Meddig tarthat az orosz-ukrán háború

Előzménye ennek a háborúnak 1944-ben keresendő. Amikor a náci birodalmat kiszorították a szovjet csapatok Ukrajna területéről, közben az ukrán társadalom fegyveres ellenállást szervezett az oroszok ellen, nem akartak a Szovjetunió része lenni. Ez partizánharcokat jelentett, amit a szovjet hatóságok csak 1953-ra tudtak leverni. Hogyan történhetett, hogy közel 10 évig képesek voltak az ukránok tartani magukat, pedig a szovjet hadsereg körbevette őket? Úgy történt meg, hogy (ahogy a képen is látszik) Ukrajna nyugati fele dombok és hegyláncok sokaságát vonultatja fel az uralkodni vágyó oroszok járművei előtt. A hegyes, erdős vidéken könnyű évekig tartó partizánháborút vívni. Ráadásul Ukrajna nyugati fele közel 100%-ig ukrán lakosságú, ott nincs semmilyen orosz népesség.

Az oroszok még jelen pillanatban is olyan területeken harcolnak, ahol legalább 20-30%-nyi orosz él. Emiatt minimálisan tudnak támaszkodni a helyiekre, akár a katonák szállásolásában, étkeztetésében, akár a helyi megszálló hatóság felállításában. De a nyugat-ukrán területeken az orosz megszállóknak ilyenre nincs lehetőségük és a domborzati viszonyok is lehetővé teszik akár egy évtizedig tartó fegyveres ellenállást is.

Putyin elhitte saját magának, az orosz katonai vezetéssel együtt, hogy Ukrajna Volodimir Zelenszkij rabságában szenved. Szegény ukránok egy tömeggyilkos zsarnokot választottak demokratikusan és a hős Putyin majd megmenti az ukrán testvérnépet a szörnyű szenvedéstől. Ez Putyintól egy olyan hazugság volt, amin máshol csak hangosan nevettek volna, de a félelem és a tengernyi olajpénz légköre más helyzetet teremtett Oroszországban. Körül vette magát felelőtlen, idióta alakokkal, bűnözőkkel, oligarchákkal. Ezek meg elhittek neki mindent vagy elviseltek tőle mindent.

Mi lesz ha Zelenszkij meghal?

Semmi, Ukrajna egy demokrácia, az ukrán társadalom pedig 2014 óta Putyin ellensége lett. Az ellenállás, várhatóan, még Kijev eleste után is folytatódhat az ukránok lakta dombos-hegyes területeken. Az orosz hadsereg eddig is megrökönyödve nézte, hogy mekkora ellenállásba ütközött Kelet-Ukrajnában.

A cikk 2022. 03. 08-án készült és 2025. 11. 26-án frissült:

Nemzetközi katonai beavatkozás?

Nyugat-Ukrajna ott van Lengyelország és Románia között. Se a lengyelek, se a románok nem akarnak az oroszokkal szomszédosak lenni. Ha az oroszok eljutnak Ukrajna nyugati területeire, akkor számíthatnak a lengyel és román katonai beavatkozásra. Lengyelország 38 milliós, Románia 19 milliós (együtt 57 millió fő).

Észak-Európa országai mindig is háborúban álltak, vagy farkasszemet néztek a folyamatosan agresszív Oroszországgal. A modern korban az oroszok megtámadták Finnországot, a hidegháború idejében pedig folyamatosan az oroszok ellen fegyverkezett Svédország, Finnország, Dánia és Norvégia. Miután az ukránokat Oroszország 2014-ben először megtámadta, azóta nagyban felpörögtek az északiak fegyverkezési programjai. Ha Oroszország meggyengül, vagy támadást indít a Baltikum, vagy a szomszédos Finnország ellen, akkor Észak-Európa is hadba lép az oroszokkal, de abban nem lesz köszönet, ők nem a csóró ukránok. 

Nyugat-Európa rengeteg fegyvert küld Ukrajnának. Az angolok Boris Johnson pár évvel ezelőtti miniszterelnöksége alatt közel voltak, hogy a flottájukkal megtámadják az orosz flottát a Fekete-tengeren. 

