Halálbüntetés és csonkításos büntetés

Érvek – Ellenérvek

A legfőbb érv, ami el szokott hangozni a bevezetése mellett, hogy ez majd visszariasztja az elkövetőket; a halálbüntetéssel fenyegetés mindent megold. (Tipikusan a gyilkosságok elkövetőit szokták halálbüntetéssel fenyegetni.) Ez az érv egy dolgot nem vesz figyelembe, a gyilkosok logikáját:

• Egy gyilkos gondolkodású emberre a halálbüntetések látványa másképp hat. A gyilkosságon gondolkodók az állami kivégzésektől: 1.) Ötletet kapnak. 2.) Ösztönzést kapnak. 3.) Erkölcsi alapot kapnak az öléshez. Miért? Egy gyilkos másképp gondolkodik, mint a legtöbb ember. Egy normális ember valóban megijed a kivégzéstől, de ők nem normálisak. Emiatt más a logikájuk. Azok, akik egész nap azon agyalnak, hogy kit kellene megöljenek, egy állami kivégzéses környezetben otthonosan érzik magukat. A halálbüntetések látványa ösztönzőleg hat az ilyen emberekre. – Jó példa erre az Amerikai Egyesült Államok, ahol több államban is van halálbüntetés és mégis évente 30,000 gyilkosság történik. – Ezzel szemben, például Kanadában alig történnek gyilkosságok, pedig nincs halálbüntetés. Norvégiában van a világon a legkevesebb gyilkosság (lakosságarányosan), pedig ott sincs halálbüntetés. Izland a világ legbékésebb országa (Global Peace Index felmérése szerint), pedig nincs halálbüntetés Izlandon. Magyarország a világ a 21. legbékésebb országa, pedig nincs halálbüntetés. (Ha ez az érv nem volt érthető, egyszerűbben megfogalmazva: a gyilkolni akaró emberek imádják az erőszakot, és ha az állam követi el a gyilkosságokat, az különösen látványos és inspiráló számukra, ez hozza meg a kedvüket.)
• Azok, akik embereket ölnek, rendszerint önmaguk is az öngyilkosság gondolatával szoktak élni. Nem rettegnek a haláltól, ahogy a halálbüntetéstől sem. Számukra semmit nem jelent a halálbüntetés. Forrás: Erich Fromm – A rombolás anatómiája (könyv)
• Továbbá, van a hirtelen felindulásból elkövetett emberölés pl.: dulakodnak, az egyik ellöki a másikat, az fejjel nekiesik az útpadkának, betörik a feje és meghal. Ezt senki nem láthatta előre. A halálbüntetéssel fenyegetés ilyen esetben is eredménytelen. (Itt azért, mert nem lehetett előre látni, az előre tervezőknél pedig a gyilkos logika miatt.)
• Van még egy típusa a gyilkosságnak: a gondatlanságból elkövetett emberölés. Például a csatornaszerelők felnyitják az utcán a csatornát, de tűz üt ki a közelben, odamennek segíteni. Erre valaki beleesik a csatornába és úgy összetöri magát, hogy meghal. Ezt a törvény gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősíti. Ezt is hiába fenyegetjük halálbüntetéssel.

Általános/közismertebb elvek

• A magyar állam erkölcsileg már így is épp elég mélyen van, nem szabad a barbarizmussal még mélyebbre süllyeszteni
• Miért ölünk meg valakit, azért hogy megmutassuk, hogy ölni rossz?
• A professzionális büntetés-végrehajtás több mint bosszúállás. Mert a büntetés-végrehajtás keretei között a cél, hogy megváltoztassuk az elítéltet. Az elítéltek közül, szinte mind szegény sorból származnak, sokan balhés, drogos, alkoholista családból jöttek. Az elítéltek jelentős része, különösen a legdurvább alakok, rutinszerűen hozzá vannak szokva a brutalitáshoz. A börtönben egy brutális környezet számukra a legtermészetesebb, nem billenti ki őket, nem változtat semmin. Ha a börtönben célt kap az életük, ha megtanulják, hogyan kell elkerülni a rossz társaságot, akkor nem lesz belőlük visszaeső. (Nem a személyes bosszúállás a büntetés-végrehajtás fő célja.)
• Ha abból indulunk ki, hogy valamelyik bűncselekmény felháborító, brutálisan büntetni kell, nos minden bűncselekmény felháborító. Életük folyamán sokan követnek el bűncselekményt. Hány megcsonkított vagy meggyilkolt ember legyen az országban?
• Mind a két büntetési forma (csonkítás, kivégzés) ütközik az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával.
• A világ legbiztonságosabb országai az észak-európai demokráciák: Svédország, Norvégia, Dánia, Izland. A világon 120 demokrácia van. Ezekből mindössze 5-ben engedélyezett a halálbüntetés: Indiában, Japánban, Indonéziában, Botswanaban és az USA-ban. Rajtuk kívül csak diktatúrák alkalmaznak ilyet. A végleges büntetés célja az emberek eltüntetése, ez a diktatúrák eszköze (majdnem minden diktatúra engedélyezi is).

Eredménytelen

• Az USA és Kína az élő példák, hogy miért nem szabad ilyen büntetést alkalmazni: évente 30,000 gyilkosság történik az USA-ban. Semmire nem mennek a halálbüntetéssel, a gyilkosságok száma az eget veri, a halálbüntetés nem rettent vissza. Kínában a korrupcióért is halálbüntetés jár és Kínában emellett is virágzik a korrupció.

Ha beüt az ártatlanság

• Az USA egyik jogi egyetemének professzora elvitte a jogász diákjait egy halálsorra (ahol a kivégzésre váró embereket őrzik). A halálsoron lévő elítéltek ügyeit átvizsgálták a jogásztanulók és a 29 esetből 28 esetben derült ki, hogy ártatlanul ül a fegyenc. – Ez azért történt meg, mert a rabok szegények voltak és nem volt pénzük rendes ügyvédre, a hivatalból kirendelt ügyvéd nem foglalkozott velük, a bíróság pedig halálra ítélte őket. (Csak azon az egy halálsoron 28 embert gyilkolt volna meg az állam, úgy, hogy el sem követte a dolgot az elítélt.)

• A bűnelkövetők, rendszerint már a bűncselekmény elkövetése előtt azon agyalnak, hogy kire lehet rákenni az egészet. Ezért fordul elő, nem egyszer, hogy 5-10-15 évvel az ítélet után derül ki, hogy ki volt a valódi bűnelkövető. Ha végleges büntetést csinálunk: csonkítás, halálbüntetés, akkor már nem csinálhatjuk vissza.
• Ha a magyar állam ártatlanul csonkítja vagy öli meg az állampolgárait, akkor az állam követ el bűncselekményt.
• A saját állampolgáraink megcsonkítása vagy meggyilkolása után, az állami alkalmazottak hogyan nézzenek tükörbe? És ha kiderül, hogy ártatlan volt?

A halálbüntetést komoly ország nem alkalmaz. Mire jó a halálbüntetés? Eltüntetni a politikailag kellemetlen embereket. A képen Nagy Imre per. A kivégzés előtt: