Igazgatási rendszer reformja

Bevezetés

A túlzott bürokrácia Magyarországot már több évszázada akadályozó probléma, amit a gépesítéssel végre meg lehet oldani. A Horthy-rendszernek jelentős támogatottsága volt a bürokraták körében, utána a német megszállókat is szó nélkül kiszolgálták, ez a megalkuvó viselkedés jellemzi a mai napig a hazai bürokráciát. Az 1990 előtti kommunista időszakban is az elnyomó hatalmaskodás volt a jellemzőjük. 1990 után a privatizáció keretében segítették pusztítani a hazánkat. 2004 után a könnyen lopható EU-s pénzek lenyúlásához asszisztáltak. A bürokraták rendszer-függetlenül mentegetőznek, hogy semmi nem az ő hibájuk és közben az ország fuldoklik azoktól a nehézségektől, amiket a bürokrácia termel ki, meg attól, hogy elfordulnak, ha korrupciót látnak. A digitalizálással végre megszabadulhatunk tengernyi korrupt, lusta, zsarnokoskodó bürokratától anélkül, hogy újabbakat kellene felvenni. Kapnak végkielégítés mellé (ha legalább 3 éve voltak hivatalban) egy elektromos autót és lezárunk egy több évszázados korszakot, amit a belterjesség, a korrupció, a lustaság, az aljasság és a bürokratikus ostobaság áradata jellemzett.

Hogyan lehet gyors eredményeket elérni

Nem kell semmi új dolgot feltalálni. Egyszerűen csak alkalmazzuk más országokban már bevált számítástechnikai programokat. Észtországé a keleti blokkos országok között a legjobban gépesített államigazgatás. Tőlük megvesszük az igazgatási programjaikat, lefordíttatjuk a programot magyarra és ezzel 20 éves fejlődési folyamatot ugrunk át.

https://e-estonia.com/

https://en.wikipedia.org/wiki/E-Residency_of_Estonia

Ezen felül Új Zéland a világ egyik legjobban gépesített államszervezete, tőlük tudjuk megvenni a további hiányzó programokat. Továbbá Dánia, Svédország, Norvégia, az USA és Kanada a további beszerzési országok.

Fölösleges ügyintézésre példa: amikor egy személyigazolványon kívül bármi másra szükség van. Egy személyi számból megvan a név, anyja neve, születési helye, lakhelye, általa indított vállalkozás neve, minden egyes adata.

• Egy állami hivatalban nincs ok arra, hogy ennél többet kérjenek.
• Általános szabály lesz: Ha a kérelemben egyszer már megadta az adatot az ügyfél, többször nem kell.
• Ehhez kapcsolódó másik általános szabály, hogy ha az ügyintéző képes értelemszerűen pótolni a kérelemben a hiányt, akkor tegye meg, ne tolja rá azt ügyfélre. (A hiánypótlási kérelmekkel az ügyfélnek is és önmaguknak is dupla munkát csinálnak.)
• Ahol van lehetőség hiánypótlásra, ott az ügyfélnek meg kell adnia egy telefonszámot, azon felhívják és telefonon megbeszéli az ügyintéző az ügyféllel, hogy mire van szükség, és ha az ügyfél engedélyezi, akkor ott telefonon közösen pótolja a hivatal és az ügyfél.

 

