Új alapelvek az oktatához

Az első három évünkben még a politika kezén marad az oktatás, ezért a mi felelősségünk az oktatás 21. századba beléptetése, a szükséges reformok megkezdése.

Évente a magyar állam 1600 milliárd forintot költ oktatásra, úgyhogy nem mindegy mire megy el a pénz. Nem mindegy a diákok mennyire élvezik a tanulást, mert ha valaki csak a középiskolát fejezi be, akkor is ott ült 8 évig + 4 évig és esetleg még ehhez jön a felsőoktatásban eltöltött idő (+3 év; utána esetleg +2 év). Nem mindegy, hogy ez alatt a hosszú idő alatt mi történik. Felmerül az a kérdés, hogy kell-e egy szakma elsajátításához 3-5 év? Ha valakit felvesznek egy munkahelyre, és ott kezdi el megtanulni a dolgokat, akkor, ha lassan tanul, 1 éven belül megtanul mindent. A mostani 3 éves képzések nagy hátránya, hogy mire befejeződik, az első 2 év anyagára már nem emlékszik senki. → Egy-másfél évig tartó szakmai képzések és használható tananyag kell. Ettől nő a színvonal.

Fontos olyan szintű tananyagot leadni a gimnázium és szakközép végéig, hogy ha az ember elvégzi, ne kelljen azt mondania, hogy még semmi nincs a kezében. Nincs még egy minimális jogi, pénzügyi, társadalmi (szakközepeknél) megfelelő szakmai ismerete, ami nélkül viszont nem érdemes kijönni az oktatási rendszerből.

A tananyag lényege, hogy az iskola megszerettesse a diákokkal a tantárgyakat és külön az olvasást is. Mert ha szeretik az adott tárgyat, akkor maguktól is utána mennek és nem csak a tankönyvek anyagát, hanem annál sokkal többet is elolvasnak a témában.

A tananyag után a második legfontosabb dolog az oktatásban, a tananyag leadásának helye: annál nincs torzabb dolog, mint hogy egy tanteremben próbálják elmagyarázni a valóságot. Fizikánál: kapcsolódó munkahelyekre kimenni. – A cégeket kötelezhetjük törvényben a diákok beengedésére. Jelenleg a magyar állam nulla szakmát ismertet meg a diákokkal általános iskola felsőben és gimnáziumban. Szakközépben azt az egyet, amit az adott diáknak oktatnak.

Tananyag átformálása

A tananyagba érdemes beépíteni egy minimális hasznossági elvet. A használhatóság hogyan mérhető? A telefonkönyv-elv: ha megtanítjuk a telefonkönyvet a diákoknak, akkor fejlődik a memóriájuk, a számokhoz kötődő képességeik, és ha fel akarnak hívni valakit, akkor is jól jön. A telefonkönyv-elv lényege, hogy ha valami csak annyira hasznos vagy kevésbé hasznos, mint a telefonkönyv megtanítása, akkor azt az anyagrészt kihúzzuk a tankönyvből: így máris megszabadulhatunk fizikai képletektől, a kémia tankönyv nagy részétől, a történelemkönyv 90%-ától. Így marad hely például a történelem esetében a 20. század második felére, a 21. század első részére.

Az általános iskolákban ne azért tanítsanak valamit, mert a középiskolában szükség lesz rá vagy a középiskolában azért, mert majd az érettségin szükség lesz rá, mert az oktatási rendszer nem önmagáért való, a diákokat az életre kell felkészíteni és nem az oktatási rendszerre. Tehát a tananyag indoklása csak egy oktatási rendszeren kívüli indok lehet, a kvízműsorokban megkérdezett dolog nem érv. Ezért az indokért nem éri meg évente több mint 1200 milliárd forintot elkölteni az oktatásra.

A választhatósággal pedig helyet csinálunk a meglévőknél fontosabb tárgyaknak: pénzügyi ismeretek, polgárjogi ismeretek pl.: szerződéskészítés szabályai, cégtípusok, cégbejegyzés. Pénzügyi szektor, non-profit szektor. Gazdaságföldrajzban: állami intézmények működése.

