Egyszerű megoldás

Hajléktalanok ellátása: a hajléktalanok ellátását csak olyan intézmény végezhesse, ahol van 0-24-ben biztonsági őr és naponta két órában ápoló. Egy ilyen helyszínen maximum 50 főt lehet elhelyezni. Az étkeztetésüket csak ott a helyszínen oldhatja meg a hatóság/civilek. Minden helyszínen mosdási lehetőség és zárható szekrény is szükséges. A pszichésen beteg, vagy csak idős, vagy nagyon fiatal hajléktalanokat elkülönült szállásokon kell elszállásolni.

 

Jelen helyzet – Példa a nyolcadik kerület

A helyzet összefoglalása

1956-ban a forradalom a 8. kerületben volt a leghosszabban tartó, emiatt Kádárék alapvető célja lett szétzilálni az összetartó munkásközösséget. A 8. kerületbe betelepítették a hajléktalanokat, a köztörvényes bűnözőket, prostituáltakat és rengeteg romát, akiknek nem segítettek beilleszkedni, továbbá a helyi rendőrség igencsak elnéző volt a bűncselekményekkel szemben. A rendszerváltáskor annyi változott, hogy nem folytatódtak a betelepítések. Aztán a kétezres években elkezdték felszerelni a térfigyelő kamerákat és egyre több, a fenti csoportokba nem tartozó, embert telepítettek be. De a 8. kerület továbbra is Budapest egyik legalacsonyabb átlagkeresetű kerülete, az egyik legelöregedettebb kerülete és itt történik a harmadik legtöbb bűncselekmény Budapesten. Mára Budapesten öt darab kerületbe osztották szét a 6000 pesti és nem-pesti hajléktalant. Az egyik ilyen kerület a 8. kerület. A kerületnek ez 1260 hajléktalan ellátását jelenti. Ezzel a kerület súlyosan túlvállalta magát.

A kerület nem csak súlyosan túlvállalta magát, de amit vállalat, a létező legnagyobb szakmaiatlansággal és gondatlansággal végzi. A hajléktalanszállókon se ápoló, se biztonsági őr. Az ápolók hiánya miatt a hajléktalanok nem kapnak azonnali orvosi ellátást, emiatt gyakori, hogy egészen amputációig nem látnak orvost. Továbbá a biztonsági őrök hiánya miatt nem mernek bemenni a szállókra, mert őr nélkül az egy bűnözőtanya. Emiatt a hajléktalanok kint kell aludjanak a köztereken, kapualjakban, lakóházak közös területein. Továbbá a hajléktalanokat ellátó civil szervezetek nem a szállókon adják át nekik az ételt, hanem attól távol, emiatt a hajléktalanok be kell járják a várost. De a város bejárása közben az utcákon intézik a dolgukat, az utcákon alszanak, a kapott ételeket az utcákon szétszórják. – A kerület és annak partnereinek szakmailag selejt viselkedése hogyan hat a 8. kerület lakosságára? A kerület milyen jogszabályokat szeg meg? Kiknek a jogait sérti? Elsősorban ezt fogjuk itt végignézni.

Az önkormányzat milyen kötelességeit nem teljesíti

(A fekete a jogszabályi szöveg, a piros a magyarázat.)

Mötv.

2.§ (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. – A közakaratnak nem lehet a része 1260 hajléktalan egyetlen kerületbe betelepítése, sem a szakszerűtlen ellátásuk, sem a helyiek emiatti 25-35 millió Ft-os ingatlanár vesztesége. A helyiek csináltak az ügyben petíciót is, de a polgármester bejelentette, hogy nem foglalkozik vele (600 fő írta alá).

3.§ (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. – Ez a jog is semmibe van véve, a fenti 2. §-hoz írt indoklás miatt.

6.§ A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; – A fenti indoklás (2. §) rámutat, hogy az önkormányzat maximum látszat együttműködést folytat a helyi közösséggel. Továbbá a fenti indoklás (2. §) rámutat, hogy az önkormányzat nem biztosítja az állampolgári részvételt a közügyek intézésében, mert akkor ez a tragikus helyzet nem állhatott volna elő. Ilyen esetben az önkormányzat nem vállalta volna túl magát.

6.§ b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; – Az önkormányzat súlyosan gyengíti a „település” (kerület) önfenntartó képességét, hiszen az egész országból hívják a 8. kerületbe a hajléktalanokat és ezzel olyan országos szintű terhet vállal egy egyébként is szegény kerület önkormányzata, ami a helyieknek súlyos kárt okoz több oldalról is (utcák fokozott takarítása, rengeteg közterületi wc fenntartása, társasházak fokozott összegű takarítása). Ráadásul a helyiek egészségét is veszélyezteti az önkormányzat, azzal, hogy túlvállalta önmagát. Tehát a 8. kerület önkormányzata nem erősíti a kerület önfenntartó képességét. Továbbá a 8. kerület önkormányzata elpazarolja a kerület erőforrásait, ahelyett, hogy hasznosítaná. Ennek az irreális pénzszórásnak a része a 48 millió Ft-ért rendelt közterületi vécék és a közterek gyors amortizálódása miatti felújítási költségek. Továbbá az önkormányzat ingatlangazdálkodását is irreálisan súlyos terhelés éri, hiszen így rendkívül sok bajbajutott ember él a kerületben, amire a kerületnek nincs kapacitása, hogy lakásokat adjanak minden olyan hajléktalannak, aki önellátásra képes. Saját rendelete alapján 60 hónapnyi nemfizetést tűr el a 8. kerület önkormányzata, ami viszont rendkívül súlyos pénzügyi érvágás a kerület lakosságának, aránytalan veszteség, aránytalan teher. Továbbá az önkormányzat ingatlangazdálkodását abban is felborítja ez a helyzet, hogy maga az önkormányzat se tudja az üzlethelységeket kiadni a rengeteg, mindenhol fetrengő, ellátatlan hajléktalan miatt. Emiatt is súlyos pénzügyi kár éri a lakosságot. 1260 hajléktalan egy kerületben, bármely kerületet tökre tenné. Ezt a 23 db kerületnek kell közösen elvállalnia (kerületenként 260 hajléktalan jutna).