Teljesítményösztönzés a megmaradó személyzetnél

Dél-Amerikában egy pár évvel ezelőtt összeomlott egy kisebb híd, mert a hivatal, szokás szerint, spórolt a karbantartási pénzeken. A hídon keresztül jutottak el a környék gyermekei iskolába. A térségben a nők közös elhatározásra jutottak: amíg nem épül újjá a híd, nincs szex (általános szex-megvonás az egész térségben). Normál esetben egy kisebb híd felújításánál ki kell kérni a környezetvédelmi engedélyt, statikai szakértői véleményt, hatástanulmányt, közlekedésfejlesztési szakértők véleményét – ez rendszerint hónapokig tart. Aztán pályázatot kell kiírni, tárgyalássorozatot kell folytatni az ajánlattevőkkel, az átadás előtt utólagos hatástanulmány, utólagos statikai szakértői vélemény és hivatalos átadási ceremónia kell. Ha az átadásnál valami baj van, utólagos javítás stb. Akár évekig is eltarthat. -> 2 nap alatt elkészült a környék legstabilabb hídja. (Nem telt el 48 óra a híd megépüléséig.) -> Így néz ki, ha van motiváció a munkahelyen. -> Részleteiben: Tanulj meg dönteni 5 perc alatt, ha ez nem megy, számítógépes programot iratunk és az dönt. A pályázatokat 10 nap alatt le kell zárni. (Nincs kivétel, nincs kifogás, nincs kiskapu.)

Bürokrácia, ha motivált lenne: akkor elvégeznék gyorsan az egyszeri feladatokat, az állandó feladatokhoz számítógépes programokat íratnának. Szó sincs arról, hogy évente több mint 300 milliárd Ft-ból fent kellene tartani egy teljesen fölösleges bürokratikus rendszert.

Az igazgatás a lassú és eredménytelen működésével megakadályozza, hogy munkahelyeket hozzanak létre a vállalkozók. Becslések szerint minden évben 20-30 ezer munkahely nem jön létre, mert a befektetők eltántorodnak az igazgatási és bírósági rendszer működése láttán.

Teljesítményösztönző fizetések esetében célokat határozunk meg a hivatalok számára és azok elérését kell a hivatalnokoknak elősegíteni, például a legtöbb hivatalnál fő cél lesz, a lakosság szabálykövetésének elősegítése. A szabálykövetést a legkevésbé büntetésekkel lehet elősegíteni. A lakosság számára ösztönzés kell, kedvezmények kellenek, jobb információközlés kell, hogy a lakosság minél tájékozottabb legyen, nyilván, ha ismerik a szabályokat, könnyebben tartják be őket.

Csoportként is kapnak értékelést és teljesítményösztönző bért, mert például a szabálykövetést csoportként, hivatalként tudják leginkább elősegíteni.

Igazgatás új alapjai

Bürokrácia problémája: a hivatalrendszer többek között azért működésképtelen, mert csak azt tehetik meg, amiről jogszabály rendelkezik. Ezt a „csak azt tehetik meg, amit jogszabály külön megenged” elvet azért hozták létre, hogy elkerüljék az önkényeskedést, de nem sikerült. Viszont cselekvésképtelenné tették a mindenkori hivatali rendszert. Eddig mindenki jogszabályban előírt munkakörökben keresgélt, ha csinálni akart valamit. Így a bürokraták sokszor csak egy kicsit oldanak meg egy adott üggyel kapcsolatos problémából, mert rendszerint hárítják a felelősséget vagy visszadobják az adott ügyet az ügyfélnek.

Az igazgatás új alapja lesz: a szolgáltató jelleg. Új elv érkezik az ügyintézők számára: „Addig menj, amíg meg nem oldod a problémát.” Egyeztethet az ügyintéző bármelyik hivatal bármelyik hivatalnokával. Az ügyintéző bármelyik hivatali végzést lekérheti majd az adott üggyel kapcsolatban, ha szüksége van bármilyen adatra, amit az adott személyről vagy cégről hozott ki az állam.

Állami pénzek kiadásánál – Pályázatok reformja

Pályázat kiírása – általános szabály: ha pl.: a lakosság között akar a központi költségvetés pénzt osztani, akkor tilos lesz pályázatot kiíratni. A Szociális Igazgatás kijelöli a szegényeket, mint csoportot, azon belül mondjuk 200,000 főt, akik addig nem kaptak plusz juttatást és köztük kisorsoljuk a pénzt/egyéb támogatást.

