatot adhat. Ide olyan emberek kellenek, akik piaci kofaként alkudoznak.

A közbeszerzéssel kapcsolatos problémák másik része az, hogy rendszeresen, a pénzt osztó vezetőrétegnek adják oda a pályázati pénzeket, megoldás: önkormányzatoknál a vezetőség és hozzátartozóik cégei, nem kaphatnak megrendelést az önkormányzattal kapcsolatos munkáknál az adott cégben legyen bármekkora az érdekeltségük. Központi kormányzatban: Kormány tagja, Országgyűlés tagja, minisztériumi alkalmazott, Közbeszerzések Tanácsának tagja, adóhatóság alkalmazottja, Állami Számvevőszék, VP tagja és hozzátartozóik cégei, legyen bármekkora az érdekeltségük, nem kaphatnak állami megrendelést.

A közbeszerzéseknél jelenleg nagy gond a profizmus hiánya: a Közbeszerzések Tanácsának tagjai teljesítményösztönző fizetést kapnak, ami két részből áll majd: a lakosság elégedettsége ár és minőség kategóriában, vagy ha ezt nem lehet mérni, akkor az adott szakma elégedettsége, amivel kapcsolatos a beruházás. A Közbeszerzések Tanácsának kötelező lesz kérnie folyamatosan frissülő online katalógusokat a szolgáltatóktól, az interneten fogják leadni a rendelést és az interneten keresztül fogják kifizetni a szolgáltatókat. Saját munkájuk megkönnyítéseként létre kell hozniuk egy egységes, internetes adatbázist, ahol a szolgáltatások típusai, a szolgáltatók és termékek közül könnyen ki lehet választani a legjobbat.

Igazgatás egyszerűsítése

Az önkormányzati képviselők számát nyolcadára, polgármesterek és a helyi önkormányzatok számát tizenhatodára kell csökkenteni. Ezzel csökken a korruptak száma, csökken a bürokrácia és csökkennek a kiadások. Az önkormányzati politikusok eddigi kb. 20 ezer fős csoportjából kb. 1200 fős csoport marad, akiket könnyebben tud ellenőrizni a lakosság és a hatóságok is. Eddig azért nem sikerült összevonni az önkormányzatokat, mert a pártok választóhatáraikat féltették, de ha itt nem indulhatnak pártok, így ez is megtörténhet. Kis önkormányzatot csak kis önkormányzattal vonunk össze, hogy egy nagy ne vigye el a döntéshozatalt. A városok önkormányzatisága megmarad (város: 10,000 fő fölötti település).

Mivel sokaknak nincs lehetősége a települését elhagyni, hogy bemenjen egy összevont önkormányzati hivatalba, ezért minden településen lesz kirendeltsége az összevont önkormányzatnak. Kisebb településeken a kirendeltség két ember 1-1 számítógéppel, amin keresztül intézik a lakossági ügyeket. (Magyarországon 1000 db ötszáz fő alatti település van. Ilyen pici településeknél szinte mindenki nyugdíjas, jobb is, ha a hivatali ügyintéző házhoz tud menni.)

A közigazgatás szerkezetét le kell egyszerűsíteni: vannak félig meglévő megyei önkormányzatok, mellettük megyei kormányhivatalok, vannak régiók (vezetőjét a Kormány nevezi ki), kistérségi társulások (azok nem mindenhol), járási kormányhivatalok és 3200 db, legtöbb esetben cselekvésképtelen helyi önkormányzat. A kormány az igazgatásba, a megyei és járási kormányhivatalokon és a régiókon keresztül szól bele. A jó, öreg Európai Unió is beleszól az igazgatásba a saját jogszabályain, a pénzosztáson és a régiókon keresztül. (Tehát nyolc szint szól bele az igazgatásba.) A változás: 3200 helyi önkormányzat helyett lesz tizenhatod annyi, tehát 200. Ha ez megtörténik, a megyei önkormányzat túl kicsi lesz (egy megyében átlag 10 önkormányzat lenne), ezért az igazgatásban a megye megszűnik. Feladatainak egy részét átadja az összevont önkormányzatoknak, másik részét a régióknak és az ezzel kapcsolatos pénzt is. A régiók vezetőit nem a kormány fogja kinevezni, hanem a helyi lakosság. (Ezzel a kormány kivonul a régiók irányításából, és átadja a lakosságnak.)

Államigazgatás: a megyei kormányhivatalok megszűnnek, átadják a feladataikat és a pénzt az összevont önkormányzatoknak. Az önkormányzatok önállóságát tönkretevő járási kormányhivatalok beolvadnak az összevont önkormányzatokba.

A nyolc helyett, két szint előnyei: csökken a bürokrácia, a bürokrácia méretével együtt csökken a korrupció és sok ügy befejezésének az ideje is felgyorsul. (Az Európai Unióról majd később lesz szó.)

A nagyobb beruházásoknak gyakran át kell verekedniük magukat a 8 szintű rendszeren, amihez esetenként az Országgyűlés is hozzájön 9. szintnek. Továbbá menni kell egyéb hivatalokba is: Földhivatal és hasonlók. Itt további engedélyekre van szükség, azokra várni kell, fizetni értük. Továbbá ha valaki beperel, vagy beperelsz valakit, az még 3-5 év. – A nagyobb beruházások mögött sosem egy ember áll, hanem mindig befektetők csoportja – minél tovább húzódik az ügyintézés, annál több befektető száll ki a beruházásból. Gyakori, hogy a beruházások egy részét kölcsönből állják, előzetesen keresik meg a bankot, de minél jobban elhúzódik az állami ügyintézés, annál nagyobb az esélye, hogy a bank is kihátrál.

Önkormányzatok

Az összevont önkormányzatoknál rövid, közép, hosszú távú célokat határozzon meg a helyi lakosság (helyi népszavazással).

Első kör – a hosszú távú célok: A lakosságnak területi népszavazással 2 célt kell meghatározni, az önkormányzat számára (az előre megadott 6-7 hosszú távú cél közül). (Például: tiszta települések, biztonságos települések, jobb közlekedési feltételek, ipari park létesítése, erős helyi turizmus, zöldenergiás beruházások stb.) Az önkormányzatnak az a dolga, hogy ezeket a célokat elérje.

Második kör, melyről szintén népszavazással döntenek: a fő célokhoz rendelhető közép távú célok.

Harmadik kör: a közép távú célokhoz rendelhető konkrét cselekvésekről dönt a lakosság.

Háromkörös helyi népszavazásra példa:

Élelmiszert-munkáért csereprogramnak a lényege, hogy a település legrosszabbul élői, ha levágják mások előtt a füvet, polgárőrként járőröznek, dolgoznak mások telkén stb. cserébe a település lakói biztosítanak számukra élelmiszert, amennyire csak szükség van. Ez főleg a kisebb, mezőgazdasági településeken alkalmazható.

Ezt a háromkörös helyi népszavazást kétévente meg kell ismételni, egyrészt ezzel folyamatosan felülvizsgálhatja a lakosság a saját döntéseit (pl.: alig van autólopás, akkor másra kell fókuszálni). Ezek után az önkormányzat úgy fogja szedni a helyi adókat, hogy a bevételt a célokhoz igazítja, tehát ha a lakosság nagyon drága célokat tűz ki az önkormányzat számára, akkor azt meg is kell fizetniük, helyi adók formájában. Ezért a rövid távú célokról szóló népszavazásnál oda kell írni a várható költségeket.

Az önkormányzati választásoknál főleg arról döntenek, hogy kik azok a személyek, akik a célok elérést a legjobban elő tudják segíteni az önkormányzatban. A lakosság belelátását segíti majd: minden képviselőtestület üléstermének webkamerával bekamerázása és a bemikrofonozása.

Az önkormányzatok létezésének a lényege, hogy a társadalom tanuljon meg bánni a helyi hatalommal. (A témában kiváló olvasmány: A kormányzás ára c. könyv)

Ötletfogadás önkormányzatokban: minden önkormányzatnak működtetnie kell valamelyik közösségi oldalon egy ötletfogadási oldalt a saját lakosai számára. Itt figyelmeztethetik a lakosok az önkormányzatot a közbiztonságról, utak állapotáról, közvilágítási problémákról, fölösleges közlekedési táblákról stb. Ha valamelyik ügy nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, az ügyintézőnek addig kell mennie, amíg meg nem oldja az ügyet. Mivel az ügyintézők irodáit is ellátjuk webkamerával és mikrofonnal, így látható-hallható lesz a munkájuk.

Az önkormányzati összevonások után jelentősebbek lesznek a kistelepülések összevont önkormányzatai (kb. 40,000 fő/összevont önkormányzat). Így végre a digitalizálás is szóba kerül a vidéki település-irányítás esetében is. A jelentősebb önkormányzatok világszere digitalizálják a probléma-megoldást. Például: ha valaki lát egy szemétlerakatot az út szélén, akkor elég, ha lefotózza és beküldi az önkormányzatnak. Ők 24 órán belül küldenek egy platós kocsit pár fővel, akik azonnal eltüntetik a szemetet. Ha egy helyszín tipikus illegális szemét-lerakóhelyként működik, akkor az oda vezető utakhoz térfigyelő kamerákat szerelnek fel. Vagy ha például, megtelik egy közterületi kuka, a lakos bejelenti, aznap küldenek kocsit, ami kiüríti a kukát vagy letesz egy másik kukát is. A városok saját önkormányzata megmarad. Városokban ugyanezt a döntéshozatalt kell kiépíteni, mint vidéken.

Igazgatás modernizációja

Tértivevényes levél 600-700 Ft, sima levél 200 Ft, SMS kb. 10 Ft, e-mail értesítés 0 Ft. Úgyhogy ezek után kizárólag az kérhet levél alapú értesítést, akinek nincs olyan készüléke, mellyel lehet SMS-t fogadni vagy nincs internete.

A hivatal nem fog papírokat kiadni, hogy azt más hivatalokhoz vigyék be, a hivatalok a belső hálózatukon keresztül fognak dolgozni, a cél, hogy egy ügy intézése közben és a végén se képződjön papír. Ez gyorsít az ügyintézési folyamaton, olcsóbb az államnak és a lakosságnak. A papírfelhasználás befejezésével a környezetet is védjük. A hivatali ügyintézésben a végső célok: a nulla papírfelhasználás és az automatizált közigazgatás, amihez nem kell számottevő emberi munkaerő.

Az állam minden intézményének honlapjára kötelező lesz feltenni egy oktató videót minden ügy internetes intézési módjáról. A honlapoknak testreszabhatónak kell lenniük, ha a látogató nem kíváncsi egyes közleményekre, hirdetményekre, akkor kikapcsolhatja őket. Fontos, hogy ne a hivatal felépítése szerint, hanem az állampolgárok ügyei szerint legyen felosztva minden hivatali honlap. Egyszerű nyelvezet, könnyű kezelhetőség, biztosítaniuk kell az interneten keresztüli befizetés lehetőségét. Több típusú keresési lehetőség kell: külön a feltöltött dokumentumok címeire, külön a dokumentumok tartalmára, külön az ügyintézőkre, külön az ügyekre stb. Az interneten keresztüli ügyintézés pénzt és időt takarít meg az üzleti életnek, a polgároknak és az államnak is.

Ezzel csökken az állampolgárok kiszolgáltatottsága, mivel soha többé nem kell politikusoknak vagy általuk irányított bürokratáknak könyörögni, hogy végezzék el a munkájukat, és ezzel párhuzamosan csökken a korrupció is, már csak azért is, mert a gépeket nem lehet lefizetni. Ha az igazgatást szolgáló számítógépes programok megfelelően vannak kialakítva, az igazgatási rendszer számítógépei nem tudnak jogsértést elkövetni.

Az igazgatáson belül a lényeg az lesz, hogy egy ügyet egy program fog intézni, az ügyfélnek csak a legritkább esetben kell bemennie a hivatalba, és ha kell, oda is csak egyszer, hogy igazolja magát. A hivatal határozatáról telefonon vagy e-mailben is kérhet hivatalos értesítést, vagy ha épp arra van szüksége, elküldik a határozatot a munkahelyének. A lényeg, hogy a legtöbb ügyet gépek bonyolítják majd, amik a másodperc tört része alatt végzik el az ügyintését az összes adat beszerzéssel, továbbítással és feldolgozással együtt.

Teljesítményösztönzés: a Rendőrség, a Vám-és Pénzügyőrség, az Állami Számvevőszék, az adóhatóság és egyéb állami vállalatok/intézmények alkalmazottai esetében teljesítmény alapú fizetést kell bevezetni. Például: a körzeti orvosoknál úgy, hogy a körzetében minél több embernek sikerül levinni a vérnyomását, minél több embert sikerül leszoktatni a dohányzásról, leszorítani a koleszterinszintjét annál több fizetést kapjon. Ha ezt gyógyszer nélkül sikerül megtennie, további jutalmat kap. Ha máshogy nem lehet, úgy mérjük a teljesítményt, hogy megkérdezzük az embereket elégedettek-e a szolgáltatással. Az intézményvezetők teljesítményét lehet az ott dolgozók elégedettségével is mérni.

Jó ösztönzők még: a munkahelyen nagyobb felelősség, kreatívabb feladatok, új kihívást jelentő munkák, díjak, monoton munkáknál 1-2 évenkénti áthelyezéssel is lehet motiválni, a hivatal által előteremtett nyereséget vagy a nyereség egy részét szétosztani a munkavállalók között. A leginnovatívabb munkavállalói ötleteket is lehet jutalmazni, melyek segítik a kitűzött cél elérését, vagy valamilyen számszerűsíthető célt tűznek ki, és ha annak a 80%-át érik el, akkor a maximális jutalom 80%-át kapják meg, plusz szabadnapokat is kaphatnak, mindenki határozhat saját vagy csoportjának munkamódszereiről, a munkahelye belső szabályzatáról és sok esetben megválaszthatja a munkahelye vezetőjét. Tehát csak a legritkább esetekben kell fix bérezés, mert az nem ösztönöz munkára. (Forrás: Andorka Rudolf – Bevezetés a szociológiába)

Például: hogy milyen teljesítményösztönzés legyen, azt az adott vállalat/intézmény vezetősége és az adott vállalatban/intézményben lévő szakszervezetek fogják eldönteni, egy általuk közösen kidolgozott, munkavállaló ösztönző rendszerben. Bizonyos intézményekben nehéz ilyen munkavállaló ösztönző programot indítani pl.: bírói szervezet, de kis mértékben, ott is megoldható (pl.: felsőbb bírói szinten helyben hagyott döntések száma alapján). (Forrás: A kormányzás ára c. könyv – David Osborne, Peter Hutchinson)

Teljesítményösztönzés a politikában: például a miniszterelnöki fizetést az átlagbér szintjére kell csökkenteni a mostani közel 5 millióról. Az átlagbérhez kötjük a politikusi fizetést, annyit kapnak, amennyi az átlag és mindjárt az fogja a politikusokat irritálni, ami a lakosságot irritálja.

Kiadások korlátozása a politikában: fel kell számolni a kormányzati autóparkot, és nem lehetnek szolgálati lakások sem. Soron kívüli egészségügyi ellátás megszűnik, szolgálati mobiltelefon nincs, csak a munkaidőben fizeti az állam a mobiltelefon telefonszámláját, de munkaidőben minden hívás rögzítésre kerül és nyilvános. A kormányüdülők megszűnnek. Politikusoknak fenntartott Honvéd Kórházi és Semmelweis Klinikai és minden egyéb elit férőhely fenntartása megszűnik, albérleti díjat nem fizet az állam, teljesen mindegy ki hol lakik. Testőrből 1-2, külföldi utazás saját pénzből, kivéve külügyminisztériumi alkalmazottakat, Honvédségnél, ha bevetésre mennek és a miniszterelnök: repülőgépen csak másodosztály, szállodából max. 4 csillagos, egyéb költséget nem térít az állam. Ezen külföldi utazásokról nyilvános elszámolással tartoznak.

Magyarország minden munkavállalója szempontjából

Az észak-európai országokban például Dániában 3-szor annyi fizetést kapnak a munkavállalók, mint Magyarországon, ennek ellenére a Forbes Magazin szerint Dániában van a világ legjobb üzleti környezete, tehát oda érdemes leginkább befektetni. Miért tehetik meg a dánok, hogy ennyit kérnek a munkájukért? Miért ennyire jó befektetni Dániában? Három fontos okból: 1.) Az államon belüli óriási nyilvánosság szinte teljesen megszüntette a korrupciót. 2.) A dán államigazgatási rendszer, a világ egyik legmodernebb államigazgatási rendszere. 3.) Az arányos közteherviselésnek köszönhetően, például a vagyon alapú adóztatás miatt, Dániában nincsenek szegények. Ennek következtében a dán társadalmon belül a bűnözés fogalma is alig-alig létezik.

Ide vezet a hatalmas nyilvánosság, az állam teljes körű gépesítése/modernizációja és a vagyon alapú adóztatás bevezetése. – Jóval magasabb fizetések, klasszisokkal több befektető, hatósági erőszak nélkül is, rohamosan csökkenő bűnözés. Ezek tények. Ahogy nő az államon belül a nyilvánosság, úgy szorul vissza a korrupció. Ha gépek végzik a hivatali munkát, felgyorsul az ügyintézés. Ezért mindenki szívesebben fektet be és kevésbé szívesen vonul ki, ezért az emberek egyre jobban élnek.

 

 

Üzleti élet

Bevezető

A rendszerváltáskor, piacgazdasági működésben járatlan társadalmakat a vagyonos nyugatiak nagy pénzeket hirdető szövegekkel áltatták. De azt nem fűzték hozzá, hogy hiába lendül meg az üzleti élet, az arányos közteherviselés nélkül ez csak kevesek jólétét fogja szolgálni. Ha kialakul egy szűk elit, akkor az államon belül csak tovább erősödik a korrupció, mert kevesek kezében fog összpontosulni a pénzügyi hatalom, ők pedig lerendezik egymás között az ország irányítását. Azt sem közölték, hogy az államon belül minél nagyobb a nyilvánosság, annál kisebb a korrupció. A tőzsde, az elit fogadóirodája, emiatt több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. De a nyugatiak erről is mélyen hallgattak.

Nem véletlen a nagy titkolózás: az arányos közteherviselés azt jelenti számukra, hogy valamivel kevesebb osztalékot tudnak zsebre tenni, vagyonuk után adózniuk kell. Az államon belüli teljes körű nyilvánosság azt jelenti, hogy nem tudták volna a magyar vezetőréteggel közösen szétlopni az állam több tízezer milliárdnyi vagyonát. A keménykezű tőzsdei szabályozás azt jelenti, hogy a társadalmunk számára kockázatos, de az üzletembereknek nagy nyereséget hozó tőzsdei lépéseket nem tudják meglépni. Ez azért lényeges, mert ha a tehetősek buknak, akkor nem veszik meg a tizenhatodik Ferrarijukat, viszont a felelőtlen tőzsdei lépések szegények tízezreit termelik ki.

A piacgazdasági változások előtt álló országokban, a pénzéhes nyugati elit mindenkit egy mesterségesen generált pánikba akart belehajszolni. Az emberekben azt az érzést keltették, hogy ha megnyit a tőzsde és ezen keresztül a nyugati befektetők a világ túloldaláról is elkezdhetnek üzletelni, majd csodás változás történik. – A pénz csereeszköz, aki pánikba esik miatta, elbukik. – A nyugatiak azért akarták gyorsan megnyitni a volt keleti blokkos országban a tőzsdéket, mert a hatalmas vagyonukkal az összes komoly vállalatot fel tudták vásárolni, ami a volt keleti blokkban működött. Ezen vállalatok egy részét leépítették, minden mást birtokba vettek és a társadalom számára mindez nem a szabadságot hozta meg, hanem pont hogy a teljes cselekvésképtelenséget, mert a saját országuk területén működő cégek fölött vesztették el az irányítást, ami nagyon rossz irányba terelte az eseményeket: létre hozott egy szűk körű, vagyonos, elzárkózó réteget és széles tömegeket taszított nyomorba. A pénzügyi elitté vált szűk csoport pedig lezárta a dolgot annyival, hogy elveszett illúziókról beszélt és arról, hogy az üzlettel nekik minden rendben van.

Természetesen nyitnia kell a volt keleti blokkos társadalmaknak a világ felé, de az is fontos, hogy megismerjék működését. Ez három dolgot eredményez: nagyobb nyilvánosságot kell megkövetelnie az államnak az üzleti életen belül, különösen a pénzügyi szektorban. Másrészt az állam szigorúbban kell szabályozza az üzleti életet, különösen a pénzügyi szektort. Harmadrészt lényegesen erősebb érdekképviselet kell, hogy a külföldiek (és a hazai oligarchák) a rengeteg pénzükkel ne tudjanak elnyomók lenni: erősebb szakszervezetek, erősebb kisvállalati szövetkezetek, németországihoz és Japánhoz hasonló vállalati demokratizálás.

Érdekképviselet az üzleti életben

Szövetkezetek, szakszervezetek, vállalatok demokratizálása

Szövetkezetek

Dánia 5,9 milliós ország, lehetnének egy könnyen elnyomható, jelentéktelen társadalom, de ehelyett, Dániában a világon a második legmagasabb az átlagfizetés. A vállalati szektorban ezt nagyban köszönhetik a szövetkezeteknek. Például a mezőgazdaságban a mezőgazdasági kisvállalkozók ágazatonként szövetkezetekbe tömörültek és a közös érdekképviselet miatt ők határozzák meg a felvásárlási árakat a nagyvállalatoknak (nem a nagyvállalatok nekik). Ez rengeteg plusz bevételt jelent tejtermelőktől kezdve, az állattenyésztőkön át az összes egyéb szakmáig, a nagyobb cégeknek beszállító kisvállalkozók számára. Itthon: adókedvezményt adunk azoknak a kivállalkozóknak, akik belépnek a szövetkezetekbe. A mezőgazdaság kisvállalatai, az ipar kisvállalatai és a nagyobb cégeknek bedolgozó szolgáltatók esetében lesz ez. A szövetkezeti forma életképessé teszi a kisvállalatokat, sőt maga az összefogás rengeteg pénzt hoz (mert hatalmat generálnak saját maguknak).

Vállalatok demokratizálása 1.

Németországban, Kanadában, Svédországban és Dániában az a szokás, hogy a szakszervezetek tagokat delegálnak a cégek igazgatótanácsaiba. Az igazgatótanács pedig megválasztja a cégvezetőt.

A nagyobb cégek nyugati típusú demokratizálására szükség van, mert a cégvezetők korlátlan hatalma miatt az alkalmazottak ki vannak szolgáltatva a vezetők kénye-kedvének és hibás üzleti döntéseinek. Akármilyen erős a szakszervezet, az elsősorban a bértárgyalásokban fog megmutatkozni. De a megfelelő teljesítményösztönzés, szervezeti felépítés és üzleti döntések kikényszerítésére a szakszervezet nem képes. A felelőtlen cégvezetés, a 2008-ban kezdődött válságnak is a fő oka volt. Ezért a 30 fő fölötti cégekben: a tulajdonosok 3 cégvezető jelöltjéből az alkalmazottak válasszák ki a számukra leginkább elfogadhatót. (A cégvezetőt a tulajdonosok jelölik és mentik fel, de az alkalmazottak is kapnak beleszólást.)

