Jó dolog-e autógyártó nagyhatalomnak lenni?

Magyarországon az Orbán-kormány időszakában megszületett azt a nagy álmom, hogy Magyarország legyen autógyártó nagyhatalom. Mi kell ehhez? Rengeteg autógyár / autóalkatrész-gyár. Hogy csábíthatjuk ide a gyárakat? A gazdasági tervezés jó ötlet-e a piacgazdaság esetében?

Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár az egyre több autógyár?

Előnyök

A rendszerváltás után nem vitték túlzásba az autógyárak Magyarországra telepítését: eleinte a Suzuki, az Audi és az Opel hármasa jött és jelentős munkáltató és adózó lett belőlük. De a legnagyobb hasznuk az volt, hogy rengeteg KKV-nak is megrendeléseket adtak (alkatrész-beszállításra, dolgozóik élelmezésére, szállítására, takarításra, őrzés-védelemre stb.). Ez azért nagy előny, mert 1990 után a magyar társadalom tagjainak semmi érdemi vállalkozási tőkéje nem volt (tehát nem volt vállalkozás indításához pénzük) és tömegek szenvedtek ettől, hogy itt van a piacgazdaság, de tőke az nincs. A nagy cégek a megrendeléseikkel viszont fontos tőkeinjekciót fecskendeztek a hazai üzleti életbe.

Másrészt azok a városok, ahova beköltöztek: Suzuki (Esztergom 28,600 lakosú), Audi (Győr – 130,000 lakosú), Opel (Szentgotthárd – 8,300 lakosú) jelentős fejlődésen mentek keresztül (Esztergom, Győr, Szentgotthárd).

Hátrányok

Már a Gyurcsány-kormány időszakára egyre nyíltabban látszódtak a hátrányaik is: az autógyárak azért költöztek el Németországból és Japánból, mert Magyarországon röhejesen alacsonyak a fizetések és igyekeztek elérni az autógyárak, hogy ez maradjon is így (rengeteg összeütközésük volt a kormánnyal és a céges szakszervezetekkel is). Viszont így új helyzet alakult ki: mindennek az ára a nyugati szintet érte el, de még ezekben a nagy cégekben is, a fizetések sehol nincsenek a nyugatiakhoz képest.

Jelentős adócsalók is: a nagy nemzetközi botrányokból (Lux Leaks, Panama Papers, Pandora Papers, WikiLeaks) kiderült, hogy a nagy cégeknek eszükben sincs adózni.

Állami támogatásokból működnek: 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan igénylik ezek a vállalatóriások a közpénzeket (Magyarországtól is), hogy mentsék meg őket a csődtől, hogy segítsenek nekik a beruházásaikban, plusz: hivatalosan se kelljen bizonyos adókat befizetniük.

Ma már a KKV szektorban sokkal több pénz van, mint 1990-ben volt, idővel a piacgazdasági működés tette a dolgát és tőkéhez juttatta a kisebb vállalatokat is.

A hátrányok fokozódása

A diktatúrákban a nagy cégek mindig remekül érzik magukat, mert kenőpénzekkel a diktátoroknál elérik, hogy ne kellejen adózniuk és ne kelljen az embereknek normális fizetést adniuk. Demokratikus kontroll hiányában a nagy cégek a világ minden diktatúrájában a diktátorok zsebének nagy finanszírozói, a társadalom szemszögéből: rabszolgatartók.

Az Orbán-kormánynak az lett a kimondott célja, hogy minél több autógyártó legyen az országban, de az autógyáraknak elege volt a szakszervezetek követeléseiből (normális fizetések, jó munkakörülmények), úgyhogy az Orbán-kormány szétverte a szakszervezeteket, elvették a szakszervezetek jogosultságait és ez az Orbán elleni potenciális ellenállókat is meggyengítette, a társadalom önszervező erejét szétzilálta.

