Nyugat-Európa

Ausztriában, Angliában és Németországban több százezer magyar dolgozik. Rendszerint alárendelt pozícióban. Még rosszabb esetben magyaroknak dolgoznak, ami rendszerint zsarnoki kihasználást jelent. Ezzel együtt is, a magyarok a legnagyobb hazautalók a kontinensen, tehát ők utalják haza a legtöbb pénzt a nyugaton dolgozó nemzetiségek közül.

Viszont nem csak a magyar munkáltatók nézik le, verik át őket, ez a helyi munkáltatóknál is jellemző eset. Az átverések rendszerint a helyi munkaügyi szabályokkal is szembe mennek. Ezért kiépítünk állami szolgáltatást: mind Németországban, mind Nagy Britanniában, mind Ausztriában van magyar nagykövetség. A nagykövetségeken keresztül szerződést kötünk helyi munkajogi szakjogász irodákkal, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően védjék az ottani magyar munkavállalók érdekeit.

A munkavállalói jogvédelemről azt kell tudni:

1. A jogászok először azt járják körbe, hogy a munkavállaló mit tud tenni önmagáért, ha ez nem elég,
2. A jogászok figyelmeztetik a munkáltatót, hogy megsérti a munkavállaló érdekeit/jogait, ha ez nem elég,
3. Ráhívják a hatóságot a munkáltatóra, ha ez nem elég,
4. A hatóság előtt képviselik a munkavállalót a munkáltatóval szemben.

A legtöbb esetben az első, esetleg a második lépés elegendő szokott lenni. Az igazán szemét munkáltatók ellen pedig érdemes (is) élesíteni a harmadik és a negyedik lépést.

A jog a Te érdeked. A jog Te magad vagy.

Szomszédos országokban a magyar kisebbségnek

Szerbia, Szlovákia és Románia esetében is szükséges a fent említett munkajogi védelem. Munkajogi jogvédelem helyi ügy, csak helyi szakvizsgával rendelkező ügyvédek jogosultak a képviseletre (nem küldhetünk ki hazai ügyvédeket, mert nekik nincs képviseleti jogosultságuk). Úgyhogy ezen három országban is helyi ügyvédi irodákkal szerződünk le, a helyi magyarok munkajogi jogvédelmére. (Ha van pénzed, szabad tudsz lenni, akkor is, ha esetleg más oldalról ér is elnyomás.)

7 szomszédunk van: az első részben Ausztriáról már volt szó, ami kimaradt, az Ukrajna, Horvátország és Szlovénia. Sem Horvátországba, sem Szlovéniába nem jár át érdemi számú magyar dolgozni, továbbá ezen két országban, nincs érdemi számú magyar kisebbség sem. Ukrajnában a rendszerváltás óta még nem fordult elő, hogy kenőpénz nélkül sikerült volna jogokat érvényesíteni. Ráadásul a háború is felkavarta az ukrán jogrendszert és a tömeges menekülés (legalább 60 ezer magyar távozása) is érdektelenné teszi egy ukrajnai munkaügyi szakjogász iroda felbérlését.

A szomszédos országokban így alakul a magyarok száma

További videók a YouTube csatornán.