Állami működés nyilvánosságra hozása

A svédeknél már az 1800-as évek elején rájöttek, hogy ha az állami hivatalok nem titkolózhatnak az állampolgárok előtt, akkor zuhan a korrupció, zuhan a rossz döntések száma, a lakosság elégedettsége pedig meredeken emelkedik. Ezt nem hagyjuk figyelmen kívül:

 

Nyilvánosság-reform lényege

A magyar államon belül a nyilvánosságot maximalizálni fogjuk

• Minden állami döntéshozó irodát webkamerával bekamerázunk és térmikrofonnal bemikrofonozunk, így mindenki számára ingyenesen megtekinthető és hallható lesz, ami ott történik. A döntéshozók: miniszterelnök, miniszterek, önkormányzatok vezetősége, állami intézményvezetők, állami cégek cégvezetői és az Országgyűlés. A Parlament épületénél nem csak az irodákat és az üléstermeket, de a folyosókra is webkamerákat és mikrofonokat szereltetünk, ahogy a Pénzügyminisztérium épületében is. Kamerákat és mikrofonokat szereltetünk fel az Állami Számvevőszék vezetőjének irodájába, legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész irodájába, ahogy kórház igazgatókéba, iskolavezetőkébe stb. A döntéshozók minden döntésüket mikrofonnal és kamerával ellátott helységben kell meghozniuk. Az így készült felvételek utólag is megtekinthetők lesznek.

• A nyilvánosságot azzal kell fokozni, hogy a hivatali rendszer irodáit is bekameráztatjuk, de itt már mikrofonokból kevesebb lesz, mivel elhangozhatnak személyes adatok is. Döntés-előkészítés és végrehajtásba tartozik az összes polgármesteri hivatal, minden eddig nem bekamerázott irodai helysége. Továbbá például: fogyasztóvédelem, adóhatóság, médiahatóság, Központi Statisztikai Hivatal egész épülete. Kivétel a hadsereg és a Rendőrség. A kivétel alól kivétel a felső vezetésük, mert az ő irodáikat szintén bekameráztatjuk. Lesznek olyan helyek, amiket bekamerázunk és bemikrofonozunk, de a kamerát webkameráról normál üzemmódba állíthatják, (mert fel kell vennie a beszélgetést, hogy utólagos korrupciógyanúnál tisztázni lehessen, de nem fog felkerülni a netre). Ilyen lesz a jegyző irodája, ahol például hagyatéki ügyeknél kérhetik a hozzátartozók, hogy ezt ne láthassa mindenki. Alapvetően itt, a második pontnál, az elkészült anyagok tekinthetők meg, utólag is, az interneten. Viszont például: nagyon sok a visszaélés az építésügyi engedélyekkel kapcsolatban, ezért ott a teljes folyamat, az igénylők adataival együtt nyilvános lesz.

• A harmadik pont, a valós cselekmények nyilvánosságra hozása: állami és önkormányzati fejlesztéseknél kell majd kamerákat felszerelni, amik élőben mutatják a neten, hogy épp hogy áll a beruházás, hogy valóban okkal nem dolgoznak az építtető emberei, valaki nem lopja-e az alapanyagot stb. Ezen felül: az autópálya-építő cégek vezetőségeik irodáit bekamerázzuk, minden döntést kizárólag ott hozhatnak meg és minden tevékenységük nyilvános, ami az autópálya-építéssel kapcsolatos. Bekamerázzuk minden cég vezetőségének az irodáit, aki nagy értékben szolgáltat a magyar államnak, mert náluk állandó a korrupciógyanú.

Fordul a kocka: innentől kezdve nem az állam lesz a „nagy testvér”, hanem az állampolgárok.

 

Hogyan fokozzuk tovább a nyilvánosságot?

Közszférában nyilvános állásinterjút kell majd tartani: ha egy pozíciót betöltetnek vagy egy újat létrehoznak. Érvek: 1. A nyilvános állásinterjúk korlátok közé szorítják az önkényt és a korrupciót. 2. Csökkenti a zsákmányrendszert, ami arról szól, hogy a főnök kicserélheti politikai érdeke miatt a hivatal, ha kell teljes állományát.

