Iráni alkotmányt hogyan reformálnánk meg

Az iráni alkotmány magyarra fordítva így kezdődik:

Az irgalmas Isten nevében. Elküldtük apostolainkat valódi jelekkel, és lehoztuk velük az írásokat és az igazság mérlegét, hogy az emberek tisztességesen élhessenek.

Érdemes ezt a szöveget kivenni, mert vallási kinyilatkoztatásra ott van az egyház. Ez nem az állam feladata, és amikor a politikusok magyarázzák el a vallást, akkor már nagy baj van.

A preambulum (bevezető) egy történelem óra anyaga, ami viszont az iskolába való, nem az alkotmányba:

PREAMBULUM

Az Iráni Iszlám Köztársaság Alkotmánya meghatározza Irán népének kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági intézményeit, amelyek iszlám elveken és szabályokon alapulnak, és tükrözik az iszlám nép alapvető vágyait. Az iráni nagy iszlám forradalom lényege, valamint a muszlim nép küzdelmének menete a kezdetétől a győzelméig, ahogyan azt a nép minden osztálya által használt kategorikus és feltűnő jelszavak megnyilvánulnak, ebből az alapvető vágyból nyerik különleges jellegüket. Most nemzetünk egész lényével ennek a nagy győzelemnek az élharcosában áll, és ennek a vágynak az elérésére törekszik. Ennek a forradalomnak az egyedülálló jellemzője a múlt század más iráni mozgalmaihoz képest, hogy ez vallási és iszlám. Irán muszlim népe, miután átélt egy alkotmányos kormányzásért folytatott antidespotikus mozgalmat és egy kőolaj államosításáért folytatott antikolonialista mozgalmat, értékes tapasztalatokra tett szert abban, hogy felismerte, hogy e mozgalmak kudarcának alapvető és konkrét oka az volt, hogy nem vallási mozgalmak voltak. Bár ezekben a mozgalmakban az iszlám gondolkodás és a militáns papság irányítása alapvető és kiemelkedő szerepet játszott, mégis gyorsan stagnálni kezdtek, mivel a harc eltért az igazi iszlámtól. De most a nemzet lelkiismerete felébredt egy magasztos tekintély, Őeminenciája, Imám Homeini ajatollah vezetése előtt, és megértette annak szükségességét, hogy az igazi vallási és iszlám mozgalom vonalát kövesse. Ezúttal az ország militáns papsága, amely mindig is a népi mozgalom élvonalában állt, írókkal és elkötelezett értelmiségiekkel együtt, új erőre tett szert az ő vezetése alatt. (Az iráni nemzet legutóbbi mozgalma az 1382-es HEGIRA holdévben kezdődött, ami megfelel az 1341-es HEGIRA napévnek.)

Az alkotmányuk nem bírja abbahagyni a történelemórát, pedig el se kellett volna kezdeni:

A MOZGALOM ELŐŐRE

Khomeini imám elsöprő tiltakozása az amerikai összeesküvés, a Fehér Forradalom ellen, amely egy lépés volt a despotikus rezsim alapjainak megerősítése és Irán politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatainak megszilárdítása a világimperializmussal, volt a mozgatórugója a nemzet egységes felkelésének. Ezt követte az iszlám nép nagy és véres forradalma az 1342-es KHORDAD hónapban (fordítói megjegyzés: 1963 júniusának felel meg). Ez valóban a kiindulópontja volt annak a nagyszerű és széles körű felkelésnek, amely megszilárdította és megerősítette az imám központi pozícióját, mint iszlám vezetőt. Annak ellenére, hogy kitiltották Iránból, miután tiltakozott a szégyenteljes kapitulációs törvény (az amerikai tanácsadók mentességéről) ellen, megerősödött a (nép) szilárd köteléke az imámmal. A muszlim nemzet, különösen az elkötelezett értelmiségiek és a militáns klérus, folytatta útját, száműzetések és bebörtönzések, kínzások és kivégzések közepette.

A fentiekből tisztán látszik, hogy ez egy diktatúra alkotmánya: a vallást az állami működésbe szervezi, a papságot felfegyverzi, a vallást kikényszeríti, egy adott típusú történelemfelfogást pedig mindenkire ráerőltet. Miközben a történelemfelfogás nem kell az alkotmányba, ide az alapvető jogok és állami intézmények kellenek. Maga az alkotmány is erőszakos. Előjön a stílusából a folyamatos kényszerítés. Továbbá Khomeini nevű vallási vezető név szerinti említése az alkotmányban ízléstelen, hiszen egyrészt ez még mindig nem történelem óra, másrészt ő volt a mostani rendszer első diktátora. Mit keres személy szerint megnevezve bárki egy ilyen iratban? Az USA-t megjelöli az alkotmány, mint ellenséget, ami egy külpolitikai baklövés. Ha az iráni emberek tisztelik Khomeinit, akkor ezt nem kell alkotmányban rájuk kényszeríteni. – Nyilván azért erőlteti a rendszer, mert a társadalom nem tiszteli a rendszer első zsarnokát.

És az önkényes történelemóra folytatódik:

Eközben a közösség tájékozott és felelősségteljes része a kérdések tisztázásával volt elfoglalva mecsetek, tanházak és egyetemek erődítményeiben. A forradalmi vallási érzés és az iszlám gazdag termékenysége által inspirálódva kitartó és kifizetődő küzdelmet kezdtek a harccal és annak vallási természetével kapcsolatos tudatosság és éberség szintjének emelése érdekében a muszlim nemzet körében. A despotikus rezsim rosszindulatú támadással kezdte meg az iszlám mozgalom elnyomását a FEIZIYE, az egyetem és a forradalom összes harsány klubja ellen. Vérszomjas, de hiábavaló lépéseket tett a nép forradalmi dühének lecsillapítására. Miközben ez tartott, kivégzőosztagokkal, középkori kínzásokkal és hosszú bebörtönzéssel fogták el muszlim nemzetünket, hogy bebizonyítsa szilárd elszántságát a harc folytatására. Hajnalban fiatal férfiak és nők százainak vére folyt a hitért a lőtereken, miközben felkiáltották: „Isten a legnagyobb”. Vagy ellenséges golyók célpontjai voltak sikátorokban és bazárokban az iráni iszlám forradalom előmozdítása érdekében, az imám szüntelenül ismételgetett kiáltványait és üzeneteit számos alkalommal terjesztve, és az iszlám nemzet tudatosságát és elszántságát egyre szélesebb körben és mélyebben kifejezve.

Egy újabb törlendő rész:

ISZLÁM KORMÁNY

Az iszlám kormányzat a „vallási gyámság” (VELAYAT FAQIYE) alapján épül fel, ahogyan azt Imám Khomeini felvetette a despotikus rezsim alatti intenzív érzelmek és fojtogatások tetőpontján. Ez különleges motivációt és új előrelépési lehetőséget teremtett a muszlim nép számára; és megnyitotta az igazi utat az iszlám vallási harca számára, előmozdítva az elkötelezett muszlim harcosok küzdelmét, az országon belül és kívül egyaránt. A mozgalom ezen az alapvető vonalon folytatódott, amíg végül az emberek elégedetlensége és dühe, amely az országon belüli, naponta növekvő nyomásból és fojtogatásból fakadt, valamint a papság és a militáns diákok világszintű harcának meghosszabbításából és ismétlődéséből, súlyosan meg nem rázta a rezsim uralmát. A rezsim és urai kénytelenek voltak csökkenteni a nyomást és a fojtogatást, és – mondhatni – megnyitni az ország politikai színterét, amelyről azt gondolta, hogy az a biztonsági szelep, amely megvédi az országot a biztos összeomlástól. De a nemzet felébredt, tudatában volt (a helyzetnek), és szilárdan elkötelezett volt az imám határozott és rendíthetetlen vezetése mellett. Győzelmes és egységes felkelését egyre szélesebb körű és átfogóbb módon kezdte meg.

A kéretlen történelemóra folytatódik. A tüntetésekről és népharagról magyaráznak, miközben pár éve az iráni diktatúra 1500 főt mészárolt le a tüntetéseken.

A NÉPHARAG

A rezsim által 1356. DEY hónap 17-én (ami 1978. január 7-ének felel meg) közzétett levél, amely megsértette a papság szent rendjét, és különösen Homeini imámot, felgyorsította ezt a mozgalmat. Ez a nép haragjának kitörését váltotta ki országszerte. A népharag vulkánjának megfékezésére irányuló erőfeszítések érdekében a rezsim vérontással próbálta elfojtani a tiltakozó felkelést. Ez a tény további vér lüktetést indított el a forradalom ereiben. A forradalom mártírjainak hét és negyven napos megemlékezése során a folyamatos forradalmi szenvedély egyre növekvő mértékben fokozta a mozgalom vitalitását, hevét és buzgó egységét országszerte. Általános sztrájkkal és utcai tüntetésekkel folytatta és kiterjesztette a nép felfordulását az ország minden szervezetében, miközben aktívan a despotikus rezsim bukását kereste. Ebben a küzdelemben minden társadalmi rétegből származó férfiak és nők, valamint vallási és politikai csoportok széles körű együttműködése zajlott le döntő és drámai módon. Különösen a nők vettek részt nyíltan, egyre aktívabban és szélesebb körben e nagy szent háború minden színterén. Ilyen jelenet lehetett egy anya gyermekkel a keblében, aki a csatatérre sietett és géppuskatűzzel nézett szembe. A társadalom e nagy része fő és döntő szerepet játszott a harcban.

Kéretlen történelem óra folytatódik és egy apróság: egy társadalomban sincs 98%-os egyetértés, főleg nem egy államformáról vagy más politikai dologról. Amikor egy rendszer ilyen százalékos eredményekkel henceg, az lebuktatja magát, mert ott csak diktatúra lehet:

A NEMZET FIZETETT ÁR

Kicsivel több mint egy év múlva a bimbózó forradalom és a folyamatos küzdelem lecsillapodott. Az ára (szó szerint: gyümölcse) több mint 60 000 mártír, 100 000 sebesült és egészségkárosodott, valamint több milliárd toomán anyagi vesztesége volt; mindezt a „Függetlenség”, a „Szabadság” és az „Iszlám Uralom” kiáltásai közepette. Ez a hatalmas mozgalom, amely a hitre, az egységre és a vezetésben rejlő határozottságra támaszkodott, győzedelmesen zárult az érzelmek és feszültség, valamint a nemzet odaadásának légkörében. Sikeresen összetörte az imperializmus minden számítását és manőverezését. Egy új fejezet nyílt a maga módján a világ népi forradalmai számára. 1357. BAHMAN hónap 21-én és 22-én a sah hatalma összeomlott. A belföldi zsarnokság és az attól függő külföldi uralom vereséget szenvedett. Ez a nagy győzelem elhozta a végső diadal örömhírét, és előjátéka volt az iszlám kormányzásnak, amelyre a muszlim nép régóta vágyott. Irán nemzete, a vallási hatóságokkal, az iszlám ULEMA-jával és a vezetőség letéteményesével együttműködve, egyhangúlag, az Iszlám Köztársaságról szóló népszavazáson végleges és kategorikus döntést hozott egy magasztos új köztársasági és iszlám rend létrehozásáról, és 98,2%-os többséggel megerősítette az Iszlám Köztársaságot. Az Iszlám Köztársaság Alkotmányának, mint a társadalom felépítésének és politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatainak kihirdetésének, most az iszlám kormányzás alapjainak megszilárdítása felé kell vezetnie az utat, és meg kell alkotnia a tervezetet egy új kormányzati rendhez, amely a régi bálványimádó rendet váltja fel.

Egy politikai vicc is bekerült az iráni alkotmányba: a diktatúra harcolni fog a diktatúrák ellen, hogy az emberek szabadok lehessenek. Újabb fölösleges bekezdések:

AZ ISZLÁM KORMÁNYZATÁNAK FELÉPÜLETEI

Az iszlám szempontjából a kormányzat nem az osztályok szférájából vagy az egyének vagy csoportok uralmából fakad. Kikristályosítja egy hitben és gondolkodásban egyesült nemzet politikai törekvéseit, amely szervezetet biztosít magának, hogy az eszmék és hiedelmek átalakulásának folyamatában megnyíljon az útja a végső cél felé. Forradalmi fejlődése során nemzetünk megtisztult a bálványimádás porától és rozsdájától, valamint az idegen ideológiai befolyástól. Visszatért az igazi iszlám intellektuális hozzáálláshoz és világnézethez. Most azt tervezi, hogy új modelltársadalmát ilyen alapra, iszlám normákkal építi fel. Az Alkotmány küldetése, hogy azonosuljon a mozgalom alapvető meggyőződéseivel, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek között az iszlám magasztos és világméretű értékei virágozni fognak. Az Alkotmány, figyelembe véve az iráni forradalom iszlám tartalmát, amely az összes elnyomott győzelméért indított mozgalom volt az arrogánsok felett, alapot nyújt a forradalom folytatásához mind az országon belül, mind azon kívül. Különösen ezt igyekszik elérni más iszlám mozgalmakkal és népekkel fenntartott nemzetközi kapcsolatok fejlesztése révén, hogy előkészítse az utat egy egységes, egységes világközösség felé és a progresszív küzdelem folytatására a megfosztott és elnyomott nemzetek megmentéséért szerte a világon. Tekintettel e nagy mozgalom belső természetére, az Alkotmány garantálja, hogy ellenáll mindenféle despotizmusnak, legyen az intellektuális, társadalmi vagy a monopolgazdaságot illetően, és küzd a despotikus rendszertől való szabadságért, és az emberek sorsát a saját kezükbe bízza.

A vallás elfogadásán alapuló társadalom megszervezésének politikai struktúráinak és alapjainak megteremtésekor a jámbor emberek felelősek az ország kormányzásáért és igazgatásáért. A társadalom irányításának szabályait meghatározó törvényhozás központi tengelye a Korán és a hagyomány lesz. Ezért nagy szükség van a pontos és komoly felügyeletre igazságos, erényes és elkötelezett iszlám tudósok (FEQHA-yeADEL = a vallási törvény igazságos emberei) által. Mivel a kormányzás célja, hogy segítsen az emberiségnek az isteni rend felé fejlődni, és amíg a talaj meg nem tiszta, és az emberi tehetségek ki nem bontakoznak Isten természetének dicsőítésére minden dimenziójában, a politikai döntések meghozatalának és a társadalom minden tagjának sorsának meghatározásának minden szakaszában nem lehet aktív és széles körű részvétel, kivéve a delegáció útján, hogy minden egyénnek legyen része az emberi fejlődés feladatában, és felelős legyen a növekedésért, a haladásért és az irányításért. Ez lesz a kormányzás biztosítéka a föld elnyomottjai számára.

Lassan abbahagyja az alkotmányuk a blablázást és rátér a lényegre, de addig is:

A VALLÁSJOG IGAZSÁGOS EMBERÉNEK GONDOLKODÁSA

A folyamatos gyámság és vezetés (Imamate) alapján az Alkotmány minden körülmények között előírja a vezetést (egy olyan személy által, akit a nép kölcsönadóként ismer el), hogy biztonság legyen a különféle szervezetek eltéréseivel szemben.

Még több fölösleges szöveg:

A GAZDASÁG MINT ESZKÖZ, NEM CÉL

A gazdaság alapjainak megerősítésében az irányadó elv az emberiség szükségleteinek kielégítése a növekedés és fejlődés során. Nem más gazdasági célok, mint például a centralizáció, a vagyonfelhalmozás és a profitkeresés. A materialista gondolkodásmódban a gazdasági tevékenység önmaga a célja. A növekedés különböző szakaszaiban a gazdasági tevékenység a pusztításra, a romlásra és a bomlásra ható tényező. Az iszlámban azonban a gazdasági tevékenység eszköz. Végső eszközként nem lehet hatékonyabb eszköz a cél felé vezető úton. Ebből a szempontból az iszlám gazdasági programjának az a feladata, hogy megfelelő terepet biztosítson az emberi alkotóerő különböző formákban való kibontakozásához, és ezáltal egyenlő és kiegyensúlyozott lehetőségeket, munkát biztosítson minden ember számára, és kielégítse a fejlődés felé vezető előrehaladás alapvető követelményeit. Az iszlám kormány felelőssége.

Hermann Göring hatalomra kerülése előtt egy ideig svéd őrültek házában volt, a pszichiátere szerint egy zsarnokoskodó, agresszív alak, aki a saját családjával szemben a végsőkig szentimentális. Ezt a jellemvonáscsoportot láthatjuk az iráni alkotmányban is a rendszer megalkotói tollából:

NŐK AZ ALKOTMÁNYBAN

Az iszlám alapok megteremtésével minden emberi erő, amely korábban külföldi kizsákmányoló hatalmak szolgálatában állt, visszanyeri valódi identitását és emberi jogait. Ezzel azok a nők, akik eddig a bálványimádó rend alatt több zsarnokságot szenvedtek el, természetes módon tovább fogják érvényesíteni jogaikat. A család a társadalom alapja, és az emberiség növekedésének és felemelkedésének valódi középpontja. A család létrehozásában a hiedelmek és törekvések harmóniája az emberiség fejlődése és növekedése felé vezető mozgalom valódi alapja. Ez egy alapelv volt. Az iszlám kormány egyik feladata, hogy lehetőséget biztosítson e célok elérésére. A nőket elszakították a családtól, és „puszta dolognak”, vagy „puszta munkaeszköznek” minősítették a fogyasztás és a kizsákmányolás szolgálatában. Az anyaság komoly és értékes kötelessége, hogy újra felvegyék a vallásos gondolkodású férfiak és nők nevelésének feladatát, akik készek együtt dolgozni és harcolni az élet tevékenységi területein. Ezért ennek a felelősségnek az elfogadása komolyabb és – az iszlám szempontjából – magasabb szintű megbecsülést jelentő alapként fog közelgő lesz.

A hadseregben a szakmai és pszichés szempontok helyett vallási kiválasztás kell a diktatúra szerint, ami már az alkotmányban is az erőszakot látja a hatalma alapjának:

A VALLÁSI HADSEREG

Az ország védelmi erőinek megszervezésekor és felszerelésekor a hitet és a vallást kell figyelembe venni, mint azok alapját és szabályait. Ezért az Iszlám Köztársaság hadseregét és a Forradalmi Gárda alakulatát e célnak megfelelően kell megszervezni. Nemcsak a határok védelméért felelősek, hanem egy vallási küldetésért is, amely a Szent Háború (DZSIHÁD) Isten útján, és a küzdelem Isten Törvényének felsőbbrendűségének kiterjesztéséért a világban. („Készítsétek fel ellenük erőtöket minden erőtökkel, beleértve a háborús lovakat is, hogy rettegést keltsetek Isten ellenségeinek és a ti ellenségeiteknek, és másoknak a szívében.”)

Az alkotmány szerint igazságos bírák kellenek. Ez csak egy politikai sallangnak tűnhet, de nem az. Ez arra utal, hogy a papság a bíráskodásba is beleszól, mert ők mindenhez értenek. Egy papság, ami mindenkinél okosabb, minden szakmát ismer, ért és ural:

AZ ALKOTMÁNY IGÁZSÁGI BIZOTTSÁGA

Az igazságszolgáltatás kérdése az emberek jogainak védelmével kapcsolatban az iszlám mozgalom (által elfogadott) vonalán, amelynek célja az iszlám közösségen belüli helyi eltérések megelőzése, létfontosságú. Ezért gondoskodni kell egy olyan igazságszolgáltatási rendszer létrehozásáról, amely az iszlám igazságszolgáltatáson alapul, és amelyet igazságos bírák működtetnek, akik jól ismerik az iszlám törvénykönyv pontos szabályait. Egy ilyen szervezeti modell a vallás kényes és kifinomult szerkezete miatt szükséges, amelyet mentesen kell tartani mindenféle egészségtelen kapcsolattól.

Természetesen független bírósági rendszerről a diktatúra hallani sem akar. A lenti bekezdésben pedig belép a kormány, aminek a feladata, hogy a papság ötleteit rákényszerítse a társadalomra a hétköznapokban is. De bürokrácia nélkül. Zsarnoki célok, zsarnokoskodó elvek, zsarnoki államigazgatás:

A VÉGREHAJTÓ HATALOM

A végrehajtó hatalomnak meg kell nyitnia az utat egy iszlám társadalom létrehozása felé. Ez azért van, mert különleges fontossággal bír az iszlám rendeletek és szabályozások végrehajtásában, hogy igazságos kapcsolatokat lehessen elérni a társadalom irányításában; valamint azért is, mert ez a létfontosságú kérdés alapvető fontosságú az élet végső céljának megalapozásában. Így (a végrehajtó hatalmat) mindenféle bonyolult fegyelmi intézkedéssel körül kell keríteni, amely elősegítheti e cél elérését, vagy semlegesítheti az iszlám szempontjából felmerülő szorongás bármilyen forrását. A bálványimádó uralom gyümölcseként létrejött bürokráciát szigorúan meg kell szüntetni, hogy egy nagyobb hatékonyságú és egyre gyorsabb végrehajtó rendszer jöhessen létre az adminisztratív feladatok ellátására.

A sajtó sem lehet független, ehelyett a papság meglátásait közvetítheti:

A KÖZMÉDIA

A közmédiának helyet kell foglalnia az iszlám forradalom fejlődési folyamatában, és az iszlám kultúra terjesztését kell szolgálnia. Ezen a téren keresniük kell a lehetőségeket a különböző eszmék egészséges cseréjére, és szigorúan tartózkodniuk kell a destruktív és iszlámellenes tulajdonságok terjesztésétől és bátorításától. E törvény alapelveinek betartása érdekében, amelyek a szabadságot és az emberi méltóságot céljaik középpontjában ismerik el, és megnyitják az ember fejlődésének és tökéletesedésének útját mindenki felelősségeként, az iszlám közösségnek bölcs és elkötelezett képviselőket kell választania, és aktívan felügyelnie kell munkájukat, hogy részt vegyenek az iszlám társadalom építésében. Abban a reményben, hogy a példaértékű iszlám társadalom építése során sikerül majd az önfeláldozás mintáját mutatniuk a világ minden népe számára.

Még több zsarnoki cselekvés és még több zavaros politikai duma:

KÉPVISELŐK

A Szakértői Tanács, amely a nép képviselőiből áll, a kormány által benyújtott tervezet és a különböző csoportok által előterjesztett javaslatok vizsgálata alapján alkotta meg az Alkotmányt. 12 fejezetet és 175 cikkelyt tartalmaz. A nagy Próféta (Isten áldja és őrizze) HIGIRA-ja és az iszlám megváltó hitének megalapítása óta a 15. század előestéjén készült el, a fent leírt célokkal és indítékokkal, abban a reményben, hogy ez a század az elnyomottak világuralmának és az arrogánsok teljes megdöntésének százada lesz.

A fentiek teljes egésze törölhető, egyetlen szóval sem kell helyettesíteni.

AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

1.FEJEZET

Általános alapelvek

1.cikk

Irán államformája az Iszlám Köztársaság, amelyet az iráni nép az igazság szuverenitásában és a Koránban található igazságosságban való régóta fennálló hite alapján támogatott az iszlám holdnaptár szerinti 1358. évében, a Farvardin 9. és 10. napján tartott népszavazáson – ami megfelel az iszlám holdnaptár szerinti 1399. évében a Jamadi al-‘Awwal 1. és 2. napjának (1979. március 29. és 30.), – a jogosult szavazók 98,2%-ának igenlő szavazatával, amelyet a kiváló marji’ al-taqlid, Ayatullah al-Uzma Imam Khomeyni vezette győztes iszlám forradalom után tartottak.

A fenti szöveg mehet is ki belőle, nem kell egy újabb aljas hazugság. Irán új neve pedig: Iráni köztársaság. Az iszlám vallást nem kell hangsúlyozni, hiszen a lakosság hatalmas többsége iszlám vallású, ettől nem lesz még inkább iszlám vallású.

2.cikk

Az Iszlám Köztársaság a következőkbe vetett hiten alapuló rendszer:

1. Az egyetlen Istenben (ahogyan azt a „Nincs más isten Allahon kívül” kifejezés is kimondja), az Ő kizárólagos szuverenitásában és törvényhozási jogában, valamint a parancsainak való engedelmesség szükségességében;
2. Az isteni kinyilatkoztatás és annak alapvető szerepe a törvények meghatározásában;
3. A túlvilági visszatérés Istenhez, és ennek a hitnek építő szerepe az ember Istenhez való felemelkedésének folyamatában;
4. Isten igazságossága a teremtésben és a törvényhozásban;
5. A folyamatos vezetés (imamat) és örök útmutatás, és annak alapvető szerepe az iszlám forradalmának megszakítás nélküli folyamatának biztosításában;
6. Az ember magas méltósága és értéke, valamint szabadsága, párosulva az
7. Isten előtti felelősséggel; amelyben az egyenlőség, az igazságosság, a politikai, gazdasági,
8. Társadalmi és kulturális függetlenség, valamint a nemzeti szolidaritás a következők igénybevételével biztosított: a.) a szükséges képesítésekkel rendelkező „fuqaha” folyamatos „jtihadja”, amelyet a Korán és a Ma’sumun szunnája alapján gyakorolnak – béke legyen mindannyiukkal”; b.) a tudományok és művészetek, valamint az emberi tapasztalat legfejlettebb eredményei, valamint az ezek továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítések; c.) az elnyomás minden formájának tagadása, mind a rákényszerítésé, mind az annak való alávetettségé, valamint az uralom tagadása, mind annak rákényszerítése, mind elfogadása.

A második cikk is teljes egészében törlendő. A politikusok vallási vezetőnek hiszik magukat, a vallási vezetők politikusnak és közben senki nincs demokratikusan megválasztva. Viszont cserébe megint azzal vannak elfoglalva, hogy kikényszerítsenek egy adott világnézetet. Megnyugtatásképp: ha helyes a világnézet, akkor úgyis utat tör, kényszerítés nélkül. A kényszerítés pont nem kell.

A diktatúra nem hagy fel a kényszerítéssel, nézzük a következő törlendő részt:

3.cikk

A 2. cikkben meghatározott célok elérése érdekében az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya köteles minden erőforrását a következő célokra fordítani:

1. Kedvező környezet megteremtése az erkölcsi erények hitre és áhítatosságra épülő fejlődéséhez, valamint a bűn és a korrupció minden formája elleni küzdelemhez;
2. A köztudat szintjének emelése minden területen a sajtó, a tömegtájékoztatás és egyéb eszközök megfelelő használatával;
3. Ingyenes oktatás és testnevelés mindenki számára minden szinten, valamint a felsőoktatás elősegítése és bővítése;
4. A kutatás, a kutatás és az innováció szellemének erősítése a tudomány, a technológia és a kultúra, valamint az iszlám tanulmányok minden területén, kutatóközpontok létrehozásával és a kutatók ösztönzésével;
5. Az imperializmus teljes felszámolása és a külföldi befolyás megakadályozása;
6. A despotizmus és az autokrácia minden formájának, valamint a hatalom monopolizálására irányuló minden kísérletnek a felszámolása;
7. A politikai és társadalmi szabadságjogok biztosítása a törvény keretein belül;
8. Az egész nép részvétele politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális sorsának meghatározásában;
9. A nemkívánatos diszkrimináció minden formájának eltörlése és egyenlő esélyek biztosítása mindenki számára, mind anyagi, mind szellemi téren;
10. Egy helyes közigazgatási rendszer létrehozása és a felesleges kormányzati szervezetek felszámolása;
11. A nemzetvédelem alapjainak mindenoldalú megerősítése a lehető legnagyobb mértékben egyetemes katonai kiképzés révén az ország függetlenségének, területi integritásának és iszlám rendjének megóvása érdekében;
12. Egy helyes és igazságos gazdasági rendszer megtervezése az iszlám kritériumokkal összhangban a jólét megteremtése, a szegénység felszámolása és a nélkülözés minden formájának eltörlése érdekében az élelmezés, a lakhatás, a munka, az egészségügyi ellátás terén, valamint a társadalombiztosítás biztosítása mindenki számára;
13. Az önellátás elérése a tudományos, technológiai, ipari, mezőgazdasági és katonai területeken, valamint más hasonló területeken;
14. Minden állampolgár, nők és férfiak sokrétű jogainak biztosítása, és jogi védelem biztosítása mindenki számára, valamint mindenki törvény előtti egyenlősége;
15. Az iszlám testvériség és a társadalmi együttműködés kiterjesztése és megerősítése az összes nép között;
16. Az ország külpolitikájának az iszlám kritériumok, a minden muszlim iránti testvéri elkötelezettség és a világ muszlimjainak (muszlámok) iránti kíméletlen támogatás alapján történő kialakítása.

A fentiek közül némelyik jó dumának tűnik, de konkrétumok nélkül ez tartalom nélküli, üres szöveg. Politikai frázisok puffogtatása. Például: mitől lesz egy gazdasági rendszer igazságos? Nincs szegénység? Vagy az szegény, aki a vezetők szerint megérdemli? Lehet az emberek között pénzügyi különbség? És ha igen, akkor mekkora? Nem érdemes egy jogszabályba olyan dolgokat beírni, amit utána nem lehet betartatni. Önellátás nem tud létrejönni a tudományban, mert egy országnak sincs annyi pénze, hogy egymagában működtesse a tudomány minden leágazását és annak minden kutatására újabb és újabb dollár milliárdokat szórjon. A helyes közigazgatási rendszer kifejezés is csak egy politikai sallang. Az utolsó pontban a muzulmánokkal szembeni baráti magatartás is csak egy politikai sallang, egy vicc, miközben az Irak-Irán háború pont muzulmánok ellen szólt, az Irán általi jemeni beavatkozás is Szaúd-Arábia ellen szólt és ezzel muzulmánok ellen lépett fel. Libanonban is Irán támogatta a polgárháborút fegyverekkel. Szíriában az Asszad rendszert legalább 20-60 milliárd dollárral tömte ki Irán, Asszad szintén a helyi muzulmánok ellen harcolt. A fenti hatodik pont pedig a politikai vicceknek az egyik legnagyobb poénja, amit beleírtak az alkotmányukba.

4.cikk

Minden polgári, büntető, pénzügyi, gazdasági, közigazgatási, kulturális, katonai, politikai és egyéb törvénynek és rendeletnek iszlám kritériumokon kell alapulnia. Ez az elv abszolút és általánosan vonatkozik az Alkotmány minden cikkére, valamint minden más törvényre és rendeletre, és az Őrző Tanács tagjai ítélkeznek ebben a kérdésben.

A fenti cikk is törlendő, mert megint egy adott nézetet kényszerít ki. De a vallás vagy önkéntes alapú vagy csak alaptalan képmutatás. Ha a vallás kikényszeríti a hatalom, az csak üres képmutatást eredményez.

5.cikk

A Wali al-Asr (Isten siettesse visszatérését) beköszöntekor a wilayah és az Ummah vezetése az igazlelkű (‘adil) és jámbor [muttaqi] faqihra száll, aki teljes mértékben tisztában van kora körülményeivel; bátor, találékony és adminisztratív képességekkel rendelkezik, és a 107. cikknek megfelelően átveszi e hivatal felelősségét.

A fenti cikk rámutat, hogy a diktatúra nem fejezte be az értelmetlen rendelkezéseket. Ideje ezt is törölni.

6.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaságban az ország ügyeit a választások útján kifejezett közvélemény alapján kell intézni, beleértve az elnök, az Iszlám Konzultatív Gyűlés képviselőinek és a tanácsok tagjainak megválasztását, vagy az Alkotmány más cikkei által meghatározott ügyekben népszavazás útján.

Megvan az első rendelkezés, ami legalább átalakítva elfogadható: Az Iráni Köztársaságban a szavazópolgárok 4 évente választásokat tartanak. Ennek keretében megválasztják az Országgyűlés tagjait. – A népszavazás intézménye fölösleges, ennek az egész világon egyedül Svájcban alakult ki kultúrája, máshol sehol. Mivel Irán történetében eddig csak egyszer, egy rövid ideig volt demokrácia, így a társadalom sem bővelkedik demokratikus értékekben, úgyhogy a népszavazások jelen pillanatban még alaptalanok. Majd egy generáció múlva érdemes lehet újragondolni, addig csak a politikusok játszótere lenne a népszavazás: az aktuális népszerűségük fitogtatására.

7.cikk

A Koránnak a következő versekben foglalt parancsával összhangban („Ügyeiket egymás közötti tanácskozások útján intézik” [42:38]) és („Konzultáljatok velük ügyekben” [3:159]), a tanácsadó testületek – mint például az Iszlám Konzultatív Gyűlés, a Tartományi Tanácsok, valamint a Városi, Régiós, Kerületi és Falusi Tanácsok és hasonlók – az ország döntéshozó és közigazgatási szervei. Ezen tanácsok jellegét, megalakításuk módját, jogkörüket, valamint feladataik és funkcióik körét az Alkotmány és az abból származó törvények határozzák meg.

A közigazgatásról érdemes az Alkotmány helyett egy közigazgatási törvényben rendelkezni, mert néha változtatni kell a közigazgatási egységek (megyék, városok, falvak, járások vagy egyebek) határain. Jobb, ha az alkotmány stabil marad, és nem kell pár évente átírni a közigazgatási részt. Úgyhogy a fenti rész se kell bele. A közigazgatásnál fontos feladat, hogy ne legyen szétaprózva, például egy falu egy önkormányzat, mert az csak a stabil pénztelenséget hozza magával.

8.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaságban az al-‘amr bilma’ruf wa al-nahy ‘an al-munkar egyetemes és kölcsönös kötelesség, amelyet az embereknek egymás, a kormánynak a nép, és a népnek a kormányzattal szemben kell teljesíteniük. E kötelesség feltételeit, korlátait és jellegét törvény határozza meg. (Ez összhangban van a Korán versével: „A hívők, férfiak és nők, egymás őrzői; a jót parancsolják és a rosszat tiltják” [9:71]).

Az egyetemes és kölcsönös kötelesség azzal jön létre, hogy a rendszer demokratikusan működik. Egy diktatúrában ilyen nem alakul ki, de demokráciában pedig magától értetődő, így nem kell leírni.

9.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaságban az ország szabadsága, függetlensége, egysége és területi integritása elválaszthatatlan egymástól, és ezek megőrzése a kormány és minden egyes állampolgár kötelessége. Semmilyen egyénnek, csoportnak vagy hatóságnak nincs joga a legkisebb mértékben sem megsérteni Irán politikai, kulturális, gazdasági és katonai függetlenségét vagy területi integritását a szabadság gyakorlásának ürügyével.

Hasonlóképpen egyetlen hatóságnak sincs joga megszüntetni a jogos szabadságjogokat, még törvények és rendeletek meghozatalával sem, az ország függetlenségének és területi integritásának megőrzése ürügyével.

Ebből a cikkből, ami hasznos: Az Iráni Köztársaságban az ország szabadsága, függetlensége, egysége és területi integritása elválaszthatatlan egymástól, és ezek megőrzése a kormány és minden egyes állampolgár kötelessége. Viszont, egyetlen hatóságnak sincs joga megszüntetni a szabadságjogokat, még törvények és rendeletek meghozatalával sem, az ország függetlenségének és területi integritásának megőrzése ürügyével. – Kis átalakítással és a félremagyarázható részek kiszedésével máris kaptunk egy demokratikus értékeken nyugvó rendelkezést. Ezzel Irán demokratikusabbá válik, mint az Egyesült Államok (ami mondjuk nem nehéz feladat).

10.cikk

Mivel a család az iszlám társadalom alapvető egysége, minden törvénynek, szabályozásnak és vonatkozó programnak a családalapítás elősegítésére, valamint annak szentségének és a családi kapcsolatok stabilitásának védelmére kell irányulnia az iszlám törvényei és etikája alapján.

Megint egy politikai sallang. Tartalom nélkül dobálózni a családdal, mint szóval, mert az népszerű. Azzal tudja a legtöbbet tenni a családokért Irán, ha a vezetők nem kormányozzák háborúkba az országot.

11.cikk

A Korán szent versével összhangban („Ez a közösségetek egyetlen közösség, és én vagyok a ti Uratok, imádjatok engem” [21:92]), minden muszlim egyetlen nemzetet alkot, és az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának kötelessége, hogy általános politikáját úgy alakítsa ki, hogy ápolja minden muszlim nép barátságát és egységét, és folyamatosan törekednie kell az iszlám világ politikai, gazdasági és kulturális egységének megvalósítására.

Ha az iszlám világ országai egyesülnek, akkor nem lesz többé nemzeti szuverenitás, amiről az alkotmány pont nemrég írt dörgedelmes szavakat. Másrészt Iránnak vannak perzsa gyökerei is, ami részben elkülöníti az iszlám klasszikus arab világától. Nincs ezzel semmi baj. Az iszlám vallásnak közel 1,2 milliárd híve van, a demokrácia viszont nem tud ekkora léptékben működni. Úgyhogy Irán maradjon szuverén, ne akarjon egyesülni más iszlám országokkal, mert annak háború lenne a vége. Saddam Hussein 1980-as lépése is tekinthető egy iszlám egyesítési próbálkozásnak, ahogy Egyiptomban Nasser próbálkozott ilyennel, ami szintén egyik háborút hozta a másik után: Jemenben, Izraelben és Szudánban. Úgyhogy a fenti rész is jobb, ha kimegy, hogy ne legyen hivatkozási alap új háborúk indítására.

12.cikk

Irán hivatalos vallása az iszlám és a tizenkettedik dzsa’fari iskola [a szokásos al-dín és fikh], és ez az elv örökké változatlan marad. Más iszlám iskolákat, beleértve a hanafit, sáfiit, malikit, hanbalit és zajdit, teljes tiszteletben kell tartani, és követőik szabadon járhatnak el saját joggyakorlatuk szerint vallási szertartásaik végzésekor. Ezek az iskolák hivatalos státuszt élveznek a vallási oktatással, a személyes státusz ügyeivel (házasság, válás, öröklés és végrendeletek) és a kapcsolódó bírósági perekkel kapcsolatos ügyekben. Az ország azon régióiban, ahol a fiqh iskolák bármelyikét követő muszlimok alkotják a többséget, a helyi szabályozásoknak, a helyi tanácsok joghatóságának keretein belül, összhangban kell lenniük az adott fiqh iskolával, anélkül, hogy sértenék más iskolák követőinek jogait.

A fenti cikk helyett: Az Iráni Köztársaságban vallásszabadság van, melynek része, hogy a szabadon oktathatnak és szabadon tarthatnak szertartásokat. (A házasság, válás, öröklés és végrendeletek szabályozása a polgári törvénykönyvben történik meg.) A fenti részből kikerül az egyházak közigazgatási szerepe, mert a közigazgatás az állam feladata, nem vallási vezetőké.

13.cikk

A zoaészterek, a zsidók és a keresztények az egyetlen elismert vallási kisebbségek, akik a törvény keretein belül szabadon végezhetik vallási szertartásaikat, és saját kánonjuk szerint járhatnak el személyes ügyeikben és vallási nevelésükben.

Már nagyon elég a vallási süketelésből. Ez már több mint sok egy alkotmányban. Ráadásul ez rengeteg vallást kizár, például: a buddhizmust, a sintoizmust és sok más vallást. Ez rendkívül súlyosan jogsértő és tiszteletlen rész. A vallási diktatúra újabb vad húzása. Ez egyben kikerül az alkotmányból.

14.cikk

A szent verssel összhangban; („Isten nem tiltja meg nektek, hogy kedvesen és igazságosan bánjatok azokkal, akik nem harcoltak ellenetek vallásotok miatt, és akik nem űztek ki titeket otthonaitokból” [60:8]), az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya és minden muszlim köteles az etikai normákkal és az iszlám igazságosság és méltányosság elveivel összhangban bánni a nem muszlimokkal, és tiszteletben tartani emberi jogaikat. Ez az elv mindazokra vonatkozik, akik tartózkodnak az iszlám és az Iráni Iszlám Köztársaság elleni összeesküvéstől vagy tevékenységtől.

A diktatúra kész életveszély: bárkire rá lehet fogni, hogy tiszteletlen Iránnal szemben, bárkire rá lehet fogni, hogy tiszteletlen az iszlámmal szemben. Ez pedig lényegében a gyilkosságokat is engedélyezi, ha valaki tiszteletlenséget észlel. Ez a rendelkezés olyan véres káoszt tud előidézni, hogy azt jobb nem is részletezni. Természetesen ennek sincs semmi keresnivalója egy alkotmányban (ahogy ennek máshol sincs helye). Vallási alapra helyezi az alkotmány az emberi jogokat, és akinek nem tetszik a pofája, azt megölik. Megint egy vallási rendelkezés. Az alkotmány írói a maguk módján elég kreatívak voltak, rengeteg energiát és időt fektettek bele, hogy minden aspektusból ledughassák a torkán az embereknek a vallási uralmat, aminek a vezetőréteg a vezetői. Az eredeti Alkotmánynak már a tizenkettedik oldalán járunk és még mindig csak pár politikai sallangig, rengeteg vallási őrületig, vallási intézményekig és a parlament létrehozásáig jutottak.

2.FEJEZET:

Az ország hivatalos nyelve, írása, naptára és zászlaja

15.cikk

Irán hivatalos nyelve és írása, népének közös nyelve a perzsa. A hivatalos dokumentumoknak, levelezésnek és szövegeknek, valamint a tankönyveknek ezen a nyelven és íráson kell lenniük. A sajtóban és a tömegtájékoztatásban, valamint irodalmuk iskolai oktatásában azonban a perzsa mellett a regionális és törzsi nyelvek használata is megengedett.

Demokratikusan átalakítva: Irán hivatalos nyelve és írása a perzsa. A hivatalos dokumentumoknak, levelezésnek és szövegeknek ezen a nyelven és íráson kell lenniük. A sajtóban és a tömegtájékoztatásban, valamint irodalmuk iskolai oktatásában azonban a perzsa mellett a regionális és törzsi nyelvek használata is megengedett. – A legfőbb dolog, ami kikerült belőle, hogy a perzsa az oktatás (a tankönyvek) egyetlen nyelve. Ez most kivételesen nem vallási elnyomás, hanem nacionalista elnyomás. Az iráni diktatúra következetes: mindig mindenkit elnyom, lehetőleg minden helyzetben.

16.cikk

Mivel a Korán és az iszlám szövegek és tanítások nyelve arab, és mivel a perzsa irodalmat teljesen áthatja ez a nyelv, az elemi iskola után, a középiskola minden évfolyamán és minden tanulmányi területen tanítani kell.

Ez a fent rész végre nem jogsértő, de megint a vallás diktál. Ha meg is tartják ezt a rendelkezést, erről az oktatás szakmai közege döntsön, ne néhány politikai főpap, vagy főpapi politikus. Az idegennyelv oktatása egyébként is reálisabb, ha területileg megosztódik: Nyugat-Irán az arab térséghez van közel, így az ott élőknek az arab nyelv segíthet többet, a Kelet-Iránban élőknek viszont inkább a pakisztáni nyelvek tanítása segíthet többet, a nagyvárosokban pedig az angol, mint világnyelv a leghasznosabb. Jobb, ha ezt a diákok választható tantárgyként veszik fel, mint központilag rájuk erőltetni ezt vagy azt.

17.cikk

Az ország hivatalos naptára az iszlám prófétájának vándorlását veszi kiindulópontnak – Isten békéje és áldása legyen rajta és családján. Mind a nap-, mind a holdnaptárat elismerik, de a kormányzati hivatalok a napnaptár szerint működnek. A hivatalos heti ünnepnap péntek.

Naptári kérdést sem kell Alkotmányba írni, a közigazgatási törvényben elegendő ezt tisztázni, ahogy az ünnepnapokat és szabadnapokat is.

18.cikk

Irán hivatalos zászlaja zöld, fehér és piros színekből áll, az Iszlám Köztársaság különleges jelképével, valamint az [Allah-o Akbar] mottóval.

A mottó nagyon kreatív. Úgy tűnik, mintha megint egy vallási elemet akarnának ráerőltetni a papok a népre, de lehet, hogy ez csak káprázat. A zászló biztos, hogy változni fog, de ezt már egy demokratikus országgyűlésnek és történészeknek kell közösen meghatároznia, hogy milyen irányban változzon.

3.FEJEZET

A nép jogai

19.cikk

Irán minden népe, bármilyen etnikai csoporthoz vagy törzshöz is tartozik, egyenlő jogokat élvez; és a bőrszín, a faj, a nyelv és hasonlók semmilyen kiváltságot nem biztosítanak.

A „faj” szó ki kell kerüljön, mert az emberiség egy faj.

20.cikk

Az ország minden állampolgára, férfiak és nők egyaránt, egyenlően élvezi a törvény védelmét, és minden emberi, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jogot élvez, az iszlám kritériumokkal összhangban.

Egy rendelkezés, ami demokratikusan kezdődik, de az utolsó tagmondatával diktatúrába vált. Nem az iszlám kritériumokkal összhangban élvezik az emberek az egyenlőséget, hanem születésükből adódóan élvezik az egyenlőséget. Az utolsó tagmondatnak semmi keresni valója egy szabad országban.

Az egész politikai rendszer azt tükrözi, hogy vannak olyan férfiak, akik bár életkorukat tekintve felnőttek, de érzelmileg bent ragadtak a tinédzser korban. Mindenkire rá akarják kényszeríteni a nézeteiket, minden mondat, minden állami cselekvés az ő nézeteiket tükrözze, minden legyen iszlám, mert ha nem az, mindjárt világvége hangulatba kerülnek. Érzelmileg fel kell nőni és nem a saját bizonytalanságukat agresszívan kivetíteni a társadalomra. Nem kell, hogy minden a vallásról szóljon, mert ezen túl is van élet, az életnek rengeteg aspektusa van. Ehhez képest agresszív kölyökként erőszakoskodnak és tolják rá mindenkire a világnézetüket. Ugyanúgy hiányzik az érzelmi intelligenciában a felnőtté válás az iráni vezetésből, mint Oroszországban a Putyin-féle vezetőségből.

21.cikk

A kormánynak minden tekintetben biztosítania kell a nők jogait, az iszlám kritériumokkal összhangban, és a következő célokat kell elérnie:

1. Kedvező környezetet kell teremtenie a nők személyiségfejlődéséhez és jogainak helyreállításához, mind anyagi, mind szellemi téren;
2. Az anyák védelme, különösen a terhesség és a gyermekvállalás alatt, valamint a gyám nélküli gyermekek védelme;
3. Illetékes bíróságok felállítása a család védelmére és megőrzésére;
4. Különleges biztosítás nyújtása az özvegyek, az idős nők és a tartás nélküli nők számára;
5. A gyermekek gyámságának odaítélése méltó anyáknak a gyermekek érdekeinek védelme érdekében törvényes gyám hiányában.

A kormány nem az iszlám kritériumokkal összhangban biztosítja a nők jogait, mert az iszlám kritériumokat a papság határozza meg, az alapvető emberi jogokat viszont nem a papság szülte, hanem az ENSZ fogadta el. Ezeket az ENSZ alapjogokat nem írja felül sem a papság, sem az iráni kormány, sem az iszlám. A legfelsőbb bírót a bírók fogják megválasztani, nem a kormány biztosít dolgokat, hanem a bírói szakma. A szociális szakma részletszabályait maga a szociális szakma határozza meg, nem a kormány, nem a papság és nem a vallás.

22.cikk

Az egyén méltósága, élete, tulajdona, jogai, lakóhelye és foglalkozása sérthetetlen, kivéve a törvény által engedélyezett eseteket.

Ez az első cikk az alkotmányban, amit nem szemetelt tele a diktatúra a bizonytalan, erőszakoskodó viselkedésével.

23.cikk

Tilos az egyének meggyőződésének vizsgálata, és senkit sem lehet molesztálni vagy számon kérni pusztán azért, mert bizonyos meggyőződést vall.

A fenti egy remek politikai vicc az alkotmány firkálóitól. Nem szégyellik magukat? Ilyet hazudni, miközben az egész irat arról szól, hogy az egyén meggyőződésének manipulálására hogyan hoznak létre egy intézményrendszert és akár meg is ölik az egyént, ha úgy látják jónak (az iszlám papság örömére). Erre leírják, hogy tilos vizsgálni az egyén meggyőződését. Csak azt teszik, vizsgálják. De jó, ez benne maradhat, ha a dokumentum megfelelően ki lesz gyomlálva.

24.cikk

A kiadványok és a sajtó szólásszabadsággal rendelkezik, kivéve, ha az iszlám alapelveit vagy a közérdeket sértik. E tekintetben részletes rendelkezéseket törvény állapít meg.

A fenti rendelkezés értelmében szabad a sajtó, de mégsem szabad. Helyette jönnek az iszlám alapelvei, amit a papság határoz meg, mert ők mindenkinél okosabbak és bizonytalanabbak, úgyhogy kényszerítenek mindenkit mindenre (a sajtót is, ahogy a bíróságokat, a parlamentet, a kormányt, a szociális szakmát, a hadsereget). A rendelkezés első mondatának első tagmondata jó, a többi szemét.

25.cikk

Tilos a levelek (tartalmának) vizsgálata és kézbesítetlensége; a telefonbeszélgetések rögzítése és nyilvánosságra hozatala; a távirati vagy telexkommunikáció nyilvánosságra hozatala; az üzenetek cenzúrázása, megtisztítása vagy továbbításának megakadályozása; a lehallgatás és poloskavizsgálat, valamint bármilyen nyomozás, kivéve, ha azt törvény elrendeli.

Tilos, de mégsem. Ez megint nem más, mint egy politikai vicc. Most akkor vagy tilos, vagy nem. Mivel egy demokráciában is fel kell törni a szervezetbűnözés levelezéseit, így ez legális a hatóságok számára, ezeket csak bíró rendelheti el (a független bírói szakmának tagja).

26.cikk

Politikai pártok, társaságok, politikai és szakmai egyesületek, valamint iszlám vagy elismert kisebbségi vallási egyesületek szabadon létrehozhatók, feltéve, hogy nem sértik a függetlenség, a szabadság, a nemzeti egység, az iszlám normák és az Iszlám Köztársaság alapjainak alapelveit. Senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy csatlakozzon a fentiekhez, vagy arra kényszeríteni, hogy csatlakozzon.

Olyan a dokumentum, mintha végig mentek volna rajta a papok pontról pontra és mindenhol megnézték volna, hogy ugassanak bele mindenbe. A politikai pártok lehetnek ateisták is és mellőzhetik a vallást más alapon is. A papság pedig nem ugat bele. Alakítsuk át egy értelmes, tisztességes rendelkezéssé: Politikai pártok, társaságok, szakmai és egyéb szervezetek létrejöhetnek. Ha működésük sérti a törvényességet és a hatóságok figyelmeztetései, büntetései ellenére sem változtatnak a törvénysértő magatartásukon, akkor feloszlathatók. Senkit nem lehet megakadályozni, hogy csatlakozzon a fentiekhez, vagy arra kényszeríteni, hogy csatlakozzon.

27.cikk

Fegyvertelen gyűlések és felvonulások szabadon szervezhetők, feltéve, hogy az nem sérti az iszlám alapjait.

Levegőt venni sem lehet, anélkül, hogy a hatóság ne mérlegelhesse, hogy megsértetted-e az iszlám alapelveit. A tagmondat első része maradhat, a többi kuka.

28.cikk

Mindenkinek joga van a kívánt foglalkozás megválasztásához, amennyiben az nem ellentétes az iszlámmal, a közérdekkel vagy mások jogaival. A kormány köteles – figyelembe véve a társadalom azon igényeit, hogy minden ember számára változatos foglalkoztatási lehetőségeket biztosítson – megteremteni a munkavállalás lehetőségét és az esélyegyenlőséget annak megszerzéséhez.

A papság az emberek foglalkozásába is beleugat. Milyen arrogánsnak kell ehhez lenni? Mindenkinél mindenhez jobban értenek? Ezt hiszik magukról. Azok az emberek, akik azt hangoztatják, hogy mindenkinél okosabbak, ők mindig a legtiszteletlenebb, legidiótább tagjai a társadalomnak. A fenn hordott orrukkal mindenkit csak lenézne, eltaposnak. Ez az arrogancia pusztító.

29.cikk

Mindenki jogosult a társadalombiztosításra. Ez kiterjed a nyugdíjra, munkanélküliségre, öregségre, elbocsátásra (AZ KAR OFTADEGI), gyám nélkül maradásra, véletlen szerencsétlenségre, balesetre és az egészségügyi szolgáltatások, valamint orvosi ellátás és kezelés szükségességét okozó eseményekre, biztosítás útján stb. A kormány a törvényeknek megfelelően köteles a közbevételeket és az egyéni hozzájárulásokból származó bevételeket felhasználni a fent említett szolgáltatások és pénzügyi támogatás nyújtására az ország minden egyes lakosa számára.

Ez vagy utólag került be, vagy a papság agya elfáradt a sok aljasság kitalálása közben és erre a paragrafusra nem jutott ilyen szöveg, hogy ez csak az iszlám keretei között jár és csak annak, aki az iszlám, papság általi minden bölcseletét az utolsó szóig betartja.

30.cikk

A kormány köteles ingyenesen biztosítani az oktatási létesítményeket mindenki számára a középiskolai szakasz befejezéséig, és bővíteni az ingyenes felsőoktatási létesítményeket az ország saját kapacitásának korlátaiig.

Ezeket nevezzük szociális jogoknak. Úgy tűnik a papság már zsinórban a második pontba nem firkált bele. Persze az Alkotmány korábbi részében már tisztázták ki a főnök, de valahogy hiányérzete van az embernek, hogy nincs benne a szokásos aljasság. De semmi baj, nyilván gondoskodtak a vallási agymosásról az iskolák keretein belül is (a hétköznapokban).

31.cikk

Minden iráni személynek és családnak joga van a szükségleteinek megfelelő lakáshoz. A kormány köteles ezt biztosítani, elsőbbséget biztosítva a leginkább rászorulóknak, különösen a parasztoknak és a munkásoknak, e cikk végrehajtása során.