10.§ (2) …Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. – Például az önkormányzat olyan közügyeket vállalt fel a 8. kerületben a rengeteg hajléktalannak kiosztott lakhatási igazolásokkal, ami a kerület számára irracionálisan súlyos pénzügyi megterhelést jelent. Például Iványi Gábornak az önkormányzat 13 millió forintot fizetett 2021-ben „civil támogatásként”. Iványi ezen kívül 3 nagy méretű ingatlant használ ingyen 1992 óta, ami miatt óriási bevételkiesés keletkezett a kerület zsebében. A 10. § (2) és a 6. § b) bekezdéséhez írt magyarázatok összefüggnek: az önkormányzat egyszerre vállalta túl önmagát és tette tönkre a kerület lehetőségeit a lakók számára egy emberhez méltó életre. Ráadásul ezzel a hajléktalanok számára is katasztrofális élethelyzetet idézett elő a 8. kerületi önkormányzat.

111.§ (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. – Az országos hajléktalan ellátás felvállalásával veszélyezteti. 1260 hajléktalan befogadása súlyosan veszélyezteti.

12.§ (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt

a) lakossági igények indokolják;

Budapesten belül a 8. kerületben az egyik legalacsonyabb az átlagkereset. Tehát Budapesten vannak ennél lényegesen nagyobb vagyonnal rendelkező kerületek, amiknek a lakossága klasszisokkal jobban él, magasabb a fizetésük és rendszerint nulla hajléktalant lát el az adott kerület. A nyolcadik kerületi önkormányzat ez alapján a törvényi rendelkezés alapján se vállalhatja el a budapesti hajléktalanok aránytalanul nagymértékű ellátását. Erre a katasztrófára nincs társadalmi igény. Ráadásul a hajléktalanok szinte egyike sem a Józsefvárosban lett hajléktalan.

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

A szakmai színvonal ennél már nem lehet alacsonyabb. Maguk az ellátók is tudják és jelezték válasz e-mailekben, hogy az ellátás nem megfelelő szakmai színvonalon működik és nem is megfelelő a metodikája. A szociális munka nem így orvosolja a hajléktalanságot, hanem már a családsegítőben el kell kezdeni, hogy eleve ne is veszítsék el a lakhatást. Akik elvesztették, azok pedig sok esetben egészségügyi ellátásra szorulnak (mentálisan betegek, alkoholfüggők, drogfüggők, vagy egyéb súlyos betegségük van, pl.: rák vagy cukorbetegség) vagy pedig egyszerűen nyugdíjasok és idősotthonra van szükségük.

Semmilyen szakmai szempont nem indokolja a 300 fős minden hajléktalant egybegyűjtő lágerek üzemeltetését (a 8. kerületben ebből 13 db van), mert ezzel nem kínálnak kiutat senki számára.

Évente 12 milliárd forint a pazarlás a hajléktalan-ellátás ágazatában. (Ombudsmani jelentés tartalmazza a számot.)

Ráadásul Budapest viszonylatában nem csak az egyik legalacsonyabb átlagkeresetű kerülete a 8. de ráadásul a legelöregedettebb a lakossága. Rengeteg idős embert is gondoznia kellene a kerületnek, a kerületi önkormányzati alkalmazottak fizetését is bőven lehetne emelni. Lehetne a 8. kerület tanárainak is plusz pénzt fizetni. A reálisan megmaradó kb. 260 hajléktalan ellátása reális teher lenne.

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül

Ehhez a feladathoz az állam ad különböző formákban támogatást, úgyhogy ez a pont is sérül.

képes ellátni. – Az egész paragrafust sérti, hogy a 8. kerület önkormányzata túlvállalta magát.

A c) pontot úgy próbálja kijátszani az állam, hogy „civil szervezeteknek” adják a plusz állami támogatást a hajléktalan-ellátásért, de mivel nem az önkormányzat kasszájába megy, így hivatalosan a 8. kerület nem sérti ezt a pontot. De a valódi civil szervezet lényege, hogy alulról szerveződik és alulról kapja a pénzét, nem az államtól. A civil szervezet szerepe a társadalmi összefogás szervezeti formába öntése, nem az állami fenntartással (felülről kapott pénzzel) működés (ez állami intézmények lényege). Ezek az ál-civilek sokkal inkább állami hivatalként működnek, mint civil szervezetként. Végső soron a kerületet helyettesítik.

13.§ (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1.településfejlesztés, településrendezés;

Amíg a hajléktalanlágerekben 1260 ember szenved ellátatlanul, addig ezek az emberek inkább az utcán létezést választják. Összehányják, szarják, hugyozzák, szemetelik a kerület utcáit, tereit. Több százmillióból, teljesen felújított tér totális bemocskolódása az átadás után, napokkal megtörténik. Így nem említhetünk érdemi településfejlesztést vagy településrendezést, és amíg ez így marad, a jövőben se történhet tényleges településfejlesztés/rendezés. Ráadásul a kerület az összes közterület takarítását fokozottan kell véghezvigye, ami rengeteg plusz pénzbe kerül. Annyira nincs pénze a 8. kerület önkormányzatának, hogy a járdák takarítására a társasházakat kényszerítik. A társasházak így két emelt költséggel is számolnak: a járdák takarításával és a lépcsőházakban fekvő hajléktalanok utáni magas takarítási költségekkel.

Közterület pusztítására példa a Budapest Bike Maffia szakszerűtlen ételosztása. Mivel a hajléktalanok közül rengeteg az alkoholista vagy súlyos beteg, akik sajnos nem tudják visszatartani az ürítést. Mivel az utcán adjak át nekik az ételt, nem pedig egy intézmény falain belül, ezért perceken belül rájuk jön a fosás vagy kihányják a megevett ételt, és ezt ugyanazon az utcán teszik meg, ahol a Budapest Bike Maffia osztogatja az ételt. Ez követhető a Rákóczi téren, ahol rendszeresen körbe van fosva a fák töve a szendvicsosztások után. A tér takarítása emiatt sokszorosa a normális állapothoz képest.

