Blokád
A filmet a Fidesz államapparátusa támogatta.
Azzal kezdődnek a dolgok, hogy Göncz Árpád köztársasági elnököt és Antall József miniszterelnököt bemutatják nekünk. Mindketten részt vettek az 1956-os forradalom eseményeiben. De Göncz Árpádot bebörtönözték és a halálos ítéletét is csak az utolsó pillanatban változtatták életfogytiglanra. Addig Antall József, még börtönt sem kapott. (Ezt a film kihagyta.) Így a történet 1990-ben kezdődik, épp mennek Moszkvába (Antall és Göncz). A film szerint Antall József nagy bátran utazik a repülőn, Göncz Árpád betojva ül, de szerencsére ott van neki Antall József, aki bátorságot önt belé. – Ez nem egy reális életkép. Így már az 5. percben kiderül, hogy Antall a bátor és bölcs ember, Göncz Árpád a gyáva, sunyi alak.
Mi köze ehhez a történethez a Fidesznek? Antall József az MDF vezetője volt. Amikor az MDF 1994-re megbukott, a volt MDF-es politikusok átültek a Fideszbe és meg is határozták a Fideszt 1994-et követő évtizedekben. Úgyhogy a fideszes propaganda számára Antall József a szent ember.
A film további perceiben a magyar küldöttség a szovjetekkel tárgyal. Gönczöt a tárgyaláson is gerinctelen alaknak mutatják be. Antall megint a „bátor hős”. Utána a tárgyalásról hazafelé menet, írtak nekik egy párbeszédet, ahol Antall József kiáll 1956 mellett, Göncz Árpád pedig értetlenkedik. Pedig a valóság ennek pont az ellenkezője volt, Göncz 6 évet töltött a kommunista diktatúra börtöneiben (Antall egy percet sem).
A film utána azzal folytatja a manipulációt, hogy a szovjetek elzárták az olajat és ezért kellett ennyire hirtelen megemelni a kőolaj árát. A valóság megint mást mutat. Készült könyv is a film témájában, az a címe: Taxis blokád. A könyv precízen, minden szempontból bemutatja az eseményeket. A könyvben azt nyilatkozták a volt MDF-esek, hogy amikor megszületett a hatalmas olajáremelésről szóló döntés, akkor a kormány tagjai már nagyon fáradtak voltak, hosszú hetük volt, nem figyeltek arra, hogy igazából mit szavaznak meg. A film fókuszált kríziskezelést mutat, ahol a kormány már kihasználta az összes lehetőségét (hogy elkerüljék az áremelést) – ilyen előzetes kríziskezelés a valóságban nem történt, csak egy vaktában megejtett szavazás volt.
Mitől tudott ennyire elfáradni az MDF-kormány? A kormány tele volt idős emberekkel, úgy néztek ki, mint egy nyugdíjas találkozó. Persze, hogy elfáradtak, amikor fókuszálni kellett volna. A film ezt is átugorja, nincsenek se vénemberek, se fáradtság, se érdektelenség.
A film 27. percében előkerül egy régi MDF-es legenda: ez a legenda úgy szól, hogy Antall Józseffel felvettek egy interjút, amit Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke nem akart leadni. Az MDF utólag azt terjesztette, hogy ha leadják időben Antall beszédét, akkor az csodát tett volna és megakadályozta volna, hogy a taxisok és egyéb fuvarozók lezárják Budapestet és az országhatárokat. Ez attól volt legenda, hogy a benzinár 60%-os emelése akkor is ugyanilyen reakciót okozott volna, ha Antall beszédét leadja az M1, sőt akkor is ugyanilyen dühösek lettek volna az emberek, ha Antall meztelenül fejen áll a tévében. Egy beszéd varázserejébe kapaszkodni, a semmibe kapaszkodás. De a film ezt az MDF-es legendáriumot is tényként közli, hogy Hankiss Elemér a felelős az áremelés miatti lakossági dühért, mert nem adta le Antall előre felvett beszédét.
A 28. percben már ott tart a film, hogy az emberek csak félreértették az MDF politikusait. Félre hallották az emberek az MDF parlament elé kiérkező politikusát, és ettől lettek nagyon mérgesek.
A 48. percben egy másik MDF-es legendáriumot szedtek elő, hogy Göncz Árpád megtorpedózta a kormány és a taxisok egyességét. – Ezt bizonyítani azóta sem sikerült senkinek, de az MDF által terjesztett legenda tényként lett tálalva a filmben. Bár hozzá kell tenni, az MDF-ben nem értett egyet mindenki azzal, hogy Göncz hibája lett volna, hogy az első kormány-taxis megállapodás kudarcba fulladt, az MDF-nek is csak egy része hitt ebben, de a film ettől még tényként tálalja.