A harmadik szociális jog agymosás nélkül. Az iszlám vallás lefekteti a szociális juttatásokat (például lakhatás) és a társadalmi igazságosság elvét, így ebbe külön nem akartak beleugatni. De mivel a szociális hatóságokat is maga alá vonta a papság, így ami hatalmilag fontos (az állami intézmények), azt már megszerezték. Emiatt nyilván kevesebb kedvük volt ebbe a paragrafusba is külön beleírni, hogy csak az iszlám keretei között biztosíthatja a kormány. Úgy tűnik ezek a kis papok bár nagyon agresszívak, nagyon zsarnokiak, de eléggé lusták is.

32.cikk

Senkit sem lehet letartóztatni, kivéve a törvényben meghatározott módon és módon. Ha valakit őrizetbe vesznek, a vád tárgyát, az (indoklással együtt) haladéktalanul közölni és írásban elmagyarázni kell a vádlottal. Az ügy iratait és az előzetes dokumentációt legfeljebb 24 órán belül át kell adni az illetékes igazságügyi hatóságnak. A jogi eljárásokat a lehető leghamarabb meg kell indítani. Ezt az elvet megsértő személyt a törvénynek megfelelően büntetik.

Ez maradhat.

33.cikk

Senkit sem lehet lakóhelyéről elűzni, megtiltani attól, hogy az általa választott helyen lakjon, vagy arra kényszeríteni, hogy egy adott helyen lakjon, kivéve, ha a törvény ezt előírja.

Ez is maradhat.

34.cikk

Az igazságszolgáltatás kérése minden egyén megkérdőjelezhetetlen joga. Mindenki jogosult az illetékes bíróságokhoz fordulni igazságszolgáltatás keresése során. A nemzet minden tagja jogosult a hatáskörébe tartozó bíróságokhoz fordulni. Senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy olyan bírósághoz forduljon, amelyhez a törvény feljogosítja.

Nem csak a nemzet minden tagja jogosult bírósághoz fordulni, hanem bárki. (3. mondat módosítása.) Ez a kis apróság most kivételesen nem vallási alapon elnyomó, hanem nemzeti alapon. Kellemes ez a változatosság.

35.cikk

Minden bíróságon a keresetben részt vevő mindkét fél jogosult ügyvédet választani magának. Ha erre nem képesek, akkor biztosítani kell számukra egy ügyvéd kinevezésének lehetőségét, aki képviseletében eljárhat.

Ez megfelelő. Úgy tűnik, itt végre elkezdtek beleszólni a jogszabályalkotásba a jogászok is. De semmi baj, mert az eddigiekben felsorolt joganyag éppen eléggé elpusztított minden jogot és emberi méltóságot.

36.cikk

Büntetést kiszabni és végrehajtani csak illetékes bíróság határozatával és törvény erejénél fogva lehet.

Ez megfelelő.

37.cikk

Az ártatlanság az alapelv. Senkit sem lehet jogilag bűnösnek tekinteni, kivéve azokat az eseteket, ahol bűnösségét illetékes bíróság megállapította.

Ez megfelelő.

38.cikk

Tilos mindenféle kínzás, amelyet bűnösség beismerésének kicsikarására vagy információk megszerzésére használnak. Tilos embereket tanúvallomásra, vallomásra vagy eskütételre kényszeríteni. Az ilyen tanúvallomás, vallomás vagy eskü érvénytelen. Bárki, aki ezt az elvet megsérti, a törvénynek megfelelően büntetendő.

Ez megfelelő.

39.cikk

Tilos és büntethető bármely olyan személy méltóságának és tiszteletének megsértése, akit törvényi parancsra letartóztattak, őrizetbe vettek, bebörtönöztek vagy száműztek.

Ez megfelelő.

40.cikk

Senki sem gyakorolhatja saját jogait mások korlátozására vagy a közérdek megsértésére.

Ez megfelelő.

41.cikk

Az iráni állampolgárság minden iráni megkérdőjelezhetetlen joga. A kormány nem foszthatja meg egyetlen iránit sem állampolgárságától, kivéve saját kérésére, vagy ha felveszi más ország állampolgárságát.

Ez megfelelő. A kettős állampolgárság rengeteg jogvitával jár és sok konfliktust generál a két érintett államszervezet között, úgyhogy ez rendben van.

42.cikk

A külföldi állampolgárok a törvény keretein belül felvehetik az iráni állampolgárságot. Az ilyen személyek állampolgársága csak akkor vehető el, ha esetleg egy másik kormány elfogadja őket állampolgárságba, vagy saját kérésére.

Ez megfelelő.

4.FEJEZET

Gazdaság és pénzügyek

43.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasága, amelynek célja a társadalom gazdasági függetlenségének elérése, a szegénység és a nélkülözés felszámolása, valamint az emberi szükségletek kielégítése a fejlődés folyamatában, az emberi szabadság megőrzése mellett, a következő kritériumokon alapul:

Egyrészt az ország neve változik. Másrészt az európai szocialista rendszerek is anno a gazdasági függetlenségre törekedtek, tehát az importot igyekeztek nullára csökkenteni. De ez nem volt reális cél, most sem az. Irán esetében sem az. Amióta világ a világ, mindig van export-import. Viszont a teljes önellátásra berendezkedés rendkívül költséges próbálkozás és nagyfokú eredménytelenséggel és pénzügyi veszteségekkel jár. Az önellátást hagyjuk. Ami helyette belekerülhet, hogy ami mezőgazdasági termék Iránban megterem, azt tilos behozni addig, amíg a hazai készlet tart. Ez környezetvédelmi szempont is. Például Magyarország egy mezőgazdasági ország volt, de az Európai Uniós csatlakozás miatt Spanyolországból és Olaszországból hozzák be azokat az élelmiszereket (például barack, eper, alma, szőlő), ami Magyarországon is megterem. Ehhez kamionok tízezreit viszik végig a fél kontinensen, ami rettenetes környezetszennyezéssel jár. Normálisan megfogalmazva a 43. cikket: Az Iráni Köztársaság célja a szegénység és a nélkülözés felszámolása, valamint az emberi szükségletek kielégítése a fejlődés folyamatában, továbbá a hazai termékek támogatása, a következő kritériumokon alapul:

1. Alapvető szükségleti cikkek biztosítása minden állampolgár számára: lakhatás, élelem, ruházat, higiénia, orvosi ellátás, oktatás és a családalapításhoz szükséges feltételek;
2. A foglalkoztatás feltételeinek és lehetőségeinek biztosítása mindenki számára, a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében; a munkaeszközök rendelkezésre bocsátása mindenki számára, aki képes dolgozni, de nem rendelkezik az eszközökkel, szövetkezetek formájában, kamatmentes kölcsönök nyújtásával vagy bármilyen más legitim eszköz igénybevételével, amely sem a vagyon néhány egyén vagy csoport kezében való koncentrációját vagy forgalmát nem eredményezi, sem a kormányt nem teszi jelentős abszolút munkaadóvá. Ezeket a lépéseket az ország általános gazdasági tervezését szabályozó követelmények figyelembevételével kell megtenni a növekedés minden szakaszában; – Ez a második pont egyes helyeken süket dumának tűnik, de átalakítható: El kell kerülni a vagyon szűk rétegnél koncentrálódását, továbbá azt is, hogy az állam a hétköznapi üzleti tevékenységeket kivegye az állampolgárok kezéből és maga végezze. Az állam ne gyártson üzleti terveket a vállalatok számára.
3. A nemzetgazdaság tervét úgy kell felépíteni, hogy minden egyén munkaideje, formája, tartalma és órái elegendő szabadidőt és energiát biztosítsanak számára ahhoz, hogy szakmai tevékenységén túl intellektuális, politikai és társadalmi tevékenységekben vegyen részt, amelyek önmaga sokoldalú fejlődéséhez vezetnek, aktívan részt vegyen az ország ügyeinek vezetésében, fejlessze képességeit és teljes mértékben kihasználja kreativitását; – Az első mondat első tagmondatának kiszedése után ez rendben lesz.
4. A foglalkozás szabad megválasztásának jogának tiszteletben tartása; tartózkodás attól, hogy bárkit egy adott munkakör betöltésére kényszerítsenek; és mások munkájának kizsákmányolásának megakadályozása;
5. Mások kárának és veszteségének okozása, a monopólium, a felhalmozás, az uzsora és más illegitim és gonosz gyakorlatok tilalma;
6. A pazarlás és a fényűzés tilalma a gazdasággal kapcsolatos minden kérdésben, beleértve a fogyasztást, a beruházásokat, a termelést, az elosztást és a szolgáltatásokat;
7. A tudomány és a technológia felhasználása, valamint a szakképzett személyzet képzése az ország gazdaságának fejlődési igényeivel összhangban;
8. A külföldi gazdasági dominancia megakadályozása az ország gazdasága felett;
9. Hangsúly a mezőgazdasági, állattenyésztési és ipari termelés növelésére a közszükségletek kielégítése, valamint az ország önellátóvá és függőségtől mentessé tétele érdekében. – Nem jó irányok, jelenleg a kutatás és fejlesztésben van a nagy pénz, nem a mezőgazdaságban vagy az iparban. Ráadásul a szolgáltatói szektor lekicsinylése sem jó ötlet. Ez az egész pont mehet ki. Helyette: A vállalatok demokratizálása: Minden 30 főnél több embert foglalkoztató cég felső vezetőjét úgy kell megválasztani, hogy a tulajdonosok jelölnek 3 főt és az alkalmazottak közülük választják ki a felsővezetőt. Továbbá, ugyanezen cégekben az alsó vezetőket az alkalmazottak felmenthetik, ha a vezetőt nem támogatja az alkalmazottak több mint 60%-a. A középvezetők esetében pedig, az alsó vezetők 60%-os véleménye dönt. Az ilyen választásokat minden második évben meg kell ismételni. A 30 fő alatti cégekben pedig kötelező minden alkalmazottnak ágazati szakszervezetbe belépni, hogy érdekeik képviselve legyenek.

44.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasága három szektorból áll: állami, szövetkezeti és magánszektorból, és szisztematikus és megalapozott tervezésen alapul. Az állami szektor magában foglalja az összes nagyméretű és anyaipart, a külkereskedelmet, a főbb ásványkincseket, a banki, biztosítási, energiatermelési, gátakat és nagyméretű öntözőhálózatokat, a rádiót és televíziót, a postát, a távírót és a telefonszolgáltatásokat, a repülést, a hajózást, az utakat, a vasutakat és hasonlókat; mindezek állami tulajdonban vannak és az állam kezeli őket. A szövetkezeti szektor magában foglalja a szövetkezeti társaságokat és a termeléssel és elosztással foglalkozó vállalkozásokat városi és vidéki területeken, az iszlám kritériumoknak megfelelően. A magánszektor a mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, iparral, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekből áll, amelyek kiegészítik az állami és a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységeit. Mindhárom szektorban a tulajdonjogot az Iszlám Köztársaság törvényei védik, amennyiben ez a tulajdonjog összhangban van a jelen fejezet többi cikkével, nem lépi túl az iszlám törvények határait, hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez és fejlődéséhez, és nem károsítja a társadalmat. Ezen ágazatok [pontos] hatókörét, valamint a működésükre vonatkozó szabályokat és feltételeket törvény fogja meghatározni.

Ennél a pontnál derül ki, hogy Irán egy vallási és militarista vezetésű szocialista ország. Az államé a külkereskedelem? Ez a korrupció, a hozzá nem értés és az erőszakos állami tervezés terepe. Az államnak eszébe ne jusson uralni a külkereskedelmet, a külkereskedelem az üzleti élet, a vállalatok eladásainak napi szintű mozgásairól szól, ebbe az állam ne okoskodjon bele. Távíró már nem létezik, de a rádió és televízió esetében is extrém ez a dolog. A szocialista rendszerekben látott totális állami uralkodásról szól. És most, több cikk után, megint visszatértek az iszlám kitételek. A kereskedelembe a vallás nem szólhat bele. A repülés és hajózás kettősét is remekül megoldják a magáncégek. A nagyméretű ipari termelésnek sincs semmi keresni valója az állam kezében. Az állam szabályozhat, adóztathat, de nem birtokolhat ipari üzemeket. Ezt a cikket jobb teljesen törölni és egy demokratikus parlament keretei között eldönteni, mire van szükség, és mire nincs. A témakörrel kapcsolatban Margaret Thatcher angliai és Mahathir bin Mohamad malajziai reformjait érdemes tanulmányozni. A föld mélyének kincsei maradhatnak az állam kezében (különösen a kőolaj és földgáz), de a többit nem érdemes tartogatni. Amelyik cég állami kézben marad, annak a teljes költségvetése, minden számlával együtt legyen nyilvános, hogy az állampolgárok ellenőrizni tudják, merre jár a pénzük.

45.cikk

A közvagyon és -tulajdon, mint például a megműveletlen vagy elhagyott földterületek, ásványlelőhelyek, tengerek, tavak, folyók és más nyilvános vízi utak, hegyek, völgyek, erdők, mocsarak, természetes erdők, bekerítetlen legelők, örökös nélküli hagyatékok, meghatározatlan tulajdonú vagyon és a bitorlóktól visszaszerzett közvagyon az iszlám kormány rendelkezésére áll, hogy a közérdeknek megfelelően hasznosítsa. A törvény részletesen meghatározza a fenti tételek felhasználásának eljárásait.

Annyi módosítással rendben van, hogy ez a társadalom vagyonának minősül, amivel a társadalom által megbízott iráni kormány rendelkezik.

46.​​cikk

Mindenki a jogos üzleti tevékenységének és munkájának gyümölcsének tulajdonosa, és senki sem foszthatja meg mást az üzleti és munkavállalási lehetőségétől a tulajdonjogára hivatkozva.

Ez megfelelő.

47.cikk

A jogszerűen megszerzett magántulajdont tiszteletben kell tartani. A vonatkozó kritériumokat törvény határozza meg.

Ez megfelelő.

48.cikk

A természeti erőforrások kiaknázása, a közbevételek felhasználása, valamint a gazdasági tevékenységek elosztása tekintetében nem lehet megkülönböztetés a különböző tartományok és régiók között, ezáltal biztosítva, hogy minden régió hozzáférjen a szükséges tőkéhez és létesítményekhez igényeinek és növekedési képességének megfelelően.

Ez megfelelő.

49.cikk

A kormányzat felelőssége elkobozni az uzsora, bitorlás, vesztegetés, sikkasztás, lopás, szerencsejáték, adományok visszaélésszerű felhasználása, állami szerződések és tranzakciók visszaélésszerű felhasználása, megműveletlen földek és egyéb köztulajdonban lévő erőforrások eladása, korrupciós központok működtetése, valamint más tiltott eszközök és források révén felhalmozott vagyont, és visszaadni azt jogos tulajdonosának; ha ilyen tulajdonos nem azonosítható, a vagyont az államkincstárra kell bízni. Ezt a szabályt a kormányzatnak kellő gondossággal, vizsgálatot követően és az iszlám törvényeivel összhangban a szükséges bizonyítékok benyújtása után kell végrehajtania.

Ez megfelelő. Annyi kiegészítéssel, hogy a törvények nem iszlám törvények, hanem iráni törvények. Mert alapvetően a törvények nem a vallásból jönnek, hanem a demokratikusan működő társadalom és parlament kettőséből.

50.cikk

A környezet megőrzése, amelyben a jelenlegi és a jövő generációinak egyaránt joguk van a virágzó társadalmi létezéshez, az Iszlám Köztársaságban közfeladatnak minősül. Ezért tilosak azok a gazdasági és egyéb tevékenységek, amelyek elkerülhetetlenül a környezet szennyezésével járnak, vagy helyrehozhatatlan károkat okoznak benne.

Ez megfelelő.

51.cikk

Semmilyen adó nem vethető ki, kivéve a törvénnyel összhangban. Az adómentességre és -csökkentésre vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.

Ez megfelelő.

52.cikk

Az ország éves költségvetését a kormány a törvényben meghatározott módon folyósítja, és az Iszlám Konzultatív Gyűlés elé terjeszti megvitatásra és jóváhagyásra. A költségvetésben szereplő számadatok bármilyen módosítása a törvényben előírt eljárásoknak megfelelően történik.

Az iszlám nem konzultál semmilyen gyűlésen. Úgyhogy egy apró pontosítás: a kormány a költségvetést az országgyűlés elé terjeszti.

53.cikk

A kormány által beszedett összes összeget a központi kincstárnál vezetett kormányzati számlákra kell befizetni, és minden kifizetést a jóváhagyott kereteken belül a törvényeknek megfelelően kell teljesíteni.

Kiegészítés: Az itt létrejött adatok nyilvánosak.

54.cikk

A Nemzeti Számviteli Ügynökség közvetlenül az Iszlám Konzultatív Gyűlés felügyelete alatt áll. Szervezetét és működési módját Teheránban és a tartományi fővárosokban törvény határozza meg.

A Nemzeti Számviteli Ügynökség alkalmazottai maguk választják meg az intézmény vezetőségét, ezzel is garantálva az állam költségvetésének független elszámoltatását. – Az, hogy valaki vallásos-e vagy sem, az mindenkinek a saját dolga és nem az állam által kikényszerített feladat. Úgyhogy nincs helye semmilyen állami hivatalban a vallási megnevezéseknek, mint például Iszlám Konzultatív Gyűlés. A tagjai lehetne vallásosak, az az ő dolguk. Az intézmény nem vallásos, mert az állam és az egyház szétválasztva működik.

55.cikk

A Nemzeti Számviteli Ügynökség a törvényben előírt módon ellenőrzi és auditálja a minisztériumok, kormányzati intézmények és vállalatok, valamint az ország általános költségvetéséből bármilyen módon hasznot húzó egyéb szervezetek összes számláját annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen kiadás se haladja meg a jóváhagyott előirányzatokat, és hogy minden összeget a meghatározott célra fordítsanak. A törvényekkel összhangban összegyűjti az összes vonatkozó számlát, dokumentumot és nyilvántartást, és jelentést nyújt be az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek az egyes évek költségvetésének elszámolásáról, saját észrevételeivel együtt. Ezt a jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

Iszlám Konzultatív Gyűlés -> Parlament. Továbbá a Nemzeti Számviteli Ügynökség működése során keletkezett minden adat nyilvános.