4.egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

A kültéri sportpályákat is a hajléktalanok kisajátították önmaguknak. A kültéri sporteszközökön a hajléktalanok teregetik a ruháikat. Mivel rengeteg fertőzést hordoznak, így aki tudja, mi van ott, meg se közelíti a helyet, ha esetleg el is mennek onnan a hajléktalanok. Az egészséges életmód szerves része a séta, de az utcákon fekvő berúgott/belőtt/halott emberek mellett sétálni inkább tragédia, mint kikapcsolódás. Egészséges életmód része a parkok és köztéri padok használata, de a hajléktalan hadsereg már összecsinálta magát a padokon. A parkban piknikezés is lehetetlen a rengeteg emberi ürülék, hányás, szétdobált üvegek, tengernyi szemét és a bűzű hajléktalanok között. Így a köztéri rekreáció lehetetlen/undorító. Ráadásul ez sokkal inkább szorongást vált ki, ami a rekreáció ellentéte. A hajléktalanok ezt toldják meg kéregetéssel, a kukák tartalmának szétszórásával, a társasházi udvarokba beköltözéssel. A lakók csak a zárt otthonaikban érezhetik magukat biztonságban (amíg a részeg/bedrogozott hajléktalanok valamelyike nem kezdi el verni az ajtót, hogy engedjék be), 1260-an. A nulla szakszerű ellátás miatt.

5.környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

A házak poloskafertőzöttek, a hajléktalanok a lomizással hurcolják a szatyraikban, ahogyan a tetűt, a körömgombát és a csótányokat is. A kukák folyamatos széttúrása miatt megjelennek a patkányok és a varjak.

8.gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

Gyereknek egy ilyen környezetben élni veszélyes és tilos.

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

A szociális szolgáltatás katasztrófa, mert a hajléktalanok tömege minden pénzt felemészt, másra alig marad, mert az önkormányzat túlvállalta magát.

9.lakás- és helyiséggazdálkodás;

Ilyen körülmények között az önkormányzat sem tud normálisan gazdálkodni az ingatlanvagyonával: sem a lakások kiadását/eladását nem tudja normál piaci áron megtenni, sem a bolthelységek kiadását/eladását. Ez évente több 10 milliós és több 100 milliós kárösszeg között mozog a kerület számára. Továbbá a lakosság számára sem adja meg az önkormányzat a lehetőséget a normális lakásgazdálkodásra a már említett okok miatt.

10.a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

Erre megvan a kapacitása a 8. kerületnek, a többi pedig nem az ő dolguk és pénzügyileg nem is lehet a dolguk.

13.helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

A „gazdaságszervezés” lényege a polgármester szerint, hogy a létfontosságú üzletek úgyis nyitva lesznek, mint az élelmiszerbolt és a gyógyszertár, mert oda az emberek akkor is bemennek, ha a hajléktalanokon kell áttaposniuk, a többi vállalat meg csak pusztuljon. Természetesen a turizmusra is katasztrófaként hat a hajléktalan hadsereg és a kerület általános állapota. Emiatt nincs elég helyi adó. Ez szintén rendkívül súlyos pénzügyi veszteség a 8. kerület számára. Ráadásul ez a károkozás olyan mértékű, ami bűncselekmény az önkormányzat részéről.

15.sport, ifjúsági ügyek;

A sport és az ifjúsági ügyek sem tudnak funkcionálni, mert a szülők azt akarják, hogy a gyermekeik a lehető legkevesebb időt töltsék az utcákon. A felnőtt sport sincs lényegesen jobb helyzetben, ott is a hajléktalanokon kell áttaposni, egy futáshoz, vagy őket és a szemetüket kerülgetni. A sportpályák környéke és maguk a sportpályák is „lakóhelyek” a rengeteg hajléktalan számára.

17.közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

Ez a pont 0%-ban érvényesül. A betelepített 1260 hajléktalan szabálysértések és bűncselekmények tömegét követi el. Továbbá az önkormányzat visszaél az ingatlanok bérbeadásával és a hajléktalanokra költött pénzek is felemésztődnek, mindenféle előrehaladás nélkül. Továbbá maga az önkormányzat a saját szakmaiatlan, embertelen döntéseivel bűncselekményeket követ el. Konkrétan több százszoros gondatlanságból elkövetett emberölés a valóság, amit az önkormányzat elkövetett eddig.

A „rendfenntartó hatóságok” mint a Rendőrség és a közterület felügyelet még a boltok ajtajában fekvő hajléktalanokat sem hajlandóak eltávolítani az ajtóból. Még ilyen piti ügyekben is egymásra mutogatnak és nem hajlandóak elvégezni a feladatukat. Hazudoznak az állampolgároknak, hogy ez nem is a hatóság feladata. Csak a közterület felügyelet és a Rendőrség több milliárdos kártérítéssel tartozik a boltok tulajdonosainak és a helyi lakóközösségeknek.

18.helyi közösségi közlekedés biztosítása;

A kukákat a hajléktalanok folyamatosan széttúrják, emiatt az emberhez méltó hulladékgazdálkodás nem tud létrejönni. Lomizás is nagy tételeket ölt, tehát fémdobozokat kukáznak és utána ezt a szemetet szállítgatják ide-oda a kerületben a BKV-n. Emiatt a BKV járművei is bemocskolódnak.

A 28, 37, 62 villamos használhatatlan, mocskos, fertőzött és veszélyes. A kerület lakói több ezer fotóval tudják igazolni.

19.hulladékgazdálkodás;

A kukákat a hajléktalanok folyamatosan széttúrják, emiatt az emberhez méltó hulladékgazdálkodás nem tud létrejönni. Lomizás is nagy tételeket ölt, tehát fémdobozokat kukáznak és utána ezt a szemetet szállítják a BKV-n.

Mötv. 115. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. – Ez rámutat, hogy az önkormányzatnak van hatalma és felelőssége afölött, amire költ. A polgármester ezt a problémát több levelében is elismeri, hogy ő a nyolcadik kerület nevében messze túlvállalja a hajléktalanhelyzetet. Szerinte ezeknek az embereknek a szenvedését végignézni, egyenlő a toleranciával. De igazából, ezt tétlenül nézni, csak a gondatlanságból elkövetett emberölésekkel szembeni toleranciával egyenlő.

