Mérnökhiány Magyarországon
A magyarországi mérnökképzés központja a BME, azaz a Budapesti Műszaki Egyetem. Erre az egyetemre a létező legjobb tanulókat veszik fel. De a magyar oktatási rendszer nem tud felhagyni a selejt viselkedésével a BME-n sem: a tananyag egy része elavult, egy részét elavult módszerekkel oktatják, fölöslegesen szemétkednek a diákokkal, az oktatók jelentős része egyszerűen alkalmatlan. Az egyik évfolyamukban volt, hogy mindössze egyetlen diák tudta bukás nélkül elvégezni a mérnökképzést (közel 200 diákból, akiket nagyrészt elit gimnáziumokból vettek fel). Ez a szégyenletes helyzet miért alakult ki? Ennek négy oka van:
- A tanárok féltik a tudományos presztízsüket, emiatt ha régebben írtak tudományos folyóiratokba cikkeket egy megközelítésről, ami már rég elavult, akkor is azt erőltetik a diákokra. A tanárok írnak saját könyvet és ha elavult, az se baj, eladják anyagként.
- A tanárok személyes tudományos presztízsének féltése mellett a másik ok, hogy nincs munkáltatói kontroll fölöttük, tehát a munkáltató nem jár be az óráikra szúrópróba-szerűen (soha). Emiatt a tanároknak bármi megengedett, bármilyen lustaság, önkényeskedés, szakmaiatlanság.
- Figyelmen kívül hagyják a diákok igényeit: a diákok lényegesen több gyakorlati ismeretanyagot kell kapniuk, az üzleti munkáltatók is ezt követelik meg, de ezt megtagadja tőlük a képzés. Helyette például eljátszatják velük, hogy mi lenne, ha nem lenne számológépük és számoljanak anélkül (a középkorban ez remek ötlet volt).
- A tantárgyak jelentős részét rosszul súlyozzák: ami kis jelentőségű tárgy lenne, azt nagy jelentőségű tárgyként adják le, ami létfontosságú, arról kevés szó esik.
Mindennek mi a következménye?
Azok a diákok, akik már a középiskolában agyon tanulták magukat, hogy egy jó egyetemre jussanak be, csalódnak a selejt tananyagban, a röhejesen elavult módszerekben és az elképesztően gyengécske tanári karban. Rájönnek, hogy mennyire kifacsarja őket a szak és közben mennyire nem kapnak semmit (önkényen, megaláztatáson és buktatások százain kívül). Emiatt nemcsak 30-40% a lemorzsolódás, hanem rendkívül súlyos. Időben elvégezni csak 0,5% körüli arány tudja és az utólagos elvégzése akár 8-10 évre is elhúzódhat (már amelyik diák nem unja meg a folytonos tömeges buktatásokat, vagy nem fut ki a pénzből). – Mindez, tűnhet egy egyetemi problémának, de nem az, mert Magyarországon súlyos mérnökhiányt eredményez.