Az 51. percben jött a filmbe a következő legenda, hogy az akkor második legerősebb párt, az SZDSZ miatt fulladt kudarcba a taxisokkal a tárgyalás. – Történelmi háttere, hogy az SZDSZ-nek nagy szerencséje volt, hogy a rendszerváltás után Göncz Árpád belépett hozzájuk. Nem érdemelték meg. Göncz nagy ember volt, az SZDSZ tele volt alkalmatlan svindlerekkel, akik utána meg is buktatták önmagukat. Az SZDSZ átverte a romákat és elfogadták a kisebbségi törvényt, ami a romák állami elnyomását és megszégyenítését tartalmazta. Az SZDSZ álliberális pártként, 1994-re lényegében eltűnt a fő politikai szereplők közül.
1 óra 25 percnél Gönczöt megint bemutatják, mint népszerűség-hajszolót, Antallt, mint realista politikust. A filmben ez egy újra és újra visszatérő elem, hogy az MDF keménymagjának a feltételezéseit Göncz Árpádról tényként kell közölni. Gönczöt egy sötét, rövidlátó, fellengzős alakként mutatja be a film. De a Taxis blokád című könyvben, nyilatkoztak róla MDF-esek és még ők sem látták ennyire negatívnak Gönczöt, de sebaj, a film csak azért is ezt erőlteti.
A film két fő zenéje: Ákos egyik száma, a másik Demjén Ferenc egyik dala (jogdíjas kifizetés kettejük zsebébe zenehasználatért a film miatt, az állami kasszából). Pont az ő zenéjüket szedték elő. Ákos már 2005 környékén is nagy Fidesz-rajongó volt és cserébe a fideszes önkormányzatok meghívták fellépni. 2010-es hatalomra kerülésük után csakúgy öntötték a közpénzt Ákosba, aki ennek ellenére vagy pont ezért is, óriásit veszített a népszerűségéből. Demjén 2020 környékén találta meg a Fideszt magának, mert már csak onnan lehetett pénzt szerezni. Úgyhogy elkezdett kampányolni a kormánypártnak, azok pedig bőséges közpénzesővel jutalmazták. (Pataky Attila, Tóth Gabi és Nagy Feró is belecsúsztak ebbe a kormányzati pénzért bármit elvbe.)
Antall József és a film történelmi kontextusa
Antal József azzal a hatalmi módszerrel működtette a kormányát, hogy az embereinek a korrupciójáról bizonyítékokat gyűjtetett össze és utána ezekkel a bizonyítékokkal zsarolta őket. Ez a korrupcióra épített kormányzati magatartás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a privatizáció, tehát az állami tulajdon eladása rablóhadjáratba fulladjon. Az MDF kormányzati korrupciója hozta létre az olajszőkítés folyamatát is. Az olajszőkítés és az állami tulajdon privatizációja is olyan korrupciót generált, ami az egész parlamenti MDF frakciót elöntötte.
Antall József egy ilyen politikai csoportnak volt a vezetője. A film végén szertefoszlott álmokról volt szó, arról, hogy a gazdasági rendszerváltás milyen nehéz dolog. De Malajziában is felépítettek hatalmas állami vállalatokat és ott is eladták azokat, ettől a folyamattól az ő országuk felvirágzott. Mi volt a különbség a magyar és a malajziai privatizáció között? A korrupció. Amíg a malájoknál ez gigászi bevételeket generált, Magyarországot csak még mélyebbre süllyesztette a korrupció és a tehetetlenség mocsarába (alacsony korrupció miatt Angliában sem okozott katasztrófát a privatizáció).
Kulturális élet számára hogyan tovább?
A Fidesz által fizetett filmek között ez egy enyhébben hazug filmnek számít. Azóta, ennél sokkal vadabb, hazugabb produkciók jöttek ki, és ahogy telik az idő, úgy egyre durvábban agymosó, történelemhamisító filmekkel rukkoltak és rukkolnak elő. Már csak azért is erősítik a hazudozás fokát, mert az első fideszes filmek torzításai (pl.: Blokád) csak azokat zavarhatták össze, akik 1990 óta aktívan figyelték a politikát vagy utólag kutattak ilyen témákban (a többiek csak egy blokádos-politikai vitás filmet láttak). Így nem ütött elég nagyot a nézőkön. Antall, Göncz, Hankiss és más fontosabb szereplők már rég meghaltak. Az ő vitáikban a Fidesz, közpénzt nem sajnálva, utólag boxol.
Mi, kormányon, úgy kerüljük el, hogy propagandafilmek készüljenek állami pénzből, hogy megkapja az állami kultúra az önkormányzatiságot, tehát a kulturális intézmények dolgozói közösen választják meg a kultúra vezetőségét. Ezzel egy olyan szervet hozatunk létre a kultúra állami szereplőivel, akik a szakma szempontjait nézik. Ezzel végre megszűnik a filmes politikai agymosás időszaka is. A kultúra önkormányzatisággal megválasztott vezetősége fogja eldönteni, hogy az államilag finanszírozott filmek esetében mit tűr el és mit nem. Programunk további elemei: