Harry Potter és a politika

A Harry Potter könyvek politikai utalásairól, politikai mondanivalójáról lesz szól. Mint közismert, J. K. Rowling az Amnesty Internationalnél dolgozott, úgyhogy számára nem volt ismeretlen a politika. Rowling maga nyilatkozta, hogy például Voldemortot Hitler és Sztálin kettőséről mintázta.

Ha esetleg valaki nem olvasta, előzetesen elmondjuk, hogy ha elsőre elolvassa, nem a politika fog belőle átjönni. Kizárólag a hét Harry Potter könyv politikai utalásairól / politikai mondanivalójáról lesz szó.

Aki videó formában szeretné megtekinteni, a cikk végé megtalálja a videót.

Sorrendben haladunk végig a könyveken:

Az első könyv politikai mondanivalója

1.könyv – A bölcsek köve: a negyedik fejezetben: hogy épült fel egy diktátor környezete egyszerűen megfogalmazva: a diktátor „…elkezdett szövetségeseket keresni magának. Talált is jó párat – volt, akit megfélemlítettek, mások osztozni akartak a hatalmában…” – Tehát a diktatúra a megfélemlítésre és a hatalommániára épül. Ez a Harry Potter könyvek esetében máris egy erős politikai kezdés.

Ugyanebben a fejezetben: a terror által megfélemlített társadalomban „Senki nem bízott senkiben,…” – A diktatúrákban ez nagyon jellemző: a megfélemlítés miatt senki nem mer senkiben megbízni, mert ki tudja ki jó és ki rossz.

Tizenhatodik fejezetben: „Könyvek és okoskodás! Ezeknél sokkal, de sokkal fontosabb a barátság és a bátorság…” – A magyar oktatási rendszer még mindig a lexikális tudást imádja, emberi értékeket az oktatás nem fejleszti (csak a memóriát, de az nem „emberi érték” csak egy képesség).

Tizenhetedik fejezet mondanivalója: minden diktátor, a híveivel ugyanolyan kegyetlenül bánik, mint az ellenségeivel. – Ezt kevésbé szokták kihangsúlyozni, de a diktatúrának ez is erős hátránya, hogy sokszor a zsarnok hívei is nagy pofont kapnak a zsarnoktól, vagy fel is áldozza őket a zsarnok a hatalmi céljaiért a híveit. Ez a politikának egy olyan szegmense, amit kevesen ismernek.

Ugyanebben a fejezetben: minden diktátor elbukik, ha van olyan ember, akiben van bátorság megvívni a kilátástalannak tűnő harcot ellene. – Egy diktatúrában minden állami eszköz a diktátor kezében van, ami nem kevés (ezért tűnik kilátástalannak a küzdelem minden diktatúra ellen).

Ugyanebben a fejezetben: idézet Dumbledore karakterétől / Rowlingtól: „Néha magam is meglepődöm az eszemen…” – Rowling később nyilatkozta, hogy ő maga is meglepődött, hogy milyen mély gondolatokat tudott leírni Dumbledore karakteréhez.

Ugyanebben a fejezetben: idézet: „Sokféle bátorság van… Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.” – Sok politikus kérkedik, hogy ő milyen bátor, mert be mer szólni másik politikai csoport tagjainak. A parlamenti ellenzékiek sokszor kérkednek vele, hogy be mertek szólni a Fidesznek. De nem ez az igazi bátorság. Az igazi bátorság, ha a saját támogatóinak is be mernek szólni. (Ez volt ennek az idézetnek a politikában használható oldala.) – Hogyan szólhat be egy ellenzéki politikus a saját támogatóinak: Magyarországon elterjedt az alkoholizmus, a dohányzás, egészségtelen étkezés, hiányzik a rendszeres testmozgás majdnem mindenkinél. Erre figyelmeztetni kell a társadalmat, mert enélkül az egészségügy sosem fog megfelelően működni. Másik példa: közvélemény-kutatás megmutatta, hogy az MSZP szavazótáborában kiemelkedően sok rasszista van (pedig maga az MSZP nem folytat egy konkrét rasszista politikát). De ez a helyzet és az MSZP-ben sosem törődtek ezzel a ténnyel, csak örülnek, hogy rájuk szavaznak és ennyi.

A második könyv politikai mondanivalója

2.Könyv – A titkok kamrája: a könyv második fejezetében megjelenik Dobby, a házimanó. Ő az első elnyomott, akivel Harry találkozik. Harry hellyel kínálja Dobby-t, a manó ettől már is könnyekig hatódik. – A valóságban: Gyerekként elnyomottakat látni, olyan élmény, amit nehéz hova tenni. Ezt Harry karaktere is eleinte értetlenül szemlélte.

A negyedik fejezetben: amikor Harry a Zsebpiszok közbe érkezik, ott mérgeket eladó, és szegény embereket lát. Olyanokat, akik gonoszkodó viselkedésük vagy nyomoruk okán kiszorultak a társadalomból. Az, hogy a társadalomnak van egy elkülönülten, sötétségben és szegénységben élő szelete, ez sosem jó jel. Nem azért, mert neki ettől olyan hű de nagy baja lesz, hanem mert ha a társadalom ennyire érdektelenül elforduló és kirekesztő, az előbb-utóbb fájni fog az elforduló-kirekesztő közösségnek is.

A hetedik fejezetben: előjön az a szó, hogy sárvérű. Ekkor kerül szóba, hogy a társadalomnak vannak gyűlölet csoportjai. Olyan emberek, akiket nem a személyiségük miatt gyűlölnek más emberek, hanem a származásuk miatt. – Az emberi butaság ezen megjelenésére egy kisgyerek nincs felkészülve, Harry-t ez meg is döbbentette, hogy egyáltalán ilyen lehetséges.

A tizennegyedik fejezetben: Harry szembesül vele, hogy milyen, ha a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva. Ezen esetben az iskola vadőrét gyanúsítják merényletek elkövetésével. De, se egy politika-mentes rendőrség, ami nyomozna, se ügyészség, ami vádat emelne, se bíróság, ami ítélkezne. A vadőrhöz egyszerűen eljön egy minisztériumi vezető és elviszi a vadőrt a börtönbe. Utána, ugyanebben a fejezetben: az igazgatót is kirúgják a minisztériumban hozott döntések következtében. De a minisztériumi döntést korrupcióval és zsarolással csikarják ki. – Rowling, a kontroll nélküli államot mutatja be, ahol a politikai vezetők / döntéshozók bármit megtehetnek.

A tizennyolcadik fejezetben: „A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.” – A politikában is, ez egy megfogadandó tanács. Sokan nem tudják, hogy mi alapján érdemes megítélni a hatalmon lévőket. Sokan vonzódnak az okos emberekhez. De attól, hogy valaki okos, még lehet rettenetesen pusztító is. – Rowling megteszi, amit a magyar oktatási rendszer nem, megtanítja az olvasóit kritikusan szemlélni a vezetőket.

Az első és második könyvben inkább kisgyerekeknek szóló politika-ismertetésről van szó, de rövidesen ez sokkal felnőttesebbé válik.

A harmadik könyvben nincs politikai utalás.

A negyedik könyv politikai mondanivalója

4.Könyv – A tűz serlege: tízedik fejezet: az első könyvekben, már szó volt arról, hogy van egy Mágiaügy Minisztérium. Ez alapból egy politikai téma. A kezdetekkor, az első könyvben, Rowling még csak említést tesz a minisztériumról, addig a negyedik könyvre már kiszélesedik az ismeretanyag. Kiderül, hogy a minisztérium osztályokra van osztva. Van külkapcsolati osztály is, ahogy bűnüldözési osztály, oktatási felügyelet és sok egyéb részleg. Ráadásul Harry legjobb barátjának az apja a minisztériumban dolgozik, úgyhogy rajta keresztül beleláthatunk a hivatal napi ügyeibe. A negyedik kötetben Harry legjobb barátjának a bátyja is elhelyezkedik a minisztériumban (Percy Weasley), így már két szereplőn keresztül láthatunk bele az ügyekbe. A könyv ezt eléggé részletezi. – Ez is a politika része. De itt már nem csak elvek szintjén működtetett politikáról van szó, hanem a napi ügymenetről is.

Tizenkettedik fejezet: a Harry Potterben a házimanók testesítik meg az elnyomott, öntudatlan munkásréteget. Ebben a fejezetben kerül először elő, hogy igenis jogokat kellene nekik adni, be kellene vezetni, hogy kapjanak fizetést, továbbá kaphassanak szabadságot, elmehessenek betegállományba és kaphassanak nyugdíjat. Hiszen egész életüket végigdolgozzák és értelmes lények ők is. – Így kezdte el tudatosítani Rowling a munkavállalók jogait az olvasókban. (Hermione karakterén keresztül.)

Tizennegyedik fejezet: Hermione karakterével Rowling megalapíttatja a Manók Alkotmányos Jogaiért Országos Mozgalmat. Nagy Britanniában mindig is nagy szokás volt alulról szerveződni. Tehát, ahelyett, hogy messiást látnának egyik vagy másik politikai vezetőben, az emberek maguk indítanak politikai akciókat. A könyv szereplői ekkor már 14 évesek és egy ilyen korú gyerekkel már meg lehet értetni, hogy mit jelent egy civil szervezet. Hermione a korához képest érett gondolkodású gyerekkarakter, úgyhogy célokat is meghatároz az általa alapított civil szerveződésnek: manókkal szembeni testi fenyítés megtiltása, munkakörülményeik javítása, saját képviselet a minisztériumban. – Hermione készít jelvényt, szórólapokat és adományokat gyűjt a mozgalomnak. Sőt Rowling ennél is tovább ment: megmutatta, hogy hogyan reagál az ember környezete, ha ilyenbe valaki belekezd. Eleinte a legtöbben nevetnek, vagy hitetlenkednek. Eleinte a támogatás minimális, vagy szinte nincs is. Mert az ilyen dolgok (az alulról szerveződés), mindig idővel forrják ki magukat. – Valós példa Magyarországról: Roma Parlament és a rendszerváltás lelkesedése: a Roma Parlament egy civil ernyőszervezet, ami főleg a roma és szegénysegítő civileket összefogja. Az egyik céljuk volt akkoriban: hogy a cigányvajdák rendszere helyett, egy demokratikus roma közösség hozzanak létre. 1990 után, 1-2 évig nagy volt lelkesedés, de mivel két éves távlatban sem jöttek az eredmények, a tagságuk töredékére csökkent. Bár a cigányvajdák rendszere megszűnt, de nem jött létre helyette egy demokratikus cigány közösség. Mert nem értették a tagok, hogy ehhez türelem kell. Egy társadalmi csoport megreformálása nem 5 perc, hanem 25 év.