Érvek ilyen irányú demokratizálás mellett:

1. Így olyan vezetők kerülnek a cégekhez, akik hajlandóak olyan munkahelyet teremteni, ahol nagy a munkaerő-megtartó képesség, ahova jó bejárni dolgozni.
2. Ezek után, aki a szakmai tudásával nem tud meggyőző lenni, nem valószínű, hogy bárki is főnökévé választja. A hozzá nem értő főnökök korszakának ezzel vége.
3. A jelenben sokat szövegelnek a cégvezetők arról, hogy a cég egy csapat, de jelenleg ez hazugság. A demokratizálás viszont valóban lehetővé teszi, hogy egy cég egy csapat legyen.
4. A cégvezetők pazarló magatartásának is vége lesz a demokratizálással. Sok cég, amiatt megy csődbe, mert a cég vezetője még sose látott egyszerre annyi pénzt, amennyi befolyik és nem érdekli a mérleg, nem érdekeli semmi. Vesz magának luxusautókat, üzleti út gyanánt nyaralni megy, és minden egyebet kitalál, ami mind csak a kiadásokat növeli. Nem is beszélve arról, hogy a sok pénz sok mindenkit elbutít. És ezt elsősorban nem a tulajdonosok vagy a vezetők szívják meg, hanem az alkalmazottak, akiket kirúgnak, ráadásul úgy, hogy ők jól dolgoztak, csak épp a főnök eltapsolta a cég összes bevételét. Ennek is vége.
5. Demokratizálás lassítja és messze tolja a következő válság kialakulását, mert: ez a gátlástalan cégvezetők korának végét fogja jelenteni. A gátlástalan viselkedés volt eddig minden világgazdasági válság kialakulásának fő oka.

Példa: sok bankban a 2008-as válság előtt, a kölcsönkérelmezők a fedezetük 120%-nak megfelelő kölcsönt kaptak, bankigazgatók hatalmas befektetéseket engedélyeztek a magas kockázatú (határidős) piacokon, megfontolatlanul kezelték a rájuk bízott vagyont. Ezeket a problémákat az alkalmazottak nyilván látták, de nem tehettek semmit. ↔ Legalább a jelöltek közül ők választják meg a cégvezetőt, akkor ez az egész nem fajult volna el ennyire, mert az alkalmazottak nem szeretik az őrülten nagy kockázatot, így az emberek végre biztosabb munkahelyeken dolgozhatnak.

6. Munkakörülmények: az embertelen bánásmód és a rossz munkakörülmények miatt a nők 60%-a mond fel, a férfiaknál 63% említette fontos felmondási okként a rossz körülményeket. Ha az alkalmazottak beleszólhatnak a vezető megválasztásába, az embertelen bánásmód gyorsan felszámolásra kerül, ahogy a rossz munkakörülmények ellen is mindent meg fog tenni az aktuális vezetőség.

Adatokhoz forrás: https://privatbankar.hu/karrier/tomegesen-mondanak-fel-a-magyarok-mert-atverik-oket-a-cegek-317853

https://privatbankar.hu/karrier/titokban-mindenki-uj-munkahelyet-keres-318599

7. A vállalatvezetők gyakran átverik az alkalmazottakat pl.: állásinterjún sokkal több pénzt ígérnek, jobb munkakörülményekről számolnak be az álláskeresőknek, gyors előléptetésekkel hitegetik őket. Kutatások szerint a férfiak 49%-a fontos felmondási okként jelöli meg, hogy átverte a vezetőség, a nők 34%-ánál ugyanez lényeges felmondási ok. Azután, hogy az alkalmazottaknak lesz beleszólása a cégvezető kiválasztásába, a vezetőségből induló munkahelyi hazudozás is megszűnik.
8. A nők 23%-a és a férfiak 29%-a jelölte meg kulcsfontosságú felmondási okként, hogy nem volt szakmai fejlődésre lehetősége. Ez a vezetőség hozzáállásán múlik, ez is változni fog.

A következmény az új vezetőség szemszögéből: a cégvezető szolgáltató lesz az alkalmazottak felé, és egyben közvetítő az alkalmazottak és a tulajdonosok között.

Példa a történelmünkből: 1848-ban a nemesség lemondott saját adómentességéről, lemondott jobbágyság földjeinek birtoklásáról és lemondott kizárólagos politikai jogairól, mindezt azért, hogy végre elkezdjen polgárosodni a magyar társadalom, hogy létre jöhessen a modern Magyarország. Ma a tehetőseket lemondatjuk a hatalmuk egy részéről, hogy Magyarország belépjen a mai modern korba.

Az demokratizálás második fele és hozzá érvek

A 30 főnél többet foglalkoztató cégeken belül legyen kötelező a hierarchia alján lévők között másfél évente szavazást tartani, hogy elégedettek-e az alsó vezetőkkel; és az alsó vezetők között, hogy elégedettek-e a középvezetőkkel. Ha az alsóbb beosztásúak legalább 60%-a elégedetlen a felettesével, azt a felettest meneszteni kell. (Azért 60%, mert ha éppen csak átbillen a mérleg az nem elegendő, masszív többség kell.)

Amelyik alsó- vagy középvezető megbukik, a következő 3 évben arra a posztra nem nevezhető ki.

A cégvezető ettől még ugyanúgy a főmunkáltató lesz. De vége lesz az alul lévők kiszolgáltatottságának.

Első érv csoport: A céges vezetés és céges működéshez érvek

1. A problémák megoldási mechanizmusa: a felülről lefelé építkező rendszerben azt szokták mondani, hogy a fejétől bűzlik a hal, tehát bármi probléma van, az valójában a cégvezetés hibája. Ha az alkalmazottak rosszul dolgoznak, az azért van, mert már alapból rossz embereket vettek fel vagy motiválatlanok az emberek vagy rosszul bánnak velük. De igazából egyik sem az alkalmazott hibája, ők a mostani rendszerben semmiről sem tehetnek, csak úgy léteznek, ott vannak, jelen vannak, de a felelősségük nulla, mert a hatalmuk is nulla (hatalom egyenlő felelősség, hatalomnélküliség felelőtlenség).

A hatalom nélküli ember semmiért nem vállal felelősséget. Ha a vállalatokon belül valódi felelősségvállalást és 100%-os teljesítményt szeretnénk látni, akkor hatalmat kell adni az alkalmazottaknak.

Ez a céges demokratizálás a második világháború óta Japánra jellemző, ezzel érték el a felelősségvállalást és a 100%-os teljesítményt.

Japánban, ha az alkalmazottak nem elégedettek a főnökükkel, mert az nem tudta kivívni a tiszteletüket, azt a főnököt a cég felsőbb vezetői menesztik. Ennek köszönhetően a japánok hatalmas áldozatokra is hajlandóak a cégükért, mert emberként bánnak velük. Mert azt gondolják, hogy igenis tehetnek valami cégükét: új ötletekkel, ha kell a fizetésük egy részéről is lemondanak, túlórát vállalnak és elvégzik a munkájukat. Dolgozni járnak be a munkahelyükre. Gond esetén önként vállalkoznak problémák megoldására. Az alapszabályt minden alkalmazott tudja: vagy profitot termelnek, vagy a tulajdonosok bezárják a céget. Tisztában lenni a valósággal, a legjobb teljesítményösztönző.

A megválasztott főnökök szempontjából is a japán példában található meg a demokratizálás előnye: a nehezebb munkahelyi feladatokra könnyebben rá tudják venni a kollégáikat, mert mindenki tudja, hogy az általuk jóváhagyott főnök nem ellenük dolgozik.

A japán példa megmutatja, hogy minél többet ad egy cégvezetés az alkalmazottaknak, annál többet kap. Ez nem a pénzen múlik, hanem a munkavállalók felé mutatott tiszteleten.

2. érv: problémamegoldás az alkalmazottak oldaláról: több agy többet gondolkodik: minél több ember tudása érvényesül a vezetésben, az annál sikeresebb lesz. Ez a több szem, többet lát elve. Egy sok ezres cég esetében 10-15 vezetőségi tag, ha beleszakad, akkor sem lát minden problémát. Ha a több ezer alkalmazottnak lesz hatalma, erőlködés nélkül láthatóvá válik minden probléma, aminek nagy részét már lent megoldják. Ha az alkalmazottak állandóan utasításra várnak, ellustulnak, nem gondolkodnak, ahol nincs hatalmuk, ez törvényszerű.
3. Ahol a főnök a beosztottnál felsőbbrendűnek érezheti magát, ott sose fog kialakulni normális munkakapcsolat. A felsőbbrendűségi képzet tönkreteszi az együttműködést, ami a közös munka alapja lenne. A demokratizálás viszont megteremti az együttműködést.
4. A demokratizálás második felével vége lesz az alkalmatlan alsó- és középvezetők korának. Ha az alkalmazottak magas szakmai elvárásokat támasztanak, akkor a középszerű vezetők kora is leáldozott.

A hozzá nem értő céges alsó-közép és felső vezetők eltávolítása az összes vállalatot sokkal jobb helyzetbe hozza.

5. További előnye a cégek belső demokratizálásának, hogy a cégeken belül eltűnnek a talpnyalók. Egy ilyen rendszerben senkit nem fog befolyásolni, hogy ki kinek a cipőjét dicséri meg, vagy, hogy ki jár a főnökkel focizni, ilyen alapon senki nem fog előrébb jutni. Ebben az új munkahelyi rendszerben csak az lehet főnök, aki a tudásával meg tudja győzni a munkatársait. Aki alkalmatlan, azt hamar menesztik a kollégái. (Ezen felül, ha van egy csepp eszük, teljesítményösztönző bérezést vezetnek be, így nem csak az előléptetésük, hanem a fizetésük is a teljesítményükön fog múlni, nem pedig a talpnyaláson.)
6. A lendület szempontjából nézzük a dolgot, elmondhatjuk: nem csak a felső vezető, hanem nagyon sok közép és alsó vezető is hajlamos hátradőlni, ha már egyszer jól mennek a dolgok és azt mondani, hogy már nem kell további fejlesztéseket csinálni. Viszont ritka az, hogy minden alkalmazott egyetértene a cég vezetőivel, mert ami a vezetőségnél havonta sok százezer vagy több milliós fizetést és prémiumokat jelent, addig alul csak egy jóval óvatosabb fizetésre elég. Ezért a munkavállalók között mindig találni olyat, aki elégedetlen a helyzettel, ezért hajlandó változásokat elősegíteni. A demokratizálás keretet ad a változtatási ötletek véghezvitelének. Eddig Magyarországon működő cégek alig foglalkoztak kutatás és fejlesztéssel, minimális összeget költöttek/költenek erre, sok esetben szó szerint semmit. Ezen a helyzeten csak az állandóan motivált alkalmazottak tudnak segíteni. Alapszabály: amíg a tiszta hierarchia unottá tesz, addig a demokrácia aktivizál.
7. Az üzleti élet demokratizálásával, a főnökök részéről, a munkahelyi szexuális zaklatások száma is közel nullára csökken majd, mert az ilyen főnököket az alkalmazottak egyszerűen leváltják. Az üzleti életen belül megfigyelhető, hogy a főnökök közül sokan szaporodni járnak be a munkahelyükre, nem dolgozni. Nem az emberi értékek, nem a munkahelyi teljesítmény, inkább ez a primitív hozzáállás mozgatja az üzleti élet sok vezetőjét.

Második érvcsoport: Alkalmazottaknak szóló érvek:

1. A gyorsan növő cégek vezetőinek gyorsan elszáll az agya: minden vállalaton belül, ami felszálló ágban van, dől a lé és ez mindenkit elvakít. De amint a cég eljut arra a pontra, hogy a sikerek már nem jönnek szinte maguktól és egyre fontosabbá válik az alkalmazottak maximális teljesítménye – ebbe a legtöbb cég belebukik, mert a hatalom nélküli alkalmazottak semmiért nem felelősek és ezért nem nyújtanak olyan teljesítményt, ami hosszú távon is fenntarthatóvá teszi a vállalatot. A demokratizálás viszont arról szól, hogy az ott dolgozók hozzáértő alsó- és középvezetőket hagynak jóvá és berendezkednek a minél hosszabb távú fenntarthatóságra. Ráadásul, ha egy cég hirtelen nő nagyra és óriási pénzek forognak, akkor a vezetőinek a személyisége jelentősen torzul. Egy idő után már nem tudnak normális emberként viselkedni. Ez minden gyorsan növő cég bukásának az egyik fő oka. Ebből az állapotból tudják visszarángatni a vállalatot az alkalmazottak, a megfelelő időben végrehajtott vezetőcserékkel. A tulajdoni viszonyba nem szól bele ez a változtatás, de túl sok életről van szó ahhoz, hogy ne menjünk biztosra.
2. Normál esetben is gyakran problémásak a vezetők: összességében a cégvezetők két gonddal küzdenek, vagy sosem láttak még annyi pénzt, mint amennyi a cégüknek van és amint ez a sok pénz a kezükbe kerül, szórják, mint bolond a lisztet vagy tehetős környezetben nőttek fel, egész életükben nagyon sok pénzük volt és emiatt nem tudnak normálisan viselkedni. Van, akinek kegyetlenül meg kellett küzdenie azért, hogy cégvezető legyen és ezért a kollégáival is sokszor durva vagy semmit nem kellett tennie ahhoz, hogy vezetői pozícióba kerüljön (például elég volt pár ismerős vagy csak jó helyre született), ők rendszerint ezért nem alkalmasak vezetőnek. Tehát nagyon ritka a jó felső vezető. Itt jön képbe a demokratizálás, hogy alul és középen garantáltan értelmes emberek üljenek a hatalmi székekben, akik nem azonosulnak a felső vezetők gyakran nem megfelelő viselkedésével.
3. Tehetségek: a belső demokratizálás elősegíti a cégeken belül, hogy rendszeresen kikérjék, a döntések előtt az alkalmazottak véleményét. Ez a folyamat elősegíti, hogy megtalálják a leginnovatívabb, legintelligensebb embereket.
4. A vállalatok jobban fognak idomulni az ott dolgozókhoz: Például: a rugalmas munkaidő gyakorivá válik, a távmunka gyakori marad. A rugalmas munkaidőt, Magyarországon a munkáltatók 5%-a fogadja el teljesen, 8% részben, 87% nem. Észtországban 10% teljesen, 21% részben, 69% nem. Svédországban 21% teljesen, 37% részben, 42% nem. Értelemszerűen van, ahol a rugalmas munkaidőt nem lehet alkalmazni, de a magyarországi 5% a munkáltatók szűklátókörűségét, hozzá nem értését és a munkavállalók alávetettségét mutatja. A rugalmas munkaidő a demokratizálással várhatóan sokkal gyakoribb lesz. – Alkalmazottakhoz idomulás másik pontja: Magyarországon, a munkáltatók a döntéseiknek mindössze 15%-át hozzák meg, úgy hogy figyelembe veszik a munkatársaik véleményét (önbevallásos kutatás szerint). Ebből is látszik, hogy eddig képtelenek voltak felfogni, hogy egy munkahely, egy csapat. A munkáltatók többsége jelenleg képtelen csapatban dolgozni – ez is változni fog.

5. Vége a szemétkedésnek: a munkavállalók szempontjából ez nagy változás lesz, mert csökken a munkahelyi frusztráció. Ezek után egyszerű lesz együttműködni a főnökkel. Az alkalmazottakat nem merik majd megalázni, kevés lesz a velük szembeni jogsértés, változtatási szándékaikat nem fogják büntetni, megtorolni. Továbbá nem titkolhatnak el előlük lényeges információkat: például nem lesz olyan, ami eddig nagy divat volt, hogy a cégvezetés hirtelen közli: köszöni az itt eltöltött 25 évnyi kemény munkát, de akkor most inkább Ázsiában folytatnák. A munkavállalók tisztában lesznek azzal, ha nem jó a helyzet és gyorsan lépnek: az alsó és középvezetőkkel közösen átalakítják a céget, hogy piacképes maradjon. Nyilván ezzel együtt is lesz cég, ami csődbe megy, ami kiköltözik, de a munkavállalók így legalább elmondhatják, hogy mindent megtettek a cégükért, mert meglesz hozzá a hatalmuk.

Harmadik érvcsoport: Tulajdonosoknak szóló érvek:

1. Az USA-ban társadalomkutatók készítettek felmérést a vállalatirányítással foglalkozó családok anyagi helyzetének változásával kapcsolatban és azt állapították meg, hogy a vállalkozást felfuttató generáció néha képes egy életen át megtartani a pénzt, mert tudják, mekkora ára van a pénznek. De a második generáció már rendszerint úgy nő fel, hogy pénz veszi körül, még ha nem is akarták elkényeztetni a szülei, akkor is elkényelmesedik. Ez törvényszerű. Ahogy az is, hogy ők már nem tudják felfogni a helyzetük súlyát és idővel tönkre teszik a céget, felélik a vagyont. De, ha esetleg, ez a generáció látta az előző generációt munka közben, sokat tanult és sikerült viszonylag értelmesen viselkednie, akkor jön a harmadik generáció. Pénz veszi körül, motiválatlan és ez a generáció már szinte biztosan eltünteti a család vagyonát. Ha egy vezérigazgatónak át is adják a cég mindennapi ügyeinek irányítását, rendszerint a cégvezető is megszedi magát és ő is motiválatlanná válik. A demokratizálással viszont az alkalmazottakhoz kerül a cég mindennapi problémáinak megoldása, akik most is motiváltak, 10 év múlva is azok lesznek és más alkalmazottak 50 év múlva is azok lesznek. Így a tulajdonoscsalád megőrzi a vagyonát.
2. Önbizalom: a demokratizálás a vezetőség szemszögéből önbizalomról szól, arról, hogy bíznak-e a munkavállalók képességeiben, tehát abban hogy a megfelelő embereket vették fel. Enélkül a bizalom nélkül a mostani szervezet is csak nehézkesen működik: belső szabályok tömegével; az emberek felét azért veszik fel, hogy a másik felét ellenőrizzék. – A cégeken belüli bizalmatlanság miatti folytonos ellenőrzések növelik a cég bürokratikus kiadásait, az embereket képmutatásra késztetik, félelmet és szabálykövetést váltanak ki. Aki fél, akinek folyton szabályokat kell követnie, nem tudja kihozni magából a maximumot. A teljesítményösztönző-rendszer kiépítésén keresztül, bízhatnak az emberi racionalitásban. Ha valaki ennek ellenére sem dolgozik, őt a saját kollégái rúgatják ki az általuk jóváhagyott főnökkel, mert mindenkinek az érdekét sérti, már csak azért is, mert ha csökken a céges profit, csökken a fizetés (a megfelelően kiépített teljesítményösztönző fizetés miatt). – Ha kiépítenek egy teljesítményösztönző-rendszert, ahol a béremelésüket a cég nyereségének változásához kötik, onnantól kezdve mindenki érdekelt a profit termelésében. Nyugodtan hagyhatják, hogy a cégen belül minden kisebb döntést lent hozzanak meg. Várhatóan a tulajok vezérigazgatón keresztül fognak beleszólni a dolgokba, ha valami baj van, vagy ötletük van, új piacokat tudnak megnyitni a vállalat számára stb.

3. Az alkalmazottak öntudatossá válásával a politikában is erősebben megjelennek a kereskedelmi szempontok.
4. Az a nemzetközi tapasztalat, hogy az üzleti élet szereplői elfogadnak mindenféle változást, amíg pénzt látnak belőle. Az üzleti élet demokratizálásával növeljük a színvonalat a munkahelyeken, tehát több pénzt látnak majd belőle, vagy legalábbis ez önmagában nem csökkenti a profitot. Ráadásul a magyar társadalom hiába látja magát szegénynek, ez összességében egy több ezer milliárd forintos piac, amiről senki nem szívesen költözik ki. A magyar társadalom vagyona csak pénzben, részvényekben, kötvényekben meghaladja a 60 ezer milliárd Ft-ot (ebben nincs benne a társadalom ingatlan vagyona, sem ingóságai). Más szóval a tulajdonosi réteg maradni fog, mert kell nekik a magyarok 60 ezer milliárdja (ami egyébként is évről-évre nő).

Negyedik érvcsoport: Társadalomnak szóló érvek:

1. Mennyi ember irányítsa a társadalmat? Akinek sok pénze van (akár felső vezetőknek, tulajdonosoknak) nincs komoly motivációjuk, hacsak nem a hataloméhségük vagy a pénzéhségük. Ráadásul, tulajdonosoknak/vezérigazgatóknak jelentős része külföldi, tehát nem tagja a társadalmunknak, sokan közülük más országban élnek. Mit érdekelné őket, hogy mi van itt? Amíg hozzájutnak a pénzükhöz, addig minden a legnagyobb rendben van. Őket nem a felelősségtudatuk vezérli. Nekünk kell élhetővé tenni a hazánkat, más nem teszi meg helyettünk. Az üzleti élet demokratizálásával elérjük, hogy ne néhány ezer ember döntsön milliók sorsáról. A társadalomnak, meg kell kapnia a haza építéséhez szükséges önrendelkezési jogot. Az ilyen jogosultságok megtanítják a társadalmat élni a saját hatalmával.
2. A kanadai, a dán, a német, svéd és a japán példa is jól mutatja, hogy a demokratizálás mindkét fele a gyakorlatban is beválik. Dániában a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek irányításában, a képviselőik ott ülnek a cégek igazgatótanácsaiban. Többek között ezért is Dánia a világ egyik legjobb befektetési pontja (a Forbes magazin szerint).
3. Mitől lesz egy társadalom jómódú? Miért van az, hogy sok országban csak kevesen élnek jól, és miért van az, hogy egyes országokban viszont szinte az egész társadalom jól él? A válasz az öntudatosság. Ahol a társadalom megtanul kiállni önmaga mellett, ott a társadalom egésze jól él.
4. Milyen szerkezetben dolgozzanak az emberek? Minél szélesebb körű demokratizálás azért is fontos, mert a mai út nem jó, magyar társadalom nem tudja felszámolni a nyomort és a halmozódó válságjelek is azt mutatják, hogy a világgazdaság a mostani felállásban, hosszú távon nem működőképes. A mainál egy sokkal intelligensebb, felelősségteljesebb, békés út kell, ezt hozza magával a demokratizálás. Ahol ezt az utat járják, azok az országok jól működnek Dánia, Kanada, Japán, Svédország, Németország stb. Ezen keresztül a saját képükre formálják a helyet, ahol élnek. – A demokráciában minél öntudatosabb egy társadalom, annál látványosabban átkerül a hatalom a pénztárcákból→ a szavazócédulákba.

