Összevonjuk az önkormányzatokat, csökken a politikusok száma

Bevezetés

Magyarországon 3152 önkormányzat van. Ebből 144 város (10,000 fő fölötti település). A többi, közel 3,000 önkormányzat 10,000 fő alatti kistelepülés.

A kistelepülésekből 2,000 db 10,000 fő és 500 fő közötti és 1,000 db 500 fő alatti. Az 500 fő alattiak nem képesek önmagukat fenntartani, közel teljes egészében központi támogatásoktól függnek. A másik 2,000 település jelentős része sincs lényegesen jobb helyzetben. Az önkormányzat kifejezés ebben az esetben egy központi pénzből fenntartott hivatalt és pár bürokratát jelent. Az „önkormányzat” megfogalmazás egy tévképzetet / egy hazugságot takar – azt a hazugságot, hogy ezek a települések dönthetnek a saját sorsukról. De nagy többségében nem képesek önálló döntést hozni, hisz nincs önálló bevételük.

A vidékfejlesztési ülésen/videóban volt szó arról, hogy saját haszonra termelő állami területfejlesztési vállalatokat hozunk létre településenként a szegények számára, ahol pénzügyi szakemberekkel közösen ők döntik el, mire költik az állami támogatást, de a lényeg, hogy önfenntartó vállalat legyen belőle. Ez a valódi önkormányzatiság. A 3,000 db kistelepülésen így számoljuk fel a nyomort (helyi vállalkozást indíttatunk a helyiekkel, erre adunk pénzt).

A legkisebb településeknél elég egy hivatalnok vagy akár egy-egy mozgó hivatalnok, aki 2 és fél napot tölt egyik mini településen és 2 és fél napot a másikon, így akár egy hivatalnokkal két mini település is lefedhető (500 fő alatti település).

 

Önkormányzatok szervezeti átalakulása/feladatainak megszűnése/átadása

Helyi önkormányzat eredeti feladatai: építési ügyek, adóügy, oktatás, egészségügy, gazdálkodás, szociális ügyek, adatnyilvántartás, útépítés/fenntartás.

Ebből a felsorolásból 3 jelentős terület kikerül az önkormányzatok kezéből: az oktatás, az egészségügy és a szociális igazgatás, ezek a szakmák országos szinten önkormányzatiságot kapnak. Plusz a vagyon alapú adóztatást az adóhatóság kapja meg. Ami megmarad: útépítés és útkarbantartás, építési ügyek, adatnyilvántartás és gazdálkodás.

1,000 db 500 lakos alatti „önkormányzat”/hivatal van. Ezek az önkormányzatok átlagban 300 lakosúak. 300 lakos nem tudja ellátni az útépítési feladatokat, nincs számottevő gazdálkodásuk, nincsenek építési ügyeik és alig van adat, amit nyilván kell tartani.

.

Önkormányzati összevonások és a politikusok számának csökkentése

Kis települések önkormányzatai

10,000 fő alatti településből 3008 van, őket kell összevonni. Összesített lakosságszámuk 4,031,000 fő.

Ha ezt 56 önkormányzati hivatalra vonjuk össze (hogy a városokkal együtt 200 önkormányzat legyen), akkor egy összevont önkormányzat alá 72,000 fő fog tartozni. (Nagyjából annyi, mint 1-1 budapesti kerülethez.)

Ha a kistelepülésekből, 100 összevont önkormányzatot hozunk létre, akkor 40,000 fő lesz egy önkormányzat alatt. Átlagban 30 kis település kerül egy hivatalhoz.

(A legnépesebb budapesti kerületek 100,000 fő fölött vannak, tehát nem kell tartani akár a 100,000 lakosú önkormányzatoktól sem. Magyarországon is működőképes a 100,000 fős önkormányzati modell.)

Kis település önkormányzatát csak kis települési önkormányzattal vonjuk össze! Ez azért fontos, hogy a nagy települések, az összevonás után, ne nyomhassák el a kicsiket. Ezért a 10,000 fő fölötti települések önkormányzatisága érintetlen marad, nem vonjuk őket össze semmivel.

Az összevont önkormányzat az állami támogatást összevontan kapja meg, hogy ne szóródjon szét a pénz.

A vagyonos területeken: nyugat- észak-nyugaton és Pest megye számára az önkormányzati összevonás már önmagában is elegendő problémamegoldás, mert ezek a vagyonos körzetek egyesítik a pénzüket. – A plusz pénzügyi támogatást a szegénységben élő 2,000 település összevont önkormányzatai fogják megkapni Kelet-Magyarországon és Dél-nyugat Magyarországon.

2009 körüli adatok

Egy összevont önkormányzat alá 30 kistelepülés fog tartozni. A szavazópolgárok részéről a cél az, hogy ne települési képviselőket válasszanak, hanem területfejlesztési szakembereket, akik átfogóan szabályozzák az összevont önkormányzat alá tartozó 30 települést és olyanokat válasszanak, akik átfogó megoldásokat kínálnak.