5.FEJEZET

A nemzeti szuverenitás joga és az ebből eredő hatáskörök

56.cikk

A világ és az ember feletti abszolút szuverenitás Istent illeti meg, és Ő az, aki az embert saját társadalmi sorsának urává tette. Senki sem foszthatja meg az embert ettől az isteni jogtól, és nem rendelheti azt alá egy adott személy vagy csoport érdekeinek. A népnek ezt az isteni jogot a következő cikkekben meghatározott módon kell gyakorolnia.

Törlés.

57.cikk

Az Iszlám Köztársaságban a kormányzati hatalom a törvényhozó, az igazságszolgáltatási és a végrehajtó hatalomra hárul, amelyek az abszolút wilayat al-‘amr és az Ummah vezetése felügyelete alatt működnek, az Alkotmány következő cikkei szerint. Ezek a hatáskörök egymástól függetlenek.

Ehelyett: Iránban a hatalmi ágak szétválasztva működnek. Ennek a szerves része, hogy a bírók választják meg a legfelsőbb bírót, az ügyészek a legfőbb ügyészt, a Rendőrség tagjai a Rendőrség vezetőjét. Ezzel a bíráskodás elkülönül a törvényhozástól, továbbá a legnagyobb erőszakszervezet (a Rendőrség) mint fő végrehajtó szerv vagy végső végrehajtó szerv szintén a törvényhozástól függetlenül működik.

58.cikk

A törvényhozó hatalom feladatait az Iszlám Konzultatív Gyűlésen keresztül gyakorolják, amely a nép választott képviselőiből áll. Az e testület által jóváhagyott jogszabályokat, miután átestek az alábbi cikkekben meghatározott szakaszokon, végrehajtás céljából továbbítják a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalomnak.

A törvényhozó hatalmat a Parlament gyakorolja, melyet a társadalom demokratikus úton választ. A parlament nem főnöke sem a bíróságnak, sem az ügyészségnek, sem a rendőrségnek.

59.cikk

Rendkívül fontos gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális ügyekben a törvényhozó hatalom feladatait népszavazás útján, közvetlen népszavazás útján gyakorolhatja. A közvélemény ilyen közvetlen megkeresésére irányuló kérelmet az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagjainak kétharmadának kell jóváhagynia.

Mivel még korai népszavazásokban gondolkodni, az iráni társadalom demokratikus normái hiányában, így a népszavazás intézménye átmenetileg kikerül az alkotmányból.

60.cikk

A végrehajtó hatalom feladatait, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az Alkotmány közvetlenül a vezetőség hatáskörébe utal, az elnök és a miniszterek gyakorolják.

A kormány vezetését a miniszterelnök látja el. A miniszterelnököt a parlament nevezi ki. A kormány erősen ellenőrzött, szűk keretek között mozog. A kormányé a külügy, a hadügy, a pénzügy hármasa.

61.cikk

Az igazságszolgáltatás feladatait a bíróságok látják el, amelyeket az iszlám kritériumai szerint kell létrehozni, és amelyek felhatalmazást kaptak a perek kivizsgálására és rendezésére, a közjogok védelmére, az igazságszolgáltatásra és az isteni korlátok [al-hudud al-Ilahiyyah] végrehajtására.

Törlés.

6.FEJEZET

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés

(A törvényhozó hatalom)

62.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlést a nép közvetlenül és titkos szavazással megválasztott képviselői alkotják. A választók és a jelöltek alkalmasságát, valamint a választás jellegét törvény határozza meg.

Parlamenttel pont jó.

63.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagságának időtartama négy év. Minden ciklusra a választásokat az előző ciklus vége előtt kell megtartani, hogy az ország soha ne maradjon Gyűlés nélkül.

Átmeneti rendelkezés: A parlamentet elsőre egy évre választják, aztán két évre, aztán háromra és végül négy évre, mert az elsőre demokratikusan megválasztott politikai csoport ritkán szokott azonnal a legjobb választás lenni. A demokráciába bele kell jönnie az iráni társadalomnak. Egy kezdeti demokráciában négy év túl hosszú idő.

64.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek kétszázhetven tagja van, akik – figyelembe véve az emberi, politikai, földrajzi és egyéb hasonló tényezőket – az iszlám naptár 1368. évében tartott népszavazás dátumától számított tízéves időszakonként legfeljebb húsz fővel növekedhetnek. A zoroasztriánusok és a zsidók egy-egy képviselőt választanak; az asszír és káldeus keresztények együttesen egy-egy képviselőt választanak; az ország északi és déli részén élő örmény keresztények pedig egy-egy képviselőt választanak. A választási körzetek határait és a képviselők számát törvény határozza meg.

Ez a vallási alapú helyosztogatás a parlamentben nem megfelelő. Ez nem valami vallási gyűlés, ez társadalmi érdekképviselet. Aki vallási alapon képviseli az embereket, alapból rosszul végzi a dolgát. Ide megfontolt, komoly emberek kellenek, nem egy halom pap minden felekezetből. Normális esetben az embereknek van nemzeti öntudata és nem elsődlegesen a valláshoz kötik magukat. Csak azért, mert valaki más vallású, még nem kívülálló. Egy zsidó, vagy keresztény is lehet iráni nemzetiségű, hazafi. Ha az, akkor innentől kezdve ő nem kívülálló. Csak mert az iszlám papság rájuk akarja kényszeríteni a kisebbségi szerepet, attól ők még nem kisebbség.

65.cikk

A választások megtartása után az Iszlám Konzultatív Gyűlés ülései jogilag érvényesnek tekinthetők, ha a tagok teljes létszámának kétharmada jelen van. A törvényjavaslatokat és tervezeteket az általa jóváhagyott eljárási szabályzat szerint hagyják jóvá, kivéve azokat az eseteket, amikor az Alkotmány meghatározott határozatképességi szintet ír elő. A Gyűlés eljárási szabályzatának jóváhagyásához a jelenlévő tagok kétharmadának hozzájárulása szükséges.

Ha szoros a választási eredmény és például egy 55 és egy 45% erős párt jut be, a 45% erejű párt megakadályozhatja az Országgyűlés érvényességét a fenti első mondat miatt. Ennek ki kell mennie az Alkotmányból. Nyilván eddig ebből nem volt gond, mert a diktatúra miatt semmit nem lehetett tenni. De ez megváltozik.

66.cikk

A Gyűlés elnökének és elnökségének megválasztásának módját, a bizottságok számát és megbízatásuk időtartamát, valamint a tárgyalások lebonyolításával és a Gyűlés fegyelmének fenntartásával kapcsolatos kérdéseket a Gyűlés eljárási szabályzata határozza meg.

Maradhat. Csak a nevek kerülnek frissítésre, de az mindig.

67.cikk

A Közgyűlés tagjainak a Közgyűlés első ülésén a következő esküt kell letenniük, és aláírásukkal kell ellátniuk a szöveget: Az Irgalmas, Irgalmas Isten nevében. A Dicsőséges Korán jelenlétében esküszöm a Magasságos és Mindenható Istenre, és kötelezem magam, emberi becsületemre esküdve, hogy megvédem az iszlám szentségét, és őrzöm az iráni nép iszlám forradalmának vívmányait, valamint az Iszlám Köztársaság alapjait; igazságos letéteményesként megvédem a nép által rám ruházott tiszteletet, népképviselői kötelességeim teljesítése során jámborsággal járok el; mindig elkötelezett maradok az ország függetlensége és becsülete iránt; teljesítem a nemzettel és a nép szolgálatával kapcsolatos kötelességeimet; megvédem az Alkotmányt; és mind szóban, mind írásban, valamint nézeteim kifejezésében szem előtt tartom az ország függetlenségét, a nép szabadságát és érdekeinek biztonságát. A vallási kisebbségekhez tartozó tagok a saját szent könyveikre esküsznek, amikor leteszik ezt az esküt. Azok a tagok, akik nem vesznek részt az első ülésen, az eskütételi szertartást az első ülésen végzik el, amelyen részt vesznek.

Megható szöveg. Törlés. Ennek itt helye sincs. Az ilyen jelentéktelen, jelképes apróságokat, mint a politikusok esküdözése, be lehet tenni a parlamenti házszabályzatba.

68.cikk

Háború és az ország katonai megszállása idején a megszállt területeken vagy országszerte esedékes választásokat a Köztársaság Elnöke javaslatára, az Iszlám Konzultatív Gyűlés összes tagjának háromnegyede jóváhagyja, az Őrző Tanács jóváhagyásával. Ha nem alakul új Gyűlés, az előző továbbra is működik.

Háború esetén minden ugyanúgy megy tovább, ahogy alap esetben. Ha nem ilyen egyszerű a szabályozás, akkor a politikusok állandóan hadi állapotot fognak bejelenteni, akár háború nélkül is, ha ez éppen kedvez nekik.

69.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés tanácskozásainak nyilvánosnak kell lenniük, és a teljes jegyzőkönyvet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a rádió és a hivatalos közlöny útján. Vészhelyzet esetén zárt ülés tartható, ha azt nemzetbiztonsági okokból megköveteli az Elnök, az egyik miniszter vagy a Gyűlés tíz tagja. A zárt ülésen elfogadott jogszabályok csak akkor érvényesek, ha azokat a tagok háromnegyede jóváhagyja az Őrző Tanács jelenlétében. A szükségállapot megszűnése után az ilyen zárt ülések jegyzőkönyveit, valamint az azokon jóváhagyott jogszabályokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

Nem kellenek ezek az extra szabályok. Ha háború van, akkor a vészhelyzeti intézkedéseket úgyis a katonai vezérkarban fogják eldönteni, nem a Parlamentben. A döntéshozatal nyilvánosságát pedig nem a könnyen manipulálható jegyzőkönyvek fogják jelenteni, hanem a webkamerák és a rájuk kötött mikrofonok. Így élőben hallható lesz a döntéshozatal és annak előkészítése is.

70.cikk

Az elnöknek, helyetteseinek és a minisztereknek joguk van részt venni a Közgyűlés nyílt ülésein, akár együttesen, akár egyénileg. Tanácsadóikat is elkísérhetik. Ha a Közgyűlés tagjai szükségesnek ítélik, a miniszterek kötelesek részt venni. [Fordítva], valahányszor kérik, nyilatkozataikat meg kell hallgatni.

Rendben.

MÁSODIK SZAKASZ

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés hatáskörei és felhatalmazása

71.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés minden kérdésben törvényeket alkothat, az Alkotmányban meghatározott hatáskörén belül.

Rendben.

72.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés nem hozhat olyan törvényeket, amelyek ellentétesek az ország hivatalos vallásának szokásos és ahkamjával, vagy az Alkotmánnyal. A 96. cikknek megfelelően az Őrző Tanács feladata megállapítani, hogy történt-e jogsértés.

Törlés. Az Őrző Tanács megszűnik.

73.cikk

A rendes törvények értelmezése az Iszlám Konzultatív Gyűlés hatáskörébe tartozik. E cikk célja nem zárja ki a bírák által a kasszáció során adott értelmezéseket.

Rendben.

74.cikk

A kormányzati törvényjavaslatokat a Minisztertanács jóváhagyását követően terjesztik az Iszlám Konzultatív Gyűlés elé. A tagok törvényjavaslatait az Iszlám Konzultatív Gyűlés elé akkor lehet terjeszteni, ha azokat legalább tizenöt tag támogatja.

A kormánynak nem lesz 15 tagja. Így a második mondat második tagmondata törlésre kerül.

75.cikk

A tagok törvényjavaslatai és javaslatai, valamint a tagok által javasolt kormányzati törvényjavaslatok módosításai, amelyek a közbevételek csökkentését vagy a közkiadások növelését vonják maguk után, csak akkor terjeszthetők be a Gyűlés elé, ha a bevételcsökkenés kompenzálására vagy az új kiadások fedezésére szolgáló eszközöket is meghatározzák.

Rendben.

76.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek joga van az ország minden ügyét kivizsgálni és megvizsgálni.

Rendben. (Parlament)

77.cikk

A nemzetközi szerződéseket, jegyzőkönyveket és megállapodásokat az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek kell jóváhagynia.

Rendben.

78.cikk

Az országhatárok mindenféle megváltoztatása tilos, kivéve az ország érdekeivel összhangban lévő kisebb módosításokat, azzal a feltétellel, hogy azok nem egyoldalúak, nem sértik az ország függetlenségét és területi integritását, és az Iszlám Konzultatív Gyűlés összes tagjának négyötödének jóváhagyását elnyerik.

Alapvetően egy ország határait saját akaratból nem nagyon szokták módosítgatni. Bár mondjuk Iránból egy mini Kurdisztán és egy mini Beludzsisztán kiszakadhat, hogy végre nemzetiségileg egységesebbé váljon Irán és két új ország jöjjön létre Irán új szövetségeseiként.

79.cikk

Tilos a hadiállapot kihirdetése. Háború vagy háborúhoz hasonló rendkívüli állapotok esetén a kormánynak joga van ideiglenesen bizonyos szükséges korlátozásokat bevezetni az Iszlám Konzultatív Gyűlés beleegyezésével. Az ilyen korlátozások semmilyen esetben sem tarthatnak tovább harminc napnál; ha a korlátozások szükségessége ezen a határidőn túl is fennáll, a kormánynak új engedélyt kell kérnie a Gyűléstől.

Rendben.

80.cikk

A kormány által belföldi és külföldi kölcsönök vagy segélyek felvételét és nyújtását az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek kell jóváhagynia.

Rendben.

81.cikk

Teljesen tilos külföldieknek engedményeket adni kereskedelemmel, iparral, mezőgazdasággal, szolgáltatásokkal vagy ásványkincs-kitermeléssel foglalkozó vállalatok vagy intézmények alapítására.

Rendben (ha engedmény alatt azt értjük, hogy az iráni polgárokkal szemben nem élvezhetnek előnyöket a külföldiek, akkor oké).

82.cikk

Külföldi szakértők alkalmazása tilos, kivéve a szükségszerű eseteket és az Iszlám Konzultatív Gyűlés jóváhagyását.

Az üzleti életben ez a leghétköznapibb dolog, de a politikai életben is mindig vannak külföldi szakértők, mert kell a külső szemszög.

83.cikk

A nemzeti örökség részét képező kormányzati épületek és ingatlanok nem ruházhatók át az Iszlám Konzultatív Gyűlés jóváhagyása nélkül; ez sem alkalmazható pótolhatatlan kincsek esetében.

Rendben.

84.cikk

Minden képviselő felelős az egész nemzetért, és joga van véleményt nyilvánítani az ország minden bel- és külügyében.

Rendben.

85.cikk

A tagsági jog az egyént illeti meg, és nem ruházható át másokra. A Közgyűlés nem ruházhatja át a törvényhozás jogkörét egyénre vagy bizottságra. Szükség esetén azonban bizonyos törvények megalkotásának jogkörét a 72. cikknek megfelelően átruházhatja saját bizottságaira. Ilyen esetben a törvényeket a Közgyűlés által meghatározott időszakra ideiglenes jelleggel hajtják végre, és végső jóváhagyásuk a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen, a Közgyűlés a 72. cikknek megfelelően átruházhatja az illetékes bizottságokra a szervezetek, vállalatok, kormányzati intézmények vagy a kormányhoz kapcsolódó szervezetek alapszabályának végleges jóváhagyásának felelősségét, és/vagy a hatáskört a kormányra ruházhatja. Ilyen esetben a kormányzati jóváhagyások nem lehetnek ellentétesek az ország hivatalos vallásának alapelveivel és parancsolataival, illetve az Alkotmánnyal, amely kérdésben a Gyámtanács a 96. cikkben foglaltakkal összhangban dönt. Ezen túlmenően a kormányzati jóváhagyások nem lehetnek ellentétesek az ország törvényeivel és egyéb általános szabályaival, és végrehajtásuk mellett azokat az Iszlám Konzultatív Gyűlés elnökének tudomására kell hozni tanulmányozás és annak jelzése céljából, hogy a szóban forgó jóváhagyások nem ellentétesek a fent említett szabályokkal.

A 3. mondat törlendő, ahogy a 72. cikk is. A negyedik mondat is törlendő. Az ötödik mondat is törlendő.

86.cikk

A Gyűlés tagjai képviselői feladataik ellátása során teljesen szabadon kifejezhetik véleményüket és leadhatják szavazataikat, és nem vonhatók felelősségre vagy tartóztathatók le a Gyűlésben kifejezett vélemények vagy a képviselői feladataik ellátása során leadott szavazatok miatt.

A szavazataik alapján letartóztathatónak kell lenniük, mert a Parlament tagjai közösen is követhetnek el bűncselekményt, főleg, akik többséget alkotnak.

87.cikk

Az Elnöknek a Minisztertanács megalakulása után és minden más ügy előtt bizalmi szavazatot kell kérnie a Gyűléstől. Hivatali ideje alatt fontos és vitatott kérdésekben bizalmi szavazatot kérhet a Minisztertanácstól a Gyűléstől is.

Törölhető.

88.cikk

Amikor az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagjainak legalább egynegyede kérdést intéz az Elnökhöz, vagy a Gyűlés bármely tagja kérdést intéz egy miniszterhez a feladatkörével kapcsolatos témában, az Elnök vagy a miniszter köteles megjelenni a Gyűlésen és válaszolni a kérdésre. Ez a válasz az Elnök esetében legfeljebb egy hónappal, a miniszter esetében pedig tíz nappal késhet, kivéve, ha az Iszlám Konzultatív Gyűlés megfelelőnek ítéli az okot.

Rendben.