5. A demokratizálásnak köszönhetően a társadalmi gondolkodás megváltozik. Egyre többen elkezdenek a munkáról, a munkahelyről, mint pozitív dologról gondolkodni, ahova jó bejárni, ahol jó dolgozni, a munka nem kényszer lesz, hanem öröm, az élet szerves része, nem pedig a szabadidő pénzzé váltása.
6. A munkahelyi hatalom miatt: a társadalom megtanulja azt a szabályt, hogy ha valahol problémát lát, a problémát feltérképezi, gondolkodással előkészíti a megoldást, közösséget szerveznek, utána megoldják. Ez a hozzáállás nem csak a munkahelyükre fog kiterjedni, hanem az egész életükre. Az üzleti élet demokratizálásával a társadalom működése várhatóan pozitívabb irányba fordul.
7. Pénzügyi szempontból érv: bár a vezérigazgató alapvetően a tulajdonosok embere lesz és a bevételek elosztásáról ő dönt, de várhatóan a legtöbb cég bevételéből valamennyivel több jut majd a fizetésekre, ahol a munkakörülményekkel van baj, ott arra. Fontos lépéssel jutunk közelebb ahhoz, hogy ne a világ népességének az 1%-ának kezében legyen a világ vagyonának 90%-a.
8. Emberi szempontból a változás: az eddigi pénzügyi elnyomás helyébe olyan rendszer jön létre, amit a szereteten alapul. Például, ez javítja a munkahelyi hangulatot. Az, hogy a jó hangulat mennyire lényeges, erre az USA-ban készült munkahelyi kutatás mutat rá. Sok száz főt foglalkoztató cégnél végeztek egy felmérést/teljesítménykísérletet, hogy kiderüljön, milyen körülmények hozzák ki a maximumot az alkalmazottakból. – Telerakták bútorokkal a munkahelyet, hogy hátha a nagyobb kényelem növeli az elvégzett munka színvonalát, de semmi változás. Utána kitalálták, hogy reflektorokkal világítanak meg mindent, hogy a nagyobb fény tartalmasabb munkára ösztönzi-e a munkavállalókat, de nem. Színesre festették a falakat, hogy a színek pszichológiai hatását használják fel, de számottevő változás nem történt. Elkezdték elemezni a cég egyes csoportjainak a viselkedését és azt látták, hogy volt egy csoport, ami minden körülménytől függetlenül kiugróan magas teljesítményt ért el. Vizsgálták a csoportot és kiderült, hogy azért ennyire termelékenyek, mert mindannyian barátok, ezért jól érzik magukat a munkahelyükön, emberszámba veszik egymást és emiatt a közös munka és a kommunikáció olyan hatékony, hogy messze felülmúlják minden egyéb csoport teljesítményét. – Ennyire nem mindegy, hogy az alkalmazottakat eltapossák-e a munkahelyükön vagy emberszámba veszik őket. Hatalmuk van = jól érzik magukat. (Ezért van az, hogy a munkahelyről elsősorban az alkalmazottak szoktak távozni önként, nem a vezetők.)
9. érv: Az üzleti élet demokratizálása az emberi kapcsolatok szemszögéből. A nyugatról bejött cégek közül többen kötelezik az alkalmazottakat és a vezetőket, hogy mindenki mindenkivel tegeződjön. Esetenként a kötelező mosolygást is előírják. Ezzel is csak a mostani munkáltatói rendszer felületes emberi kapcsolatait próbálják eltitkolni önmaguk és mások elől. A mosoly cége a hazugság cége. A demokratizálással elmúlik ez az olcsó tettetés és helyette a valódi emberi kapcsolatok kerülnek előtérbe. A vezetők se fognak ilyen parancsot kiadni, mert már nem tetszeleghetnek isteni szerepben. Pszichés rész forrása: Erich Fromm – A rombolás anatómiája című könyve.
10. érv: Ezzel a változással közelebb kerültünk az emberi létezés lényegéhez, ahhoz, hogy ha már mindannyian ezen a Földön élünk, akkor az életnek, a mindennapok munkálkodásának olyan formáját válasszuk, ami méltó az ember létezéséhez. Ilyen stílus való leginkább az emberiségnek.

Szakszervezetek

Az üzleti élet demokratizálása a 30 fő fölötti vállalatok alkalmazottait lényegesen jobb helyzetbe hozza. De mi legyen a kisebb vállalatok alkalmazottaival és a kisebb-nagyobb vállalatok külső szerződéseseivel? Kizsákmányolás csak akkor lehetséges, ha nincs megfelelő érdekképviselet például, ha nincs vagy gyenge a szakszervezet. Ezért minden foglalkoztatottnak legyen kötelező szakszervezetbe belépni. A külső szerződéses is lépjen be ágazati szakszervezetbe.

Bevezetése melletti érvek: 1. Így nem tudnak a 30 fő alatti és rengeteg külső szerződésest foglalkoztató vállalatok kibújni a demokratizálás alól. Mert a szakszervezet is egyfajta demokratizálás. 2. Jobb munkakörülmények létrehozása. A szakszervezet, ha erős, akkor ezt meg tudja tárgyalni a munkáltatókkal. 3. Nagyon sok vállalat nem jelenti be az alkalmazottait, pedig lenne pénz az adózásra, csak a munkavállalók kontójára spórolnak, ők meg utána se egészségügyi ellátást, se nyugdíjat nem kapnak, mert nem adóztak soha. Egy sok ezer fős ágazati szakszervezet ezt könnyen tudja rendezni a munkáltatóval. 4. Ma, a magyar munkavállalók 10%-a tagja szakszervezetnek. Jelen pillanatban a magyar munkavállalók rendszerint munkahelyi szolgák. Vagy külföldiek alávetettje, vagy magyarok szolgája, emberi egyenlőség nincs, tehát szabadság sincs. Szabad akkor lehetsz, ha van hatalmad. A szakszervezet hatalmat ad a tagjainak. A hatalom az üzleti életben pénzt hoz. 5. Egyedül nem tudod megoldani a problémáidat. Vagy közösséget építünk, vagy nincs megoldás. 6. Erre a kötelezettségre azért van szükség, mert sok munkahelyen félnek szakszervezetet alapítani vagy csak nem alakult ki szakszervezeti kultúra, erre rásegítünk, a félelmeken a kötelezettség segít túllépni.

Például, az ’70-es években, Angliában, a Ford volt az egyik legnagyobb munkáltató, tízezreket foglalkoztattak. Volt egy üléshuzat gyártó részlegük, ahol csak nők dolgoztak, ők varrtak. Egyszer csak a nők besokalltak, hogy a férfiak fizetésének a töredékét kapják, pedig ugyanolyan keményen dolgoznak mit a férfiak. Sztrájkba léptek, ezért a gyár működése leállt. Ajánlottak nekik mindenféle emelést, de nem tágítottak az egyenlő bérezés elve mellől. Hetekig állt a munka. Az ügy politikai szintre került, mert a Ford megfenyegette az angol kormányt, hogy kivonul, ha továbbra is sztrájkolnak a nők, akik számára nem hajlandóak egyenlő bért adni. A politikusok is mondták a nőknek, hogy hódoljanak be a vállalatnak, de ők továbbra is sztrájkoltak. Végül az arrogáns elit megtört és belement az egyenlő fizetésekbe. A társadalmi nyomás miatt a Ford megváltozott, ma a világ egyik példaértékű foglalkoztatója.

Ahol az emberek jól élnek, ott azért élnek nagyon jól, mert végigcsinálták és végigcsinálják azokat a küzdelmeket, amit a magyar társadalom a rendszerváltás után elhanyagolt. Németországban a munkavállalók 40%-a tagja szakszervezetnek, tehát négyszer annyian, mint Magyarországon, meg is vannak az eredményei.

Pszichés átfésülés

Segítség a munkavállalóknak a megfelelő főnökválasztáshoz és az állampolgároknak a megfelelő politikus választáshoz

Kötelező pszichés vizsgálat szükséges az állami felső vezetésben és a demokratizált cégek vezetésében. Pozitív és negatív irányban is fontos szűrni. Negatív irány: destruktív személyiségzavar, üldözési mánia, különböző komplexusok, fasisztoid személyiség, hatalommánia, különböző szindrómák, skizofrénia, nárcisztikus személyiségzavar, szellemi leépülés, szociopátiás személyiségzavar, pszichopata, tudatzavar. Pozitív irány: kreatív személyiség, modern személyiség stb. Alapvetően mérlegelni fogják a szakemberek, hogy kinek mennyire életigenlő a gondolkodása vagy mennyire irányulnak a tudatalatti folyamatok az élet elpusztítására.

A nők kisebb arányban szenvednek a különböző itt felsorolt pszichés betegségektől. A nők alapvetően életigenlő személyiségek, és csak kivételes esetben határozza meg személyiségük karakterét a pusztítási hajlam. Ennek következtében, várhatóan nőni fog a női felsővezetők száma a politikában is és a vállalatoknál is. (4 szociopatából: 3 férfi és 1 nő, tehát harmad akkora az esély nőknél. Nárcisztikus személyiségzavar is ugyanilyen arányban fordul elő.)

Az ilyen zavarokkal foglalkozó szakág orvosaiból egy pár fős bizottság jön létre, akik kiszűrik, hogy kinek van ilyen zavara. Ezt még az előtt kell, hogy megválasztanák a vezető-jelölteket. Ez a cégeken belül megkönnyíti a döntést a tulajdonosoknak és az alkalmazottaknak is a felsővezető személyét illetően. Az államon belül pedig a szavazóknak könnyíti meg a helyzetét.

Ha normális, élhető országban szeretnénk élni, az ilyen embereket ki kell szűrni, a vezetőjelöltek közül. És utána is ezt a szűrést kétévente meg kell ismételni (állami vezetőknél és a legnagyobb cégek vezetői esetében), amíg vezetői pozícióban van. Az ismételt szűrés lényeges, mert ha valakinek hatalom van a kezében, sokkal nyilvánvalóbban kiderül, hogy milyen ember valójában.

Az üzleti élet szempontjából azért is fontos, hogy gátlástalan, őrült emberek ne kerülhessenek vezetői pozícióba, mert az ő gátlástalanságuk és sokuk tulajdonsága, hogy nem tudnak tanulni a hibáikból, ezek miatt az emberek miatt nem tudja magát szabályozni a piac, ezért van az, hogy a pénzügyi szektor újra és újra válságba sodorja önmagát.

A pszichés betegségeket törvényileg nem kell kitiltani, a szavazók dönthetnek, hogy kit választanak meg és kit nem. Aki az értékelés után is indulni akar, nekik nyilvános lesz az értékelésük.

Tőzsde újragondolása

Ma a tőzsde a tehetősek fogadóirodája. A tőzsdei működést 100%-ig a valósághoz kell kötni: például tilos a shortolás. Van ennek egy másik verziója, amit meztelen shortolásnak hívnak: ekkor az eladó nem is rendelkezik az üzlet tárgyát képző értékpapírral. – Erről ne ejtsünk több szót, maradjunk annyiban, hogy az ilyen kereskedelmi eljárás, köszönő viszonyban sincs a valósággal, ezért rendszer szinten csak bajt csinál, ideje betiltani. Tőzsdén be kell tiltani az összes elvont ügyletet. Bárki bármilyen részvényt vesz a tőzsdén, azt legalább 2 hétig nem adhatja el (ez alapozza meg a felelős üzletkötést a tőzsdén).

A tőzsde a gyors és átlátható befektetések miatt jött létre anno. A gyors befektetéshez ma már nem kell tőzsde, az átlátható működés viszont sosem alakult ki. Ezért a tőzsde létezését is újra kell gondolni, hogy egyáltalán kell-e értéktőzsde? A Budapesti Értéktőzsde tele van banki részvényekkel. A bankok a jövőbeni jövedelmünket előlegezik meg, ez a kölcsön lényege. Ez már önmagában nagy kockázatot rejt magában. A tőzsdei működés őrülten nagy kockázatot rejt magában, ezért a bankokat ki kell vezetni a tőzsdéről (ahogy azt az USA-ban a nagy világgazdasági válság után tette a Roosevelt-kormány). A Budapesti Értéktőzsdén a részvények másik csoportja az olyan miniatűr vállalatok, amiket sosem szabadott volna tőzsdére engedni, mert kockázatosak, nincs bennük komoly potenciál, emiatt röhejes, idétlen vállalatok nemzetközi szinten pl.: Norbi Update, Őrmester és hasonszőrű társaik. Ha kivonjuk a tőzsdéről a bankok részvényeit és a miniatűr és emiatt kockázatos kisvállalatokat, akkor egyébként is nagyrészt kiürül a tőzsde. Úgyhogy 150 mostani vállalatból 40-nél nem marad több. (Részvények kibocsátói a tőzsdén: https://www.bet.hu/oldalak/kibocsatok)

Bezárás melletti érvek: 1. Most is vannak olyan nagy részvénytársaságok, amik nincsenek fent a tőzsdén, mégis van elegendő befektetőjük. Tehát nem kell a tőzsde semmihez.

2. Ez a lépés kedvez a cégeknek, mert így a befektetők nem tudják rendszer szinten tönkretenni az ország vállalatait. (Max egyesével, de az bonyolultabb.)
3. A befektetők kénytelenek lesznek valódi, létező vállalatokba befektetni ahelyett, hogy a tőzsdén idétlenkednek. Ez végre kedvezhet a munkanélkülieknek és a rosszul keresőknek, mert ezzel rászorítjuk a befektetőket, hogy valódi cégekbe fektessenek be, amiknek így végre lesz pénze fejlesztésekre, több lesz a munkahely, magasabb fizetésekre számíthatnak az alkalmazottak, ha végre valós dolgokba kell befektetnie a befektetőknek. Például: Németországban betiltották a shortolást, ennek az lett a következménye, hogy a befektetők másba fektettek be.
4. A különböző pánikreakciókkal, pénzkivonásokkal közösen ingatják meg a világgazdaságot a befektetők és ebből próbálnak maguknak pénzt csinálni. Ez az értéktőzsde alapműködése. Lényegében ez egy pilótajáték. – Közben az adott vállalat üzletmenetében nem is változik semmi, de egyik nap a vállalat részvényei az egekben vannak, a másik nap a padlón. Rendszerint azt se tudja senki megmondani, hogy miért.
5. A cégek demokratizálása, a pszichés problémákkal küzdő (céges és politikai) vezetők kiszűrése, és ezek a tőzsdei szabályok létrehozzák a hosszú távon fenntartható üzleti működést/pénzügyi életet. Ennek a gyorsan jövő előnye, hogy ha válság tör ki az Egyesült Államokban, Kínában vagy Indiában, akkor a tőzsdén keresztül nem 1 másodperc alatt ér ide a válság. – Értéktőzsde nélkül hónapok alatt ér ide, így lesz időnk felkészülni. Ez a rövid távú előny, a hosszú távú előny, a hosszú távú fenntarthatóság.

Ha végül is a tőzsde megmarad, akkor nyilvános kell legyen minden befektető neve, befektetésének tárgya, összege, befektetésének feltételei. Így végre Magyarországon a tőzsdei pénzmozgás láthatóvá válik. (De a bankoknak és a kisvállalatoknak semmilyen körülmények között nincs a tőzsdén semmi keresnivalójuk.) – Első lépésként ezt tesszük meg, de ha továbbra is válsággóc marad a tőzsde, akkor eljön a bezárás ideje.

Bankok rendszerszintű szabályozása

A bankok hitelezési gyakorlata rámutat, hogy jól működik-e az adott bank vagy sem. Ezért a bankok hitelezési szisztémájának egésze nyilvános kell legyen. Csak a hitelt kapott vállalat neve, elérhetősége maradhat üzleti titok. Az, hogy mennyi pénzt kapott, a meg nem nevezett vállalat, milyen a kockázati besorolása, nyilvános. Mi alapján került be az adott kockázati besorolásba, az is nyilvános. – Így az esetleg felelőtlenné váló bankokat már ideje korán ki lehet szűrni és a felelősségteljes viselkedésre rákényszeríteni. Ebből ugyanígy megállapítható, hogy az adott bank milyen pénzügyi helyzetben van, mennyi ügyfele problémás stb.

A bankok igyekeznek maximalizálni a profitot. A profitot úgy tudják maximalizálni, hogy minél több kölcsönt adnak ki (a kamat a valódi bevétel). Két módon tudják túlzásba vinni a kölcsönkiadást: az egyik, hogy a hitelkérelmezőknek jóval nagyobb összegű kölcsönt nyújtanak, mint amit a kamattal együtt vissza tudnak fizetni. A másik, hogy pénzügyi ismeretek nélkül élő vállalatoknak/magánszemélyeknek is kiszórják a hiteleket, pedig várhatóan nem fogják tudni visszafizetni (tehát irracionálisan nagyra bővítik a hitelezettek körét). – Állami szabályozással mind a kettő kölcsönkiadási formát maximalizálni kell, hogy a rövidtávú profitért ne vigyék csődbe a magánszemélyeket, kisvállalatokat, se a bankok önmagukat. A megoldás: a lakossági ügyfél/kisvállalat vagyonának csak 75%-áig adassanak kölcsönt. Ezzel elkerüljük azt a helyzetet, hogy rárakódik a kamat az ügyfél adósságára, a kamattal együtt több lesz az adósság, mint az ügyfél teljes vagyona. Ha a bank nem tudja beszedni a várt összeget, a bank csőd közeli helyzetbe juthat, vagy akár csődbe mehet. Ami újabb bankokat visz csődbe. Ami miatt leáll a hitelkiadás és megakad az üzleti élet. Továbbá a bankokban törvényileg érdemes tiltani, hogy a bankáraikat arra ösztönözzék, hogy minél több ügyfelük legyen vagy minél több hitelt adjanak ki.

Izlandon, 2008-ban, az összes bank csődbe ment. Egyet kivéve, melyet 3 nő irányított. Az összes többi bankot férfiak irányították. A férfiak sokkal inkább hajlamosak a kockázatvállalásra. Ebben a szektorban ez nagy bajt jelent. Ezért női kvóta szükséges a pénzügyi szektorban a kockázatok minimalizálása céljából. Láthatóan, a szektorban férfiak nem változnak. Ezért 100%-os női kvóta kell: minden banki igazgatótanácsnak csak nő tagjai lehetnek. A banki közép- és alsóvezetésben 50%-os női kvóta szükséges.

Ausztriában minden pénzintézet vezetőjének nyilvános a keresete minden juttatással együtt. Itthon: ezt is érdemes bevezetni, plusz ehhez hozzá jönnek a pénzintézetek alsó és középvezetői is. Plusz az összes brókercég minden vezetőjének és alkalmazottjának szintén legyen nyilvános a fizetése, minden juttatással együtt. Érvek: így a pénzügyi szektorban nő az átláthatóság és az átláthatóság miatt erősödik a bizalom.

A bankok igazgatótanácsának minden utasítása legyen nyilvános. (Az általános nyilvánosság azért nem okoz versenyhátrányt, mert a többi bank vezetőségi utasításai is nyilvánosak lesznek.)

Bankközi hitelpiac szabályozása

A bankközi hitelpiac lényege, hogy a bankok egymásnak hiteleznek. A bankok a bankközi hitelpiacot rendszeresen visszaélésekre használják fel: ha valamelyik bank költségvetése nem megfelelő és a tulajdonosok előtt be kell számolni, akkor a bank, hitelt vesz fel egy másik banktól, hogy kistafírozza vele a költségvetését, ezzel átverje a bank vezetősége a tulajdonosokat. Ez tömegjelenség a bankközi hitelpiacon. Ha valamelyik bank súlyos pénzügyi problémákkal küzd, az a bankközi hitelpiac alakulásából kiderül. Ezért: a bankközi hitelpiac teljes egésze nyilvános kell legyen: melyik bank, melyik banknak, mennyi kölcsönt adott, milyen feltételekkel. A teljes szerződés nyilvános, tehát a bankok közötti hitelezésben nem lehet üzleti titok.

Érvek: egy bank csődje ránt magával minden neki hitelező további bankot. Az összes bank életben maradásáért fontos, hogy tisztán lássák egymás helyzetét. A bankpánik elkerülése is fontos, erre is jó az átláthatóság (a bankpánik: amikor a lakosság egy álhír, vagy néhány negatív hír miatt megrohanja a bankot és kiveszi a pénzét – ez ellen is jó a nyilvánosság). A nyilvánosság bizalmat generál a bankszektor irányába (befektetői bizalmat, társadalmi bizalmat).

Váltópiac szabályozása

A váltónak ne legyen komoly szerepe az üzleti életen belül, mert a váltót felvásárlók (a váltó felvásárlásával) tulajdonképpen arra fogadnak, hogy az egyik vállalat, a másik vállalat pénzügyi követeléseit ki tudja-e elégíteni. Tehát, ha bármelyik vállalat csődbe megy, a váltó tulajdonosai is csődbe mennek. – Egy vállalat csődje így vet újabb hullámokat. – Egy válságos szituációban sok vállalat egyszerre bekövetkező csődje: villámgyors, azonnali, katasztrofális mértékű, teljesen kezelhetetlen csődhullámot indít el. Plusz, a váltópiac zuhanása miatt a befektetők bizalma megtörik a váltók iránt, emiatt az összes többi váltókat használó vállalat váltói is értéküket vesztik. Ez pedig minden, váltóval rendelkező vállalatot nagyon negatívan érint. Sokuk csődbe megy, pedig eredetileg jól működött volna az adott cég.

A General Electrics vezetője a 2008-as válság kitörése után hívta az amerikai pénzügyminisztert, hogy a vállalata, ami a világ egyik legnagyobb cége, csődbe fog jutni – a váltópiac összeomlása és a hitelek elapadása miatt.

A megfelelő szabályozás: A váltót nem birtokolhatja, bérelheti vagy fogadhat rá harmadik fél. A váltó csak és kizárólag a váltót létrehozó üzletfelek birtokában lehet. – Záró rendelkezés: Aki ezen szabálynak nem megfelelően birtokol vagy bérel váltót, egy éven belül köteles attól megválni úgy, hogy az visszakerüljön az eredeti üzletkötő felekhez, ők pedig azt kötelesek visszavásárolni (az egy évvel azelőtti átlagos piaci áron).

Lakosságnak állami pénzügyi tanácsadás

A Gazdasági Versenyhivatal, az MNB, az adóhatóság, a Pénzügy Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia (a kutatás és fejlesztésbe való befektetések miatt) intézményeinek küldöttei jelöljék meg a legjobb befektetési lehetőségeket a lakosságnak. Az ilyen befektetések mindennapi menetét is megismertetik. A befektetésekkel kapcsolatos buktatókat is mutassák meg.

Érdemes minden gyermek születésénél a magyar államnak befektetni 200,000 forintot, a szülők által kiválasztott részvénybe. Ezt a pénzt, (osztalék automatikusan hozzáíródik a befektetett pénzhez) másik részvénybe át lehet tenni, de kivenni, csak a gyermek veheti ki, ha már elmúlt 18 éves. Mire felnő a befektetés miatt több lesz a pénzből. Mondhatjuk azt is, hogy a lakosság számára bevezetés a normál piaci működésbe. (Ez, éves szinten, 15 milliárd forinttal terheli az állami költségvetést. 5 milliárddal kevesebb, mint amennyiért a Magyar Köztársaságot átnevezték 2011-ben Magyarországra.) Egy ilyen lépés minden társadalom számára kulcsfontosságú, mert a fiatalok helyzete rendszerint ingatag.

Céges bűnözés elleni lépések

Az egész világgazdaság nagy problémája a céges bűnözés, tehát amikor az alkalmazottak, vagy a főnökök meglopják a vállalatot. Ilyen bűncselekményekkel szemben rendszerint, a Rendőrség nem sokat tud tenni.

Norvégiában kipróbálták, hogy milyen, ha minden vállalat vezetőjének fizetése nyilvános. Bevált. Letörte a korrupciót és nagyfokú bizalmat hozott létre a társadalomban. Magyarországon is minden vállalati vezérigazgatónak, céges igazgatósági tagnak legyen nyilvános a fizetése bonuszokkal és minden juttatással együtt – ez kiépíti a bizalmat az üzletfelek számára és mindenki más számára is. Magyarországon ez letöri a céges arcátlanságot, azt, hogy itthon a vállalatok vezetősége és alkalmazottai között (átlagban) tizenötszörös a fizetésbeli különbség, Észak-Európában (átlagban) háromszoros a különbség.