Az ő példájukra és a türelemre visszatérve: a Roma Parlament problémája az volt, hogy a romák ezernyi kis faluban vannak szétszórva Magyarországon. A szétszóródottságuk miatt a demokratikus vezetőik nem tudták őket összefogni, hogy életképessé váljanak, mint közösség. De 2010 környékére már majdnem mindenkinek lett otthon internete. Tehát mire kinyílt a világ, mire lettek volna lehetőségeik, addigra már 20-an se jártak el a gyűléseikre, mert „csalódtak”. – Ha tudták volna, amit Rowling tudott, akkor alapból 25 évre terveztek volna és nem dobták volna be a törölközőt két év után.

Másik valós példa az alulról jövő változásra itthon: Zwack Unikum Nyrt. és a környezetvédő nő esete. A részvényesi gyűlésükön a kisrészvényesek is hozzászólhatnak. Volt egy nő, aki felállt, erre a teremben nagy morgolódás támadt, sokan már azelőtt elégedetlenek voltak, hogy kinyitotta volna a száját. Mondta a nő, hogy ideje napelemeket és napkollektorokat felszerelni a gyárépületekre, és ezzel nullázni a villany és fűtésszámlát, továbbá ideje minden hulladékot újrahasznosítani: papírt, vizet, üveget. De 2012-ben a zöldenergia Magyarországon még mindig szinte ismeretlen volt. Mondta a nőnek a cégvezetés, hogy hagyja abba a követelőzést, nem fognak ilyen bugyuta ötletekre pénzt adni; már tavaly is megmondták, hogy hagyja őket békén, ahogy tavalyelőtt is és azelőtt is. Üljön le, elég volt belőle. Aztán, a következő évben megint felállt a nő, megint megkezdődött a céges részvényesi balhé, ekkor is unott fejjel fogadta az igazgatótanács az ötletet, de le akarták csitítani a nőt, mondták neki, hogy a részvényesi gyűlés után jöjjön oda az asztalhoz, aztán megbeszélik. A következő évben nem jött a nő. A Zwack beadta a derekát, elkezdték tömegével felszerelni a napelemeket és napkollektorokat, továbbá megkezdték az újrahasznosítást. Rá két évre a Zwack lett Magyarország legzöldebb nagyvállalata. Az áram és fűtés számlájuk közel nulla lett a napelemek és napkollektorok miatt; továbbá a fölöslegbe megmaradt alapanyagok 99%-a kerül újrahasznosításra és mindezzel rengeteget spórol a cég. Tehát az alulról érkező változáshoz mindig türelem kell. Ez a nőnek 5 évébe telt, mire keresztülverte a cégen. Az ipar mindig nehezen változtat.

Huszonharmadik fejezet: ebben a fejezetben egy újabb csoport kerül elő, akiket kitagadtak / megbélyegeztek a társadalomban, ez nem más, mint az óriások és félvérek (fél-óriások). Mivel félelmetesnek tűnnek, így rájuk szállt a közösség és kitagadta, megölte vagy elüldözte őket.

Ugyanebben a fejezetben a hivatali képmutatás előkerül, mint témakör. – Az állami hivatali képmutatást Rowling többször is kihangsúlyozza a könyvsorozatban. Ebben a fejezetben a hivatal / a minisztérium úgy tesz, mintha minden rendben lenne, pedig az egyik fontos alkalmazottjuk már hónapok óta eltűnt, de ezt eltitkolják. – A hivatali képmutatás, ahol erős, a demokráciát nagyon meg tudja gyengíteni. Ezért erre nagy hangsúlyt fektet Rowling, hogy az ilyen helyzeteket a gyerekek / tinédzserek / és egyéb olvasói megtanulják felismerni.

Huszonnegyedik fejezet: egy újabb kitaszított csoport kerül be a képbe, vagyis ekkor tudatosul az olvasókban. Azok az emberek, akik teliholdkor vérfarkassá változnak, őket is kitaszítja a társadalom, pedig van ellene ellenszer. De egyéni szinten egyszerűbb őket megbélyegezni, mint segíteni rajtuk. – Ezzel megkezdődik a kitaszítottak egyre hosszabb felsorolása (ezzel már tényleg felsorolássá válik). Ahogy nőnek a könyv főszereplői, úgy egyre inkább kezdik átlátni a társadalom hibáit. – Ez ugyanolyan, mint amikor az ember felnő és észreveszi ezeket a dolgokat a valóságban is.

Ugyanebben a fejezetben: az újságírás egyik gyengepontja kerül elő: a szenzációhajszoló viselkedés. A médiában a szenzáció hajszolás lényeges része, hogy felnagyítanak problémákat, megvadítják az olvasókat / a nézőket. (A könyvben Rita Vitrol karaktere testesíti meg ezt a viselkedést.) – Valós példa: az Euronews és a muzulmán késelős hírek: az Euronews az európai kontinens legnézettebb tévécsatornája. Rendszeresen adnak le híreket késeléses esetekről, de csak akkor, ha muzulmán volt az elkövető. És ki is hangsúlyozzák, hogy muzulmán a vallása az elkövetőnek. Egyrészt ezt nem tudhatják, másrészt ilyen szenzitív adatot (vallás, vagy, hogy kire szavazott) nem közölhetnek senkiről. Pont a vallási, politikai vagy rasszista kiközösítés miatt nem szabad ilyet tenni, ők mégis rendszeresem megteszik, mert így a fehérek gyakrabban kattintanak rá. Azt hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a mentősök minden nap találkoznak késelős esetekkel, de a késeléseknek nem a vallás az összefüggése, hanem hogy valaki pszichésen nem beszámítható vagy részeg. Piával vagy dilibogyó nélkül futkorászók a késesek, nem a muzulmánok, a cigányok, a zsidók, a leszbikusok, vagy a fehér férfiak ennek az elkövetői.

Ugyanebben a fejezetben: a megfelelő intézményvezető / munkáltató hogy ismerszik meg? – Ez is szóba kerül, mint témakör. Az iskolai vadőr karakterétől idézet: „Dumbledore bízik az emberekben. Ad nekik még egy esélyt. … Mindenkit felvesz a Roxfortba, aki tehetséges. Tudja, hogy abból is lehet jó ember, akinek a családja… hát… nem az igazi, na.” – Ezt a való életre könnyű átfordítani. Például Magyarországon a romák körül van a legnagyobb gyűlölködés, a fehér magyarok közül sokan szinte az anyagtejjel együtt szívják magukba a rasszizmust. Magyarországon a romákat rendszeresen bélyegzik meg a munkáltatók. Erre valós példa: a Cserdi polgármester esete. Cserdi települése azzal küzdött, hogy rengeteg roma munkanélküli volt. A polgármester képeztette a helyi romákat. Utána felhívta a cégeket: „-Jóóóó napot kívánok, Kolompár Rómeó vagyok, munkára jelentkeznék.” „-Sajnos Rómeó, betelt az összes helyünk.” Rá két percre indította a polgármester a következő hívást: „-Jónapot kívánok, Kovács Béla vagyok, állásra jelentkeznék.” „-Persze Béla, fáradjon be.” „-Én vagy az előző Kolompár Rómeó. Küldhetem az embert?” „-Küldje.” – Így lett Cserdiben a cigányoknak munkahelye.

Huszonhetedik fejezet: most érkeztünk el a Harry Potter top 3 legmélyebb gondolatának egyikéhez. „Egy ember igazi természetéről az árulkodik legjobban, ahogy az alávetettjeivel bánik. Ne azt nézd mit csinál, mikor vele egyenrangúak között van.” – A politika esetében is igaz ez a mondás. Amikor nagyhatalmú politikusok találkoznak egymással, mindenki kész mosolytenger. De a nagyhatalmú politikusok rendszerint nem is találkoznak a nekik kiszolgáltatottakkal, csak döntenek mindenről a többiek feje fölött. Ha egy politikus meghallgatja a társadalom neki kiszolgáltatott tagjait és az alapján hozza meg a döntéseit, akkor jó ember. A cégek esetében is ugyanígy ismerszik meg a jó és rossz vezető. Továbbá ez az idézet nem csak mások ismeretéhez jó, hanem önismerethez is.

Ugyanebben a fejezetben: kiderül, hogy vészterhes időkben a társadalom hajlamosabb elfogadni erőszakosabb vezetői magatartást is. Amikor belháború dúlt egy hataloméhes, agresszív csoporttal szemben (a Halálfalókkal szemben – még Harry előtt), akkor az úgynevezett „jó oldal” is elkezdett egyre vadabbul viselkedni. Bírósági ítélet nélkül, nyomozások nélkül hurcolták börtönbe az embereket. Ezt mutatja be a könyvben Rowling az idősebb Barty Kupor karakterével. – Valós példa: Közép-Amerika drogbandái is vad, hatalomra törő csoportok. Amikor valahol megjelennek Közép-Amerikában a drogbandák és találkoznak egy arrogáns, elzárkózó, korrupt, jogtalanul viselkedő politikai vezetéssel, 5 perc alatt vérbe és káoszba tudják taszítani az országot. Mert a drogbandák miatt az arrogáns politikusi réteg is elkezd egyre vadabb dolgokat csinálni és egy idő után már nem tudni, hogy ki a gusztustalanabb: az állam vagy a drogbandák. Ilyen volt anno Kolumbia, ilyen ma Mexikó és Haiti.

