Ami a nemzetközi békefenntartáshoz kelleni fog

Amint komoly terepre kerülnek (nem Balkán és nem Ciprus), azonnal szükség lesz néhány olyan dologra, ami eddig a Magyar Honvédségnek nem kellett, vagy kellett volna, de nem volt meg. Ezek felsorolása következik:

Mivel szinte minden veszélyesebb békefenntartási misszióban elaknásított területeken fel kell számolni aknákat, ezért ehhez megfelelő járművek szükségesek. A lent látható járművek alapvetően olyan szerkezetek, amik ráütnek az aknákra és ettől felrobban az akna, de a járművet kezelő személyzet teljes biztonságban van. Először ilyet a 2. világháborúban alkalmaztak, azóta sokat fejlődött a technológiája, ami jobban védi a kezelőket és megtalálja az összes aknát. Az általános ismeretek a témához ide kattintva érhetők el. A svájci gyártású jármű itt, norvég gyártmányú verziója itt érhető el, de vannak további verziói is. Az, hogy melyiket vesszük, függ a terepviszonyoktól ahova megyünk, de ha kell több típusból is veszünk egyet-egyet, hogy több különböző terepen is tudjunk aknamentesíteni.

Képek sorrendben: első a török verzió, (régi) amerikai verzió és svájci verzió:

Továbbá a teljes aknamentesítéshez a kézi szkenneres aknakeresők is szükségesek a járművek mellé, kiegészítőnek. De a kézi szkennereket elég kivinni a terepre, ezt a kockázatot rábízzuk a helyiekre (mégiscsak az ő országuk, mi csak segítünk).

Amit mindenképpen viszünk, azok olyan drónok, amik hőkamerával vannak ellátva. Az aknák fémből készülnek, amikor forróság van, felforrósodnak, amikor lehűl az idő, a fém egy ideig forró marad, például éjszaka. Így a hőkamerával ellátott drónt az aknamező fölé reptetjük és a hőkibocsátás alapján felfedezhetővé válnak az aknák. 

Aknamező szabad szemmel:

Aknamező hőkamerával:

Békefenntartás helyszínei

Jelenlegi helyszínei:

1. Bosznia és Koszovó (a volt Jugoszlávia két országa). Boszniában 1994-ben lezárult a konfliktus (27 éve). Koszovóban 1999-ben zárult le a jugoszláv polgárháború rájuk eső része (22 éve). Azóta semmilyen számottevő erőszakcselekmény nem történt. A Balkán lakossága szerint egyértelműen a korrupció a legsúlyosabb probléma a térségben. Erre nincs katonai megoldás. A volt Jugoszlávia területértől kivonjuk az ENSZ és a KFOR keretében ott állomásozó csapatainkat. Helyette két dolgot teszünk: 1.) Térfigyelő kamerákat szereltetünk fel azon területekre, ahol a legtöbb a bűncselekmény, ezeket a kamerákat bekötjük a helyi hatóságokhoz. 2.) A volt jugoszláv országok kormányaival és az ENSZ-szel közösen szervezünk fegyver-beszolgáltatási programot, hogy a leadott fegyverek értékén lakás és autóvásárlási kuponokat kapnak. A kuponok mögötti pénz harmadát mi fizetjük, a harmadát a helyi kormány és a harmadát az ENSZ. A kuponos rendszer rávesz mindenkit, aki lakást vagy autót venne, hogy az összes ismerősétől, rokonától, barátjától, szomszédjától beszedje a fegyvereket (a problémás helyzet, amire reagálunk, hogy sok fegyver van még a volt jugoszláv lakosságnál). A megoldás, hogy nem mi szedjük be, nulla helyismerettel, hanem a lakosság tagjai egymástól. Így olyan módon vonhatjuk ki a katonáinkat, hogy az ex-Jugoszláviában élőket nem hagyjuk cserben. Továbbá kezdeményezzük, hogy a térfigyelő kamerák rendszerének kiépítése és a fegyverbegyűjtés után a fegyveres katonai missziókat oszlassa fel a nemzetközi közösség.
   
2. Ciprus: török-görög balhé volt 1964-ben és egy török katonai megszállási kísérlet volt Cipruson 1974-ben. Úgyhogy békefenntartók állomásoznak ott 1964-óta, egy ideje magyarok is. 2021-ben 47 éve, hogy nem volt semmilyen érdemleges erőszakcselekmény. Ennél haszontalanabb pénzpazarló akciója nincs még egy az ENSZ-nek. Különösen fegyveres katonák jelenléte fölösleges.