Adósságokkal lelépés

Az ausztriai inkasszószabályozást szükséges itthon is, lényege: a cégek egymással szembeni adósságát 3 napon belül behajtja az állam. A cél: a létező legszigorúbb szabályozás, mert itthon nagy divat a felhalmozott tartozásokkal lelépni.

1.) Adósságot cég nem írathat át se jogi, se magánszemélyre. (Ma gyakori, hogy átíratják az adósságot egy másik cégre vagy egy hajléktalanra – ezeket a lehetőséget ezzel kizárjuk.)

2.) Nem egy bank lesz az inkasszóért felelős, hanem a bíróság. Ha valaki gyorsan csődöt jelentett, hogy eltűnhessen, akkor is, azonnal behajtják a pénzt a cégen vagy annak tulajdonosain. Tehát a csőd bejelentésével nem lehet majd az inkasszó alól kibújni. – Továbbá: Az inkasszó ezek után nem csak bankszámlákra vonatkozik, hanem minden ingóságra és ingatlanra is, ami a cégé vagy a cég tulajdonosaié.

3.) A hatóság nem a cég nevét fogja inkasszózni, hanem azokat, akik az adósság felhalmozása időszakában vezetők és/vagy tulajdonosok voltak, tehát akik felhalmozták az adósságot, őket inkasszózza a hatóság (azonnal). ← Maximum 3 napon belül előkerül a pénz.

Leegyszerűsítve a fentit: a csőd nem mentesít az inkasszó alól; ingóságra és ingatlanra is kiterjed; azt inkasszózzuk, aki felhalmozta az adósságot; a hatóság megy utána, nem egy bank; az adósságot nem lehet másra átíratni.

Politikusi hibák elkerülése a kereskedelemben

Van-e egy országnak gazdasága?

Ha a vállalatok tulajdonosi rétege a profitjuk egy részét külföldön bejegyzett vállalatokba fektetik be, magyar a gazdaság? Ha az adott cég Magyarország területén belül helyezkedik el, de nem az összes alkalmazottja magyar, akkor magyar a gazdaság? Ha a céget széttelepítik a világban és mindenki másik alkatrészt gyárt és itthon csak összeszerelik, akkor ez magyar? Hogy lehet magyar a gazdaság, ha tele van külföldről behozott árukkal, külföldi állampolgárságú befektetőkkel és külföldön bejegyzett cégekkel, melyek itt fektetnek be? – A válasz: nem lehet magyar, mert csak az emberek nemzetiséghez tartozás tudata próbálja élettelen tárgyakra, fogalmakra vagy embereken kívül más élőlényekre azt mondatni, hogy ilyen vagy olyan nemzetiségű. De csak az embernek lehet nemzethez tartozás tudata. Ezért nincs „magyar” termék, „magyar” vállalat, „magyar” gazdaság stb. Egyetlen területi egység van, aminek lehet gazdasága, ez pedig a világ. – Ez azért lényeges, mert számos ország politikusai vezetnek be szabályokat a „ország gazdasága” védelmére.

Egy országnak azért sem lehet gazdasága, mert az országhatárokat és így az országokat a hatalom és a nemzethez kötődés hozta létre, amíg a kereskedelem, ennél természetesebb folyamat részeként alakult ki, az életben maradás részeként. Tehát a gazdaságnak ott van határa, ahol ember vagy ember által alkotott dolog nincs.

GDP: mivel egy országnak nincs gazdasága, ezért a GDP se mutat túl sokat, mert a GDP (GNP, GNI) egy ország termelését méri, de egy országnak nincs termelése. „Az ország” nem termel semmit.

A GDP fogalmát abban az időszakban vezették be, amikor még érdemben csak mezőgazdasági termelés volt, de már akkor is sokan vitatták ennek a fogalomnak a létjogosultságát. Azóta kialakult a modern ipar, a szolgáltatói szektor és a kutatás-fejlesztési szektor, amik nincsenek egy adott ország területéhez kötve. – Ez azért lényeges, mert sok ország sok politikusa dollár milliárdokat szór el a GDP növelésére, miközben ez egy túlértékelt mutató, ami valójában alig mutat bármit, ennek a növelésére pénzt költeni pénzkidobás.

Magyarországon 2010 után folyamatosan nőtt a GDP és ezzel párhuzamosan 1,5 millióval nőtt a szegények száma. Ennyire nem csodaszer a GDP.

Az infláció nem túl pontos: hogy számolják az inflációt? Néznek egy fogyasztói kosarat, ami abból áll, amit az emberek átlagosan megvesznek. Már a termék megnevezésével is baj van: ha azt mondjuk, hogy kenyér, ez nem elég, mert sokféle kenyér van. Ezért nem mondhatjuk, hogy „a kenyér” ára nőtt. Ha az árakat nézzük, mit látunk? Ahány kereskedő, annyi ár. Akkor mégis, a közgazdászok miért akarják minden áron kiszámolni az árak változását (az inflációt)? Mert a politikusoktól utasítást kaptak rá, és mert sokan azt hiszik, hogy minden kiszámolható. Igazuk van. Miért ne számolhatnák: a fogyasztók által megvett, átlagtermékek, átlag árainak, átlag változását? Tehát ők nem csak átlagolnak, hanem az átlagok, átlagának az átlagát veszik. Ha valaki nem önállóan gondolkodik és a politikusok utasításait vakon követi, az oda fog kilyukadni, ahova a közgazdászok az inflációval: sehova. – Ez azért lényeges, mert számos kormány rengeteg pénzt és időt pazarol el arra, hogy mondjuk 3%-ról 2%-ra módosítsák ezt a mutatószámot vagy hasonló jelentéktelen változást érjenek el.

Nem a GDP és az infláció, hanem: a szegények száma a valódi mutató, ami alapján egy országot érdemes megítélni. (Egy-egy GDP-t vagy inflációt javító kormányzati intézkedéscsomag akár 100-200 milliárd Ft-ba is kerülhet, akár lényegesen többe, miközben 100 milliárdból egy egész megye minden szegényét fel lehet zárkóztatni. (Területfejlesztésről részletek lejjebb.)

Nagy és kis vállalatok

A szabad kereskedelem keretében gyakran jönnek be nagyobb vállalatok is. A nagy vállalatoknak szüksége van termelőkre, fuvarozókra, raktárosokra, árufeltöltőkre, eladókra és biztonsági őrökre, ezzel szemben kisvállalkozó (pl.: Mari néni), maximum önmagát tudja foglalkoztatni. A fejlesztés egy nagyobb vállalatnál több százmilliós vagy több milliárdos. Mari néni max felfúr egy új polcot. Nem is beszélve az adóztathatóságukról. Egy nagyobb cégből éves szinten 10 milliárdokat préselhetünk ki, Mari néniből meg a szuszt, ha ráülünk. A látszólagos pénzügyi túlsúly ellenére, a legtöbb kisbolt nem zárt be, attól hogy megjelentek a nagyok. Miért? Mert egy kiló kenyérért a francnak sincs kedve 10 kilométert tolni a kosarát egy hatalmas áruházban. A szabad kereskedelem nem nyomja el a kicsiket, viszont lehetőséget teremt naggyá válni.

Multinacionális vállalatok: nincs olyan, hogy multi, mert mi az, hogy multinacionális vállalat? Mitől lesz egy vállalat multinacionális? Több országban van kihelyezett eladóegysége? Tehát ha Pista bácsi nyit egy sarki fűszerest Magyarországon és Szlovákiában, akkor Pityunak van egy multinacionális vállalata? Vagy ha, öregember nem vénember alapon kijelenti, hogy ő mostantól félig bosnyák, akkor az ő sarki fűszerese multinacionális-vállalat? Nem, mert nincsenek multinacionális vállalatok. Ez egy hibás kategória. Az internet korában szinte minden életképes vállalatnak van külföldi érdekeltsége. Multik kormányzati büntetése/korlátozása fölösleges piackorlátozás.

Jobb- és baloldal

Alapvetően mindkettő gazdaságpolitikai irányzat. A baloldali gazdaságpolitikai irányzatnak az az alapja, hogy magasan tartják az adókat és cserébe egy gondoskodó államot építenek. A jobboldali gazdaságpolitikának az a lényege, hogy alacsonyan tartják az adókat és cserébe kevésbé gondoskodó államot építenek.

Kibővítve: foglalkoztatási szempontból az adócsökkentős jobboldali gazdaságpolitikának a következménye, hogy kevesebb lesz az állami alkalmazott és több a magáncégeknél dolgozó. A baloldali, államilag gondoskodó, adókat magasan tartó gazdaságpolitikának a következménye, hogy több az állami alkalmazott és kevesebb a magáncégeknél foglalkoztatott a magas adók miatt. – Társadalmi szempontból a jobboldali gazdaságpolitika: az alacsony adókon keresztül több pénzt hagy a lakosságnál, ezért azt mondja, hogy ha problémát látsz, old meg magad, amíg baloldali gazdaságpolitika társadalmi mondanivalója, hogy ha problémát látsz, majd az állam megoldja. – Rossz dologként érdemes tisztázni, hogy ha a baloldali gazdaságpolitikát viszik túlzásba, akkor ellustul a társadalom, a túlzottan magas adók csődbe viszik a magáncégetek és a cégek által befizetett adók kiesése miatt az állam is elsorvad. Ha a jobboldali gazdaságpolitikát viszik túlzásba, akkor az állam egyáltalán nem gondoskodik, ami farkastörvényeket teremt a társadalmon belül. Ráadásul, ha az adókat minimumra csökkentik, akkor az egészségügyből is kieshet a társadalom többsége, mert aki beteg, ritkán tudja előteremteni a kezeléséhez szükséges pénzt. Továbbá a túlzásba vitt jobboldali gazdaságpolitika esetén megszűnhet az általános jellegű oktatás is.

A gyakorlatban ritka az, hogy egy politikai párt vagy akár egy politikus is tisztán bal vagy jobb oldali lenne, rendszerint keveredik a dolog. A valóságban: az egészségügyben és az oktatásban baloldali gazdaságpolitika szükséges, mert ezek a nyugdíjrendszerrel együtt a társadalom három alappillére. Amíg az üzleti életben jobboldali gazdaságpolitikát érdemes érvényesíteni, tehát a cégek között nincs állami támogatás, ott az adókat kell alacsonyan tartani, egészen a nyereség pillanatáig.

Nem létezik szélső bal vagy szélső jobb oldal. Például: Hitler nem volt szélső jobboldali (nemzeti szocialistának vallotta magát), Sztálin pedig nem volt szélső baloldali. Mindketten tömeggyilkosok voltak. A bal- és jobboldali eszme a polgári államok működésére vonatkozik. – Már csak azért sem érdemes ezt a két eszmét a szélsőségesekre vonatkoztatni, mert ha valaki meggyilkol téged, akkor már annyira mindegy, hogy csökkenti-e az adódat. A szélsőséges politikusoknál a bal- és jobboldali kifejezések értelmüket vesztik.

 

Média szabályozása

A média fontos szerepet tölt be a világ minden társadalmában. Az ember még gyerekként elsősorban az iskolában tanul. Felnőttként elsősorban a sajtóból. Ma Magyarországon a kereskedelmi médiának szinte kizárólag negatív a hatása. A pártos médiabirtoklás sem tesz jót a színvonalnak.

A kulturális élet és a média 1990 után

A kereskedelmi népbutítás korszaka: a rendszerváltás után a szellemi leépítésnek fontos része, hogy a kizárólag szórakoztatni vágyó kereskedelmi tévék és rádiók felfutása. Olyan műsorokat készítenek, ami bevallottan a gondolkodni nem akaró embereknek szólnak, olyan együtteseket mutogatnak, akiknek (a szeret-nemszeret témakörön kívül) semmilyen mondanivalójuk nincs, olyan sorozatokat láthatunk ahol kellemetlen intelligensnek lenni. A kereskedelmi médiában egy a cél az olcsó, hatásvadász szórakoztatás.

A világ változik, de ha a társadalmat nem tájékoztatják róla megfelelően, nem segítenek a társadalomnak beilleszkedni a folyamatosan változó világba, akkor az emberek hozzá sem tudnak szagolni a változásokhoz. Így annak veszteseivé válunk.

Pártsemleges és színvonalas média: oknyomozó újságírás

A média átalakításának egyik alapvető célja az oknyomozó újságírás elősegítése pénzzel, megjelenési lehetőséggel, nemzetközi képzésekkel és az oknyomozó újságírók forrásait védő törvényekkel.

A megyei lapok 100%-a politika kezébe került. Ezért a meglévőket felszámoljuk. Az Újságírók Nemzetközi Szövetségét felkérjük, hogy jelöljenek ki: 30 fős magyar újságírói csoportot, akik az újonnan létrejövő megyei lapok újságírói szakmai tartalmát írják (és képezzék is ezt a 30 főt). A lapokban megjelenő hirdetésekről a lap tulajdonosa dönt. De az újságírók fizetését az új megyei lapok közösen adják össze (akiket az Újságírók Nemzetközi Szövetsége kijelölt). Ez a 30 oknyomozó újságíró nevezi ki a saját munkáltatóját. Érvek: 1. Garantáltan pártsemleges újságírás. 2. Nemzetközi színvonalú újságírás. 3. A helyi média továbbra is lehetőséget ad helyi vállalkozók reklámjainak, de ezeket az újságokat, a magas újságírói színvonal miatt, többen olvassák majd.

(Újságírók Nemzetközi Szövetsége – International Federation of Journalists – ez az újságíró szakszervezetek világ szintű szövetsége – globálisan 600,000 tagja van, előnye: széleskörű, szakmai és pártatlan. Magyar újságírók kiválasztására és képzésére megfelelő.)

Az ingyenes újságokat a hirdetők tartják fent, nem a társadalmi kereslet – így a szenny terjed. Az elmúlt években az ingyenes újságok is politikai irányítás alá kerültek. Ezért a meglévők mindegyikét meg kell szüntetni. Az újonnan létrejövő ingyenes újságok a megyei lapok mintájára lesznek szabályozva: Újságírók Nemzetközi Szövetsége újságonként kinevez 5-5 főt, ők csinálják az újságírói szakmai részt (tehát a cikkeket), a hirdetésekről a tulajdonos dönt.

A közmédiában (M1, M2, M3, M4, Duna Tv stb.) is ugyanez kell. A meglévő állomány távozik, az Újságírók Nemzetközi Szövetsége kijelöli az újságírókat. Ezzel a közmédiát ráállítják az oknyomozó újságírásra. – Továbbá a közmédia oknyomozó újságírókkal feltöltése arra is lehetőséget teremt, hogy a kisebbségi/nemzetiség műsorokból végre kikerüljenek a táncos, zenés népi produkciók, mert a magyarországi kisebbségeknek is van internete, majd ott megnézik. A szomszédos országokról össze kell szedni az ottani híreket és azt leadni hetente. Ha, 7 újságíró dolgozik a kisebbségi részlegben, mind a hét ember a szomszédos országok 1-1 oknyomozó újságírója legyen. Ők összesítik a szomszédos országok híreit. Kell egy nyolcadik tag, egy roma oknyomozó újságíró, aki a roma anyagot készíti és segít a 7 külföldi újságírónak, ha kell. Ezzel alternatív hírforrást készít a köztévé a 7 szomszédos ország számára, mert mindegyik szomszédunkban vannak problémái a helyi sajtónak, Romániában, Ukrajnában és Szerbiában elég erősek a problémák ahhoz, hogy ez nagyon fontos legyen. Emiatt nem csak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is lesz jelentősége ezeknek a Magyarországon készülő nemzetiségi műsoroknak. Minden vasárnap reggel 8-tól délután 4-ig könnyedén mehet egy 8 órás blokk a szomszédos országokról (ebben az esetben mindenkinek fejenként hetente egy órányi anyagot kell összeszednie). Ha egy adott országban több dolog is történik, akkor átadhatnak egymásnak műsoridőt. Az anyagokat, ha legalább kisebb csoportokban nézik át, kialakul a térségi oknyomozó újságírás.

A kereskedelmi tévék jelentőségének csökkentése: a sajtószabadság nem önmagában való szabadság, ez garantálja a szólásszabadságot. A szólásszabadság az összes többi szabadságjog garanciája. De a média esetében arra is figyelni kell, hogy a média függetlenségére nem csak a politikusok veszélyesek, hanem az üzletemberek is, mert ők maximalizálni akarják a profitot, de a médiában ezzel csak az üres, hatásvadász szórakoztatást érik el, nem a szólás szabadságát: az RTL és a TV2 menjen a kábeltévék közé. Helyettesítése:

Ingyenesen fogható csatornák új köre: non-profit társaságok veszik át a két nagy kereskedelmi televízió helyét: a non-profit vállalatok magáncégként működnek (tehát nem állami vállalat), de a non-profit cégtípusuk miatt nem jelennek meg a pénzhajszolók, akik méltatlanul alacsony színvonalra süllyesztik a tévéket. Az üzletemberek helyett új tulajdonosa lesz a médiának: a non-profit média pénzellátásáról a lakosság fog gondoskodni: évente 5-5 milliárdot kapnak ezek a non-profit tévék. A külön erre a célra alapult non-profit vállalatok közül az Újságírók Nemzetközi Szövetsége kisorsol 2-t és köztük osztja szét a pénzt az állam. Két non-profit csatorna veszi át a mai RTL és TV2 helyét. (Az Újságírók Nemzetközi Szövetsége ellenőrzi azt, hogy csak hozzáértők pályázhatnak a televíziós helyekre.) Az állam biztosítja az új csatornák számára a sugárzási lehetőséget, hogy országosan ingyenesen foghatóak legyenek. A pénz egészéről teljes és nyilvános elszámolással tartoznak. Az állam ezek után semmilyen plusz adót vagy egyéb pénzügyi terhet pl.: frekvenciahasználati díjat nem állapít meg. Az ott dolgozók választják meg az adott tévé igazgatóját.

Az országosan fogható kereskedelmi rádióknak ugyanez lesz a szabályozása: 1-1 milliárdot kapnak, non-profit jelleggel működnek, önkormányzatiságuk lesz, tehát a rádió igazgatóját az ott dolgozó választják meg. A rádiós helyekre pályázó non-profit társaságokat az Újságírók Nemzetközi Szövetsége szűri.

3 évente újra kell sorsolni a helyeket a tévéknél és a rádióknál is. Amelyik csatorna/rádió ellen, az elmúlt 3 évben legalább 10 pert nyertek becsületsértési/rágalmazási ügy miatt, nem indulhat újra.

A televízióknál ne fél óránként, hanem csak óránként legyenek reklámok. Érvek: 1. A reklámok hatása miatt az emberek hajlamosak egymásra tárgyként tekinteni. 2. A reklámok közé a politikai pártok agymosó szövegei is bekerülnek, aminek már eddig is fájó hatásai voltak. 3. Nem töltődik fel a műsoridő a reklámok szemetével (lényegében csak műsorajánlók szakítják meg a műsoridőt). 4. Az ingyenesen fogható tévékben, rádiókban milliókért megvásárolható reklámidő a nagyvállalatoknak behozhatatlan versenyelőnyt jelent (mivel a reklámidőt csak ők tudják megvenni).

Itt az ideje megszabadulni a félelem kultúrájától

Kanadában, a híradóban nem ijesztgetik az embereket. Nem azért, mert ott nem történik bűncselekmény, csak egyszerűen nem öntik rájuk, mondván, hogy ez a valóság, ez történt ma. Az ottani híradónak, nem ezek a kulcsszavai, mint Magyarországon hogy: meghalt, felrobbant, lelőtték, belefulladt, kivégezték, kirabolták, ellopták, elgázolták, összeütköztek, tönkrement, csődbe jutott, megszűnt, eltűnt, elpusztult, gyász, harag, katasztrófa. És annak ellenére, hogy Kanadában nem ijesztgetik az embereket, mégis sokan néznek híradót, sokan olvasnak újságot, sokan hallgatnak rádiót, tehát nem csak a félelem és a gyűlölet eladható. A gyűlölet és a félelem eladásában az az előny, hogy az eladásához nem kell ész.

A médiához jöjjön egy új alkotmányos jog: a manipuláció-mentességhez való jog. Értelmezés: Manipuláció: amikor valakit rávesznek arra, hogy érdekével szemben cselekedjen. Ez az érdek lehet, elsősorban az emberiség érdeke, másodsorban egy kisebb közösség érdeke, harmadsorban egyéni érdek. Például, amikor gyilkosságokkal ijesztgetik a nézőket a híradóban. Csak a teljes halálozás arányához mérten mutathassanak gyilkosságokat.

Szelídíteni a műsorkínálatot

• Kínzást tilos legyen tévében mutatni (filmben is)
• Tilos olyan műsort adni, ahol mások erőszakosságát használják fel saját erőszakosságuk igazolására
• Tilos erőszakot mutatni reality show-ban
• Tilos alkoholt reklámozni
• Tilos a kuruzslókat mutogatni (jóslás, horoszkóp)
• Tele Shop is ideje, hogy befejezze működését

A dokumentumfilmeket, az életrajzi filmeket és a hírműsorokat leszámítva a tévében egy ember sem ember „halhat meg” (filmekben, sorozatokban stb.). – Ne higgyék azt, hogy csak erőszakos filmek vannak, ezt sokan azért gondolják, mert a tévék csak ilyeneket adnak. Hollywood történetének a legsikeresebb sorozata a Jóbarátok című sorozat volt. Hány embert kínoztak meg benne? Nulla. Mennyi autó robbant fel benne? Nulla. Mennyi embert öltek meg benne? Nulla.

A tévék mindig olyan kifogásokkal jönnek, hogy azért mutatják ezt a selejtet, mert olcsó. Mintha ezzel azt akarnák mondani, hogy a drágább sorozatok magasabb színvonalúak, de hazudnak. Nem a pénz teremti meg a színvonalat, pont fordítva, a színvonal teremti meg a pénzt.

Színvonal emelése

Kereskedelmi tévék és rádiók híradói

Minden kereskedelmi tévének kötelező legyen naponta minimum 20 perces híradót leadni. A híradó minden munkatársát az Újságírók Nemzetközi Szövetségének kell jóváhagynia a felvételi vagy áthelyezési eljárás utolsó lépcsőjeként. Ezt 3 évente, meg kell ismételni a már felvetteknél. Ha nem hagyják jóvá, akkor távozik a híradó stábjából.

Érv: ha a társadalom semmit nem tud, akkor nincs hatalma. Úgyhogy kell a minőségi hírszolgáltatás: állatkerti hírek nélkül, gyászjelentés nélkül, a legfontosabb belföldi társadalmi, jogi, üzleti változásokról, nagy horderejű külföldi eseményekről. Enélkül a társadalom elbutul, nem tud élni a hatalmával és elveszik a demokrácia (ezért mondják, hogy a média egy külön hatalmi ág).

Megfélemlítés megszüntetése

Új jog szükséges az Alkotmányba: jog a félelemtől és megfélemlítéstől mentes élethez. Ezzel perelhetővé válik a megfélemlítéssel „szórakoztató” média és a megfélemlítéssel reklámozó vállalatok.

