Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák) reformja
Alapvető adatok az oktatáshoz
Diplomások aránya területi bontásban (a 25 év felettiek között). Piros: 25-60%. Világos piros: 20-25%. Narancssárga 15-20%. Sárga 10-15%. Világoskék: 5-10%. Sötétkék: 0-5%. Vidéken több 10,000 betöltetlen munkahely van, de ezek jelentős része azért betöltetlen, mert magas végzettséget igényel és diplomája keveseknek van. Ezért is bővíteni kell a felsőoktatásban tanulók számát, de úgy, hogy a szegények is hozzájussanak a felsőoktatási helyekhez. – A kékkel színezett területek nagy része szegény térség.
A felsőoktatás nyilvános internetes működése, az összes előadás ingyenes elérhetősége, a nagyrészt gépesített vizsgáztatás, a felvételi nélküli bejutás, a tandíj hiánya várhatóan kiken segít? A szegények 2%-a került be jelenleg a felsőoktatásba. A vagyonos rétegekből bekerülő gyerekek motiválatlanok. A szegények motiváltak lennének, de a legszegényebb 28% kénytelen a gyereket munkába küldeni általános iskola után. Ők ezzel a megoldással átugorhatják a középiskolát utólag, könnyen tudnak a megrekedt életükben továbblépni (ha megrekedve érzik magukat és akarnak kezdeni magukkal valamit). A szakmunkás/szakközép elvégzése is sokaknál az életük megrekedését jeleni, ők is átugorhatnak ezen. De a sima érettségi is sokak megrekedését jeleni (akinél nem, annak ez nem kell). A lenti képen látható a magyar társadalom összeállítása végzettség alapján. Aki szorgalmas, jusson előre! Jusson lehetőségekhez! Vidéken több 10,000 üres diplomás munkahely van. Ez a lehetőség elsősorban a nem diplomások csoportjának ad reális lehetőséget az életben. A másik csoport: az egyedül álló szülők csoportja, akik helyzetükből adódóan nem tudnak órákra járni és a vizsgák elvégzése is csak úgy lehetséges, ha a hét legalább 6 napján, folyamatosan van vizsgáztatás, ha nincs tandíj. Továbbá a cégek és vállalkozók számára is jól jön ez, a határtalan ismeretek elsajátításához: továbbképzés, önképzés – mindenkinek, amire szüksége van. A megvalósíthatósága: könnyű, mert így sokkal olcsóbb a rendszert fenntartani. A tanárok egy része marad állandó vizsgáztatónak, aki nem, az a felsőoktatásban a kutatás és fejlesztésben megy tovább.
A fenti kép miért 99%, valószínűleg leszedte azt az 1%-ot, akik olyan betegek, hogy nem tudnak iskolába járni – súlyos fogyatékkal élők.
Ez a reform felsőoktatásban a tanárok részéről jelentős változást kíván: először szakonként az egész felsőoktatás egy-egy egységes csoportot hoz létre a tanárokból, akik az adott közös (országos) szak anyagát és vizsgáit kidolgozzák együtt. Közösen elkészítik és feltöltik tantárgyanként a tananyagot. Mindezt fél év alatt. Utána fogadják a szakmai visszajelzéseket az adott területen dolgozó munkavállalóktól (pl.: szakszervezetektől) és a munkáltatók szervezeteitől a feltett előadások videóival kapcsolatban és a vizsgáztatásról is. Utána javítanak a tananyagon (kiegészítik, esetleg törlik, módosítják, frissítik), ha kell alakítanak a vizsgákon, ez újabb fél év. Utána a legtöbben átmennek a felsőoktatás kutatás és fejlesztési részlegébe, egy részük pedig vizsgáztató lesz (alapvetően önként döntenek, hogy merre haladnak).
Ahhoz, hogy valaki ezt megtegye, rendkívül innovatívnak kell lenni. Aki ezt jól csinálja, együttműködik velünk ennek a végig vitelében, együttműködik a munkáltatókkal és munkavállalókkal a tananyag kialakításában, ők év végi jutalomként megkapják egy éves fizetésüket pluszként, két év után elektromos autót. Van 20,000 egyetemi tanár, ha csak a fele akar együttműködni, ők kapják a reform 100 milliárd Ft-os jutalmát. Ha csak 10,000 fő akar együttműködni, akkor fejenként kapnak 10-10 millió Ft-ot pluszba a fizetésük mellé.
Csak legyen meg a felsőoktatás átfogó reformja, ami végre a szegények előtt is megnyitja ezeket az eddig elzárt lehetőségeket. De még ezt se kell felfogni, csak legyen eredményes az együttműködés.
Felsőoktatás reformjának előkészítése: