Állami nyári szabadságolásai minden évben gazdasági katasztrófát okoz

Ha létezik recept egy adott ország megbénítására és minden évben legalább 4-5 hónapnyi káosz létrehozására, az a 3 hónapig húzódó nyári szabadságolás és az emiatti őszi kapkodás. Magyarországon ez a katasztrófa úgy jön létre, hogy júniusban elkezdik a szabadságolást és ez kitart júliusban és augusztusban is. Erre a 3 hónapra lényegében megbénul az államszervezet/ az ügyintézés. Szeptemberben visszatérnek a hivatalnokok és a nyakukba zúdul a nyáron feltorlódott ügyek tömege és a szeptemberben beérkező ügyek is. Így az ügy-cunami maga alá temeti őket és kész csoda, ha október végére rendbe kerül a hivatalok ügyintézése. (Rengetegen meg se próbálkoznak a nyári ügyintézéssel, inkább csinálják illegálisan / bejelentetlenül / adózatlanul / nem-hivatalosan.)

Számos vállalatnak a nyár a csúcsidőszaka: a hűtéstechnikai vállalatoknak, az építőipar jelentős részének, a turisztikai és vendéglátói létesítmények nagy részének. Emiatt sem bénulhatna meg 3 hónapra az állami ügyintézés. De megbénul, és ez húzza vissza az üzleti életet is, mert az engedélyek nincsenek időben kiadva, a szükséges vizsgálatok nincsenek időben elvégezve. Ráadásul:

Tipikus magyar hiba az eredménytelenség: mert ettől a 3 hónapnyi szabadságolástól nem áll meg a hivatali rendszer, csak katasztrofálisan működik. 3 hónapon át, aki bent van 2-5 ember helyett dolgozik. Ettől kiégnek és csak még rosszabb teljesítményt nyújtanak. Így az elkészült munkájuk is rendszerint selejt színvonalú. Ami megint csak bénítja a vállalkozásokat.

3 hétre kell szűkíteni az állami szabadságolást

Július első és utolsó hete és augusztus utolsó hete. Így rengeteget pihenhetnek, de közben nem süllyed káoszba és tehetetlenségbe az állam 3 hónapra, és nem következik a szeptemberi, októberi hivatali káosz és kapkodás.

Ezzel az egyének szabadság-ideje nem rövidül le, csak a nyári leállás nem okoz katasztrófát az ügymenetben. Pihennek eleget, de egyszerre, előre kiszámítható időben teszik. Így a tényleges pihenés váltja fel a 3 nyári hónap bürokratikus zavarodottságot.

Ezen a 15 munkanapon felül nem lesz további állami nyári szabadságolás.

Mivel így nyáron ki kell vennie a legtöbb állami alkalmazottnak 15 nap szabadságot, ezért megtoldjuk az éves fizetett szabadnapok számát 5 nappal az állami alkalmazottak számára.

Csak a tűzoltó, mentő, rendőr, titkos szolga, katona, orvosi ügyelet marad ahol másfél hónapjuk lesz a nyári szabadságolás kiosztására.

A fogyasztóvédelem az abszolút kivétel, mert számukra az ősz eleje és a tavasz lesz a hosszú szabadságolás időszaka. Indok: a fogyasztás nyáron és a karácsonyi – november, december, január – időszakban pörög fel. Nyáron az élelmiszerek romlandósága miatt, télen a karácsonyi fogyasztási dömping miatt (januárban a karácsony utáni termékvisszavételek miatt). A fogyasztóvédelmisek pedig pont ezekben az időszakokban kell, a legtöbbet dolgozzanak és a „normál” időszakokban jóval kevesebbet (a fogyasztóvédelmet újra, elkülönült intézményként fogjuk működtetni).