Határon túli magyarok – a helyzetük és politikánk

Van egy ötletünk

A kettős állampolgárság nagyrészt az ő kedvükért lett bevezetve. A kettős állampolgársággal egyetértünk, ez szép gesztus az irányukba. A szavazati jog átalakulhat, úgy, hogy egy ombudsmant (szószólót) küldhetnek a parlamentbe. – Érvek: 1. Így megmarad a szavazati joguk. 2. De jelképes lesz, tehát a hazai belpolitikai box meccs rájuk nem fog vonatkozni. Ez azért lényeges, mert ha itthon a választásoknak szoros a végeredménye, akkor a határon túli szavazatok döntenek. Bármi is lesz az eredmény, konfliktus alakul ki az ország közel fele és a határon túliak között. 3. A kizárólag ombudsman-választás egy tisztább képviselet, mert az adott szószóló (ombudsman) csak őket képviseli, az ő ügyükben szól a magyar parlamentben. 4. A határon túli magyarok gyakran panaszkodnak, hogy a hazai politikusok kijárnak hozzájuk és manipulálják az ottani magyar csoportokat. Ezzel a hazai pártok szétszakítják az ottani magyarságot, megosztják a helyi magyar közösséget. – Ha az ottani magyarok nem szólhatnak bele az itteni országgyűlési választásokba, akkor nem éri meg majd manipulálni őket. Így nagyobb lesz köztük az egység.

A létszámuk

A %-os arány az adott országon belüli magyarok arányát mutatja. Például Szlovákiában a teljes népességhez viszonyítva 7,8%-ot tesznek ki a magyarok. Ez a legmagasabb arány a szomszédos országokban.

A szomszédos országokban összesen 84 millióan élnek, abból 1,7 millió magyar.

Határon túli magyarság csökkenésének okai: elöregedés, elvándorlás, beolvadás.

Erdélyi magyarok

2001-es adatokból készült térkép, azóta 600,000-rel csökkent a magyarok száma, főleg az elöregedés miatt. Másodsorban az elvándorlás miatt. Beolvadás csak azoknál látható, akik Bukarestbe költöztek. Szinte mindenki a határ mentén és Közép-Erdélyben. Románia teljes lakossága 19,3 millió fő.

Ha külön vesszük Erdélyt, annak a teljes lakosságszáma 6,8 millió fő. A magyarok száma 1 millió (a székelyekkel együtt). A magyarok (a székelyekkel együtt) 14,7%-át adják ki Erdély lakosságának.

 

Szlovákiai magyarok

A térképen a sárgával jelöltek a magyarok.

 

Ukrajnai magyarok

Maga Ukrajna 44 milliós volt a háború előtt, most 36 milliós. Ha Ukrajnában külön nézzük Kárpátalját, annak a teljes lakosságszáma 1 millió 244 ezer fő, ennek 6,4%-át adják ki a magyarok.

 

 

Szerbiai magyarok

Ha Szerbiában csak a Vajdaság 1,9 milliós létszámához mérjük a magyarok arányát, akkor 13%-ot kapunk.

Ez rámutat arra, hogy ha külön vesszük Erdélyt (18%-a magyar), külön vesszük a Vajdaságot (13%-a magyar) vagy külön vesszük Kárpátalját (12%-a magyar), akkor is azt láthatjuk, hogy még így is nagyon apró kisebbséget jelentenek a magyarok a szomszédos területeken.

 

Három tényező csökkenti a külhoni magyarok számát

1. A legsúlyosabb: az elöregedés, tehát a természetes fogyás.
2. Az elvándorlás, főleg Magyarország irányába, a rendszerváltás óta az ő bevándorlásuk miatt nem csökkent jelentősebben az itthoni népesség.
3. A beolvadás a legritkább.

Amin tudunk változtatni az a beolvadás. Azzal, hogy büszkévé tesszük őket Magyarországra. Például azzal, hogy itthon szabaddá válunk: a politikai hatalom minimalizálásával, az államon belül a nyilvánosság maximalizálásával és az üzleti élet demokratizálásával. A 3 tényezőből: az elöregedésből, az elvándorlásból és a beolvadásból, csak a beolvadás ellen tudunk gyorsan és eredményesen cselekedni, de a beolvadás nem mindenhol jellemző. Nyilván megfiatalítani őket nem tudjuk, így az elöregedés csak lassan áll majd meg. Az elvándorlásukat csökkenti, ha jól élnek az adott területen, de jólétet nem adhatunk nekik, hiszen a magyar társadalom még az itthon élő tagjainak se volt képes ezt megadni, lásd: a nemzetközi sztenderdek alapján jelenleg Magyarországon 4,5 millió a szegények száma. Persze a külhoniakon tudunk segíteni pénzzel, de az annyira nem lesz jelentős, hogy teljes egészében megszűnne az elvándorlásuk.