Feladatok, amiket a Mötv. a főváros hatáskörébe utal és megszegik a 8. kerületben

23.§ (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen:

3.településtisztaság;

4.szociális ellátások biztosítása;

10.helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása;

12.környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

15.gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok;

18.a hajléktalan ellátás;

23.§ (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen:

1.helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése;

2.tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása;

4.általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül, ide nem értve a (4) bekezdés I. pontjában meghatározott területet;

5.helyi településrendezés, településfejlesztés;

8.ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök;

9.egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

11a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

12.a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

14.saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás;

17.kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek;

18.közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában;

Nyolcadik kerület önkormányzatának saját rendelete, amit megszeg

4/2020. 9. § (2) b)

9.§ Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

(2) környezetvédelmi, közegészségügyi, egyéb közösségi okra tekintettel:

b) olyan tevékenység gyakorlására,  amely  a  környezetre  káros  hatással  lenne,  a közbiztonságot, a közegészséget veszélyeztetné, vagy a közerkölcsbe ütközik;

https://jozsefvaros.hu/otthon/onkormanyzat/dontes/4-2020-onkormanyzati-rendelet-a-jozsefvarosi-onkormanyzat-tulajdonaban-levo-kozteruletek-hasznalatarol-es-hasznalatanak-rendjerol/

A jogszabály megszegésének indoka az előbbiekben sokszorosan megtalálható.

Az állam jogi felelőssége

111.§ (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

Tehát a fent elpazarolt pénzért nem csak az önkormányzat felelős, hanem a központi állam is.

Új jogszabályi rész: Az állam végre elismerte a felelősségét: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

2.§ (1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Tehát, ha dolgozol, akkor dolgozol. Ez egy nagyon mély gondolat.

(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni. A családtagjaid majd eltartanak, ha olyanjuk van, ez úgysem kikényszeríthető államilag.

(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn. És jön is a lényeg: ha nem tudod önmagadat fenntartani és a családod se tart fent, akkor az önkormányzaté a felelősség. Ez egy tiszta felelősség meghatározás.

(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése. Ez megint a semmiről szól az „erejükhöz mérten történő” kitétel miatt.

(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége. Itt jön a lényeg: az állam tisztázta, hogy: ha a karitatívok nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, akkor az államé a felelősség.

Kártérítés

A polgárjog egyik alapelve: aki kárt okoz, az megtéríti. A 8. kerületi önkormányzat, a főváros és ezek önkormányzati ellátásba belenyúló partnerei és a központi állam két módon tudják megtéríteni az ingatlantulajdonosoknak okozott kárt: 1.) Kifizetik lakásonként a kb. 25-35 millió Ft veszteséget vagy 2.) szakszerűen rendbe teszik a hajléktalan ellátást, méghozzá azonnal. Persze a kár teljes egésze így nem térül meg, mert a plusz takarítási költségek és annak a ténye, hogy nem tudták normális áron bérbe adni az ingatlanjaikat veszteség marad. A kár maradék részét az állam kártérítés formájában megfizetheti a lépcsőházaknak.

Az önkormányzatnak is kötelessége az emberi jogokat betartani

Mötv. 10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. – A probléma, hogy nem látja el, hanem halálos veszélynek teszi ki a hajléktalanokat és egyéb veszélyeknek a helyi lakosokat.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján az alábbi jogok sérülnek – az önkormányzat, a főváros, az állam és azok partnerei munkája közben

1.cikk: a szakszerűtlen ellátás miatt a hajléktalanok elveszítik emberi méltóságukat és ezzel megkérdőjeleződik az egyenlőségük.

3.cikk: az önkormányzat, a főváros és ezek partnerei a szakszerűtlen ellátással megfosztják a hajléktalanokat az életüktől, miközben az ellátás, ha megfelelő, messze nem lennének ilyen állapotban és nem halnának bele, főleg nem ilyen gyorsan. Továbbá személyi biztonsága is sérül a hajléktalanoknak, mert kénytelenek az utcán aludni a szállók állapota miatt, ahonnan szintén a személyi biztonság hiánya miatt jöttek el. A rengeteg kezeletlen hajléktalan miatt a környéken lakóknak és tartózkodóknak is sérül a személyi biztonsága.

5.cikk: eszerint senkit nem lehet embertelen vagy lealacsonyító bánásmódnak kitenni, de ezt mégis megteszik.

13.cikk 1.: a hajléktalanok nem kapnak valódi választási lehetőséget a lakóhelyük megválasztásába, a kijelölt lakóhelyük/szállásuk lakhatatlan a biztonsági őr hiánya miatt.

22.cikk: a könnyedén megteremthető szociális biztonság helyett, a hajléktalanokat az utcai életre kényszeríti az önkormányzat a biztonság hiánya miatt, így a tisztálkodás is ellehetetlenül és a lakhatás is.

23.cikk 1.: a munkához való jog is sérül, hiszen nem tudnak tisztálkodni a hajléktalanok, emiatt rettenetesen büdösek/ápolatlanok, emiatt senki nem akarja őket alkalmazni.

25.cikk 1.: ez a szociális ellátás kontraproduktív, úgyhogy a szociális ellátáshoz való joguk is sérül.

29.cikk 2.: ezt is megsérti az önkormányzat, a főváros és a magyar állam a selejt színvonalú ellátásból eredő hajléktalan hadsereg létrejötte és kezelése, a helyi lakók jogait sérti.

Milyen jogok sérülnek?

(Innen a piros fekete jelölőkettős már nincs)

Lakók alkalmanként vagy folyamatában sérülő jogai

1. Magántulajdonhoz való jog. A magántulajdonhoz való jog két része is sérül: a használat és a magántulajdonnal való rendelkezés. A saját ingatlan használata amiatt sérül, mert az embernek valahogy haza kell érnie az ingatlanába, hogy használhassa, de addigra át kell lépnie ezernyi hajléktalanon, azok szemetén, hányásán, pisáján és ürülékén. Látnia kell, hogyan szexelnek az utcán és hogyan fekszenek az ember kapujában. Az ember a lakóház közös udvarát se használhatja nyugodtan, mert a részeg hajléktalanok a hányással kezdődő felsorolást a lakóházak közös udvaraiban és folyosóin is folytatják. — A magántulajdonhoz való jognak csak akkor van tényleges értelme, ha a magántulajdont az ember tudja is használni, ebben nem akadályozzák. — A Városüzemeltetés is magas díjat fizet a Dankó utca környékére telepített 13 hajléktalanszálló miatt, holott ez országos ellátás, nem kerületi probléma. Ezt is a környék lakói fizetik meg. – Tehát további magántulajdontól/pénztől fosztja meg őket. — A magántulajdonnal való rendelkezés a bérbeadásnál sérül súlyosan, mert vagy nem tudják bérbe adni az ingatlanjaikat vagy csak messze a piaci áron alul.

