Államon belüli nyilvánosság szakmaiság és demokrácia pártja

szakmaisag es demokracia partja allamon beluli nyilvanosag

Állami működés nyilvánosságra hozása

A svédeknél már az 1800-as évek elején rájöttek, hogy ha az állami hivatalok nem titkolózhatnak az állampolgárok előtt, akkor zuhan a korrupció, zuhan a rossz döntések száma, a lakosság elégedettsége pedig meredeken emelkedik. Ezt nem hagyjuk figyelmen kívül:

 

Nyilvánosság-reform lényege

A magyar államon belül a nyilvánosságot maximalizálni fogjuk

  • Minden állami döntéshozó irodát webkamerával bekamerázunk és térmikrofonnal bemikrofonozunk, így mindenki számára ingyenesen megtekinthető és hallható lesz, ami ott történik. A döntéshozók: miniszterelnök, miniszterek, önkormányzatok vezetősége, állami intézményvezetők, állami cégek cégvezetői és az Országgyűlés. A Parlament épületénél nem csak az irodákat és az üléstermeket, de a folyosókra is webkamerákat és mikrofonokat szereltetünk, ahogy a Pénzügyminisztérium épületében is. Kamerákat és mikrofonokat szereltetünk fel az Állami Számvevőszék vezetőjének irodájába, legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész irodájába, ahogy kórház igazgatókéba, iskolavezetőkébe stb. A döntéshozók minden döntésüket mikrofonnal és kamerával ellátott helységben kell meghozniuk. Az így készült felvételek utólag is megtekinthetők lesznek.
  • A nyilvánosságot azzal kell fokozni, hogy a hivatali rendszer irodáit is bekameráztatjuk, de itt már mikrofonokból kevesebb lesz, mivel elhangozhatnak személyes adatok is. Döntés-előkészítés és végrehajtásba tartozik az összes polgármesteri hivatal, minden eddig nem bekamerázott irodai helysége. Továbbá például: fogyasztóvédelem, adóhatóság, médiahatóság, Központi Statisztikai Hivatal egész épülete. Kivétel a hadsereg és a Rendőrség. A kivétel alól kivétel a felső vezetésük, mert az ő irodáikat szintén bekameráztatjuk. Lesznek olyan helyek, amiket bekamerázunk és bemikrofonozunk, de a kamerát webkameráról normál üzemmódba állíthatják, (mert fel kell vennie a beszélgetést, hogy utólagos korrupciógyanúnál tisztázni lehessen, de nem fog felkerülni a netre). Ilyen lesz a jegyző irodája, ahol például hagyatéki ügyeknél kérhetik a hozzátartozók, hogy ezt ne láthassa mindenki. Alapvetően itt, a második pontnál, az elkészült anyagok tekinthetők meg, utólag is, az interneten. Viszont például: nagyon sok a visszaélés az építésügyi engedélyekkel kapcsolatban, ezért ott a teljes folyamat, az igénylők adataival együtt nyilvános lesz.

Államon belüli nyilvánosság szakmaiság és demokrácia pártja

  • A harmadik pont, a valós cselekmények nyilvánosságra hozása: állami és önkormányzati fejlesztéseknél kell majd kamerákat felszerelni, amik élőben mutatják a neten, hogy épp hogy áll a beruházás, hogy valóban okkal nem dolgoznak az építtető emberei, valaki nem lopja-e az alapanyagot stb. Ezen felül: az autópálya-építő cégek vezetőségeik irodáit bekamerázzuk, minden döntést kizárólag ott hozhatnak meg és minden tevékenységük nyilvános, ami az autópálya-építéssel kapcsolatos. Bekamerázzuk minden cég vezetőségének az irodáit, aki nagy értékben szolgáltat a magyar államnak, mert náluk állandó a korrupciógyanú.

Fordul a kocka: innentől kezdve nem az állam lesz a „nagy testvér”, hanem az állampolgárok.

 

Hogyan fokozzuk tovább a nyilvánosságot?

Közszférában nyilvános állásinterjút kell majd tartani: ha egy pozíciót betöltetnek vagy egy újat létrehoznak. Érvek: 1. A nyilvános állásinterjúk korlátok közé szorítják az önkényt és a korrupciót. 2. Csökkenti a zsákmányrendszert, ami arról szól, hogy a főnök kicserélheti politikai érdeke miatt a hivatal, ha kell teljes állományát.