Szerbia a térség egyik probléma-központja, és 2,6 millió fegyver van a szerb lakosságnál. A rengeteg fegyver veszélyezteti a helyi magyar kisebbséget (184 ezer magyar él Szerbiában). 50 dollárért felvásároljuk a lakossági fegyvereket, akkor ez 130 millió dollárba kerül, mai értékén 44,6 milliár Ft. Ez 4 évre vetítve, évente 11,1 milliárd Ft. Ráadásul ennek a finanszírozásába is be tudjuk vonni az ENSZ-t.

Magyarországnak jelenleg 1,200 katonája van külföldi békefenntartó missziókban, ezt a létszámot 2,000 főre növeljük és megfelelő helyszínt keresünk nemzetközi békefenntartásra. Jelen pillanatban a legnagyobb esély arra van, hogy Kongóba mennek. Érvek: 1. Kongó fiatal demokrácia, kell nekik a segítség. 2. Most is van ott nemzetközi békefenntartás, de a békefenntartók rosszul felszereltek, mi jól felszerelt haderőt tudunk odaküldeni. 3. Diktatúrát nem támogatunk, úgyhogy azok kiesnek, így alapból nem sok lehetőség marad (Kongói Demokratikus Köztársaságon kívül még Szudán esélyes). 4. Szudán és Kongó is jelentős menekült-kibocsátó ország, ha rendeződik a helyzetük, csökken a menekültek száma, viszont ők maguk több környékbeli menekültet tudnak befogadni (a világ legnagyobb menekült-befogadó országai az afrikai országok). A szudáni és a kongói békefenntartás is gyengélkedik jelenleg. 5. Alapvető emberi kötelességünk segíteni: felsőoktatási anyaggal, békefenntartókkal, térfigyelő biztonsági kamerák felszerelésével. 6. A nemzetközi térben kellenek a barátok, kellenek olyan országok, akik hálásak nekünk. Segítenünk kell Ukrajnát, segítenünk kell a volt Jugoszláv tagköztársaságokat, segítjük Kongót. Mindezt azért is, hogyha mi kerülünk bajba, ami történelmünk folyamán nem lenne nagy nóvum, sok barátra számíthassunk, mert sok szívességet tettünk. Nem az az ország a legvédettebb, aminek a legerősebb a hadserege, hanem az, amelyiknek a legtöbb szívességgel tartoznak mások országok.

Ukrajna nagyobb városainak utcáiban térfigyelő kamerákat szerelünk fel, hogy az ottani biztonsági erők sokkal pontosabban és szakszerűbben végezhessék el a munkájukat, csökkentve ezzel a fegyveres erőszakot. Ukrajna a legnépesebb szomszédunk, 44 milliós ország, ha ott eluralkodik a káosz, az a hazai kereskedőknek is nagy baj és az ottani magyar kisebbségnek is. Ha Ukrajnában jól mennek a dolgok, az nagy pénzügyi nyereség Magyarországnak is és az ottani magyar kisebbséget is biztonságban tudhatjuk.

Ami még szükséges lesz a nemzetközi békefenntartáshoz a Magyar Honvédségnek

 