Minden kormányülés nyilvános lesz. (Eddig minden kormányülés főszabály szerint titkos volt.)

Nyilvános lesz: állami vezetők napirendje óráról-órára, faxaik és e-mailjeik tartalmát-címzettjei, kapott faxaik és e-mailjei küldői, részletes telefonszámlája kimenő és bejövő hívások telefonszámokkal, nevekkel a munkahelyen és akárhol munkaidőben. A korrupció ellen a legjobb eszköz a nyilvánosság. Ráadásul a nyilvánosság jó teljesítményösztönző is.

Minden közszférán belül dolgozó bérét jutalmakkal együtt nyilvánosságra kell hozni, kivéve az erőszakszervezeteknél dogozókat. A kivétel alól kivétel a felső vezetés. (A bértábla alapján eddig is ki lehetett számolni sokak fizetését, de az embereknek joguk van látni hogy, mire megy el a tengernyi befizetett adó.)

Az állam nem fogadhat el üzleti titkot, amikor az általa kötött szerződésekről van szó. Állami szerződést szolgálati titokká vagy államtitokká nyilvánítani is tilos lesz. Ebbe beletartoznak: az államon belüli szerződések, állam és a magánszféra közötti és két állam közötti szerződések. Például minden állami és önkormányzati tulajdonú cég minden szerződése nyilvános lesz.

A magyar állam teljes vagyonáról egységes nyilvántartás lesz elérhető az interneten, az egyes vagyontárgyakra kattintva előjönnek majd, azok főbb jellemzői, az értékbecslések részletes adatai.

Összesítve: a vagyon, a költségvetés, a döntéshozatal, az elszámolás, a beruházások – minden nyilvános lesz.

Jogilag ezt úgy oldhatjuk meg, hogy egyrészt jogszabályban tisztázzuk az államon belüli nyilvánosság alapelveit, utána ennek folytatásaként létrehozzuk az államon belüli nyilvánosságról szóló törvényt.

 

Mi növeli tovább a bizalmat, mi csökkenti a bizalmatlanságot, mi teszi még átláthatóbbá az állami működést, stabil demokráciához alapvető eszköz:

 

Az államtitkok korlátozása

Az államtitok: túl sok ember, túl sok kategóriában hozhat létre államtitkokat és ezek túl sokáig maradhatnak államtitok. Ezzel a politikusok kikerülhetik az állam végrehajtó szervezeteinek nyomozását és a bíróságok által kiszabott büntetést:

Ezért az állam- és szolgálati titkokról szóló törvényt módosítani kell:

1995. évi LXV. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról

TITOKFAJTÁK – a minősítési idő

Államtitok

Az államtitok érvényességi ideje 90 (helyett, ezek után) 30 évnél hosszabb nem lehet, kivéve a tanúvédelmi programokban résztvevők új adatait, ott 50 év.

 

Szolgálati titok

A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 (helyett, ezek után) 5 év lehet. (Így módosulnak a titkosítási idők – államtitoknál maximum 90-ről 30 évre, szolgálati titkoknál 20-ról 5 évre.)

Eddig A minősítésre jogosultak voltak

6.§ (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult jelenleg

a) a köztársasági elnök,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) a legfőbb ügyész,

h) az ügyészség vezetője,

i) az Állami Számvevőszék elnöke,

j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

l) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

m) a Kormány tagja,

n) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője,

o) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

p) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (Rtv. 75. §) a vezetője,

q) Magyarország külképviseletének vezetője

r) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,

s) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,

t) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,

u) a törvény által minősítésre feljogosított személy. (tehát további személyek)

 

Ezek után, aki államtitkot hozhat létre, ez a kör 3 személyre szűkül, ráadásul egyik sem politikus: az Országos Atomenergia Hivatal vezetője a sugárzó anyag védelmében, továbbá a Rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség (NAV egyik fele) vezetői. Ezzel a minősítési kategóriák száma is töredékére csökken és a minősítésre jogosultak száma is (3 főre).

A legtöbb hivatalon belül lehet majd szolgálati titkot létrehozni (ami max. 5 évig titok), ezt az egyes hivatalokkal kapcsolatos jogszabályok tisztázzák (majd).