Minden kormányülés nyilvános lesz. (Eddig minden kormányülés főszabály szerint titkos volt.)

Nyilvános lesz: állami vezetők napirendje óráról-órára, faxaik és e-mailjeik tartalmát-címzettjei, kapott faxaik és e-mailjei küldői, részletes telefonszámlája kimenő és bejövő hívások telefonszámokkal, nevekkel a munkahelyen és akárhol munkaidőben. A korrupció ellen a legjobb eszköz a nyilvánosság. Ráadásul a nyilvánosság jó teljesítményösztönző is.

Minden közszférán belül dolgozó bérét jutalmakkal együtt nyilvánosságra kell hozni, kivéve az erőszakszervezeteknél dogozókat. A kivétel alól kivétel a felső vezetés. (A bértábla alapján eddig is ki lehetett számolni sokak fizetését, de az embereknek joguk van látni hogy, mire megy el a tengernyi befizetett adó.)

Az állam nem fogadhat el üzleti titkot, amikor az általa kötött szerződésekről van szó. Állami szerződést szolgálati titokká vagy államtitokká nyilvánítani is tilos lesz. Ebbe beletartoznak: az államon belüli szerződések, állam és a magánszféra közötti és két állam közötti szerződések. Például minden állami és önkormányzati tulajdonú cég minden szerződése nyilvános lesz.

A magyar állam teljes vagyonáról egységes nyilvántartás lesz elérhető az interneten, az egyes vagyontárgyakra kattintva előjönnek majd, azok főbb jellemzői, az értékbecslések részletes adatai.

Összesítve: a vagyon, a költségvetés, a döntéshozatal, az elszámolás, a beruházások – minden nyilvános lesz.

Jogilag ezt úgy oldhatjuk meg, hogy egyrészt jogszabályban tisztázzuk az államon belüli nyilvánosság alapelveit, utána ennek folytatásaként létrehozzuk az államon belüli nyilvánosságról szóló törvényt.

allami nyilvanossag allamtitkok szakmaisag es demokracia partja

 

Mi növeli tovább a bizalmat, mi csökkenti a bizalmatlanságot, mi teszi még átláthatóbbá az állami működést, stabil demokráciához alapvető eszköz:

 

Az államtitkok korlátozása

Az államtitok: túl sok ember, túl sok kategóriában hozhat létre államtitkokat és ezek túl sokáig maradhatnak államtitok. Ezzel a politikusok kikerülhetik az állam végrehajtó szervezeteinek nyomozását és a bíróságok által kiszabott büntetést:

Ezért az állam- és szolgálati titkokról szóló törvényt módosítani kell:

1995. évi LXV. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról

TITOKFAJTÁK – a minősítési idő

Államtitok

Az államtitok érvényességi ideje 90 (helyett, ezek után) 30 évnél hosszabb nem lehet, kivéve a tanúvédelmi programokban résztvevők új adatait, ott 50 év.

 

Szolgálati titok

A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 (helyett, ezek után) 5 év lehet. (Így módosulnak a titkosítási idők – államtitoknál maximum 90-ről 30 évre, szolgálati titkoknál 20-ról 5 évre.)

Eddig A minősítésre jogosultak voltak

6.§ (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult jelenleg

a) a köztársasági elnök,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) a legfőbb ügyész,

h) az ügyészség vezetője,

i) az Állami Számvevőszék elnöke,

j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

l) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

m) a Kormány tagja,

n) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője,

o) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

p) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (Rtv. 75. §) a vezetője,

q) Magyarország külképviseletének vezetője

r) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,

s) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,

t) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,

u) a törvény által minősítésre feljogosított személy. (tehát további személyek)

 

Ezek után, aki államtitkot hozhat létre, ez a kör 3 személyre szűkül, ráadásul egyik sem politikus: az Országos Atomenergia Hivatal vezetője a sugárzó anyag védelmében, továbbá a Rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség (NAV egyik fele) vezetői. Ezzel a minősítési kategóriák száma is töredékére csökken és a minősítésre jogosultak száma is (3 főre).