2. Az előbb bemutatott jog sérülése a haszonélvezeti jogot is sérti. Pl.: a lakók nem hívhatják meg magukhoz a barátaikat, mert a barátaik nem mernek a kerület egyes részeire bemenni a rengeteg hajléktalan és az általuk okozott mocsok miatt. Másik szempontból a szülők is szégyent éreznek, hogy a gyerekeiket nem tudják ebből a fertőből kimenekíteni
3. Emeletes házakban az élvezethez való jog szerves része az emeletes házakat körülvevő közterület, mert minden emberi lénynek szüksége van arra, hogy szabad levegőn legyen, így az emeletes házakat körülvevő közterület a lakhatás része (nem a hajléktalanok számára fenntartott hely)
4. Minden lakó számára sérül az egészséges környezethez való jog, hiszen a hajléktalanok vizelete és ürüléke beborítja a járdákat, a szemetük (amit a vándorlás közben eldobálnak) szintén beborítja az utcákat, a szétdobált ételmaradék szintén az utcákon rohad. Ez önmagában is betegségeket generálhat és ráadásul vonzza a patkányokat/poloskákat/csótányokat, amik a betegségterjesztések terjesztői, ráadásul a rengeteg étel miatt, el is szaporodnak
5. Gyermekek egészséges fejlődéshez való joga súlyosan sérül, hiszen nem mehetnek ki az utcára egyedül, mert részeg/kötekedő/önmagát összeszaró/összehugyozó vagy épp egymással szexelő hajléktalanok látványával egy kisgyerek nehezen tud mit kezdeni. Egy ilyen helyzet előállítása sérti a gyerekek emberi méltóságát is, hiszen megalázó nap mint nap egy ilyen környezetben felnőni — A FiDo ifjúsági park közeli játszótérre a polgármester beszervezte az Üdvhadsereg ételosztását, napi 250 hajléktalan eszik a FiDo közeli sportparkban, ahol közben a Családsegítő gyerekfoglalkozásokat tart. A gyerekek konkrétan arra kényszerülnek, hogy végignézzék, ahogy a hajléktalanok megjelennek és mindenhova szétdobálják az ételeket, utána pedig a környéken fetrengenek. Mivel Budapest 6000 hajléktalanjából 1260-at a nyolcadik kerületbe telepítettek, emiatt az önkormányzati túlvállalás miatt a kerület nem tudja elkerülni a rengeteg jogsértő helyzetet. Ennyi hajléktalant nem lehet úgy szervezni, egyetlen kerületen belül, hogy ez a gyerekekre ne legyen nagyon rossz hatással

6. Élethez való jog: ezen jognak is lehet akadálya, hogy a hajléktalanhelyzet miatt valakinek pánikbetegsége alakul ki, mert így nehezen jut el a boltba vagy a gyógyszertárba. Továbbá a részeg/bedrogozott hajléktalanok van, hogy randalíroznak és kés is lehet náluk. A kezeletlenségük szinte garantálja a veszélyes környékeket
7. Pénzügyi kárt okoznak az önkormányzat és partnerei, és az állam a hajléktalan kérdés szakmaiatlan kezelésével. 1.) Takarítani kell azon ingatlanokat, ahova a hajléktalanok beszökdösnek és teleszemetelik / szarják / hugyozzák / hányják. A takarításra komoly összeg megy el többletként. Az önkormányzat ráterheli a társasházakra/azok lakóira a hajléktalanok miatti lépcsőház-tisztítási plusz költségeket. A takarító cégek pedig a rengeteg szemét miatt drágán takarítanak. A hajléktalan-ellátás selejt állapota miatt – az önkormányzat és partnerei magántulajdontól, tehát pénztől fosztja meg a lakókat. 2.) A helyiek ingatlanjai súlyosan veszítenek az értékükből. Ami logikus is, hiszen ki szeretne egy ilyen helyre költözni. 3.) A magántulajdonnal való rendelkezés joga azért sérül súlyosan, mert egy ilyen környéken ingatlant bérbe adni, szinte lehetetlen vagy csak messze áron alul lehet, úgy viszont nem éri meg (pedig a Keleti pályaudvar mellett van a kerület). 4.) Árcsökkenés miatt elköltözni is rendkívüli pénzügyi veszteséggel jár (és nyolcadik kerület lakói egy olyan réteg, aminek az ingatlanja az egyetlen komoly tulajdona). — A környező területek ingatlanjaihoz képest 25-45 millió Ft különbség van. Egyik lakó példája: „A mi lakásunk 68 m2, két szoba, harmadik emelet, napfényes, teljesen felújított lakás. A 36-40 millió forintért tudnánk most eladni. Ugyanez a lakásminőség az Akácfa utcában 68 m2 – 82 millió forint – tehát a duplája, miközben 10 percre van tőlem gyalog!” — Különösen a hajléktalan-háromszög három fő pontján lakók ingatlanjainak értéke zuhan óriásit. Náluk 45 millió Ft körüli veszteség a realitás.

Boltosok alkalmanként vagy folyamatában sérülő jogai

1. Magántulajdonhoz való jog
2. Haszonélvezeti jog
3. Önkormányzat és partnerei szerződésszegést követnek el a tulajdonosokkal szemben, mert az önkormányzatnak és partnereinek az a feladata, hogy olyan módon kezeljék a hajléktalanokat, hogy azok ne kényszerüljenek rá, hogy köztereken aludjanak, vagy például az önkormányzat és partnerei (itt a Közterület felügyelet) olyan szabályokat alakítsanak ki közösen a Rendőrséggel, hogy a boltok ajtajában fekvő hajléktalanokat el lehessen vinni onnan
4. Az önkormányzat pénzügyi kárt okoz.

Nyilván az állam szervei egymásra fognak mutogatni a ki a hibás kérdésben. De ez olyan, mint amikor egy vállalat különböző osztályai mutogatnak egymásra, hogy ki a hibás. Ez az ügyfeleket/állampolgárokat nem érdekli, csak a végeredmény számít. Az önkormányzat a magyar állam része.

Járókelők sérülő jogai

1. Járókelőként egy „szerződés” áll fent a járókelő és az önkormányzat / közterület felügyelet / Rendőrség között azzal kapcsolatban, hogy a köztereknek használhatónak kell lenniük. Az önmagukat összeszart / összehugyozott hajléktalanok ráülnek / ráfekszenek kinti padokra, székekre, asztalokra. Így a közterületi bútorok csak úgy használhatóak, ha az ember felvállal egy súlyos bőrfertőzést vagy a hepatitiszt. A TBC is terjed a hajléktalanok azon helyzete miatt, amit az önkormányzat és partnerei és a magyar állam előállított a hajléktalanok helyzetének teljesen alkalmatlan kezelésével
2. Gyermekek egészséges fejlődéshez való joga: a járókelő gyerekek is sokkolódhatnak a helyzet látványa miatt (amellett, hogy megbetegedhetnek miatta)
3. A járókelők se tudják nyugodtan használni a boltok bejáratait, aminek a környékét összeszarják / hugyozzák / szemetelik a hajléktalanok, pedig a járókelőknek is joga van hozzá, hogy zavartalanul használhassák az engedéllyel működő boltokat (önrendelkezés, szabad mozgás, magántulajdon, aminek a része a boltba járás, mert ott is cserél az ember magántulajdont, rendszerint pénzt más értéktárgyra / szolgáltatásra).

Hajléktalanok sérülő jogai

1. Munkához való jog: a hajléktalanokat azzal tudná az önkormányzat és partnerei szabályozni, hogy ha betiltják a közterületi alkoholfogyasztást, nem engedik be a szállásokra a részeg hajléktalanokat és így kényszerítik rá őket arra, hogy jóval kevesebbet igyanak. Ehhez is szükséges, hogy végre legyen biztonsági őr. Továbbá, ha a szálláshelyeken van használható mosdó, akkor megtisztálkodnak és tudnak munkát vállalni, hiszen rengeteg üres munkahely van, ami kinti állás
2. Sok esetben a helyi lakók nehezen tudják eldönteni, hogy valaki halott-e a hajléktalanok közül vagy csak mozdulatlanul fekszik és bűzlik. A hajléktalankérdés extrémen szakszerűtlen kezelése az önkormányzat és annak partnerei részéről azt is kockáztatja, hogy egy adott hajléktalan rosszul lesz / elájul / haldoklik, anélkül, hogy ez bárkinek feltűnne – ez konkrétan gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés
3. A folyamatos ápolói szolgálat biztosítása azért fontos, mert a hajléktalanok gyakran részegek, esnek, kelnek, verekednek és emiatt gyakran vannak sérüléseik. Többen közülük súlyosan betegek: rák, TBC, súlyos cukorbetegség stb. Az ápoló tud orvost hívni, további ellátást megszervezni. Továbbá egy ápoló tudja, hogy egy függőségekkel élőt, hogyan lehet emberileg kezelni (a hajléktalanok nem önellátóak, úgyhogy az önkormányzatnak hiába célja, hogy önálló lakást adjon nekik, a fenti okok miatt a hajléktalan képtelenek ezt működtetni). – Az ápolók hiánya is gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés a hatóság és partnerei részéről
4. Élethez való jog: a kevesebb ivás nem csak szimpla egészségügyi szempont. A nyolcadik kerületben lakók sok esetben a tajt részeg hajléktalanokat saját kezűleg húzzák le az úttestről, hogy ne üsse el őket egy autó. Ezért fontos a hajléktalanok megfelelő rendszabályozása. Hogy ezt az amúgy is tragikus helyzetet, valakinek nincs otthona, ne súlyosbítsa az önkormányzat. A nyolcadik kerület önkormányzatának és partnereinek közös szakmaiatlansága miatt a lakók maguk lettek a szociális munkások és a hajléktalan-mentők. – Ez a mulasztás az önkormányzat és partnerei részéről gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés. — Szili-Darók Ildikó alpolgármester szerint a helyzet eltűrése a példa a lakosok emberségére. – Pedig ennek az eltűrése maga az embertelenség, szakmaiatlanság és bűncselekmény. Az önkormányzat részéről ez azt mutatja, hogy ezt a szakmaiatlanságot/bűncselekményt (amit az önkormányzat és partnerei mutatnak fel a hajlaktalan-ellátásban) természetesnek veszi az önkormányzat

5. Jelenleg a hajléktalanokat beviszik a fogdába. A hajléktalan nem tud fizetni a szabálysértés miatt. Kiszabnak rá egy 50 ezres bírságot, amit max közmunkával ledolgozik, de jellemzően azt sem. Legtöbbjüknek bizonytalan a személyazonossága, a rendőröknek plusz nyomozati munka ezzel foglalkozni, mert nem-fényképes a lakcímkártya. A hajléktalanellátók ugyanis lakcímkártyákat osztogatnak Budapestre érkező hazai hajléktalanoknak. A lakcímkártya értelmében aztán a kerület kötelességévé válik az ellátásuk – önkormányzati trv. – Ez is hozzájön a hajléktalan-ellátás katasztrófájához, a hajléktalanok beazonosíthatatlanságához, ami a hajléktalanokkal szemben jogsértő helyzet, hogy nem lehet őket beazonosítani, ez korlátozza a jogképességüket
6. Továbbá az élethez való jog úgy is sérül, hogy az önkormányzat és annak partnerei olyan életkörülményeket teremtenek a hajléktalanoknak a lakhatás gyenge minőségű biztosításával, az ápolás hiányával, hogy a hajléktalanok katasztrofális életminőségük miatt lényegesen rövidebb és rengeteg szenvedéssel teli életet élnek – ez az önkormányzat és partnerei részéről konkrétan gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés, emberölés, több emberen elkövetve
7. Egészséges környezethez való jog: azzal, hogy állandó biztonsági őrizetet kapnak a hajléktalanszállók, végre ezek az emberek is tudnak bent aludni és fürdeni. Nem a saját vizeletükben, hányásukban és székletükben fekszenek a köztereken. Ez, az ő életszínvonalukat is a sokszorosára emeli. Emberhez méltó környezetet teremt
8. A tömeges ellátás nagy problémája, hogy nem tesz különbséget hajléktalanok között, és ezért nem is tud megfelelő ellátás lenni a problémáik szerint: a) időseknek nyugdíjas otthon kell; b) drogfüggőknek zártabb intézmények; c) pszichés sérülteknek pszichológusi kávézó és elkülönült szálláshely; d) a volt állami gondozottaknak (fiataloknak) külön szálláshely, ők azok, akik tudnának munkába járni