Szerbia esetleges Európai Uniós csatlakozása miatt csak még többen mennek majd külföldre munkát vállalni a magyarok közül, így az ottani magyarság száma várhatóan további jelentős negatív változáson megy majd keresztül. Így a szerbiai magyarságnak elemi érdeke, hogy Szerbia ne lépjen be az EU-ba. – Az elöregedés viszont még egy jó darabig mindenhol megmarad.

Tudjuk, hogy sokan próbálnak statisztikai adatokkal kötekedni, de ezek népszámlálási adatok, itt nincs átlagolás. A népszámlálás a legmegbízhatóbb statisztikai adat, amit csak ember készíthet az emberiségről.

 

Konkrét cselekvések

Egyetlen nem határ menti területen él sok magyar, Erdély középső területén. Erdély középső részén élő magyarok számára támogatjuk az autonómia törekvéseket. Ehhez az ügyhöz azt viszont még hozzá kell tenni, hogy amíg a magyarok nem egy olyan autonómiáért tesznek, ami az ott élő más kisebbségeket is jobb helyzetbe hozza, egy olyan autonómiáért, ami közelebb viszi a helyi ügyeket, az ott élő minden népcsoporthoz, addig ez az autonómia dolog nem fog megtörténni.

Külhoni magyaroknak mindig legyen egy „B” tervük. Vegyük például Székelyföld autonómiája kérdését. Emellé kell a „B” terv: Mi kell még? Területfejlesztés. 1. Közép-Erdélyben az autópálya mihamarabbi megépítése kulcsfontosságú, hogy csökkenjen a szegénység Székelyföldön és a Magyarországgal szomszédos határszakaszon. Ezeket az autópálya-szakaszokat össze kell kötni Magyarország autópályáival és a romániai főszakasszal. 2. Zöldenergiás támogatást kiharcolni az ottani magyaroknak. – Ezek olyan dolgok, mely mindent ott élőt jobb helyzetbe hoz. Ha sikerül elérni, hogy magyarok a kreatív fejlesztési ötleteikkel Erdély aktív/vezető népcsoportja legyen, akkor az autonómia érett gyümölcsként fog az ölükbe hullani. Ha a magyarok ennyi mindent követelnek, valamit teljesíteni fog a román kormány. Ha csak az autonómiát követelik, a többség szemében önző csoport lesznek, és nem kapják meg. – Az ilyen „B” és „C” és „D” terveket is támogatni fogjuk, kormányról mi is nyomást gyakorlunk a román kormányra, hogy ha az autonómiától ennyire húzódoznak, akkor legalább csináljanak mást.

Románia tervezett, építés alatt álló és már megépült autópályái:
https://en.wikipedia.org/wiki/Highways_in_Romania#/

Szerbiában gyakori volt a magyarok bántalmazása, de ez ma már nem tipikus. Ez a 1990-es években kitört jugoszláviai polgárháború következménye. Azok a szerbek, akik elmenekültek a mai Koszovó területéről, erőszakosak voltak egy darabig az eredetileg is ott élő szerbekkel és mindenki mással, többek között a magyarokkal is. A magyar közösség tökéletesen kijön a régebb óta ott élő szerb közösséggel. Viszont a háború miatt odatelepített szerbek közül sokan nem vonták le az átélt erőszakból a megfelelő tanulságot: hogy az erőszak csak pusztulást hoz. De mára lecsillapodtak a kedélyek, már az újonnan érkezett szerbek is jobban elfogadják az ott élő magyarokat.

Az oda telepített szerbek nyomorban élnek, így az új otthonuk sem hozott számukra megnyugvást.

Miután megválasztottak minket: Ha a szerb állam hajlandó az ott élő magyarok 10,000 lakását felújítani vagy napelemeket/napkollektorokat felszerelni, a magyar állam cserébe 10,000 délről jött szerb lakását fogja rendbe tenni (mondjuk egy 4 éves kifutású panel-program keretében). Ez nagyjából 3,000 lakás panelprogram-szerű felújítását jelenti, ami nagyjából 330 társasház felújítását jelenti. Ez évente 82 társasház szigetelését jelenti. Ezzel közösen csökkentjük a szegénységet és egy valós lépést teszünk a társadalmi béke irányába.

Ukrajna: Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria fejlettsége is előzi Magyarország fejlettségét. Szerbiában a magyarok Szerbia legfejlettebb, északi tartományában élnek. Ukrajnában viszont aggasztó a pénzügyi helyzetük. Ukrajna egyik legszegényebb területén élnek az ukrajnai magyarok. Úgyhogy ott a szerbiai program ötszörösét kell elkölteni, hogy tényleges, átfogó eredményt tudjunk elérni.

 

Nagyobb Magyarország?