89.cikk

1. Az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagjai az általuk szükségesnek ítélt esetekben beavatkozhatnak a Minisztertanácshoz vagy egy miniszterhez. Az interpolációkat legalább tíz tag aláírása alapján lehet benyújtani. A Minisztertanácsnak vagy a beavatott miniszternek az interpoláció benyújtását követő tíz napon belül jelen kell lennie a Gyűlésen, hogy válaszolhasson rá és bizalmi szavazást kérjen. Ha a Minisztertanács vagy az érintett miniszter nem jelenik meg a Gyűlésen, az interpolációt benyújtó tagok megindokolják indokaikat, és a Gyűlés bizalmatlansági szavazást hirdet, ha szükségesnek tartja. Ha a Gyűlés nem szavaz bizalmat, a Minisztertanács vagy az interpolációval érintett miniszter feloszlik. Mindkét esetben az interpolációval érintett miniszterek nem lehetnek tagjai a közvetlenül utána megalakult következő Minisztertanácsnak.
2. Abban az esetben, ha az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagjainak legalább egyharmada közbeszól az Elnöknek a végrehajtó hatalommal és az ország végrehajtó ügyeivel kapcsolatos végrehajtói feladataival kapcsolatban, az Elnöknek a közbeszólás benyújtását követő egy hónapon belül jelen kell lennie a Gyűlésen, hogy megfelelő magyarázatot adjon a felvetett ügyekkel kapcsolatban. Abban az esetben, ha az ellenző és támogató tagok nyilatkozatainak, valamint az Elnök válaszának meghallgatása után a Gyűlés tagjainak kétharmada bizalmatlansági szavazatot jelent be, azt tájékoztatásul és az Alkotmány 110. cikkelyének (10) bekezdésének végrehajtása céljából közlik a Vezetéssel.

Rendben.

90.cikk

Aki panaszt tesz a Képviselőház, a végrehajtó hatalom vagy az igazságszolgáltatás munkájával kapcsolatban, írásban benyújthatja panaszát a Képviselőházhoz. A Képviselőháznak ki kell vizsgálnia a panaszt, és kielégítő választ kell adnia. Azokban az esetekben, amikor a panasz a végrehajtó hatalmat vagy az igazságszolgáltatást érinti, a Képviselőháznak követelnie kell tőlük az ügy megfelelő kivizsgálását és megfelelő magyarázatát, és ésszerű időn belül be kell jelentenie az eredményeket. Azokban az esetekben, amikor a panasz tárgya közérdeklődésre számot tartó, a választ nyilvánosságra kell hozni.

Az utolsó mondat helyett: Ezek minden esetben nyilvánosak. (Ez nyilvánvaló, hiszen ezeknek a szerveknek minden ügye közügy.)

91.cikk

Az iszlám rendeletek és az alkotmány védelme érdekében, az Iszlám Konzultatív Gyűlés által elfogadott jogszabályok iszlámmal való összeegyeztethetőségének vizsgálata érdekében egy Őrző Tanács néven ismert tanácsot kell létrehozni a következő összetételben:

1. hat „adil fuqaha”, akik tisztában vannak a jelenlegi szükségletekkel és a nap kérdéseivel, akiket a Vezető választ ki, és
2. hat, a jog különböző területeire szakosodott jogász, akiket az Iszlám Konzultatív Gyűlés választ meg a bírói hatalom feje által jelölt muszlim jogászok közül.

Törlendő.

92.cikk

A Gyámtanács tagjait hatéves időtartamra választják meg, de az első ciklusban, három év elteltével, sorsolással lecserélik az egyes csoportok tagjainak felét, és helyükre új tagokat választanak.

Törlendő.

93.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés nem rendelkezik jogi státusszal, ha nem létezik Őrző Tanács, kivéve tagjai mandátumának jóváhagyását és a Őrző Tanács hat jogászának megválasztását.

Törlendő.

94.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés által elfogadott összes jogszabályt meg kell küldeni az Őrző Tanácsnak. Az Őrző Tanácsnak a kézhezvételétől számított legfeljebb tíz napon belül felül kell vizsgálnia azt annak biztosítása érdekében, hogy az összeegyeztethető legyen az iszlám és az Alkotmány kritériumaival. Ha a jogszabályt összeegyeztethetetlennek találja, visszaküldi azt a Gyűlésnek felülvizsgálatra. Ellenkező esetben a jogszabály végrehajthatónak minősül.

Törlendő.

95.cikk

Abban az esetben, ha az Őrző Tanács tíz napot nem tart elegendőnek a felülvizsgálati folyamat befejezéséhez és a végleges vélemény megalkotásához, kérheti az Iszlám Konzultatív Gyűléstől a határidő legfeljebb tíz napos meghosszabbítását.

Törlendő.

96.cikk

Az Iszlám Konzultatív Gyűlés által elfogadott jogszabályoknak az iszlám törvényeivel való összeegyeztethetőségének megállapítása az Őrző Tanács tagjainak többségi szavazatától függ; és az Alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének megállapítása a Gyártó Tanács összes tagjának többségére tartozik.

Törlendő.

97.cikk

A munka felgyorsítása érdekében a Gyártó Tanács tagjai részt vehetnek a Gyűlésen és meghallgathatják annak vitáit, amikor kormányzati törvényjavaslatot vagy képviselői törvényjavaslatot tárgyalnak. Amikor sürgős kormányzati vagy képviselői törvényjavaslatot tűznek a Gyűlés napirendjére, a Gyártó Tanács tagjainak részt kell venniük a Gyűlésen és ismertetniük kell véleményüket.

Törlendő.

98.cikk

Az Alkotmány értelmezésének hatásköre a Gyártó Tanácsot illeti meg, amelyet tagjainak háromnegyedének beleegyezésével kell tennie.

Törlendő.

99.cikk

A Gyártó Tanács felelős a Vezetői Szakértők Gyűlésének, a Köztársaság Elnökének, az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek a választásainak felügyeletéért, valamint a közvélemény és a népszavazások közvetlen igénybevételéért.

Törlendő.

7.FEJEZET

Köztanácsok

100.cikk

A társadalmi, gazdasági, fejlesztési, közegészségügyi, kulturális és oktatási programok felgyorsítása, valamint a közjóval kapcsolatos egyéb ügyek elősegítése érdekében, a helyi igényeknek megfelelően, a lakossággal együttműködve, minden falu, körzet, város, község és tartomány igazgatását egy tanács felügyeli, amelyet Falusi, Körzeti, Városi, Községi vagy Tartományi Tanácsnak neveznek el. Ezen tanácsok tagjait az adott település lakossága választja meg. A tanácsokba választó választópolgárok és jelöltek jogosultsági feltételeit, valamint feladataikat és hatásköreiket, a választás módját, joghatóságát és hatáskörük hierarchiáját törvény határozza meg, oly módon, hogy megőrizze a nemzeti egységet, a területi integritást, az Iszlám Köztársaság rendszerét és a központi kormányzat szuverenitását.

Az egészségügy szakmai önkormányzatiságot kap, így azt nem felügyelik a Köztanácsok. A kultúra szakmai önkormányzatiságot kap, így azt sem felügyelik a Köztanácsok. Az oktatás is szakmai önkormányzatiságot kap, így azt sem felügyelik a Köztanácsok. Továbbá a 10 ezer fő alatti települések közös helyi önkormányzatokba rendeződnek, aminek a minimális létszáma 30 ezer, a maximális 50 ezer fő.

101.cikk

A tartományok fejlesztését és jólétét szolgáló programok kidolgozása során a diszkrimináció megakadályozása, a nép együttműködésének biztosítása, valamint az ilyen programok összehangolt végrehajtásának felügyeletének megszervezése érdekében megalakul a Tartományok Legfelsőbb Tanácsa, amely a Tartományi Tanácsok képviselőiből áll. Törvény határozza meg e tanács megalakításának módját és feladatait.

Tartományok Legfelsőbb Tanácsa kizárólag civil szervezetek vezetőiből álljon. Így ez nem egy újabb bürokratikus szint lesz, hanem a lentről felfelé szerveződő, demokratikus társadalom dönt a saját adóinak kihelyezéséről.

102.cikk

A Tartományok Legfelsőbb Tanácsa jogosult hatáskörén belül törvényjavaslatokat kidolgozni és azokat az Iszlám Konzultatív Gyűlés elé terjeszteni, akár közvetlenül, akár a kormányon keresztül. Ezeket a törvényjavaslatokat a Gyűlésnek meg kell vizsgálnia.

Rendben.

103.cikk

A tartományi kormányzóknak, városi kormányzóknak, körzeti kormányzóknak és a kormány által kinevezett egyéb tisztviselőknek be kell tartaniuk a hatáskörükön belül a tanácsok által hozott összes határozatot.

Rendben.

104.cikk

Annak érdekében, hogy biztosítsák az iszlám méltányosságot és együttműködést a programok kidolgozásában, valamint az összes termelési egység, mind az ipari, mind a mezőgazdasági, harmonikus fejlődését, az oktatási és közigazgatási egységekben, a szolgáltatóipar egységeiben és más hasonló jellegű egységekben a munkások, parasztok, egyéb alkalmazottak és vezetők képviselőiből álló tanácsokat kell létrehozni, hasonló tanácsokat, amelyek ezen egységek tagjainak képviselőiből állnak. E tanácsok megalakításának módját, valamint feladataik és hatásköreik körét törvényben kell meghatározni.

Rendben. Egy szó nem kell, az iszlám, mert más vallásúak vagy vallástalanok számára nem mond semmit az iszlám méltányosság. Ne kényszerítsük a saját vallási meggyőződésünket rá senkire, attól csak elveszíti a vallás az értelmét, nem pedig megerősödik.

105.cikk

A tanácsok által hozott döntések nem lehetnek ellentétesek az iszlám kritériumaival és az ország törvényeivel.

Törlendő.

106.cikk

A tanácsok nem oszlathatók fel, kivéve, ha eltérnek törvényes kötelezettségeiktől. Az ilyen eltérés megállapításáért felelős szervet, valamint a tanácsok feloszlatásának és újjáalakításának módját törvény határozza meg. Ha egy tanácsnak kifogása van a feloszlatása ellen, joga van fellebbezni az illetékes bírósághoz, és a bíróság köteles a panaszt az iratrenden kívül megvizsgálni.

Rendben.

8.FEJEZET

A Vezető vagy Vezetői Tanács

107.cikk

A kiváló marji’ al-taqlid és az egyetemes iszlám forradalom nagy vezetője, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója, Ayatullah al-‘Uzma Imam Khomeyni – quddisa szirruh al-sharif – halála után, akit a nép döntő többsége marji’-nak és vezetőnek ismert el és fogadott el, a vezető kinevezésének feladata a nép által megválasztott szakértőkre hárul. A szakértők felülvizsgálják és konzultálnak egymással az 5. és 109. cikkben meghatározott képesítésekkel rendelkező összes fuqaha’-ról. Abban az esetben, ha úgy találják, hogy valamelyikük jártasabb az iszlám szabályozásokban, a fiqh témáiban, politikai és társadalmi kérdésekben, vagy általános népszerűségnek örvend, vagy különösen kiemelkedő a 109. cikkben említett képességek bármelyike ​​tekintetében, akkor őt választják meg vezetőnek. Ellenkező esetben, ilyen fölény hiányában, egyiküket megválasztják és kihirdetik vezetőnek. A Szakértői Gyűlés által így megválasztott vezető átveszi a wilayat al-amr összes hatáskörét és az ebből eredő összes felelősséget. A vezető a törvény szemében egyenlő az ország többi népével.

Törlendő.

108.cikk

A szakértők számát és képesítését [az előző cikkben említett], megválasztásuk módját és az első ciklus üléseit szabályozó eljárási kódexet meghatározó törvényt a fuqaha’-nak kell kidolgoznia az első Őrző Tanácsban, szavazattöbbséggel elfogadnia, majd végül a Forradalom Vezetőjének jóvá kell hagynia. A törvény későbbi módosításának vagy felülvizsgálatának, illetve a szakértők feladataira vonatkozó összes rendelkezés jóváhagyásának joga a képviselőket illeti meg.

Törlendő. Sem ilyenfajta „szakértők” nem lesznek, nem lesz Őrző Tanács, sem ilyen titulus, hogy a Forradalom Vezetője.

109.cikk

A vezetőhöz szükséges alapvető képességek és feltételek a következők: a.) tudományosság, amely a mufti feladatainak ellátásához szükséges a fiqh különböző területein. b.) Igazságosság és jámborság, amely az iszlám umma vezetéséhez szükséges. c.) megfelelő politikai és társadalmi éleslátás, körültekintés, bátorság, adminisztratív képességek és megfelelő vezetési képesség. Amennyiben a fenti képességeknek és feltételeknek több személy is megfelel, az a személy élvez előnyt, aki jobb jogtudományi és politikai éleslátással rendelkezik.

Törlendő.

110.cikk

A Vezetés feladatai és hatáskörei a következők:

1. Az Iráni Iszlám Köztársaság általános politikájának meghatározása a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsával folytatott konzultációt követően.
2. A rendszer általános politikájának megfelelő végrehajtásának felügyelete.
3. Rendeletek kiadása országos népszavazásokhoz.
4. A fegyveres erők főparancsnokságának átvétele.
5. Háború és béke kihirdetése, valamint a fegyveres erők mozgósítása.
6. A következők kinevezése, felmentése és lemondásának elfogadása: a.) a „fuqaha” az Őrző Tanácson. b.) az ország legfelsőbb igazságügyi hatósága. c.) az Iráni Iszlám Köztársaság rádió- és televízió hálózatának vezetője. d.) a vezérkari főnök. e.) az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka. f.) a fegyveres erők főparancsnokai.
7. A fegyveres erők három szárnya közötti nézeteltérések megoldása és kapcsolataik szabályozása.
8. A hagyományos módszerekkel nem megoldható problémák megoldása a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsán keresztül.
9. A köztársasági elnök nép általi megválasztását hivatalossá tevő rendelet aláírása. A köztársasági elnöki posztra jelöltek alkalmasságát az Alkotmányban meghatározott követelmények tekintetében a választások előtt az Őrző Tanácsnak kell megerősítenie; az első elnöki ciklus esetében pedig a Vezetésnek.
10. A köztársasági elnök felmentése az ország érdekeinek figyelembevételével, miután a Legfelsőbb Bíróság bűnösnek találta alkotmányos kötelességeinek megszegésében, vagy miután az Iszlám Konzultatív Gyűlés szavazással tanúskodott alkalmatlanságáról az Alkotmány 89. cikke alapján.
11. Az elítéltek büntetésének kegyelme vagy enyhítése az iszlám kritériumok keretében, az igazságszolgáltatás vezetőjének ajánlása alapján.

A vezető feladatainak és hatásköreinek egy részét átruházhatja egy másik személyre.

Törlendő. Nemzeti Vészhelyzeti Tanács sem lesz.

111.cikk

Amennyiben a vezető képtelenné válik alkotmányos kötelezettségeinek ellátására, vagy elveszíti az 5. és 109. cikkben említett alkalmassági követelmények valamelyikét, vagy kiderül, hogy kezdetben nem rendelkezett bizonyos alkalmassági követelményekkel, elbocsátják. Ebben a kérdésben a döntés joga a 108. cikkben meghatározott szakértőket illeti meg. A vezető halála, lemondása vagy elbocsátása esetén a szakértőknek a lehető legrövidebb időn belül intézkedniük kell az új vezető kinevezéséről. Az új vezető kinevezéséig a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsa döntése alapján az elnökből, az igazságszolgáltatás vezetőjéből és az Őrző Tanács egy tagjából álló tanács veszi át ideiglenesen a vezető összes feladatát. Abban az esetben, ha ebben az időszakban bármelyikük bármilyen okból nem tudja ellátni feladatait, a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsának többségi szavazatával egy másik személyt kell megválasztani a helyére. Ez a tanács a 110. cikkely 1., 3., 5. és 10. pontjai, valamint a 6. cikkely d), e) és f) alpontjai tekintetében a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsa tagjainak háromnegyedes többségű határozata alapján intézkedik. Amennyiben a vezető betegsége vagy bármely más esemény miatt átmenetileg nem képes vezetői feladatait ellátni, erre az időszakra az e cikkelyben említett tanács veszi át feladatait.

Törlendő.

112.cikk

A Vezető parancsára a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsa bármikor ülésezik, ha az Őrző Tanács úgy ítéli meg, hogy az Iszlám Konzultatív Gyűlés törvényjavaslatát a saría vagy az Alkotmány alapelveivel ellentétes, és a Gyűlés „nem képes megfelelni az Őrző Tanács elvárásainak”. A Tanács ezenkívül ülésezik a Vezető által elé terjesztett kérdések megvitatása céljából, és ellátja az Alkotmányban említett egyéb feladatokat. A Tanács állandó és lecserélhető tagjait a Vezető nevezi ki. A Tanács szabályait a Tanács tagjai fogalmazzák meg és hagyják jóvá, a Vezető megerősítésével.

Törlendő.

9.FEJEZET

A Végrehajtó Hatalom

ELSŐ SZAKASZ

Az Elnökség

113.cikk

A vezetői hivatal után az elnök az ország legmagasabb tisztségviselője. Felelős az Alkotmány végrehajtásáért és a végrehajtó hatalom élén való működésért, kivéve a vezetői (hivatal) közvetlenül érintett ügyeket.

Törlendő. Maga a pozíció is törlésre kerül.

114.cikk

Az elnököt négyéves időtartamra választják a nép közvetlen szavazással. Újraválasztása csak egyszer lehetséges.

Törlendő.

115.cikk

Az elnököt olyan vallási és politikai személyiségek közül kell megválasztani, akik a következő tulajdonságokkal rendelkeznek: iráni származás; iráni állampolgárság; adminisztratív kapacitás és találékonyság; jó múlt; megbízhatóság és vallásosság; meggyőződés az Iráni Iszlám Köztársaság alapelveiben és az ország hivatalos vallásában.

Törlendő.

116.cikk

Az elnöki posztra jelölt jelölteknek hivatalosan be kell jelenteniük jelöltségüket. A törvény határozza meg az elnök megválasztásának módját.

Törlendő.

117.cikk

Az elnököt a választók által leadott szavazatok abszolút többségével választják meg. Ha azonban az első fordulóban egyik jelölt sem tud ilyen többséget szerezni, a következő hét péntekén második szavazásra kerül sor. A második fordulóban csak az a két jelölt vesz részt, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. Ha azonban az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül néhányan visszalépnek a választástól, a végső döntés az a két jelölt között lesz, akik több szavazatot kaptak, mint az összes többi jelölt.

Törlendő.

118.cikk

Az elnökválasztás felügyeletéért a 99. cikkben foglaltak szerint a Gyámtanács felel. Az első Gyámtanács létrehozása előtt azonban ezt a feladatot egy törvény által létrehozandó felügyelő szerv látja el.

Törlendő.

119.cikk

Az új elnök megválasztásának legkésőbb a leköszönő elnök mandátumának lejárta előtt egy hónappal meg kell történnie. Az új elnök megválasztása és a leköszönő elnök mandátumának lejárta előtti átmeneti időszakban a leköszönő elnök látja el az elnök feladatait.

Törlendő.

120.cikk

Amennyiben a fent felsorolt ​​​​képességek alapján alkalmasnak ítélt jelöltek bármelyike ​​​​a szavazás napja előtti tíz napon belül meghal, a választásokat két héttel elhalasztják. Ha a legtöbb szavazatot kapott jelöltek egyike az első és a második szavazási forduló közötti időszakban meghal, a választás (a második forduló) megtartásának határideje két héttel meghosszabbodik.

Törlendő.

121.cikk

Az Elnöknek az Iszlám Konzultatív Gyűlés ülésén, az igazságszolgáltatás fejének és az Őrző Tanács tagjainak jelenlétében a következő esküt kell letennie és aláírnia: „Az Irgalmas Isten nevében, én, mint Elnök, a Nemes Korán és Irán népe jelenlétében, a Magasztos és Mindenható Istenre esküszöm, hogy őrzöm az ország hivatalos vallását, az Iszlám Köztársaság rendjét és az ország alkotmányát; hogy minden képességemet és képességemet a rám háruló felelősség teljesítésének szentelem; hogy a nép szolgálatának, az ország becsületének, a vallás és az erkölcs terjesztésének, valamint az igazság és az igazságosság támogatásának szentelem magam, tartózkodva mindenféle önkényes viselkedéstől; hogy őrzöm minden állampolgár szabadságát és méltóságát, valamint az alkotmány által a népnek biztosított jogokat; hogy az ország határainak és politikai, gazdasági és kulturális függetlenségének őrzésekor nem fogok kitérni semmilyen szükséges intézkedés elől; hogy Isten segítségét kérve…” és az iszlám prófétáját, valamint a tévedhetetlen imámokat (béke legyen velük) követve, jámbor és önzetlen megbízottként őrzöm a nép által rám ruházott hatalmat szent bizalomként, és átruházom azt arra, akit a nép utánam választ.”

Törlendő.

122.cikk

Az Elnök, az Alkotmány vagy más törvények által ráruházott hatásköreinek és kötelezettségeinek keretein belül, felelős a népnek, a Vezetőnek és az Iszlám Konzultatív Gyűlésnek.

Törlendő.

123.cikk

Az Elnök köteles aláírni a Gyűlés által jóváhagyott jogszabályokat vagy a népszavazás eredményét, miután a (vonatkozó) jogi eljárásokat lezárták és közölték vele. Az aláírást követően köteles továbbítani azokat a felelős hatóságoknak végrehajtásra.

Törlendő.

124.cikk

Az Elnöknek alkotmányos feladatainak ellátására helyettesei lehetnek. Az Elnök jóváhagyásával az Elnök első helyettese feladata a Minisztertanács ügyeinek intézése és a többi helyettes feladatainak összehangolása.

Törlendő.

125.cikk

Az Elnök vagy törvényes képviselője jogosult aláírni az iráni kormány által más kormányokkal kötött szerződéseket, jegyzőkönyveket, szerződéseket és megállapodásokat, valamint a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos megállapodásokat, miután megszerezte az Iszlám Konzultatív Gyűlés jóváhagyását.

Törlendő.

126.cikk

Az elnök felelős a nemzeti tervezésért, a költségvetésért és az állami foglalkoztatási ügyekért, és ezek intézését másokra bízhatja.

Törlendő.

127.cikk

Különleges körülmények között, a Minisztertanács jóváhagyásával, az elnök egy vagy több különleges képviselőt nevezhet ki meghatározott hatáskörökkel. Ilyen esetekben képviselője(i) döntései azonosak az elnök és a Minisztertanács döntéseivel.

Törlendő.

128.cikk

A nagyköveteket a külügyminiszter ajánlására és az elnök jóváhagyásával nevezik ki. Az elnök aláírja a nagykövetek megbízólevelét, és átveszi a külföldi országok nagykövetei által bemutatott megbízóleveleket.

Törlendő.

129.cikk

Az állami kitüntetések adományozása az Elnök kiváltsága.

Törlendő.

130.cikk

Az Elnök benyújtja lemondását a Vezetőnek, és továbbra is ellátja feladatait, amíg lemondását nem fogadják el.

Törlendő.

131.cikk

Az Elnök halála, felmentése, lemondása, távolléte vagy két hónapnál hosszabb betegsége esetén, vagy ha hivatali ideje lejárt, és valamilyen akadály vagy hasonló egyéb körülmény miatt nem választottak meg új elnököt, az Elnök jóváhagyásával első helyettese veszi át az Elnök hatásköreit és feladatait. A Tanács, amely az Iszlám Konzultatív Gyűlés elnökéből, az igazságszolgáltatás fejéből és az Elnök első helyetteséből áll, köteles gondoskodni egy új Elnök megválasztásáról legfeljebb ötven napon belül. Az Elnök első helyettesének halála, vagy más olyan okok esetén, amelyek megakadályozzák feladatainak ellátásában, vagy ha az Elnöknek nincs első helyettese, a Vezető más személyt nevez ki a helyére.

Törlendő.

132.cikk

Abban az időszakban, amikor az elnök hatásköreit és felelősségét az első helyettesére vagy a 131. cikk szerinti más személyre ruházzák, a miniszterek nem interpolálhatók, és nem lehet bizalmatlansági szavazást leadni velük szemben. Az alkotmány felülvizsgálatára irányuló lépések sem tehetők, és nem lehet országos népszavazást tartani.

Törlendő. Érdekes látni, hogy a hatalom alapvető pozícióiról milyen sok szöveg van az Alkotmányban, de hogy az állampolgároknak milyen jogai vannak, az egy nagyon szűk szelet és könnyen meg is kérdőjelezhetők ezek a jogok a papság által. Az állami kötelességek az állampolgárok felé, szintén csak egy nagyon rövid részt tesznek ki. Látszik, hogy a rendszer soha nem volt demokratikus, soha nem kellett tényleges választói akaratnak megfelelnie. Odadobtak a választóknak pár csontot a jólétről. Aztán hátha elég lesz ennyi.

MÁSODIK SZAKASZ

Az Elnök és a Miniszterek

133.cikk

A minisztereket az Elnök nevezi ki, és bizalmi szavazásra terjeszti őket a Képviselőház elé. A Képviselőház változásával új bizalmi szavazásra nincs szükség. A miniszterek számát és hatáskörét törvény határozza meg.

Rendben.

134.cikk

Az Elnök a Minisztertanács élén áll. Felügyeli a miniszterek munkáját, és megteszi a szükséges intézkedéseket a kormány döntéseinek összehangolása érdekében. A miniszterek együttműködésével meghatározza a kormány programját és politikáját, valamint végrehajtja a törvényeket. Eltérés vagy a kormányzati szervek alkotmányos feladataiba való beavatkozás esetén a Minisztertanácsnak az Elnök kérésére hozott határozata kötelező érvényű, feltéve, hogy az nem igényli a törvények értelmezését vagy módosítását. Az Elnök a Képviselőház előtt felelős a Minisztertanács intézkedéseiért.

Rendben.

135.cikk

A miniszterek hivatalban maradnak, kivéve, ha felmentik őket, vagy a Képviselőház bizalmatlansági szavazatot ad nekik a beavatkozásuk következtében, vagy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellenük. A Minisztertanács, vagy mindegyikük lemondását a köztársasági elnökhöz kell benyújtani, és a Minisztertanács az új kormány kinevezéséig folytatja működését. A köztársasági elnök legfeljebb három hónapos időtartamra megbízottat nevezhet ki azokra a minisztériumokra, amelyekben nincs miniszter.

Az utolsó mondat nem kell. Ha fontos egy politikai tisztség, akkor azt úgyis gyorsan betöltik.

136.cikk

A köztársasági elnök felmentheti a minisztereket, és ebben az esetben a Képviselőháztól bizalmi szavazatot kell kérnie az új miniszter(ek) számára. Abban az esetben, ha a Minisztertanács tagjainak fele lecserélődik, miután a kormány megkapta a Képviselőház bizalmi szavazatát, a kormánynak új bizalmi szavazatot kell kérnie a Képviselőháztól.

Az utolsó mondat nem szükséges, főleg mert nagyon le fog csökkenni a miniszterek száma a politikai hatalom csökkenése miatt.

137.cikk

Minden miniszter felelős az elnökkel és a Képviselőházzal szembeni feladataiért, de a Minisztertanács egésze által jóváhagyott mértékegységekben a többi miniszter cselekedeteiért is felelős.

Rendben.

138.cikk

Azokon az esetekben túl, amikor a Minisztertanács vagy egyetlen miniszter felhatalmazást kap a törvények végrehajtására vonatkozó eljárások meghatározására, a Minisztertanácsnak joga van szabályokat, rendeleteket és eljárásokat megállapítani igazgatási feladatainak ellátására, a törvények végrehajtásának biztosítására és igazgatási szervek létrehozására. Mindegyik miniszternek joga van rendeleteket alkotni és körleveleket kiadni a hatáskörébe tartozó ügyekben és a Minisztertanács határozataival összhangban. Az ilyen rendeletek tartalma azonban nem sértheti a törvény betűjét vagy szellemét. A kormány feladatainak bármely részét megbízhatja néhány miniszterből álló bizottságokkal. Az ilyen bizottságok határozatai a szabályok keretein belül az elnök jóváhagyása után kötelező érvényűek. A kormány ratifikációját és rendeleteit, valamint az ebben a cikkben említett bizottságok határozatait a végrehajtás céljából történő közléssel egyidejűleg az Iszlám Konzultatív Gyűlés elnökének is értesíteni kell, hogy amennyiben azokat törvényellenesnek találja, megküldhesse azokat a Minisztertanács általi újratárgyalásra vonatkozó indoklással.

Rendben.

139.cikk

A köz- és állami tulajdonnal kapcsolatos követelések rendezése vagy választott bíróság elé terjesztése minden esetben a Minisztertanács jóváhagyásától függ, és a Képviselőházat tájékoztatni kell ezekről az ügyekről. Azokban az esetekben, amikor a vitában részt vevő egyik fél külföldi, valamint a tisztán belföldi jellegű fontos ügyekben a Képviselőház jóváhagyását is be kell szerezni. A törvény határozza meg az itt tárgyalt fontos eseteket.

Rendben.

140.cikk

Az Elnök, helyettesei és a miniszterek elleni közönséges bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat a közönséges bíróságok vizsgálják az Iszlám Konzultatív Gyűlés tudtával.

„az Iszlám Konzultatív Gyűlés tudtával” rész nem kell

141.cikk

Az elnök, az elnökhelyettesek, a miniszterek és a kormányzati alkalmazottak nem tölthetnek be egynél több kormányzati tisztséget, és tilos számukra bármilyen további tisztséget betölteni olyan intézményekben, amelyek tőkéjének egésze vagy egy része a kormányhoz tartozik, vagy közintézményekben, az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagja lenni, ügyvédi vagy jogi tanácsadói hivatást gyakorolni, vagy elnöki, ügyvezető igazgatói vagy igazgatótanácsi tagságot betölteni bármilyen magánvállalatnál, kivéve a kormányzati szervekhez és intézményekhez kapcsolódó szövetkezeteket. Az egyetemi és kutatóintézeti oktatói állások mentesülnek ez alól a szabály alól.

Az utolsó mondat nem kell. A tudomány megvan a miniszterek zsenialitása nélkül is.

142.cikk

A vezető, az elnök, az elnökhelyettesek és a miniszterek, valamint házastársaik és utódaik vagyonát hivatali idejük előtt és után az igazságszolgáltatás vezetője vizsgálja meg annak biztosítása érdekében, hogy az ne gyarapodjon a törvényekkel ellentétes módon.

Rendben.

HARMADIK SZAKASZ

A hadsereg és az Iszlám Forradalmi Gárda

143.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság Hadserege felelős az ország függetlenségének és területi integritásának, valamint az Iszlám Köztársaság rendjének őrzéséért.

Az utolsó tagmondatról szó sem lehet. Ez rendőrségi feladat: járőrözés és nyomozás.

144.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság Hadseregének iszlám hadseregnek kell lennie, azaz elkötelezettnek kell lennie az iszlám ideológia és a nép iránt, és olyan személyeket kell toboroznia szolgálatába, akik hisznek az iszlám forradalom célkitűzéseiben, és elkötelezettek céljai megvalósításának ügye iránt.

Törölni.

145.cikk

Egyetlen külföldit sem szabad felvenni az ország hadseregébe vagy biztonsági erőibe.

Rendben.

146.cikk

Tilos bármilyen külföldi katonai bázis létesítése Iránban, még békés célokra is.

Rendben.

147.cikk

Békeidőben a kormánynak a hadsereg személyi állományát és műszaki felszerelését segélyakciókban, oktatási és termelési célokra, valamint az Építő Dzsihádban kell felhasználnia, miközben teljes mértékben betartja az iszlám igazságosság kritériumait, és biztosítja, hogy az ilyen felhasználás ne károsítsa a hadsereg harckészségét.

Termelési célokra ott vannak a vállalkozók. Oktatási célokra ott van az oktatási szakma. Az egész cikket lehet törölni.

148.cikk

Tilos a katonai járművek, felszerelések és egyéb eszközök személyes használata, valamint a hadsereg személyzetének személyes szolgaként, sofőrként vagy hasonló minőségben való kihasználása.

Rendben.

149.cikk

A katonai rangban való előléptetések és visszavonások a törvényeknek megfelelően történnek.

Egy ennyire semmitmondó cikket kár az alkotmányban tartani.

150.cikk

Az Iszlám Forradalmi Gárda hadtestét, amelyet a forradalom győzelmének első napjaiban szerveztek, fenn kell tartani, hogy továbbra is betölthesse a forradalom és vívmányainak őrzését. E hadtest feladatainak körét és felelősségi területeit a többi fegyveres erő feladataihoz és felelősségi területéhez viszonyítva törvény határozza meg, hangsúlyozva a testvéri együttműködést és a harmóniát közöttük.

Törlendő. Helyette: A hadseregen, a Rendőrségen, a Büntetés Végrehajtáson és a Vám- és Pénzügyőrségen kívül tilos minden más erőszakszervezet az országban. Továbbá tilos erőszakszervezetet imitálni, tehát például úgy tenni, mintha valakinek lenne saját hadereje: egyenruha, rangok, menetelések stb.

151.cikk

A Korán nemes versének megfelelően: „(Készüljetek fel ellenük minden erővel, amit csak össze tudtok gyűjteni, és harcra kész lovakkal, félelmet keltve Isten ellenségében és a ti ellenségetekben, és másokban is, akiket ti nem ismertek, de Isten ismer… [8:60])” a kormány köteles minden állampolgára számára katonai kiképzési programot biztosítani, minden szükséges felszereléssel, az iszlám kritériumoknak megfelelően, oly módon, hogy minden állampolgár mindig képes legyen részt venni az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres védelmében. A fegyverek birtoklásához azonban az illetékes hatóságok engedélye szükséges.

Törölni. Kis létszámú professzionális hadsereg kell, hangsúly az ENSZ békefenntartáson.

10.FEJEZET

Külpolitika

152.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikája az uralom minden formájának elutasításán alapul, mind az uralkodás, mind az annak való alávetettség tekintetében, az ország függetlenségének minden tekintetben történő megőrzésén és területi integritásának megőrzésén, minden muszlim jogainak védelmén, a hegemonista nagyhatalmakkal való el nem kötelezettségen, valamint a kölcsönösen békés kapcsolatok fenntartásán minden nem hadviselő állammal.

A minden muszlim jogainak védelme megint csak egy agresszív vallási vezetői réteg agyalásait tükrözi vissza, miközben a modernkori Irán a történetének legvadabb háborúját Irakkal vívta.

153.cikk

Tilos minden olyan megállapodás, amely külföldi ellenőrzést eredményez az ország természeti erőforrásai, gazdasága, hadserege vagy kultúrája, valamint a nemzeti élet egyéb aspektusai felett.

Rendben.

154.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság az emberi társadalomban az emberi boldogság eszményét tekinti eszményének, és a függetlenség, a szabadság, valamint az igazságosság és az igazság uralmának elérését a világ minden népének jogának tekinti. Ennek megfelelően, miközben lelkiismeretesen tartózkodik mindenféle beavatkozástól más nemzetek belügyeibe, támogatja a mustad’afun jogos küzdelmét a mustakbirun ellen a világ minden szegletében.

Törölni. Irán rendszerszerűen avatkozik be más országok belügyeibe, ráadásul fegyveres erővel, annyi pénzzel, hogy azt a társadalommal közölni sem meri a vezetőség. Úgyhogy ez a cikk nagy politikai poén lett, kész paródiája a normális működésnek.

155.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya politikai menedékjogot adhat azoknak, akik azt kérik, kivéve, ha Irán törvényei szerint árulónak és szabotőrnek tekintik őket.

Az áruló szó ne hangozzon el az Alkotmányban. A politikusok épp eleget árulózzák egymást.

11.FEJEZET

Az igazságszolgáltatás

156.cikk

Az igazságszolgáltatás független hatalom, az egyén és a társadalom jogainak védelmezője, felelős az igazságszolgáltatás végrehajtásáért, és a következő feladatokkal van megbízva:

1. Panaszok, jogsértések és panaszok kivizsgálása és ítélethozatal; peres ügyek rendezése; viták rendezése; valamint a törvény által meghatározott összes szükséges döntés és intézkedés meghozatala hagyatéki ügyekben;
2. A közjogok helyreállítása és az igazságosság, valamint a jogos szabadságok előmozdítása;
3. A törvények megfelelő végrehajtásának felügyelete;
4. Bűncselekmények feltárása; bűnözők üldözése, büntetése és megbüntetése; valamint az iszlám büntető törvénykönyv büntetéseinek és rendelkezéseinek végrehajtása;
5. Megfelelő intézkedések megtétele a bűncselekmények előfordulásának megelőzése és a bűnözők megjavítása érdekében.