A médiában figyelni kell arra, hogy ne importáljuk a nyugat boldogtalanságát. A nyugat boldogtalanságának az alapja, a kereskedelem professzionális manipulációja, ami rávesz mindenkit a fogyasztásra, még akkor is, ha ahhoz a vásárláshoz az embernek semmi érdeke nem fűződik. Amelyik műsor a fogyasztást életstílusként mutatja be, ott a médiát felügyelő hatóság legyen köteles bírságot kiszabni.

A reklámozás korlátozása

A reklámozás erőteljes korlátozása mellett a legfőbb indok, hogy ha az emberek reklámokat néznek, könnyebben átadják magukat a pénzközpontú világszemléletnek, aminek következtében egymásra is tárgyként tekintenek. Minél inkább pénzközpontú valakinek a gondolkodása, annál boldogtalanabb, mert a pénz csak egy csereeszköz. Továbbá a médiát is arra ösztönzi a reklám, hogy az eladásra fókuszáljon, a nézők igényei helyett.

• Ezért az utak mentén a nagy reklámtáblákat ideje leszerelni (ez az üzletág egyébként is politikai kézbe került, ezért is fel kell számolni) – ez a hirdetési forma nagyfokú agymosásra ad lehetőséget
• A reklámújságok gyártását és terjesztését is fontos korlátozni (minden áruházlánc minden termékének az árát fel kell töltse a honlapjára, hogy elsősorban onnan tájékozódjanak a vásárlók). Reklámújságjaikból kéthetente csak egyet küldhetnek, és az sem lehet 6 db A4-es oldalnál több. Csak annak küldhetik, aki szerződésben vállalja, hogy kéri az adott cég reklámújságjait. Mivel az 55 év alattiak rutinszerűen használják az internetet, utána tudnak nézni a termékek árainak. Ezért tilos lesz reklámújságot adni 55 év alattiaknak. A jogszabály elfogadása után minden évben eggyel nő az 55 éves korhatár.
• A telefonos reklámok esetében: minden telefonos reklámokat készítő cégnek jelentkeznie kell a médiahatóságnál, a hatóság pedig az összes cégnek együtt maximum 5 reklámhívást engedélyez egy főnél, egy hónapon belül. Mindenki meghatározhatja majd, (a telefonjára kötött szolgáltatói szerződés mellékleteként) hogy szeretne-e reklámhívásokat kapni, és ha igen, milyen típusúakat. Például csak termékfüggetlen kutatásokat, amivel besegít a munkahelyeknek, hogy lakossági igényeknek megfelelő termékeket gyártsanak, megfelelő szolgáltatásokkal álljanak elő. Vagy egy-egy termékcsoportot kizárhat pl.: tisztítószerek. Vagy egy-egy termékcsoportra korlátozhatja, hogy mivel kapcsolatban kereshetik meg pl.: sportszerek.

 

Nyugdíjrendszer jövője

2011-ben a magánnyugdíjpénztári vagyont eltulajdonította a kormány és el is elköltötte. Ez hűtlen kezelés és hatalommal való visszaélés volt, mellyel sértették a magántulajdonhoz való jogot és veszélyeztették az élethez való jogot. Ennek közvetlen következményeként az addigi befizetések eltűntek és ebből a pénzből már nem lesz nyugdíj. Közel egy évtized megtakarítását tapsolták el.

A 3000 milliárd forint elköltésének az a következménye, hogy akik ebbe a rendszerbe kötelezően befizettek, ők várhatóan később mehetnek nyugdíjba és akkor is kevesebb nyugdíjat kapnak.

A magánnyugdíjpénztári rendszert vissza kell állítani, mert egyedül az öngondoskodás tartható fenn. Ha az állam továbbra is az adókból próbálja az egyre nagyobb nyugdíjkiadásokat fizetni, akkor magas lesz az államcsőd esélye. Ezért van az, hogy egyedül csak olyan rendszer működik, hogy valaki befizet saját magának a saját nyugdíjkasszájába, és majd abból kap nyugdíjat (az állam ezt a pénzt maximum kiegészíti). Hosszútávon így mérsékelhetők a nyugdíjkiadások (a nyugdíjrendszer vagy hosszútávon működik, vagy sehogy). (Hosszútávú következmény: az általános nyugdíjkorhatár az önkéntes befizetések miatt a mostani fiataloknak megszűnik.)

Tehát minden korosztály nyugdíjba mehet, de egy ideig még tovább kell emelni a nyugdíjkorhatárt, várhatóan, kb. 20 év múlva, 72 év környékén fog tetőzni. Aztán onnan személyenként változó, hogy ki mikor mehet nyugdíjba.

50 év fölöttiek, akik addig fizikai munkát végeztek, nekik biztosítani kell ösztöndíjas átképzési lehetőséget bármilyen területre, hogy ki tudjanak lépni a fizikai munkából. – Indok: egy irodában 62 évesnek lenni más, mint egy építkezésen dolgozni, vagy emeletekre rohangáló tűzoltóként 62 évesnek lenni. Így a fizikai munkás múltúakat sem kell 55 év körül előnyugdíjazni (az előrehozott nyugdíj extrémen megterheli a nyugdíjrendszert).

A nyugdíjrendszer kisegítése azért lényeges, mert például 2012-ben 3350 milliárd Ft ment nyugdíjakra, 2015-ben 3500 milliárd Ft, 2017-ben 3600 milliárd Ft stb. Ez a legnagyobb állami költségvetési tétel.

Nyugdíjrendszer jelene

A nyugdíjasok egy része társadalmunk egyik legkiszolgáltatottabb és legszegényebb csoportja. Ezért a nyugdíjak általános növelését be kell fejezni, mert nem célravezető. A nyugdíjasokat nyugdíjuk + egyéb jövedelmük + vagyonuk alapján csoportokra kell osztani. Akinek magas nyugdíja van, vagy jelentős a vagyona, ők ritkán és kevés nyugdíjemelést kapjanak. Így végre a kis vagyonú és kis nyugdíjjal rendelkezőknek jobban lehet emelni a nyugdíját és azokét is, akik átlag nyugdíjjal és/vagy közepes vagyonnal rendelkeznek. Akik havonta 300 ezer Ft-ot kapnak, vagy még többet, nincsenek rászorulva, hogy minden évben 3-4%-kal nőjön a nyugdíjuk. Akik viszont 30-70 ezer Ft nyugdíjból kényszerülnek megélni, és alig van vagyonuk, nekik viszont az évenkénti 6-8%-os emelés nagy segítség.

Nyilván, ha valakinek sok pénze van, ők könnyedén befektethetnek, tehát a kapott összegből többet csinálhatnak. Például kis kockázatú részvényekkel, lekötött bankszámlákkal, állampapírokkal könnyen behozhatják ezt a pár százalékot. Amíg a kis nyugdíjú és kis vagyonúaknak el kell költeniük nyugdíjukat, különben éhen halnak, nem tudják megvenni a gyógyszereiket, tehát amíg az egyik csoportnál számolhatunk a sikeres befektetés lehetőségével, a szegényeknél nem.

A fenti példát nézve: 74,307 fő kapott katasztrofális összeget és 121,898 fő kapott (akkori mércével) nagyon magas összeget. A 200,000 Ft esetében 5%-os emelés az 10,000 Ft/fő/hó, ami 1,2 milliárd Ft/hó plusz állami kiadás. Ez az összeg megy át a 74,307 főhöz.

Mivel nyugdíj mellett vagy helyett kb. 500 ezer nyugdíjas dolgozik, a rosszul keresők adócsökkentésével is sok nyugdíjast lehet jobb helyzetbe hozni.

Sokakat az üzleti életben azért nem alkalmaznak, mert idős. Csakhogy sok szakmában ez pont előny, nem hátrány. Az 50 fölöttiek nem idősek, az üzleti élet vezetése alkalmatlan. A vállalatok demokratizálása intelligenciát visz az üzleti élet vezetésébe. Ennek egyik várható következménye, hogy az 50 fölöttiekre nem koloncként, hanem tanácsadóként és lehetséges vezetőként fognak tekinteni sok szakmában. – Erre a megoldásra szüksége van a hazának, mert a nyugdíjasok száma már több mint 2 millió, ennyi ember helyzetét nem tudja az állami költségvetés egymagában rendezni.

Szociális Igazgatás

A szociális szakma önkormányzatiságot kell kapjon és ehhez országos szintre kell rendeződjön. A Szociális Igazgatás kérheti és utasíthatja az önkormányzatokat szociális ellátási kérdésekben. Területileg úgy szerveződnek, ahogy akarnak, vezetőjüket az ott dolgozó szakemberek választják, minden pénzzel nyilvánosan bánnak és a kapott pénzzel szabadon gazdálkodnak a Szociális Igazgatás keretein belül. Szociális Igazgatás része: időskorúak járadékának megállapítása és kifizetése (ez nem a nyugdíj), foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Ők rendelkeznek a köztemetésről, közgyógyellátásról (ez nem az egészségügy), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról, adósságkezelési szolgáltatásról, energiafelhasználási támogatásról, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatásokról, étkeztetésről, családsegítésről, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, közösségi ellátásokról, nappali ellátásról, támogató szolgáltatásokról, utcai szociális munkáról, gyermekjóléti szolgáltatásokról, házi segítségnyújtásról. Ők gondoskodnak a szakosított ellátásokról: az ápolást, gondozást nyújtó intézményekről, rehabilitációs intézményekről, lakóotthonokról, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekről és egyéb speciális szociális intézményekről.

Együttműködhetnek bíróságokkal, egészségüggyel vagy bármely állami vagy magán fenntartású intézménnyel. Minden együttműködési szerződés nyilvános. Jelentősebb döntéshozó irodáikat internetkamerával és térmikrofonnal kell ellátni.

Felmerülhet az a kérdés, hogy ha ennyi típusú ellátást nyújt az állam, akkor miért nincsenek a szegények jobb helyzetben? Azért, mert ezekből az ellátási típusokból egy ember csak egyet-kettőt vehet igénybe, ami annyira elég, hogy ne halljon éhen, ne váljon hajléktalanná.

Szociális Igazgatásnak meg kell keresni a társadalom azon tagjait, akik teljesen kiestek a szociális hálóból és őket felkarolni és cselekvőképessé tenni. Léteznek olyan emberek, akik hol emiatt, hol amiatt nem kaphattak semmilyen segítséget, pedig szükségük lett volna rá.

Minél súlyosabb problémája van valakinek, annál inkább lemérhető, hogy az állam mennyire működik professzionálisan. Ha az állam meg tudja tenni azt, hogy cselekvőképessé tesz egy olyan embert, akinek nincsenek karjai és járni sem tud (csúcstechnológiás műkarokkal, járást segítő lábra szerelhető műszerekkel), akkor elmondhatjuk, hogy az állam profin működik.

Az USA-ban több helyen a szegények élelmiszerellátását úgy biztosítják, hogy az élelmiszerek szavatosságának lejárta előtt, egy nappal, vagy a lejárat napján, még jó minőségű élelmiszereket, szétosztják a szegények között. Ezt nevezik élelmiszerbanknak. A Szociális Igazgatás szervezi majd ezt és együttműködésre kötelezheti az élelmiszerboltokat.

Büntetési formák

A Büntető Törvénykönyvben elsődleges büntetési formák a pénzbüntetés és kötelező közmunka kell legyen. Szinte mindig, a Büntetés Végrehajtásban, az őriztetés költsége magasabb, mint az elkövető által okozott kár. Börtönbe csak az menjen, aki a bűncselekményével komoly veszélyt jelent a társadalomra. Aki nem erőszakos bűncselekményt követett el, azt csak a legritkább esetben kerüljön börtönbe pl.: nagy értékű lopás esetén, nagy értékű hűtlen kezelés.

Magyarországon a 3 szintű büntetés végrehajtásnak ideje átalakulnia: minden pitiáner, kisstílű pénzbírságot és/vagy közmunkára kötelezést kap, akár heti 7 nap közmunkára is kötelezhetik, napi 12 órára. A második szint, amikor a fogvatartási intézetbe csak aludni járnak, de az egész napjukat kint, munkával töltik. A 3. szint: a fegyház a legdurvábbaknak, ott bent dolgoznak. (Büntetésvégrehajtási szakmának szólva: a második szint hasonlítani fog a norvég típusra. Továbbá, ha az előzetesben lévők esetében, ha nem áll fent a bűnismétlés kockázata, akkor házi őrizet lesz az alap, de két dologgal kiegészítve: nyomkövetőt kell viselniük és lehallgatás alatt lesznek, ha nem tetszik, akkor választhatják a börtönt is ahol eltöltik az előzetes idejét.)

A társadalomnak elemi érdeke, hogy a börtönbüntetés után senki ne térhessen vissza ahhoz az életformához, ami miatt leültették, ezért szabadulás után mindenkinek kötelező lesz igazoltan 5 évig heti 6 napot dolgoznia, átlag napi 8 óra munkában. Ez lehet normál munka a versenyszférában, munka az államon belül vagy priuszosoknak szóló közmunkaprogram (amit bevezetünk).

Minden elítéltnek kötelező lesz rendszeresen véradáson részt vennie, hogy a vérbankokat folyamatosan telítsük. Ma közel 16 ezer a fogvatartottak száma. Ez pedig évi 2 véradást jelent. A kiszabadultaknak, a szabadulás után 3 évig a véradást folytatni kell. – Ha csak 11,000 fő adhat vért, akkor az évente 22,000 véradás, váradásonként 3 adag jön ki, az: 66,000 adag/év. – Cserébe a fogvatartási intézetek nagyobb állami támogatást kapnak.

Speciális közmunka-program segíthet a priusszal rendelkezőknek: a cél az, hogy napi kilenc-tíz óra munka mellett ne legyen erejük visszatérni az illegális cselekmények elkövetéséhez a szabadulás után. Akinek van priusza és szerződésben vállalja, hogy közmunkában részt vesz: minimum egytől maximum tíz évig, (priuszától és munkában nyújtott teljesítményétől függően) utána az állam töröli a priuszát és közben fizetést kap. – Így, a volt rab szem előtt lesz. Ha munkát kapnak jobb, mintha visszakényszerítenénk őket oda, ami miatt priuszuk lett.

Fiatalkorúak képviselete a törvényhozásban

Kell egy parlamenti bizottság, ami elé minden, fiatalkorúakat érintő törvényt be kell terjeszteni, ők visszaküldhetik a törvényhozásnak a törvényt vagy megakadályozhatják a törvény elfogadását, amíg a törvény nem lesz megfelelő, de maximum fél évig. Tagjait a 8 és 18 év közöttiek válasszák meg, ahogy a parlamenti házelnököt is. Házelnök eldönti, melyik törvény érinti a kiskorúakat és megküldi a törvényeket ennek a bizottságnak. Ilyen választások kétévente ideálisak. – Érv: aki lebecsüli a fiatalokat, az még nem fedezte fel, milyen tiszta a gyermeki elme. A gyermeki elme attól igazán csodálatra méltó, mert azt még nem mérgezte meg a világunk szennye, képes önállóan és teljesen szabadon gondolkodni és pont ilyen gondolkodásra van szüksége a világnak. Hátha, mi felnőttek tanulunk valamit a gyerekektől.

Gyermekszegénység: minden gyermek születésekor kap 300 ezer forintot kis kockázatú részvényekben, ami 18 éves koráig felmegy olyan 900,000 Ft-ra. Általános iskolás koruk végére kb. 150 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő összeget fognak kapni tanulmányi eredményeik alapján. A középiskolában kapott táblagépet a középiskola után, ingyen megtarthatják. Érettségin az elvégzett tárgyak után összesen 200-300 ezer Ft-ot kapnak, elvégzett tárgyak számától függően. Tehát 18 éves korukig kapnak kb. másfél millió forintot. Ezzel csökken a gyermekszegénység és csökken a fiatal munkanélküliek száma, mert ennyi pénzzel tudnak vállalkozni, befektetni, szabadok lehetnek, nem köti őket gúzsba a pénztelenség és a lehetőségek hiánya.

Izlandon rekord alacsonyra csökkent a drog és alkohol fogyasztása a fiatalok között. Ezt úgy érték el, hogy ingyenes tömegsport rendezvényeket szerveznek fiataloknak esti időszakban is. Ezzel begyűjtik az este csellengő fiatalokat. Ezt egy az egyben átvesszük.

Nővédelem

Nővédelem 1.: sok munkahelyen megsértik a nők jogait. Erre kettő megoldást kínál ez a program: az egyik a kötelező szakszervezetiség, mert jogsértés esetén, a szakszervezeten keresztül, nyomást lehet gyakorolni a vezetőségre. A másik megoldás: az üzleti élet demokratizálása, amivel az alkalmatlan főnökeiket kirúghatják és így a munkahelyi szexuális molesztálások száma is jelentősen csökkenni fog, ahogy az indokolatlan megkülönböztetések száma is.

Nővédelem 2.: családon belüli erőszak esetén a hatóság eddigi cselekvését ideje megváltoztatni: a családon belüli erőszak bejelentésétől kezdve azonnal, a feltételezett bántalmazottat, és ha kéri, összes gyermekét el kell helyeznie a Szociális Igazgatásnak a bántalmazási vizsgálat lezárásáig. Az elhelyezés történhet másik településen, ha a feltételezett bántalmazott úgy gondolja, hogy ez nem elegendő védelem, akkor a Polgárőrségtől is kirendelnek valakit a védelmére. Az elhelyezés név nélkül történik, tehát a polgárőr se tudja, kit őriz. Ha bebizonyosodik, hogy valóban megtörtént a bántalmazás és bosszú, és/vagy további bántalmazás is várható, akkor akár új név alatt, új helyen, új életet kezdhetnek. (A férfiak szempontjából abból indulunk ki, hogy a családon belüli bántalmazásra nincs mentség.)

Népességnövekedést befolyásoló tényezők: üzleti élet hatásai, tehát a szülés után el tudnak-e helyezkedni, a szülési szabadság időszaka alatt tudnak-e távmunkában dolgozni, támaszkodhatnak-e párjuk fizetésére és gyermeküknek várhatóan jobb élete lesz-e náluk (ha addig nekik nem volt jó életük). Tehát a nők biztonságérzete a legfontosabb népességnövekedést befolyásoló tényező.

A bölcsődei férőhelyek számának vitája: önkormányzatiságot kap a Szociális Igazgatás és az oktatási rendszer is. A férőhelyek számáról, a bölcsődék területi elhelyezéséről ők döntenek majd közösen. A vita lényege, hogy hogyan támogathatjuk leginkább a családokat: adjunk a nőknek pénzt, hogy otthon maradjanak vagy ugyanezt az összeget új bölcsődék nyitására költse az állam – ebben a fent említett 2 intézmény dönt majd közösen.

Nővédelem 3.: a Szociális Igazgatás számára jó út, hogy segítse a családokat, egy Franciaországban a alkalmazott módszerrel: az állam házvezetőt küld ki, aki egy héten egyszer-kétszer, napi néhány órában főz, most, takarít és vigyáz a gyerekekre. Célcsoport: nagycsaládok és egyedülálló szülők.

Családtámogatás: kulcsszó a rugalmasság

• Támogatás felvétele nem függhet attól, hogy melyik szülő van a gyerekkel.
• A GYES/GYED támogatás összegét egy, kettő és három év alatt is kivehetik (vagy másfél év alatt dupla támogatást). Aki a hosszú időtávra elnyújtva kéri a támogatást, lehet olyan szerencséje, hogy közben növekszik a támogatás összege.
• Dönthetnek úgy is, hogy az első kétévnyi támogatást egy év alatt veszik fel. Ha az egyik szülő kéri, akkor a támogatást az adott évben pelenkák, bébi tápszer, babakocsi formájában utalja ki a hivatal (ez akkor jó, ha például a férj szenvedélybeteg pl.: alkoholista, drogfüggő, láncdohányos, szerencsejáték-függő – a pénzzel ellentétben a bébi tápszert nem tudja elinni). (Ha a másik fél bizonyítja, hogy nem szenvedélybeteg, marad a pénzformájú támogatás.)
• A GYES/GYED időszakának megállapításában is a rugalmasság a kulcs: ha a nő például a GYES második évét nem tudta a gyerekkel tölteni (pl.: addig bölcsődébe adta) akkor ezt az egy évet pluszba a gyerekkel töltheti, bepótolhatja utólag a gyerek 4 éves koráig.
• Apai felelősség erősítése: az első három évben a munkában maradó szülő kap pluszba 20-20 napnyi fizetett szabadságot. A megnövelt apai gondoskodásra példa: Norvégia és Svédország.

Egészségügy

Az egészségügy vezetőjét az ott dolgozók fogják megválasztani. Így a politikának fő feladata segíteni az átmenetet és felkészülni a várható kiadásokra. Az „egynapos” műtétek lényege, hogy precíz műszerekkel csinálják, ezért elég kis vágást ejteni a betegen, emiatt a beteg egy nappal a műtét után hazamehet (gyógyultan). Jelenleg a műtétek 8%-át végzik egynapos műtét keretében Magyarországon. A világban az a tanulság, hogy a műtétek 70%-át lehet ilyen formában elvégezni. Ez rengeteg új gyógymódot, lényegesen rövidebb korházban tartózkodást és kevesebb gyógyszer felhasználását jelenti. A kevesebb kórházban bent rekedő beteg miatt a meglévő orvosi és ápolói létszám sokkal kevesebb beteg között fog szétoszlani.

Mivel az egészségügyben több mint 100,000 fő dolgozik, ezért a béremelésüket fedezni kell valamiből. Úgyhogy az újonnan létrejövő állami napelem- és napkollektor-beruházások nyereségét az egészségügy számlájára íratjuk, hogy az ápolók bérét triplázni az orvosok bérét duplázni lehessen (pénzügyileg fenntarthatóan).

Továbbá meg kell szüntetni az orvosok gyógyszeriparral kötött szerződéseit, hogy szabadon válasszanak minden gyógyszerből és az alapján kapjanak egyenlő, hatóságilag szabályozott jutalmat.

Portugáliában a rászorulók gyógyszerellátását, úgy oldják meg, hogy a 6 hónapon belül lejáró gyógyszereket ingyen adják a rászorulóknak. Magyarországon ugyanezt fogjuk alkalmazni.

Egészségügy reformjától bővebben: https://szakmaisagpartja.hu/egeszsegugy-reformja/

Területfejlesztés

A három legelmaradottabb térség Északkelet-Magyarország, Kelet-Magyarország és Délnyugat-Magyarország. A területfejlesztés összetevői átfogó jelleggel: a felsőoktatási kirendeltségek telepítése az összes megyeszékhelyre, plusz az autópálya és gyorsforgalmi utak építése, amikhez az érintett településeknek kapnak buszokat, hogy ki tudják használni a lehetőségeiket (eljutni a megyeszékhelyekre tanulni és dolgozni).

Autópálya-építés: fontos a szomszédos országokkal összekötő szakaszok megépítése. Érvek: a nemzetközi kereskedelem felpörgetése, a legszegényebb területek ettől fejlődnek. Továbbá Budapest körüli nagy ívű körgyűrű befejezése (Budapesten és Pest megyében összesen 3 millió ember él).

Autópályák (lenti kép): sötét a már megépült, a bekarikázott, amit meg kell építeni, a többi fölösleges pénzpazarlás (forgalmi szempontból indokolatlan az autópálya-építés, máshova bőven elég a gyorsforgalmi utak építése, mert nincs akkora forgalom más szakaszokon).