Ugyanebben a fejezetben: a hivatali rendszer egy újabb sajátosságát mutatja meg Rowling. Az egyik nagy bűnüldöző fiáról (az ifjabb Barty Kupor-ról) kiderült, hogy a hatalomra törő agresszív csoportot támogatta (a halálfalókat). A nagy bűnüldöző a fiát kénytelen volt nyilvánosan elítélni, majd a srácot börtönbe zárták. A nagy bűnüldözőt (Barty Kupor karakterét) pedig eldugták a nemzetközi kapcsolatok főosztályán. – Attól tipikusan hivatali szokás ez, mert ha valaki a hivatali rendszer kulcsembere, akkor ritkán szokott 100%-ig elbukni, kap egy alsóbb vezetői széket és elül a botrány. Ezzel a „megoldással” a hivatali rendszer megelégszik. – Ez is a hivatali képmutatás tipikus eleme.

Harmincnegyedik fejezet: egy felemelkedőben lévő diktátort láthatunk a könyvben, aki kifelé azt a filozófiát reklámozza, hogy: „Az engedelmesség erény…”. Egy diktátor szemszögéből az. – Aktualitás: ma Magyarországon mennyien engedelmesek az államhatalom előtt? Másik példa: Oroszországban mennyien engedelmesek?

Ugyanebben a fejezetben: a traumák feldolgozása is szóba kerül. „…meg kell értenie, mi történt… A megértés hozzásegít az elfogadáshoz, az elfogadás pedig a gyógyulás feltétele.” – Valós példa: háborús traumák esetén az áldozatokkal meg kell értetni, hogy tényszerűen mi történt. Ha ez megvan, a traumát ki kell velük beszéltetni, le kell íratni, le kell festetni, le kell rajzoltatni. A lényeg, hogy több módon adják mi magukból, addig, amíg a trauma nem szelídül egy rossz emlékké (tehát amikor már nem élik át újra és újra a traumatikus eseményt). Ezen, az idő múlása önmagában nem segít, ráadásul a trauma generációról generációra öröklődik, addig, amíg azt fel nem dolgozzák. – Ezért is fontos a történelem ismerete.

Harminchatodik fejezet: bemutatja Rowling, hogy milyen az, amikor egy vezető egy létező problémát igyekszik semmisnek tekinteni (Cornelius Caramel). Milyen esetben szokott ilyen előfordulni (hogy egy vezető semmisnek tekint egy problémát)? Amikor egy vezető túlzottan leterhelt és úgy érzi nincs az adott dologra ideje. Vagy akkor, ha úgy érzi, hogy nem tudja megoldani. Vagy ha népszerűtlen lenne a probléma megoldása. Vagy ha lustaságból nem akar az adott problémával foglalkozni.

Ugyanebben a fejezetben: Rowling megmutatja milyen, ha egy politikus visszariad a helyes lépésektől, csak mert félti a népszerűségét. – Ez a politikában rendkívül gyakori.

Ugyanebben a fejezetben: Rowling bemutat egy másik politikus típust, egy olyat, aki képes gyorsan reagálni a problémákra és azonnal igazítja a helyzethez a lehetőségeit. (Konkrétan, amikor Voldemort visszatér, Dumbledore azonnal cselekszik.) – Ez egy ritka politikus típus.

Az ötödik könyv politikai mondanivalója

5.Könyv – A főnix rendje: a negyedik fejezetében előkerül a kereskedelmi újságírás hátulütője, hogy imád a kereskedelmi sajtó nagy dolgokról beszámolni, ha nincs nagy hír, akkor kreálnak. A kereskedelmi sajtó veszélyezteti a szabadságot, mert megvadítja az embereket.

Ugyanebben a fejezetben a sajtó egy másik szemszögből is elő kerül: mi van akkor, ha a sajtóra a politikusok képesek nyomást gyakorolni? Például: a regnáló politikai réteggel szembenállók ellen lejárató kampányok indulnak. – Magyarországon a Fidesz teljes sajtója jó példa erre: Mandíner, Megafon, Közmédia, Ripost, TV2, HírTV, Origo, Magyar Hírlap, Ultrahang, Metropol stb.

Ugyanebben a fejezetben bemutatja Rowling, mit jelent a cenzúra. Mit jelent az, amikor egy hírt nem lehet megjelentetni, csak mert a hatalmon lévők számára az kényelmetlen.

Ugyanebben a fejezetben kiderül, hogy a hatalmon lévő réteg minél diktatórikusabb, annál erősebben elnyomják a saját hivatali alkalmazottaikat is. Pl.: elkezdik kirugdosni a hivatalokból a velük ellentétes véleményen lévőket, ezzel a bent maradtakat (is) megfélemlítik.

Ötödik fejezet: szóba kerül egy újabb csoportja a varázsvilágnak, ami elnyomott csoportként működik: a koboldok. Itt is említésre kerül, hogy ha a hatalomra törő sötét alakoktól kapnak egy jó ígéretet az elnyomottak, akkor könnyen csatlakozhatnak hatalomra törőhöz. – Ez általánosságban rámutat arra, hogy ha egy társadalomban elnyomott csoportok vannak, akkor a társadalmi rend könnyen megborulhat. Ezért is érdemes fellépni az elnyomás ellen.

Ugyanebben a fejezetben: előkerül egy harcmodor, amit Magyarországon nem igazán ismer a közbeszéd. Az írónő, Rowling, 1965-ben született. Nagy Britannia egyik része, Észak-Írország igyekezett Írországhoz csatlakozni, de az angolok nem tűrték el az elszakadást, így belháborúba torkollott az észak-írek függetlenségi törekvése. Ez a belső háború 1960-tól 1998-ig tartott. A belháború alapvetően, nem nyílt hadi ütközetekben öltött testet, hanem házról házra ment. Az észak-ír lázadóknak voltak rejtett lakásai, segítő családok, akiknél elbújtak és onnan csaptak le a túlerőben lévő angolokra. A harc nem volt sikeres, de erősen sújtotta anyagilag és érzelmileg is az angolokat. Ezt a hadviselési formát mutatja be az ötödik könyvben Rowling. Bár J. K. Rowling skót, de mégis átélte ezt a belháborút.

6.Fejezetben: Rowling Voldemortot Hitlerről mintázta (főleg). Rowling ebben a fejezetben bemutat egy családot, akik még a saját gyereküket is belekeverték a Voldemort-féle csapatba (a Black családot). Ezzel előkerül egy újabb politikai, szociológiai és pszichológiai téma: a valóságban hogyan lesz egy gyerekből neonáci? Kevesen kelnek fel egyszer csak azzal, hogy ők ma reggeltől neonácik. Ezt rendszerint a családi neveltetés hozza elő. Kell hozzá egy arrogáns, gyűlölködő családi légkör. A családtagok a fölényeskedésükkel palástolják a saját bizonytalanságukat / önbizalomhiányukat. A gyűlölködés másik alapja, hogy ha valaki valamit nem akar megismerni a világból, azzal szemben gyűlölködik. A gyűlölködés egyben, remek felelősséghárítás is, hiszen ha egész társadalmi csoportokat lenézek, akkor a hibáimért nem én vagyok a felelős, hanem Ők. Továbbá a fasiszta gyűlölködés mögött ott van a hatalom iránti vágy: amikor gyűlölnek és eltaposnak másokat, azért is teszik, hogy uralkodhassak rajtuk. Egy ilyen család, könnyen ki tudja termelni egy zsarnok agymosott katonáját.

Ugyanebben a fejezetben rámutat Rowling, hogy mi történik a fasiszta családok gyerekeivel. Aki egy ilyen családban épp eszénél marad, az elmenekül, aki nem, azt előbb-utóbb vagy börtönbe csukják vagy megölik. Hitler anno saját emberei közül is rengeteggel végzett, csak mert ebben-abban nem értettek vele egyet a náci szervezeten belül. Plusz rengeteg emberét ölette meg Hitler a háborúkban. Esetleg a háború után végeztek velük Hitler ellenségei. A második világháborúban 8,3 millió német halt meg. Úgyhogy, ennek keretében, a kis nácik is hullottak, mint a legyek. Az 1970-es években feléledő neonáci mozgalmak tagjainak se sokkal kevésbé tragikus az élete, a pusztítási vágyuk sokszor önpusztításba torkollik. Magyarországon 1990 után kapott új lendületet a neonácizmus. Ráadásul az MDF kormány támogatásával.

Kilencedik fejezet: Rowling megjeleníti a puha hivatali korrupciót. Az ide vonatkozó idézet: az idősebb „Malfoy sok-sok éve bőkezű adományokat juttat a minisztériumnak. Jóban van a megfelelő emberekkel. Szívességeket kérhet tőlük. Késleltetheti a neki nem tetsző törvények elfogadását…” – Ez attól puha korrupció, mert nem közvetlenül a hivatalnokok zsebét tömi ki, csak, mint jelentős adományozó van jelen. De a bőkezű adományokkal mégis ráveszi a hivatalnokokat a hivatali hatalommal való visszaélésre.

Ugyanebben a fejezetben: ahogy kifelé jön Harry a minisztériumi meghallgatásáról / tárgyalásáról, az intézmény kellős közepén észrevesz egy szobrot. Egy szobrot, ami a hős férfit mutatja, a mellette feszítő szépségkirálynővel és az őket csodáló varázslényekkel. – Ez a soviniszta ábrázolás már 16 évesen is érthető Harrynek, tehát Rowling tudatosítja a felnőtté váló olvasóival, hogy a rengeteg társadalmi igazságtalanság mögött mi a filozófia. (Ekkor még a szélsőségesek nincsenek is hatalmon. De a társadalomnak alapból van egy fölényeskedő attitűdje.)

11.Fejezet: az oktatás vezetője az iskola igazgatója. De az iskola igazgatóját politikusok nevezik ki. Továbbá a politikusok jogosultak főinspektort kinevezni, tehát egy helyettes iskolaigazgatót (ha az igazgató személye nem tetszik nekik, megteszik). Ahogy a politikai vezetőréteg egyre diktatórikusabb lett, úgy elkezdtek élni ezzel a jogukkal és a földbe taposták az oktatás / az iskola szakmai önkormányzatiságát. – A Harry Potterben is.