Az egész oktatásban a tananyag további alapelvei

1. A diákoknak azt fogjuk tanítani, hogy a társadalomnak szüksége van rájuk. – Nem pedig azt, hogy ha nem tanul jól, akkor egy „nulla”.
2. A fenti miatt: a diákokat partnerként kell kezelni az oktatásban.
3. Csoportmunka: a csoportmunkának nagy jelentőséget kell kapnia általános és középiskolában is. Az életben is, aki sikeres szeretne lenni, meg kell tanulnia csoportban dogozni. Minél több emberrel ismerkedhetnek meg alaposabban, annál több barátjuk lehet, ami pszichésen is sokat számít. A másik társadalmi problémánk, az emberek között a megfelelő kommunikáció hiánya, de ha valaki általános és középiskolás korában végig csoportban dolgozik, megtanulja megértetni magát másokkal és megtanul másokat megérteni.
4. Emberi munkaerőt csak ott alkalmazunk, ahol gépeket nem lehet pl.: fogalmazások javításánál. Ennek köszönhetően egy tanárra átlag jóval kevesebb feladat jut, úgyhogy kettőnél több tárgyat fog tanulni mindenki a tanárképzésben. A tanároknak a tárgyakból csak annyi tananyagot kell ismerni, amennyinek a leadásához emberi munkaerő szükséges. Mert kézi számítógépeket osztunk ki a diákok között, hogy a számonkérések jelentős részét a gép javítsa ki, ne a tanár. Másrészt adunk TV-ket az iskoláknak, hogy dokumentumfilmeket nézessenek a diákokkal minden tananyagrészről, ezzel megvan a magyarázat és a szemléltetés, úgyhogy utána a tanárnak már csak beszélgetnie kell a látottakról a diákokkal.
5. Megmutatjuk a diákoknak, hogyan válhatnak modern személyiséggé és a kreatív személyiségtípust is megismertetjük velük. A világra nyitott emberek jóval ritkábban szoktak vaktában vádaskodni, sokkal élhetőbb személyiségek. Az oktatás célja nem az, hogy A-tól Z-ig megtanítsunk egy előre megírt tananyagot, hanem hogy a világra nyitott fogékony, könnyen és gyorsan tanuló emberekké váljanak. Darwin szerint nem a legerősebb és nem a legokosabb marad életben, hanem aki leginkább fogékony a változásokra.
6. A tantárgyak tananyaga a többszörösére nő, de nem csak a tantárgyak lesznek választhatók, hanem a tananyaguk is. A matematikának sok száz területe van, ami számtalan szakmát foglal magába. – Irracionális elvárni, hogy mindenkit minden érdekeljen, vagy hogy mindenki mindenhez értsen, akár egy tárgyon belül is. Ez a választható tananyag mellet az egyik fő érv, hogy nem kényszerítjük őket, a maihoz hasonló, irracionális helyzetbe. A másik, hogy a nagy változatossággal és a kényszerek eltűntetésével elérjük, hogy minden tárgyon belül találnak a diákok olyan területet, ami tetszik nekik, ami érdekli őket, és szívesen kipróbálják magukat benne. A harmadik érv, hogy ezen keresztül sokoldalú emberekké válnak a diákok. A negyedik érv: a középiskola elvégzése után, szinte minden ágazatban látnak majd lehetőséget a jövőjükre nézve. – A nyilvános és ingyenes felsőoktatás pedig hozzásegíti őket ahhoz, hogy ezekből a tervekből minél többet meg tudjanak valósítani. Másrészt már középiskolás korukban elkezdhetik a felsőoktatásban a tárgyak elvégzését, így ha valaki elég szorgalmas, már gimnáziumból is szakmával (diplomával, igazol tárgyak sokaságával) léphet ki.

A tanulást annyira szabaddá tesszük, amennyire csak lehet, pl.: megváltozik a verstanulás, ezek után mindenki azt a verset tanulja meg, amelyiket akarja, a tananyag csak annyit határozhat meg, hogy a megadott mondjuk 150 versből 15-öt kell megtanulni.

7. Az oktatási rendszeren keresztül az önálló gondolkodás, az önfejlesztés képességének és az önbizalomnak az átadása lényeges. – Ennek hiányában sokam mennek tévútra. Akik tévúton járnak az életükben, köztük gyakori az önbizalomhiány és ennek kompenzációja. Továbbá sok a rosszul vagy egyáltalán nem fejlesztett képességük. Számos esetben a problémamegoldó képességük hiányában kezdenek el inni, drogozni stb.
8. Az elejétől azt kell hangsúlyozni a diákok irányába, hogy képes elérni, amit akar. Ehhez nyitottság, elfogadás és bizalom kell.
9. Boldogságkutatás szerint, az okok, amik boldoggá teszik az embereket: Első: ok az egészség. Második: a boldog párkapcsolat, Harmadik: a jövőbe vetett bizalom. Negyedik: a pénz. Az oktatás alapfeladata, hogy megtalálni a boldogsághoz vezető utat. Kubában azt szokták mondani, hogy aki nem énekel, nem táncol és nem zenél, az nem boldog ember.
10. Tiltásokkal nevelés helyett a lehetőségekre odafigyelésre kell nevelni.
11. Felmérések szerint a pozitív diszkriminációban részesült diákok hajlamosabbak többet tenni a társadalomért, ezért a legjobb középiskolákba a szegények közül fel kell venni, legalább az iskola befogadóképességének 10%-áig.
12. A gyerekekkel közölni kell a nevelés éppen rájuk vonatkozó elveit. Így könnyebben válnak önálló gondolkodóvá. Nem szabad őket lenézni, meg fogják érteni, hisz velük történik. A legbonyolultabb nevelési elvekbe is be kell avatni őket.
13. Elsősorban nem a korlátaikat kell nekik megmutatni, hanem a lehetőségeiket pl.: polgárjogot oktatjuk, a büntetőjogot nem, hogy ne a tiltásokra fókuszáljanak, mert arra könnyen rá lehet csavarodni. A polgárjog az üzleti életben a lehetőségeiket mutatja meg nekik. Másik példa: ha nem megy nekik egy anyagrész az adott tárgyon belül, a tanár dolga hogy más anyagrészbe vigye bele a tanulót. A digitalizálás miatt teljesen külön is tud tanulni és elég csak óra végén megkérdezni, hogy meddig jutott a másik anyagban. Szintén ugyanaz a cél: ne csavarodjon rá a tanuló a saját korlátjára, hanem lépjen tovább másik lehetőség felé.
14. A nürnbergi perben a háborús bűnösöket pszichológus vizsgálta meg és közös jellemzőjükként állapította meg, hogy ilyen-olyan oknál fogva, de egyikőjük sem tudott másokkal együtt érezni. Egy pillanatra se képzelték magukat más bőrébe. Ez rámutat arra, hogy az együttérzés képességét fontos kifejleszteni. Fontosabb, mint hogy jó legyen fizikából vagy másból. Zimbardo Hősök tere programja az egyik jó megoldás, de a történelem oktatását is együtt érzőbben kell tárgyalni, nem felülről nézve.