Nemzetiségi kisebbségek helyzetének rendezése - Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítása

12 magyarázó videó és a szükséges új jogszabály

 

Az új jogszabály, ami kapásból a lényegre tér (másik oldalon PDF-ben nyitja meg) 

Új kisebbségi törvény előkészítve – Szakmaiság és Demokrácia Pártja

 

Az első magyarázó videó, egy elnyomó és idegőrlően problémás témakörhöz. Aki végig tudja nézni a 12 videót, az nagy király:

 

 

 

 

Az eddigi katasztrofális nemzetiségi politika itthon

1848-ban a magyarok forradalmat csináltak, de nem minden nemzetiség állt ki mellettünk. Ellenünk fordultak a szerbek, a horvátok, a románok és a szászok. Viszont kiálltak a forradalmunk mellett a zsidók, a szlovákok, a németek, székelyek és a romák.

Ezután jött az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka, ott a magyarok fölényeskedtek az ellenünk fordult társadalmi csoportokkal, ehhez a monarchia időszakában hozzá jött: a szlovákokkal szembeni gyűlölködés is. Ennek az lett a következménye, hogy az 1. világháború végén, amikor összeomlott a monarchia, a románok és a szászok együtt távoztak, továbbá a szlovákok, a szerbek és a horvátok is leléptek, mert addigra már elegük lett az addigi nemzetiségi fölényeskedésből. A székelyektől pedig búcsút kellett vennünk. Ez, sok-sok magyar fölényeskedése nélkül is megtörtént volna, de a monarchia magyar nemzetiségi arroganciája felerősítette az elszakadási törekvéseket és felgyorsította az elszakadás folyamatát.

Trianoni elszakadások után: a zsidókkal és a romákkal szembeni fölényeskedés kezdett erőre kapni és a németek itteni közel fél milliós létszáma sem tetszett mindenkinek. A második világháború mindenen változtatott: a magyarokhoz hűséges nemzetiségek kerültek terítékre ebben az időszakban. A zsidók jelentős részét megölték, és a romák közül is sokan meghaltak. A 2. világháború után a németek közül több mint 200,000 főt száműztek. Tehát az a három nemzetiség, akik velünk maradtak az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után (romák, zsidók, németek), a 2. világháború végére nagy része maghalt vagy az agresszív magyar nacionalisták elüldözték őket.

Ma, németekből Magyarországon 185 ezer fő él, zsidókból 10 ezer. Egyedül a romák maradtak velünk, akiknek jelentős a létszáma. A romákat a rendszerváltáskor cserbenhagyta a magyar társadalom, sokukat mai napig kiközösítik, a magyarok jelentős része fölényeskedik és a szélsőségesek támogatásával olyan tragédia felé sodorja az eseményeket, amilyenből már több is történt a hazánkkal.

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/reszletes_tablak

A Világbank becslése alapján 600,000 roma él Magyarországon.

 

 

Romák helyzete külön

A romák magyarországi történetének összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy ők voltak a legutoljára megérkezett jelentősebb társadalmi csoport. Közülük az elsők az 1500-es években érkeztek. Érkezésük időszakára már rég kialakult a birtokrendszer, így ők már se földesurak, se jobbágyok nem lehettek. A zsidóság is késve érkezett, de ők még be tudtak kapcsolódni a kereskedelembe és a vámszedésbe. A romáknak így már csak az idénymunkák, a szórakoztatóipar és a kézművesipar maradtak, melyek ingatag megélhetést biztosítottak. Ez a társadalom perifériáját jelentette. 1848-ban kezdődött polgári átalakulás őket is jobb helyzetbe hozta, mert nagyobb igény lett a szórakoztatóiparra (és a társadalom szerkezete se volt már annyira kötött), de egészen az 1950-es ’60-as évekig nem történt társadalmi fordulat. A Rákosi, majd a Kádár-rendszer szétbontotta a nemesi, paraszti viszonyokat. (Nyugat-Európában is nagyjából ugyanebben az időszakban történt hasonló változás.) A Rákosi- és Kádár-rendszerben, Magyarországon a romák jelentős része a nehéziparban helyezkedett el, tehát sokan ki tudtak lépni az addig perifériára szorult helyzetükből, javultak az életkörülményeik. A kommunista rendszer két ponton is rasszista megkülönböztetésben részesítette a romákat. Először: 1945 utáni földosztásból teljesen kihagyták őket, ez súlyos hátrányt jelentett. A másik pont, az 1970-es évek lakásépítési láza, aminek keretében a romákat hátrányban részesítették, kevés roma kapott lakótelepi lakásokat, emiatt sokan még a rendszerváltás előtt is szeméttelepen éltek, vagy települések szélén kirekesztve. 1990-es rendszerváltás legnagyobb vesztesei a romák voltak, mert vége lett a nehéziparnak: bezárták a gyárak és a kohók szinte mindegyikét. Százezreket rúgtak ki a romák közül is. A nehéziparban dolgozóknak nehézipari végzettsége volt, de ez a tudás értékét vesztette a gyárbezárások után. Észak-kelet Magyarországon lett a legborzalmasabb a visszacsúszásuk, ott volt a nehézipar szíve és ma is ott él a romák többsége. Szerencsére a rendszerváltás után, a nagyobb városokban, ahol van valamilyen felsőoktatási intézmény, újra javult sokuk helyzete, mert néhányan bejutottak a felsőoktatásba. 1990 után az ország vidékies területein továbbra is alig kaptak segítséget, az apartheid településeken ma is elkülönítve élnek 300 ezren. Mivel a vidéki kézműves ipar és a nehézipar megszűnt, a szórakoztató iparban a cigányzene kihaló félben lévő műfaj lett, ezért a romák 50%-a mély nyomorban él. Az ingatag helyzetű, kiszolgáltatott romák százezreire rátelepültek az uzsorások, akik a szegényebb romák kölcsönigényeit kihasználják, és fizikai erőszakkal szedik el azt a keveset, amijük van. Magyarország keleti területeiről az egymást követő kormányzatok teljesen elfelejtkeztek, ahogy Dél-nyugat Magyarországról is.

A sok problémájuk ellenére az érdekeik egyeznek a többség érdekeivel: jó minőségű oktatási rendszer kell nekik, jó minőségű egészségügy, vidékfejlesztés, a korrupció leszorítása stb.

 

A megmaradt cigányzene (interjúkkal is), a cigányzene stílusa 300 évig szórakoztatta/kultúrálta a magyar társadalom minden rétegét:

Megyeri csárda 1695 óta működik: https://www.youtube.com/watch?v=rnNe3_0xQXM&t

Márványmenyasszony étterem 1703 óta: https://www.youtube.com/watch?v=3A3hS2AlUmI

Halásztanya 1938 óta: https://www.youtube.com/watch?v=3Fbt9AUIZ58&t

Jazz és a cigányzene – Doblo Bár 2009 óta: https://www.youtube.com/watch?v=EHvstU1yr8g&t

 

 

Megosztom, mert...