A negyedik pontból az iszlám szó mehet ki, mert a bűncselekmények modernizálódtak az iszlám létrejötte óta. Plusz nem az iszlám miatt bűncselekmény egy bűncselekmény, hanem a társadalmi erkölcsök miatt.

157.cikk                                                                                                         

Az igazságszolgáltatási hatalom minden igazságszolgáltatási, közigazgatási és végrehajtói területet érintő kérdésében a Vezér öt évre egy igazságos, az igazságszolgáltatásban jártas, körültekintő és közigazgatási képességekkel rendelkező mujtahidot nevez ki az igazságszolgáltatás élére, aki a legfőbb igazságügyi hatóság.

Törlendő.

158.cikk

Az igazságszolgáltatási ág vezetője a következőkért felelős:

1. Az igazságszolgáltatáshoz szükséges szervezeti felépítés létrehozása, a 156. cikkben említett felelősségekkel összhangban.
2. Az Iszlám Köztársaság számára megfelelő igazságszolgáltatási törvényjavaslatok kidolgozása.
3. Igazságos és méltó bírák alkalmazása, elbocsátása, kinevezése, áthelyezése, különleges feladatokra való kinevezése, előléptetése és hasonló közigazgatási feladatok ellátása, a törvénnyel összhangban.

Rendben.

159.cikk

A bíróságok azok a hivatalos szervek, amelyekhez minden panaszt kell utalni. A bíróságok felállítását és joghatóságát törvény határozza meg.

A bírósági rendszer hétköznapi működését a bírói szakma határozza meg.

160.cikk

Az igazságügyi miniszter felelős minden olyan kérdésben, amely az igazságszolgáltatás, valamint a végrehajtó és törvényhozó ágak közötti kapcsolatot érinti. Az igazságszolgáltatási ág vezetője által az elnöknek javasolt személyek közül választják meg. Az igazságszolgáltatás vezetője teljes hatáskört ruházhat át az igazságügyi miniszterre pénzügyi és igazgatási területeken, valamint a bírákon kívüli személyzet alkalmazásában, amely esetben az igazsági ügyminiszter ugyanolyan hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik, mint a többi miniszter a legmagasabb rangú kormányzati végrehajtó tisztségviselői minőségében.

Az igazságügyi miniszteri pozíció megszűnik, hiszen az igazságügy függetlenedik a politikától. Így ez a paragrafus megszűnik.

161.cikk

A Legfelsőbb Bíróságot a bíróságok általi törvények helyes végrehajtásának felügyelete, az igazságszolgáltatási eljárás egységességének biztosítása, valamint a törvény által ráruházott egyéb feladatok ellátása céljából kell létrehozni, az igazságszolgáltatási ág vezetője által megállapítandó rendeletek alapján.

Az utolsó mondat utolsó tagmondata nem kell.

162.cikk

A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a főügyésznek egyaránt igazságszolgáltatási ügyekben jártas mujtahidoknak kell lenniük. Őket az igazságszolgáltatási ág vezetője jelöli öt évre, a Legfelsőbb Bíróság bíráival konzultálva.

Törlendő.

163.cikk

A bíró által teljesítendő feltételeket és képesítéseket törvény határozza meg, a fiqh kritériumaival összhangban.

Törlendő. A bírói szakma határozza meg a kritériumokat.

164.cikk

A bírót nem lehet ideiglenesen vagy véglegesen elmozdítani a betöltött tisztségéből, kivéve tárgyalás és bűnösségének bizonyítása esetén, vagy olyan jogsértés következtében, amely elbocsátását vonja maga után. A bírót nem lehet áthelyezni vagy újra kinevezni a beleegyezése nélkül, kivéve azokat az eseteket, amikor a társadalom érdeke ezt szükségessé teszi, ebben az esetben is az igazságszolgáltatási ág vezetőjének a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a főügyésszel való konzultációt követően hozott döntésével. A bírák időszakos áthelyezése és rotációja a törvényben megállapítandó általános szabályoknak megfelelően történik.

Törlendő. Ezt majd a bírák közösen meghatározzák, hogy mik legyenek a részletszabályok.

165.cikk

A tárgyalásokat nyilvánosan kell lefolytatni, és a nyilvánosság tagjai korlátozás nélkül részt vehetnek rajtuk; kivéve, ha a bíróság megállapítja, hogy a nyilvános tárgyalás sértené a közerkölcsöt vagy a közfegyelmet, vagy ha magánjellegű jogvita esetén mindkét fél kéri a nyilvános tárgyalás mellőzését.

Rendben.

166.cikk

A bíróságok ítéleteinek jól meg kell indokolniuk és dokumentálniuk kell azokat a törvénycikkeket és alapelveket, amelyek alapján meghozták azokat.

Rendben.

167.cikk

A bíró köteles arra törekedni, hogy minden ügyet a kodifikált jog alapján ítéljen meg. Ilyen törvény hiányában a hiteles iszlám források és a hiteles fatva alapján kell ítéletet hoznia. A törvény hallgatására vagy hiányosságaira, rövidségére vagy ellentmondásosságára hivatkozva nem tartózkodhat az ügyek felvételétől és megvizsgálásától, valamint az ítélet meghozatalától.

A második mondat kijön belőle.

168.cikk

A politikai és sajtóvádakat nyíltan és esküdtszék jelenlétében tárgyalják a bíróságokon. Az esküdtszék kiválasztásának módját, hatáskörét és a politikai bűncselekmények meghatározását a törvény határozza meg az iszlám kritériumoknak megfelelően.

Az utolsó mondatból kijönnek az iszlám kritériumok.

169.cikk

Semmilyen cselekedet vagy mulasztás nem tekinthető visszamenőleges hatállyal rendelkező bűncselekménynek egy később alkotott törvény alapján.

Rendben.

170.cikk

A bíróságok bírái kötelesek tartózkodni a kormány azon törvényeinek és rendeleteinek végrehajtásától, amelyek ellentétesek az iszlám törvényeivel vagy normáival, vagy kívül esnek a végrehajtó hatalom hatáskörén. Mindenkinek joga van követelni az ilyen rendelet hatályon kívül helyezését a Közigazgatási Bíróságtól.

Ez a cikk törlődik.

171.cikk

Ha valaki erkölcsi vagy anyagi kárt szenved a bíró mulasztása vagy tévedése miatt az ügy tárgyával, a meghozott ítélettel vagy egy adott ügyben alkalmazott szabállyal kapcsolatban, a mulasztó bírónak kezeskednie kell a kár megtérítéséért az iszlám kritériumoknak megfelelően, ha mulasztásról van szó. Ellenkező esetben a veszteségeket az állam téríti meg. Minden ilyen esetben a vádlott hírneve és jó hírneve helyreáll.

Iszlám kritériumok rész kijön belőle. Ahogy a jó hírnév is ki jön belőle, mert a jó és rossz, nem jogi kategória, a jogban csak jogos és jogtalan van.

172.cikk

Törvény hozza létre a katonai bíróságokat a hadsereg, a csendőrség, a rendőrség és az Iszlám Forradalmi Gárda tagjai által katonai vagy biztonsági szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. Az ügyeket azonban nyilvános bíróságokon tárgyalják a közönséges bűncselekmények vagy az igazságügyi minisztérium végrehajtó szolgálata során elkövetett bűncselekmények esetében. A katonai ügyészség és a katonai bíróságok az igazságszolgáltatás részét képezik, és ugyanazon elvek vonatkoznak rájuk, mint az igazságszolgáltatásra.

A Csendőrség beolvad a Rendőrségbe (nem kell sok erőszakszervezet). A Forradalmi Gárda megszűnik. Tagjait a hadsereg felveheti, de a tiszteket nem.

173.cikk

A kormánytisztviselőkkel, szervekkel és törvényekkel szembeni panaszok, sérelmek és kifogások kivizsgálása érdekében az igazságszolgáltatási ág vezetőjének felügyelete alatt Közigazgatási Bíróság néven bíróságot hoznak létre. E bíróság joghatóságát, hatáskörét és működési módját törvény határozza meg.

Rendben.

174.cikk

Az igazságszolgáltatás azon jogával összhangban, hogy felügyelje a kormány közigazgatási szervei általi ügyek megfelelő lebonyolítását és a törvények helyes végrehajtását, az igazságszolgáltatási ág vezetőjének felügyelete alatt egy szervezetet hoznak létre, amelynek neve Országos Főfelügyelőség. E szervezet hatásköreit és feladatait törvény határozza meg.

Ezt érdemes törölni és az említett hatóságot feloszlatni. Már vannak független bíróságok a kormány ellenőrzésére, nem kellenek újabb és újabb hivatalok.

12.FEJEZET

Rádió és Televízió

175.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság Rádiójában és Televíziójában a véleménynyilvánítás és a gondolatok terjesztésének szabadságát az iszlám kritériumoknak és az ország érdekeinek megfelelően kell garantálni. Az Iráni Iszlám Köztársaság Rádiója és Televíziója vezetőjének kinevezése és felmentése a vezető hatáskörébe tartozik. A szervezet működését egy tanács felügyeli, amely az elnök, az igazságszolgáltatási ág vezetője és az Iszlám Konzultatív Gyűlés két-két képviselőjéből áll.

Törlendő.

13.FEJEZET

Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanács

176.cikk

A nemzeti érdekek védelme, valamint az iszlám forradalom, a területi integritás és a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében az elnök elnökletével létrejön a Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanács, amely a következő feladatokat látja el:

1. A védelmi és nemzetbiztonsági politikák meghatározása a Vezető által meghatározott általános politikák keretében.
2. A politikai, hírszerzési, társadalmi, kulturális és gazdasági területeken a tevékenységek összehangolása az általános védelmi és biztonságpolitika tekintetében.
3. Az ország anyagi és szellemi erőforrásainak kiaknázása a belső és külső fenyegetések leküzdésére.

A Tanács tagjai: a kormány három ágának vezetője, a Fegyveres Erők Legfelsőbb Parancsnoki Tanácsának főnöke, a tervezésért és költségvetésért felelős tiszt, a Vezető által jelölt két képviselő, külügy-, belügy- és információs miniszterek, egy, a témához kapcsolódó miniszter, valamint a Fegyveres Erők és az Iszlám Forradalmi Gárda legmagasabb rangú tisztviselői.

Feladataival összhangban a Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanács altanácsokat hoz létre, például Védelmi Albizottságot és Nemzetbiztonsági Albizottságot. Minden altanácsot az Elnök vagy a Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanácsnak az Elnök által kinevezett tagja vezet. Az Albizottságok hatáskörét és felelősségét törvény határozza meg, szervezeti felépítésüket pedig a Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács hagyja jóvá. A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács határozatai a vezető általi jóváhagyást követően lépnek hatályba.

Megszűnik ezen testület.

14.FEJEZET

Az Alkotmány Felülvizsgálata

177.cikk

Az Iráni Iszlám Köztársaság Alkotmányának felülvizsgálata, amikor a körülmények szükségessé teszik, a következő módon történik:

A Vezető a Nemzet Vészhelyzeti Tanácsával folytatott konzultációt követően rendeletet ad ki az Elnöknek, amelyben meghatározza az Alkotmány Felülvizsgálatáért Felelős Tanács által végrehajtandó módosításokat vagy kiegészítéseket. A Tanács tagjai:

1. Az Őrző Tanács tagjai.
2. A kormányzat három ágának vezetői.
3. A Nemzet Vészhelyzeti Tanácsának állandó tagjai.
4. Öt tag a Szakértői Gyűlésből.
5. Tíz képviselő, akiket a Vezető választ ki.
6. Három képviselő a Minisztertanácsból.
7. Három képviselő az igazságszolgáltatásból.
8. Tíz képviselő az Iszlám Konzultatív Gyűlés tagjai közül.
9. Három képviselő az egyetemi professzorok közül.

A Tanács munkamódszerét, kiválasztásának módját és feltételeit törvény határozza meg. A Tanács határozatai, a vezető megerősítése és aláírása után, akkor érvényesek, ha azokat országos népszavazáson abszolút többséggel jóváhagyják. Az Alkotmány 59. cikkének rendelkezései nem vonatkoznak az „Alkotmány felülvizsgálatáról” szóló népszavazásra. Az Alkotmány azon cikkelyeinek tartalma, amelyek a politikai rendszer iszlám jellegére, az iszlám kritériumok szerinti összes szabály és előírás alapjára, a vallási alapokra, az Iráni Iszlám Köztársaság célkitűzéseire, a kormány demokratikus jellegére, az Umma imámátusára (wilayat al-‘mr); valamint az ország ügyeinek nemzeti népszavazásokon, Irán hivatalos vallásán [iszlám] és az iskolán [Twelver Ja’fari] alapuló igazgatására vonatkoznak, megváltoztathatatlanok.

Törlendő az egész cikk.

EDDIG TARTOTT A MAI IRÁNI ALKOTMÁNY.

 

Persze az iráni Alkotmány butaságainak kigyomlálása fontos feladat, hogy a politika ne legyen káros a társadalomra nézve. Sőt már a törlési javaslatok tömegében fel-feltűnt egy-egy megoldási javaslat is, mint az üzleti élet demokratizálása. De ideje pozitívra fordítani a szót, hogy mit érdemes megtenni, hogy Irán komoly sikereket érjen el.

Mivel megpróbáljuk megkeresni az iráni ellenzéket, így a nekik szóló legfontosabb részt csak angolul közöljük – a programunkban ez egyébként is benne van magyarul:

Self-government of the State Institutions

Leaders, who are appointed by the politicians, can also be fired

1. Courts: judges vote for the Supreme Court members
2. Prosecutors vote for the chief prosecutor
3. State media – employees vote for the state media head
4. Treasury Audit Office – employees vote for the head – (not ministry, or government or other politicians)
5. Tax Supervisor Institution – employees vote for the head
6. Customs Office – employees vote for the head
7. Police officers vote for the head of the Police Department
8. Media Supervision Institution – the previous 7 institutions’ employees together appoint the leadership of the Media Supervision Institution – so it is a common appointment
9. Constitutional Court: leaders of previous institutions mentioned above (1-8.) commonly appoint the Constitutional Court members
10. Healthcare department – employees vote the head of the healthcare department
11. State cultural institutions – together they vote for their common leadership
12. Prisons department – employees vote the head
13. State Social Service – state social service vote for their common leader
14. Consumer Protection department (they are the productions supervisors) – employees vote for their head
15. Labour Office Supervisors – employees vote for their head
16. Environment Administration – employees vote for the head
17. Trade Competition Office – employees vote for the head
18. Central Bank – employees vote for the head
19. Central Statistics Office – employees vote for the head
20. State Post Office – employees vote for the head
21. Education sector – employees vote for their head(s)
22. Fire service – employees vote for their head
23. Ambulance service – employees vote for their head
24. The National Election Office (it has the responsibility about the fair elections) – Members of the 23 previous mentioned institutions (1-23) vote for the head of National Election Office (who organise the elections in every state run topic)

You can call police officers, tax experts ect. from North Europe (Norway, Sweden, Iceland, Denmark) to train the state experts in your country. The above mentioned countries are most democratic countries in the world.

How to Avoid Corruption

First big step

The customs officers, police officers and tax officers together vote for an Awarding Committee. The Awarding Committee decide about the contract as to which company wins the money to construct the, for example: road. That decreases the corruption risk in the political life because not politicians who make every decision.

In this situation: if somebody wants to give bribe, have to pay the money to 1000’s investigator officers, and this is impossible.

Second big step

What corrupt people like? They like keeping secrets. What corrupt people hate? They hate publicity. Good example is, in Sweden they accepted a law about publicity in the public sector. It means almost every state action is public. Every state institution has a public room, where you can see every money payed or received by government official. If you go to the prime minister’s office, you can read the Swedish prime minister’s letters before her/him. There is strict control over the state-working and over the state-budget. They accepted that law around 1800 and it is still in force now. This practice cracks down corruption and this is cheap solution.

The modern solution is to install CCTV/web cameras and room microphones in the public sector’s offices. CCTV cameras screens go to the internet so that the society can follow the decision making. A lot of CCTV/web cameras and microphones should be installed in the main decision making rooms, for example in the parliament house and the ministry buildings.

Third big step

The highest corruption risk positions are: government, members of parliament (MPs), police-customs-tax officers, judges, prosecutors etc. If their property becomes more, than their salaries can afford, they have to show evidences that property was bought legally. If they can not show, they are fired and go to prison. So have to change the evidence way: not the authority have to show evidence about property growing is illegal, they have to show evidence it was legal (new luxury car, new luxury house, big bank account, luxury travelling ect.).

Fourth big step

Every heads (high, middle and low level heads) payment become public in the financial sector. In the bank topic: i) The clients define how can the bank use clientes bank deposits. ii) Every client decides on the bank charges. The banks then use such charges to develop the bank or provide the needs in the society. iii) The clients decide the 10% of the bank profit about which civil organisation should benefit from that. iv) The clients decide for the bank what kind of investment risk they prefer.

Fifth big step

Every company is mandated to make their income and expenditure (detailed booking) public and this is a strong guarantee for ensuring trustworthiness. Every business partner can see such a detailed booking: what the companies buy and what they sell, so that everybody can see if the companies are real or fake. – In Norway salaries of company leaders’ are made public. This has drastically cracked down the corruption levels and has produced high level of trust.

Sixth big step

Tax Havens: 100% confiscation of property on:

• Those who send money to tax haven country or send money across tax haven country,
• Those who get money from tax haven country,
• Those who register company in tax haven country,
• Those who do business with companies which register in tax haven country,
• Those who help in the above mentioned behaviour (as a bank, other company, mediator).

Angol nyelvű fordítás az alkotmányhoz:

https://www.legal-tools.org/doc/4205c7/pdf