Jelenleg összesen 14,544 önkormányzati képviselő van Magyarország 3008 falvában. (Forrás: 2010. évi L. törvény) Jelenleg a valódi melót az önkormányzat szervezete végzi, de így a képviselők nem hasznosak. A pénz kimegy rájuk, eredmény nélkül.

A 14,544 képviselőt csökkentjük 500 főre. – Náluk lesz közös döntéshozatal és folyamatos munka. Polgármesterek száma 3008-ról 0-ra csökken az összevont önkormányzatokban. A politikusok számát (képviselők és polgármesterek) közel 17,052-vel csökkentjük (a 3008 faluban). Érvek: hivatalok irányításához 500 összevont önkormányzati képviselő is elegendő a falvakban összesen. 17,500 nincs magasan képzett szakember alapból nincs is. A területfejlesztési videóban volt róla szó, hogy körülbelül 2,000 falu lakossága él nyomorban Magyarországon. Nagyon kevés olyan falu van, ami jelentős fejlődést produkált 1990-óta. Még kevesebb olyan kistelepülés van, ami a fejlődését a saját erejéből érte el.

Egyébként, 500 képzett szakember sincs, még ahhoz is képezni kell. Azzal képezzük őket, hogy azon településekre el kell látogassanak a megválasztásuk után, amely települések (nagyjából) saját erejükből érték el a fejlődésüket.

 

Városok önkormányzata

144 város van Magyarországon (azt tekintjük városnak, ami 10,000 fő fölötti település). A 144 város összesített lakosságszáma 5,767,000. A városokban nyolcadára csökkentjük a képviselők számát és megszűnik a polgármesteri pozíció. Ezzel csökken a politikusok száma és a kisebb létszám miatt könnyebben ellenőrizhető, például a testület tagjainak vagyonosodása, napi munkája. Ez a szavazók számára erősebb kontroll lehetőségét adja. (És kevesebb politikusi fizetést kell kiadni.)

 

Budapest

Pesti önkormányzatokat nem vonjuk össze, mert azok lakossága 24,000 fő (23. kerület) és 152,000 (11. kerület) között van. Budapest kerületeinek átlag lakosságszáma: 76,500 fő. Ráadásul a pesti kerületek anyagi helyzete klasszisokkal jobb, szinte bármely egyéb város önkormányzatánál.

• Kerületenként választanak 5-5 főt (kerületi polgármesteri pozíció megszűnik).
• Az önkormányzatokban nem lesznek listás helyezések a pártháttér eltörlése miatt. Ezzel csökken a létszámuk és a listás szavazással nem lehet trükkösködni, ellentétben a mostani helyzettel.
• A szavazók Budapest közös közgyűlésébe választanak 23 főt (kerületenként egyet), ők választanak egy 24. főt alpolgármesternek. Budapest lakossága közvetlenül megválasztja a főpolgármestert, ezzel lesz 25 fős központi szervezete Fővárosi Közgyűlésnek.

 

Általános szabályok

Polgármesterek számának nullázása: a képviselő testületek ezután állandó jelleggel fognak működni. A képviselőtestület kollektíven átveszi a polgármester jogkörét az összevonás után, a polgármesteri pozíció megszűnik – mínusz 3152 politikus.

Aki képviselő jelöltként indul, nem lehet párttag. Érvek: 1.) A pártok terméketlen vitáit ne lássuk viszont az önkormányzatokban. 2.) Másrészt így a pártokon átívelő korrupció az önkormányzatokban megszűnik.

Jegyző kinevezése: az összevont önkormányzatnak lesz egy szakmai vezetője a jegyző, akit az ott dolgozók választanak 4 évente, de a képviselő-testület utasíthatja és menesztheti. (A képviselőtestület ezek után kis létszámú és professzionális lesz.)

Az önkormányzatok egy széleskörű szakmai közeget alakítanak ki. Nem tudunk kistelepülésenként elegendő szakembert találni, összevontan van elég.

Fontos érv az összevonás mellett, hogy a szakembereket riasztja, ha 1000 fő alatti falut kell irányítani, mert nincs pénz semmire.

Önkormányzati választások 3 évente lesznek (jelenleg 5 évente vannak). Ezzel gyakrabban felülvizsgálhatja az önkormányzatok lakossága, hogy jól választottak-e.

Példa a jogszabályi változásokra: A városokban nyolcadára csökken a képviselők száma. A számoláshoz segítség: a 2010. évi L. törvény – Kompenzációs lista megszűnik, mert pártoknál van ennek értelme, de olyan nem lesz az önkormányzatokban. Így ennek a 10,000 fő fölötti települések választási szabályozása a kisebb települések szabályozásával egyezik meg. A 4§ az „a” „b” „c” „d” pont nélkül. Tehát az új 4§: Budapestet kivéve, az összes összevont önkormányzat területe egy-egy választókerületet alkot, ahol választókerületenként 5-5 képviselő jut mandátumhoz. (144 város X 5 = 720 fő) (100 vidék X 5 = 500) Együtt a kettő: 1220 képviselő. Ez megfelel a lakossági arányoknak, városokban többen élnek, mint vidéken.