Érvek: 1. A pályázatok létezéséről a legtöbben nem tudnak. 2. Azok vannak előnyben, akiknek van pénze ügyvédre, könyvelőre, tehát személyzetre, akik elintézik a bonyolult pályázatok megírását. 3. Így a középréteg és a szegények személyzet hiányában kizáródnak minden pályázatból, még akkor is, ha esetleg a kormány figyel arra, hogy ők kapják meg. 4. Vidéken sehol nem találni megfelelő szakértőket, pedig a magyarországi szegények kétharmada vidéken él. 5. A szakértők díja és egyéb költségek gyakran olyan magasak, hogy alig éri meg pályázni. 6. Ha nincs pénze valakinek pályázatírókat és egyéb szakembereket bérelni, tehát önmaga próbálja meg megírni, idegileg kikészül, mire meglesz vele. 7. Miután heteket beleöltél az utánajárásba és nem kevés pénzt a szakértők összeszervezésébe és kifizetésébe, lehet, hogy nem is nyersz a pályázaton. 8. A legtöbb pályázaton olyan kevés pénzt osztanak szét, hogy egy-egy megyére/településre lebontva szinte senki nem kap a pénzből: pl.: fűtéskorszerűsítésre ad a kormány 6 milliárd Ft-ot és egy háztartás max 500,000 Ft-ot használhat fel, akkor 12,000 háztartás kap egy ilyen minimális összeget (amiből kb. 200,000 Ft szakértői díjakra megy el). Ha ezt a 12,000 háztartást leosztjuk a 19 megyére, akkor megyénként 631 háztartás kap támogatást, ami semmiség. 9. A lakosságnak magának kell elszámolni, és ha ez nem jön össze, a hivatal visszakéri a pénzt.

Ezek után pl.: napelemeket osztunk ki a lakosság között, akiket a Szociális Igazgatás kijelöl, mert benne vannak a szegényebb 5 millióban, háza/lakása szerkezete megengedi a felszerelését – sorsoláson vesz részt és megkapja a napelemeket, a szerelőket a központ bérli fel (a Közbeszerzési Ügynökség).

A rendszerváltás előtt is és utána is megmaradt az a hozzáállás az állami foglalkoztatáson belül, hogy nem nagyon fizetnek és akkor nem is nagyon dolgozunk. Ez egyrészt a bürokratákat jellemezte, de mivel ők a politikusok munkaszervezeteként működnek, ezért ez a politikusokra is jellemző lett, csak ők mellette jól is keresnek. A másik, hogy egy ilyen munkaszervezettel, hogy ha valaki dolgozni is akar politikusként, (és azért láttunk már ilyet) bizony eléggé megkeseríti az életét a bürokraták viselkedése. Tehát nem csak az ügyfeleket, de a tenni akaró politikai csoportokat is tönkreteszi a bürokrácia. Ezért az igazgatást kívülről érdemes megújítani – gépesíteni – a bürokraták közül néhányat bevonunk, de az informatikusok viszik véghez a reformot.

Amennyire csak lehet, fel kell számolni a bürokráciát a gépesítéssel, ami marad, ott be kell vezetni a teljesítményösztönző fizetéseket a rögzített fizetésemelések helyett. A sokszintű, együttműködésre alig-alig hajlandó bürokrácia helyett ügynökségi modellt kell kialakítani, hogy rugalmas legyen minden hivatal. A munkavállalók fokozott védettsége is csak a tunyaságot növeli, ahogy az egybefüggő több hónapos nyári szabadságolás is. – Mindkettő megszűnik. Lehet róla szó, hogy az állam és önkormányzati igazgatás, mondjuk, a nyár minden hónapjában egy-egy hét szabadságra megy, de arról szó nem lehet, hogy 2-3 hónapra megbénítják a hivatalokat azzal, hogy három hónapig „szabadságolás van”. Az intézmények alkalmazottai minden áprilisban közös szavazással eldöntik, hogy melyik legyen az a 1-1 hét. Kivételt képezhetnek azon intézmények, melyekre pont nyáron van igazán nagy szükség pl.: Fogyasztóvédelem – ők tavasszal és ősszel mennek szabadságra a nyár helyett.