Mindeközben az oroszok korruptak, lefizethetők, Putyin 26 évnyi kormányzása ezt tisztán mutatja. De azt még ők is tudják, hogy ezek a konfliktusok végzetesek lennének a háború alatt meggyengült oroszokra nézve.

Ukrajna ugyanolyan fiaskó Oroszországnak, mint Afganisztán a Szovjetunió számára. Az USA vezetősége valóban hátra dőlve nézheti, hogy a saját elbukott iraki és afganisztáni háborújuk után most az oroszok hogyan szenvednek Ukrajnával. 

De mi lehet a konkrét vége a háborúnak?

Az elsődleges terv az volt, az oroszoknak volt olyan 8,000 tankja és 12,000 páncélozott csapatszállító járműve. Az ukránok kaptak Európából, az USA-ból, Dél-Koreából és sok egyéb helyről páncéltörő fegyvereket. Mindenki azt gondolta, hogy amint kilövik a 8,000 és 12,000 járművet, vége a háborúnak. – 2025 közepére kilőtték az ukránok a 20,000 orosz harcjárművet és az időközben gyártott tankokat is kilőtték. Kína adott az oroszoknak 2,000 db nyitott járművet, az is elfüstölt a fronton. Közben Észak-Korea adott az oroszoknak több száz tüzérségi ágyút, azok nagy részének is már annyi.

De az oroszok nem hagyták abba a háborút. Már egy éve használnak szállításra szamarakat (az állatot), továbbá a katonák utaztatására lovakat. Továbbá Ladákat és Zsigulikat vásárolt fel az orosz hadsereg szerte az országukban és most azzal küldik a katonákat az ukránok ellen. Így előfordul, hogy tankkal találja magát szemben a Zsiguli. Az oroszoknak rettenetes veszteségeik vannak (több mint 350,000 halott és 700,000 hadisérült, hadirokkant). Az oroszokat Putyin a végsőkig harcban tartja.

Szóval kifogytak az oroszok a tankokból és nem lett vége a háborúnak.

Mi az új terv az oroszok legyőzésére?

Az orosz hadsereg eleinte 400-500 ezer Ft-nak megfelelő összeggel csábítgatta a katonákat, most már 20-25 millió Ft a belépési prémium és havi szinten is osztogatják a jelentős összegeket. Észak-Korea már kifogyott a tüzérségi lőszerekből, annyit rendeltek az oroszok, Irán sem tudta tartani a lépést az oroszok által igényelt katonai drónok gyártási mennyiségével.

Ráadásul még bőven vannak személyautók Oroszországban. A leggagyibbakat kilövetik, jönnek majd a közép árkategóriásak. Katonának jelentkezők száma jelentősen csökkent, de még így is van elegendő az újabb és újabb támadásokhoz. Az orosz temetők megteltek, már rengeteg újabbat kellett nyitni. De Putyint és körét ez annyira nem foglalkoztatja.

De a hadsereg leglelkesebb katonái már meghaltak, úgyhogy maradt egy szedett-vedett zsoldos haderő, ami addig barátja Putyinnak, amíg 20-25 millió Ft-nak megfelelő összegekkel, vagy annál is nagyobb tételekkel dobálózik (fejenként, mindenkinek).

Erre az ukránok mit találtak ki?

Tömegesen kezdték el dróntámadásokkal és rakétákkal szétlőni az orosz olajfinomítókat, olaj- és gázvezetékeket, olajtárolókat és az olajkikötőket. Ez pénzügyileg egyre mélyebbre süllyeszti az orosz vezetést, igyekeznek minél több katonától megtagadni a jussát, hogy spóroljanak.

Megbuktathatja-e ez Putyint? Meg.

Közben Oroszország 144 millió lakójából 32 millióan nemzetiségi kisebbségekhez tartoznak, akik főleg az orosz kaukázusi és ázsiai területeken élnek. Ha az orosz hadsereg elbukik, akkor Oroszországból több kisebb ország is kiválik (bár ez egyébként is megeshet). Ha ők sikeresen fellázadnak, az megbuktathatja-e Putyint? Meg.