Új szakaszok, amik kellenek: Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 db szakasz: 27 km és 32 km; Nógrád – 31 km; Baranya 18 km; Pest megye 46 km. Összesen: 154 km

Budapesti körgyűrűt kerülővel kell befejezni, mert 5 db 1-1 km hosszú alagutat természetvédelmi területen kellene megépíteni a kisebb körgyűrűhöz, az eredeti terv szerint. Természetvédelmi szempontból és pénzügyileg is katasztrofális ötlet volt az eredeti tervezők részéről. Herceghalomnál északi irányba Piliscsabáig érdemes felvinni az autópályát, onnan Budakalászig. (A régi terv ára: 5 km autópálya-alagút: 300 milliárd, plusz az alagutakat összekötő szakaszok.) Új terv: a Pestet szélesebben elkerülő ív: 46 km autópálya, alagút nem kell hozzá, ára: 2 milliárd Ft/km = 92 milliárd Ft.

Ezzel lezárul az autópálya-építések korszaka Magyarországon. – Minden ezen felüli autópálya-építés csak pénzpazarlás és lopási lehetőség (mert ez nagytételű pénz, amibe emiatt könnyű belenyúlni). Gyorsforgalmi utak építtetése jön, ami az autópályák kiegészítése. A gyorsforgalmi utak 2X2 sávosak, max 80-90 km/h a maximális sebesség és sokkal olcsóbb.

Útburkolat kisebb utakra: befejezzük az olcsó a legjobb taktikát, mert olcsó a legrosszabb. Nem a megszokott anyagból érdemes készíteni az utakat, hanem drága és modern anyagból, ami alig kopik, könnyen cserélhető és hosszú távon ezerszer olcsóbb megoldás.

Szegénység felszámolása üzleti alapon

Vidékfejlesztés

Mi hiányzik a vidékből, hogy a kistelepülések nyomora elmúljon? Három dolog: működő tőke, felnőttképzés és mobilitás.

1. A központi költségvetésből vállalkozási tőkét adunk a nyomorban élő kistelepüléseknek, ők pedig választhatnak, hogy milyen irányú vállalatot alapítanak: vidéki turizmusra építenek, helyi kézműipart modernizálják vagy a helyi közösségi mezőgazdaságot fejlesztik.
2. Hogy mindennek a modern működtetéséhez legyen elég tudásuk: eladástechnikai / csomagolástechnikai / turisztikai / HR / PR szakembereket és idegennyelvi nyelvtanárokat küldünk nekik átmenetileg, hogy képezzék a helyieket.
3. A mobilitás hiányát két oldalról számoljuk fel: elektromos autókat osztunk a vidékieknek (családonként max. egy-egy autót), másik részről elektromos platós járműveket kapnak a szállításhoz ezek a vidéki vállalatok.

+1: Ezen vállalatok állami tulajdonból, az ott dolgozók egyenlő arányú tulajdonába kerülnek, hogy a nyereség teljes egésze ezen vállalatok alkalmazottaié legyen. Így lesznek érdekeltek a lehető legjobb működtetésében.

Városfejlesztés

A szegények kétharmada vidéken él. A városokban könnyebb felszámolni a szegénységet (rossz lakáskörülmények, eladósodottság stb). A városokban elegendő egy jól célzott adócsökkentés és egy lakásépítési program.

A városfejlesztés lényeges eleme a passzív társasházak építése. (Mivel jelenleg még tart a kilábalás a lezárások okozta építőipari alapanyaghiányból, ezért a passzív társasházak tömeges építését csak 2024 elején tudjuk legkorábban megkezdeni – politikai helyzettől és helyreállás ütemétől függően.)

Ma már van lehetőség az építőelemeket 3D technológiával gyártatni, ami 70%-kal kevesebb alapanyag felhasználását teszi lehetővé (miközben a minőség nem változik, Csehországban már készítenek 3D technológiával házakat).

100,000 passzív lakás szükséges

Építőipar reformja

Problémák: jól képzettek távozása, széleskörű rosszul képzett munkaerő, vállalkozói-alvállalkozói kapcsolatok tisztességtelensége, az állam által gerjesztett korrupció és az építőipari vállalkozók között tömeges átverések.

A megoldás: totális pénzügyi nyilvánosság szükséges, ami annyit tesz, hogy minden építőipari vállalat teljes elszámolása/könyvelése nyilvános kell legyen, ahogy az építőipari alapanyaggyártó vállalatok teljes elszámolása/könyvelése is: ki, kinek, mennyit, mikor és miért fizetett. Érvek: egymás teljes ellenőrizhetősége, a pénzek nyilvános nyomon követése segít kiszűrni a megbízhatatlan üzleti partnereket. (A számlák is nyilvánosak lesznek.) Így kiderül, ki tisztességes és ki nem.

Az elvégzett munka értékelése: nagy probléma a víz, gáz, villanyos, bádogos, autószerelő, festő stb. szakemberekkel, hogy a kiválasztásuk rendszerint zsákbamacska. Szükség van egy országos szakember-nyilvántartásra, ahol a munkáltatók, a fogyasztók és a hatóság értékelni tudják ezeket a szakembereket (Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél ami újra létrejön, mint külön intézmény). Minden bejelentett munka után, a munkáltatónak és a fogyasztónak is jogában áll majd ehhez a munkaügyi hatósághoz levelet írni, melyben a szakember megnevezése mellett, értékelhetik az elvégzett munkát: mit csináltatott meg, mennyi idő alatt készült el, mennyit fizetett érte, a szakember alkoholt fogyasztott-e munkavégzés közben vagy közvetlenül munkavégzés előtt, milyen minőségű lett az elkészült munka. Ha többen dolgoztak, akkor a társakat is lehet értékelni. Mennyi időt töltött a szakemberek mellett, mennyire tudta őket megfigyelni munka közben. A Munkaügyi Főfelügyelőség is szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szakembereket és minden esetben értékel. Ha minden értékelés, amit a felügyelőség vagy bármely munkáltató, fogyasztó adott nyilvános, akkor mindenki előre tudhatja kit fog foglalkoztatni.

Ágazati iparkamarák létesítése szakmai színvonal emelése céljából: bádogos, gáz, víz, villanyszerelőket, ács/épületasztalos, burkoló, szigetelő, tetőfedő stb. érdemes szakmánként kamarákba tömöríteni. Érvek: a szakemberek folyamatosan jelezhetik a kamarájuknak, mikor nincs melójuk – így a vevők/megrendelők a kamarákon keresztül megtudják hol, ki és mikor ér rá. A kamarák el tudják végezni a szakmai érdekképviseletet, tudják reklámozni a szakmát és tudnak továbbképzéseket szervezni. Ha lesz egy pl.: 10,000 Ft-os éves kamarai tagdíj, mondjuk, van 5,000 tagja egy kamarának 10,000X5,000=50 millió Ft. Így lesz 50 millió Ft, amit főleg továbbképzésekre érdemes elkölteni, mert a szakértők között nagyon sok a gyengén teljesítő.) A szakmai kamarák a szakma menedzsmentjét látják el. Ha valamelyik ágazattal nagy gond van, ott az állam több milliárddal beszállhat a továbbképzésekbe.

 

A pénz: honnan – mire?

Elit meglévő adói: befektetési haszon adója, részvényosztalék adója, nagy összegű öröklés illetéke, nagy összegű ajándékok adója, nyereségadó, egyéb tőkeműveletek adói – tipikusan az elit adói. Mivel az őket érintő minden adótípus egyszerre fog nőni, így nem tudják majd kijátszani és a több adó befizetése mellett még egy dologra kényszerülnek rá, hogy ne parkoltassák a pénzüket, hanem fektessék be, próbáljanak nyereséget elérni.

Évente ebből, az előzetes becslések alapján, 300 milliárd Ft plusz bevétel jöhet be. (4 év alatt 1200 milliárd Ft.) Ebből fedezzük a vidékfejlesztés évente 200 milliárdját és a passzív társasházak építését.

Elit új adói: vagyon alapú adóztatás a legtehetősebbeknek. A legjobban élő 1,2 milliótól érdemes beszedni a vagyonadót, aminek éves szinten a reális összege kb. 500 milliárd forint. Tehát átlagosan fejenként havonta 34,700 Ft. Ez nekik aprópénz. Az államnak viszont évente 500 milliárd, 4 év alatt 2000 milliárd Ft.

A társadalmunkban van több millió szegény. Őket támogatjuk ebből napkollektorokkal (amik ingyen hőt termelnek) és a vidékieket ebből támogatjuk elektromos autókkal.

Érvek az elit vagyonadójának bevezetés mellett: 1. Nem a munkát, hanem a vagyont adóztatja az állam, ez igazságosabb adóztatást jelent. 2. A vagyonalapú adóztatás azért is előnyös, mert ez arra készteti az embereket, hogy befektessenek, ahelyett hogy bankban, vagy otthon tárolnák a pénzüket. Ez az üzleti életnek sok ezermilliárd Ft-nyi befektetést jelent. 3. Az elmúlt évtizedekben globálisan is, és Magyarországon is nagyot nőttek a társadalmi különbségek. Magyarországon az 1,2 millió fős elitnél 40 ezermilliárd Ft van. Ennek akár 4-5%-ából több millió embert tudunk kiemelni a nyomorból. 4. Vidéken a nagy távolságok miatt, akinek van autója, csak annak van esélye, hogy ne nyomorban éljen. Az autó vidéken létfontosságú.

Az összes benzinkutat kötelezzük, hogy szereltessenek fel napelemeket és gyorstöltőket, ahol ingyen lehet tölteni az elektromos autót. Vidéken a nagy távolságok miatt, akinek van autója, csak annak van esélye, hogy ne nyomorban éljen. Az autó vidéken létfontosságú.

Szelektív hulladék: a lehető legrövidebb időn belül át kell állni teljes körű szelektív hulladékgyűjtésre. A szelektíven gyűjtött hulladékot el tudjuk adni. Jelenleg minden évben 400 milliárd forinttól esik el a társadalom, ennyi az értéke annak a szemét mennyiségnek, amit nem gyűjtünk szelektíven, amivel ráadásul a hazánkat szennyezzük.

Szegénység felszámolása és környezetvédelem összekapcsolása

A teljes körű hulladékgyűjtéssel itthon 400 milliárd Ft-ot nyerünk, ebből 100 elmegy magára a begyűjtésre. Tehát évente 300 milliárdot nyerünk. 4 éves politikai ciklus alatt 1200 milliárd Ft-ot jelent, melyet napelemekre érdemes elkölteni. Ebből támogatjuk, hogy a szegények és a középréteg alsó része napelemekhez jusson.

A legjobban élő 1,2 milliónak kötelezővé tesszük, hogy az áramfogyasztásukat és a hőellátásukat megújuló energiaforrásból biztosítsák (napelem, napkollektor), ehhez az állam nem ad pénzt a pénzügyi elitnek. 4 év alatt, az összes ingatlanjuk áram- és fűtésellátását így kell megoldaniuk. (Elitszociológiai kutatások szerint 1,2 millió főt tekinthetünk tehetősnek, akik még nyugati mércével mérve is sok pénzzel rendelkeznek.)

Mivel a napenergia nappal keletkezik, ezért az áramellátás hullámzik, de a Tesla erre megtalálta a megoldást: giga akkumulátor. Olyan hatalmas akkumulátortelepet hozott létre a Tesla Ausztráliában, ami a napenergiából létrejövő áramot estére eltárolja ipari mennyiségben.

Ausztrália: a Tiszta Jövő nevű szervezet beszámolója szerint Ausztráliában 2018-ig több mint 1,6 millió tetőtéri napelemes rendszert építettek ki és ez a szám a jövőben tovább fog nőni. Ennek a mennyiségnek a kapacitása: becslések szerint 3,1 GW. (Összehasonlításként a négy paksi atomerőműblokk teljesítménye 1,7 GW körül van.) Magyarországon a reális cél ugyanez a mennyiség. Ez a mennyiség megegyezik Magyarország lakosságának áramfogyasztásával. Magyarországon az áram egy részét földgáz elégetésével, hőerőművekben állítják elő jelenleg. A földgázt felhasználó hőerőművek teljesítményével, megegyezik a lakossági áramfogyasztás. Így tehát nem csak nullázzuk az áramszámlát, hanem kiváltjuk a napelemekkel a környezetszennyező hőerőműveket is, melyek nagyrészt földgázzal működnek. (Így Paks2 se kell és orosz földgázból is jóval kevesebb kell.)

Magyarországon, ha valaki plusz áramot termel pl.: a házi napelemek több áramot termelnek, mint amennyit a háztartás elfogyaszt, akkor a hazai áramszolgáltatók fizetni fognak az áramért (erre kötelezzük őket).

Egy kis plusz faültetés: a nemzeti parki igazgatóságokkal és egyéb erdészeti szakemberekkel együttműködve évente 500 millió fa ültetése reális. Ezzel jelentősen növelhető Magyarország zöld területei, főleg nemzeti parkjai, évente nagyjából 70,000 hektárnyi erdővel. Érvek: 1. Az erdősítés segít a mezőgazdaságnak, mert megvédi a termést az időjárási szélsőségektől. 2. Mérsékli a klímaváltozást. 3. Növeli a természet sokféleségét.

Áfacsalás

Az online pénztárgépek rendszerének továbbfejlesztésével legalább 500 milliárd Ft-ot tudunk beszedni az évente elcsalt áfa összegéből. Ebben az esetben: 4 év alatt 2000 milliárd jön be az új fejlesztések miatt.

Mire menjen? Új hatékonyabb fűtőtestek, akkumulátorok, tömegközlekedés bővítése a városokba és a BKV ingyenessé tétele (ingyenes BKV miatt kevesebb autó, kisebb útkopás, kevesebb légszennyezés). BKV ingyenessége évente 155 milliárd Ft. A BKV ingyenessége egész Pest megyére kihat, Pest megyében 3 millió ember él. Úgyhogy a HÉV-ek teljes vonalban ingyenesek lesznek és veszünk további járműveket. A környezetvédelem nagyon jó befektetés.

Legjobban keresők jövedelmi adóztatása

A személyi jövedelemadó felső kulcsának 2010-es eltörlése 400 milliárd Ft-ot hagyott ott a már addig is jól keresők zsebében, minden évben. Ezt törölni kell. Ezzel megtakarít 400 (ma már inkább 500) milliárdot évente. Négy év alatt 2000 milliárd Ft.

Az oktatás (200,000 fő) és a szociális szféra (kb. 30,000 fő) alkalmazottja a szegénységi küszöbön keres, sokan maguk is nyomorban élnek (különösen a szociális szférában dolgozók). De az államon belül majdnem minden alkalmazott rosszul keres, közel összesen 500 ezer rosszul kereső állami alkalmazott van. Továbbá a legtöbb önkormányzatot a települési rezsiszámla gúzsba köti. A megoldás és hozzá pénz:

Ez az évente 500 milliárdos plusz megy az állam rosszul kereső alkalmazottaira. Ez évente, fejenként, nettó 1 millió forint plusz bért jelent az 500 ezer rosszul kereső állami alkalmazott esetében. Ezt a pénzt adócsökkentés formájában kapják meg.

Érvek: 1.) Az adó egymás iránti elkötelezettségünk megnyilvánulása. Látnia kell a szegényeknek, hogy a tehetősek kiveszik a részüket a közösség terheinek viseléséből, ha már egyszer a közösség megteremtette számukra a vagyonossá válás lehetőségét. 2.) Gandhi azt mondta: „Amikor teszel valamit, mindig arra gondolj, hogy ezzel segítesz-e a legszegényebbeken.” 3.) Az állami szféra elhanyagolt állapotban van.

Családi adókedvezmény átalakítása: a családi adókedvezmény lényege, hogy minél többet keres valaki, annál többet írhat vissza az adójából (a minimálbéres közel 0 Ft-ot, az átlagbéres 10,000 Ft-ot, a legjobban keresők gyerekenként kb. 100 ezer Ft-ot). A családi adókedvezmény a sokgyerekes sokat keresőket hozza még jobb helyzetbe. Ez éves szinten 200 milliárd forint veszteség az államnak. Az 500,000 rosszul kereső állami alkalmazottnak ez a 200 milliárd évente 333,000 Ft plusz bért jelent (nettó). Mivel az állami alkalmazottaknak is van családja, így továbbra is a családokat támogatjuk, csak a társadalom másik rétegében. – Az előző ponttal összeadva ez 1,333,000 Ft éves nettó pluszt jelent.

Sokba kerül a szegénység

Érv a szegénység felszámolása mellett: a szegények, mivel nem tudnak maguknak ügyvédet fizetni, emiatt a csalóknak nagyon gyakran válnak áldozataivá. Emiatt a rendőrség rengeteg idejét kötik le a szegények. Másik oldalról a szegények között toboroznak a szervezetbűnözői csoportok, akik miatt szintén nagy erőfeszítéseket kell tennie a rendőrségnek. A rászorulókra rátelepülnek az uzsorások, akik elveszik a szegények minden jövedelmét, ezt a rendőrség nem tudja kezelni. A szegények nem tudnak a lakásukra/házukra eleget költeni, emiatt leromlik az állapota, emiatt könnyen gettók is kialakulnak a szegényebb területeken. A szegényebb környékeken nagyon kevés helyi adó keletkezik, emiatt a helyi intézmények is leromlanak, a helyi infrastruktúra is küszködik. A szegényektől mivel nem lehet helyi adókat beszedni (mert nincs pénzük), ezért a központi állam kénytelen kipótolni az önkormányzatok adóhiányát (de rendszerint nem teszi meg teljes egészében, emiatt is romlik az infrastruktúra). A szegények nem tudnak napelemeket, napkollektorokat és házi szélkerekeket venni, sem geotermikus energiába beruházni, sem lakást szigeteltetni, emiatt az energiaköltségeik magasak és olyan forrásokból vannak, ami az orosz diktatúrához és a fosszilis szennyezéshez köt minket. A szegényeknek csak a 2%-a kerül be a felsőoktatásba, pedig rengeteg tehetséges ember van köztük (nem csak 2%), emiatt az ország komoly potenciált veszít el. A szegények rendszerint csak alacsony képzettséghez jutnak, rosszul fizető állásaik a gyerekeiknek is rosszul fizető állásokat termelnek ki. Az ismereteik hiánya akkor is előjön, ha egyszer végre érdemi plusz pénzhez jutnak, mert nincsenek befektetési ismereteik, nem tudják mire érdemes költeni a pénzt, mibe érdemes befektetni, így el is pazarolják a lehetőségeiket (jó példa erre az összes lottónyertes). A szegények között gyakran alakul ki függőség: szerencsejáték, alkohol, drog, mert menekülni akarnak a helyzetükből és ezek könnyű kiútnak tűnnek. A függőségek kezelésére az egészségügy rengeteg pénzt költ el és érdemi eredményeket nem tudnak elérni. A szegények közül rengetegen hagyják el az országot, de már így is súlyos munkaerőhiánnyal küzd az ország. – Tehát a szegénység felszámolásával: csökkennek az egészségügy kiadásai, csökkennek a rendőrség kiadásai, csökken az a pénzösszeg, amit az államnak kell nyújtania a szegényebb körzeteknek, javul a helyi intézmények és a lakhatás állapota. A szegénység felszámolásával nőnek a helyi adók, javul a lakosság oktatási állapota, rengeteg új tehetséges és jól képzett ember kerül elő. A szegénység felszámolásával az országot elhagyók száma is csökken, és emiatt csökken a munkaerőhiány is.

MÁV eladása

Magyarországon átlag minden harmadik emberre jut egy személyautó. 2012-ben közel 500 millió utas-szállítást végeztek az autóbuszok és 150 milliót a vasút (tehát a negyedét a buszoknak). A vasúti személyszállítás már 2012-re elvesztette a jelentőségét.

A MÁV vezetőségében készítettek egy költségbecslést, hogy mennyi pénzből lehetne nyereségessé tenni a MÁV-ot: 2000 milliárd Ft-ból. A magyar államnak ez túl sok pénz, ideje eladni a MÁV-ot. A lehetséges vevői kör: nemzetközi vasútvállalatok, akik továbbműködtetik (és van tőkéjük).

A MÁV értéke 740 milliárd Ft. Továbbá, 2019-ben a MÁV jegyár-támogatásra kapott 200 milliárd Ft-ot az államtól és a MÁV működése további 150 milliárdos veszteséget okozott az államnak.

• A 200 milliárdos jegyár-támogatás helyett: a magyar állam évente 200 milliárd Ft jegyár-támogatást fizet ki, amiből 4 év alatt 800 milliárd Ft-ból (6,6 millió Ft/db) 121,000 elektromos autót veszünk belőle a vidékieknek. Bár súlyosan megdrágul a jegyár, de ez senkit nem fog érdekelni, miközben a magyar állam 121 ezer autót oszt ki, 4 év alatt a vidékieknek. 8 év alatt ennek a mennyiségnek dupláját.
• A MÁV eladásával az éves 150 milliárd Ft-os összeg egy az egyben megspórolható, ami 4 év alatt 600 milliárd Ft. Ebből együtt kijön: Autópálya-építésre a fedezet: kell még összesen 154 km-nyi autópálya (1,5 milliárd Ft/km árral számolva) 231 milliárd Ft. MÁV-kárpótlás: a vásárlóval (valószínűleg nemzetközi vasúttársasággal) az eladási szerződésben ki kell kötni, hogy az első 5 évben évente maximum 4000 fős leépítést csinálhatnak. Ezen 5 év alatt, leépítés miatt kirúgottakat a magyar állam kárpótolja fejenként 1-1 db (100%-ig) elektromos autóval. (Költsége 4000fő x 6,6 millió Ft = 26,4 milliárd Ft/év.) Panelfelújítás befejezése: A panellakás állomány 788 ezer lakás, melynek egy részét már felújították. Ezeknek az épületeknek kb. a fele maradt felújítatlan.[2] Az épületeket, ha csak hőszigetelik, a gázszámlájuk 10-40%-kal csökken.[3] Egy sokkal élhetőbb környezet jön létre. 364 ezer lakás szorozva 2 fővel, azt jelenti, hogy 728,000 ember kerül jobb helyzetbe. Továbbá a lakásfelújítások azt jelentik, hogy az építőiparban 4 éven át folyamatos lesz a foglalkoztatás (ha a magyar állam nem a legolcsóbb ajánlat elfogadására törekszik, akkor az építőiparban dolgozók is jól keresnek). Nagyjából erre a 3 dologra lesz elég 600 milliárd Ft: autópályák befejezése, panelfelújítás befejezése és a MÁV-os alkalmazottak bőkezű kárpótlása.
• Mire elég 740 milliárd Ft, ami a MÁV ára: a hazai egészségügy jelenleg közel 160 kórházzal üzemel, ezért 36 kórházba érdemes összevonni az ellátást. Mellette át kell térni az egynapos műtétekre, aminek a lényege, hogy a műtét kezdete után 24 órával már távozhat is a beteg, mert meggyógyult. Ezek a műtéti eszközök 2 millió és 1 milliárd Ft között mozognak. Továbbá hatalmas zöldenergia parkokat kell létesíteni, hogy annak a bevételéből duplázható legyen az orvosok bére, az ápolóké pedig triplázható. Ez a 740 milliárd Ft elegendő ennek a három egészségügyi lépésnek a megtételére és ez után már nem lesz több dolog az egészségüggyel.