(A 2009. évi CLV. törvény a titkosítók körét tovább bővítette, de ez a bővítés is megszűnik.)

 

Megelőzni a bajt egyféle képen lehet, az állami működés nyilvánosságával: így nem torlódik fel a szemét, hanem láthatóvá válik (azonnal, legális úton).

 

 

Állami nyilvánosság melletti érvek

Példa a világból: a svéd kormányhivatalokban van adatszoba, ide térhet be az állampolgár, ha kíváncsi az adott intézmény működése során keletkezett adatra. A munkatársak taxiszámlájától kezdve, a miniszterelnök hivatali levelezéséig, minden megtekinthető információnak számít. Ha valaki korábban érkezik a svéd miniszterelnök hivatalának adatszobájába, akkor hamarabb olvashatja el a miniszterelnök aznapi üzeneteit, mint maga a miniszterelnök. A svéd államnak több mint 160 éve nincsenek titkai saját polgárai előtt, ez jelentősen javítja az államigazgatás hatékonyságát. Az erőteljes nyilvánosság miatt a korrupció ritka, a stabilitás legendás, az állam hivatalnokai pedig nem a gyanakvás, hanem az együttműködés légkörében dolgoznak. Érvek:

1. A svédek adatszobát hoztak létre minden hivatalban, hogy az állampolgárok és a sajtó folyamatosan kontroll alatt tudják tartani az állami intézményeket. Ez az adatszoba dolog jó ötlet, de ennél van modernebb megoldás is, így jött a képbe a netkamerák és rájuk kötött térmikrofonok tömeges használata. Ez több okból is jobb: így a vidékiek is figyelemmel tudják kísérni a fővárosi eseményeket, anélkül, hogy a magyar politikai sajtóra kelljen támaszkodniuk. A másik, hogy még az igazgatási központokban (tehát a városokban) élők között is nagyon ritka, hogy valakinek legyen elég ideje arra, hogy hivatali iratokat olvasgasson egy hivatali épületen belül. Sokkal egyszerűbb a számlákat feltölteni a netre, ahogy egyéb állami elszámolásokat és a korrupcióval övezett hivatalok teljes iratállományát. Tehát a nyilvánosság maximalizálása az államon belül, azért lényeges, mert ezen az úton az egész társadalom kontrollt tud gyakorolni a hatalmon lévők és azok emberei fölött.
2. A nyilvánosság növeli az alkalmazottak teljesítményét.
3. A hivatalon belüli problémákra remek megoldás, nem csak a korrupcióra, hanem más hibák kiküszöbölésére is. Úgyhogy ezek után a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
4. Állami alkalmazottak szempontjából: azért is szükséges, minden lehetséges módon fellépni a korrupció ellen, mert a korrupció megöli a munkát. Mindegy, hogy valaki milyen keményen dolgozik, lehet ő a munkahelye legokosabb, legszorgalmasabb embere, de ha nincs felfelé kapcsolata és másnak van, akkor mást fognak előléptetni, más kapja a jutalmat és ez a munka halála. A korrupció arra ösztönzi az embereket, hogy ne dolgozzanak, hanem inkább felfelé nyaljanak és lefelé tapossanak. Ez viszont a munkahelyükön érintettek tömegeit megkeseríti, reményvesztetté teszi és az önálló gondolkodás elfojtására kényszeríti. – Elég volt a kapcsolatokra fókuszálásból, itt az ideje a teljesítményre figyelni.
5. Egy állam minél több titkot őriz, annál kevésbé demokratikus. A számtalan titok rombolja a demokráciát. A titkok hiánya stabilizálja a demokráciát.
6. Másik oldalról: a korrupció tönkreteszi a demokráciát. – Korrupció esetén a döntések lefizetéssel, szívességekkel születnek. ↔ A nyilvánosság lakossági kontrollt jelent az állami működésre nézve.
7. Közös válságkezelés: ha baj van, a nyilvánosságon keresztül abban a pillanatban értesül róla mindenki.
8. Politikusként: a nyilvánosság jó kampány annak, aki jól végzi a munkáját, viszont a teljes nyilvánosság hamar leleplezi a hazugságokat.
