„Minden háború akkor kezdődik, amikor akarod, de nem akkor végződik, amikor szeretnéd.”

A cikk címe egyszerűen összefoglalja, hogy Putyin hogy járt az általa indított háborúval Ukrajnában. Ez történt minden nagyhatalommal, amelyik túl erősnek képzelte magát: az USA-val a vietnami háborúban, a szovjetekkel az afganisztáni háborúban, az USA-val az iraki és afganisztáni háborúban és most megint az oroszokkal (most Ukrajnában).

Hogy áll most az orosz-ukrán háború

Az elmúlt több mint három évben jelentősen átalakult a konfliktus. Eleinte az oroszok gyors, nagy támadásokat indítottak az elitegységeikkel az élen, mögöttük pedig az évek óta erre készített tömeghadsereg érkezett. Ukrajna északi részén teljes vereségbe futottak az oroszok, az oda küldött elitegységeik tagjai meghaltak, a mögöttük érkező tömeghadsereg súlyos veszteségek után kénytelen volt kivonulni. Ezzel Kijev elfoglalása lekerült a háború napirendjéről.

Viszont Oroszország dél felől is megtámadta Ukrajnát és ott el is foglaltak egy magyarországnyi területet. De Ukrajna 7 magyarországnyi terület, a nagyobb városaik közül pedig csak egyet sikerült tartósan megszereznie az orosz támadóknak. Ez a helyzet az elmúlt 3 évben már nem változott meg. Azóta nagyrészt az ukrán termőföldeken és kis falvakban zajlik a háború hosszú frontvonalakkal.

Az ukrán haderő reformjai

Az ukrán hadsereg eleinte a déli területeken rengeteg katonát kellett feláldozzon, hogy megállítsa az orosz előretörést, de mára ez a helyzet hatalmas változáson ment keresztül. Oroszország a második év végére felőröltette az ukrán fronton az elitegységeit, addig Ukrajna ennél jóval óvatosabban bánt a csapataival, különösen a speciálisan kiképzett ukrán katonákkal. Így ők meg tudták őrizni azt a képességüket, hogy hirtelen komoly csapást mérjenek.

Eleinte az oroszok haditechnológiája messze felülmúlta az ukránoknál lévő 40-50-60 éves szovjet gyártmányú fegyvereket. De ahogy előre haladt a háború, az USA, Kanada, Ausztrália, Dél-Korea és Európa az oroszokénál jobb fegyverekkel látta el Ukrajnát, plusz a volt keleti blokk országai átadták nekik a szovjet időkből megmaradt készleteiket. Amíg eleinte tüzérségből egy a tizenkettőhöz hátrányban voltak az ukránok, mára még egy a kettőhöz fölény sincs az oroszok részéről a tüzérségben (a tüzérségi kilövőállásokból 2000 db-ot vesztett Oroszország).

Az ukrán haderő megkapta a nyugati légelhárító fegyvereket, így az orosz repülők csak Ukrajnától 1000-1500 km-es távolságból merik elindítani a rakétáikat, mert közelebb már le tudják szedni az ukránok a vadászrepülőket. A másik légi fegyver, a harci helikopterek, abból már több mint 150-et vesztettek az oroszok és ezzel le is állították a helikopterek bevetését.

Aki ismeri ezt a konfliktust, abban reménykedett, hogy az oroszok mivel villámgyorsan, tömegével áldozták fel a tankjaikat és az egyéb páncélozott csapatszállító járműveiket, így hátha ezek kifogyása rákényszeríti az oroszokat a békekötésre. De több dolog is történt: egyrészt Oroszország Észak-Koreától vett rengeteg páncélozott járművet, tüzérségi eszközt vásárolt, másrészt az katonáik életével mit sem törődve motorkerékpárokon küldik az egységeiket az ukránok ellen, ami kész öngyilkosság, de lehet vele előre tolni a frontvonalat. Másrészt az oroszok vettek Kínától 2000 db golf kocsit és azon szállítják a katonáikat a frontra. Harmadrészt a hazai zsigulikat és egyéb ezer éves járműveket is használják (páncélzat nélkül), hogy a tankokat helyettesítsék. Negyedrészt, állatokat is elkezdtek szállításra használni, így a fronton egyre nagyobb mennyiségben tűnnek fel lovon haladó orosz katonák, és szamarak, amik több száz kiló lőszert cipelnek. – Ezek a megoldások megdöbbentő veszteségeket okoznak az orosz katonák között.

A súlyos veszteségeik miatt az orosz hadvezetés is egyre elkeseredettebb, és a hadisérülteket szállítják vissza a frontra, hogy ők is részt vegyenek a támadásokban.

Addig Ukrajna vezetése már rég nem indít átfogó támadásokat, ezzel alacsonyan tartják a veszteségeiket és a nyugati páncélozott járműveiket, még ha ki is lövik az oroszok, a nyugati járművek úgy lettek kifejlesztve, hogy élve szállhassanak ki belőle a katonák és ez így is megy a fronton. Ezért könyörög Ukrajna a nyugati járművekért.

Másrészt a nyugatiak Ukrajnának nem sok fegyvert adnak és az is folyton ingadozik, hogy mennyi megy épp oda, ezért Ukrajna az elmúlt három évben jelentősen bővítette a hadiiparát és nyugati licence alapján gyártanak modern katonai drónokat, modern nyugati típusú katonai járműveket és nyugati típusú tüzérségi fegyvereket.

Miért nincs vége a háborúnak?

A cikk főcíme már sejteti is, hogy nem egyszerű lezárni egy háborút. De MIÉRT? Erre az a válasz, hogy a nagyhatalom meg akarja mutatni, hogy milyen erős, hogy igenis képes a gyengébbet ütni és győzni fölötte. Ez presztízskérdés. Másrészt a háború veszteségei létrehozzák a Stockholm-szindrómát, méghozzá társadalmi szinten. – Ahogy egyre nő a halottak száma, egyre több család keres igazolást a családtagjaik halálára. „Biztos a hazáért haltak meg.” „Biztosan a biztonságunkért haltak meg.” És így tovább. Így a halott katonák és a még harcoló katonák családtagjai közül sokan, hangosan kiállnak a háború folytatása mellett, mondván: „nem fölöslegesen halt meg”, „nem fölöslegesen harcol”. Így ragad bele egy társadalom a háborúsdiba.

Putyin mindezt a milliárddolláros házából nézni, neki személy szerint nem gond. Ő majd akkor megy el béketárgyalásra, ha úgy érzi.