Ugyanebben a fejezetben: Rowling megmutatja a főszereplőjén keresztül, hogy milyen hatása van a sajtó lejárató kampányainak, mennyire meg tudja osztani az embereket.

12.Fejezet: Rowling az egyik karakteréről tudatosítja az olvasóiban, hogy fekete bőrű a karakter. – Akkoriban, amikor a könyv íródott, a rasszizmus még mindig nagyon erős volt a nyugati országokban, hiszen a gyarmati rendszerek a rasszizmusra alapultak és az angolok voltak a legnagyobb gyarmatosítók, így a legnagyobb rasszisták. A gyarmati rendszerük csak 1940 és 1970 között omlott össze. Rowling a könyveit az 1990-es években és a 2000-es évek legelején írta. Úgyhogy a fekete, muzulmán és indiai karakterek beemelésével a rasszista berögződéseken igyekezett csökkenteni. Hogy a gyerekek már ne egy olyan környezetben nőjenek fel.

26.Fejezet: Harry adott egy interjút egy újságnak. A minisztérium oktatási felügyelője (Dolores Umbridge) rendeletben tiltotta meg a diákoknak, hogy elolvassák az adott interjút. Így a tiltás miatt tömegesen szerezték be a diákok az újságot. – Rowling ezzel mutatja be az olvasóinak, hogy milyen, amikor a zsarnokoskodó viselkedés visszafelé sül el. Valós politikai példa, amit Dúró Dóra csinált egy meleg karaktert bemutató gyerekkönyvvel. Dúró nyilvánosan ledarálta a könyvet. Egy ilyen könyv normál fogyási példányszáma összesen 100-200 db (a hazai könyvpiacon). De a darálás után több mint 10 ezer példányt kellett belőle nyomtatni a hatalmas érdeklődés miatt. Vagy ugyanilyen a szocialista időszak tiltott irodalma, a szamizdat. 1990 előtt volt egy hússzú lista a tiltott könyvekről, persze, hogy mindenki azt akarta beszerezni. A mostani magyar kormány is tiltólistáz könyveket (és nem csak meleg karakteres könyvekről van szó, hanem más, valóban kritikus művekről is).

36.Fejezet: „Te, ifjú lévén, nem tudhatod, hogyan gondolkodik és hogyan érez egy idős ember. Az öregen viszont számon kérhető, ha elfelejti, milyen volt fiatalnak lenni.” – Ennek értelemszerűen megvan a magánéleti tartalma is, de most nézzük a politikai értelmezését. Ha egy kormányzat elfelejti, milyen fiatalnak lenni, az súlyos alkalmatlanságra mutat. A rendszerváltás óta több mint 700,000 ember távozott Magyarországról, abból 500,000 fő 2010 óta. Szinte mindannyian 40-45 alatt voltak, amikor elhagyták az országot. Mivel akarja az itthon maradt fiatalok szemét kiszúrni a kormány? A CSOK 10 milliós összegével, 60 millió Ft-os ingatlanárak mellett, ami annyit ér, mint halottnak a CSOK. Milyen érzés, bármikor is fiatalnak lenni? Bizonytalan. Bizonytalanság rendszerint a velejárója a fiatal kornak. Ha ezzel a bizonytalansági tényezővel valamelyik kormány nem számol, az az ország jövőjét ingatja meg. – Másik példa: amikor háborúba akarják tolni a társadalmat, kiket küldenek elsőként? A fiatalokat. Miért? Mert bizonytalan a legtöbbjük helyzete és ezt könnyű kihasználni. – Harmadik valós példa: a munkaerőpiacon mit jelent nagyon fiatalnak lenni? Azt, hogy a diákmunkák közül lehet válogatni, ami a kizsákmányolás egyik megjelenési formája. A fiatalok fizetései töredéke a felnőttek fizetésének, miközben a felnőttek melóját végzik. Mit jelent az a duma, amikor egy cég azzal csábít, hogy fiatalos a vállalat? Azt jelenti, hogy az idősebb, ezért öntudatosabb munkavállalók már rég leléptek onnan. Ha egy vállalatnál minden tele van tizenévesekkel, meg huszonévesekkel, onnan menekülni kell, mert ott mindenkit kizsákmányolnak.

Ugyanebben a fejezetben: „…a hideg elfordulás, a közöny a nyílt ellenszenvnél is veszedelmesebb…” Erre politikai példa: a putrikban élő romák a rendszerváltás előtt a nagy szocialista vállalatoknál dolgoztak, nagyrészt a nehéziparban. Nagyon odafigyelt a gyárak vezetősége, nehogy normális fizetést kelljen nekik adni. A rendszerváltás után segélyek következtek (tehát a teljes kiszolgáltatottság), 2008-tól közmunka (ami szintén kiszolgáltatottságról szól). A többségi társadalomnak a többsége gyűlölködik, a vezetőréteg pedig gyáva és lusta reformokat végrehajtani. A romáknak egy szerencséje lett, hogy az építőiparban megugrottak a fizetések 2016 után, mert addigra rengeteg építőipari szakember hagyta el az országot. Azok a romák, akik addig éhbérért dolgoztak az építkezéseken, életükben először normális fizetésekhez jutottak és ez ma is így van 2024-ben.

37.Fejezet: miután Voldemort nyíltan színre lép (a 36. fejezetben), a 37. fejezetben börtönlázadás tör ki. A börtönből a hívei kiszabadultak. – Magyarország politikatörténetében nem voltak jellemzőek a börtönlázadások, úgyhogy magyarként ez kevésbé ismerős eset. Viszont sok országban indulnak vagy gyorsulnak fel bukási folyamatok börtönlázadásokkal. Például, a kurdok Szíriában az Iszlám Állam rengeteg katonáját fogták el, erre az Iszlám Állam (más néven Daesh) megpróbálta a foglyokat kiszabadítani, hogy újból erőre kaphasson a szervezetük. A kurdok visszaverték a Daesh-t, közel 500 fő meghalt a két oldalon. Ha sikerült volna a tervük, közel 3,700 fanatikus harcos szabadulása többszörösére duzzasztotta volna az addigra (lényegében) elbukott Daesh-mozgalmat. A sikertelen fogoly-szabadítási kísérlet viszont, az Iszlám Állam számára hozta meg a bukást. Azóta se volt, egy jelentősebb akciójuk sem. (Rowling az 5. könyvet 2003-ban adta ki, a Daesh-féle akció 2022 elején volt. De láthatóan, ugyanilyen politikai / katonai eszközökkel próbálkoznak a legelvetemültebb csoportok, amit Rowling anno leírt.)

Ugyanebben a fejezetben: Rowling megjeleníti a főszereplőn keresztül a média egy tipikus és visszatérő hibáját. Ha a sajtóban tévednek, igyekeznek megúszni a bocsánatkérést. Ha valakit le akarnak járatni, aztán kiderül az igazság, akkor is igyekeznek megúszni, hogy szembe kelljen nézniük a valósággal. – Példa a média hazudozására és a bocsánat kérés hiányára: a covid-os pánikkeltés. A média olyan dolgokat állított, aminek a fele se volt igaz. Ettől persze idővel egyre népszerűtlenebbek lettek, 2021 végére már szinte senki nem hitt nekik és mindenki kiégett a pánikkeltéstől, 2022-ben tovább zuhant a népszerűsége a sajtónak. Úgyhogy amint jött az orosz-ukrán háború a sajtó fellélegzett, lezárták a covid-os pánikkeltést és azonnal ráálltak a háborús hírekre. Volt is egy olyan poén az interneten, hogy Vlagyimir Putyin egy nap alatt elmulasztotta a covid-ot. – Ez a poén azt figurázta ki, hogy a média szereplői, az M1-től, az Átlátszó.hu-n át a Portfolió.hu-ig, mindenki hazudozott össze-vissza, leközöltek minden légből kapott, pánikkeltő információt és utána elfelejtettek elnézést kérni és kirugdosni a felelősöket. – Rowling képes volt a könyvében ugyanezt a sajtó-magatartást megjeleníteni.

A hatodik könyv politikai mondanivalója

6.Könyv – Félvér Herceg: aki, csak a filmeket látta, az lemaradt J. K. Rowling legzseniálisabb gondolatairól és legnagyobb poénjairól. A hatodik könyv olyan 16-17 éves és afölötti korosztály számára teszi magasra a lécet. Az első fejezetben: már a cím is politikai: „A másik miniszter” – konkrétan a könyv elkalauzolja az olvasókat az angol miniszterelnök irodájába. Maga a tényleges miniszterelnök egy kitalált személy, de itt már közvetlenül a valóságban is létező politikai felsővezetői pozícióval ismerteti meg a fiatal olvasóit Rowling. Itt elsőre a sztori lényege, hogy a varázsvilág és a nem-varász világ miniszterelnökei találkoznak egy elképesztően vicces fejezetben.

Ugyanebben a fejezetben megmutatja Rowling az angol politikai rendszer lényegét. Ott két párt rugdossa egymást napestig: a munkáspárt és a konzervatívok, lényegében nincs más politikai erő a 60 milliós Nagy Britanniában. Ennek az állandó, alaptalan és fölösleges megosztottságnak folyamatos eleme az egymásra ugatás. Idézet: „„Sötétség borult hazánkra!”. – jelentette ki végül az ellenzéki politikus, alig palástolva kaján vigyorát.” – Ezzel mutatja meg Rowling, hogy a megosztott politikai rendszerekben az ellenzék annak külön örül, ha a kormány alatt nem mennek jól a dolgok. Az Egyesült Államok politikai rendszere sajnos eltanulta ezt a britektől. Magyarország a rendszerváltáskor az amerikai politikai szisztémát vette át: a Fidesz republikánus politikai tanácsadókat hívatott, az MSZP demokrata tanácsadókat. Tehát, ha ismerős ez a nagy megosztottság, az nem véletlen. Európa más országaiban nincs ennyire erőteljes megosztottság a politikában. Az amerikai / angol minta a létező legrosszabb demokratikus minta. Ez a minta diktatúrába hajlik. De amíg Angliában van egy erősen öntudatos társadalom, ami keményen fellép a politikusi kreténkedéssel szemben, addig a rendszerváltáson elbukott Magyarországon nincs ilyen társadalom. Így nálunk a megosztottság és egymás rugdosása nyílt diktatúrába torkollott.