Mit idéz elő az önkormányzat, annak partnerei és a magyar állam büntetőjogilag

• Szabálysértések tömegét: szabálysértés az utcán vizelés, szarás, szexelés és szemetelés. Továbbá egyes tevékenységek a környezetrombolását is kimerítik. Továbbá rongálás és verekedés, tehát garázdaság is gyakran jön a hajléktalan ellátás csődjéből. Továbbá mások egészségének veszélyeztetését is elkövetik a hajléktalanok, rajtuk keresztül az önkormányzat, annak partnerei és a központi állam is elköveti a veszélyeztetést
• Mivel a hajléktalanok könnyen válnak bűnözők áldozataivá, így a hajléktalanokkal szembeni bűncselekményeket is elősegíti a mostani helyzet, hogy a hajléktalanok ennyire védtelenek (mert ez a rendezetlenség egy védtelen helyzet számukra)
• A hatóság részéről ez gondatlan veszélyeztetés is
• Hatóságok oldaláról ez gondatlanságból elkövetett emberölés sok személyen elkövetve – ezt a hatóságok döntéshozói követik el közösen
• Az alkoholisták, ha nem kapnak megfelelő terápiát és kezelést, krónikus májbetegség, diabétesz, lábszárfekély és/vagy rák a vége. Ezeket a betegségtípusokat gyógyítani a legdrágább ellátások az egészségügyben. A lábszárfekély nem tud egyszerűen meggyógyulni koszban/mocsokban. Még teljesen steril napi átkötéssel is akár 1 év mire talpra tud állni valaki. Emiatt a hajléktalanoknál ez majdnem mindig amputálással végződik, hiszen a higiénia hiánya ide vezet. Maga az amputálás is óriási költség, utána pedig a kerekesszék, gyógyszerek, stb. Gyógytornázni őket senki nem fogja, gyakorlatilag önellátásra képtelen roncsként maradnak az utcákon. Az Alföldi utcai szálló 300 fővel kifejezetten az ő elhelyezésükre lett kinyitva, tele van velük a Teleki tér, koldulnak mindenhol és a ToiToi wc is miattuk kellett. Nem is kellett volna amputációs helyzetbe jutniuk, ha pedig igen, az Auchan pl.: fogyatékkal élőket is foglalkoztat – de nincs a hajléktalan-ellátáshoz hozzákötve a szociális munkáltatók rendszere – gondatlanságból elkövetett súlyos veszélyeztetés, ez is a hatóságok szakmaiatlanságából jön

Az önkormányzat „civil” és egyházi partnerei

Név szerint mely szervezetek vesznek részt a 8. kerület hajléktalan-ellátásában

• A Főváros évente kb. 4,5 milliárd forintot fizet ki Győri Péternek és a BMSZKI-nek (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek),
• Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Oltalom Karitatív Egyesület az Iványi Gábor féle csoport, évente 700 millió Ft-ot kap normatív támogatásként az államtól és még bejönnek nekik egyéb egyházi pályázati pénzek is erre,
• Az Üdvhadsereg 750 milliós tételekben kap pénzt,
• Magyarországi Baptista Egyház,
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat,
• Magyar Vöröskereszt,
• A Hajléktalanokért Közalapítvány 300 milliókat szór ki évente a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program), VEKOP programokra (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program), felzárkóztatás, rehabilitáció, stb. Az eredmény pedig a társadalmi katasztrófa,
• és a Menhely Alapítvány.

Mik a szereplők motivációi abban, hogy egy pusztító minőségű ellátásban vesznek részt? Az ombudsman jelentése szerint évente 12 milliárd ég el hajléktalan-ellátásra. Az ombudsman közben arra is felhívja a figyelmet, hogy rengeteg közpénz cserél gazdát és lesz „civil” és „egyházi” pénz, de az elszámolásuk átláthatatlan. Ami került eddig, hogy rengeteg pénz megy el bérekre, miközben a civil szervezet lényege az önkéntesség és normális esetben 10%-nál többet nem emészthet fel a működési költség, hiszen mindenki önkéntes. Ehhez képest van, ahol a befolyt pénz kétharmada ég el bérekre. Ezek állami/önkormányzati kifizetőhelyek, az aktuálisan baráti egyházak/civilek megvásárlására használják és szinte csak közpénz mozog az „ellátásban”. – Közben mindez soktízezer jogsértést eredményez minden évben.

Továbbá, a szereplők EU-s kamu projektekből pumpálják ki a pénzt, olyan tevékenységekre is, amit joguk sincs elvégezni:

https://oltalom.hu/wp-content/uploads/2020/12/projektek-leirasa-Inclusion4Schools-MAGYAR.pdf

A téma 2 fő finanszírozója a Kormány és a Főváros:

http://hajlekot.hu/index.php/palyazatok/aktualis-palyazatok

A Főváros országos szállókat üzemeltet, a törvény pedig a helyi lakosok fedélnélkülivé válásának megelőzését írja elő.

Iványi Gábor bevallásában látszik (A Fővárosi Törvényszék oldaláról letölthető), hogy az 5. kerület fizet Iványi szervezetének hajléktalan-ellátásért. De az 5. kerület, József nádor téren bezáratta a 60 fős hajléktalanszállót. Tehát megszavazták az összeget, de az ellátást a 8. kerületbe helyezték át, mert Iványi szervezete olyan szakszerűtlenül bánik a hajléktalanokkal, hogy azzal szemétdombbá alakította az 5. kerület egy részét. Az 5. kerületen kívül a 12.; a 2.; az 1. kerület és további kerületek kötöttek szerződéseket Iványi Gáborral, hogy máshol csináljon szemétdombot. Továbbá kap Iványi szervezete központi állami pénzt és a 8. kerülettől is kap pénzt. Tehát rengeteg pénz forog kézen-közön. Miközben ez a rengeteg ember nem a 8. kerületben lett hajléktalan. A hajléktalanoknak ott kell ellátást kapniuk, ahol hajléktalanok lettek. Ha ez nem lehetséges, akkor sem terhelhető egyetlen kerületre a hajléktalan-ellátás 20%-a. Ilyen szakszerűtlen dilettáns, korrupt egyházi és „civil” rablóknak bármilyen pénzt odaadni kár.