• • Térfigyelő kamerák a bázis köré közvetlenül és nagyobb körben is
  • Környező települések kapnak rádiót, hogy ha baj van, tudjanak szólni a katonáinknak, mellette térfigyelő kamerákat is felszerelünk a szomszédos településeken
  • Víztisztító berendezés kell
  • 2,000 db éjjellátó
  • Páncélsisakok kellenek, nem sapka
  • Golyóálló ruházat – mellényből olyat, ami oldalt is védi Golyóálló mellényből is 2000 db kell kiváló minőségben. (Egy golyóálló mellény olyan 1200-2000 dollár. 2000-db golyóálló mellény 0,7-1,2 milliárd Ft.)
  • 2,000 pár térdvédő és könyökvédő
  • Megfelelő napszemüvegek a helyi viszonyokhoz igazítva (hogy a katonák az erős fényben is lássanak valamit)
  • 3 hónapra visszük ki a katonákat (egy adott váltást), nem 6 hónapra, mint eddig. 3 hónap erejéig jobb marad a morál
  • Kellenek altató fegyvereket
  • Füstgránátok és altatógázos gránátok
  • Gázmaszk minden katonának
  • Infra technológia mindenkinek, hogy ha sötétben célpontokat kell meghatározni, látható legyen mindenki számára éjjellátóval, (füldugó minden katonának)
  • Rádiókból csak a legmodernebbeket vesszük meg és visszük ki
  • Napelemek kellenek (áramtermeléshez)
  • Erős poroltót vinni, ami 2-3 millió Ft-ba kerül és egy egész házat el lehet vele oltani. Poroltó gránát is kell: bedobod egy helységbe vagy járműbe és abban a másodpercben eloltja a tüzet
  • Csak olyan járműveket viszünk, amik erősen páncélozottak, gépileg, belülről kezelt fegyverek szükségesek a járművekre
  • Víztisztító berendezés kell a bázisoknak, ventilátorok és szúnyoghálók az ablakokra/ágyak fölé
  • A helyi szövetséges hadsereg (valószínűleg Kongó, kisebb eséllyel Dél-Szudán lesz a helyszín) esetében gondoskodunk róla, hogy a katonáik egyenruhát viseljenek, mert ha tűzharc alakul ki, igencsak hasznos tudni, ki kivel van. Továbbá olyan fegyvereket adunk nekik, amilyen fegyverek nincsenek a térségben senkinek, hogy ezzel is könnyen megkülönböztethetők legyenek a helyi lázadóktól
  • Egy politikai fegyvert is kiviszünk: amelyik településen feltűnnek a katonáink és ott térfigyelő kamerákat szerelnek fel, hozzá napelemet adnak… szóval ahol a biztonsági feladataikat végzik, előtte helyi népszavazást tartatunk a helyiekkel, hogy engedélyezik-e a tevékenységet. Mert ha igen, onnantól kezdve ha megvádolnak minket, hogy a bányák kirablása miatt vagyunk ott vagy gyarmatosítónak neveznek, akkor a helyi népszavazás mindig egyértelmű bizonyíték, hogy a helyiek örülnek az ottlétünknek (a biztonsági lépésekkel nyilvánvaló, hogy a valódi rablók és az őket támogató politikusok és üzletemberek érdekei sérülnek). Aki okos, előre felkészül a balhéra, a helyi népszavazás több katonánk életét fogja megmenteni, mint bármelyik fegyver vagy golyóállómellény.

A katonai beavatkozásunk lényege, hogy segítünk a helyi erőknek kiépíteni a határvédelmet, biztonsági kamerákkal biztosítani az utakat, hidakat és a kisebb településeket is. Ahogy ezzel fokozatosan végez a honvédségünk alakulata, úgy adjuk át a helyi erőknek a térfigyelőkamerák ellenőrzésének feladatát, átadunk nekik a fölösleges járműveinkből. Igyekszünk elérni, hogy külföldről kapjanak elég támogatást. Így akár egyetlen 4 éves békefenntartó misszió alatt alapvető biztonságot tudunk hozni országnyi területeken és utána úgy távozni, hogy a továbbiakban már nem lesz szükség nemzetközi katonai beavatkozásra. Maximum az ENSZ rendőri alakulataira lesz szükség és az alap infrastruktúra – utak, vezetékek, csatornák kiépítésére – de ha már biztonságos a térség, akkor ezt könnyen meg tudják csinálni.

Lenti link képei az ENSZ dél-szudáni békefenntartóinak bázisáról készültek. Az ENSZ békefenntartó missziói jelenleg rosszul felszereltek. Pl.: nincsenek térfigyelő kamerák, tehát még mindig emberek figyelik a terepet, a katonáknál nem látni éjjellátó felszerelést, nem alapozták le a tábort, emiatt minden csurom víz, ami akadályozza a táborban a mozgást, alulról vizesek lesznek a járművek, ami veszélyezteti a járművek használhatóságát, hamar elrohadnak a vízben a sátrak, a konténerek is használhatatlanná válnak egy idő után. Nem látni fertőtlenítő felszerelést, márpedig ha elvonul az árvíz/belvíz ott fertőtleníteni kell, a rossz helyválasztás miatt. Egy árvizes/belvizes területre tették a tábort, nem dombtetőre. India békefenntartói vannak a bázison, amit a lenti linken lehet látni, de India láthatóan nem tudja / nem akarja ezt megoldani, túl nagy erőfeszítés nekik. 2019-es képek. Erről további képek a lenti linkre kattintva jönnek elő:

LINK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dél-Szudán: Dél-Korea békefenntartói lényegesen felkészültebbek az indiai békefenntartóknál: vittek gépet az esővíz kipumpálására, dombtetőre építették a bázist, sokkal jobb járműveket vittek és a járműveket úgy helyezték el („garázsban”), hogy minden irányból le lehessen takarni az eső elől. Erről további képek a lenti linkre kattintva jönnek elő:

LINK