Ugyanebben a fejezetben: Rowling előhozza azt a kérdéskört, hogy milyen állapotba kerülnek a politikusok, ha nem mennek jól a dolgaik. Idézet: „Ráadásul Caramel (a mágusok miniszterelnöke) kimondottan rossz bőrben volt. Lefogyott, a haja ritkásabb és őszebb lett, az arcán elmélyültek a ráncok. A (nem-mágus) miniszterelnök látott már politikusokat ilyen állapotban, és tudta, hogy mit jelent ez.”

4.Fejezet: Rowling ebben a fejezetben behoz egy új karaktert. Egy olyan karaktert, ami a politikában előfordul. Egy olyan típust mutat be, aki maga aktívan nem politizál, aki nem áll a rivalda fénybe. De egy dolgot tesz: tehetséges embereket ismertet meg tehetséges emberekkel, tehetséges embereket ismertet meg hatalommal rendelkező emberekkel stb. Tehát lényegében vezetőségi kapcsolatok létrejötte fölött bábáskodik.

Lumpsluk odáig vitte a kapcsolatépítést, hogy annyi vezetőt / annyi tehetséges embert kötött össze egymással, hogy neki ebből már számottevő hatalma lett. Mert így már mindenhol ismert valakit.

Fontoskodás: a politológus a politika professzionális külső megfigyelője. Van olyan politológus, aki azt állítja, hogy aki politikusnak áll, az igazából csak fontoskodni akar. Ez persze egy elég egyoldalú vélemény, de rengeteg emberre valóban igaz. A rendszerváltás utáni másfél évtizedben sok embert vonzott Magyarországon a politika és rengetegen fontoskodtak a politikusok körül. De 2006-ban kezdődött megszorítások elkezdtek észhez téríteni sokakat, és már kevésbé látták a politikusokat messiásnak. Utána jött a 2008-as pénzügyi válság, amibe az MSZP 2010-ben nagy erővel belebukott. Utána még élt sokakban egy halvány remény, hogy majd a Fidesz, 1998 után másodszorra hatalomra kerülve, 2010-től most majd csodát tesz, de a szegények száma töretlenül nőtt 2014-ig. Utána fellendült a világgazdaság 2016-tól, de addigra a messiásvárás eltűnt a közéletből. Messiás helyett egy rablóbandát talált a magyar társadalom a Fidesz szervezetében is. Úgyhogy a hatalmon lévőket már csak a cinikus rablók vették körül. A fontoskodók eltűntek. Mára a miniszterelnökségen dolgozni sem egy nagy dolog. A fontoskodás, mint motiváció eléggé kiveszett a hazai közéletből.

Közismert példa a politikai fontoskodásra Schmidt Pál és Áder János, akik beültek a köztársasági elnöki székbe és botrányoktól megszégyenülve távoztak.

Ugyanebben a fejezetben: egészen idáig olyan karaktereket írt Rowling, akik a főszereplőhöz, amikor közel kerültek, vagy pozitívan viszonyultak vagy negatívan. Már a negyedik könyvben is figyelmeztette az egyik karakter (Sirius) a főhőst (igazából az olvasókat), hogy ne csak feketén-fehéren lássa / lássák a világot. Rowling ebben a könyvben már nyíltan színre is hoz egy olyan karaktert, aki nem feltétlenül jó, nem feltétlenül rossz és később sem változik a viselkedése. Ez Lumpsluk karaktere. Hogy mindez, hogyan kerül a politikához? Úgy, hogy a politikai életben a csőlátás fájdalmasan gyakori probléma.

9.Fejezet: idézet az emberi gonoszságról „szüntelenül változó és örök. Olyan, akár egy százfejű szörny, ami minden megcsonkított nyakán új, még ádázabb és ravaszabb fejet növeszt.” – A politikában ez azért lényeges dolog, mert mindig előfordulnak jó ötletek. Az ókori Rómában (volt akinek) jó ötletnek tűnt, a keresztény vallást államvallássá emelni, mert a korszak több társadalmi problémájára is megoldást kínált. De amint elkezdték mindenkire rákényszeríteni, amint elkezdtek tömegeket üldözni, megfélemlíteni, a korszak reformjának a helyén az elnyomás és a brutalitás lett a fő irány. A muzulmán vallás is jó ötletnek tűnt a társadalmilag szétaprózódott Észak-Afrikában és Közel-Keleten, mert egybefogta a társadalmakat, jelentős tudományos életet hozott létre. De amint elkezdődött a katonai akciók szervezése, a szabad gondolkodók üldözése, máris veszélyes eszme lett. Ilyen a kommunizmus is, ami a korszak több problémájára is megoldást kínált az 1800-as években, de amint elkezdték mindenkire rákényszeríteni, háborúkat indítani a kommunizmus nevében, vagy megölni a másként gondolkodókat, máris csak egy újabb eszme lett, ami őrületet generált. Mindegyik nagy eszmének volt egy közös tulajdonsága, hogy önmagát megkérdőjelezhetetlenül jónak írta le. – Amint egy politikai csoport, vagy egy eszme megkérdőjelezhetetlen jóként tünteti fel magát, azonnal érdemes kihátrálni, mert abból csak az őrület, a fanatizmus és a brutalitás jöhet elő.

Ugyanebben a fejezetben: a rossz cselekedetek elleni védekezésképpen: „épp olyan rugalmasnak és leleményesnek kell lennetek, mint amilyen rugalmas és leleményes” az emberi őrület, a gonoszkodás. – Például: olyan 2000-2008-tól kezdve a fasiszta szélsőségesek rájöttek, hogy a kopasz fej és horogkeresztes tetoválások elijesztik az embereket, úgyhogy elkezdtek szép inget és öltönyöket felvenni és szépen öltözve folytatni a mocskolódást. Mindjárt meg is nőtt a népszerűségük, tömegeknek nem esett le, hogy a lényeg ugyanaz maradt.

Másik példa: mi történik, ha a rendőrség rugalmatlan a bűnelkövetőkkel szemben? A lezárások miatt felpörgött az internetes átverések száma. A rendőrség pedig minderre nem volt felkészülve, nem volt meg a szükséges számítástechnikai ismeretük. Így ma az internetes átveréseknek se szeri se száma.

10.Fejezet: Rowling bemutatja a felemelkedőben lévő zsarnok gyerekkorát. A zsarnok fiatalkora a könyvben: zaklatott családi háttér, gyerekkorában elhagyják. Aztán a családi háttértől elszakadt semmiben / egy árvaházban tengődő gyerek. Ez, összességében létrehozza a gyerekkort, ahol senkitől semmilyen szeretetet nem kap. Ez már önmagában is egy érzelmi ronccsá teszi, már kamaszkorára is. Ráadásul a családi héttérben meghúzódik az öröklődő elmebaj, ami extrémen problémássá teszi. És ami még veszélyesebbé teszi mindezt, hogy vonzó külsőt örököl, és ettől, a felcseperedő pszichopata el tudja adni magát sajnálatra méltó árvaként, rengeteg ember szimpátiáját elnyeri. (Ezek a kezdetek Voldemort esetében.)

13.Fejezet: zsarnoki személyiségek jellemzői: büntetés, megfélemlítés, uralkodás. Voldemortnál további jellemjegyek: hajlam a kegyetlenkedésre és a zárkózottságra. A fejezetben kimondásra kerül: öntelt, zárkózott és magányos típus. – Ezzel az olvasók előtt Rowling felépíti egy tipikus zsarnok személyiségét.

16.Fejezet: Rowling az angol / ír mondakörből válogatta ki a szereplőket. A könyvben vannak vérfarkasok, akik olyan emberek, akik holdtöltekor átváltoznak, majd pedig vissza. Ez egy félelmet keltő tulajdonság, úgyhogy ők is a társadalom szélére száműzött csoport. Az ilyen, félig-meddig törvényen kívüli társadalmi csoportokra jellemző, hogy brutális helyi vezetők emelkednek ki közülük és ők uralkodnak fölöttük. Ilyen karakter Greyback. A kitaszított csoportnak mindig önálló szubkultúrája alakul ki. A negatív szubkultúra (tehát a kirekesztettek kultúrája / elzárkózása) miatt az ilyen (helyi brutális) vezetők kínálnak a külvilágnak beleszólási lehetőséget a csoportjuk életébe, ha cserébe a helyi vezér is kap valamit. – A valóságban: a politikában ez elő szokott fordulni. Szemléletes példa erre, hogy Dél-Amerikában a favellákban vannak brutális bandavezérek. Ha egy gátlástalan politikus kenőpénzekkel akar hatalomra kerülni, akkor kenőpénzt ad a bandavezéreknek és ők szállítják a szavazatokat (a dél-amerikai favellákban), a politikus számára.

Ugyanebben a fejezetben: a hatodik könyv időszakára Harry a saját társadalmában ismerté válik, de már nem csak a gyermekkori dolgai miatt. Ezt a nagyfokú népszerűséget a társadalmának több vezető politikusa (minisztere) megpróbálja kihasználni. – Ezzel mutatja be Rowling, hogy hogyan néz ki a politikai propaganda; milyen, amikor csak egy üres szólam jön a hatalmon lévőktől. A politika, mint szakma, hajlamos a képmutatásra. Rowling láttatja, hogy mit jelent ez a képmutatás, hogyan lehet felismerni.

17.Fejezet: Rowling feltár egy nagyon ritka információt az olvasói előtt: az, hogy milyen típusú emberek támogatják a diktátorokat. 3 csoportba sorolja őket: 1.) Gyengék, akik védelmet keresnek. 2.) Becsvágyók, akik osztozni kívánnak a dicsőségben. 3.) Gonoszkodók, akiket azért vonz a vezér, mert a kegyetlenség rafinált módjait leshetik el tőle. – Ezt egyébként valós kutatás is megerősíti. – Úgy is meg lehet fogalmazni ezt, más szavakkal, hogy: 1.) A lelkileg gyenge embereket vonzza a vezér, mert úgy tűnik, hogy védelmet nyújt, látszólagosan magabiztossá teszi híveit. A hívei mindent tudónak képzelhetik magukat. 2.) Egy diktátor vonzza a karrieristákat, mert a „B” kategóriából fel lehet kerülni az „A” kategóriába, csak a diktátort mindenben biztosítania kell a támogatásáról. Aki ezt megteszi, az feljebb lép. 3.) A diktátorok vonzzák a szadistákat és a pszichológiai értelemben vett nekrofilokat, tehát a rombolás imádóit. Az emberiség legbetegebb tagjait.

