Mitől lett kiugró mértékű a náci kollaboránsok aránya itthon?

Gyilkos irodák című könyv elemzése 

A könyv nem részletezte, hogy addig milyen volt a Horthy-rendszer: az egész szisztéma a törvénytelenségen és az elnyomáson alapult. Az államigazgatásukban zsarnokoskodók érezték otthon magukat és olyan emberek, akik rutinszerűen hajtották végre a törvénytelen parancsokat. Annyira mélyre süllyedt a rendszer a háborúkban és az 1944 előtti gyilkosságokban, hogy mire eljött a zsidóság tömeges deportálásának ideje, addigra már alapból szinte csak kis Hitlerek és kis Horthyk maradtak az államigazgatáson belül, a hivatalnokok között, a Rendőrségben, a Csendőrségben. Olyan emberek, akiknek erkölcsileg belefért, hogy pénzre váltják az elveiket.

Azok a bürokraták, akik nem voltak vad antiszemiták, ők is részt vettek a tömeggyilkosságban. A rendszer 1944 előtt sem tisztelte az emberi életet, 1944 előtt is rutinszerűen semmibe vették az emberi jogokat. – Magyarországgal ellentétben, például a demokratikusan működő dán állam, a dán rendőrség semmiben nem működött együtt a német megszállókkal, a dán zsidók 99%-a megmenekült a kivégzésektől. Addig a vidéki magyar zsidóság 87%-a halt meg. Ez döbbenetes, eszelős különbség. Pedig Dánia 4 évig volt német megszállás alatt, Magyarország pár hónapig.

A tudatlanság kérdése: a dánok már 1941-ben tisztában voltak vele, hogy a nácik a zsidókat meg akarják ölni, addig az agyon butított magyar társadalom rengeteg tagja még 1944-ben is meglepődött a holokauszt tényén.

A magyar népet tudatlanságban tartani miért volt jó? Mert önálló gondolkodókkal teli társadalomban nem lehet diktatúrát kiépíteni. A diktatúrához szolgák kellenek. A Horthy-rendszer mindent megtett, hogy a magyar társadalmat beleragassza a múlta: a nemesi-paraszti társadalom-felosztást igyekeztek megtartani, miközben az ilyen társadalomszerkezet már az 1800-as években elavult (Horthy 1920-tól 1944-ig volt hatalmon). Szóval a magyar nép 120-140 éves késésben volt. Horthy létrehozta a vitézi rendet, aminek a keretében vitézi címeket osztogattak egymásnak, mintha az 1400-as évek lovagkorában lettek volna, de nem ott voltak (hanem az atomenergia kezdetének a korszakában). Az egyházak is nagy vagyonra tettek szert, mert az egyházak is a középkor termékei voltak, ez is segített a múltban ragadásban.

Ezzel ellentétben Dánia egy stabil demokrácia volt, a dán társadalom modern társadalom volt, ami azonnal és kiválóan reagált a náci megszállásra: a zsidóságot azonnal, 99%-ban kimenekítették, a dánok mindössze pár ezer tagja volt hajlandó csatlakozni a nácikhoz, tehát tömegesen tagadták meg a dánok a katonai szolgálatot. Ráadásul a dánok nem fantáziáltak valamiféle birodalom visszaépítésén, addig Magyarország nagy Magyarország akart lenni. Így a magyar társadalom elfogadta az extrém létszámveszteségeket is. Addig a dán népet nem lehetett egy térképvázlattal megetetni. Így Dániában 6 ezer fő halt meg a második világháború alatt, az alap Magyarországon 700 ezer, a csatolt területekkel együtt 1 millió halottunk volt.

Dallaire tábornok, amikor kint volt Ruandában és próbált tűzszünetet kérni a felektől, ezt mondta nekik: Miből áll a hazátok? Fákból, bokrokból, ott, abból a tóból? Vagy az emberekből?

Magyarország nagyobb akart lenni, de 1 millióval kisebb lett. Ez sült ki a népbutításból és a birodalmi vágyakból.

A könyv a fenti szempontokat nem tartalmazza, pedig alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértse az utókor, hogy a rendszerint döbbenetesen lassú és inkompetens magyar államigazgatás, hogyan szervezte meg 300 ezer magyar zsidó deportálását 2 hónap alatt. Miért volt az, hogy ebben nem voltak inkompetensek? – 1.) Birodalmi álmok. 2.) Az emberi jogok egyébként is rutinszerű semmibevétele. 3.) Addigra többszörös háborús bűncselekmények elkövetése. 4.) Elvtelen bürokrata tömeg. 5.) Több évtizedes népbutítás. 6.) A szabad sajtó elnyomása. 7.) Vallásosság erőltetése, egyházak erős finanszírozása, mint a középkorban. 8.) A szolgalelkűség kormányzati ösztönzése évtizedeken át. 9.) Súlyos társadalmi fejletlenség.

Ma ebből mi nincs meg?