Összefoglalóan: ha a MÁV állami tulajdonban marad, akkor a politikusok fogják pénzelni és irányítani. A magyar állami vezetőségnek (mindegy kikből áll) három dolog nincs a kezében a MÁV irányításához: idő, szaktudás és tőke. Tehát nincs idő rá, nem értenek hozzá és nincs rá igazi pénz.

MÁV eladása melletti további indokok – MÁV szempontjából

1. Ha végre magánkézbe kerül, a késések megszűnnek, mert a versenyszféra nem fogja azt eltűrni, amit az állam eltűr.
2. Bár lehetséges, hogy a mai összlétszámhoz képest 20-30%-kal kevesebben lesznek, de aki bent marad a vasútnál, várhatóan magasabb fizetést kap a magáncégektől.
3. Ráadásul azzal, hogy magánvállalatokhoz kerül a MÁV, ezzel adóbevételt generál önmagának az állam. Így nem kifelé megy a pénz, hanem befelé jön.

Magyarországon üzleti alapon működő vasúttársaságra példa: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.

Az elektromos autókkal kapcsolatos nagy megrendelésekért cserébe bármelyik elektromos autókat gyártó autógyár Magyarországra költözik. A fenti elektromos autó jó példa: 220 km távolságot megy egy feltöltéssel. (Az üzemanyaggal működő autók eladói találták ki azokat a legendákat, hogy az elektromos autó motorját 5 évente cserélni kell, és hogy csak 80 km-t tudnak menni egy feltöltéssel.)

Az összes benzinkutat kötelezzük, hogy szereltessenek fel napelemeket és gyorstöltőket, ahol ingyen lehet tölteni az elektromos autót. Vidéken a nagy távolságok miatt, akinek van autója, csak annak van esélye, hogy ne nyomorban éljen. Az autó vidéken létfontosságú.

Vásárláshoz: a 100%-ig elektromos autók árát nem terhelheti áfa. Banki szabályozás: autóvásárlásra a bankok csak akkor adhatnak kölcsönt, ha az illető (100%-ig) elektromos autót vásárol.

Környezetvédelemhez plusz

A nemzeti parki igazgatóságokkal és egyéb erdészeti szakemberekkel együttműködve évente 500 millió fa ültetése reális. Ezzel jelentősen növelhetőek Magyarország zöld területei, főleg nemzeti parkjai, évente nagyjából 70,000 hektárnyi erdővel. Érvek: 1. Az erdősítés segít a mezőgazdaságnak, mert megvédi a termést az időjárási szélsőségektől. 2. Mérsékli a klímaváltozást. 3. Növeli a természet sokféleségét.

Minden vállalat energiafelhasználásának minimum 10%-át, a kormányzásunk 4 éve végére, megújuló energiaforrásból kell biztosítania. (Ezzel 10%-kal csökkennek a számláik.)

Állami lakástámogatás

CSOK átalakítása: 1.) A CSOK bevezetése miatt minden ingatlan ára megnőtt 10 millió Ft-tal. 2.) A mesterségesen generált kereslet miatt még magasabbak lettek az árak. Az addig 30 milliós ingatlanok rövidesen már 50-60 millióssá váltak. Előnyei: 1. a CSOK kivezetésével 10 millióval csökkennek az ingatlanárak. 2. a mesterségesen generált keresletnek vége ez tovább csökkenti az ingatlanárakat. 3. így egy probléma marad, az ingatlanhiány. Az állam jelenleg éves szinten nagyjából 130 milliárdot költ lakástámogatásra (4 év alatt 520 milliárd Ft). Főleg ebből kell az államnak passzív társasházakat építenie, plusz, 4 év alatt 400 milliárd megy majd passzívházakra az elit meglévő adóinak felemeléséből. Ebből több mint 20,000 db lakás jönne ki. De ha az állam a harmadát adja a pénznek és a beköltözni vágyó fiatal párok a kétharmadát adják, akkor ezzel 3×20,000 tehát 60,000 lakás megépítésére van pénz.

Az adósok számára választási lehetőségeket adunk

1. Az Amerikai Egyesült Államokban a nagy világgazdasági válság után: az állam a bankoktól kivásárolta a bukott lakáshiteleket (még mielőtt a kilakoltatás megtörtént volna), utána a lakáshitelesek az államnak törlesztettek minimális kamaton, hosszú lejáratú hitellel (így otthon maradhattak). Ez Magyarországon is könnyen megvalósítható, azonnali megoldás.
2. Akinek a lakását valószínűleg el tudja adni a bank, de van keresete: az adós lakása a bank tulajdonába kerül, de az adós bérlőként otthon maradhat. Ebben az esetben a lakás árától függően, 40-60 ezer forint közötti lakbért fizet a banknak (amivel egyben törleszt is), így a bank nem rakhatja ki.
3. Albérlethiány: ma Magyarországon 447,000 lakás áll üresen, amit nem tudtak eladni, nem lakik benne senki (ez csak Budapesten 90 ezer lakást jelent). Ezen ingatlanok tulajdonosai választhatnak: vagy kiadják albérlőnek vagy fizetnek a magyar államnak havonta a forgalmi érték 5%-ának megfelelő plusz adót a ki nem adott (lakhatásra/vállalkozáshoz nem használt) lakóingatlanért, amíg az, bejelentett lakó nélkül, üresen áll.

+1 téma: Hajléktalanok ellátása: a hajléktalanok ellátását csak olyan intézmény végezheti, ahol van 0-24-ben biztonsági őr és naponta két órában ápoló. Egy ilyen helyszínen maximum 50 főt lehet elhelyezni. Az étkeztetésüket csak ott a helyszínen oldhatja meg a hatóság/civilek. Minden helyszínen mosdási lehetőség és zárható szekrény is szükséges.

Emberséges bankszektor

Eladósodás mértékének maximalizálása: a bankok akármilyen trükköt bedobnak a szerződéseikben, akkor is: amint az ügyfél eléri a visszafizetésben, az eredetileg felvett kölcsön 160%-át, a tartozás meg fog szűnni. – Ez vonatkozik a múltbeli hitelekre is 180%-os verzióban.

Bankok közösségi bankká formálása: a bankok számára kötelező új szervezeti forma: közösségi bank, erre itthon példa a MagNet Bank. Nézzük a részleteket: 1.: meghatározhatja az ügyfél, hogy a betétjén elhelyezett pénzét a bank milyen hitelcélra használja fel. 2.: a bank kiszámítja és megosztja az ügyféllel, hogy mekkora összeggel járult hozzá az ügyfél az éves nyereséghez. 3.: mindenki saját havi számlavezetési díjának meghatározásával társadalmi ügyeket és a bank fejlesztését támogathatja. 4.: az ügyfelek döntik el, hogy a banki nyereség 10%-ából mely civil szervezetet támogassa a bank. 5.: az ügyfelek határozhatják meg, hogy a bank (törvényi kereteken belül) milyen kockázatú hiteleket, befektetéseket hajtson végre. – A bank egy szolgáltató, viselkedjen is úgy. Ez az üzleti viselkedési mód sokkal közelebb hozza a bankokat a társadalmi igényekhez. A bankok így kevésbé rugaszkodnak el a valóságtól.

Civil szervezetek: a fenti lépéssel a bankok nyereségének 10%-a civil szervezetekhez kerül. 2019-ben a bankok összesített nyeresége 700 milliárd Ft volt, ennek a 10%-a 70 milliárd Ft. Mindenkinek vannak problémái, de csak az lehet sikeres, aki tesz is ellenük. A civil szervezetek az ilyen embereket fogják össze. Közösséget kovácsolnak a társadalom tagjaiból.

Non-profit bank a kereskedelem támogatására: non-profit bank előnye, hogy a tulajdonosi réteg nem szivattyúzza ki a pénzt az üzleti élet körforgásából. Aki tenni akar a hazáért és van pénze, ebbe befektet (a nagy részét az állam állja).

Indiai példa alapján: létre jön a szegények bankja (az uzsorások ellen).

Foglalkoztatási szerkezet átalakítása

Jelenleg van 900,000 főnyi állami alkalmazott. A magánszférában foglalkoztatottak ennyi embert tartanak fent. Ezen felül az összes nyugdíjast, akiknek a száma meghaladja a 2 milliót. Ők fizetik ki az 1200 milliárdot, amiből az állam az adósságainak a kamatait fizeti, hogy legalább szinten tartsa az adósságát; és minden egyéb állami kiadást szintén a magánszférában foglalkoztatottak fizetnek ki, úgyhogy közülük a rosszabbul keresők, szinte semmit nem visznek haza.

Az igazgatási rendszer gépesítése lehetőséget nyit kb. 100,000 főnyi államigazgatási és önkormányzati igazgatási alkalmazott menesztésére (gépesítés miatt 80%-os létszámcsökkentésre). Amit az ő fenntartásukon megspórol az állam pénzt: bérek, rezsi, perköltségek azt a magánszféra megkapják adócsökkentésként. A megspórolt összeg: 100,000 (bürokrata) X 12 (hónapok száma) X 180,000 (átlagbér kb. az államon belül) = évente 216 milliárd forint és ehhez hozzá jön a fűtés, villanyszámla, munkaeszközök megspórolása stb. Ami összesen elérheti évente 250 milliárdot. Ebből:

Egy új cégforma szükséges: a ma használt cégformáknak az a következménye, hogy a pénz egy külső tulajdonos vagy tulajdonosi kör kezébe kerül, minden nagyobb cégnél. Erre reagálva az államnak létre kell hoznia a non-profit vállalat megalapításának lehetőségét. A non-profit társasági cégforma az üzleti életben azt fogja jelenteni, hogy a nyereség egésze az alkalmazottak között oszlik szét, mert ennél a cégformánál az alkalmazottak lesznek a tulajdonosok. Pl.: a Zwack 2016-ban 1,725,000,000 Ft-ot (1,7 milliárd) osztott ki osztalékként a tulajdonosoknak. Alkalmazotti létszám: 216 teljes munkaidős, 3 részmunkaidős volt. A non-profit formában ez az alkalmazottak között oszlik meg, az fejenként bruttó 7,877,000 Ft (7,9 millió) az adott évben, a fizetésük mellé. – Ilyen, ha az ember nem mások zsebére dolgozik. Az egyéni vállalkozó is ez a kategória, de egyénileg reálisan nem lehet ilyen eredményeket elérni, közösségben igen. (Az alkalmazottak tulajdonrésze egyenlő, így a nyereség is egyenlően oszlik meg.) Ez a cégforma nem lest kötelező, csak egy támogatott lehetőség lesz.

Tehát a 250 milliárd Ft, ami az állami létszámcsökkentésen megspórolásra kerül, arra költjük, hogy támogassuk non-profit vállalatok létrehozását (főleg adócsökkentéseken keresztül költjük el).

Ezzel nem csak az állami alkalmazottak létszámcsökkentése történik meg, hanem az elhelyezkedésükhöz is megfelelő terep nyílik. Az állami alkalmazottak számának csökkentése nem tisztán létszámleépítés lesz, hanem a foglalkoztatási szerkezet átalakítása. Az állam szerepe csökken, a magáncégeké nő. (Az állam hosszú távú fenntarthatóságához erre van szükség.)

Bürokraták 2-3 év alatt távoznak, tehát lesz időnk tovább képezni őket. Úgy érdemes megkapniuk a végkielégítést, hogy a gyorsított felsőoktatási képzést képesek legyenek belőle finanszírozni, ezért egyévnyi fizetést kapnak végkielégítésként. (Nyilván, költik, amire akarják, de a vidéki bürokraták elszigetelődhetnek, ha nem támogatjuk őket.) A vidéki kistelepüléseken élők választhatják azt is, amit MÁV alkalmazottak, hogy elektromos autót kapjanak végkielégítésként.

Foglalkoztatási szerkezet átalakulásának további részei

A közmunkások átkerülnek a vidékfejlesztési vállalatokba, amiket évente 200 milliárd Ft-tal támogatunk (az elit adóiból), ez a vidékfejlesztés alapja lesz. Ezzel közel 40 ezer vidéki közfoglalkoztatott kerül át az üzleti életbe.

A MÁV 40 ezer alkalmazottja átkerül a magánszektorba, a MÁV eladásával.

A bürokraták nagy része is a magánszféra foglalkoztatásába kerülnek át, 100 ezer fő.

Így alakul át a foglalkoztatási szerkezet: a 4 éves ciklus végére az állam ma 900 ezer fős állománya ennyivel csökken: 40 ezer közfoglalkoztatott magánszektorba kerül + 40 ezer MÁV-os + 100 ezer bürokrata = 180 ezer fő.

Összefoglalás

A hatalom alapján

Lényegében a harmadik Magyar Köztársaság 1990-től 2011-ig tartott, tehát a választási rendszer egyoldalú átírásáig, a magánnyugdíjpénztári vagyon kártalanítás-nélküli ellopásáig és az Alaptörvény elfogadásáig (ez a három esemény 2011-ben volt). Onnantól kezdve a jogállamiság egyébként is alig létező darabkái megszűntek és eljött az autoriter diktatúra időszaka.

Tehát ki kell kiáltani a negyedik Magyar Köztársaságot. Kell egy új alkotmány, de nem kell kétharmados jogszabályalkotás. Kolláth György alkotmányjogász szerint a kétharmad előírása egyébként is csak hibák tömegét betonozta bele az alkotmányba. Új alkotmány szükséges, ami az állami szakmák önállóságáról és az állam nyilvános pénzkezeléséről szól. A negyedik Magyar Köztársaság kikiáltásával, megszabadul az állam a korrupt szerződésektől (pl.: autópályák, amiknek kilométerét 3-4 milliárdért építtetik), megszabadul az ország a Fidesz bebetonozott embereitől a Legfelsőbb Bíróságban, a Legfőbb Ügyészségben, Alkotmánybíróságban és mind helyére a szakmák önkormányzatisággal választják meg az új vezetőiket.

Ez hivatalosan egy újabb rendszerváltás lesz, de most az üzleti életben az alapok nem változnak meg, ez a politika terén hoz gyökeres változást. Az üzleti élet változását is a politikai változás szolgálatába állítjuk. Németországban 1945 után, miután elbukott a diktatúra, rájöttek, hogy nem elég (a politikában) 50%+1 szavazatos demokráciát szervezni, ehhez hozzá kell jönnie az üzleti élet demokratizálásának is. Ezért van az, hogy a német politikai rendszer túlélte a 2008-as világgazdasági válságot, a 2008-ban elkezdődött görög euró válságot, túlélte a 2014-től 2016-ig tartó menekültválságot és túlélte a koronavírus-pánik okozta válságot, nem lett belőle fasiszta vagy kommunista hatalomátvétel az országukban. A németek jobban hisznek a demokráciában, mert a demokrácia három síkon van: a politikában, az oktatásban és az üzleti életben.

Összefoglalás államelméletek alapján:

Republikanizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus

Az államelméletek léte állandó politikai megosztottságot generál. Például Angliában a konzervatív ↔ liberális megosztottság évszázadok óta akadályozza a politikai összefogást. Az Egyesült Államokban a republikánus és konzervatív eszmék ↔ a liberális és szocialista szemékkel karöltve fölöslegesen megosztják a társadalmat. Az államelméletek politikai rivalizálást váltanak ki, ami gyakran megbénítja a közügyek intézését.

A republikanizmus és a liberalizmus az 1700-as években jött létre, a konzervativizmus 1800 körül, a szocializmus az 1840-es években. Ezek az eszmék mára idejétmúlttá váltak: ebből a négy eszméből három a középkor lezárására jött létre: a republikanizmus a királyság megszüntetésére, a liberalizmus az emberi szabadságjogok létrehozására, a szocializmus a babonák lerombolására és a munkásság felemelésére jött létre. A konzervativizmus pedig a középkor vívmányain próbált javítgatni. De a középkor a legelmaradottabb európai országokban is lezárult az 1900-as évek elejére. Ma ilyenekbe kapaszkodni értelmezhetetlen.

Gandhi egyik beszéde magyarországi helyzetre átalakítva

A társadalom látja, hogy a tehetősekben és a hatalmon lévőkben nem bízhatnak meg, hiszen ők csak a szovjetek szerepét vették át a rendszerváltás után a szabadság nevében. A rendszerváltás utáni Országgyűlés azt állítja magáról, hogy Magyarország egész népét képviseli. Magyarország 3200 település, nem pedig néhány száz jogász és közgazdász Budapesten. Amíg a politikusok elitként élnek és az elit kiváltságai, és túlzott hatalma illeti meg őket, a szó igaz értelmében nem képviselhetik Magyarországot. És amíg ez így marad, reményünk sincs arra, hogy egységes társadalommá váljunk.

 

Külpolitika: az Európai Unió

Miután az 1950-es években Franciaország és Anglia gyarmatbirodalma széthullott, mindkét ország egyre inkább nyugat-európai összefogásban látta a hatalom lehetőségét. A bányászat és az olajkitermelés a második világháború után hatalmas fejlődésen ment keresztül, és kiderült, hogy a volt gyarmataik alatt több nyersanyag van, mint azt előtte gondolták, úgyhogy eljött az idő az összefogásra Európában, hogy továbbra is legyen lehetőségük közösen afrikai és közel-keleti bábkormányokat fenntartani. Többé nem voltak érdekeltek abban, hogy Európában egymásnak ugorjanak, emiatt végre béke lett. Emiatt jött létre az Európai Gazdasági Közösség (EGK) majd az Európai Unió.

Az EGK egy laza együttműködésről szólt, akkor még enyhe volt központi (EU-s) jogszabályalkotás/parancsolgatás. Az együttműködés hasznos volt és jól is ment. Lényegi konfliktusok nélkül működött az EGK (Európai Gazdasági Közösség). De az eredetileg jelentéktelen központi szervezet egyre nagyobb szerephez jutott, egyre több témakört sajátított ki. Eleinte csak acél és vas ügyek, aztán az atomenergia, utána a kereskedelem minden ágazatának a szabályozására rátették a kezüket. Ez kiterjedt a mezőgazdaság és a halászat szabályozására is. Így már az 1970-es években előjött az a probléma, hogy a kis- és középvállalatoknak esélye se volt beleszólni a döntéshozatalba (a nemzetközi központi szinten csak a nagyvállalatok volt beleszólása). Az egyén, mint választó, ekkora tömegben, lényegében semmilyen hatalommal nem rendelkezik.

1979 után az EU parlamentjének tagjai már főállású politikusok voltak, akik csak ebből a szervezetből nyerték a hatalmukat és a pénzüket. Ezzel létrejött egy politikai csoport, ami a saját hatalmának folyamatos növelésében lett érdekelt. A nagyvállalatok kiszagolták, hogy mekkora lehetőség rejlik abban, hogy az EU mindent szabályoz, de közben a közösségi parlamentben még az előkészítő ülések se nyilvánosak. Ma már minden magára valamit adó nagyvállalat lobbistákat tart Brüsszelben, hogy lobbizzanak, tehát hogy lefizessék a képviselőket. Az EU parlamenti képviselői meg is hozták önmaguk számára leglényegesebb törvényt: mentelmi jogot adtak önmaguknak, hogy ne lehessen őket felelősségre vonni. 1986-ban már a külpolitika is alájuk rendelődött és a meglévő közösségi intézmények még több hatalmat kaptak.

Lényegében az 1992-es Maastrichti szerződés már nem egy nemzetközi szervezetről rendelkezett, hanem az Európai Unió nevű ország létrejöttéről. Utána jöttek az újabb és újabb „szerződések”. Mára kialakult: az európai uniós rendőrség, európai uniós bíróság, európai uniós ügyészség, európai uniós csalás elleni hivatal, európai uniós számvevőszék és minden szervezet vezetőit a politikusok választják meg. Az Európai Unió a politikai réteg egyeduralmával jött létre. Az „államon” belüli kontroll hiánya meg is alapozta a korrupciót, a politikusok mentessége és a rengeteg hatalom szintén.

A közép- és kelet-európai országok 2004-ben egyszerre 10-en léptek be az EU-ba. Ők már a nyugatról érkező parancsok sokaságával találkoztak a belépésük pillanatától. Ez számos ki nem mondott és kimondott konfliktust generált a 2004-ben belépett tagállamok és a központi szint között. Az Európai Unió és a 2004-ig csatlakozást fontolgató tagállamok sutba dobták minden óvatosságukat, amikor 2004-ben egyszerre 10 új ország szállt be egy ilyen nyomasztó légkörű szervezetbe. Amikor Anglia 1972-ben belépett az EU-ba (akkori EGK), az angol parlamentben feltették az angol kormány számára a kérdést, hogy mi van akkor, ha az angol parlament másképp akar rendelkezni, mint az „EU”? Már akkor is az volt a válasz lényege, hogy tagként nincs mit tenni ellene.

2004-es belépőknél minden országban volt népszavazás a belépésről, de a lakosság nem látta át, hogy mire szavaz, csodára vártak mindenhol.

Csoda helyett: EU és a pénzosztás

A parancsrendszer mellett a pénzosztásból lett a másik igazán nagy baj. 1981-ben felvették Dél-Európa három országát: Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. Ez óriási hibának bizonyult, és ezzel meg is kezdődött az akkori Európai Unió (EGK) meggyengülése. Dél-Európa három jeles államszervezetének mindegyikében erős a korrupció, ahogy az olaszoknál is (Olaszország alapító tag). A portugál, spanyol, olasz és görög négyes mindegyike hatalmas kölcsönöket vett fel és eladósította magát. A másik probléma a déliekkel, hogy ők sokkal szegényebbek a nyugatiaknál, emiatt az EU intézményein keresztül tengernyi pénzt öntöttek a nyugatiak a déli országokba. Dél-Európában a kapott pénzt fölösleges dolgokra pazarolták el, amit nem pazaroltak el, azt ellopták. A lopás lényege a túlárazás, tehát a megbízott vállalat a valós árnál sokkal többért csinálja meg a projektet, a különbözetet pedig zsebreteszi a vállalkozó és a döntéshozó politikus. Az Európai Unió minden hamis elszámolást elfogad: legyen szó meg sem épült dolgokról, pazarlásról és szimpla lopásról, ami rámutat, hogy az európai közösség bürokráciája és döntéshozó testülete már akkor is korrupt volt.

Dél-Európa válsága: a nyugat-európaiak rákényszerítették Dél-Európa országait, hogy csökkentsék nullára a vámokat, ezzel okozzanak maguknak hatalmas pénzügyi kárt, cserébe az EU-n keresztül támogatásokat adtak a nyugatiak. De a támogatások jelentős része eltűnt, így hatalmas hiány keletkezett Dél-Európa országaiban, és ezt a hiányt kölcsönökből pótolták délen. 2008-ra oda jutott az Európai Unió, hogy a csőd elől kellett menekíteni mind a négy déli országot, plusz Írországot is. Az írek is kaptak „felzárkóztatási pénzt”/EU-s pénzt, ahogy a spanyolok, portugálok, görögök és az olaszok. Mind az öt ország ilyen messzire jutott a fejlődésben, egészen a csőd határáig.