A szakszervezetek szétveréséért cserébe sikerült behozni az országba a Mercedes egyik gyárát: Kecskemét 109,400 lakosú város, hozott nekik lokális (helyi szintű) fejlődést. De ekkor már egyre többen mutattak rá, hogy a Mercedes olyan szakembereket is foglalkoztat, akik más vállalatokhoz is kellenének, akikre szüksége lenne az hazai KKV szektornak.

2010-től egy rendkívüli tragédia is elkezdett kibontakozni: addig csak 200,000 magyar dolgozott külföldön, ami nem volt jelentős és voltak szép hasznai (hazautalt pénzek, más munkamorál megjelenése stb.), de 2010-től elvadult a helyzet. A demokrácia elveszett, a szakszervezeteket is szétverték, a kormány fellépett a társadalom fizetésemelési érdekei ellen – a nagy cégek javára: 500,000 további magyar hagyta el az országot (már 2020-ig). A nyugdíjasok tömege támogatja az Orbán-kormányt, a társadalom aktív része elmenekült. Olyan katasztrofális munkaerőhiány alakult ki, hogy már 2019-re 100,000 külföldit hozatott be az Orbán-kormány vendégmunkásként Mexikóból, a Fülöp-szigetekről, Ukrajnából és Oroszországból. Ilyen típusú tragédiát ez az ország még nem látott.

Az autógyárak „bérek alacsonyan tartási igénye” miatt, már Szlovéniában is kétszer ennyit keresnek a munkavállalók, mint Magyarországon. Ez rámutat arra, hogy ha nem nyomnák el a társadalmunkat a kormány, meg a rabszolgatartó nagy cégek, akkor már kétszer ennyi lenne a fizetése a magyaroknak és nyilván nem menekültek volna el ennyien.

Végül jöttek a kínaiak

Már a nyugati cégekkel is rendszeresen meggyűlt a munkavállalók baja, hogy hazudoznak nekik a cégvezetők, átverik őket a pénzekkel, lebegtetik a munkaviszonyukat, néhol még a munkakörülmények is embertelenek és így tovább. A kínai ipari vezetők ezt sokszorosan hozzák: embertelenség, alacsony fizetések, extrém környezetszennyezés (még a környezetvédelmi technológiát is olyan környezet pusztítással hozzák létre, mintha direkt rombolnának). Ezek profi rabszolgatartók.

Fizetések az autóiparon belül

Eleinte még magasnak számítottak a fizetések, de már 2010 előtt is gyakran próbálták a dolgozói fizetéseket lejjebb nyomni az autógyárak. 2010-ben egy olyan kormány került hatalomra, ami nem foglalkozik a munkavállalói érdekekkel és az autóiparban a fizetések olyan súlyosan lecsökkentek, hogy a sima alkalmazottak mellett az alsó vezetők is kénytelenek maszekban dolgozni, fusizni, extrém mennyiségű túlórát vállalni, mert az alapfizetésből már egy albérletet/rezsit sem tudnak kifizetni.

A legfrissebb probléma

Az egész európai autógyártás válságban van. Kevés az autóeladás, kénytelenek kevesebbet gyártani.

Mi a megoldás

Meg kell buktatni a kormányt és figyelmen kívül kell hagyni az autóipar érdekeit. Ha nem nyal nekik az aktuális hazai kormányzat, akkor egy részük megy, egy részük marad és ez így lesz jó. Amelyik nem akar tisztességes fizetéseket adni, az menjen, mert életképtelen cég.

Ha valamit tanított a szocializmus az országnak, az az, hogy ha egy cég életképtelen, ahhoz tilos ragaszkodni, mert hosszú távon a bukásra ítélt cégek az egész országot megbuktatják a felhalmozott veszteségekkel (vagy például a fizetések országosan alacsonyan tartásával).

A mindenkori kormánynak hagynia kell, hogy ha már piacgazdaság van, akkor a piacgazdaság evolúciója szabadon dolgozzon, cserébe hatalmas pénzt fektetni felnőttképzésbe (tanításba és ösztöndíjakba), hogy a társadalom folyamatosan tudjon a változó körülményekhez alkalmazkodni. Ha úgy vagy vele, hogy ezt ideje megtenni, jelentkezz hozzánk itt.