20.Fejezet: előkerül az a téma, hogy a gyilkosok gyakorlatilag mindig megpróbálják másra terelni a gyanút. A politikai élethez ez többek között úgy is kapcsolódik, hogy ez egy fontos érv a halálbüntetés és csonkításos büntetés körüli vitákban. – Ha valakivel szemben halálbüntetést alkalmaz az állam, mert embert ölt, a halálbüntetés nem visszavonható, ahogy a csonkításos büntetés sem. Pedig nagyon gyakori, hogy a gyilkosok megpróbálják más emberekre kenni a tetteiket és van, hogy 10 év után derül ki valakiről, hogy nem is ő volt az elkövető (pedig minden bizonyíték rá mutatott). Egy halálbüntetés esetén már nem lehet visszacsinálni, hogy ártatlan embert végzett ki az állam.

Ugyanebben a fejezetben: Rowling egy mindig aktuális témát szed elő. Szinte minden társadalomban vannak olyan csoportok, akik gyűlölt csoportok, kirekesztett csoportok. A legtöbb bűncselekmény elkövetésénél alapból rájuk terelődik a gyanú. Ez pedig extrémen fokozza a kirekesztettségüket és emiatt még többen ülnek közülük börtönben. – Példa a valóságból: gödöllői biciklilopások: 2008-2010 környékén százával tűntek el a kerékpárok és rengetegen a cigányokra mutogattak, de sikerült őket elfogni, 3 fehér magyar volt. A széleskörű rasszizmust használták ki a tolvajok, ezért nem tudták őket gyorsan elkapni. Amikor megfogták őket, épp akkor több mint száz lopott kerékpár volt náluk, pedig folyamatosan adták el.

Példa ez előítéletességre és ridegségre: az Egyesült Államokban egy egyetemi jogászprofesszor elvitte a diákjait egy halálsorra, tehát oda, ahol halálbüntetésre várnak a rabok. A professzor elkezdte vizsgálni a diákjaival a halálsoron lévők ügyeit és sorra tárták fel a hibákat. Beadták a fellebbezési kérelmeket. 29 elítéltből 28 ártatlannak bizonyult. Nélkülük, kivégezték volna mind a 29-et. A rabok mindegyike szegény családból származott, többen feketék voltak, nem foglalkozott a hatóság az ügyükkel. A tetthely közelében látták őket, vagy arrafelé látni vélték őket és már is kiszabták rájuk a halálos ítéletet. – A kirekesztett csoport így kerül ilyen helyzetbe.

Ugyanebben a fejezetben: gyakran előforduló pszichés folyamatokat is leír Rowling. Ha valaki valami nagyobb eredményt elér, az sokakban irigységet kelt „az irigység gyűlöletet teremt, a gyűlölet hazugságokat szül”.

23.Fejezet: „…minden zsarnok, maga teremtette meg a legveszélyesebb ellenfelét. Van fogalmad róla, mennyire rettegnek a zsarnokok az elnyomottaktól? Mind tisztában vannak vele, hogy előbb-utóbb lesz egy az áldozataik között, aki feláll és visszavág!”

Ugyanebben a fejezetben: Rowling egy olyan témát emelt be a könyvbe, ami már nagyon régóta ismert dolog az emberiségen belül, de mégsincs megfelelően kibeszélve. A téma, hogy amikor valaki embert öl, azzal a saját lelkét is tönkre teszi. – Például, amikor Irakba benyomultak az amerikai katonák 2003-ban, több katona is nyilatkozta, hogy amikor embert öltek, olyan volt, mintha a saját lelküket gyilkolták volna meg az emberöléssel. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy nem csak a traumákat áldozatként átélt emberek traumatizálódnak, hanem az elkövetők is traumatizálódnak.

26.Fejezet: „…botor és feledékeny a felnőtt elme, amikor lebecsüli az ifjúságot.” – A politikához ez hogy kapcsolódik? Ezt a bölcsességet fel lehet használni, egy mai politikai probléma megértéséhez. 1980 óta, a mai napig csökken Magyarország lakosságszáma, mert egyre kevesebb gyerek születik. Ez a politikában olyan helyzetet generál, hogy a fiatalok szavazati aránya nagyon alacsony a szavazásra jogosultak között. A nyugdíjasok közül, viszont nagy tömegek támogatják a kormányt. – Magyarországon volt egy politikai vita, ahol a 60-as anyuka azt kiabálta a saját gyerekének, hogy húzzon külföldre, ha nem tetszik neki valami. Előtte nem sokkal, a saját testvére gyerekének is ezt kiabálta. – Bár kevésbé direkt módon, de a társadalmunkban ugyanez a generációs párbeszéd zajlik. A nyugdíjasok jelentős része támogatja a kormányt. A fiatalok majdnem 100%-os többsége nem támogatja a kormányt. A fiatalok, mivel kevesebben vannak, ezért nincs beleszólásuk. Emiatt a fiatalok menekülnek az országból. A társadalmunk egésze emiatt összeomlóban van. – Rowling bölcsessége arra figyelmezteti az idősebb korosztályt, hogy a fiatalok lenézése és leugatása helyett, nagyon is érdemes olyan rendszert működtetni, ami a fiatalok szerint is jó.

A hetedik könyv politikai mondanivalója

7.Könyv – Halál Ereklyéi: Az első fejezet: Rowling ezt a könyvet (ahogy az előzőt is) egy erős politikai témával kezdi, hogy ezzel adjon átfogó képet a helyzetről (az előző könyv első fejezete a főminiszterek találkozása volt). – A hetedik könyvben Voldemort és az egyre sokasodó emberei puccsra készülnek (a puccs erőszakos hatalomátvételt jelent). Részben a puccs előkészítéséről tárgyalnak az első fejezetben. A puccs terve: a mágiaügyi miniszter védelmébe beférkőznek, megölik a minisztert és Voldemort az egyik emberét ülteti a hatalomba.

Ugyanebben a fejezetben: Voldemort karakterét Rowling részben Hitlerről mintázta. Hitler, amikor az emberei között volt, gyakran 2-3 órán keresztül tartó beszédeket nyomott az asztaltársaságban; egy idő után már csak összefüggéstelenül hablatyolt, csakhogy megmutassa ki az úr, kinek van joga beszélni. Nyilván Rowling nem írhatott egy 500 oldalas beszédet Voldemortnak, úgyhogy a szereplőjével másképp aláztatta meg az embereit. Voldemort karaktere kiválasztotta az őt támogató egyik család néhány tagját és nyilvánosan megalázta őket (szóban, a többiek előtt). Ezzel mutatta meg az embereinek, hogy ki az úr a csapatban.

7.Fejezet: Hermione karaktere fejből idézi (a könyvben) az öröklésre vonatkozó jogszabályokat. Mert szokása szerint utána nézett. Ez elég komoly haszonnal jár. – Ennek több irányú mondanivalója van. Egyrészt, Rowling egy különösen erős női karaktert mutat be, egy nőt, aki nem akadt fenn a külsőségeknél (nem a saját szépségérének a fényezése a célja), hanem tudatosan fejleszti a tudását. A felnőtt életben a jogszabályok ismerete finoman szólva is nagy jelentőségű. Egyrészt a jogszabályok ismerete rengeteg bajtól megóv, másrészt lehetőségeket nyit meg az ember előtt. Itt most nem a törvények kijátszására a téma, hanem az, hogy ha valaki jogtudatos állampolgár, az rengeteg olyan lehetőségéről is tud, amiről a jogtudatlanok nem tudnak. – A másik dolog a jogtudatos női karakter esetében a nők számára is egy életutat kínál. Azt, hogy ne a Tik-Tok, Insta és az egyéb oldalak magamutogató ostobaságát vidd, hanem nyugodtan lehetsz értelmes. Ennek igenis meglesz a haszna.

8.és 9. Fejezet: Rowling Nagy Britanniában született. Nagy Britannia az egyik legsúlyosabb katonai pofonba Írország elszakadásakor futott bele 1919-1921 között. Az írek bebújtak a különböző magánlakásokba, és onnan támadták fegyverrel az angol megszállókat. De, mivel Írország területe tűrhetően jelentős, így az angolok nem tudták átkutatni az összes magánlakást, az összes búvóhelyet, és így az írek sorra megölték az oda küldött angol katonai / rendőri vezetőket. Annyira szétzilálták az írek az angol gépezetet, hogy végül 1921-re meg is buktak az angolok. Az írek átvették az irányítást az országuk nagy része fölött. Így váltak függetlenné. – Az angolok szemszögéből az 1921-es háborús vereség nagyjából úgy nézett ki, mint amit Rowling megjelenített a hatodik könyvben és a hetedik könyv elején: magánlakásokban megbúvó, egyre erősödő ellenállás, végül a központi rendszer bukása.

11.Fejezet: Rowling leírja, hogy a diktatúra hogyan jön létre egy fasiszta puccs után. Mivel a fasiszták egy pszichopata banda, így azonnal neki is kezdenek az általuk alsóbbrendűnek tartott csoportok bántalmazásához. Első körben listázzák vagy a már kész listák alapján behívják a hivatalokba az alsóbbrendűnek bélyegzetteket. Utána különböző hazugságokkal traktálják őket és ezzel tesztelik, hogy ki milyen gerinctelen. Aki gerinces, azt megölik, vagy börtönbe zárják, a többiek esetében változó.

A 11. és 12. fejezetben, Rowling rámutat arra, hogy egy diktatúra hogy lesz egyre nyomasztóbb. Amikor kezdődik, még élnek a remények, hogy a diktatúra majd nem tapos bele az emberekbe és majd valahogy „jaj de jó lesz”. De közben már vadul rugdossák ki vagy ölik meg az előző vezetés főhivatalnokait. Utána az elnyomás elkezd lefelé terjedni: az állami intézmények irányába, például eltüntetik a diktátornak nem tetsző iskolai vezetőket, lecserélik a bírói kart stb. Utána pedig már el is kezdik támadni a társadalom azon rétegeit, akik várhatóan nem fognak szimpatizálni a diktatúrával és támadják azokat, akik a diktátornak ezért-azért nem szimpatikusak. Átveszik a hatalmat a média fölött és jön az agymosás: most minden jó, régen minden rossz volt. Rengetegen megzavarodnak a média hazugságai miatt, mert látják, hogy az állam nem tesz semmit a saját hatalmi túlkapásai miatt. A lakosság nehezen tud összefogni, cselekedni és a diktátor hatalma máris megszilárdult.

12.Fejezet: Az új diktatúra egyik minisztériumi főtisztviselőjéről egy idézet: „Rátartibb ő annál, semhogy gyalog menjen be.” a munkahelyére. – Ezzel a leírással rámutat Rowling, hogy a zsarnokoskodók szeretik magukat különbnek érezni másoknál, úgyhogy nem közösködnek a tömeggel. – Például Rákosi Mátyás, az 1950-es évek magyarországi diktátora csak propagandafotók ereéig találkozott a magyarokkal. A Szovjetunióban is ugyanez volt: azok a vezetők, akik imádtak uralkodni mások fölött, mint Sztálin, Brezsnyev és a KGB-s vezetők, mint Andropov és Csernyenko, ők nem közösködtek a néppel, ők uralkodtak. A Szovjetunió két reformszemélyisége, Hruscsov és Gorbacsov viszont az emberek közé mentek, nem tettek úgy, mintha különbek lennének másoknál. Hitler szintén csak egy-egy propagandafotó ereéig találkozott a társadalom nem-vezető tagjaival. Amikor Orbán Viktor hatalomra lépett, azt híresztelte a Fidesz felsővezetése, hogy ők azért adnak a milliárdosoknak adócsökkentést, mert a milliárdosok jelentik a középréteget Magyarországon. – Ilyen, ha egy vezetőnek nincs kapcsolata a társadalommal. – De ezt demokráciákban is meg lehet figyelni, Dániában a miniszterelnök, szinte kötelezően kerékpárral jár dolgozni. Addig Franciaországban páncélozott autókonvojjal jár be a vezető. Franciaországban csak a sminkesekre, tízezer eurókat szór el a francia politikai vezető (hogy mindig jól nézzenek ki). Már innen lehet tudni, hogy Dánia egy polgári demokrácia, Franciaország viszont egy elitista demokrácia.

13.Fejezet: Rowling megmutatja az olvasóknak, mit jelent egy diktatúra propagandája. A propaganda lényege, hogy egy szó sem igaz belőle. A propagandaanyagok balekokat keresnek a rendszernek, akik elbizonytalaníthatóak, akikben nincs belső erkölcs, akik mindentudónak akarják hinni magukat. – Nekik jó a propaganda: 100% hazugság, totális magabiztosság. – Van egy mondás, hogy csak a hülye biztos mindig magában. Ez a diktatúra híveire igaz.

Ugyanebben a fejezetben: Rowling megmutatja, milyenek a koncepciós perek. – Aki nem tudná, a koncepciós per lényege, hogy az ítélet, már a tárgyalás előtt megvan, a per célja nem a bizonyítás, hanem a megalázás, a koncepciós per másik célja a társadalom általános megfélemlítése.

15.Fejezet: „a jóllakottság derűs hangulatot, az éhség pedig csüggedést és civakodást jelent.” – A szegények között gyakoriak a konfliktusok: például a hajléktalanok pár száz forintokon összeverekednek. Az elszigetelt cigánytelepek környékén is, ezért sok a verekedés, mert az éhség ezt hozza elő. Ezzel ellentétben a középréteg tagjainak pont ezért van sok barátja, mert ha az ember valamennyire elégedett, tele a hasa, könnyebben barátkozik. Ez persze a cigányságra is igaz, hogy akik jól élnek, könnyebben barátkoznak. / Továbbá ugyanez az idézet megmagyarázza a kenyeret és cirkuszt a népnek! – mondást – amikor a római császár nyugalmat és népszerűséget akart, akkor kenyeret osztott a népnek.

18.Fejezet: a fiúgyerekek tizenéves korukban már néhányan elkezdenek politikával foglalkozni. Pártelnökünk Gombos László, már 17 évesen elkezdte a politikai programunkat írni. A https://szakmaisagpartja.hu/partunk-programjanak-92-oldalas-bovitett-verzioja/ linken megtalálod. 17 évesen még csak az oktatás, a külügy, a hadügy és az igazgatás reformját írta le. Majd később bővítettük jelentősebben.

Viszont vannak olyan fiatal férfiak, akik nagyfokú durvasággal indítanak a politikai életen belül. A nagyobb jóért jelleggel. A könyvben a fiatalkori durvaságot Rowling: Dumbledore karaktere esetében mutatja be. A varázstalanok elnyomása a világbéke jegyében. Ez volt a filozófiai alapja Dumbledore karakterének fiatalon. Dumbledore talált, egy hozzá hasonlóan tehetséges, de durva fiút, akivel levelezett, bíztatták egymást. Ez a fiú volt Grindelwald, aki később ezekre az eszmékre alapozva felnőttként kegyetlen dolgokat engedett meg magának. – Ezzel Rowling azt mutatja be, hogy a fiatal férfiak, akik ilyen durvasággal ugranának neki a világnak, ők utána alapvetően két út közül választanak: vagy benő a fejük lágya és visszavesznek az eszközeik éléből, de vannak olyanok is, akiknek nem nő be a feje lágya, nem válnak érett felnőtté. Ez pedig férfikorban rengeteg erőszakkal, gyűlölködéssel, elnyomási kísérletekkel jár. Látványos példa erre a neonáci/hungarista és egyéb szélsőséges csoportok tagsága: vad fiatal férfiakat gyűjtenek be, akik utána vagy kinövik ezt a hülyeséget, vagy beleragadnak. A beleragadás adott esetben komoly tragédiát is elő tud idézni.

20.Fejezet: vannak olyan emberek, akik vadabbnál vadabb elméletekkel traktálnak mindenkit. Persze mindannyian megismerünk világuralmi elméleteket, összeesküvés elméleteket. Vannak olyanok, akik megpróbálnak az üldözési mániás elméletek ellen védekezni és a tények alapján haladni az életben. De vannak olyanok is, akik alig győzik elhinni a vad teóriákat. – Azok, akik nagy terjesztői az üldözési mániás elméleteknek, rajtuk az látszik, hogy az unalmas életüket próbálják a vad teóriákkal feldobni, vagy éppen okosabbnak akarnak látszani mindenkinél. Szóval vagy az ego, vagy az unalom ellen csinálják ezt. Akármennyiszer ismételgetik, hogy ők milyen kritikusan gondolkodnak, közben azért mégis elhisznek vad dolgokat és ezzel önmagukat vezetik félre / és másokat is megpróbálnak félrevezetni. – Rowling az ilyen embereket Xenophilius Lovegood karakterével szemléltette.

DE, és ez egy nagy DE, az üldözési mániásnak tűnő elméletek között is vannak olyanok, amik idővel igazolást nyernek. Például, a 2000-es évek elején egy szűk kör azt mondogatta Putyinról, hogy egy nárcisztikus őrült, akit csak az agresszió éltet. Akkoriban még a nyugati politikusok nagyon dicsérték Putyint, a nyugati sajtó sem kritizálta túl sűrűn, rengetegen remélték, hogy ő lesz, aki Oroszországban egy békés polgári fejlődést hív életre. Ez a népszerű elmélet Ukrajna 2014-es első megtámadásáig tartotta magát. 2014-ig, az számított bogarasnak, aki Putyin azonnali elszigetelését követelte. / Másik példa: a 2001-es World Trade Center elleni támadás után azonnal megjelentek olyan elméletek, hogy Bush elősegítette a merényletet, sőt ő maga keresett cassus belli-t, tehát háborút kiváltó okot az arabok ellen. De akkoriban, 2001-ben ez még egy nagyon vad elméletnek számított. De, aztán az USA 2003-ban megtámadta Irakot, azonnal meg is kezdték az amerikai olajipari vállalatok kitermelni Irak kőolaját. Az USA beavatkozása miatt kialakult bel- és normál háborúban összesen 1 millió iraki halt meg. Ezt az ENSZ is megerősíti. Így visszatekintve, már messze nem valószínűtlen, hogy Bush kormánya kinyíratott 3 ezer amerikait, hogy kirabolják Irakot. Persze, ez így konkrétan, direktbe nem bizonyosodott be, de 3 ezer élet kioltása valóban nem volt probléma a Bush kormány számára (mint utólag kiderült). – Csak, amikor lát az ember, egy olyan embert, aki minden bokorban farkast kiállt, annak nem hisz már 5 perc után sem. – Xenophilius Lovegood-hoz is úgy állt mindenki, hogy teljesen bolond és minden elmélete maga az őrület. Az ő karakterénél azt is bemutatta Rowling, hogy azért nem mindig minden elmélet őrület, csak az elméletek hatalmas többsége őrület.

Hogy összességében inkább károsak-e azok, akik vaktában terjesztik az ilyen elméleteket? Károsak, az elvakultság mindig káros. Aki minden bokorban farkast kiállt, az rengeteg erőszakot és gyűlöletet tud generálni. Még akkor is, ha minden századik bokorban tényleg van farkas. DE a századik bokorig már mindenki agyonvert mindenkit.

