A hatalom megront?
Tudományos kutatások szerint a hatalmon lévők impulzívabbak, énközpontúbbak, fáradhatatlanabbak, arrogánsabbak és gorombábbak, mint az átlag. Emellett nagyobb eséllyel csalják meg házastársukat, kevésbé figyelmesek másokkal szemben és kevésbé érdekli őket mások nézőpontja. (A kutatást Dacher Keltner pszichológus professzor végezte az USA-ban vállalati és politikai vezetők között.)
Más vizsgálatok is azt igazolják, hogy aki hatalmon van, nagyobb valószínűséggel gondolja, hogy mások lusták és megbízhatatlanok, hogy felügyelni kell őket, a körmükre nézni, irányítani, szabályozni, cenzúrázni, meg kell mondani mit hogyan csináljanak. Aki hatalmon van, felsőbbrendűnek érzi magát és úgy gondolja, hogy mindez a felügyelet az ő dolga. Forrás: Rutger Bregman – Ember(i)ség c. könyv
A hatalom hiánya az ellenkezőjét váltja ki az emberekből: azoknak, akiknek nincs hatalmuk, kevesebb az önbizalmuk, haboznak kifejteni a véleményüket, kisebb embernek mutatják magukat és alábecsülik a saját intelligenciájukat.
Hogyan lehet elkerülni ezt a helyzetet? Egyáltalán elkerülhető?
A világ legkevésbé korrupt országai többségében Észak-Európában találhatók: Svédország, Dánia, Norvégia, Izland és Finnország. De a legkevésbé korruptak között van Új Zéland és Hollandia is. Miért fontos tényező a korrupció? Többek között azért, mert a politikusok „romlottságának” jó mutatója. Hogyan lehetséges, hogy az több országban a politikusok jelentős részének tiszta marad a keze? Hogy lehetséges, hogy sok ország politikusai viszont csak úgy tobzódnak a korrupcióban?
Egy a kultúrájuk? Nem, Új Zéland a Föld túloldalán van, nincs sok közük Észak-Európához.
A következő (politikához kötődő) dolgokban hasonlítanak a nem korrupt országok:
- A politikusaiknak nincs mindenható hatalma, például a hatalmon lévők számára kellemetlen híreket is leadja a köztelevízió (is),
- A rendőrség nyomozásait sem tudják kivédeni, mert a hatóságok kontroll alatt tartják a politikusi osztályt,
- Minden említett országban az állam nyilvánosan működik, könnyedén betekinthet bárki az állami hivatalok elszámolásaiba, napi munkájába, tehát a hatóságok mellett a lakosság is könnyen tudja a politikai réteget kontrollálni,
- A politikusoknak nincsenek kiváltságai pl.: Svédországban a parlamenti képviselők mindössze egy 40 m2-es lakást kapnak az államtól, a parlamenti képviselőiknek nincs titkára, tanácsadója, sofőre, szolgálati autója. A svéd miniszterelnöknek sincs személyzete, sem takarítói, sem szakácsai, sem mosogató személyzete – ő maga mosogat, takarít önmaga után. Továbbá a holland miniszterelnöknek még testőre sincs, de ugyanez Dániára is jellemző, emiatt a politikusaik nem bújhatnak el a társadalom elől,
- Az államigazgatást gépesítették minden említett országban, emiatt kevés az állami bürokrata, akik mögé bebújhatnának a politikusok.
Ez összességében a politika hatalmat nagyon erősen korlátozza. Ha csak egy kis összegű pénzügyi visszaélés kiderül, a hatóságok és a lakosság azonnal lemondatják az adott politikust (pl.: Svédországban nincs mentelmi jog). A fenti intézkedések mindegyike a politikai hatalmat korlátozzák. A társadalmaik olyan politikusokat választottak, akik végigvitték a politikai hatalom csökkentését. Ahogy az államon belüli nyilvánosság növelését is végigvitték.
Ezen országok nincsenek tele a hatalomtól bekattant politikusokkal. Ez azért van, mert megtalálták az egyensúlyt az ember túl kevés és túl sok hatalma között.
Beszélhetnénk még a fenti témáról, de térjünk a lényegre:
Hogyan lehet ugyanezt Magyarországon elérni?
Egyszerre több lépést is meg kell lépni. Nézzük a fenti felsorolás sorrendjében, hogy melyik célt, hogy lehet elérni itthon:
Első pont a pártfüggetlen média. Ezt így lehet kialakítani:
Második pont az államon belüli kontroll. A kontroll kialakításához egyszerűen ez kell: az állami szakmák önállósága:
Harmadik pont fent az állami nyilvánosság, ami így hozható létre:
Negyedik pontja a fenti felsorolásnak a politikai kiváltságok felszámolása:
Ötödik pont, az államigazgatás gépesítése: