Történeti háttér

A hippik egy kis csoportja fedezte fel magának a hinduizmus és buddhizmus világát az 1960-as ’70-es években. Onnantól gyorsan teret hódított Amerikában és Európában is. Meglátták a nyugodt, átszellemülten higgadt szerzeteseket és kedvet kaptak. Közben nagyban dúlt az USA-Vietnam-Laosz-Kambodzsa négyesének a háborúja. A háború amerikai bombázásaiban milliók haltak meg, főleg civilek. Békére volt szükség. Dél- és Délkelet-Ázsia szerzetesei pedig nagyon békésnek tűntek. Gondolták a hippik, milyen remek filozófia, ami ilyen nyugodttá tesz.

Hippik jellemző spiri útvonala Ázsiába az 1960-as ’70-es években

A térségben a hindu és a buddhista filozófia volt az úr. De ez nem volt ennyire egyszerű. Indiában és más „spiris” helyszíneken épp nagy társadalmi átalakulások zajlottak, a nemrég felbomlott gyarmati rendszerek helyén modern ázsiai társadalmak emelkedtek fel. A modernizálódó társadalmi környezet a vallásokat is modernizálta. Úgyhogy megjelent a neo-hinduizmus és a modern-buddhizmus.

De a hippiknek ez nem volt elegendő, és nem volt könnyen értelmezhető. Viszont Kelet- és Délkelet-Ázsia tele volt szegény „papokkal” / ”tanítókkal”, akik meglátták az egyre sokasodó európai és amerikai utazókban a nagy karrier lehetőséget. Úgyhogy tömegesen tanították a fizetőképes keresletet. Ráadásul a fehér utazók, akik imádták a „spiris” dolgokat, sokan vonzódtak a keresztény valláshoz is, úgyhogy egymásnak (a fehér utazók) sokan már a keresztény filozófia belekavarásával együtt adták tovább a keleti bölcselkedéseket. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy ezek az európai és amerikai fiatalok rendszerint művelt, magasan iskolázott csoportba tartoztak, így a pszichológia modernkori tudománya is belevegyült ebbe a mindenfelé ágazó eszmerendszerbe. Ennek lett a neve a New Age.

A „spiri” különböző változataira számos szekta és tengernyi sarlatán is rátelepült (neves „tanítói” dollármilliókat kerestek). Amint egy vallásnak papsága alakul ki, tehát megkérdőjelezhetetlen alakjai, azonnal megkezdődnek a hatalmi visszaélések: jellemzően a pénzzel visszaélések (elkérik a tagok pénzét), szexualitással visszaélések (nemi erőszak). Azok jártak jobban, akik mindenféle klasszikus vagy modern papságtól megtartották a soklépésnyi távolságot.

Ez még mindig szép és jó, de hogy kerül a „spiri” ide, a politikába?

A hinduizmus és buddhizmus vallási kettősének van politikai oldala is: ezek a vallások Dél- és Kelet-Ázsiában virágoztak, egy olyan térségben, ahol zsarnokok uralkodtak már évezredek óta, ráadásul sokszor rendkívül kegyetlen zsarnokok. Ehhez egy társadalmi rend is tartozott, ahol mindenki amilyen társadalmi osztályba született, az egész életét abban kellett eltöltenie. Ami természetesen a vezetőrétegnek kedvezett. A hinduizmus és a buddhizmus ebbe a zsarnoki rendbe való beletörődést jelentette (Délkelet-Ázsia történetéről videó itt található meg).

Ezek a filozófiai alapok nem vesztek ki a „spiriből”

A magyar társadalom hajlamos a problémák elől elmenekülni, másfelől pedig zsarnokok uralmát elfogadni. A problémák előli menekülésnek sok formája van. 700,000 magyar már külföldre menekült. Rengetegen pedig a saját belső világukba menekülnek. A keleti vallási tanokhoz fordulnak / menekülnek a problémák elől. Ez a „lelki menekülési mód” is tud olyan káros lenni, mint a külföldre távozás. – De mi történik, ha valaki eléri a személyes célját, a teljes nyugalmat? – Te már nagyon nyugodt vagy, csak a problémák nem oldódtak meg.

Ne felejtse el senki, hogy a rossz győzelméhez elegendő, ha a jók tétlenek maradnak. Két keleti filozófia, ami a diktatúrák évezredes megmaradását alapozta meg, nem a legjobb ötlet, amit egy társadalom átvehet. Mindkettő nagy vallás kívülről békésnek, nyugodtnak és életigenlőnek tűnik. De a társadalmi következményei, se nem a béke, se nem a nyugalom, se nem az életigenlés – sokkal inkább diktátorok élethosszig tartó regnálása (a világtörténelemben a legtöbb háború a keresztény Európához kötődik, a második legtöbb háború a muzulmán valláshoz, de a hindu és buddhista irányzat se egy nagy „szent”).

A keresztény vallás már így is rengeteg, tekintélyuralmat elfogadó embert termelt ki. Nem hiányzik, hogy legyen egy hatalmas csoportja társadalomnak, ami a nagy megnyugvás állapotába kerül, és ez a belenyugodással legyen egyenlő. A belenyugvás állapota a zsarnokok tenyésztelepe. Érdemes odafigyelni arra, hogy ezek a nagy megnyugvások honnan jönnek, mert onnan tudni fogjuk, hogy merre tart a dolog. Nagy divat lett ez, Nagy Britanniában, az Egyesült Államokban és a mai Magyarországon is. Bőven szerzett teret az olyan áltudomány, mint a horoszkóp, sokan figyelik a tízezerszeres napokat, másrészt a keleti zsenik is úton-útfélen feltűnnek. De a keletiek nem zsenik, hanem zsarnokok. Ázsia az egyetlen kontinens, ahol a demokráciák még mindig épphogy csak megjelentek és alig van jelentőségük. Ráadásul India, Tibet (Kína), Thaiföld és más ilyen területek nem épp mintademokráciák. Zsarnoki társadalmak, sok ezer éves zsarnoki berögződésekkel.

A magyarok számára ez az egész okozhat nyugalmat is, de mivel egy zsarnok ül a társadalmunkon, így ez a nagy nyugalom hamar a problémák előli menekülés formájává tud válni.

Reformgondolkodásúként minket akadályoz a menekülés minden formája. Az igazság az, hogy érdekünkben áll, hogy az emberek ne rohanjanak el a problémák elől. Inkább halmozódjon fel a feszültség, és amikor már elég feszültség halmozódott fel, akkor ezt levezeti a társadalom egy kormányváltással. A menekülés nekünk sem kedvez, és a társadalomnak se érdeke, hogy a tagjai struccpolitikát valósítsanak meg. Ettől keleten is csak rosszabb lett a helyzet. A demokrácia alappillére az öntudatos társadalom. Az öntudatosságot a menekülés lerombolja.

Ha már van, akkor legyen politikailag tudatos a „spiri”

Hozzá kell tenni, hogy a „spiris” könyvek tiltását/cenzúráját viszont feloldjuk, mert minden felnőtt ember maga dönt arról, hogy miben hisz. Ennek részeként íródott ez a cikk is, hogy felnőtt emberekként ezt a nem-várt / alig ismert negatív hatást átbeszéljük.