A legtöbb hivatalon belül lehet majd szolgálati titkot létrehozni (ami max. 5 évig titok), ezt az egyes hivatalokkal kapcsolatos jogszabályok tisztázzák (majd).

(A 2009. évi CLV. törvény a titkosítók körét tovább bővítette, de ez a bővítés is megszűnik.)

 

allamon beluli nyilvanossag szakmaisag es demokracia partja

Megelőzni a bajt egyféle képen lehet, az állami működés nyilvánosságával: így nem torlódik fel a szemét, hanem láthatóvá válik (azonnal, legális úton).

 

 

Állami nyilvánosság melletti érvek

Példa a világból: a svéd kormányhivatalokban van adatszoba, ide térhet be az állampolgár, ha kíváncsi az adott intézmény működése során keletkezett adatra. A munkatársak taxiszámlájától kezdve, a miniszterelnök hivatali levelezéséig, minden megtekinthető információnak számít. Ha valaki korábban érkezik a svéd miniszterelnök hivatalának adatszobájába, akkor hamarabb olvashatja el a miniszterelnök aznapi üzeneteit, mint maga a miniszterelnök. A svéd államnak több mint 160 éve nincsenek titkai saját polgárai előtt, ez jelentősen javítja az államigazgatás hatékonyságát. Az erőteljes nyilvánosság miatt a korrupció ritka, a stabilitás legendás, az állam hivatalnokai pedig nem a gyanakvás, hanem az együttműködés légkörében dolgoznak. Érvek:

  1. A svédek adatszobát hoztak létre minden hivatalban, hogy az állampolgárok és a sajtó folyamatosan kontroll alatt tudják tartani az állami intézményeket. Ez az adatszoba dolog jó ötlet, de ennél van modernebb megoldás is, így jött a képbe a netkamerák és rájuk kötött térmikrofonok tömeges használata. Ez több okból is jobb: így a vidékiek is figyelemmel tudják kísérni a fővárosi eseményeket, anélkül, hogy a magyar politikai sajtóra kelljen támaszkodniuk. A másik, hogy még az igazgatási központokban (tehát a városokban) élők között is nagyon ritka, hogy valakinek legyen elég ideje arra, hogy hivatali iratokat olvasgasson egy hivatali épületen belül. Sokkal egyszerűbb a számlákat feltölteni a netre, ahogy egyéb állami elszámolásokat és a korrupcióval övezett hivatalok teljes iratállományát. Tehát a nyilvánosság maximalizálása az államon belül, azért lényeges, mert ezen az úton az egész társadalom kontrollt tud gyakorolni a hatalmon lévők és azok emberei fölött.
  2. A nyilvánosság növeli az alkalmazottak teljesítményét.
  3. A hivatalon belüli problémákra remek megoldás, nem csak a korrupcióra, hanem más hibák kiküszöbölésére is. Úgyhogy ezek után a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
  4. Állami alkalmazottak szempontjából: azért is szükséges, minden lehetséges módon fellépni a korrupció ellen, mert a korrupció megöli a munkát. Mindegy, hogy valaki milyen keményen dolgozik, lehet ő a munkahelye legokosabb, legszorgalmasabb embere, de ha nincs felfelé kapcsolata és másnak van, akkor mást fognak előléptetni, más kapja a jutalmat és ez a munka halála. A korrupció arra ösztönzi az embereket, hogy ne dolgozzanak, hanem inkább felfelé nyaljanak és lefelé tapossanak. Ez viszont a munkahelyükön érintettek tömegeit megkeseríti, reményvesztetté teszi és az önálló gondolkodás elfojtására kényszeríti. – Elég volt a kapcsolatokra fókuszálásból, itt az ideje a teljesítményre figyelni.
  5. Egy állam minél több titkot őriz, annál kevésbé demokratikus. A számtalan titok rombolja a demokráciát. A titkok hiánya stabilizálja a demokráciát.
  6. Másik oldalról: a korrupció tönkreteszi a demokráciát. – Korrupció esetén a döntések lefizetéssel, szívességekkel születnek. ↔ A nyilvánosság lakossági kontrollt jelent az állami működésre nézve.
  7. Közös válságkezelés: ha baj van, a nyilvánosságon keresztül abban a pillanatban értesül róla mindenki.
  8. Politikusként: a nyilvánosság jó kampány annak, aki jól végzi a munkáját, viszont a teljes nyilvánosság hamar leleplezi a hazugságokat.
  9. Az államon belüli nyilvánosság bizalmat épít: nem lényeges, hogy bárki is szeresse a politikusokat, de a bizalom nagyon fontos a politikusok és a választók között. A bizalmat lehetetlen addig kiépíteni, amíg a politikusok irányítják azokat a szerveket, amiknek többek között pont őket kellene ellenőrizniük. Nem lehet úgy bizalmat szerezni, hogy a politikusok államtitkokat gyárthatnak, vagy épp a mentelmi jogon keresztül megúszhatnak bármit. ← Fontos, hogy ezeket a hibás hatalmi berögződéseket eltüntessük, ezzel is közelebb hozzuk a társadalomhoz a politikát. A szétválasztott hatalmi ágak mellett, már nem lesz korlátok nélküli hatalma a vezetőségnek, így könnyebb lesz irányítania a társadalomnak az államot. Ha a politikusok nem titkolózhatnak, még könnyebb lesz. Minden működőképes demokráciának az alapja, hogy a társadalom számára minél könnyebb legyen irányítani az államot, hiszen az állam a társadalom intézményrendszere, ami azért van, hogy a társadalmat szolgálja, és ha épp nem ezt teszi, akkor a társadalomnak kell cselekednie. Ha a társadalom tagjai képesek élni az emberi létükből adódó hatalmukkal, igazán nagyot alkothatunk.
  10. A korrupció hátránya az üzleti élet szempontjából, az hogy a korrupció eltántorítja a befektetőket. Ha a befektetők azt látják, hogy nem egyértelműek a játékszabályok, az bizonytalanságot szül, csökkenti az eseményekbe a megfelelő belátást, és ha ezt folytonos titkolózással tetézi az állam, akkor kevés lesz a befektetés, emiatt az állam kevesebb adót szedhet be az üzleti élettől, ami csak újabb problémákat szül.
  11. A gátlástalan emberekről azt kell tudni, hogy semmiért nem szeretnek keményen megdolgozni, és ha egy lopásért kőkeményen meg kell dolgozzanak (az államon belül), ha óriási a lebukás kockázata, mert nincsenek előre lezsírozva dolgok, akkor a legtöbben nem próbálják meg, mert tudják, hogy nehéz és veszélyes munka vár rájuk. (Eddig nagyon könnyű dolguk volt.)
  12. A demokrácia fontos fegyvere a nyilvánosság: egy demokrácia azért lényegesen életképesebb egy diktatúránál, mert egy diktatúrában a vezetőréteg elnyomja a lakosságot és a sikeres elnyomáshoz folyamatosan titkolózniuk kell. El kell titkolniuk, hogy épp mely csoportokat próbálják elnyomni, el kell titkolniuk, hogy az állam milyen eszközökkel dolgozik, el kell titkolniuk, hogy mennyi gyengesége van a rendszernek. A világ diktátorainak a helyzetét az elnyomottaik pontosan látnák, könnyedén elzavarhatnák őket, ezért egy diktatúra kényszeresen titkolózik.

diktatura demokracia nyilvanossag szakmaisag es demokracia partja

Addig a demokrácia lehetőséget nyit arra, hogy az állam ügyeit közösen, nyilvánosan intézze a társadalom. A fenti érvek megmutatják, hogy a nyilvános állami működés hogyan csökkenti a korrupciót, hogyan épít bizalmon és társadalmi ellenőrzésen alapuló rendszert. Ezért van az, hogy a nagy nyilvánossággal működő észak-európai országok demokráciáiban szinte nincs korrupció, addig a világ zsarnoki rendszerei fuldokolnak a korrupcióban. Ezért is van az, hogy igazi jóléti állam csak demokráciában jött létre: Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Hollandia, Izland, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. A nyilvánosság ügye megmutatja, hogy a demokrácia csak a keret, ezt tartalommal kell feltölteni, mert különben nem használjuk ki a demokráciában lévő lehetőségeket. Ahol nincs érdemi állami nyilvánosság, azok a demokráciák inognak vagy el is buknak: Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Ukrajna, (nem európai példák) Etiópia, Kenya, Dél-Afrika stb.

 

Megosztom, mert...