A vámok megszűnése hatalmas összeget hagyott a nagy nemzetközi cégek zsebében, mert ők utaztatják az árukat nagy tételben a határokon át. A nagyvállalatok zsebre tették a vámok eltörléséből származó nyereséget, ezért a termékek árai nem indultak zuhanásnak a vámok megszüntetése után. Tehát amíg a lakosság mindenért ugyanannyit fizetett, mint előtte, addig a pénzügyi vezetőréteg tengernyi pénzt spórolt meg a vámok eltörlésével. Ezt még tovább tetézte/tetézi, hogy az EU-s támogatások jelentős százaléka nagyvállalatoknál landol. A pénzügyi kár kinél jelenik meg, ki fizeti mindezt: a szegények és a középréteg. – Ez lett az EU-s pénzosztásból és a vámok eltörléséből: csőd-közeli állapot 5 országban és a szegénység erőteljes megmaradása az eredetileg is szegényebb országokban.

EU és Magyarország

Dél-Európa sikertelen fejlesztése után beléptették a közép-európai országokat is. A közép-európaiak már egy mélységesen korrupt EU-ba léptek be, ráadásul a közép-európai politikai rendszerek még korruptabbak a délieknél. A magyar parlamentben mindössze két párt volt a 2004-es belépésünknél, a Fidesz és a „szocialisták”. A belépés előtt mindkét párt igyekezett róla mélyen hallgatni, hogy az EU korrupt. 2004-ben a belépés után hazánkban sokakat meglepett, hogy kaptunk pénzt az EU-tól, mert a két parlamenti párt nem hangsúlyozta, hogy két dolgot fogunk kapni: szabad határátlépést és a vámok helyett „felzárkóztatási pénzt”. Azért titkolta a politikai vezetés, hogy pénz fog érkezni, mert a magyar társadalom feltette volna a kérdést, hogy: ki fog dönteni a pénz felhasználásáról? Ha kiderül, hogy a hazánkat sárga földig leraboló magyar politikai vezetés fogja osztogatni az EU-s pénzeket, a magyar társadalom soha nem szavazta volna meg a belépést. A határátlépés szabadságát kívülállóként idővel egyébként is megkaptuk volna.

Példa: Magyarországra dollárban számítva 4,8 milliárd dollár jött 2019-ben az EU-ból. Ez a 6,6%-a volt a magyar állam éves költségvetésének (igen, ennyire kevés). De a magyar állam 1,2 milliárd dollárt fizetett be az EU-nak kötelezően 2019-ben. 1992-ben a magyar állam bevételeinek a 8%-át tették ki a vámok. 1992 után, az EU a belépésért cserébe először arra vette rá a magyar államot, hogy csökkentse a vámokat, a beléptetéskor pedig nullára zuhant a magyar állam vámbevétele. Csakhogy a 8% (2019-ben) 5,8 milliárd dollár vámbevétel lett volna. Tehát 2019-ben elvesztettünk 5,8 milliárd dollár vámbevételt, befizettünk 1,2 milliárd dollárt és cserébe jött 4,8 milliárd dollárnyi EU-s pénz. Ez 2,2 milliárd dollár veszteség. A 2004-es belépés óta minden évben ehhez hasonló veszteség-arányok vannak.[1]’[2]’[3]’[4]’[5]

Az eredménytelen pénzkezelés, a korrupció, az értelmetlen tagfelvételek, a központi parancsolgatás, a tengernyi adósság felhalmozása és a rendíthetetlen elit-imádat mellett egy másik központi szintű probléma alakult ki: a közös valuta bevezetése:

Az Euró

Alapvető ismeret bármely közös valuta bevezetésénél: csak azonos fejlettségű területeken érdemes azonos valutát bevezetni. Ha az Euró csak Franciaországban, Németországban, Finnországban és a Benelux államokban (Hollandia, Belgium, Luxemburg) lenne bevezetve, az rendben volna, mert az ő fejlettségük azonos. De az Eurót bevezették Olaszországban, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovéniában, a Balti országokban (Lettország, Észtország, Litvánia) stb. – A nagy összetartozási mánia és a hozzá nem értés elegye volt ez a döntés. – De nem attól fogunk mi európaiak összetartozni, hogy van egy közös hivatali épületünk, vagy ugyanazokat a papírcetliket használjuk fizetésre. Mindez az összetartozás félreértelmezése.[6]

2008-ban kiderült, miért nem szabad eltérő fejlettségű területeken azonos valutát bevezetni. 2008-ban a görög állam a csőd szélére került. Ha csődbe mentek volna a görögök, akkor az Euró óriásit veszített volna az értékéből. Mivel az Euró közös valuta, így ez nem csak Görögországot érintette volna, hanem minden országot, ami bevezette az Eurót. Így aztán több tízmilliárd dollárnyi összeget öntöttek a németek és a finnek Görögország bukott államába, hogy nehogy hivatalossá váljon az államcsőd. A franciák túlzottan el voltak adósodva, így ők nem tudtak segíteni, Belgium is úszott az államadósságban (ahogy azóta is), úgyhogy Finnországra és Németországra hárult a görögök finanszírozása. Görögország 11 millió fős ország.

Ha a spanyolokkal vagy az olaszokkal kell ezt megtenni, az nagyobb gond lesz, mert Spanyolország 47 milliós ország, Olaszország 60 milliós. A közös pénz bevezetése eltérő fejlettségű területeken megágyazott egy orbitálisan nagy bukásnak. – Anglia kilépése az EU-ból, rövidebb távon is csak minimális veszteséget hozott Angliának, hosszabb távon az angolok ünnepelni fogják ezt a lépést. Továbbá jó ötlet volt az angoloktól, hogy visszautasították az Euró bevezetését Angliában. Így legalább ők nem buknak. – Vissza kell vezetni több országban is az eredeti valutákat, Olaszországban a lírát, Görögországban a drachmát stb.

A birodalom

Hazai értelmiségi körökben és a sajtóban azt lehet hallani, hogy az állami szuverenitás nem ér semmit, tehát az országnak az önrendelkezése egy nacionalista butaság, nem kell az országoknak önrendelkezés. Ezzel szemben a valóság, hogy az állami önrendelkezés (szuverenitás) a demokrácia alapja. A demokrácia fontos eleme, hogy nem kezdenek el külföldről parancsokat osztogatni. Márpedig azt láthatjuk, hogy például a magyar parlament számos dolgot nem szabályoz, mert az EU kisajátította magának majdnem minden témakör szabályozását. Angliában már az 1970-es években tisztán látták, hogy az EU megszünteti az ország demokráciáját. Magyarországgal ellentétben, Angliában már a belépéskor sokan húzták a szájukat az ottani parlamentben, hogy ez így diktatúrát alakít ki, mert minden ország parlamentjét elnyomják. (Csak akkoriban az álmok még erősebbek voltak, mint a valóság.)

Az Európai Unió azzal, hogy semmisnek tekinti a szuverenitást, az összes tagállamban felszámolja a demokráciát (cserébe létrehoztak egy közös parlamentet, ahol 370 millió szavazásra jogosultból vagy 1 ember. Létrehoztak egy 700 fős parlamentet, ahol többségében olyan emberek ülnek, akik még életükben nem voltak Magyarországon. De most már közel vannak hozzá, hogy az élet minden területét ők szabályozzák (az adatkezeléstől kezdve, a kereskedelem minden ágán át, bármeddig).[7]

Problémamegoldás külföldön

Az értelmiség, például a 168 Órában azt állította, hogy az EU-s tagság hatalmas nyereséggel jár, de a vámveszteséget nem számolták bele. Értelmiségi körökben az EU-nak mindig nagy támogatottsága volt, mind az MSZP-ben, mind a Fideszben és ezeken kívül is. Az értelmiség a rendszerváltás után arra eszmélt, hogy nem képes irányítani az országot. Így aztán kiszervezték a problémamegoldást külföldre, beléptették az országot az EU-ba, hogy az majd megoldja a problémákat. Ezzel súlyos veszteséget okoztak az országnak, mert elhitték maguknak azt az állításukat, hogy ettől rendbe kerülnek a dolgok, és ők hátradőlhetnek.

Az EU-s intézményrendszerben, még ha nem is lennének se korruptak, se alkalmatlanok, akkor is ott van a külföldiek motiválatlansága. Nem motiváltak abban, hogy a magyar társadalom problémáit megoldják.

EU és a pénzmosás

Az Európai Unió országai számos adóparadicsom létrehozói és fenntartói. Az 1900-as évek elején, a gyarmatosítás időszakában kezdődött az adóparadicsomok története. A dolog lényege, hogy az angolok és franciák számtalan kis szigetet uraltak és ezekből néhányat kineveztek speciális jogállású területnek, ahol nem kellett és ma sem kell adózni. A vagyonos réteg a cégeit a speciális jogállású területeken jegyeztette be. Anglia számos ilyen speciális jogállású területet jelölt ki, amik a mai napig adóparadicsomok: Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Bahama-szigetek, Bermuda, Csatorna-szigetek (Jersey és Guernsey), Ciprus, Hongkong, Makaó, Szingapúr, Mauritius, Szamoa és az Egyesült Arab Emírségek. Az Egyesült Arab Emírségek az Európai Unió nyolcadik legfontosabb kereskedelmi partnere (és ez csak a hivatalos adat), óriási jelentősége van az adóparadicsomoknak az Európai Unióban. Az adócsalás hatalmas tétel a korrupt nyugati országokban is.

Anglia mellett Franciaország is kijelölt magának három adóparadicsom-területet: Luxemburgot, Panamát és a Seychelle-szigeteket. A nyugati vezetőség meglopta a világ országait a gyarmatosítás időszakában és utána is. Hogy ne kelljen osztozniuk a lopott pénzen a saját társadalmukkal, ezért mindkét gyarmatosító ország vezetői speciális területekre lopták ki a pénzt a hazai adózás, tehát a lakosság elől. Ahogy modernizálódott a világ, nagyon népszerű helyekké váltak az adóparadicsomok. Ma már ott tartunk, hogy Magyarországon is bármelyik bankfiókból át lehet utalni adóparadicsomokba a pénzt a hazai adózás elől. Az ilyen átutalás az EU-ban teljesen legális, amióta csak létezik az EU (ma is legális).

Kereskedelem korlátozása

Arról szó sincs, hogy megszűntek volna a vámok, az EU továbbra is sarcolja a rajta kívül eső országokban bejegyzett vállalatokat, a kívülről jövő termékeket. A magyar állam fenntartja a Vám- és Pénzügyőrséget (NAV részeként), akik az EU-n kívülről érkező termékeket vámoltatják, aztán a vámból bejött pénzt elküldik az EU-nak. Tehát: az EU megfoszt minket a saját kereskedelempolitikától, a vámbevételeinktől és a legtöbb kereskedelmi partnertől (több mint 7,2 milliárd embertől, a világgazdaság nagy részétől). A világ lakosságszáma 7,6 milliárd fő. A Föld lakosságának 5,9%-a él az EU-ban. A Föld lakosságának 94,1%-a az EU-n kívül él (a világ robbanásszerűen fejlődő része). Amíg Európa lakosságszáma folyamatosan csökken, addig más kontinensek lakosságszáma folyamatosan nő. Tehát Európában szűkül a piac, máshol bővül.

Hogyan tovább?

Az EU-ból kilépés esetén a cél az egyenlő vámoltatás elve: bármely irányból érkezik egy termék Magyarországra, egyenlő vámoltatással kell találkozzon, ne különböztessünk meg EU-n belüli és kívüli termékeket. Ma, a kivitel 30%-a irányul az EU-n kívülre, ebben nagy változást hoz az egyenlő vámoltatás, ami arra ösztönzi a magyarországi vállalkozókat, hogy a Föld lakosságának 94,1%-val sokkal bátrabban üzleteljenek.[8]

Ha kilépünk, visszavezethetjük a vámokat és végre bejön 5,8 milliárd dollár vámbevétel és 1,2 milliárd dollárt sem kell befizetnünk. A 2,2 milliárd dolláros tiszta nyereség azonnal realizálódik (minden évben). A bejövő rengeteg vámbevételből lehet a rosszul keresőknek adót csökkenteni legalább 5,8 milliárd dollár értékben.

Ez azt jelenti, hogy az a 860,000 ember, aki minimálbérből él, számukra szinte megszűnik az adózás, csak a nyugdíj és az egészségügyi befizetési kötelezettség marad meg, hogy a nyugdíjból és az egészségügyből ne essenek ki. Továbbá a kevéssel minimálbér fölött keresők számára is ugyanígy majdnem teljesen megszűnik az adóteher. (Hogy 860 ezer emberen felül ez még kiket fog érinteni, függ a pontos vámbevételektől. De ez, egymillió főre vetítve 160 ezer Ft havi plusz pénz.)

Így végre a minimálbér környékén keresők ki tudják fizetni a számláikat, a hiteleiket, lakásfelújításukat, ruhát, kaját stb. Jó a szolgáltatói szektornak, iparnak, mezőgazdaságnak. Ez már egy 4 éves ciklus alatt is 23 milliárd dollár.

A legrosszabbul keresőket a jobboldali gazdaságpolitikával segítjük: „több pénzed marad, old meg magad”.

EU-val fennmaradó kapcsolatrendszer

Az Európai Unióval, ezzel a lépéssel társult kereskedelmi partnerekké válunk. Már 1100 éve Európa része vagyunk (Európai Unió nélkül is). A munkaerő szabad áramlását ugyanúgy megtarthatjuk, ha akarjuk (a németek és az osztrákok akarják a magyarok szabad munkavállalását, mert jól jön nekik az olcsó munkaerő).

Két közös intézmény van, aminek a fenntartásába a magyar államnak akkor is érdemes beszállni, amikor kint leszünk az EU-ból: az unió bírósága és az Europol, tehát a nemzetközi rendvédelem. Három dologba pedig eseti jelleggel érdemes beszállni: oktatási együttműködésekbe, határvédelembe (amikor épp helyzet van) és egy-egy közös külügyi biztos kiküldése. A korrupt pénzosztásból és a jogszabálygyártásból, tehát az EU lényegi részéből viszont ideje kiszállni.

A nemzetközi jog értelmében minden ország olyan mértékig lép ki egy adott nemzetközi szervezetből amennyire akar: például a tagállam a kilépés után önmaga határozza meg, hogy milyen intézményi kapcsolatokat kíván fenntartani (esetünkben) az EU-val. Ezt azért csinálták, hogy a kilépőknek ne kelljen tartaniuk kicsinyes politikai bosszútól. Ennek az a felismerés áll a hátterében, hogy jobb egy laza együttműködés, mint ha nincs együttműködés.

 

Rövid történelmi kitekintés: hogy mennyire nincs szükségünk az Európai Unióra, jól mutatja, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon akkor volt a leggyorsabb a fejlődés, amikor nem voltunk az Európai Unió tagja – a Bokros-csomag hatására indult meg a fejlődés.

Hosszú történelmi kitekintés: mi magyarok a függetlenségünket 1526-óta először 1990-ben nyertük el stabilabban (török uralom, azt követően a Habsburg uralom, utána 1. világháború, aztán a Horthy-rendszer idejében náci befolyás növekedését nehéz függetlenségnek nevezni, utána 2. világháború, végül szovjet megszállás 1989-ig). Dobjuk el az 1990-ben ölünkbe hullott függetlenségünket? Ezt nyugaton nagyon nem gondolták át, mert az az igazság, hogy ők felvásárló piacot akartak nyitni, nem velünk törődni. Mi lesz helyette? Egy önálló ország. Az egész történelmünk folyamán az volt a célunk, hogy önállóak, szuverének legyünk.[9]

 

Ha bent maradunk, annyi erővel azt is mondhatnánk, hogy nem hiszünk önmagunkban/nem szeretnék változást létrehozni, elpancsolunk az EU langyos vizében, közben abban reménykedünk, hogy nem mennek szembe a magyarok érdekeivel. – Ha belépünk az Euró övezetbe, akkor már az állami költségvetésünkről sem dönthet szabadon a társadalmunk, és az EU ebben még szigorúbb akar lenni a jövőben, az Euró övezet országainak a kezéből a teljes költségvetési döntéshozatalt ki fogják venni. Onnantól kezdve mi lesz az EU parlamentáris demokráciáival? Egy halom báb lesz mindenki, minden témakörben (mert az állami költségvetés sok témakört alapvetően meghatároz). – A kilépés kérdésénél egy dolgot nem szabad elfelejteni, hogy az ENSZ szerint szuverén ország vagyunk, az EU nem bánhat így velünk.

Érdemes belegondolni, hogy 700 ember ül az EU közös parlamentjében, akiknek hatalmas többsége, valószínűleg, még soha nem járt Magyarországon, de az általuk elfogadott jogszabályok kötelezőek itt is. Ez birodalomépítés, nem egy nemzetközi szervezet.[10]

 

Két „mantra” van az EU pártiak részéről, amit mindig elmondanak: a nemzeti öntudat megszűnőben van és az EU nélkül nem tud működni az országunk. De valójában semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy csökkenne a nemzeti öntudat Európában, jó példa erre a katalán és a skót nemzeti mozgalom, vagy például az ukránok kiállása a nemzetükért. De aki látta már Dániát, azt is láthatta, hogy tengernyi dán zászló van mindenhol, pedig 30 éve tagjai az EU-nak, a dánok végtelenül büszkék a nemzetükre. Továbbá arra sincs bizonyíték, hogy az Európai Unió nélkül ne lenne az országnak jövője. Egyrészt több európai ország nem lépett be az EU-ba (Izland, Svájc, Norvégia), kettő ország kilépett (Grönland 1985-ben és Nagy Britannia 2020-ban), számos szegény ország lakóit nem engedik be (Albánia, Bosznia, Szerbia, Moldávia stb.). Az EU-s tagság nem meghatározó, nincs rá bizonyíték, hogy a tagság hatalmas fejlődést eredményezne, hiszen az EU-n kívüli országok is remekül tudnak fejlődni, van olyan, amelyik nem tud fejlődni, de ez nem a tagságon múlik. Ahogy a tagok egy része is remekül fejlődik (Finnország, Dánia), egy része pedig nem tud érdemben fejlődni (pl.: Belgium, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország). Az olaszok konkrétan alapító tagok és tengernyi problémájuk van, az államcsőd elől menekülnek már 15 éve. – A két mantrából egyik sem működik, sem a nemzetek megszűnése, se a feltételezett fejlődés. Az Európai Uniós tagság csak azt a tévképzetet erősíti, hogy majd valaki más megoldja a problémáinkat.

Ahhoz, hogy ez az ország fejlődésnek induljon, óriási áldozatra van szükség. A nyugatiak ezt 100%, hogy nem fogják értünk meghozni. Vagy mi magyarok dolgozunk, vagy senki. Ezzel el is jutottunk a reform programunk lényegéhez: demokratizált állami működés és demokratizált vállalatok. Mi nem a motiválatlan külföldiekre építünk. Nekünk az a célunk, hogy Önök higgyenek önmagukban, mi hiszünk Önökben.

————————-

[1] 2014-ben 17,000 milliárd Ft volt a magyar állam költségvetése. Ennek a 8%-a 1360 milliárd Ft. Az EU-s kényszerítés nélkül ennyi lett volna a vámbevételünk. Ez 0 Ft lett. 2014-ben a magyar államnak további 260 milliárdot kellett befizetnie az EU közös kasszájába. Az EU adott összesen 1300 milliárdot. – Ez 2014-ben 320 milliárd Ft veszteség volt a magyar államnak.

[2] A veszteséghez hozzájön pluszba: a tőkekivitel adóztatásának tilalmából adódó veszteségünk. (Ezt az adóztatási tilalmat az EU rendelte el és ez is csak a vagyonos réteget tette még vagyonosabbá a középréteg és a szegények kontójára, mert a tőkekivitelt a legnagyobb cégek csinálják.)

[3] További veszteség: a belépésünk miatt szabad lett az áruk mozgása. Az áruk szabad mozgatása lehetővé tette a nagy értékű áfa-csalást, melynek a lényege, például: Szlovákiába kiviszik a termékeket, visszahozzák, mintha ott fizettek volna áfát, így itthon már nem kell áfát fizetni. Ezzel a bűncselekménnyel, a kiszivárgott adóhatósági jelentések szerint, évente minimum 1000 milliárd Ft kár érte a magyar államot és ma is még kb. 400 milliárd az éves veszteség. Ez 19 évnyi tagságunk alatt több mint 15,000 milliárd Ft veszteség.

[4] Egy lengyel kutatás szerint: a Lengyelországba érkezett EU-s pénzek 60%-a jut nyugati vállalatokhoz. Azok pedig visszautalják a nyugat-európai tulajdonosaikhoz a nyereséget. Még ha Magyarország esetében csak 10-20-30% is az arány, akkor is egyértelmű, hogy az EU-s pénz egy része megint csak nem a magyar társadalomhoz jut. (Tehát a nyugati politikusok azért küldik ide a pénzt, hogy a nyugati cégeket rajtunk keresztül fizessék ki.)

[5] Korrupt céges környezet kialakulása: az EU-s pénzosztás a magántulajdonú cégek szempontjából kiszámíthatatlan környezetet teremt, nem tudni kinek megy a pénz, nem tudni kinek sikerül ismerőst vagy egy korrupt hivatalnokot találnia, hogy „megnyerje” a pályázatot. Amellett, hogy a pénzosztás súlyos zavarokat okoz a kereskedelemben, ráadásul hozzászoktathatja a cégeket, hogy ne a „piacra” termeljenek, hanem az EU-s pénzek lehívására rendezkedjenek be. Ahol ez a viselkedés kialakul, az adott vállalat életképtelenné válik a piaci versenyben.

[6] Ezt a hétköznapokban úgy lehetne szemléltetni, hogy két ember rájön, hogy ők barátok akarnak lenni. Erre nyitnak egy közös számlát és minden pénzüket ráteszik. Ezt akarják együtt költögetni. Ebből milyen gyorsasággal lesz konfliktus?

[7] Néhány éve még azt ígérte az Európai Unió, hogy a szociális ügyek szabályozásába nem fognak belenyúlni, az teljesen nemzeti hatáskör lesz. Ma már ott tartanak, hogy azt is egyre nagyobb részt ők szabályozzák. Ráadásul egy fokkal nem lett jobb a helyzet ettől.

[8] Az egyenlő vámbevétel-elosztás esetén alacsonyan tarthatjuk az EU-n kívülről érkező termékek vámtarifáit, ezért cserébe mi is csökkentett vámokat kapunk az itthon készült termékek kivitelére. Tehát az emberiség 94,1%-ával kisebb vámtarifával tudunk kereskedni.

[9] A cél az volt, hogy a magyar társadalom döntsön Magyarország ügyeiről, ami racionális cél.

[10] Példa a ki nem mondott konfliktusokra: azzal, hogy minden ország számos alapvető állami jogkört ad át az EU-nak, ezzel azt mondják, hogy nem hisznek a saját döntéseik helyességében, nem hisznek abban, hogy központosított kényszerítés nélkül is együtt tudnak működni. – Ez mitől konfliktus? Mert a szavazóik viszont nem azért választják meg Franciaország, Németország vagy Magyarország politikusait, hogy azok ne higgyenek a saját döntéseikben. A másik ki nem mondott dolog: „ha nem kényszerítjük Európa országait, akkor majd biztos, hogy nem akarnak egymással együttműködni”. De, ha az együttműködés szellemét akarjuk előcsalogatni, akkor nem kényszeríthetjük a kontinens kétharmadát (az EU lakosságát) több ezer központi jogszabállyal.