Új jogszabály – az állam végre elismerte a felelősségét: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2. § (5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége. – – Az állam tisztázta, hogy: ha a karitatívok nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, akkor az államé a felelősség.

Az alkalmatlanság igenis fokozható

Sok esetben más szállókról járnak át ételosztásra a 8. kerületbe, ami a helyi adófizetők pénzének pazarlása, hiszen egy rászoruló adott esetben több helyen is felveszi a támogatást, ennek nincsen kidolgozott és követhető mechanizmusa – ombudsman levelében is megjelenik, hogy nem követhető a hajléktalan-ellátás normatív elszámolása.

BKV – mert az alkalmatlanságot még tovább is lehet fokozni

„Nem tudom használni a BKV-t, nem akarok felszállni, megfogni a kapaszkodót, napi 1260 hajléktalan özönlik be a környékre, ugyanazon a 3 villamosjáraton. Nem tudom használni a megállókat.”

BKV utasaival szembeni jogsértés, amit Budapest csinál, hogy a hajléktalanoknak korlátlan utazást biztosító bérleteket osztanak. – Ez szerződésszegés, mert a szeméttel utazó, önmagát összecsinált (sokszor TBC-s) hajléktalanok korlátlan BKV-ztatása ellehetetleníti a megbetegedésektől mentes utazást. Nem lehet használni a BKV-t, mert nincs elég takarító és ellenőr sem, aki koordinálná a hajléktalantömeget, amikor utaznak a szállókra és az ételosztások helyszínei között.

Az önkormányzat újra

Önkormányzat a saját ingatlanvagyonával gondatlanul bánik és az ingatlanvagyon esetében szándékos bűncselekményeket is elkövet pl.: illegálisan adják ki az ingatlanjaikat az önkormányzatnál.

Iványi Gábor 3 épületet is kapott a 8. kerülettől. Az ingatlanok használatáért egyetlen forint bevételt sem lát a kerület, ez is óriási veszteség a kerület egyébként is rossz helyzetű lakosságának.

Plusz problémák

A hajléktalanok feltörik a kapukat pár alumíniumdobozért, amit vihetnek a visszaváltóba. Egy nagyvárosban hogy lehet megengedni lomizós átvételi pontokat üzemelni a belvárosban? Ez csak a bajt csinálja.

Az önkormányzatok házaiban ezen felül állandó a családon belüli erőszak is, amit a szankciók hiányával az önkormányzat közvetve támogat. A gyerekeket folyamatosan verik, a kislányok teherbe esnek 14-15 evesen, lakhatásuk nem megoldott.

A fejlesztések sem hozzák meg a kívánt változást, mivel lakóparkok lakásait befektetők veszik meg, akik aztán sok esetben bűnözőknek, prostituáltaknak adják ki a lakásokat, hiszen nekik mindegy a helyszín. Az itt élők azonban eszköztelenek a házirend betartatása ügyében – és ez csakis amiatt történik, mert a bűnözők azt látják, hogy itt el tudnak rejtőzni. Ez is az utcán fekvő „csöves-hadosztály” következménye, hiszen azt üzeni a társadalmon kívül élőknek, hogy itt nem tudja elvégezni a munkáját az önkormányzat, tehát biztonságban van az, aki törvényen kívüli.

A helyzet legnagyobb vesztesei a volt állami gondozottak, sok tízezer fiatalról van szó, akik viszont munkaképesek lennének, de konkrétan zéró szociális és terápiás munka van melléjük téve, mert a szociális munkások az alkoholbeteg, önmagát összeszart hajléktalant ápolják az utcán (ahol csak egyre több baja lesz a hajléktalannak). – Azok a gyerekek, akik önhibájukon kívül rossz helyre születtek, majd állami gondozásba kerültek elve nem kapják meg a szükséges pszichés és szociális képességeket ahhoz, hogy például egy albérletet fenn tudjanak tartani. A legtöbben nem tudnak önállóan élni, hiszen az otthonokban sosem volt pl.: önálló szobájuk, folyamatosan csoportban nőttek fel – ezek a gyerekek hullanak a semmibe, pár évet lehúznak a hajléktalanszállókon a fent leírt borzalomban. Aztán vagy beleőrülnek 22 évesen, vagy elkezdenek ők is inni vagy drogozni. Láthatatlan gyerekek, láthatatlan fajdalommal, esélyt sem kaptak semmire.

13 hajléktalanszállót telepített 1991-ben a nyolcadik kerületbe Demszky Gábor és Győri Peter, az ő aláírásaik vannak a szerződéseken. És, azóta senki ehhez hozza nem nyúlt, pedig mindenki tudja, hogy ez súlyos szakmaiatlanság.

A Kálvária téren van egy ellátó, akik a Lipótról (a pszichiátriáról) kirakottakat kezelik. Az oda járók rendszeresen vannak önkívületi állapotban.

A rossz hajléktalan-ellátás miatti veszteség: az adófizetők pénzéből fenntartott rendőrség és mentők kénytelenek szociális munkást játszani. Bűnüldözés helyett hajléktalanokat terelgetnek a Blahán vagy a Baross téren, mert a jogszabály az ő hatáskörükbe utalja a feladatot. Közben kifizetik a „nyolcker” lakói a Menhely Alapítványnak a krízis kocsit évente 40 millióért meg a diszpécser szolgálatot, meg hozzá az ingyen ingatlant – de ha felhívod őket, nem jönnek ki, mert „nincsen jogosultságuk elvinni a hajléktalant a közterületről”, kizárólag a téli fagyban szedik össze őket.

A rossz hajléktalan-ellátás miatti veszteség: a mentősök szükségtelen fertőzéseknek vannak kitéve, és ők sem az életmentéssel vannak elfoglalva. Az ápolók sokszor ezeket a hajléktalanokat mosdatják az alkoholmámorból a balesetin, mert nincs hova vinni őket, aztán felébrednek, megtámadják a mentősöket.

Mindeközben a rendszernek 1 nap fogda 5000 forint/fő, a hajléktalan pedig örül is, mert melegben bent alszik és ételt is kap. Mindennek a rendvédelmi folyamatnak óriási adminisztratív költsége van – miközben ezzel párhuzamosan a szociális ellátásukat is fizetik az adófizetők, de a szociális rendszer kontraproduktív. Ez pazarlás és emberkínzás is.