orosz-ukrán háború Szakmaiság és Demokrácia Pártja

orosz-ukrán háború Szakmaiság és Demokrácia Pártja

Szovjetunió széthullása után mit tettek a felszabadult országok Oroszország ellen?

Szovjetunió széthullása után mit tettek a felszabadult országok Oroszország ellen? 1991-ben esett szét a szovjet birodalom. A volt közép-ázsiai tagállamok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán) a volt kaukázusi tagállamok tehát katonai erővel eltaposott területek (Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) és a kelet-európai terület (Lettország, Észtország, Litvánia, Belorusszia, Ukrajna és Moldávia). 14 ország lélegzett fel a főleg orosz vezetésű Szovjetunió romjai alól. De az oroszok nem adták fel az uralkodási szándékukat. Jelcin háborút indított Oroszországon belül a csecsenek ellen, hogy a Kaukázus megmaradt területei nehogy elszakadjanak. Utána Putyin is háborúba ment a csecsenek ellen. 2008-ban Putyin megtámadta Grúziát. 1991 után alig győztek kikerülni az orosz felügyelet alól a fent említett országok, 2008-ra (Grúzia megtámadása után) már mindenkinek egyöntetű célja lett minél távolabbra kerülni a zsarnoki Oroszországtól.

volt szovjet tagköztársaságok - Szakmaiság és Demokrácia Pártja

A közép-ázsiai országok lakói át kellett neveztessék magukat, mert az oroszok rájuk kényszerítették anno az oroszos neveket.

Közép-Ázsiában Türkmenisztán járt az egyik legjobban, mert ők nagyon távolra kerültek az oroszoktól 1991 után (nagyjából 500-1000 km-es távolságra), ráadásul a világ 4. legnagyobb földgázkitermelője lett Türkmenisztán, úgyhogy nem voltak rászorulva az orosz adományokra, kölcsönökre, kereskedőire, mert annyi pénzük lett a türkméneknek, mint a szemét.  – Kirgizisztán 1200 km-re került az oroszokról és ezt fel is használták az ország demokratizálására és egy amerikai katonai bázist is beengedtek az országukba. Másrészt Közép-Ázsiában Kína hatalma is nagyon erős, úgyhogy az oroszok ott nem csinálnak azt, amit akarnak. Egyedül Kazahsztán maradt rövidpórázon. Ráadásul az idei tüntetések megbuktatták a kazah diktátort és az oroszoknak kellett bevonulni, hogy helyreállítsák a bukott kazah zsarnok hatalmát. De Kazahsztán így is tele van amerikai, francia, kanadai és kínai vállalatokkal, amik a jelentős bányászatra települtek rá. Ez rámutat, hogy a hétköznapokban Putyin még az orosz hadsereggel együtt sem tudja irányítani a déli szomszédot (nemhogy a távolabb lévő másik négy közép-ázsiai országot).

A Kaukázusban Grúzia az USA felé lépett, de az USA nem érdeklődött Grúzia iránt, az oroszok mindjárt meg is támadták Grúziát. De Grúzia megőrizte a demokráciáját, az oroszok nem tudtak zsarnokot ültetni a nyakukba. Örményországban pár éve megbukott az orosz-barát diktátor, de az oroszok fenyegetőzése miatt a demokrácia orosz-barát maradt. De közben az egész Kaukázus gőzerővel keresi az európai kereskedelmi lehetőségeket (Azerbajdzsán is).

A volt kelet-európai országok mindegyike hatalmas tételű kereskedelmi megállapodásokat kötött Nyugat-Európával és az USA-val (ez alól még Belorusszia sem kivétel). Szinte mind megpróbáltak belépni a NATO-ba és az EU-val legalább állandó partneri viszonyra törekedni. Belorussziába 2019-óta az USA is szállít földgázt, nem csak Oroszország. A balti országok mind alig várták, hogy végre beléphessenek a NATO-ba.

Amikor Oroszország 2014-ben megtámadta Ukrajnát, mindenki még inkább rákapcsolt, hogy eltávolodjon az oroszoktól, akár azzal is, hogy zöldenergiára próbálnak átállni, hogy többé ne legyen szükségük az orosz földgázra és kőolajra.

Az orosz propaganda az elmúlt pár hétben úgy próbálta ezt beállítani, mintha az USA terjeszkedett volna, szegény-szegény oroszok érdekszférájába. De ez nem igaz. Az USA még ma sem hajlandó érdemi mennyiségű fegyvert küldeni Ukrajnába, pedig most vagy soha. Ennyire nem érdekli az USA-t ez a térség. Finnország lakossága azért nem szavazta meg a NATO-ba belépést, mert tudják, hogy az USA úgysem fog egyetlen amerikai katonát sem feláldozni, ha az oroszok megtámadják őket/vagy Kelet-Európát. Úgyhogy pont az USA érdektelensége a probléma. A NATO bővítését mindig is a nyugat-európai országok erőltették, nem az USA. Amerikát ez nagyon nem érdekelte, ahogy most sem érdekli. Katonailag az USA-nak már rég a Fekete-tengeren kellene lennie, hogy blokkolja az Ukrajna elleni orosz inváziót dél felől, de még ezt a minimumot se tette meg. A mostani háború ennyire nem az Egyesült Államokról szól. Az angolok, a németek és a norvégok könyörögték ki Kelet-Európa felvételét, hogy az USA hátha mégis megvédi a kis balti országokat vagy a templomegere szegény Ukrajnát egy orosz inváziótól.

Az orosz álhírek másik csoportja „az Oroszország a megváltó” szöveg. De nyilván nem. Egy zsarnok sosem szabadít meg senkit semmitől.

A jogos önvédelem egy országot csak a saját területén belül illet meg. Azon kívül a nemzetközi jog nem ismer el más lehetőséget önvédelem címszó alatt. Például egy szomszédos ország belép más katonai szövetségbe: lehet velük vitatkozni, pereskedni, kivárásra játszani, de háborúzni nem.

Csak demokráciában dönthet egy társadalom a saját sorsáról. Belorusszia és Kazahsztán lakossága nincs ilyen helyzetben, orosz csapatok verik szét a tüntetéseiket. Addig a balti országok és Ukrajna demokrácia, ahol nulla amerikai katona veri szét a tüntetéseket. Az USA nem jó vagy rossz, hanem fölösleges. Oroszország ellen Európa országainak maguknak kell megtalálniuk az ellenszert, az eddigi gerinctelen megalkuvás és az orosz diktatúra finanszírozása helyett.

gerinctelenseg helyett Szakmaisag es Demokracia Partja

Megosztom...