22.Fejezet: a diktatúrákkal szembeni ellenállásnak számos formája van, az egyik, amikor az ellenzékiek saját hírcsatornákat építenek ki, amiken a valós híreket közlik le. Rowling egy titkos rádióadót (a Potterfigyelőt) hozta létre a könyvében. Az illegális rádió az ellenzéket bíztatta, segített nekik kinevetni a diktatúrát és segített szerveződni. – A valóságban egy itthon ismert példa, a Szabad Európa Rádió esete, amit az amerikaiak hoztak létre a második világháború után. Az elnyomott keleti blokk országainak területére sugárzott a rádió. A Szabad Európa Rádió feladata volt, hogy valós információkkal lássa el az ellenzéket, segítsen a szerveződésben, és megnyugtassa az ellenzékiekket, hogy nincsenek egyedül, és lelkesítse őket, hogy tartsanak ki.

Ugyanebben a fejezetben: a diktatúra és a humor együttesének témaköre is szóba kerül. Miért kell megtanulni kinevetni a diktátort? A diktátort azért kell kinevetni, mert a nevetés feloldja a félelmeket. – Nézzünk az életből példát: az 1950-es években még nem létezett a Hofi Géza jelenség, de a hétköznapi humor keményen ekézte Rákosit. Az egyik poén: Rákosi Mátyás inkognitóban járja a várost. Beül egy moziba, ahol a film előtt pereg a híradó, melyen éppen átadják neki az augusztus 20-i friss kenyeret. Mindenki feláll a moziban és vastapssal köszönti: Éljen Rákosi! Rákosit földöntúli öröm önti el, ám a következő pillanatban valaki nagyot csap hátulról a fejére, és így szól: Tapsolj, kopasz, mert elvisz az ÁVO! – Az 1950-es évek után jött a hazai humorban a Hofi-korszak: a diktátor nyilvános kinevetésének a kora.

29.Fejezet: itt a zsarnokoskodó vezetők kerülnek szóba. – Ellenük hogyan lehet a hétköznapokban fellépni, ha már az ember alájuk tartozik? „…jó, ha van, aki szembe száll velük, mert az mindenkiben tartja a lelket.” – Ezt Neville karakterével mondatta Rowling. Neville azzal példálózik, ahogy Harry többször is kikelt diákként a minisztériumból kirendelt főinspektor tanítási módszerei ellen. Ez a lázadás értelmetlennek tűnt, de igazából mindenkiben tartotta a lelket.

30.Fejezet: a diktátor két szélsőségest küld be az iskolába, hogy mossák az agyát a gyerekeknek és tanítsák meg a gyerekeket egymást megkínozni. A két szélsőséges bajba kerül (nem a kínzások vagy az agymosás miatt), erre megpróbálják ráfogni a gyerekekre, hogy a gyerekek csinálták a bajt, hogy a diákokat büntesse meg a diktátor. – Ekkor elhangzik egy olyan mondat Rowling részéről, ami remekül leírja a szélsőséges csoportok tagjainak emberi tartását: a diktátor emberétől idézet a gyerekekkel kapcsolatban: „-Őket büntesse a Nagyúr. Pár kölyökkel több vagy kevesebb, nem mindegy?” – Erre, az iskola egyik tanárától idézet: „Annak mindegy… aki nem érzékeli a különbséget igazság és hazugság, bátorság és gyávaság között.” – Például a neonácik egymagukban szinte sosem követnek el bűncselekményeket, mindig csoportban cselekednek. Ez remekül mutatja a gyávaságukat. Az igazság és hazugság közötti különbség nem találása is remekül észrevehető náluk. A szélsőségesek hazudnak, mint a vízfolyás.

32.Fejezet: vannak olyan emberek, akik (Piton karakterével ellentétben) tényleg hisznek a diktátorban (aki szolgálnak). Vannak olyan emberek, akik imádják a diktátorukat, akik messiást látnak benne, akik istenítik. Vannak, akik ölnek is egy zsarnok hatalomra juttatásáért, embereket kínoznak meg, hogy a kedvencüket hatalmon tartsák. De bizony velük is csúnya dolgokat művel a diktátor. – Valós példa erre Hitler és a német nép esete. Hitler rengeteget nyalizott a német népnek, hogy ők felsőbbrendűek, hogy ők árják (ami egyébként egy indiai népcsoport, de mindegy). Hitler elmagyarázta a németeknek, hogy megérdemlik, hogy uralják a világot. Stb. Cserébe, rengeteg német istenítette Hitlert, oda voltak érte, a nők tömegesen küldték neki a szerelmes leveleket, a férfiak milliószámra léptek be (sokan önként) a hadseregébe, hogy ölhessenek a nagyvezérükért, hogy érvényre juttassák a német világuralmat és egyéb hazugságokat szolgáljanak. – A háborúban, amikor már a német nép egységesen elnyomott, alárendelt helyzetbe került, Hitler értelmetlen katonai akciókat szervezett, amikbe németek százezrei haltak bele. A második világháború végére több mint 8 millió német feküdt holtan. A rengeteg kreténkedő, akik együtt üvöltözték, hogy heil Hitler, bizony nagy részük megdöglött a csatamezőkön, az értelmetlen hadműveletekben. Ráadásul rengeteg németet maga Hitler öletett meg: mert ellenálltak, vagy csak gyanúsak voltak, vagy mert nem voltak szimpatikusak Hitlernek, vagy politikailag útban voltak, vagy mert vallásilag zavaróak voltak, vagy mert az aktuális stratégiai megfontolás azt követelte meg, hogy feláldozza őket. A kinyíratott milliók jelentős része imádta Hitlert, csodálta a Frührer zsenialitását. Aztán utána új irányt vett az életük, a koporsó lett az irányváltásuk. – Rowling a könyvsorozatban több esetben is rámutat, hogy nem csak a diktátor ellenségei szenvednek a diktatúra miatt, hanem a rendszer támogatói is ugyanúgy áldozatul esnek.

A másik példa Sztálin. Sztálint is istenként tisztelte az orosz nép, rengetegen őszintén imádták. Rengetegen gyilkoltak is őfennsége kedvéért. De aztán, Sztálin az üldözési mániája miatt veszélyesnek látta az addigi szovjet hóhérokat és megölette őket. Utána új hóhér csoportot foglalkoztatott, akik folytatták a tömegmészárlást. De utána megint megölette Sztálin a hóhérokat és megint új emberek kerültek a helyükre. Sztálin 1953-ban halt meg. Lényegében addig ment ez.

Harmadik példa: sokan, Vlagyimir Putyinra, Oroszország (1999 utáni) nagy modernizátoraként tekintettek. Az emberre, aki felemelte a hazáját a bukásból. A nagy rajongói közül sokan léptek be az orosz hadseregbe. Ukrajna 2022-es megtámadása óta nagyjából 250-300 ezer orosz katona halt meg a háborúban. Olyan léptékben áldozza fel Putyin a saját híveit, mintha kötelező lenne őket feláldozni.

35.Fejezet: itt Rowling azt mutatja be, hogy a diktátorok rendszerint nagy elánnal indítanak háborúkat, öletnek meg embereket külföldön és belföldön, szóval semmit nem tudnak arról, milyen erő lakik a kedvességben és a szeretetben. A diktátorokat, sőt a színvonaltalanabb demokratikus politikusokat is rendszerint a félelem és a gyűlölet légköre veszi körül. A szeretet, a bizalom, az emberséges viselkedés viszont óriási erőt rejt. Az emberséges viselkedés törhetetlen hatalmat ad.

Ugyanebben a fejezetben: van egy másik idézet is, ami szintén a szeretet erejéhez kapcsolódik: „Ne szánd a holtakat, Harry. Az élőket sajnáld, s legfőképpen azokat, akik szeretet nélkül élnek.”

36.Fejezet: a diktatúra összeomlása: a könyvben megjelenített diktatúra hasonló összeomlást produkált, mint a Hitler-féle Harmadik Reich. Legyőzték a diktátor embereit és végül a diktátor „kvázi” megölte magát. Hitler is anno annyira beleélte magát a tévedhetetlen szerepbe, hogy nem hitte el, hogy megbukhat. A hetedik könyv utolsó előtti fejezetében ezt jelenítette meg Rowling – a tévedhetetlenségi hitbe belebukott diktátort.

A könyvben végig erős női karakterek vannak. Nem a szokásos sötét, minden apróságon aggódó, érdektelen háziasszonyok. Ebben a könyvben még a háziasszonyok sem sötétek és nem is érdektelenek.

Vége a könyv fejezeteinek

A leírt anyag alapján: az első könyv fél oldalnyi politikát tartalmaz, a második könyv egy oldal politikát vonultat fel. A harmadik nulla, a negyedik 3 és fél oldal, az ötödik könyv szintén 3 és fél oldal politikai tanulságot hozott. A hatodik könyv 4 és fél oldal, a hetedik könyv 5 és fél oldalnyi politikai mondanivalót hozott. Ahogy Harry felnőtt és egyre bonyolultabb dolgokat lehetett neki elmagyarázni, úgy az olvasó is vele együtt nő fel és tud meg egyre mélyebb dolgokat a világról.

Wikipédia angol nyelvű cikke

A Wikipédia angol nyelvű verziójában van egy ilyen cikk, hogy: Politics of Harry Potter.

Cornelius Karamel karakterénél: Voldamort visszatérését tagadó politikai vezető karakterét Rowling Neville Chamberlain angol miniszterelnökről mintázta. Neville Chamberlain arról magyarázott az angoloknak, hogy Hitler csak békét akar és nincs semmi veszély. Neville Chamberlain Churchill-t háborús uszítóként emlegette. Aztán, ahogy megerősödött Hitler, Chamberlain politikája megbukott és Churchill került hatalomra Angliában. Szóval Rowling a második világháború előestéjét is megjeleníti. Méghozzá tudatosan, erről Rowling nyilatkozott is. A veszélyt tagadó Chamberlain-t valóban Cornelius Karamel testesítette meg.

Rowling és az oktatási rendszer problémái: Rowling a könyvsorozattal azt is bemutatja, hogy nem jó ötlet a diákokat elkülöníteni, iskolai „házakba” osztani, nagy csoportonként jutalmazni, mert ez rengeteg erőszakot és gyűlölködést vált ki. Létrehoz egy extrémen versengő iskolát, ahol a diákok rendszerint egymás ellenségei. Ezt a hatodik könyvben tudatosítja.