9. Az államon belüli nyilvánosság bizalmat épít: nem lényeges, hogy bárki is szeresse a politikusokat, de a bizalom nagyon fontos a politikusok és a választók között. A bizalmat lehetetlen addig kiépíteni, amíg a politikusok irányítják azokat a szerveket, amiknek többek között pont őket kellene ellenőrizniük. Nem lehet úgy bizalmat szerezni, hogy a politikusok államtitkokat gyárthatnak, vagy épp a mentelmi jogon keresztül megúszhatnak bármit. ← Fontos, hogy ezeket a hibás hatalmi berögződéseket eltüntessük, ezzel is közelebb hozzuk a társadalomhoz a politikát. A szétválasztott hatalmi ágak mellett, már nem lesz korlátok nélküli hatalma a vezetőségnek, így könnyebb lesz irányítania a társadalomnak az államot. Ha a politikusok nem titkolózhatnak, még könnyebb lesz. Minden működőképes demokráciának az alapja, hogy a társadalom számára minél könnyebb legyen irányítani az államot, hiszen az állam a társadalom intézményrendszere, ami azért van, hogy a társadalmat szolgálja, és ha épp nem ezt teszi, akkor a társadalomnak kell cselekednie. Ha a társadalom tagjai képesek élni az emberi létükből adódó hatalmukkal, igazán nagyot alkothatunk.
10. A korrupció hátránya az üzleti élet szempontjából, az hogy a korrupció eltántorítja a befektetőket. Ha a befektetők azt látják, hogy nem egyértelműek a játékszabályok, az bizonytalanságot szül, csökkenti az eseményekbe a megfelelő belátást, és ha ezt folytonos titkolózással tetézi az állam, akkor kevés lesz a befektetés, emiatt az állam kevesebb adót szedhet be az üzleti élettől, ami csak újabb problémákat szül.
11. A gátlástalan emberekről azt kell tudni, hogy semmiért nem szeretnek keményen megdolgozni, és ha egy lopásért kőkeményen meg kell dolgozzanak (az államon belül), ha óriási a lebukás kockázata, mert nincsenek előre lezsírozva dolgok, akkor a legtöbben nem próbálják meg, mert tudják, hogy nehéz és veszélyes munka vár rájuk. (Eddig nagyon könnyű dolguk volt.)
12. A demokrácia fontos fegyvere a nyilvánosság: egy demokrácia azért lényegesen életképesebb egy diktatúránál, mert egy diktatúrában a vezetőréteg elnyomja a lakosságot és a sikeres elnyomáshoz folyamatosan titkolózniuk kell. El kell titkolniuk, hogy épp mely csoportokat próbálják elnyomni, el kell titkolniuk, hogy az állam milyen eszközökkel dolgozik, el kell titkolniuk, hogy mennyi gyengesége van a rendszernek. A világ diktátorainak a helyzetét az elnyomottaik pontosan látnák, könnyedén elzavarhatnák őket, ezért egy diktatúra kényszeresen titkolózik.

Addig a demokrácia lehetőséget nyit arra, hogy az állam ügyeit közösen, nyilvánosan intézze a társadalom. A fenti érvek megmutatják, hogy a nyilvános állami működés hogyan csökkenti a korrupciót, hogyan épít bizalmon és társadalmi ellenőrzésen alapuló rendszert. Ezért van az, hogy a nagy nyilvánossággal működő észak-európai országok demokráciáiban szinte nincs korrupció, addig a világ zsarnoki rendszerei fuldokolnak a korrupcióban. Ezért is van az, hogy igazi jóléti állam csak demokráciában jött létre: Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Hollandia, Izland, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. A nyilvánosság ügye megmutatja, hogy a demokrácia csak a keret, ezt tartalommal kell feltölteni, mert különben nem használjuk ki a demokráciában lévő lehetőségeket. Ahol nincs érdemi állami nyilvánosság, azok a demokráciák inognak vagy el is buknak: Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Ukrajna, (nem európai példák) Etiópia, Kenya, Dél-Afrika stb.