Mi lett a következménye a Nagy Magyarországos követeléseknek eddig? Mondhatjuk, hogy a szomszédos országokban idővel nemzetállamok alakultak ki. Ezek a társadalmak meg akarják és meg is tudják védeni önmagukat. A rendszerváltás utáni területi követelőzéssel kizárólag a rosszindulatukat és az ott élő magyarokkal szembeni jogsértéseket sikerült kiprovokálni. Szlovákiában és Romániában is agyament politikai csoportosulások tudnak a hatalom közelébe férkőzni, pusztán annyival, hogy szidják a magyarokat (a politikában ezt úgy nevezzük, hogy „kijátsszák a magyar kártyát”).

Bár lehetséges, hogy a jövőben egy-két kisebb, közel 100%-ig magyarok lakta terület csatlakozhat majd Magyarországhoz, de ez kizárólag népszavazással, békés körülmények között történhet meg. Itt nincs helye gyűlölködésnek vagy nemzeti fölényeskedésnek. Ahhoz, hogy az első világháborút lezáró békediktátumot megtörjük, keményen kell dolgoznunk: a lehető legintelligensebb államot, legtoleránsabb közösséget kell felépítenünk a hazánkban, hogy bármelyik más nemzetiségű is szívesen csatlakozzon hozzánk. Mert még a határ mentén sincs olyan település, ami 100%-ig magyarlakta lenne, tehát egy népszavazás esetén más nemzetiség tagjai is magyarországi lakossá válnak. Nekünk, itthon élőknek az a dolgunk, hogy egy olyan kellemes környezetet teremtsünk, ahova ők is szívesen beilleszkednek. Az lenne az igazi, ha a népszavazáson nem a magyarok lennének a szavazásra jogosultak, hanem az a pár %-nyi ott élő szlovák, román stb., akik a területi változással hozzánk kerülnek át. Amennyiben ők úgy döntenek, hogy a magyar állam, a magyar társadalom megérdemli ezt a hatalmas gesztust, hogy a Magyarországhoz csatlakozás mellett szavaznak, akkor mondhatjuk azt, hogy mi magyarok kiérdemeltük a területi növekedést. Amíg ez erőszakról, gyűlöletről, kiközösítésről, fölényeskedésről szól, addig semmilyen revízióról szó se lesz.

De ahhoz, hogy ez megtörténhessen, nekünk itthon még sokat kell fejlődni, hogy egy igazán szeretetteljes környezetbe érkezhessen az a pár %-nyi nem magyar lakos is. Máskülönben, ezeket a területeket az ottani többségi társadalmak sosem fogják elengedni.

Csak a szomszédos országok jóindulatával érhetjük el a határok pozitív irányú módosulását. Az itthoni Nagy-Magyarországos fölényeskedés, és a nemzetiségileg irracionális területek követelése, a reális kisebb változás útját is elzárja. Pont a fölényeskedés, ami megakadályozza Magyarországot, hogy tárgyalóképessé váljunk ebben a témában.

Alapvetően az az elsődleges cél, hogy a magyarok hosszú, békés, boldog életet éljenek – bárhol élnek a világban. 

Az, hogy itthon felnőtt emberek is egy területi eszméhez kötik a hovatartozás tudatukat, jól mutatja, hogy a magyar társadalom még nem tudja a modern korhoz kötni a saját kultúráját, ezért ragaszkodnak, kulturális elemként ehhez a Nagy Magyarországos eszméhez. Amikor Magyarországot be akarjuk mutatni, mindig előszedjük a hortobágyi csikósokat (mára nem létező mesterség), néhány receptet, egy-egy építményt vagy tájat, de ezek közül semmi nem köti a magyar társadalmat a jelenhez. Ezek mind vagy a régmúlt részei vagy olyan dolgok, aminek a kialakulásáról nem tehetünk (pl.: tájegységek). Ezért is fontosak a reformjaink, mert ha demokratizáljuk az üzleti életet stb., ezek olyan dolgok, amikre mindannyian büszkék lehetünk. És ha ezek után, be akarjuk mutatni Magyarországot, olyan dolgokat is felsorolhatunk, melyek a modern korhoz kötnek minket. (Amúgy a modern korhoz köthető kultúra hiánya szinte az egész volt keleti blokkra igaz.) A köldöknézegetéssel semmire nem jutottunk. Darwin mondta, hogy nem az a legéletképesebb, aki a legerősebb, vagy aki a legokosabb, hanem aki a leginkább tud a változásokhoz alkalmazkodni. A siker receptje a változásokhoz alkalmazkodás, a megváltozott világból kell kihozni a maximumot.

2023-as (a legfrissebb) adatok a határontúliakról

Szlovákia, Ukrajna és az összesítés videói vannak itt. Továbbiak a YouTube csatornán.